Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni."— Előadás másolata:

1 „A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A Leonardo program mint a szakmai tanár (továbbképzés) eszköze” Budapest Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Az előadás tartalma 1. A tanári szakma és a tanári kompetenciák iránti figyelem erősödésének okai 2. Nemzetközi trendek a tanárpolitikában 3. Az EU kialakulóban lévő új közös pedagógus politikája 4. Néhány hazai következtetés

3 1. A tanári szakma iránti figyelem •A tanári szakma és a tanári kompetenciák iránti figyelem az elmúlt évtizedben világszerte az előtérbe került •Ennek több egymást erősítő oka van: –A elöregedés és generációváltásA elöregedés és generációváltás –A tanári munka minősége és a tanulásA tanári munka minősége és a tanulás –Aktív tanári munkaerő-politikák tapasztalataiAktív tanári munkaerő-politikák tapasztalatai –A tanári munkával kapcsolatos új igényekA tanári munkával kapcsolatos új igények –A szakmára felkészülés megszokott módjának megkérdőjeleződése >A szakmára felkészülés megszokott módjának megkérdőjeleződése

4 2. Nemzetközi trendek/1 •Soha nem látott mennyiségű új tudás a tanárokról és a tanárpolitikákról •OECD: - Tanárpolitikai elemzés ( ) - Rendszeres pedagógus adatfelvétel •EU: - Eurydice elemzéssorozat ( ) (tanárpolitikai tudástár négy kötetben - Key topics)

5 2. Nemzetközi trendek/2 –A tanári munkaerőpiac szabályozása (szükséglet, kereslet, kínálat)A tanári munkaerőpiac szabályozása (szükséglet, kereslet, kínálat) –Az alkalmazás és foglalkoztatás feltételeinek alakításaAz alkalmazás és foglalkoztatás feltételeinek alakítása –Felkészülés a szakma gyakorlásáraFelkészülés a szakma gyakorlására –A pedagógus munka minőségének fejlesztése >A pedagógus munka minőségének fejlesztése

6 3. Az EU közös pedagógus politikája/1 •A tanárokkal kapcsolatos új közös politika - a Lisszaboni folyamat egyik eredménye –Lisszabon: az oktatás felértékelődése –A 2010-ig szóló munkaprogram: a 13 stratégiai célja között az első: „A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése” –A munkaprogram keretében működő tanárokkal foglalkozó csoport ( ) - közös európai alapelvek kidolgozása

7 3. Az EU közös pedagógus politikája/2 •A koppenhágai folyamat: a szakképzés- politikai együttműködés megerősítése (2002) •Közös szakképzés-politika és közös tanárpolitika –A szakképzésben dolgozó tanárok és oktatók is a közös tanárpolitika célcsoportját alkotják –A tanárképzés mint a szakképzés (így a közös alapelvek része a „European Qualifications Framework” létrehozásának

8 3. Az EU közös pedagógus politikája/2 •A közös alapelvek – a közös tanár-politika alapdokumentuma –Az „Objectives 2010 munkacsoport” javaslata –Joint Interim Report (2004) – mandátum a közös alapelvek megfogalmazására –Az „Alapelvek” első megfogalmazása – szakértői anyag (2004 vége)Alapelvek –Viták a tagállamokban ( Magyarországon is volt) –„Tesztelő konferencia” (2005 július)Tesztelő konferencia –Egyéb viták (pl. ATEE, ENTEP) –Várható elfogadás: 2006

9 3. Az EU közös pedagógus politikája/4 •A közös tanár-politika megvalósításának lehetséges eszközei –Az EU (oktatási) Tanács és a Európai Parlament tervezett közös ajánlása (2006 elején) –Nyitott koordináció: kétéves ágazati jelentések és joint report-ok –Strukturális támogatások –Közös szakképzési politikaKözös szakképzési politika –Oktatási programokOktatási programok

10 4. Hazai következtetések/1 •Pedagógus munkaerőre vonatkozó politika kidolgozása és ennek középpontba helyezése a nemzeti oktatásfejlesztési stratégiában •Az OECD és az EU keretei között született tudásháttér használata és policy ajánlások követése •Az európai folyamatok dinamizáló hatásának kihasználása – beleértve eben a progresszív európai szakképzési politikát

11 4. Hazai következtetések/2 •A Leonardo programban rejlő lehetőségek kihasználása – e program sajátosságai alapján –Leonardo prioritások –Klasszikus tevékenységek (pl. mobilitás, közös projektek, nyelvtanulás) kihasználása –Egyéb területek, például: •Partnerség (pl. iskola-egyetem együttműködés a gyakorlati képzésben) •Moduláris programtervezés a képzésben •Kompetencia alapú kvalifikációs rendszer a tanári szakma esetében •Pedagógiai innováció (pl. tanárok felkészítése kooperatív módszerek alkalmazására) •Pedagógiai innováció (pl. tanárok felkészítése kooperatív módszerek alkalmazására) >

12 Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető lesz a következő helyről :

13 Generációváltás a tanári szakmában A tanárok iránti figyelem/1 Generációváltás a tanári szakmában –A tanári szakma elöregedése, és tömeges nyugdíjba vonulás a fejlett országokban –Fenyegető kihívás vagy egyedülálló lehetőség? –Lehetőség: az újak új kompetenciákkal léphetnek be és segíthetik az iskolák átalakulását

14 A tanári munka minősége és a tanulás eredményessége A tanárok iránti figyelem /2 A tanári munka minősége és a tanulás eredményessége – Új, kifinomult módszerekkel szerzett kutatási eredmények („teachers matter”) – A családi háttér után legnagyobb hatás (nagyobb, mint pl. csoportnagyság, épület vagy eszközök) – A kevésbé mérhető dolgok nagy hatása – Az iskolai szervezeti környezet szerepe

15 Aktív állami tanári munkaerő-politikák tapasztalatai A tanárok iránti figyelem /3 Aktív állami tanári munkaerő-politikák tapasztalatai – Az aktív pedagógus munkaerő-politikát folytató államok teszteredményeinek látványos emelkedése – A pedagógus munkaerőre vonatkozó politikák eszközrendszerének fejlődése – Államok egymástól történő kölcsönös tanulása („policy learning”)

16 A pedagógus munkával kapcsolatos új igények A tanárok iránti figyelem /4 A pedagógus munkával kapcsolatos új igények –Egész életen át tartó tanulásra történő felkészítés –Tantárgyakhoz nem kötött kompetenciák fejlesztése –Társadalmi heterogenitás, diverzitás kezelése –Új technológiák használata –Alkalmazkodás új értékelési rendszerekhez –Kommunikáció a társadalmi környezettel –Iskolai szervezeti szerepek, team-munka >

17 A szakmára történő felkészülés A tanárok iránti figyelem /5 A szakmára történő felkészülés – Hol tanuljuk meg a szakmát? (vita a kezdő, betanító és folyamatos képzés szerepéről) – A gyakorlati tudás és a gyakorlatban történő tanulás felértékelődése minden területen – A felsőoktatási reformok hatása: alapvető struktúrák fellazulnak, új szervezeti lehetőségek tárulnak fel

18 Szükséglet, kereslet, kínálat Nemzetközi trendek/1 Szükséglet, kereslet, kínálat •A szükséglet és a kínálat nehezen kalkulálható - sokváltozós komplex rendszerben kell gondolkodnisokváltozós komplex rendszerben kell gondolkodni •Mindig egyszerre van hiány és többlet (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) •A hiány relatív, a mennyiségi és minőségi hiány szétválaszthatatlan (gyengébb minőséggel történő helyettesítés)

19 Alkalmazás, foglalkoztatás Nemzetközi trendek/2/1 Alkalmazás, foglalkoztatás •Differenciált megoldások alkalmazása (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) •Rugalmas alkalmazási formák (részfoglalkozás, rugalmas bérezés, helyi béralku-elemek) •Munkaidő rugalmas szabályozása ( pl. kötelező óraszám helyett feladatleírás - S )

20 Alkalmazás, foglalkoztatás Nemzetközi trendek/2/2 Alkalmazás, foglalkoztatás •A pályára kerülés alternatív utjai •Új munkamegosztás a pedagógusok és a kisegítő személyzet között (pl. UK) szakma munkahely •Az intézményi szint szerepének előtérbe kerülése. szakmaválasztás mellett/helyett munkahelyválasztás. aktív intézményi szintű személyzeti politikák

21 Felkészülés a szakma gyakorlására Nemzetközi trendek/3 Felkészülés a szakma gyakorlására •Az új igényeket tükröző standardok meghatározása (képzők speciális akkreditációja) •Kezdő, betanító és folyamatos képzés egy rendszerben történő kezelése •Az erőforrások újraosztása a kezdő, betanító és folyamatos képzés között •Az iskolákban történő gyakorlati tanulás felértékelődése •A betanítási szakasz és a mentorálás felértékelődése

22 A minőség folyamatos fejlesztése Nemzetközi trendek/4 A minőség folyamatos fejlesztése •A továbbképzés jelentésváltozása –folyamatos szakmai fejlődés –az egyéni tanulás mellett az iskolaszintű közös fejlesztés, a fejlesztő-kutató munka beszámítása a továbbképzésbe •Kereslet-vezérelt továbbképzési rendszerek •Iskolára szabott (tailor-made) képzések •Az iskolai önértékelésben és a minőség fejlesztésben való részvétel a pedagógus munka részévé válik – ez is tanulás

23 Európai alapelvek (European principles for teachers’ competences and qualifications)/1 •Magas szintű multidiszcipliáris képzés (BA, MA, PhD) –Tantárgyi tudás –Pedagógiai készségek –A tanulás támogatásához szükséges kompetenciák –Társadalmi-kulturális dimenzió értése •A kompetenciák meghatározása LLL perspektívában történjen –Állandó tanulás, sokféle tapasztalat –Evidenciákra épülő reflexió

24 Európai alapelvek/2 •Mobilitás (európai, oktatási rendszeren belüli, rendszerek közötti) •Partnerség, együttműködés, társadalmi párbeszéd •Kulcskompetenciák –Másokkal dolgozni (kooperatív, együtt-tanulást segítő kompetenciák) –Tudással, technológiával, információkkal dolgozni (a tanár mink „tudás-munkás”) –A társadalomban dolgozni (a tanár mint aktív társadalmi szereplő)

25 „Tesztelő konferencia”/1 •A konferencia célja: annak tesztelése, hogyan fogadják a tagországok az alapelveket •Megerősítés – de sok kritika és kiegészítés –A szakoktatókra több figyelem –A partnerség erősítése (gyakorlati képzés, a szakmába történő ki-be lépés) –Iskola mint intézmény szerepének erősítése (munkáltató, képzőhely, munkahelyek sokfélesége)

26 „Tesztelő konferencia”/2 –Erősebb hozzákötés a európai felsőoktatási és szakképzési folyamatokhoz (Bologna, EQF) –A tanári szakma belehelyezése az egész életen át tartó tanulás kereteibe –Rugalmasság és mobilitás: többféle belépés, sokféle tapasztalat és a nem formális tanulás elismerése –Intelligens szervezet: „Minden tanár kutató, minden iskola kutatóhely”

27 A közös szakképzési politika alkalmazása a tanári szakmára •Az EU szakképzési politikájának progresszív elemei jelentősen hozzájárulhatnak a tanárképzés és -továbbképzés megújításához –Kvalifikációk kompetencia alapú meghatározása –Kvalifikáció átláthatósága, nemzetközi kompatibilitása –Moduláris építkezés –A képzés gyakorlati oldalának kiemelt kezelése –Gyakorlatban szerzett tudás elismertetése –Innovatív pedagógiai módszerek

28 Az EU tanárpolitikája és az oktatási programok •A programok új nemzedéke ( ) – erősebb hozzákapcsolás a Lisszaboni folyamathoz •Az oktatási programoknak a közös tanárpolitika implementálását is szolgálniuk kell •A tanárok célcsoport lesz mindegyik programban •Mindegyik programban lesznek a tanárok képzését és továbbképzés támogató elemek


Letölteni ppt "„A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni és koppenhágai folyamatban” „A tanárképzés és tanár- továbbképzés jelentősége a lisszaboni."

Hasonló előadás


Google Hirdetések