Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben Készült TÁMOP 5.1.3 Belső képzéshez Készítette: Vég Zoltán Ákos

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben Készült TÁMOP 5.1.3 Belső képzéshez Készítette: Vég Zoltán Ákos"— Előadás másolata:

1 Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben Készült TÁMOP Belső képzéshez Készítette: Vég Zoltán Ákos

2 Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben: Bucher Eszter-László Mária tanulmánya alapján Bevezetés a területfejlesztésbe Lomart kiadó 2007  Gazdasági integrációs sémák: a gazdaság és a társadalom szereplőinek viszonyával, jellemzőivel és kapcsolataival foglalkoznak  A gazdasági koordináció főbb típusai közötti arány egy társadalomban jelentős mértékben függ a szükségletek sajátosságaitól  Többtényezős gazdasági rendszerelméletek fogalmai: piacgazdaság, vegyes- vagy szociális piacgazdaság, jóléti állam – tükrözik a koordináció arányait

3 Fogalmak  Redisztribúció: az állami centralizációs jövedelem- újraelosztás  Reciprocitás: kölcsönösségi és szívességi viszonyok, alulról kezdeményezett, a civil társadalom együttműködési mechanizmusa  Piaci adás-vétel: az eladó és a vevő kapcsolata, ahol az árak, a bérek, a jövedelmek a fő szabályozó eszközök  Önellátás: nem teremt kapcsolatot a szereplők között, zárttá teszi a közösségeket

4 Történeti háttér Rendszerváltozás előtti évek:  Bürokratikus koordináció  Vertikális kapcsolatrendszer  Ágazati irányítás  Központi államigazgatási tulajdon  Fiskális eszközök  Szociál-protekcionizmus 1968 után piacosítás, a szándékoktól függetlenül újra és újra recentralizáció, megtűrt piaci mechanizmusok, indokolatlan mértékű területi és települési különbségek, alulról jövő kezdeményezések kialakulásának korlátozása. A területi érdek háttérbe szorult.

5 A területfejlesztés történetének hatása I.  Tanácsrendszer: területrendezések, megyeszékhely- áthelyezések, megyehatárok rendezése politikai indíttatásból, a jelentős területi és települési különbségek kiindulópontjai  Elnöki Tanács évi tv.: szocialista városok fejlesztése  Második tanácstörvény (1954): hatásköri decentralizáció és irányítási centralizáció ellentmondása  : változások, pl. községfejlesztési hozzájárulás kivetése a helyi feladatok előmozdítására.  Harmadik tanácstörvény (1971): A változás a piacot helyezte előtérbe, a reform (1968) visszafogása a redisztribúciót erősítette újra

6 A területfejlesztés történetének hatása II.  Országos településhálózatfejlesztési koncepció (1971): Nem a helyi sajátosságok alapján történt a területfejlesztés, kemény költségvetési korlát a terület és településfejlesztésben, közszolgáltatásokban  Települések kategorizálása, (felső, közép, és alsófokú központok, alapfokú falvak)  Fejkvóta: mértéke lakosságszámra vetítve központilag, részben megyei szinten meghatározott összeg  A megyéknek településcsoportokat képezve differenciálni kellett a települések között.  1980-as évek: üzleti szféra és települések együttműködési megállapodásokon nyugvó kapcsolatai

7 A területfejlesztés történetének hatása III.  Egyre érzékelhetőbbé vált, hogy a beruházások nem a munkaerőbázishoz, hanem a fejlett infrastruktúrához és a szellemi tőkéhez vonzódnak.  „Szűk keresztmetszetek logikája” a fejlesztési döntéseknél tovább élt es évek előtt alkukapcsolatok, informális csatornák az egyre szűkülő központi források megszerzése céljából. A forrásszerzés ténye dominált a helyi igények és helyi sajátosságokkal szemben.  A lakosság és az üzleti szféra szerepe a fejlesztésekhez történő hozzájárulásokban és a fejlesztések támogatásában csökkent

8 A rendszerváltás után  Önkormányzati rendszer kialakulása – a települések többsége az önállóság és nem a térségi integráció irányába mozdult  A szándék ellenére nőttek a területi és települési különbségek  A tőkebefektetések nem veszik figyelembe a szándékokat és oda települnek, ahol a feltételek kedvezőek  Önkormányzati modell egyik legnagyobb ellentmondása: gazdasági eszközrendszer nélkül teremtett jogi és politikai önállóságot, fennmaradt (sőt fokozódott) az önkormányzatok gazdálkodási függősége  A működési gondok háttérbe szorítják a fejlesztéseket – csak olyanok valósultak meg, melyekre állami támogatást fel lehetett használni  A normatív szisztéma hátrányai (nem ösztönöz együttműködésre, nem vált meghatározóvá a saját bevételi érdekeltség, nincs hatékony kiegyenlítési rendszer a különbségek ellensúlyozására stb.)

9 Regionális politika  közötti átmeneti időszak, célja a kiegyenlítés, tárgya az elmaradottság felszámolása, célpontjai az elmaradott települések (főként községek) voltak  évi XXI. tv. elfogadása után a regionális politika célja a szerkezetátalakítás és a piac negatív hatásainak mérséklése, az innováció támogatása lett.  Hazai és EU források saját forrást igényeltek – eredmény: a leginkább rászoruló települések maradtak támogatás nélkül

10 Hazai sajátosságok  Rendszerváltás után számos kutatás igazolta, hogy a társadalmi-gazdasági hátrányok legnagyobb hányada területi leképeződésű, ennek a háttere, hogy egy térség önmagában is képes kedvező, ill. kedvezőtlen helyzet létrehozására (Jász K. 2006)  A hazai viszonyok között a kirekesztődést okozó kollektív faktorok közül a területi hátrány és a cigány kisebbséghez való tartozás a legsúlyosabbak.  A helyzet javítására komplex megközelítés kell (szociál- és oktatáspolitikai, foglalkoztatási stb.)  Külső segítség nélkül kevés az esély a változásra  Mo.-i romák 60%-a underclass, tartós szegénység és kirekesztettség

11 Fogalmak a társadalmi integrációt segítő folyamatokban  Partikularizmus: elfogultság, a figyelem összpontosítása a népesség speciális csoportjaira, ugyanakkor a nem támogatottakat kirekeszthetik (még ha azonos helyzetben vannak is)  Paternalizmus: túlzott gondoskodás, a preferencia rendszer nem minden esetben elfogadott a közösségben, konfliktust okozhat. A rászorultság és a kiszolgáltatottság érzését keltheti, nem csökkenti a függőséget, nem aktivizálja az elesetteket.  Amatőrizmus: a szakértelem hiánya a segítségnyújtás során, nem a fő gondokat és azok okait kezelik  Szoros együttműködésre kell törekedni. A közszolgáltatásokból való részesedés egyenlőségét biztosítani kell (városok számának növekedése).  A finanszírozás inkább a szolgáltatások folyamatosságát preferálta a rövid távú gazdasági szemlélet előtérbe kerülésével, a fejlesztések elmaradása mellett.

12 A gazdasági koordináció sajátosságai a haza területfejlesztésben  A területfejlesztésről szóló törvény szerint a területfejlesztés társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása.  A redisztribúció szerepe nélkülözhetetlen a területfejlesztésben  A piac szereplői, a gazdaság képviselői ma is nehezményezik, hogy nem kaptak megfelelő képviseletet a területfejlesztési tanácsokban.  Strukturális alapok – partnerség elve fontos (a területi politika többszereplős, a feladatok és források, az intézmények és szervezetek döntései és eszközei megoszlanak az állami és önkormányzati szereplők, valamint a magánszféra és a civil társadalom között.  A ter.fejl. során a piac jelentős arányban politikai piac is (fejlesztési prioritások, programok összehangolása stb.)  A ter.fejl. tv. Elsősorban a térségi összefogásra épülő, vagy a települési határokon túlnyúló fejlesztésekre koncentrál  Területfejlesztési és területrendezési feladatok együtt szabályozva, a döntési jogosítványok szétválasztva aszerint, hogy ahhoz közhatalmi jogosítványok kapcsolódnak-e

13 Közösségi döntések elmélete Két fontos társadalmi költség:  Rossz döntések negatív externális költségei  A döntéshozatal tranzakciós költsége

14 Összegzés  A területfejlesztésnek csökkentenie kell a piaci koordináció következményeit  Kiszámíthatatlan a gazdasági szereplők, a magánszektor vagy akár a közszféra reakciója. A döntésekkel kapcsolatos bizonytalanságokat és mellékhatások a „származékos externáliák”  Az elmúlt években a legfontosabb a területi szereplők együttműködésének ösztönzése, vagyis a koordináció a szereplők között - ez nem jött létre kistérségi és regionális szinten olyan szinten, mely a forrásokat megfelelő hatékonysággal tudta volna hasznosítani

15 KKK és PPP KKK modell: katalizáló, koordináló, kontrolláló  A helyi közösség érdekeit helyezi előtérbe  Hangsúlyozza, hogy a közösség természeti erőforrásainak felhasználása során a környezet védelme céljából szükség van az együttműködésre  Szükség van egy olyan szervezetre, amelyik a közösség tulajdonában van és ezáltal integrálja a szereplőket, másrészt az üzleti szférával is kapcsolatban áll.  Szükség van egy ilyen speciális üzleti szervezetre, amely környezettechnológiai integrátor szerepet tölt be PPP modell: Public Private Partnership  A közszféra és a magánszféra olyan együttműködése, amelyben a közvagyon és a magántőke is megjelenik. A közösség szükségletek kielégítésébe üzleti feltételek mellett lehetővé teszik, és ösztönzik a privát tőke integrálódását  Garantálja a közjavak és közszolgáltatások feletti közösségi kontrollt, de egyben az üzleti szervezet számára is megfelelő, üzleti feltételrendszer teremt.  A köz- és magánszféra partnersége, amelyben a felek a közszolgáltatás nyújtásának és felelősségének kockázatát együtt viselik.


Letölteni ppt "Gazdasági integrációs sémák a területfejlesztésben Készült TÁMOP 5.1.3 Belső képzéshez Készítette: Vég Zoltán Ákos"

Hasonló előadás


Google Hirdetések