Szelényi Zsuzsanna „30 évvel ezelőtt, amikor a nők tömegesen beléptek a felsőoktatásba, a kérdés csupán az volt, vajon mennyi idő alatt zárkóznak fel a.

Az előadások a következő témára: "Szelényi Zsuzsanna „30 évvel ezelőtt, amikor a nők tömegesen beléptek a felsőoktatásba, a kérdés csupán az volt, vajon mennyi idő alatt zárkóznak fel a."— Előadás másolata:

1 Szelényi Zsuzsanna „30 évvel ezelőtt, amikor a nők tömegesen beléptek a felsőoktatásba, a kérdés csupán az volt, vajon mennyi idő alatt zárkóznak fel a férfiakhoz a csúcsra. Ma azzal szembesülünk, hogy nem érkeztek meg oda” ” Harvard Business Review 2010 1

2 A hierarchia során eltűnnek a nők 2

3 Egyenlőtlen részvétel a döntéshozatalban  Nők a politikában / Európa  Parlamentek 25%, (Magyarország 9%)  Kormányok: 23%  Nők a vállalati vezetésben /Európa:  Igazgatóságok: 12%  Csúcs menedzsment: 3%  Média: tulajdonosok, főszerkesztők, publicisták alig  Gender pay gap: EU átlag: 17,5% / Magyarország 17% de csak a dolgozó nőkkel számol, ami a nők csupán 52%-a 3

4 Miért gond a nők hiánya a vezetésben?  Igazságtalan / antidemokratikus  Kihasználatlan tehetség – hiányzik a munkaerőpiacról, pazarló humán erőforrás gazdálkodás. Összefüggés: minél több nő dolgozik társadalmi szinten, annál több nő van vezető beosztásban is.  A nők különbözők, velük együtt jobb döntések hozhatók  Rossz a nőnek- nem tudják kitejlesíteni ambícióikat 4

5 Jó vezetők-e a nők? 5

6 B ac kg ro u n d 6

7 A nők előtt álló akadályok 1. Nőkkel szembeni társadalmi előítéletek  A nők szakmai teljesítményét kevésbé értékeli a társadalom  A hagyománosan férfiak által betöltött szerepekre kevésbé választanak nőket  Nőkkel kapcsolatos asszociációk:  Az érzelmeken keresztül közelítik meg a dolgokat, gondoskodók, barátságosak, kedvesek, társas kapcsolatokra érzékenyek, gyengédek, diplomatikusak  Férfiakkal kapcsolatos asszociációk:  Kognitív módon közelítenek a dolgokhoz, érdekérvényesítők, ambíciózusak, dominánsak, agresszívek, önbizalommal bírnak, erősek, individuálisak.  A férfiakhoz kötődő asszociációkat kötjük össze a jó vezető tulajdonságaival. 7

8 A nők előtt álló akadályok 2. Család és munka harmóniája  A házimunka kétharmadát a nők végzik Európában  A gyermeknevelést a nők feladatának tartja a társadalom (nők is), a gyermekes nők versenyképessége alacsonyabb  Magyarországon különösen nagy a nyomás a nőkön a kisgyermek otthoni nevelésére  A családbarát cégeknek kicsi a tapasztalata, kevés az ösztönző  A nők maguk is a családot tekintik az első számú prioritásnak, ahhoz rendelik munkájukat, ambicióikat  A gyermekes nőknek nagy erőfeszítéseket kell tenniük, ha a munkahelyükön a fősodorban akarnak maradni  A gyermektelen nők szakmai előmenetele gyorsabb, de még az övék is lassabb mint a férfiaké. 8

9 A nők előtt álló akadályok 3. Önbizalomhiány  A nők hajlamosak a saját munkájuk értékét alábecsülni  A nők tökéletességre törekednek, ha előre akarnak lépni  A nők kerülik a kockázatvállalást ( Újabb kutatások kimutatták, hogy csak nők közötti helyzetben a nők sokkal kockázatvállalóbbak, mint férfitársaságban – a kockázatkerülés is tanult viselkedés )  Kevés a jó szerepmodell  Kevés nő tud igazán jó vezetői attitűdöket megformálni, amelyben el tudja kerülni a férfias, kevéssé önazonos viselkedést. 9

10 A nők előtt álló akadályok 4. Kapcsolatrendszer hiánya  A nők hagyományosan kevesebb időt szánnak a szakmai társas kapcsolatok építésére, mint a férfiak  A nők kiszorulnak egy sor társas helyzetből: vadászat, horgászat, futball, klubélet, stb  Az informális tevékenységek alapvető szervezeti keretként szolgálnak a társas tőke építéséhez, amely a nők számára kevéssé érhető el  Az emberi hálózatok és kapcsolatok fontosabbak az előmenetelnél, mint a szakmai teljesítmény 10

11 Mit tehetnek a vállalatok?  A fiatal nőkbe kell befektetni, a legtöbb kihívás ekkor éri a nőket  A családi élet és a munka harmóniája :  Családbarát munkaidő mindenkinek!  Családbarát HR gyakorlatok: flexitime, job sharing, távmunka, gyermekfelügyelet a munkahelyen, kapcsolattartás a GYES alatt, képzés  Szülői szabadság bevezetése férfiaknak is  Transzparens felvételi és előmeneteli eljárások  Kritikus nagyságrendű nő részvétele a vezetői pozíciókban (33%)  Mentorálási, szponzorálási mechanizmusok, társas tőke tudatos építése  Helyzetbe hozás: a női munkatársaknak kihívást jelentő feladatok biztosítása 11

12 Mit tehetnek a vállalatok?  Az esélyegyenlőségi program csak akkor működik, ha a vállalatok felső vezetői is elkötelezettek az ügy mellett és keresztülviszik azt a szervezeten. 12

13 Kvóta a politikában  ENSZ 1995: a nők politikai részvételének 33%-os megvalósítását javasolja.  95 ország alkalmaz kvótát a politika választott testületeiben (önkéntes, kötelező, szankcionált stb)  Ahol a nők elérik a kritikus tömeget, láthatóan nagyobb hangsúlyt kap az egészségügy, oktatás, munkavállalás, nemre érzékeny költségvetés – új társadalmi hangsúlyok  A kvóta a hátrányok lefaragását szolgálja, megerősíő intézmény.  Kelet Európában Lengyelország és Szlovénia alkalmaz kvótát a parlamenti választásokon. Önkéntes pártkvóta van Csehország, Szlovákia, Románia egyes pártjaiban, Magyarországon az LMP- ben. 13

14 Vállalati kvóta  Vállalti igazgatótanácsokban női kvóta 7 országban működik  Belső vállalti szabályozás sok van már  Valamilyen központi beavatkozás működik: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Norvégia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország.  Eddigi tapasztalatok  Kiegyenlítő mechanizmusok nélkül a nők nem tudnak belépni a vállalati döntéshozatal legmagasabb szintjeire  Ha belső szabályozással indul a program, szervesebb a fejlődés  Szankciók nélkül nem működik a rendszer, de a pénzügyi szankciók nem váltak be  Szakaszos bevezetésnek van értelme és monitorozni kell  Menedzsment pozícióba nehezebb bekerülni, mint igazgatóságba  A rendszer ott működik jól, ahol a vállaltokkal párhuzamosan más esélyegyenlőséget elősegítő program is zajlik. 14

15 A női kvóta eredményei - amit eddig tudunk  Kvóta nélkül max 15-20%-os női részvételi arányt lehet elérni a legnyitottabb társadalmakban (USA)  Eredmények a politikában  A jobb és eredményesebb kormányzás egyre egyértelműbben mérhető.  Igénylik a szavazók (az elitek a legkonzervatívabbak)  Több nő részvétele elősegíti az átláthatóságot  A nők semmivel sem rosszabb politikusok, mint a férfiak. A tapasztalat nagyon hamar megszerezhető.  Ahol kvóta van, ott a közvélemény szenzitívebb a női témákra  Eredmények a vállalati szektorban  Magasabb árbevétel, a munkafolyamatok jobb monitorozása, nagyobb átláthatóság, befektetés az emberekbe, jobb munkahelyi környezet.  Kevés még a tapasztalat, 10-15 év alatt érnek be a folyamatok. 15