Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az innováció-menedzsment alapjai II. Innovációs rendszerek és intézmények Dr. Buzás Norbert.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az innováció-menedzsment alapjai II. Innovációs rendszerek és intézmények Dr. Buzás Norbert."— Előadás másolata:

1 Az innováció-menedzsment alapjai II. Innovációs rendszerek és intézmények Dr. Buzás Norbert

2 A Nemzeti Innovációs Rendszer (NIR)

3 Ciklikus fejlődés és innováció Kondratyev • a gazdasági fejlődés ciklikus ingadozása (50 éves ciklusok) • a tőkejavakba való befektetés és a fellendülés kapcsolata Schumpeter • „A gazdasági fejlődés elmélete” (1930) • a ciklusok okozója az innováció  a ciklusok hossza az innováció megjelenésével és elterjedésével magyarázható • a fellendülést a bázisinnovációk hozzák

4 A „Kondratyev-ciklusok” ? gőzgép biotech, nanotech vegyipar, elektronika autóipar vasút ???USA, J, DUSA, D, UK UK, D, USA UK

5 A technológiai hegemon szerep változása Anglia (… - XIX. sz. Vége) A tőkefajták eredeti felhalmozásának szerencsés körülményei Németország (XIX. sz. vége – II. Világháború) Részvénytársaság-alapú beruházási bankok (vállalkozói tőke) Szakképzés iskolahálózat (Fachhochschule) USA (II. világháború - …) Természeti erőforrások mennyisége Az emberi erőforrás felhalmozása („nem egyenértékes csere”) A világfejlődés eredményeinek kisajátítása

6 A Nemzeti Innovációs Rendszer szűkebb értelemben: az új tudományos eredmények létrehozásában és kiaknázásában részt vevő szervezetek és intézmények tágabban: a fentieken kívül a gazdasági struktúra azon elemei, melyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítás folyamait, az eredmények hasznosítását OECD: egy ország mindazon piaci és nem-piaci intézményei, amelyek az innováció és a technológiai diffúzió irányát és sebességét befolyásolják

7 Kormányzati feladatok  A feltételek megteremtése, intézményi háttér  HR fejlesztése, mobilitás támogatása  A köz- és a magánszféra együttműködésében létrejövő innováció ösztönzése  Szabályozás, standardizálás (egyezség a magánszektorral), monitoring  Innovációs kultúra marketingje (imázsteremtés)

8 NIR alapmodellek 1. Domináns szereplős („dominant player”) 2. Munkamegosztásos („division of labour”) 3. Több lábon álló („pillarized”)

9 Domináns szereplős NIR - Írország Vállalkozási, Kereskedelmi és Foglalkoztatási Minisztérium Forfás Enterprise IrelandIDA Ireland Ipar Magántulajdonú kutatóintézetek Közfinanszírozású kutatóintézetek

10 Domináns szereplős NIR - Írország Forfás Alapítva:1994 „esernyő” szervezet a koncentráltabb koordináció jegyében Enterprise Ireland A kormányzati támogatási mechanizmusok működtetője IDA (Industrial Development Agency) Ireland Befektetők közvetítésével és iparfejlesztéssel foglalkozik Egyéb, domináns szereplős nemzeti rendszerek:  Svédország (NUTEK)  Egyesült Királyság (OST)

11 Munkamegosztásos NIR - Németország Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) Gazdasági és Technológiai Minisztérium (BMWi) Tartományi Minisztériumok Német Kutatási Tanács (DFG) Kutatási Alapítványok (AvH, DAAD, VW) AiF Max Planck Intézetek Fraunhofer Intézetek Helmholtz Központok Egyetemek Kisvállalkozások Iparvállalatok Kisvállalkozások Iparvállalatok

12 Munkamegosztásos NIR - Németország 2 párhuzamos támogatási rendszer – 2 minisztérium „federal” – „state” kettősség DFG (Deutsche Forschung Gesellschäft)  Finanszírozás (projektek, kooperációk, fiatal kutatók)  Tanácsadás (tudománypolitika segítése)  Kapcsolattartás (nemzetközi intézményekkel) AvH: Alexander von Humboldt Alapítvány DAAD: Német Akadémiai Csereszolgálat VW Alapítvány: csak intézményeket támogat AiF: az ipari kutatóintézeteket tömöríti

13 Munkamegosztásos NIR – Németország Max Planck Intézethálózat  71 kutatóintézet (27 a volt NDK-ban)  természet- és társadalomtudományos, művészeti alapkutatások Fraunhofer Intézethálózat  44 kutatóintézet (10 a volt NDK-ban)  alkalmazott kutatások és szolgáltatások Helmholtz Kutatóközpontok  16 kutatóközpont  természettudományos alapkutatások Egyéb, munkamegosztásos nemzeti rendszerek:  Hollandia

14 Több lábon álló NIR – Dél-Korea Tudományos és Technológiai Minisztérium Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium Egyéb Minisztériumok KOSEF KITECH Egyéb K+F Ügynökségek Egyetemek Iparvállalatok Közfinanszírozású kutatóintézetek KISTEPITEPSMBA

15 Több lábon álló NIR – Dél-Korea  minden minisztériumnak saját K+F ügynöksége van, van amelyiknek több is  ezek céljaikban és a finanszírozás módjában is különböznek  a világon egyedülálló rendszer KOSEF (Korean Science and Engineering Foundation) KISTEP (Korea Institute of S&T Evaluation and Planning) KITECH (Korea Institute of Industrial Technology) ITEP (Korea Institute of Industrial Technology and Planning) SMBA (The Small and Medium Business Administration)

16 Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) és Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT) – 1033/2003. Korm. hat ápr. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény (Innovációs törvény) koncepciója – 1089/2003. Korm. hat. – aug. Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) – aug. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény nov. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – 216/2003 Korm. rend. – dec. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács – 255/2003. Korm. rend dec. Magyarország: a K+F és innováció évi kormányzati reformja

17 A magyar Nemzeti Innovációs Rendszer

18

19 A regionális innováció

20 A regionális innovációt meghatározó tényezők forrás: Koschatzky alapján Dőry

21 A regionális innováció ösztönzése (Meyer-Krahmer szerint): Endogén módon:  az innováció regionális feltételeinek javításával  a KKV-k intenzívebb innovációra való ösztönzésével Exogén módon:  innovatív vállalkozásoknak a térségbe csábításával

22 Az innovációs folyamatok és a bizonytalanság Bizonytalanság = az információ tökéletlensége Az információ nem mindenki számára egyformán elérhető és ez befolyásolja a vállalati döntéseket A bizonytalanság fő formái:  Információs: az információgyűjtés komplexitásával járó információvesztés lehetősége  Értékelési: az inputok ex-ante értékelési nehézsége  Szakértelem: az elérhető információk megértésének limitált képessége  Hozzáértő döntés: a lehetséges alternatívák eredményének korlátozott megbecsülhetősége  Kontroll: az egyéb döntéshozók döntéseinek bizonytalan hatásai

23 A bizonytalanság csökkentésének lehetséges eszköze: a „miliő” (GREMI 1986) A vállalkozások közti kapcsolatok számának növelésével és a hálózatosodással létrejövő speciális térségi tulajdonság, egyedi térségi imázs (pl. Szilícium-völgy) A miliő segítségével az információhoz kötődő bizonytalanságok számottevően csökkenthetők

24 Vállalat Miliő Piac

25 A miliő funkciói  search sikeres technológiai stratégia a kollektív információgyűjtés- és megosztás, illetve a technológiai piac közös monitorozása révén  signalling térségi imázs kialakítása, közös reklámok, közös minőségvédelem  transcoding kollektív tanulás a mobilitás, a „reverse engineering” és a technológia- másolások révén  selection közös menedzsment kultúra és döntési rutin a menedzsment - mobilitás és a kooperatív döntési eljárásokon keresztül  control a döntések informális összehangolása a személyes kapcsolatrendszer segítségével

26 A vállalkozások K+F stratégiái

27 A vállalkozások K+F attitűdjei

28 Élenjárók (front runners) Korai követők (quick followers) Késői követők (latecomers) Stratégia Élre törő (Get-Ahead)Lépéstartó (Keep-Up)Felzárkózó (Catch-Up) Képességek I)meglévő technológiák újszerű kombinálása II)a tudáshatárok kiterjesztése I)technológia-módosítások II)minőségjavítás III)költségcsökkentés IV)kis léptékű változtatások I)problémamegoldó innovációk II)termelékenység növelése III)technológia másolás IV)technológia adaptáció Jellemző tudásráfor- dítás Tudományos kutatás, technológia kidolgozás és a laboratóriumi modellek léptéknövelése. A K+F és a piacosítás cégen belüli összekapcsolása Mérnöki tervezés, kivitelezés, piacra dobás: a tervezés és a gyártás cégen belüli összehangolása Mérnöki és menedzsment adottságok: visszajelzések a gyártási folyamatokból ill. a termékvizsgálatokból Technológiai célkitűzések Házon belüli kutatás, technológiafejlesztés. K+F hálózatok kialakítása Technológiai fejlesztés, K+F hálózatok. Technológia transzfer, technológia elterjesztés, demonstrációs projektek, oktatás, képzés Hasznosítható partnerkap- csolatok Hosszabb távú K+F együttműködési projektek kutatóintézetekkel, felhasználókkal és beszállítókkal Egyetemek mérnöki fakultásai, tanácsadó cégek, technológia intézetek, felhasználók Betanulási programok, termelékenységi központok, ügyfelek, berendezések szállítói és közvetítői


Letölteni ppt "Az innováció-menedzsment alapjai II. Innovációs rendszerek és intézmények Dr. Buzás Norbert."

Hasonló előadás


Google Hirdetések