Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyíri Kristóf: Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyíri Kristóf: Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig."— Előadás másolata:

1 Nyíri Kristóf: Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig

2 1. Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás 2. A "kettős kódolás" elmélete 3. Filozófiatörténeti leltárfelvétel 4. Kommunikációtechnológia-történeti vázlat

3 Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig 1. Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás 2. A "kettős kódolás" elmélete 3. Filozófiatörténeti leltárfelvétel 4. Kommunikációtechnológia-történeti vázlat

4 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás Egy korábbi írásom a képi nyelv és képi gondolkodás problémájáról: "Képjelentés és mobil kommunikáció: Vázlat", a Nyíri Kristóf által szerkesztett A 21. századi kommunikáció új útjai: Tanulmányok c. kötetben, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 59–79. o. "ha a szónyelvi sík a gondolkodásnak csupán elvontabb színtere, nem pedig alapja, akkor a gondolatok közlésének a puszta szónál alkalmasabb eszköze lehet a képpel kiegészített szó, vagy olykor a puszta kép is.... Az animált ikonikus nyelv, mind intuitív, mind konvencionális elemeiben, gazdag, sűrű jelentéshordozó, amely kiváltképpen alkalmas arra, hogy kis képernyőn sok információt közöljön. Ilyen nyelvek kidolgozását a jelen és a közeljövő megkerülhetetlen feladatának kell tekintenünk."

5 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás Néhány korábbi írásom a képi gondolkodás problémájáról: "A gondolkodás képelmélete", a Neumer Katalin által szerkesztett Kép, beszéd, írás c. kötetben, Budapest: Gondolat, 2003, 264–278. o. "Képek mint eszközök Wittgenstein filozófiájában", Világosság 2002/1, 5–21. o. "Az MMS képfilozófiájához", a Nyíri Kristóf által szerkesztett Mobilközösség – mobilmegismerés: Tanulmányok c. kötetben, Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete, 2001, 213–231. o. "A 21. század filozófiája felé", a Nyíri Kristóf által szerkesztett Filozófia az ezredfordulón c. kötetben, Budapest: Áron Kiadó, 2000, 387–405. o.

6 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás "A gondolkodás képelmélete" c. tanulmányom indítása: Írásomban azon elképzelés mellett hozok föl... érveket,... hogy az emberek elsőbben képekben gondolkoznak, s csak azután szavakban. Ez az elképzelés persze végigkíséri a Nyugat filozófiájának történetét, hol felerősödve, mint a brit empirizmusban, hol szinte föld alá kényszerítve, mint a huszadik század első felében – ám világos megfogalmazást soha nem nyert. Nem is nyerhetett mindaddig, amíg a kifejtés, érvelés és magyarázat nyelve a merő szónyelv maradt. Napjainkban, a képi kommunikáció technológiáinak fejlődésével, a helyzet változik. A változás hatása immár megjelent a kognitív pszichológia berkeiben, s arra számítok, hogy előbb-utóbb a filozófiai gondolkodásban is érezhető lesz.

7 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás Arthur Koestler, The Act of Creation, Magyar kiad.: A teremtés, 1998, Makovecz Benjamin fordítása: Egy reggel, pontosan napkeltekor egy buddhista szerzetes elindul, hogy megmásszon egy magas hegyet. Keskeny, egy-két lábnyi szélességű ösvény vezet csigavonalban a csúcson álló, tündöklő templom felé. – A szerzetes változó sebességgel baktat; gyakran megáll, hogy pihenjen vagy a magával hozott szárított gyümölcsökből falatozzon. Röviddel napnyugta előtt éri el a templomot. Néhány napos böjtölés után ismét útnak ered. Napkeltekor indul el és ugyanazon az ösvényen bandukol lefelé, ismét változó sebességgel és többször megpihenve az út során. Átlagsebessége most természetesen nagyobb, mint amikor felfelé haladt. – Bizonyítsuk be, hogy van az úton egy olyan pont, amelyet a szerzetes felfelé és lefelé menet is a nap ugyanazon időpontjában érintett.

8 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás Próbálkoztam ezzel is, azzal is, aztán torkig lettem az egésszel, de a fejemből csak nem akart kimenni a kép, amint a szerzetes sáfrányszíná leplében felfelé lépked a hegyen. Aztán egyszerre csak jött egy pillanat, amikor erre a képre – sokkal halványabban – rárajzolódott egy másik látvány; egy lefelé sétáló figura. És ekkor hirtelen rájöttem, hogy a két alak – tekintet nélkül arra, hogy milyen gyorsan mennek és hányszor állnak meg pihenni – valamikor bizonyosan találkozik. Aztán ki is okoskodtam, amit már tudtam: teljesen mindegy, hogy a szerzetes két vagy három nap után tér haza a hegytetőről, úgyhogy teljes joggal küldhettem őt haza ugyanazon a napon; kettőzhettem meg, ha lehet így mondani.

9

10

11

12 Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás Allan Paivio, Imagery and Verbal Processes, Allan Paivio, Mental Representations: A Dual Coding Approach, Paivio 1971-es könyve előszavából: "The major orienting theme of the book is its dual emphasis on nonverbal imagery and verbal processes (inner speech) as memory codes and mediators of behavior."  Paivio: a mentális képek fogalma teoretikus konstrukció  A teoretikus konstrukciók elmélete Wilfrid Sellars "Empiricism and the Philosophy of Mind" (1956) c. tanulmányában.

13 Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig 1. Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás 2. A "kettős kódolás" elmélete 3. Filozófiatörténeti leltárfelvétel 4. Kommunikációtechnológia-történeti vázlat

14 A "kettős kódolás" elmélete  Paivio 1971-es könyve filozófiatörténeti áttekintéssel indít  "the yeoman's role played by mental imagery over a period of 2500 years"  Szimonidész, Kr. e. 500 körül: "a szó a dolgok képmása":  Platón "viasztábla" modellje  Titchener, Experimental Psychology of the Thought Pro- cesses,   Paivio: képek és szavak – együtt- működő teoretikus konstrukciók

15 A "kettős kódolás" elmélete  Titchener a Locke–Berkeley vitáról John Locke, Értekezés az emberi értelemről (1690), ford. Dienes Valéria, IV, 7, 9: "[V]ajon nem kíván ‑ e meg egy bizonyos fáradságot és ügyességet a háromszög általános ideájának kialakítása (pedig ez éppen nem a legelvontabbak, legtartalmasabbak és legnehezebbek közül való). Mert hiszen az nem lehet sem ferdeszögű, sem derékszögű, sem egyenlőoldalú, sem egyenlőszárú, sem egyenlőtlen oldalú, hanem mindez, és ugyanakkor egyik sem."

16 A "kettős kódolás" elmélete  Titchener a Locke–Berkeley vitáról George Berkeley, Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről (1710), ford. Fehér Márta, "Bevezetés", 10. és 13. pont (a passzusok a Titchener által átrendezett sorrendben): "Ha bárki valóban képes arra, hogy elméjében az itt leírt háromszög ideáját kialakítsa, oktalanság lenne elvitatni tőle, s ez nem is áll szándékomban.... Ami engem illet, úgy találom, hogy valóban megvan az általam észlelt egyes dolgok ideáinak elképzelésére, felidézésére, összerakására és szétválasztására szolgáló képességem,... [de] semmiféle gondolati erőfeszítéssel nem tudom felfogni a fent leírt absztrakt ideát.... az emberről alkotott ideám mindenképpen vagy egy fehér, vagy egy fekete, vagy egy barna színű, egyenes tartásó vagy hajlott hátú, magas, alacsony vagy vagy közepes termetű emberé."

17 A "kettős kódolás" elmélete  Titchener a Locke–Berkeley vitáról Experimental Psychology of the Thought Processes, 211. sk. o.: "[We should not] believe that Locke did not actually see his 'general idea of a triangle', but – to put it bluntly – made up the idea of words. I grant that there is something, both in context and style, to suggest that view. Nevertheless, I get the definite impression that Locke is writing from an introspective cue..." Locke terminológiája olykor "logikai" (azaz verbalista-nominalista), olykor "pszichológiai" (perceptuális-képies) nézőpontot sugall, Titchener azonban az utóbbit tartja nála a meghatározónak.

18 A "kettős kódolás" elmélete  Paivio 1971-es könyve filozófiatörténeti áttekintéssel indít  "the yeoman's role played by mental imagery over a period of 2500 years"  Szimonidész, Kr. e. 500 körül: "a szó a dolgok képmása":  Platón "viasztábla" modellje  Titchener, Experimental Psychology of the Thought Pro- cesses,  Paivio: a képek és szavak együtt- működő teoretikus konstrukciók

19 Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig 1. Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás 2. A "kettős kódolás" elmélete 3. Filozófiatörténeti leltárfelvétel 4. Kommunikációtechnológia-történeti vázlat

20 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Platón Arisztotelész Bacon Locke Berkeley Hume Kant Wittgenstein

21 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Platón Philébosz: "Mintha lelkünk... könyvhöz hasonlítana. … Úgy tűnik elém, mintha az észrevevéssel egybeeső emlékezés s az ezekkel együttjáró hatások lelkünkbe... beszédet írnának be De ugyanakkor egy másik munkást is el kell fogadnod a lélekben Egy festőt, ki ez író után képekben rajzolja a lélekbe, amit az beszélt.... Mikor a látástól vagy valamely más érzékeléstől az akkor látottakat és mondottakat elválasztva az ember később a látottaknak és mondottaknak képét valahogyan magában szemléli." Euthüphron Állam Theaitétosz

22 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Arisztotelész A lélekről: "Ezért nem is gondolkodik soha képzet nélkül a lélek.... A fogalmakat tehát a képzetekben gondolja a gondolkodó tehetség amikor pedig [a lélek] gondolatban szemlél, egyszersmind valami képzetet is kell szemlélnie..." (431a–432a) A lélekről: "mint hogyha az írótáblán nincsen még valósággal semmi sem felírva; ez az eset áll be az észnél is" (430a) (Filoz. Írók Tára ford.)

23 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Arisztotelész Az emlékezet és a visszaemlékezés: "a gondolkodás nincs képzelet nélkül – mert ugyanaz az affekció jelenik meg a gondolkodásban is és akkor is, amikor lerajzolunk egy mértani ábrát..." (Ford. Steiger Kornél)

24 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Bacon

25 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Locke

26 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Berkeley

27 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Hume Értekezés az emberi természetről (1738–40), ford. Bence György, I, 1, 7: "Amennyiben hasonlóságot fedezünk fel bizonyos tárgyak között, amelyekkel gyakran találkozunk, e tárgyakat ugyanezzel a névvel illetjük... És ha ez megszokottá válik a számunkra, akkor a név hallatára felelevenedik bennünk az egyik ilyen tárgynak az ideája... Nem az történik, hogy ezek a tárgyak ténylegesen és valóságosan megjelennek szellemünk előtt... nem rajzoljuk meg mindegyiket külön-külön a képzeletünkben, de mindig készen állunk rá, hogy bármelyiket megjelenítsük magunknak..." H. H. Price, Thinking and Experience (1953): “Berkeley is an Imagist; Hume’s theory, in the section ‘Of Abstract Ideas’, is a mixed one, partly Imagist and partly Nominalist; while Locke is a Conceptualist, though some passages in the Essay will perhaps bear an Imagist interpretation, and others, perhaps, a Nominalist one.”

28 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Kant A tiszta ész kritikája, a tiszta értelmi fogalmak sematizmusa: "[a] fogalom sémáján mármost a képzelőtehetség azon általános eljárásának képzetét értem, mely a fogalom számára megalkotja a hozzá tartozó képmást" (Kis János fordítása)  az értelem egyik kanti alapmeghatározása: "Verstand ist das Vermögen, den Gegenstand sinnlicher Anschauung zu denken (A 51).

29 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein

30 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein  A Nachlaß CD-n  Wittgenstein rajzai

31 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein Philosophische Untersuchungen, par. 449 "Nem gondolunk arra, hogy az ember a szavakkal számol, operál, idővel ebbe vagy abba a képbe fordítja át őket."

32 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein Philosophische Grammatik "Képzeljünk el valamely képi történetet sematikus képekben, tehát inkább nyelvi elbeszéléshez hasonlót, nem pedig realisztikus képek sorozatát. Ilyen képnyelvben mondjuk kivált csaták lefolyását rögzíthették. (Nyelvjáték.) És szónyelvünk mondatai sokkal közelebb állnak ennek a képnyelvnek a képeihez, mint gondolnánk. Arra is gondoljunk, hogy az ilyen képeket nem kell előbb realisztikusakba lefordítanunk ahhoz, hogy 'megértsük' azokat, éppúgy, ahogyan fényképeket vagy a film képeit nem kell színes képekbe lefordítanunk, noha fekete-fehér emberek vagy növények stb. a valóságban számunkra kimondhatatlanul idegeneknek és borzalmasaknak tűnnének. – Mi volna, ha itt most ezt mondanánk: 'a kép csak egy képnyelvben valami'?"

33 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein The Brown Book "'Szavak nem képesek pontosan leírni', mondjuk olykor. S mégis úgy érezzük, hogy amit az arc kifejezésének nevezünk, az valami az arc rajzától elválasztható. Mintha ezt mondhatnánk: 'Ennek az arcnak sajátos kifejezése van: nevezetesen ez' (rámutatva valamire). Ám ha ezen a helyen bármire rá kellene mutatnom, az a rajz volna, amit nézek." Amikor azt mondom 'nem puszta vonalakat (puszta kriksz-krakszot) látok, hanem egy arcot (vagy szót) ezzel a sajátos fiziognómiával', akkor nem bármiféle általános jellemzőjét kívánom állítani annak, amit látok, hanem azt kívánom állítani, hogy ama sajátos fiziognómiát látom, amelyet látok. És nyilvánvaló, hogy kifejezésmódom itt körben mozog. Ez azonban azáltal van így, hogy valójában a sajátos fiziognómiának, amelyet láttam, kijelentésem részét kellett volna képeznie."

34 Filozófiatörténeti leltárfelvétel Wittgenstein 159-es kézirat (1938) 4. sk. o.: Az emlék kép & szavak. Világos, hogy ezek csak meghatározott környezetben bírhatnak jelentéssel. A képek jelentésnélküliek lehetnek, a szavak üresen hangozhatnak.... A beszélt szó szimbóluma írásjelek hurokban amely a beszélő szájából jön. Ez a kép egészen természetesnek tűnik számunkra, noha ilyesmit sose láttunk.

35 Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig 1. Bevezetés: Képi nyelv, képi gondolkodás 2. A "kettős kódolás" elmélete 3. Filozófiatörténeti leltárfelvétel 4. Kommunikációtechnológia-történeti vázlat

36 Kommunikációtechnológia-történeti vázlat Kéziratos kultúra – a platóni paradigma születése Képnyomtatás – a modern tudomány előfeltétele Könyvnyomtatás – a platóni paradigma továbbélése Távíró – a Gutenberg-galaxis alkonyának kezdete: Nietzsche Fotográfia – a képek jelentősége: Galton Írógép – a szavak automatizmusa és bősége: Watson Film – a mozgókép kognitív potenciálja: H. H. Price Telefon, rádió – másodlagos szóbeliség: Wittgenstein és Heidegger TV – képek uralkodóvá válnak: McLuhan; Paivio Számítógépgrafika – ikonikus forradalom


Letölteni ppt "Nyíri Kristóf: Képiség a filozófia történetében A kettős kódolás elmélete Platóntól Wittgensteinig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések