Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kaposi József 2010. november 23.. Felhasznált irodalom  Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kaposi József 2010. november 23.. Felhasznált irodalom  Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva."— Előadás másolata:

1 Kaposi József november 23.

2 Felhasznált irodalom  Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva Joly, Lámfalussy Sándor.  Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért (Szerk.: Fazekas K., Köllő J. és Varga J.). Ecostat kiadó, Budapest,  Iskola, Erkölcs, Tudás (A köznevelés, szakkép- zés,felsőoktatás és felnőttképzési rendszer újjá- építése)  Munka- és háttéranyagok a Nemzeti alaptanterv kiegészítéséhez 2010.

3 Az előadás kérdései  Mely nemzetközi és hazai társadalom- és oktatáspolitikai tényezők állnak a NAT kiegészítés hátterében?  Miként rögzíti a készülő KT a tartalmi szabályozás kérdéseit?  Melyek a NAT-kiegészítés főbb elemei?  Miként változik a NAT szerepe és bevezetője?  Mit tekint a NAT kiegészítés a közműveltség alapjainak?  Mely elemekkel egészülnek ki a kiemelt fejlesztési területek?  Hogyan jelennének meg a műveltségterületeken belül a közműveltségi tartalmak?  Mely tantárgyközi elemek jelennek meg a műveltségterületekben illetve önállóan?  Melyek a készítés keretei, határidői?  Miért kerülnek a NAT szintjére a közműveltségi tartalmak? (Összegzés)

4 Nemzetközi társadalompolitikai háttér  Globalizáció ↔ Lokális közösségek  Neoliberalizmus ↔ az állam közszolgálati szerepe  Individualizáció ↔ szolidaritás, méltányosság  Kulturális javak ↔ társadalmi tőke (culture capital) (social capital)  Lifelong Learning ~ life-wide learning

5 Hazai társadalmi, oktatási problémák  Negatív modernizáció ~ egyéni rövidtávú érdekérvényesítés, közösségi szolidaritás megszűnése  Gazdasági versenyképesség ↔ tudásgazdaság  „A legjobb százalékba tartozó magyar fiatalok ugyanolyan mértékben vannak lemaradva más országok legjobbjaitól, mint amennyire az átlagos magyar fiatal van lemaradva a nemzetközi átlagtól.” (2003, PISA)  Matematika, szövegértés (2003 PISA) OECD rangsorban 40 országból a hely  Természettudomány SISS a nemzetközi mezőny élén TIMSS 7. hely; PISA 11. hely

6 A „helyzet” összegzése  „A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el.” (Szárny és teher)  „Magyarország a tanulás világában egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az elmúlt évek számos reformja ellenére a tudásbeli szakadék, amely a világ legfejlettebb részeitől elválaszt bennünket, nem szűkült, hanem szélesedett.” (Zöld könyv)  „A nevelés-oktatás rendszerét a létező értékek megőrzésével és új elemek beillesztésével az alapjaitól teljességében újjá kell építeni.” (Szárny és teher)

7 A tanítás-tanulás tartalmi szabályozása A nevelő-oktató munka pedagógiai kereteit, célját, tartalmát, követelményeit, értékelésének kritériumait a Nemzeti alaptantervre épülő kerettantervek és az intézmény pedagógiai programjának részét képező helyi tanterv, valamint középfokú intézményekben az érettségi vizsgaszabályzat együttesen jelöli ki. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek egyensúlyra törekszenek az értékhordozó hagyományok valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között. A jelzett egyensúlyt a fenti dokumentumok ötévenkénti felülvizsgálatával fenn kell tartani.

8 Nemzeti alaptanterv  A közoktatásban a nevelés-oktatás tartalmi egységét a Nemzeti alaptanterv biztosítja, amely egyúttal a központi kerettantervek és a helyi tantervek alapját is képezi.  A Nemzeti alaptanterv meghatározza a Magyar Köztársaság közoktatási rendszerében minden iskoláskorú gyermek számára egységesen átadandó műveltségtartalmat. Közli a magyar közoktatás kiemelt fejlesztési feladatait, az Európai Unió által közös fejlesztési célként megjelölt kulcskompetencia-területeket.

9  A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg a közoktatás kereteiben folyó nevelő- oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. A Nemzeti alaptanterv ennek révén biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférés közszolgálati garanciáját.  A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése- oktatása speciális tantervi követelményeinek alapelveit.  A Nemzeti alaptantervet a Kormány rendeletben adja ki.

10 Kerettantervek  A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják.  Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és a képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló illetőleg ajánlott időkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott időkeret és módszertani szabadság biztosítja.  Az iskola számára kötelező valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez.

11 Helyi tanterv  A helyi tanterv megnevezi a választott kerettantervet, továbbá leírja azt a megközelítőleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le.  A helyi tanterv rendelkezik például a mindennapos kötelező testnevelés intézményi formáiról, kereteiről. A választott kerettanterv és a helyi tanterv a pedagógiai program szerves része.  A közoktatási intézmény kísérleti jelleggel, az oktatásért felelős miniszter engedélyével kerettantervtől eltérő helyi tantervet is használhat.

12 A tantervi szabályozás szintjei Kormányrendelet Min.rend. Helyi A helyi szinten nem önálló tantervkészítés, hanem a KT adaptálása a feladat. NATKTHT KTHT

13 A NAT-kiegészítés elemei  A NAT küldetésének újradefiniálása  Különösképpen a nevelés és értékek terén  A közműveltség értelmezése  A nemzedékek közötti kapcsolat, a kollektív identitásképzés érdekében  Új ismeretkörök (elemek) beépítése  A tantárgyközi tudás és képességterületek  Ismeretek, képességek, attitűdök egysége  Az európai kulcskompetenciák mintájára

14 A bevezetés kiegészítése (részlet)  Pl. „A NAT egyik fontos szerepe, hogy megfogalmazza azt az eszmei-erkölcsi értékrendet, amely a nevelés és oktatás területén hivatott szolgálni hazánk mélyreható társadalmi-politikai átalakulását, országunk alkotmányos rendjét. Továbbá, hogy az emberiség eddig felhalmozott kulturjavaiból oktatási követelményekbe írja át azt a műveltségszintet, amelyre hazánk felemelkedése érdekében a jövő nemzedéknek szüksége van. […]  A közoktatás feladata, hogy képessé tegye a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, az új felfedezések, technikai eredmények birtokba vételére; a kutatómunka alapvető eljárásainak (adatgyűjtés, rendszerezés, feldolgozás, közlés) használatára; kiművelje a szóbeli és írábeli kifejezés, a megértés – általában a kommunikáció – képességeit; az információforrások és eszközök hatékony felhasználásának képességét; a kézi munka, az eszközhasználat képességeit; a testi ügyességeket.”

15 A közműveltség alapelemei  K özösségi értékű elismert, lényeges (releváns) tudás.  Az együttműködéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák.  Közösségi és személyes értéktudat, nemzeti és európai azonosságtudat.  Közös kulturális kód.  Közös erkölcsi normák.  Kritikai gondolkodás, szabadság, felelősségtudat.  Fenntarthatóság, megőrzés és megújulás.

16 Kiemelt fejlesztési területek  A fenntartható fejlődés  a természettudományi, technológiai kultúra magas, a fenntarthatóság elveit is szem előtt tartó színvonalának biztosítása.  A tanórán kívüli nevelés  etika, családi életre nevelés, szakkörök, művészeti tevékenységek, kirándulások és a tantárgyközi ismeretkörök (pl. pénzügyi –gazdasági ismeretek)  A munkára nevelés és a pályaorientáció  Pl. szociális munka

17 Műveltségterületek  Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban rögzített kompetenciaértelmezések.  Megjelennek a közműveltségi tartalmak os NAT felépítéseAz új NAT felépítése 1. Alapelvek, célok 2. Fejlesztési feladatok szerkezete 3. A fejlesztési feladatok 4. A közműveltségi tartalmak szerkezete 5. Tantárgyanként a közműveltség tartalmai Pl. fizika Pl. kémia

18 Közműveltségi tartalmak  Három iskolai szakaszban:  évfolyamok (táblázat v. folyó szöveg)  Pl. Témakijelölés és feldolgozási szempont meghatározása  „Az ókori Egyiptom anyagi, szellemi kultúrája”  Tantárgyanként eltérő módon és struktúrában  Pl. 5 népdal, vagy csak a szerző neve (Juhász Gyula) jelenik meg vagy konkrét mű (Kölcsey Ferenc: Himnusz)

19 Példa  Magyar nyelv és irodalom 5-8. Memoriter  Petőfi Sándor: Az Alföld, Nemzeti dal  Részletek a János vitézből  Egy népballada  Arany János: a Toldi-ból egy részlet, egy ballada  Kölcsey Ferenc: Himnusz  Vörösmarty Mihály: Szózat  Négy szabadon választott költemény  Három szabadon választott (rövid) prózai szöveg

20 Példa  Matematika Függvények az analízis elemei 4. évfolyam vége8. évfolyam vége12.évfolyam vége SorozatokSzabályfelismerés, szabálykövetés, növekvő és csökkenő számsorozatok Sorozatok folytatása adott szabály szerint Számtani és mértani sorozat. Kamatos kamat Függvények transzformációja Függvények eltolása, nyújtása Függvények transzformációja Függvények jellemzése Grafikon alapján, növekedés-fogyás Zérushely, szélsőérték, monotonitás, perodicitás

21 Tantárgyközi ismeretkörök, (modulok) Műveltség- területek Több területen 1.Családi életre nevelés 2.Egészségvédelem (biológia) 3.Környezetvédelem 4.Emberismeret (Etika) (óraszám) 5.Jogi ismeretek 6.Gazdasági és pénzügyi ismeretek 7.Honvédelmi ismeretek 8.Médiaismeret 9.Dráma 10.Tánc (néptánc) 11.Honismeret (néprajz) 12.EU ismeretek 13.Fogyasztóvédelem 14.Munkára nevelés, pályaorientáció 15.Gyakorlati tevékenységek pl. szociális munka (óraszám) 16.Határon túli magyarok élete

22 A készítés keretei Bizottságok neveiTagok száma NAT bizottság8 Szerkesztőbizottság5 Legitimációs bizottság12 Alapfokú bizottság6 Középfokú bizottság6 Szakiskolai bizottság4 Szakmai bizottságok (10x4)40 SNI bizottság4 Irányelves bizottság6 Összesen91

23 NAT-bizottság  Feladata: az átdolgozás és kiegészítés szakmai irányítása, az általános irányvonal meghatározása és a kitűzött célok megjelenésének ellenőrzése. A bevezető kiegészítésének áttekintése, szakmai véleményezése.  Tagjai: a pedagógiatudomány felső- és középfokú képviselői, egyetemi oktatók, közoktatási szakértők.

24 Iskolatípus bizottságok (alapfokú, középfokú, szakiskola, SNI):  Feladatuk: az adott iskolafokozat anyagainak véleményezése. Annak vizsgálata, hogy mennyiben igazodnak a meghatározott nevelési célokhoz és az adott korosztály pedagógiai lehetőségeihez.  Tagjai: gyakorló iskolai tanítók, tanárok, intézményvezetők, szakértők. Szakmai bizottságok: o Feladatuk: műveltségterületenként, tantárgyanként kidolgozni a közműveltség tartalmait. Tagjaik általános és középiskolai gyakorló tanárok, szakértők, a felsőoktatás képviselői.

25 Legitimációs bizottság  Feladata: A NAT kiegészítésben megjelenő nemzeti közműveltség véleményezése, elfogadása és a közvéleménye előtti megjelenítése.  Tagjai: a társadalmi közélet (gazdaság, kultúra stb.) jeles képviselői NAT-szerkesztőség  Feladata: a szakmai anyagok összeszerkesztése, rendezése, a kereszthivatkozások ellenőrzése, a dokumentum koherenciájának biztosítása, nyelvi ellenőrzés  Tagjai: a könyvszerkesztéshez és nyelvi lektoráláshoz értő szakemberek

26 A készítés tervezett ütemezése  tavasz  a NAT kiegészítés szakmai elfogadása  nyár  A NAT kiegészítés jogi elfogadása  ősz  A NAT-hoz igazodó, új kerettantervek kiadása  ősz  Az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon

27 Összegzés Az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani: o mert megfelelő ismeretrendszer kialakítása nélkül a gondolkodási képességek sem fejleszthetők; o a tananyagtartalmak túlzott kiiktatása nemcsak az egyéni és közösségi identitás létrejöttét akadályozza meg; o hanem kedvezőtlenül hat a tanulásnak, mint alapkompetenciának kialakulására is.


Letölteni ppt "Kaposi József 2010. november 23.. Felhasznált irodalom  Szárny és Teher, Bölcsek Tanácsa Alapítvány (2009). Szerzők: Csermely Péter, Fodor István, Eva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések