Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által megkövetelt változtatásai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által megkövetelt változtatásai."— Előadás másolata:

1 A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által megkövetelt változtatásai Dr. Csepregi István 06-30/

2 Történeti előzmények 1. •Már 2006-ban is volt eljárás az Ie. II. melléklete miatt, de ezt 2008-ban a Bizottság megszűntette! •2009. május: a Bizottság első eljárási lépése (felszólító levél) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK tanácsi irányelv nem megfelelő átvétele miatt •- a fő problémakör a „városfejlesztési beruházások” (Ie. II. melléklet 10.b) •- álláspontja: környezeti hatások jelentőségének a vizsgálata méretmegkötés nélkül kötelező •- indoka: az Ie. 4. cikk (2) bekezdésének értelmezése, mely szerint a városfejlesztési projektek valamennyi jellemzőjét figyelembe kell venni, nem pusztán a méretet, kapacitást •Hazai válasz: –- igazolás –- szabályozás –- ?

3 286/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet •Korm. rendelet 3. számú mellékletének 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: •„109. a) szennyvíztisztító telep (ha nem tartozik az 1. mellékletbe) •aa) 10 ezer lakosegyenérték kapacitástól; •ab) méretmegkötés nélkül felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti •területen vagy annak védőövezetén, vagy Natura 2000 területen; •b) szennyvíz gyűjtőhálózat •ba) 2 ezer lakosegyenérték kapacitástól, legalább 2 ezer folyóméter hosszú és legalább 350 mm átmérőjű gerincvezeték megépítése esetén; •bb) méretmegkötés nélkül felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőövezetén, védett természeti területen vagy annak védőövezetén, vagy Natura 2000 területen;”

4 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelet •(lásd még: XIII. törvény, Kvt. módosítás) •A Kr. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: •„(7) A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés d) pont da) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.” •Hatályát veszti a Kr. 25. § (5) bekezdése,amely lehetővé tette, hogy a KÖTEVIFE az egységes környezetvédelmi engedélyezési eljárás befejezése előtt engedélyezze a tevékenység megkezdéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások megkezdését.

5 Történeti előzmények 2. •2010. január: Bizottság kiegészítései a korábbi felszólító levélhez •- a korábbi álláspont kiszélesítése, az Ie. nem megfelelő átvételét fenntartotta •Korábban is kifogásolta az Ie. 4. cikk (2)- (3), illetve II. melléklet 10. b) pont, 2. cikk (1), 1. cikk (2), 9.cikk, 10a cikk nem megfelelő átvételét, ezt kiterjeszti •Jogi alapja: Ie. 2.cikk (1), 4. (2)-(3)

6 Ie. 2. cikk (1) (módosította a Tanács 97/11/EK ie.) •„(1) A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva, a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.”

7 Ie. 4. cikk (2)-(3) (megállapította:a Tanács 97/11/EK ie.) •„(2) A 2. cikk (3) bekezdésre is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre, a tagállamok határozzák meg: •a) esetenkénti vizsgálattal,vagy •b) a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján, •hogy a projektet alá kell-e vetni az cikknek megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) vagy a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák. •(3) Amikor a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálatot végeznek, vagy küszöbértékeket, illetve szempontrendszert állapítanak meg, figyelembe veszik a III. mellékletben előírt lényeges kiválasztási szempontokat.”

8 Bizottság következtetései I. •Átültetési hiba: •- az abszolút küszöbérték és/vagy szempontrendszer megállapítása; •- a kizárólag a projekt méretén vagy kapacitásán alapuló küszöbérték, szempontrendszer megállapítása; •- a projekt jellegének, elhelyezkedésének figyelmen kívül hagyása a környezeti hatás jelentőségének meghatározása során. •Emiatt a küszöbérték, kritérium alatti projektek mentesülhetnek a hatásvizsgálati kötelezettség alól. •Kiemelten problémás ez: a kumulatív hatás, projekt elhelyezkedése, jellege esetén. •Nem elégséges egyes területeket kiemelni (lásd: hidrogeológiai védőövezet, védett természeti terület, Natura 2000 terület).

9 Bizottság következtetései II. •Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata: •a C-66/06. Bizottság kontra Írország ( pontok) •a C-255/08. Bizottság kontra Hollandia ( pontok) •Bíróság •Bíróság: a tagállamoknak a III. mellékletben felsorolt minden releváns kiválasztási kritériumot figyelembe kell venniük kritériumok vagy küszöbérték megállapításakor, a II. melléklet szerinti projektek esetében. Ha csak a projekt méreten alapuló küszöbértéket állapít meg, akkor ezzel átlépi az irányelvben biztosított mérlegelési jogkörének határait. •Még néhány hasonló ügy: C-486/04. Bizottság kontra Olasz Köztársaság; C-392/96. Bizottság kontra Írország; C-87/02. Bizottság kontra Olasz Köztársaság; C-332/04. Bizottság kontra Spanyol Királyság •

10 Bizottság következtetései III. •„Szalámizás” problémája egyes projekteknél (Ezt nem csupán a Bizottság, hanem a JNOB is észlelte, igaz kicsit más aspektusban, lásd JNO-131/ március 26. állásfoglalás) •Mit mond a Bizottság? •Kr. III. mellékletének 144. pontja miatt (II. mellékletes, küszöbértéket eredetileg el nem érő projektek küszöbértéket meghaladó bővítésekor akkor kötelező az előzetes vizsgálat, ha a bővítés egyúttal legalább 25%-os növekedést jelent az eredeti projekt megvalósítására vonatkozó engedélyben meghatározott nagysághoz képest) •Ez a Bizottság szerint ellentétes az Ie. 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott lényegi követelménnyel.

11 Mi a magyar válasz? •Elméletileg & gyakorlatilag •Elméletileg •1. Európai Bíróság (esély?) •2. Minden küszöbérték eltörlése (az előzetes vizsgálat abszolutizálása) (adminisztratív terhek, költségek etc?) •3. Konzultációs mechanizmus (idő, tényleges haszon, eredményesség?) •Pragmatikusan (jogszabály-módosítás): •- Kr. szerinti küszöbértékek felülvizsgálata, lecsökkentése, megszüntetése; •- Kr. 3. melléklet szerinti esetekben az előzetes vizsgálatra „érzékeny” területeken is sor kerül; •- összetartozó tevékenységek esetében is kötelező az előzetes vizsgálati eljárás; • - Kr. 3. melléklet szerinti, küszöbérték alatti tevékenységek esetében a környezeti hatások jelentőségének vizsgálata az egyéb szakterületi engedélyezésben történik.

12 Összetartozó tevékenység •összetartozó tevékenység: •összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül; •Néhány alapkérdés: Környezethasználó azonossága? Szomszédos ingatlan értelmezése, pl. vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog esetén? Hatásterület számítási problémák….

13 Más hatósági eljárásban a környezeti hatás vizsgálata •A KÖTEVIFE lehetőségei: •- Kr. szerinti eljárása (sui generis hatóság) •- KÖTEVIFE más hatósági eljárása •- Más hatóság eljárása (jelenleg is szakhatóság a KÖTEVIFE valamilyen szakkérdésben) •- Más hatóság eljárása (jelenleg nem szakhatóság a KÖTEVIFE) •Módosítás: Kr. + ágazati jogszabályok (szakhatóság+közreműködés tartalma) •Más hatóság eljárásában: alapdokumentáció+adatlap (egyszerűsített)

14 Más hatósági eljárásban a környezeti hatás vizsgálata •Jelentős környezeti hatás esetén: az alapeljárás felfüggesztése (Ket. szerint) •Igazgatási szolgáltatási díj ( Ft) •1 éven belüli felülvizsgálat •Problémák: KÖTEVIFE más, de sui generis eljárásaiban (pl. vízjogi engedélyezés), más hatóságok eljárásaiban (határidő rövidsége, adatlap formalitása)


Letölteni ppt "A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezésről szóló 314/2005. ( XII. 25.) Korm. rendelet EU által megkövetelt változtatásai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések