Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25. Kommunikáció Szőcs Edit Veres Tímea.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25. Kommunikáció Szőcs Edit Veres Tímea."— Előadás másolata:

1 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikáció Szőcs Edit Veres Tímea

2 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Bevezetés •Közös célok meghatározása •Csoportnormák meghatározása

3 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Bevezetés •A „jéghegy elmélete” – iceberg theory •Fogalom eredete: Sigmund Freud (topológiai modell) •A jéghegy csúcsa: a tartalom – alapgondolatok: a beszélgetés témája •A jéghegy víz alatti része: a folyamatok – az a mód, ahogyan a csoport a beszélgetés alatt interakcionál, megfigyelhető viselkedésminták TartalomFolyamat Észlelt viselkedésLehetséges csoport dinamika A hétvégi kirándulás megbeszéléseKetten mondanak, a többiek hallgatnak A csendben levő személyeket zavarja, hogy az említett két személy monopolizálja a beszélgetést

4 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció meghatározása •Számos meghatározása létezik, pl: = Tájékoztatás, közlés = Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók = A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot takar. = Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben van kifejezve. = A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési kapcsolatteremtést jelenet. = Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján •Kommunikáció fogalma: valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal.

5 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció meghatározása II. •Jelek csoportosítása: o Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki pl.: füst és tűzjelek o Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek •Minden olyan helyzet kommunikációnak tekinthető, amelyben két vagy több, viszonylag független rendszer egymást szabályozva áll szemben. •Kommunikáció története (5 korszaka van): o Beszéd kialakulása o Írás kialakulása o Nyomtatás o Távközlés o Informatika

6 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció klasszikus modellje •Shannon és Weaver modellje (1949) •Telekommunikációs modell •Kommunikáció = üzenetek átadása •Kutatási céljuk: kidolgozni a kommunikációs csatornák használatának leghatékonyabb módját –csatorna: telefonkábel, rádióhullám –befogadó: rádióvevő •Elmélet központi kérdése: –Hogyan lehet egy adott csatornán minél nagyobb mennyiségű információt továbbítani? •Modelljük a kommunikációt egyszerű lineáris folyamatnak ábrázolja

7 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A Shannon-Weaver kommunikációelméleti modell feladókódolás Üzenet/Jel dekódolásvevő Visszacsatolás (feedback) zaj csatorna

8 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikációs modell •Kommunikáció  üzenetek szervezett cseréje. •Adótól indul az információ, csatornában áramlik a befogadó számára, amit ő dekódol. Fontos, hogy a kommunikáció folyamatában biztosított legyen a visszacsatolás lehetősége. •A kommunikáció  információtovábbítás. •Feladó  közlő. •Kódolás  a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely jelrendszerben •Jel  az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít, illetve felidéz. •Dekódolás  a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése •Vevő  befogadó. •Csatorna  a jeltovábbítás módja •Zaj  minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése.

9 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció kontextus szerinti felosztása •Személyen belüli – gondolkodás •Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja •Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja •Szervezeti kommunikáció: a Public Relations területe, egy szervezet külső és belső kommunikációját értjük rajta •Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény vizsgálata •Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez működik. •Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig. •A tömegkommunikációnak nem szinonímája a média. A média az az intézményrendszer, melyen keresztül a tömegkommunikáció zajlik.

10 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció fajtái: •egyirányú kommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya) •két- vagy többirányú komm. (amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. egy interjú) •közvetlen komm. (a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással) •közvetett komm. (amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van •egylépcsős komm. (ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás) •többlépcsős komm. (ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be) •vertikális (valamely központból „felfelé” irányított, illetve „alulról felfelé” áramló, pld. a kormányzat és a „nép” viszonya) •horizontális (pld. egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között) •személyes komm.(csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli) •csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. fórum) •tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett) Játék: 4. sz.

11 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikációs korlátok I. •Blokád – a kommunikáció teljes megszakadása objektív vagy szubjektív okok miatt •Zavarás – részleges és átmeneti zavarkeltés, mely lehet szándékos vagy akaratlan. •Szűrés – az információ részleges továbbítása és befogadása. A szűrés mindig akaratlan. •Az információ torzulása – az információ akaratlan leépülése a közvetítés során.

12 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikációs korlátok II. Más kategorizálás: •Külső korlátok o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés időtartama o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan •Belső korlátok o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk információt általunk kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem figyelünk oda az információ hitelességére) o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan értelmezzük az általa kibocsátott információt) o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk odafigyelni az információra) o Figyelem elkalandozása o Álmodozás

13 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikációs korlátok III. •Nyelvi o Ugyanazon szó többletjelentése o Kifejezési nehézségek o Szakkifejezések •Környezeti o Nem megfelelő munkakörnyezet •A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó korlátok o Társadalmi imázs •Felfogásbeli o Előítéletek o Figyelmetlenség

14 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kommunikációs korlátok kiküszöbölése •Az információ torzulás okai: o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez képest túl erős, vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én csinálom) o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk o szelektív figyelem o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája) o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb. •Lehetséges kiküszöbölési eszközök: o A beszélgetés megtervezése o A beszélgetés céljának meghatározása o A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom kiválasztása o A gondolatok letisztázása o Visszakérdezés Játék: 5

15 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A kommunikáció típusai 1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati tartalmat továbbítja 2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja 3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.) Az emberek ált. a köv. arányban használják ezt a 3 típusú kommunikációt. VerbálisNem verbálisMetakommunikáció 7%55%38%

16 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Verbális kommunikáció I. •Gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése. •Eszköze a nyelv. •Lehet közvetlen ( beszéd) vagy közvetett ( írás). A beszéd racionális tartalmat közöl, kifejezi az emóciót és a viszonyt is. •A szavaknak csak összefüggésükben van értelmük. A szavak és kifejezések értelmét a szövegkörnyezet, és a nonverbális üzenetek is meghatározzák. •Igényesség szerint lehet: o 1. Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra ) o 2. Választékos ( ünnepélyes alkalomkor ) o 3. Igénytelen •Nyelvrétegek: o a köznyelv (a megfogalmazás alapja), stílusa egyszerű, metaforákat is tartalmazhat o a szaknyelv ( jogi, közgazdasági, stb.) használatos; speciális kifejezéseket alkalmaz, ’’szakzsargon’’ o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, elit nyelv, szleng-, táj-nyelv

17 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Verbális kommunikáció típusai •párbeszéd: lehet spontán ( hétköznapi közlés) vagy célzott beszélgetés ( meggyőző közlés – tárgyalás, vita), lehet ügyintézés (kétszemélyes tárgyalás, lehet telefonbeszélgetés •csoportos beszélgetés: lehet társalgás ( spontán, kötetlen), lehet értekezlet (lehet munkaértekezlet, szervezett vita, tájékoztató, konzultáció stb. ), lehet tárgyalás ( többszemélyes, résztvevők cégek képviseletében ) •előadás

18 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Nem verbális kommunikáció I. •Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók: o Örökölt (ontogenetikus) jelek o Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés o Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek •Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás •Egyezményes (konvencionális) jelek •Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siketnémák abc-je, a vakok írása •Összehasonlítása a verbálissal: Együtt alkotják a teljes kommunikációt, de a nonverbális független lehet a verbálistól. A teljes kommunikáció kb %-a nonverbális.- ami pl. a közvetlen kommunikációból nem hiányozhat. A kettő kiegészíti és erősíti egymást, de egyik a másik közlését módosíthatja.

19 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Nem verbális kommunikáció típusai •EKMAN és FRIESEN szerint a nem verbális kommunikáció ötféle lehet: o érzelemnyilvánítások o illusztratív gesztusok (aláfestő és kiemelő nem verbális megnyilvánulások o szabályozók (a kommunikációs folyamatot szabályozó, annak tartalmától független megnyilvánulások, pl.: felszólítás, megszakító jelzések o emblémák (egyértelmű híreket szállító konvencionális jelek, akkor ha a verbális közlést valami nehezíti vagy akadályozza o adaptáló jelzések (a személyiség viszonyulását fejezik ki az adott kommunikációs helyzethez)

20 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Nem verbális jelek csoportja •A nem verbális jelek csoportja: o Vokális jelek o Tekintet o Mimika o Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág) •gesztus •testtartás •térközszabályozás o Emblémák (ruha, haj, díszek) o Kronémika (az interakció időviszonya)

21 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Vokális jelek Hang •A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. •Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. •Ebbe a „hogyan”-ba tartoznak bele a vokális jelek, melyeket gyakran nevez a szakirodalom paralingvisztikai („a nyelv mellé rendelt”) jelzéseknek. •A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy nyelvre jellemző tényezők: o Hangsúly o Hangszín o Hangerő o Ritmus o Hanglejtés o Tempó o Szünet, stb. •a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső ellentmondást •a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője •a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát, természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes

22 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Tekintet •A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. •Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk. •Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel. •A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. •A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. (Pl.) •A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. •Alapszabály: aki félrenéz, hazudik. Beszélgetés során el kell kapni a partner tekintetét, de kerülni kell az erőszakos ’’fixírozást’’. •3 fajta nézési mód van: o bizalmas (nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), o távolsági (amikor a homlokára nézünk), o hivatalos (lefelé nézünk a szájáig).

23 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Mimika •A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban. •Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. •Piktografikus eljárás: az arc mimikai szempontból legfontosabb fő vonalait és pontjait használják fel az érzelem kifejezésére, ezek: a szemek pontja, szemöldök, a száj vonala, az orr nem eleme a mimikai kódnak. •A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. •Mi ül ki az arcra? •Darwin 8 érzelmet tételezett fel •Ekman szerint 7 érzelem tükröződik az arcon: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés •- A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, és ez biztosítja a dekódolást. •Vannak biológiailag meghatározott érzelemkifejezési mimikák, amelyek kultúrától függetlenek, és az emberiség minden tagjában megfigyelhetők.

24 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Mozgásos kommunikáció I. •A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet. •Gesztus •A nem verbális kommunikációnak a gesztus a legkidolgozottabb jelzésrendszere. A gesztusok közé soroljuk a fej, kéz és a kar mozgását. •Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. •A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. •A kéz gesztusai nagyon sokféle és árnyalt jelentést hordoznak. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is. •A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. •A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél). •A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő: o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől o A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben! o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák

25 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Mozgásos kommunikáció III. •Kézfogások: o Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat o Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó o Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne o A másik kezét ne törjük össze o Kesztyűben nem illik kezet fogni •Sajátos kézmozdulatok: o A két kéz összedörzsölése: elégedettség o A két kéz összekulcsolása: szorongás o A karomat fogom: erőszakos vagyok o Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás o Csukló markolászása: nyugalom megőrzése o Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség

26 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Mozgásos kommunikáció II. •Állhoz tett kézgesztusok: o Állhoz tett nyitott tenyér: unalom o Állsimogatás: gondolkodás o Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás •Egyéb kézgesztusok: o Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki o Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat o Nyakvakarás: kínos helyet •Lábgesztusok: o Keresztbe teszem a lábam: védekezés o Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség o Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük

27 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Testtartás I. •A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd közbeni mozgásával foglalkozik. •A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a „testünk is figyel”. •A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi előredöntése jelzi. •Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását (Ezt SCHEFLEN poszturális tükörjelenségnek nevezi) •A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: o egyenes, álló: összhang, határozottság, o kihúzom magam: elégedettség, önteltség o összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz o előredől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró o hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság •Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog

28 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Testtartás II. Térköz •A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. •HALL Edward leírta azokat a kulturális szabályokat és szokásokat, melyek a tér használatát befolyásolják, s ezt a tudományterületet proxemikának nevezte. •Négy távolságot különböztetett meg: o Bizalmas: 0-45 cm o Személyes: cm o Társasági: cm o Nyilvános: 360 cm-től nagyobb •A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk. •A térköz tárgyalásakor utalunk az érintésre, mint nem verbális jelzésre. Az érintésnek az emberi kapcsolatokban komoly és bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van.

29 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Emblémák •Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak. •A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket. •Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. •A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc festése, a tetoválás stb.

30 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kronémika •A legfiatalabb kutatási ág. •A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak. •szorosan összefügg a metakommunikációval, azaz a partner iránti attitűdünkkel, azaz mennyire szimpatikus az, akivel találkozunk. •Itt van jelentősége a csendnek is, amely kifejezheti a helyzet kényelmetlenségét, amit a „kínos csend” kifejezéssel minősítünk.

31 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Metakommunikáció •A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét - atmoszféráját - tükrözi. •Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát (hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a résztvevő-résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához. •A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció folyamatában. •Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül. •Meta = görög szó, valamin túl a jelentése •A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján. •Általában a testbeszéd hat metakommunikatív módon és így nem igazi vagy önálló csatorna a köztes nyelv.

32 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Aktív hallgatás / Értő figyelem •Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és értelmezésében •Akadályok: o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o figyelem hiánya a hallgató részéről •Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót tudunk kimondani •Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés •A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel, parafrazálnak, megnyugtatják a beszélőt, hogy értik miről van szó

33 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Az aktív hallgatás típusai TípusAlapgondolatCélPélda FigyelemNon verbális üzenetek használata (tekintet, arckifejezés) a figyelem kifejezése érdekében A beszélő vagy üzenete iránti figyelem kifejezése Bólogatás, a beszélő fele fordulás SemlegesSemleges szavak használata, amelyek nem fejeznek ki sem tetszést sem nem tetszést A beszélő bátorítása, anélkül, hogy közbe szólnánk. Értem, Érdekes, Aha IsmétlésA beszélő kijelentő mondatának teljes vagy részleges megismétlése Annak a bizonyítéka, hogy a hallgató nagyon figyel. Segíti a hallgatót is, hogy ne veszítse el a beszélgetés fonalát. A közlő által mondott bármely mondat visszaidézése. ÖsszefoglalásAz elhangzott gondolatok és érzések mintegy következtetésképpen összefoglalása További beszélgetések folytatásának ellenörző pontja. Ha jól értettem akkor,...? Szóval, ezek azok.... ParafrazálásEgyfajta válaszadás a beszélő által elmonodottakra, illetve a kifejtett véleményére Annak a kifejezése, hogy megértetted mit mondott és mit érzett. Akkor úgy értsem, hogy mindent megoldóttál... KérdésekKinek? Mit? Mikor? Kihez? Milyen? Kiegészítő információkat tudsz begyűjteni. Milyen problémával találkoztál? Stb.

34 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Kérdés típusok •Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni: 1. Zárt kérdések: –Pl. Már végeztél az egyetemmel? 2. Nyílt kérdések: –Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan? 3. Hipotetikus kérdések: –Mi történne, ha? 4. Tárgyilagos kérdések: –Mikor fedezted fel? - objektív válasz 5. Véleménykérő kérdések: –Mit gondolsz, mi az oka? 6. Elsődleges kérdések: –Hány napra viszed el a sátrat? 7. Másodlagos kérdések: –Mesélj többet erről? 8. Direkt kérdések: –Értetted? 9. Közvetett kérdések: –Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál?

35 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok 1. Többszörös kérdés: –Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni 2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát: –Nem lenne jobb, ha? –Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol? 3. Igazoló kérdések: –Támadó magatartást sugall Javaslatok: –Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel –Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért –Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra. –Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit Feladat: báli émény

36 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Visszajelzés – feedback módszere „Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan érintkezzen embertársaival... Valódi dialógust csak azok tudnak egymással folytatni, akiket érdekelnek embertársaik. Csak az képes másokat igazán meghallgatni és nekik válaszolni, aki lemond a hatalomról és az erőszakról.” Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok, 177. oldal

37 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Visszajelzés – feedback módszere •A "feedback" visszajelzés fogalmát Kurt Lewin - a laboratóriumi oktatás megalapítója - vette kölcsön az űrhajó-szerkesztésből. Az űrbe küldött rakéta egy szerkezetet tartalmaz, amely jeleket küld vissza a Földre. •Ezeket a jeleket - visszajelzéseket - az egyén az irány korrigálására használhatja. •A visszajelzés adása - az a verbális és/vagy nem verbális folyamat, melynek során a másik magatartásáról való észleléseimet és érzéseimet neki átadom. / én adok neki/ •A visszajelzés kérése - az egyén kéri a másik észleléseit és érzéseit saját magatartásáról. /én kapok tőle/

38 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Hatékony visszajelzés Hatékony visszajelzés ismérvei: •Hozzásegít a cselekvéseink tudatosításához •Lehetőséget ad a magatartásunk, viselkedésünk megváltoztatására •Kifejezési módja támogató kell legyen, és nem támadó A feedback jellemzői: •A beszélő által elmondott dolgokra kell vonatkozzon, nem pedig a hallgató elvárásaira vagy értelmezéseire o Pl. A kijelentéseid sok vitatható gondolatot tartalmaztak a nők szerepével, nem pedig, Te egyértelműen nőgyűlölő vagy. •Legyen leíró, és ne értékelő. o Pl: Szóval az a véleményed, és nem Te biztos, hogy tévedsz. •Érzéseket és gondolatokat osszon meg. o Pl: Tetszik, ahogy kifejezed magad. •A visszajelzést sose használd arra, hogy levezesd valakin a feszültséged Az aki visszajelzést kap: •Figyeljen oda, amit mondanak neki •Kérdezzen vissza, ha nem érti pontosan, amit mondtak •Köszönje meg a visszajelzést

39 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Én üzenet Én típusú üzenet: (Thomas Gordon) •Egyes szám első személyben megfogalmazott üzenet. •Az Én-üzenet mindig rólam szól. •Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat. Őszinte, de nem agresszív. •Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra, hogy maga találja meg a jó megoldást. •Nem a múltbeli eseményekre vonatkozik, hanem a jelen helyzetre. Pl.: Rosszul esett, hogy lemondtad a programot, mert már nagyon vártam ezt az estét, de látom, neked most máshoz van kedved. TE-üzenet: •letámadjuk a másikat, rátesszük az összes felelősséget •egy Te-üzenetre vagy viszonttámadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni „Miért kell állandóan a hülye haverjaiddal lógnod?”

40 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Feladat •Egy 5 perces előadás a kedvenc könyvéről vagy filmjéről •A többiek: értékelés, pozitív feedback adásának gyakorlása

41 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Johari ablak •Önmagunk meghatározásában igazodási pontokat jelentenek mások, a velünk kapcsolatos viselkedésük, reakcióik, véleményük. A Johari-ablak az mutatja meg, hogy ismereteink és mások velünk kapcsolatos ismeretei hogyan viszonyulnak egymáshoz. •Nyílt terület: Észlelhető és mások számára is ismert tulajdonságok, viselkedések. •Rejtett terület: Mások elől szándékosan elrejtett érzések, indulatok, gondolatok, viselkedések. •Vak terület: Mások által észlelhető viselkedési, cselekvési formák, amelyeknek mi nem vagyunk tudatában. •Ismeretlen terület: Mások és saját magunk előtt is rejtett, tudatalatti szféra. (pl. Krízis helyzetben megmutatkozó tulajdonságok) ÉN MÁSOK IsmeremNem ismerem Ismerik Nyílt területVak terület Nem ismerik Rejtett területIsmeretlen terület

42 Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, július Elérhetőségek •Veres Tímea Mobil: •Szőcs Edit Mobil: Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Kommunikáció szeminárium, Gyergyószentmiklós, 2010. július 23-25. Kommunikáció Szőcs Edit Veres Tímea."

Hasonló előadás


Google Hirdetések