Az innováció-menedzsment alapjai II

Az előadások a következő témára: "Az innováció-menedzsment alapjai II"— Előadás másolata:

1 Az innováció-menedzsment alapjai II
Az innováció-menedzsment alapjai II. Innovációs rendszerek és intézmények Dr. Buzás Norbert

2 A Nemzeti Innovációs Rendszer (NIR)

3 Ciklikus fejlődés és innováció
Kondratyev a gazdasági fejlődés ciklikus ingadozása (50 éves ciklusok) a tőkejavakba való befektetés és a fellendülés kapcsolata Schumpeter „A gazdasági fejlődés elmélete” (1930) a ciklusok okozója az innováció  a ciklusok hossza az innováció megjelenésével és elterjedésével magyarázható a fellendülést a bázisinnovációk hozzák

4 ? A „Kondratyev-ciklusok” vegyipar, elektronika autóipar biotech,
nanotech vasút ? gőzgép 1800 1850 1900 1950 2000 UK UK, D, USA USA, D, UK USA, J, D ???

5 A technológiai hegemon szerep változása
Anglia (… - XIX. sz. Vége) A tőkefajták eredeti felhalmozásának szerencsés körülményei Németország (XIX. sz. vége – II. Világháború) Részvénytársaság-alapú beruházási bankok (vállalkozói tőke) Szakképzés iskolahálózat (Fachhochschule) USA (II. világháború - …) Természeti erőforrások mennyisége Az emberi erőforrás felhalmozása („nem egyenértékes csere”) A világfejlődés eredményeinek kisajátítása

6 A Nemzeti Innovációs Rendszer
szűkebb értelemben: az új tudományos eredmények létrehozásában és kiaknázásában részt vevő szervezetek és intézmények tágabban: a fentieken kívül a gazdasági struktúra azon elemei, melyek érintik a tanulást, a tudás elsajátítás folyamait, az eredmények hasznosítását OECD: egy ország mindazon piaci és nem-piaci intézményei, amelyek az innováció és a technológiai diffúzió irányát és sebességét befolyásolják

7 Kormányzati feladatok
A feltételek megteremtése, intézményi háttér HR fejlesztése, mobilitás támogatása A köz- és a magánszféra együttműködésében létrejövő innováció ösztönzése Szabályozás, standardizálás (egyezség a magánszektorral), monitoring Innovációs kultúra marketingje (imázsteremtés)

8 NIR alapmodellek Domináns szereplős („dominant player”) Munkamegosztásos („division of labour”) Több lábon álló („pillarized”)

9 Domináns szereplős NIR - Írország
Vállalkozási, Kereskedelmi és Foglalkoztatási Minisztérium Forfás Enterprise Ireland IDA Ireland Közfinanszírozású kutatóintézetek Magántulajdonú kutatóintézetek Ipar

10 Domináns szereplős NIR - Írország
Forfás Alapítva:1994 „esernyő” szervezet a koncentráltabb koordináció jegyében Enterprise Ireland A kormányzati támogatási mechanizmusok működtetője IDA (Industrial Development Agency) Ireland Befektetők közvetítésével és iparfejlesztéssel foglalkozik Egyéb, domináns szereplős nemzeti rendszerek: Svédország (NUTEK) Egyesült Királyság (OST)

11 Munkamegosztásos NIR - Németország
Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) Gazdasági és Technológiai Minisztérium (BMWi) Tartományi Minisztériumok Német Kutatási Tanács (DFG) Kutatási Alapítványok (AvH, DAAD, VW) AiF Max Planck Intézetek Fraunhofer Intézetek Helmholtz Központok Kisvállalkozások Kisvállalkozások Iparvállalatok Iparvállalatok Egyetemek

12 Munkamegosztásos NIR - Németország
2 párhuzamos támogatási rendszer – 2 minisztérium „federal” – „state” kettősség DFG (Deutsche Forschung Gesellschäft) Finanszírozás (projektek, kooperációk, fiatal kutatók) Tanácsadás (tudománypolitika segítése) Kapcsolattartás (nemzetközi intézményekkel) AvH: Alexander von Humboldt Alapítvány DAAD: Német Akadémiai Csereszolgálat VW Alapítvány: csak intézményeket támogat AiF: az ipari kutatóintézeteket tömöríti

13 Munkamegosztásos NIR – Németország
Max Planck Intézethálózat 71 kutatóintézet (27 a volt NDK-ban) természet- és társadalomtudományos, művészeti alapkutatások Fraunhofer Intézethálózat 44 kutatóintézet (10 a volt NDK-ban) alkalmazott kutatások és szolgáltatások Helmholtz Kutatóközpontok 16 kutatóközpont természettudományos alapkutatások Egyéb, munkamegosztásos nemzeti rendszerek: Hollandia

14 Több lábon álló NIR – Dél-Korea
Tudományos és Technológiai Minisztérium Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium Egyéb Minisztériumok Egyéb K+F Ügynökségek KOSEF KISTEP KITECH ITEP SMBA Egyetemek Közfinanszírozású kutatóintézetek Iparvállalatok

15 Több lábon álló NIR – Dél-Korea
minden minisztériumnak saját K+F ügynöksége van, van amelyiknek több is ezek céljaikban és a finanszírozás módjában is különböznek a világon egyedülálló rendszer KOSEF (Korean Science and Engineering Foundation) KISTEP (Korea Institute of S&T Evaluation and Planning) KITECH (Korea Institute of Industrial Technology) ITEP (Korea Institute of Industrial Technology and Planning) SMBA (The Small and Medium Business Administration)

16 a K+F és innováció 2003. évi kormányzati reformja
Magyarország: a K+F és innováció évi kormányzati reformja Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) és Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT) – 1033/2003. Korm. hat ápr. A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény (Innovációs törvény) koncepciója – 1089/2003. Korm. hat. – aug. Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) – aug. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény nov. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – 216/2003 Korm. rend. – dec. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács – 255/2003. Korm. rend dec.

17 A magyar Nemzeti Innovációs Rendszer

18

19 A regionális innováció

20 A regionális innovációt meghatározó tényezők
forrás: Koschatzky alapján Dőry

21 A regionális innováció ösztönzése
(Meyer-Krahmer szerint): Endogén módon: az innováció regionális feltételeinek javításával a KKV-k intenzívebb innovációra való ösztönzésével Exogén módon: innovatív vállalkozásoknak a térségbe csábításával

22 Az innovációs folyamatok és a bizonytalanság
Bizonytalanság = az információ tökéletlensége Az információ nem mindenki számára egyformán elérhető és ez befolyásolja a vállalati döntéseket A bizonytalanság fő formái: Információs: az információgyűjtés komplexitásával járó információvesztés lehetősége Értékelési: az inputok ex-ante értékelési nehézsége Szakértelem: az elérhető információk megértésének limitált képessége Hozzáértő döntés: a lehetséges alternatívák eredményének korlátozott megbecsülhetősége Kontroll: az egyéb döntéshozók döntéseinek bizonytalan hatásai

23 A bizonytalanság csökkentésének lehetséges eszköze:
a „miliő” (GREMI 1986) A vállalkozások közti kapcsolatok számának növelésével és a hálózatosodással létrejövő speciális térségi tulajdonság, egyedi térségi imázs (pl. Szilícium-völgy) A miliő segítségével az információhoz kötődő bizonytalanságok számottevően csökkenthetők

24 Vállalat Miliő Piac

25 a döntések informális összehangolása a személyes kapcsolatrendszer
A miliő funkciói search sikeres technológiai stratégia a kollektív információgyűjtés- és megosztás, illetve a technológiai piac közös monitorozása révén signalling térségi imázs kialakítása, közös reklámok, közös minőségvédelem transcoding kollektív tanulás a mobilitás, a „reverse engineering” és a technológia- másolások révén selection közös menedzsment kultúra és döntési rutin a menedzsment - mobilitás és a kooperatív döntési eljárásokon keresztül control a döntések informális összehangolása a személyes kapcsolatrendszer segítségével

26 A vállalkozások K+F stratégiái

27 A vállalkozások K+F attitűdjei

28 (front runners) (quick followers) (latecomers)
Élenjárók (front runners) Korai követők (quick followers) Késői követők (latecomers) Stratégia Élre törő (Get-Ahead) Lépéstartó (Keep-Up) Felzárkózó (Catch-Up) Képességek meglévő technológiák újszerű kombinálása a tudáshatárok kiterjesztése technológia-módosítások minőségjavítás költségcsökkentés kis léptékű változtatások problémamegoldó innovációk termelékenység növelése technológia másolás technológia adaptáció Jellemző tudásráfor-dítás Tudományos kutatás, technológia kidolgozás és a laboratóriumi modellek léptéknövelése. A K+F és a piacosítás cégen belüli összekapcsolása Mérnöki tervezés, kivitelezés, piacra dobás: a tervezés és a gyártás cégen belüli összehangolása Mérnöki és menedzsment adottságok: visszajelzések a gyártási folyamatokból ill. a termékvizsgálatokból Technológiai célkitűzések Házon belüli kutatás, technológiafejlesztés. K+F hálózatok kialakítása Technológiai fejlesztés, K+F hálózatok. Technológia transzfer, technológia elterjesztés, demonstrációs projektek, oktatás, képzés Hasznosítható partnerkap-csolatok Hosszabb távú K+F együttműködési projektek kutatóintézetekkel, felhasználókkal és beszállítókkal Egyetemek mérnöki fakultásai, tanácsadó cégek, technológia intézetek, felhasználók Betanulási programok, termelékenységi központok, ügyfelek, berendezések szállítói és közvetítői