Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Identitás és élettörténet Társadalomlélektani összefüggések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Identitás és élettörténet Társadalomlélektani összefüggések."— Előadás másolata:

1

2 Identitás és élettörténet Társadalomlélektani összefüggések

3 A mai előadás témái  Az „én” és az önmagunkról való tudás  Mi az identitás?  Az egyén és a társadalom  A társadalmi identitás  Élettörténet és narratívák

4 Az „én” és a  (Allport szerint)  Miért nem volt hajlandó hosszú ideig foglalkozni a  az „én”-nel?  „én” = „lélek” – tehát tudománytalan  terminológiai bizonytalanságok – az „én” mihez kapcsolódik (tudat, megismerés, a kultúra szubjektív szerveződése stb.)  „én” (helyett) = „proprium” (saját magam érzete, ennek egysége)

5 Nyugati társadalmak – én- felfogás  Empirista szemlélet: a lelki folyamatok ugyanolyan magyarázatot igényelnek, mint a természeti jelenségek.  Racionális szemlélet: az én-élményen alapuló abszolút tapasztalásból kell kiindulni („Gondolkodom, tehát vagyok.”)  Romantikusok: az én-élmény tudattalan komponenseit kell keresni (álmok, vágyak, képzelet)  Poszt-strukturális én-felfogás: alternatív narratívákra bontja fel az ént

6 Az önmagunkról való tudás öt válfaja (Neiser szerint) 1. Ökológiai én: a fizikai környezetre vonatkoztatva (vizuális és kinesztéziás benyomások alapján) észlelt én 2. Személyközi én: érzelmi kapcsolat és kommunikáció specifikus jegyei alapján, a személyközi interakcióban alakul ki 3. Kiterjesztett én: a személyes múltbeli élmények és a jövőre vonatkozó anticipációk, fontos eleme: az EMLÉKEZET (epizodikus és forgatókönyvi)

7 Az önmagunkról való tudás… (folyt.) 4. Személyes én: annak tudata, hogy a tudatom csak az enyém; megélésmódja egyéni, Jung extrovertált-introvertált dimenziójához hasonló. 5. Konceptuális én: előfeltevések rendszeréből kialakuló én-fogalom (pl. társadalmi szerepek és hovatartozás, hipotetikus belső entitások [lélek]) – területei: fizikai test; személyközi érintkezések; mit tettünk és mit fogunk tenni; gondolataink és érzelmeink jelentése

8 Az Én

9 Mi az identitás?  Komplex válasz arra az egyszerű kérdésre: „Ki vagyok én?”  Válaszok: - individuális jellegűek, azaz önjellemzések (pl. „okos”, „szorgalmas” stb.) - személyiségjellemzők - társadalmi jellegűek, azaz belehelyezik az egyént a család, a szakma, az etnikum, az ország stb. társadalmi környezetébe - csoportvonatkozások

10 Az identitás rétegei  Személyes azonosság: saját létünk folyamatos létezésének élménye; annak élménye, hogy „én vagyok,aki vagyok”; ha megszakad, akkor ez patológiás következményekkel jár  Helyzeti identitás: az anonim interakciókban az én definiálása (lásd Goffman és az etnometodológia) – a Johari-ablak modelljében foglalt összefüggések

11 Az identitás rétegei (folyt.)  Strukturális és történeti felfogás: - a személyes identitás nem alakulhat ki másként, csak külső referenciákhoz képest (pl. nemzeti identitás) - az én külső társadalmi kategóriákkal (közvetítések révén) való kapcsolat segítségével jön létre - A társadalmi struktúra külső referenciális kereteihez köti az én kialakulását

12 Egyén és társadalom (Robert Lane alapján)  A személy hogyan helyezi el önmagát az adott társadalomban? - önmaga: identitása - társadalom: az emberi szerveződések univerzuma Ennek a két tényezőnek a kölcsönhatása: - az „eszmék”: mit és kit érdemes követni? Mi az igazság? Stb. - Az „idő” és a „hely” mely koncepcióit kell használnunk? - Ez a saját identitás konstruálása

13 Identitáskonstruálás  Az egyén elhelyezi önmagát az emberi szerveződésekben, s ekkor legalább a következő két állásfoglalást teszi meg: 1. Az egyén viszonya ezekhez a szerveződésekhez (az eltérések és hasonlóságok kinyilvánítása) – ez az egyén individualizmusa 2. A szerveződések közötti viszonyt érintő állásfoglalás: a státus kérdései, a konfliktusok körülményei stb.

14 Az identitáskonstruálás társadalmi feltételei  A modern társadalom individualizációja.  Az egyetemes emberiség („nembeliség”) mint identitás-keret.  Ezen pólusok között a társadalmi közvetítés! Azaz léteznek-e reális csoportok, amelyek révén ez a közvetítés megvalósul?  A modern társadalmakban ez problematikus.  Identitás-diffúzió (Erikson)

15 Társadalmi identitás  A cselekvések sora beágyazódik az élettörténetbe  ezek az önéletrajzi narratívák számos ponton találkoznak a társadalomtörténeti narratívákkal  A kettő kölcsönhatásában formálódik a pszichoszociális identitás (Erikson).

16 Társadalmi identitás (folyt.)  Nemzeti, vallási, nemi, generációs, világnézeti kategóriákat a szocializáció folyamatában sajátítjuk el.  Ezután magától értetőségekként fogadjuk el.  A társadalmi identitás tartalmazza azokat a kategoriális rendezőelveket, melyeket a társadalom az egyének nagycsoportjainak észlelését megkönnyítendő bocsát tagjai rendelkezésére. Pl. a (magyar) nemzeti identitás

17 Nemzeti és/vagy etnikai identitás  A magyar nemzethez való tartozás kategoriális rendje(i).  Eltérő jelentéseket tartalmaz: születés / önbesorolás útján  Nem mindegy, hogy: lakóhely, állampolgárság, anyanyelv  Identitás-váltás? (lehet? nem lehet?)

18 Negatív identitás  Akkor alakul ki, ha kizárt a pozitív érzésekkel kísért identitás kialakulása.  A „ki vagyok én?” kérdést a „ki nem vagyok?” kérdésre adott válasszal válaszolja meg.  Az egyik legfontosabb identitáskonstruáló és szocializációs elv ilyenkor a „titok”.  Pl. az államszocializmus idején (vallásos meggyőződés, a „nem megfelelő” származás stb.)

19 Élettörténet: az identitás elemzésére alkalmas módszer Hogyan valósul meg az élettörténet folyamatossága? 1. Biogenetikai felfogás: az ember mint organizmus fejlődése az adott filogenetikai program szerint lezajló ontogenezis. 2. Szociogenetikus felfogás: a személyiség fejlődése = szocializáció. Az életkori változások mindenekelőtt a társadalmi helyzetben, szerepekben, jogokban, normákban stb. (és az egyén társas tevékenységének struktúrájában) bekövetkezett változásoktól függ. 3. Személyiségelvű felfogás: a szubjektum én-tudata kerül előtérbe – a személyiség fejlődésének alapja (az organizmus fejlődésétől eltérően) saját életcéljainak, értékeinek (alkotó) alakítása.

20 Életkori kategóriák és vonatkoztatási rendszerük  EGYÉNI FEJLŐDÉS  A TÁRSADALOM ÉLETKOR SZERINTI TAGOLÓDÁSA  A KULTÚRA ÉLETKORI SZIMBOLIZÁCIÓJA

21 Életkori kategóriák és vonatkoztatási rendszerük (folyt.) 1. Életidő: az élet tartama; kronológiai határok 2. Életciklus: az a feltételezés jellemzi, hogy az élet folyása bizonyos törvényszerűségeknek van alárendelve = állandó körforgást alkotnak (születés – növekedés – érés – öregedés – halál); az egyén elsajátít, betölt, majd fokozatosan elhagy meghatározott társadalmi (foglalkozási, szülői, családi stb.) szerepeket, azután utódai ugyanezt a ciklust ismétlik. 3. Életút: az egyéni fejlődés nem pusztán egy „megadott téma” variációinak összege, hanem KONKRÉT TÖRTÉNET = ÉLETTÖRTÉNET

22 Élettörténet és sors Az egész személyiség és az én-tudat egyéni fejlődésének periodizációja: 1. Biológiai, pszicho-fiziológiai, etológiai aspektus: a kritikus / szenzitív periódusok fontossága 2. Szociológiai aspektus: a fejlődés szociális átmeneteit, fordulópontjait vizsgálják – a változásokat gyakran külön társadalmi rítusok kísérik

23 Élettörténet és sors (folyt.) Normatív életkori válság: - a kritikus periódusok és a társadalmi átmenetek pszichológiai átrendeződéssel járnak - ennek vizsgálata: 1. Nomotetikus életútelemzés: a statisztikai „átlagegyén” életútjának szerkezetét tárják fel. 2. Idiografikus megközelítés: egy konkrét személy élettörténetének feltárása (a) pszichobiográfia (pszichoanalitikus interpretáció) 3. Narratív elemzés: az élettörténeti „események” elbeszélése, szerkezete, koherenciája mentén történő vizsgálódás

24 Az emberi fejlődés nyolc szakasza (Erikson)

25 Én-ontológiák (Hankiss Á., 1980)

26 Narratívumok és az az én  Az ember koherens kapcsolatot próbál létesíteni életének eseményei között.  Definitív kritériumai: 1. egy értékelt végpont létezése: a kiválasztott végpont felől adódó értelmezési keret, sajátossága: értékkel telített 2. Relevancia: azok az események, amelyek a célállapot felé vezetnek 3. Rangsorolás: értelmes sorrend (az időbeliség és a relatív fontosság alapján) 4. Oksági láncolatok: minden esemény egy korábbi következménye 5. Demarkációs jelek: a „keret”, a kezdet és a vég szabvány jelzései

27 Nem egyetlen elmesélhető élettörténetünk van  Az élettörténeti tények, adatok nem változtathatók meg.  De mindig a helyzettől és az alkalomtól függ, hogy mit emelünk ki emlékezetünk tárházából.  Taktikák, játszmák: (a) önigazolás, (b) célszerű alkalmazkodás, (c) hízelgő önbemutatás  A „jó benyomáskeltő” önéletrajz: üzletág és politikai imázs

28 Posztmodernitás és életút AZ ÉLETÚT DEKONSTRUKCIÓJA: AZ UNIVERZÁLIS ÉLETSZAKASZOK PSZICHOLÓGIAI MODELLJEIT ALÁTÁMASZTÓ FELTEVÉSEK HIBÁSAK! HIBÁSAK?

29 A rendszerváltás 1990-es parlamentje (Pataki F. kutatásai)  A Parlamenti Almanachnak szánt rövid önéletrajzokat elemezve feltárt összefüggések: 1. „kemény” szociológiai változók mentén: fiatal, férfi túlsúlyú (maszkulin), értelmiségi, családcentrikus, szakmai pályájukon sikeres emberek 2. „lágy” szociálpszichológiai változók: az eredet és az „ősök” fontossága (tájegységi tradíciók, felnevelő család: értelmiségi és „kisember pátosz”)

30 Képviselői önéletrajzok (Kovács Éva kutatásai)  Akik dicsekedhettek volna ellenzéki múltjukkal: nem tették  A nem-ellenzékiek viszont igyekeztek ellenzékinek feltüntetni magukat  A volt pártfunkcionáriusok pedig igyekeztek úgy tenni, mintha egyszerű kishivatalnokok lettek volna

31 Társadalmi-politikai traumák és élettörténeti kutatások  Holocaust-kutatások: a túlélő identitás, a következő generáció „terheltségei” (Vö.: Erős Ferenc: Az identitás labirintusai, Janus, Osiris, Bp. 2001)  Az ötvenhatos elitéltek gyermekei: a „titok” terhe (Vö.: Körösi Zsuzsanna és Molnár Adrienne: Titokkal a lelkemben éltem os Intézet, Bp. 2000)  Élettörténetek és vallásosság a diktatúrában: a Rákosi- és Kádár-rendszer viszonyai közepette a „nyertes” és „vesztes” élettörténetek (Vö.: Bögre Zsuzsanna: Vallásosság és identitás. Dialóg Campus Kiadó, Bp. és Pécs, 2004.)

32 Politikai identitás és élettörténetek Mi a politikai pszicho-biográfia? Most csak egy példa: Losonczy Géza börtönpszichózisban és haláltusában feltörő szaggatott szavainak (a foglárok által vezetett feljegyzései alapján történő) elemzése (Kövér György kutatásait is felhasználva)

33 FOLYTATÁS!! A KÖVETKEZŐ FÉLÉVI KÜLÖNBÖZŐ SPECIÁLIS KOLLÉGIUMAIMBAN!!! (de még nincs vége, mert…)

34 Következik a házi feladat  ÉLETTÖRTÉNET(EK)  Feladat: az előadás szempontjait figyelembe véve, valamint a tematikában található szakirodalmak felhasználásával vagy egy elméleti eszmefuttatást és/vagy legalább egy konkrét személy „élettörténetét” (egy jelentős epizódját stb.) feldolgozni, értelmezni  HATÁRIDŐ: MÁJUS 10. (mert ekkor írják a következő Zh-t is)


Letölteni ppt "Identitás és élettörténet Társadalomlélektani összefüggések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések