A Dél-dunántúli régió népességének alakulása

Az előadások a következő témára: "A Dél-dunántúli régió népességének alakulása"— Előadás másolata:

1 A Dél-dunántúli régió népességének alakulása
Heindl Zsombor Erdős Katalin

2 Népesség Terület (2010. jan. 1.) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²)
Magyarország 107,6 Dél-Dunántúl 66,9 Terület (2010. jan. 1.) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Somogy megye 53,1 Balatonföldvári 11 364 47,0 Barcsi 24 235 34,8 Csurgói 17 061 34,4 Fonyódi 23 135 62,1 Kadarkúti 20 410 38,4 Kaposvári 96,3 Lengyeltóti 11 310 41,5 Marcali 35 212 38,2 Nagyatádi 26 380 40,8 Siófoki 38 125 98,7 Tabi 13 085 30,6 Terület (2010. jan. 1.) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Baranya megye 88,9 Komlói 39 234 124,7 Mohácsi 49 675 58,7 Pécsi 327,2 Pécsváradi 12 477 48,3 Sásdi 14 148 36,9 Sellyei 13 340 28,8 Siklósi 36 711 56,2 Szentlőrinci 15 112 55,9 Szigetvári 26 261 39,3 Terület (2010. jan. 1.) Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Tolna megye 63,1 Bonyhádi 28 363 75,1 Dombóvári 33 262 65,3 Paksi 47 729 Szekszárdi 85 090 82,5 Tamási 39 206 38,1 Forrás: KSH

3 Népsűrűség Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

4 Kistérségek népessége
– 20 000 – 35 000 – 75 000 – 100 000 – 150 000 – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

5 Kistérségek átlagos településnagysága
Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Baranya megye 1 288 527 Komlói 2 065 762 Mohácsi 1 155 731 Pécsi 4 790 766 Pécsváradi 657 469 Sásdi 524 416 Sellyei 381 310 Siklósi 693 517 Szentlőrinci 756 428 Szigetvári 571 341 Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Somogy megye 1 407 869 Balatonföldvári 874 774 Barcsi 932 506 Csurgói 948 696 Fonyódi 2 103 1 825 Kadarkúti 887 810 Kaposvári 1 857 608 Lengyeltóti 1 131 891 Marcali 927 636 Nagyatádi 1 466 902 Siófoki 3 813 1 538 Tabi 545 378 Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Tolna megye 2 267 1 361 Bonyhádi 1 351 720 Dombóvári 2 079 891 Paksi 3 409 2 153 Szekszárdi 3 273 2 051 Tamási 1 225 989 Forrás: KSH

6 Kistérségek átlagos településnagysága
– 499 500 – 999 1 000 – 1 999 2 000 – 2 999 3 000 – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

7 Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül
– 499 500 – 999 1 000 – 1 999 2 000 – 2 999 Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

8 Települések lakossága
Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

9 Városok Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

10 Városok fő felett Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

11 A háttérben meghúzódó folyamatok, tendenciák
Változás (%) Magyarország -3,20 -0,29 -3,47 Dél-Dunántúl -4,04 -2,75 -6,67 Baranya megye -3,98 -1,76 -5,66 Somogy megye -4,19 -2,93 -7,00 Tolna megye -3,93 -4,12 -7,89 Forrás: KSH alapján saját számítás

12 Kistérségi népesség változása
Siófoki, Kadarkúti és Szentlőrinci kistérség növekedést mutatott Szigetvári kistérségben enyhe csökkenés < -10 % -10 és -5 % között -5 és -2 % között -2 és 0 % között > 0 % Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése Siófoki és Pécsi kistérség növekedést mutatott Enyhe csökkenés: Balatonföldvári, Kadarkúti, Kaposvári és Paksi kistérség Tabi kistérség az abszolút vesztes; -17,64% 10%-nál nagyobb csökkenés: Komlói, Sásdi, Sellyei, Barcsi, Csurgói, Marcali, Nagyatádi, Bonyhádi és Tamási kistérségek

13 Siófoki kistérség növekvő mindkét időszakban
Országosnál kisebb ütemű népességcsökkenés 1990 és 2010 között: a Kadarkúti, a Pécsi, és a Szentlőrinci kistérségben. A Tolna megyei kistérségek kivétel nélkül az országosnál gyorsabb ütemű népességcsökkenést könyveltek el.

14 2000-2010 Települési népesség 1990-2000 1990-2010
4,04% csökkenés főnél nagyobb települések stagnáltak 3 megyeszékhely csökkenő népességű, agglomerációjuk növekvő (kiv. Szekszárd) – kistérségi szinten is (Szentlőrinci és Kadarkúti kistérség) Siófoki kistérségben nem Siófok növekedett Kisebb ütemű csökkenés (2,75%) Siófok népessége jelentősen nő, Pécs és Kaposvár stagnál, agglomerációjukban kevesebb település növekszik Aprófalvak kiürülése Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése Tolna megyében csökkenés Pécs és Kaposvár körül agglomerációs gyűrű Siófoki kistérségben növekedés

15 Belföldi migráció Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése Enyhe növekedés a régióban (0,4%) Pécs és Szekszárd egyensúlyban van, Kaposvár negatív Kistérségi szinten pozitív egyenleg: Szekszárdi, Paksi, Pécsi és Szentlőrinci kistérség, valamint a Balaton déli partja 1,8%-os kivándorlás a régió egészére Baranya aprófalvas térségeiben éleződött Kaposvár és agglomerációja pozitív Tolnában még Szekszárd is negatív Balaton is változó, de Siófok továbbra is erős növekedést mutat Régió egészére összességében elvándorlás jellemző (2,2%) Pécs és Kaposvár egyensúlyban, agglomerációjuk bevándorlási célpont Szekszárd egyenlege negatív, a tőle délre fekvő területek bevándorlási célpontok Elvándorlás Baranya aprófalvas részeiről Balaton bevándorlási célpont

16 Természetes szaporodás/fogyás
Természetes szaporodás/fogyás Regionális szinten 3,5%-os csökkenés Sokkal kevésbé heterogén, mint belföldi migráció tekintetében Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségben néhol növekedés Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése Regionális szinten 4,5%-os csökkenés Továbbra is viszonylag homogén, kivételek száma csökken Sellyei, Szigetvári kistérségben továbbra is elszórt növekedés Regionális szinten 7,9%-os csökkenés Sellyei, Szigetvári kistérségek csak 4,6%-os csökkenést mutattak Korfákban is megmutatkozik

17 Korösszetétel Forrás: KSH

18 2000-2010 Nemzetközi migráció 1990-2010 1990-2000
Regionális szinten nagyjából egyensúlyban van (-0,1%) Érdekesség: a nagyvárosok és a Balaton partvidéke nettó kivándorlással jellemezhető Az egyéb területek vonzzák a külföldi lakosokat 3,6%-os népességnövekedés a nemzetközi vándorlásoknak köszönhetően Nagyvárosok és a Balaton déli partja is pozitív egyenlegű A kivándorlások túlsúlya a kisebb baranyai településeken Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése Regionális szinten 3,4%-os növekedés Nagyvárosok egyensúlyba kerültek a két évtized vonatkozásában Jellemzően Baranyában fordul elő negatív egyenleg Kérdés, hogy a es trend folytatódik-e

19 KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!