Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin"— Előadás másolata:

1 A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor zsombor.heindl@gmail.com Erdős Katalin erdosk@ktk.pte.hu

2 Népesség Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Baranya megye 393 75888,9 Komlói 39 234124,7 Mohácsi 49 67558,7 Pécsi 186 800327,2 Pécsváradi 12 47748,3 Sásdi 14 14836,9 Sellyei 13 34028,8 Siklósi 36 71156,2 Szentlőrinci 15 11255,9 Szigetvári 26 26139,3 Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Tolna megye 233 65063,1 Bonyhádi 28 36375,1 Dombóvári 33 26265,3 Paksi 47 72963,1 Szekszárdi 85 09082,5 Tamási 39 20638,1 Terület (2010. jan. 1.)Népesség (fő) Népsűrűség (fő/ km²) Somogy megye 320 57853,1 Balatonföldvári 11 36447,0 Barcsi 24 23534,8 Csurgói 17 06134,4 Fonyódi 23 13562,1 Kadarkúti 20 41038,4 Kaposvári 100 26196,3 Lengyeltóti 11 31041,5 Marcali 35 21238,2 Nagyatádi 26 38040,8 Siófoki 38 12598,7 Tabi13 08530,6 Forrás: KSH

3 Népsűrűség Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

4 Kistérségek népessége – 19 999 20 000 – 34 999 35 000 – 49 999 75 000 – 99 999 100 000 – 149 999 150 000 – 199 999 Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

5 Kistérségek átlagos településnagysága Terület (2010. jan. 1.)Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Baranya megye 1 288 527 Komlói 2 065 762 Mohácsi 1 155 731 Pécsi 4 790 766 Pécsváradi 657 469 Sásdi 524 416 Sellyei 381 310 Siklósi 693 517 Szentlőrinci 756 428 Szigetvári 571 341 Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Somogy megye 1 407 869 Balatonföldvári 874 774 Barcsi 932 506 Csurgói 948 696 Fonyódi 2 103 1 825 Kadarkúti 887 810 Kaposvári 1 857 608 Lengyeltóti 1 131 891 Marcali 927 636 Nagyatádi 1 466 902 Siófoki 3 813 1 538 Tabi 545 378 Terület (2010. jan. 1.) Átlagos településnagyság Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül Tolna megye 2 267 1 361 Bonyhádi 1 351 720 Dombóvári 2 079 891 Paksi 3 409 2 153 Szekszárdi 3 273 2 051 Tamási 1 225 989 Forrás: KSH

6 Kistérségek átlagos településnagysága – 499 500 – 999 1 000 – 1 999 2 000 – 2 999 3 000 – Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

7 Átlagos településnagyság kistérségi központ nélkül – 499 500 – 999 1 000 – 1 999 2 000 – 2 999 Forrás: KSH alapján Erdős Katalin szerkesztése

8 Települések lakossága Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

9 Városok Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

10 Városok 10000 fő felett Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

11 A háttérben meghúzódó folyamatok, tendenciák Változás (%) 1990-20002000-20101990-2010 Magyarország -3,20-0,29-3,47 Dél-Dunántúl -4,04-2,75-6,67 Baranya megye -3,98-1,76-5,66 Somogy megye -4,19-2,93-7,00 Tolna megye -3,93-4,12-7,89 Forrás: KSH alapján saját számítás

12 1990-2000 Kistérségi népesség változása • Siófoki, Kadarkúti és Szentlőrinci kistérség növekedést mutatott • Szigetvári kistérségben enyhe csökkenés 2000-2010 • Siófoki és Pécsi kistérség növekedést mutatott • Enyhe csökkenés: Balatonföldvári, Kadarkúti, Kaposvári és Paksi kistérség < -10 % -10 és -5 % között -5 és -2 % között -2 és 0 % között > 0 % 1990-2010 • Tabi kistérség az abszolút vesztes; -17,64% • 10%-nál nagyobb csökkenés: Komlói, Sásdi, Sellyei, Barcsi, Csurgói, Marcali, Nagyatádi, Bonyhádi és Tamási kistérségek Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

13 • Siófoki kistérség növekvő mindkét időszakban • Országosnál kisebb ütemű népességcsökkenés 1990 és 2010 között: a Kadarkúti, a Pécsi, és a Szentlőrinci kistérségben. • A Tolna megyei kistérségek kivétel nélkül az országosnál gyorsabb ütemű népességcsökkenést könyveltek el.

14 Települési népesség • 4,04% csökkenés • 10.000 főnél nagyobb települések stagnáltak • 3 megyeszékhely csökkenő népességű, agglomerációjuk növekvő (kiv. Szekszárd) – kistérségi szinten is (Szentlőrinci és Kadarkúti kistérség) • Siófoki kistérségben nem Siófok növekedett • Kisebb ütemű csökkenés (2,75%) • Siófok népessége jelentősen nő, Pécs és Kaposvár stagnál, agglomerációjukban kevesebb település növekszik • Aprófalvak kiürülése • Tolna megyében csökkenés • Pécs és Kaposvár körül agglomerációs gyűrű • Siófoki kistérségben növekedés 1990-2000 1990-2010 2000-2010 Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

15 Belföldi migráció • Enyhe növekedés a régióban (0,4%) • Pécs és Szekszárd egyensúlyban van, Kaposvár negatív • Kistérségi szinten pozitív egyenleg: Szekszárdi, Paksi, Pécsi és Szentlőrinci kistérség, valamint a Balaton déli partja 1990-2000 2000-2010 1990-2010 • 1,8%-os kivándorlás a régió egészére • Baranya aprófalvas térségeiben éleződött • Kaposvár és agglomerációja pozitív • Tolnában még Szekszárd is negatív • Balaton is változó, de Siófok továbbra is erős növekedést mutat • Régió egészére összességében elvándorlás jellemző (2,2%) • Pécs és Kaposvár egyensúlyban, agglomerációjuk bevándorlási célpont • Szekszárd egyenlege negatív, a tőle délre fekvő területek bevándorlási célpontok • Elvándorlás Baranya aprófalvas részeiről • Balaton bevándorlási célpont Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

16 Természetes szaporodás/fogyás • Regionális szinten 3,5%-os csökkenés • Sokkal kevésbé heterogén, mint belföldi migráció tekintetében • Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségben néhol növekedés 1990-2000 1990-2010 2000-2010 • Regionális szinten 4,5%-os csökkenés • Továbbra is viszonylag homogén, kivételek száma csökken • Sellyei, Szigetvári kistérségben továbbra is elszórt növekedés • Regionális szinten 7,9%-os csökkenés • Sellyei, Szigetvári kistérségek csak 4,6%-os csökkenést mutattak • Korfákban is megmutatkozik Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

17 Korösszetétel Forrás: KSH

18 Nemzetközi migráció • Regionális szinten nagyjából egyensúlyban van (-0,1%) • Érdekesség: a nagyvárosok és a Balaton partvidéke nettó kivándorlással jellemezhető • Az egyéb területek vonzzák a külföldi lakosokat 1990-2000 1990-2010 2000-2010 • 3,6%-os népességnövekedés a nemzetközi vándorlásoknak köszönhetően • Nagyvárosok és a Balaton déli partja is pozitív egyenlegű • A kivándorlások túlsúlya a kisebb baranyai településeken • Regionális szinten 3,4%-os növekedés • Nagyvárosok egyensúlyba kerültek a két évtized vonatkozásában • Jellemzően Baranyában fordul elő negatív egyenleg • Kérdés, hogy a 2000- 2010-es trend folytatódik-e Forrás: KSH alapján Heindl Zsombor szerkesztése

19 KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "A Dél-dunántúli régió népességének alakulása 1990-2010 Heindl Zsombor Erdős Katalin"

Hasonló előadás


Google Hirdetések