Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin"— Előadás másolata:

1 A Dél-dunántúli régió népességének alakulása Heindl Zsombor Erdős Katalin

2 Népesség Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Baranya megye ,9 Komlói ,7 Mohácsi ,7 Pécsi ,2 Pécsváradi ,3 Sásdi ,9 Sellyei ,8 Siklósi ,2 Szentlőrinci ,9 Szigetvári ,3 Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Tolna megye ,1 Bonyhádi ,1 Dombóvári ,3 Paksi ,1 Szekszárdi ,5 Tamási ,1 Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Somogy megye ,1 Balatonföldvári ,0 Barcsi ,8 Csurgói ,4 Fonyódi ,1 Kadarkúti ,4 Kaposvári ,3 Lengyeltóti ,5 Marcali ,2 Nagyatádi ,8 Siófoki ,7 Tabi ,6 Forrás: KSH

3 Népsűrűség Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

4 Kistérségek népessége – – – – – – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

5 Kistérségek átlagos településnagysága Terület (2010. jan. 1.)Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Baranya megye Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Sásdi Sellyei Siklósi Szentlőrinci Szigetvári Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Somogy megye Balatonföldvári Barcsi Csurgói Fonyódi Kadarkúti Kaposvári Lengyeltóti Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Tolna megye Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Forrás: KSH

6 Kistérségek átlagos településnagysága – – – – – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

7 Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül – – – – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

8 Települések lakossága Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

9 Városok Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

10 Városok fő felett Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

11 A háttérben meghúzódó folyamatok, tendenciák Változás (%) Magyarország -3,20-0,29-3,47 Dél-Dunántúl -4,04-2,75-6,67 Baranya megye -3,98-1,76-5,66 Somogy megye -4,19-2,93-7,00 Tolna megye -3,93-4,12-7,89 Forrás: KSH alapján saját számítás

12 Kistérségi népesség változása • Siófoki, Kadarkúti és Szentlőrinci kistérség növekedést mutatott • Szigetvári kistérségben enyhe csökkenés • Siófoki és Pécsi kistérség növekedést mutatott • Enyhe csökkenés: Balatonföldvári, Kadarkúti, Kaposvári és Paksi kistérség < -10 % -10 és -5 % között -5 és -2 % között -2 és 0 % között > 0 % • Tabi kistérség az abszolút vesztes; -17,64% • 10%-nál nagyobb csökkenés: Komlói, Sásdi, Sellyei, Barcsi, Csurgói, Marcali, Nagyatádi, Bonyhádi és Tamási kistérségek Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

13 • Siófoki kistérség növekvő mindkét időszakban • Országosnál kisebb ütemű népességcsökkenés 1990 és 2010 között: a Kadarkúti, a Pécsi, és a Szentlőrinci kistérségben. • A Tolna megyei kistérségek kivétel nélkül az országosnál gyorsabb ütemű népességcsökkenést könyveltek el.

14 Települési népesség • 4,04% csökkenés • főnél nagyobb települések stagnáltak • 3 megyeszékhely csökkenő népességű, agglomerációjuk növekvő (kiv. Szekszárd) – kistérségi szinten is (Szentlőrinci és Kadarkúti kistérség) • Siófoki kistérségben nem Siófok növekedett • Kisebb ütemű csökkenés (2,75%) • Siófok népessége jelentősen nő, Pécs és Kaposvár stagnál, agglomerációjukban kevesebb település növekszik • Aprófalvak kiürülése • Tolna megyében csökkenés • Pécs és Kaposvár körül agglomerációs gyűrű • Siófoki kistérségben növekedés Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

15 Belföldi migráció • Enyhe növekedés a régióban (0,4%) • Pécs és Szekszárd egyensúlyban van, Kaposvár negatív • Kistérségi szinten pozitív egyenleg: Szekszárdi, Paksi, Pécsi és Szentlőrinci kistérség, valamint a Balaton déli partja • 1,8%-os kivándorlás a régió egészére • Baranya aprófalvas térségeiben éleződött • Kaposvár és agglomerációja pozitív • Tolnában még Szekszárd is negatív • Balaton is változó, de Siófok továbbra is erős növekedést mutat • Régió egészére összességében elvándorlás jellemző (2,2%) • Pécs és Kaposvár egyensúlyban, agglomerációjuk bevándorlási célpont • Szekszárd egyenlege negatív, a tőle délre fekvő területek bevándorlási célpontok • Elvándorlás Baranya aprófalvas részeiről • Balaton bevándorlási célpont Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

16 Természetes szaporodás/fogyás • Regionális szinten 3,5%-os csökkenés • Sokkal kevésbé heterogén, mint belföldi migráció tekintetében • Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségben néhol növekedés • Regionális szinten 4,5%-os csökkenés • Továbbra is viszonylag homogén, kivételek száma csökken • Sellyei, Szigetvári kistérségben továbbra is elszórt növekedés • Regionális szinten 7,9%-os csökkenés • Sellyei, Szigetvári kistérségek csak 4,6%-os csökkenést mutattak • Korfákban is megmutatkozik Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

17 Korösszetétel Forrás: KSH

18 Nemzetközi migráció • Regionális szinten nagyjából egyensúlyban van (-0,1%) • Érdekesség: a nagyvárosok és a Balaton partvidéke nettó kivándorlással jellemezhető • Az egyéb területek vonzzák a külföldi lakosokat • 3,6%-os népességnövekedés a nemzetközi vándorlásoknak köszönhetően • Nagyvárosok és a Balaton déli partja is pozitív egyenlegű • A kivándorlások túlsúlya a kisebb baranyai településeken • Regionális szinten 3,4%-os növekedés • Nagyvárosok egyensúlyba kerültek a két évtized vonatkozásában • Jellemzően Baranyában fordul elő negatív egyenleg • Kérdés, hogy a es trend folytatódik-e Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

19 KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin"

Hasonló előadás


Google Hirdetések