Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr. Mező Ferenc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr. Mező Ferenc."— Előadás másolata:

1 Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr. Mező Ferenc

2 recesszió csúcspont recesszió konjunktúra mélypont A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai kibocsátás idő trend

3 Kondratyev-ciklus A Kondratyev-ciklus vagy K-hullámok egy közgazdasági elmélet, ami a „szokásos” éves gazdasági ciklusokon kívül (aminek hatásait többé-kevésbé sikeresen csökkenti az állami tervgazdaság, illetve a Franklin D. Roosevelt-féle New Deal-ből származtatható modern kapitalizmus) egy hosszabb, éves ciklus létezését állítja. 1. ciklus: A gőzgép 1770-as évek – 1830-es évek 2. ciklus: A vasútépítések kora 1830-as évek – 1870-es évek 3. ciklus: Az elektromosság és a nehézipar kora 1870-es évek – 1900-as évek 4. ciklus: Az olaj és az autógyártás kora 1900-as évek – 1970 es évek 5. ciklus: Az informatika kora 1970-es évek – 2008 ?

4 Jelenlegi világválság „A jelenlegi világválság nem egy véletlen botlás, vagy nem csupán valamiféle bankári mohóság következménye, hanem a hosszú távú gazdasági ciklusok oldaláról is megalapozott jelenség. Ez a világválság ugyanis a negyedik Kondratyev-ciklus (röviden: a 4K-hullám) leszálló ágának az időszakára esik.”

5 Kondratyev-ciklusok •Ian Gordon adatai nyomán készült táblázat • ig tartalmaz számszerű adatokat és előrejelzéseket •Évszakok közhangulati, gazdasági sajátosságai jelennek meg •Nagy innovációs felfedezésekre is utal

6

7 A keresletoldali magyarázó modell •K-tavasz: új innovációk, ellentmondások elmélyülése •Ciklusváltás irányára és hosszára tér ki a modell •60 év szerinti periodikusságot magyarázza  társadalmi gazdasági elit felnőtt életidő

8 4 K jellemzői •Általánosságban: –USA polgári és katonai innovációi –Környezetszennyezés növekedése –Kereslet és fogyasztás növekedése –Microsoft, Intel, Google fejlesztései –Antibébi tabletták, antibiotikumok és testrészátültetések

9 4 K tavasz ( ) •II. vh. utáni nagy fellendülés •Kis munkanélküliségi ráta •„Baby boom” •1973-as olajválság véget vet a fejlődésnek •A 3 K találmányaira támaszkodnak •Gépkocsik, háztartási gépek, televíziók tömeggyártása •Szórakoztatóipar nagy szerepe  tánc, divat •Nők foglalkoztatása, egyenjogúsága •Marshall segély

10 4 K nyár ( ) •Technikai újdonságok használata •Lézerek, fényképezőgépek, zsebszámológép, mikrohullámú sütő, magnók, tévéműsorok áradata •Űrkutatás fejlődése

11

12 4 K ősz ( ) •Technikai újdonságok beérnek •DVD, digitalizálás •Internet térhódítása •Utcai gépkocsik elterjedése •Sportcélú haszonjárművek gyártása •Olajválság  importnehézséget okozott

13 4 K tél ( ) •Innovációs eredmények megvalósulása •„Innovációk atyja”: USA •Digitális kép és zenei hordozó készülékek •Mobiltelefonok térhódítása: videokamera, fényképező •LCD képernyők megjelenése •„Információs Kánaán”

14 Félretermelési válság •Bőség mellett sok területen hiány is van •A végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások szerkezete nem az igényeknek és a fizetőképességnek megfelelő •Félretermelés: Rossz irányú és/vagy rossz szerkezetű termelési kínálat a fogyasztói szerkezethez képest •Fogyasztási keresletet alakítják a kínálati szerkezethez: –Félrekezelik a válságot –Trükkös termékdifferenciálás –Fogyasztók gyengesége

15 5 K ciklus távlatai A 4 K tél alapozza meg az innovációval és felfedezéseivel  az egykristályos félvezetők helyett a szerves és amorf félvezetőkön alapuló nyomtatható fényforrások és napelemek;  a szén új változatai  a fizikai határaihoz érkező mikroelektronikai miniatürizálást kiegészítő nanotechnika  a szerkezetek terén a nagysorozatú ipari robotikai megoldások, valamint a nagy intelligenciájú, világűri, mélytengeri, gyógyító humanoid robotok;  a biológiában a géntechnikai fejlesztések a genomtérképek alapján;  energiaellátásban a megújuló energiaforrások;  az energiafelhasználásban a megújuló energiák, valamint a hatékony megoldások a nyers energia minél kisebb térben és időben való feldolgozása, vagyis a célirányos miniatürizálás révén;  a távmunkák, távmanipulációk, távháborúk, a távsebészet és más távgyógyítások, a távjavítások, távellenőrzések és távközvetítések, valamint történelmi és világkultúra általános „digitalizálása” révén is elősegített távtanulás, távművelődés, távszórakoztatás;

16 Világpiaci integrálódás a hazai felzárkózás nélkül

17 Mi is az az integrálódás? Latin eredetű szó. Jelentése: betagolódás, beilleszkedés valahova.. Az integrálódás beilleszkedésnek az a módja, amikor az egyén (csoport) saját kulturális vagy etnikai azonosságát (identitását), értékeit többé-kevésbé megőrizve illeszkedik be egy közösségbe. Egységesülés, több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése.

18 A magyar gazdaság 20 éves fejlődésének néhány tendenciája •Állami Számvevőszék Kutató Intézete  tanulmány az állam gazdasági szerepvállalásáról •Tézisek: ÁSZ elnöke 2007-ben nyújtotta be az országgyűlés felé  hasznosítás •Nincs felülvizsgálat az államháztartási terjedelemben •Magyarország: Mi legyen az állami szerepvállalás tartalma, terjedelme? •20 év tapasztalatai alapján: fejlődési tendenciákat mutat be

19 Az állam gazdasági szerepvállalásai •Állam minőségileg más szerepe  gazdasági feladatok •Oktatás, egészségügy  közszolgáltatás •Erőforrások megvonása a magánszektorból  többszörösen visszaadja •Új kihívások: - piactökéletesítő funkció - fenntartható fejlődés követelménye •Magyarország: exportorientált

20 A külföldiek közvetlen magyarországi tőkebefektetései forgalmának és állományának alakulása 2007 vége: Külföldi tőke meghaladja a GDP 60%-át Külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a gazdasági növekedésben Magyar export kb. 75 %-át külföldi tulajdonú vállalatok állították elő  exportorientált gazdasági növekedés

21 Termékexport/ GDP arány  történelmi trendvonal alakulásában meghatározó Külkereskedelmi mérleg növekedése. A világ összevont export/ GDP mutató: 17,2 %

22 A magyar export trendvonala elszakad a magyar gazdasági teljesítmény pályától Oka: magyar export magas importtartalma gazdasági növekedés nincs bővülő kivitel nélkül A magyar gazdaság külső viszonyoknak kiszolgáltatott Eu-s átlagot meghaladja a gazdaság visszaesése

23 •A foglakoztatásban alacsony a külföldi cégek részaránya •Foglalkoztatottak ¼-e külföldi tulajdonú cégnél dolgozik •Magyarország exportszerkezet különböző •K+F intenzitás legmagasabb, munkaintenzitás a legalacsonyabb

24 A magas termelékenység következtében azonban munkaerőigényük viszonylag csekély: a bruttó hozzáadott érték közel 50 %-nak előállításához a létszám 24 %- át foglalkoztatják.

25 a 90-es évek elején a foglalkoztatás még a termelésnél is jobban csökkent 1990 és 1992 között kialakult egy olló a magyar gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság között A magyar gazdaság elmúlt 20 évében a gazdasági növekedés forrása szinte teljes egészében a munka termelékenységének emelkedése volt

26 A nagy- és középvállalatok az ország GDP-jének termeléséhez nagyobb arányban járulnak hozzá, mint a foglalkoztatáshoz, ez az összefüggés hazánkban fokozottan érvényesül A foglalkoztatás nagy arányban mikro vállalkozásokban valósul meg, amelyek általában alacsony termelékenységgel, gyenge versenyképességgel működnek A magyar foglalkoztatás színvonala európai összehasonlításban alacsony Foglalkoztatási rátánk 2008-ben 56,7 százalékos volt, szemben a 65,9 százalékos EU-átlaggal

27 A GDP és a GNI közötti egyik fő különbséget jelentő külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelmek 2003-tól dinamikusan emelkednek. Ennek hatását azonban részben ellensúlyozza, hogy 2006-tól a külföldről kapott tulajdonosi jövedelmek összege is jelentősen megnőtt.2003-tól rohamosan emelkedett a külföldi tulajdonosoknak osztalékként kifizetett jövedelem értéke

28 Magyarország sikeres világpiaci integrálódása nem járt együtt a gazdaság és a társadalom egészének a felemelkedésével Nemcsak a pénzügyi egyensúly borult fel, hanem a belső gazdasági, társadalmi és szociális szerkezetek egyensúlya is az állam nem tudott olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben a hazai vállalkozások is gyorsan fejlődhetnek, úgy is, hogy rácsatlakoznak a külföldi tőke által létrehozott új iparágakra, illetve kihasználják a belső kereslet bővülését

29 Összegzés A következő évek állami gazdaságpolitikájának egyik legkényesebb, de az egész magyar gazdasági fejlődést legerőteljesebben meghatározó pontja: miként lehet megtartani a külföldi működő tőke reális mértékű vonzását és bevonását, és úgy erősíteni a nyereség visszaforgatását, hogy e folyamatoktól a kis- és középvállalati szektor is megerősödjön. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb és legsürgetőbb feladata a gazdasági növekedés (a GDP) és a foglalkoztatottság szintje között a rendszerváltást követően létrejött eltérő fejlődési pályák feloldása.

30 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr. Mező Ferenc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések