Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egyén társadalmi integrációja Dr. Skrabski Árpád Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egyén társadalmi integrációja Dr. Skrabski Árpád Apor Vilmos Katolikus Főiskola."— Előadás másolata:

1 Az egyén társadalmi integrációja Dr. Skrabski Árpád Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 Az egyén társadalmi integrációja Adler szerint a kisebbrendűségi komplexus és a közösségi érzés egyaránt jelen van a születés pillanatát követően. A primitívebb konstrukciókat az „individuális szemléletet” a világ meghódításának törekvése jellemzi (kisebbrendűségi komplexus). A fejlettebb „társadalmi szemlélet” inkább megfelel az Alport által leírt „részvét”-nek. Ez az előadás azzal foglalkozik, hogy milyen társadalmat építenek az individuális szemléletű és milyet a társadalmi szemléletű egyének?

3 Jó és rossz kategóriák szerint bipoláris. (A szülők helyeslés-helytelenítés rendszere szerint alakul) Egyensúlyba hozza a külső elvárásokat és belső késztetéseket. Az új ismeretek hozzáadás útján bővítik a gondolati konstrukciót. Az ember ellentmondás mentes szellemi konstrukcióra törekszik. Bannister: a konstrukciók munka- hipotézisek, amelyeket a tapasztalattal ellenőrzünk. Független egzisztenciává teszi a személyt. Kognitív disszonancia. Nem képes elfogadni az ellenérvek igazát, ha ezek alapvető állításokat vonnak kétségbe. A disszociált funkciók a tudat kontrolja nélkül működnek (árnyék) Az individuális szemlélet 1.

4 Az individuális szemlélet 2. Az individuális személy a jó és a rossz elve szerint egyes tulajdonságait előtérbe helyezve, másokat elfojtva polarizált. E szerint a környezet csodálatos vagy démoni. Amennyiben a személy saját értékrendje szerint „jó” dolgokat választ, cselekvését saját értékrendjétől teszi függővé, anyiban válik független egzisztenciává. Jungi szimbolika: Az örömelv érvényesülését és a tilalmat az állat ábrázolja. Az autonóm tudattal rendelkező személy jelképe, az individuális szemlélet ideáltípusa „hős”. Ez színes skálát mutat a mágustól az ezermesterig, a felfedezőtől a sárkánnyal megvívó lovagig. Legfőbb értéknek a katona kurázsit tartja.

5 Az egyéni konstrukció additív fejlesztése. Egyoldalú, egyéni karakter. Törzsi, faji, nemzeti együvétartozás, közös kultúra. Előítélet. Értékrontás. Meg van győződve az idegenek tévedéséről. Másoktól távoltartja magát. A védekezés: csatlakozás hasonló szemléletű közösségekhez. Az individuális konstrukció csak úgy menekülhet, ha környezetét leigázza. Az érvényesülni törekvő csoportok hierarchikus társadalmat képeznek. Az individuális diktatúra, vezérlés, visszacsatolás nélkül. Irracionális tekintély. Individuális közösség 1.

6 Az individuális közösség 2. Másokat eszközként kezel. Az egyéni cselekvés nem felel meg az örömelvnek, azért cselekszik, hogy biztonságos legyen a kapcsolata a környezetével. Ebből következik az elidegenedés. (Marx) A személytől nem a saját karakterét kérik, hanem egy szerep betöltését. A szerepeket betöltő emberek gépalkatrészként felcserélhetőek. Az „én” nem több mint mások felé irányuló elvárásainak összege. A személy elveszti autonómiáját, ebben másokkal osztozik. From: Társadalmilag szentesített defektállapot áll elő. Heller Ágnes: Szerep manipuláció. (szerep játszó, visszahúzódó, szerepfelborító típusok. Adornó: „authoritarian” tekintélyelvű személyiség: fanatizmus.

7 Az individuális szemlélet válsága 1. Az egyén és a társadalom számára egyaránt a leglényegesebb személyiségjegyeket érintő visszafordíthatatlan veszteség kikényszeríti a rossznak ítélt jelenségek megismerését. Kiderül, hogy saját konstrukciónknak is van árnyoldala és az ellenséges konstrukciónak is van fényoldala. Az új felismerés tézis, antitézisként szintézist alkotva integrálódik az egyéni konstrukcióba, amennyiben a krízis során az egyén nem vált az értékekkel szemben közömbössé. A deduktív és induktív bizonyítási módok mellett megjelenik a dialektika. Az átstruktúrálódás gyakorlatával az egyén autonómiát szerez az élet eseményeivel kapcsolatban. Civil kurázsi.

8 Az individuális szemlélet válsága 2. Jungi szimbolizációban az átstruktúrálás egyet jelent az árnyék interiorizációjával. Tudattalan szimbólumai: víz mint őstenger, keresztelő medence, csodatévő forrás, barlang mint anyaméh, sír, katakomba ahol szertartásokat tartanak. Az átlényegülés szimbolumai: a rituális gyilkosság áldozataként megölt, majd fetámadó hős, Ozirisz tengerbe vetett feldarabolt teste, tengerbe lebukó majd feljövő nap, fény, barlang mélyén megtalált drágakő, mint a kába köve, az alkimisták lapisphilosophoruma, szegletkő vagy tűzkő.

9 Krízis kényszeríti ki, amelyben az individuális szemlélettel nem lehet tovább manőverezni. Az egyéni konstrukció fejlesztése dialektika útján lehetséges feltéve ha van tézis ami szembekerül az antitézissel és létrejön a szintézis. (Erkölcsi relatívizmus, gyökértelenség ellehetetleníti a szintézis létrehozását) Egy egyén csak úgy válhat a kultúra hordozójává és alakítójává, ha képes a közös szemléleti struktúrának megfelelően saját egyéni szemléletének rendszeres átstruktúrálására, miközben kísérletet tesz arra, hogy az egyéni és a közös gondolatrendszer által alkotott szintézist a környezetével elfogadtassa. Képes a hamis vagy-vagy alternatívákat feloldani. Társadalmi szemlélet 1.

10 Társadalmi szemlélet 2. Tolerancia mások irányában a továbbfejlődés lehetőségét jelenti. Keresi és védi a „kissebbségi” véleményeket. Csökken az olyan szituációk száma amelyet az egyén veszélyesnek ítél, vagy amelyekben diszharmónikusan viselkedik. A személy fejlettségi fokát mérhetjük azzal, hogy milyen nélkülözésekre képes, egyénisége feladása nélkül.Civil kurázsi. „Hogy elérd mit még nem szeretsz (kedvelsz), arra tarts hol mitsem szeretsz, hogy elérd mit még nem ismersz, arra tarts hol mitsem ismersz”

11 Bibó István: Szabadságszerető ember (civil kurázsi) ( körül) 1.Megköveteli magának és megadja másnak a minden embernek kijáró tiszteletet, de megkülönböztetett tiszteletet magának semmi címen nem követel, másnak pedig sem vagyonáért, sem hatalmáért, sem befolyásáért, sem ruhájáért megkülönböztetett tiszteletet nem ad, csak tisztességéért vagy érdemeiért. Senki emberfia előtt meg nem alázkodik, alázatoskodó megszólítást, vagy köszönési módot szájára nem vesz. 2.Magát munkában szolgának, szabad idejében és a maga otthonában úrnak tekinti, és szembeszáll mindenkivel, aki magát szolgálata és munkája alatt is úrként, hatalmasként viseli, és másokat szolgáknak, alacsonyabb rendűeknek kezel.

12 3. A maga vagy más munkája értékének a leszállítását, emberi munka kiuzsorázását, vagyoni vagy hatalmi helyzet kihasználását, s egyáltalán semmiféle kizsákmányolást nem tűr, magát vagy mást a maga igazából, világos jogából, megszolgált követeléséből semmiféle erőszakkal, megfélemlítéssel, fortéllyal kiforgatni nem engedi. 4. Őrködik a maga és minden ember egzisztenciájának a szabad és biztosított volta mellett, illetéktelen vagy önkényes behatástól való mentessége jogvédelemmel és garanciákkal ellátottsága felett. 5. Szüntelenül szem előtt tartja, hogy az emberi szabadság és az emberi méltóság osztatlan és az egyik ember ellen akár társadalmi helyzete, akr származása, akár neme vagy kora, akár foglalkozása címén elkövetett minden sérelem mindenki más szabadságát és méltóságát is veszélyezteti, ezért az emberi szabadság minden

13 korlátozása, önkényes letartóztatás, fogvatartás, egyéni vagy hatósági hatalmaskodás, s az emberi méltóság mindenféle megalázása ellen azonnal, együttesen, de ha ez rögtön nem lehetséges, magában is fellép. 6. Gyűlésben, egyesületben, munkaközösségben vagy bármiféle közösségben éppenúgy, mint a magánéletben önkényeskedést, akarnokoskodást, magánérdek illetéktelen érvényesítését, visszaélést, köz becsapását, közakarat meghamisítását, s mindenféle fenyegetést és terrorizálást nem tűr, minden ilyen ellen saját maga azonnal felszólal és más tisztességes emberekkel összefog, az erőszakosan érvényesülni próbálókat, tekintet nélkül arra, hogy kire és mire hivatkoznak, leleplezi és meghátrálásra kényszeríti, tisztában lévén azzal, hogy minden ilyennek az érvényesülése csakis a tisztességes emberek kényelmessége és megfélemlíthetősége miatt lehetséges.

14 7. Semmiféle anyagi visszaélést vagy panamát nem hallgat el, sem elfedezni nem segít, bármilyen hatalmas embert kell is ezzel lelepleznie. 8. Minden közügyben meggyőződése szerint vall szint: fenyegetéstől meg nem ijed, hítelgésnek be nem dől, s szavazatát vagy aláírását semmi pénzért vagy előnyért el nem adja. 9. Minden felismert közérdek ügyében kezdeményezőleg lép fel, minden közérdekű szövetkezésben vagy mozgalomban tehetsége szerint munkájával és adományával részt vesz s igyekszik azt győzelemre segíteni, tisztában lévén azzal, hogy a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése egyedűl a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és közéleti bátortalansága miatt történik.

15 10. Bízik a közösség erejében, az emberek többségének a tisztességében és abban hogy ezt elegendő bátorsággal és igyekezettel érvényre is lehet juttatni, ezért a maga példájával, minden rosszhiszeműség elleni együttes és eredményes fellépéssel és minden jóhiszeműség számára a bizalom előlegzésével erősíti maga körül a közösségben és a tisztességes szándékok győzelemre vihetőségében való hitet.

16 Individuális és társadalmi szemlélet 1. Individuális szemléletTársadalmi szemlélet 1. Gondol- kodásmód Kisarkíttott, (fekete fehér) érzelmi gondolkodás, eltúlzott diszfunkcionális attitűdök Árnyalt, racionális gondol- kodás: minden rosszban van valami jó, a jó dolgok- nak is van árnyoldala 2. Megbirkó- zási stratégiák Érzelmi megbirkózási stratégiák, egysíkú gon- dolkodás, tudattartalmak árnyékba szorítása A gondolati rendszer dia- lektikus átstrukturálásának képessége. „Nehézségek-ből más emberként kerül ki” 3. Személyes kapcsola- tok Tolerancia hiánya a kon- strukcióba nem illő elgondolásokkal, magatartással szemben Igyekszik az eseményeket a másik személy szemszögéből nézni és érdeklődik mások iránt

17 Individuális és társadalmi szemlélet 2. Individuális szemléletTársadalmi szemlélet 3. Személyiség irányítottsá- ga Fundamentalista, kívülről irányított, jobb sorsát a környezettől, szerencsétől várja Önálló, autonóm, én- azonos személyiség, maga alakítja sorsát. Sorsát vállalja, elégedett 4. kapcsolat a társadalmi környezettel A hatalom központosí- tott gyakorlása, egyéni kezdeményezés korláto- zása. Elidegenedés. A vezetésben vélemény egyeztetés, szubszidiari- tás. A tagok kompetens viselkedése. 5. Társas támogatás A hatalomgyakorlás eszköze a szolidaritás megbontása, a társadal- om polarizációja. Az egyén magára marad. Társas támogatás, cso- portos érdek érvényesí- tés, civil szervezetek szerepe a hatalom gyakorlás kontroljában

18 Individuális és társadalmi szemlélet 3. Individuális szemléletTársadalmi szemlélet 7. Közmegegye- zés A közösség értékei egy szűk csoport elhatáro- zásából fogalmazódnak. Nincs értékkonszenzus, anómiás állapot, devianciák. Társadalmi értékkon- szenzus jön létre. Alapja a társadalmi kohéziónak a bizalomnak és meg- bízhatóságnak, a piac kontrolált működésének 8. Kultúra építés Az individuális elszige- telődés céltalansághoz, reménytelenséghez, vezet. Társadalmilag szentesített defekt állapot áll elő. A személy sajátjának érzi ami tesz, vannak céljai, olyan munkát választ amelyben meg-valósít valamit. A kultú-ra építésben szerepe van

19 Kistérségek faktoranalízise K. Komplexus Önazonosság Ellenségesség,76 -,15 Anómia,75 -,17 Szociális bizalmatlanság,73 Versengés,61 Depresszió,57 -,17 Iskolában töltött évek -,36,23 Jövedelem -,25,14 Koherencia-élet értelme -,21,71 Probléma orientált megbirkózás,65 Megvalósít valamit,57 Segítség barátoktól, ismerősöktől -,23,47 Együttműködés -,25,40 Közösségi hatékonyság -,15,40 Segítség családtagoktól -,17,32 Vallásgyakorlás,21

20 A személy tevékenysége nem magyarázható önmagában, hanem figyelembe kell venni azokat a további személyeket, akik közreműködnek, alapvető a közösségi jelleg. Kölcsönös egymásrahatás, mások tisztelete, ebből származó szubszidiaritás elve, demokratikus struktúrák. A társadalmi ember vonzódik a konstrukcióját veszélyeztető helyzetekre amelyek alkalmat teremtenek számára saját árnyékának interiorizálására. A pluralizmus védelmével biztosítja a továbbfejlődést. A társadalmi szemléletben helye van az individuális szemléletnek miközben az individuális szemlélet lehet ellenséges. Az emberi közösség

21 Az emberiség közös konstrukciójának személyes jellege. Nem lehet elidegeníteni a személyt a hatásaitól. A társadalmi konstrukció, kultúra, valamennyi valaha élt személy hatásának szintézise. A személy érdekelt a közös konstrukció általa létrehozott fejlesztésében, mivel ez a halált követő túlélés lehetőségét jelenti. Marx: poszthumusz kitüntetések, Lenin kultusz. Pszichoanalitikusok: Jung archetípusai, Szondi Lipót: az ősök harca, a láncravert ősök, József Attila a Dunánál. Szt. Tamás, Karl Rahner: Strukturált beletestesülés a világ gyökereibe. Teilhard de Chardin nooszférája. A emberi közösség válsága, a túlélés

22 A Társadalmi Beállítottság Index elemzése a Hungarostudy 1988 és a Hungarostudy 1995 adatbázisok alapján

23 C = nehéz élethelyzetből új emberként kerül ki jó értelembe véve E = bármi történik, általában tudja kezelni a helyzetet EW = képes befolyásolni ami a munkacsoportjába történik PL = vannak életcéljai PW = olyan munkát végez, aminél úgy érzi, hogy megvalósít valamit NH = az emberek általában aljasak, önzőek és ki akarják használni a másikat Társadalmi beállítottság index TBI = ln((1-NH)*C*E*EW*PL*PW) a változók szorzatának logaritmusa TBI* = ln((1-NH)*C*EW*PL*PW) a változók szorzatának logaritmusa

24 n% TBI* A személyek számának megoszlása a társadalmi beállítottság index TBI* szerint 1988-ban és 1995-ben P<0, fekete 1995 szürke

25 n% TBI* fekete – 1988 szürke A magasabb társadalmi beállítottságú csoportokban a depresszió pontszám átlagértéke alacsonyabb. (p<0,000) A kapcsolat 1995-ben kifejezettebb mint 1988-ban.

26 1,4 1,2 1,0 8 0,6 0,4 0,2 0 TBI* munka- képesség csökke- nés A munkaképesség csökkenés szoros negatív korrelációt mutat a társadalmi beállítottság indexszel

27 TBI* A képzettségi szint szoros pozitív korrelációt mutat a társadalmi beállítottság indexszel ben az összefüggés markánsabb.

28 A társadalmi beállítottság index megyénkénti átlaga 1995-ben, országos átlag 4,623

29 A szociális bizalmatlanság (társadalmi tőke hiányának) megyénkénti átlaga 1995-ben.

30 Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) ezer Ft-ben 1994-ben. Országos átlag 425

31 korra standardi- zált férfi halálozás társadalmi tőke hiánya, szoc. bizalmatlanság

32 társadalmi beállítottság index korra standardi zált férfi halálozás

33 kölcsönös segítség korra standardi- zált női halálozás

34 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Az egyén társadalmi integrációja Dr. Skrabski Árpád Apor Vilmos Katolikus Főiskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések