Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai 2012. D DD DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai 2012. D DD DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN."— Előadás másolata:

1 A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai D DD DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN

2 Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A. A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúrértelmezés

3 A kultúra absztrakt értelmezése ( A kultúra genezisének és működésének néhány tanulsága ) I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás (1. bk.) II. Az egyes ember leválása az emberi nemről (társadalomról) – a biológiai program meghaladása (1. bk.) III. A kultúra sajátos kettőssége: „A” létrehozott örökség, eszközállomány „B” létrehozó, a társadalom ható tényezője IV. A kultúra megújítása, fejlesztése V. A kultúra és társadalom sajátos viszonya (szoftver és hardver), az ember és közösségek szerepe

4 Kalandozás a kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúra közvetítés birodalmában A. A kultúra ontológiája KH(E)P B. A kultúra anatómiája A kultúra fogalma – kulturális funkciók C. Kultúraközvetítés Kulturális antropológia - Újidealista kultúraértelmezés

5 felvilágosodás Vico Toussaint Pufendorf Keresztény teológia Bacon Adelung A modern-klasszikus kultúrafogalom A modern-klasszikus kultúrafogalom (G. Klemm) Cicero A kultúra-fogalom pozicionálása és értelmezési módjai. Nézetek a kultúráról Cicerótól a 18. század közepéig – a kultúra fogalom fejlődése Újhumanista, Kant, Herder, Schiller

6 Kulturális antropológia Kultúrfilozófia Kultúrtörténeti Szemiotikai Multikulturális Morfológiai Életfilozófiai A modern-klasszikus kultúrafogalom A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Pszicho- analízis Jellemző kultúrafelfogások a 19. századtól napjainkig – a közhely: számtalan kultúra fogalom van. Trompenaars-Turner Kovács 23 János kulturális gondolkodása Kerekes László kultúrafelfogása Újhumanista, Kant, Herder, Schiller

7 felvilágosodás Vico Toussaint Pufendorf Keresztény teológia Bacon Christopher Adelung Cicero A klasszikus kultúra-fogalom kialakulása A modern-klasszikus kultúrafogalom A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) univerzális XVIII. század vége A XIX szd. harmadik harmadáig a kultúra eszméjének kizárólagos letéteményese Kant, Herder, Schiller

8 A KULT Ú RA klasszikus fogalma A kult ú ra klasszikus fogalma a 18. század végére érte el formai és tartalmi kiteljesedését. Az európai társadalmi fejlődésre jellemző modern kultúra fogalom ekkorra lett: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött objektivációk, javak összesítője 3. és az emberi viszonyok legátfogóbb szabályozója.

9 A kultúra klasszikus-modern fogalmának struktúrája 1. Szubjektív (alanyi) elem 2. Objektív (tárgyi) elem 3. Szabályozó (normatív) elem A legáltalánosabb (letisztult) séma (sablon)

10 A kultúra klasszikus fogalmának három értelmezési módja I. absztrakt (általános - ontológia) II. normatív (különös - anatómia) III. plurális (egyedi - antropológia)

11 A kultúra é rtelmezési módjainak eltérő szerepe 1.Absztrakt – általános, elméleti – a kultúra ontológiája 2.Különös - kánon (kánonok), kulturális anatómia (az ember viselkedésének kulturális meghatározottsága). Ez az értelmezési mód a kulturális tervezési gyakorlat elméleti alapja. A civilizációs azonosságok és eltérések elemzésének kiindulása 3.Egyedi – köznapi szóhasználat, tudományos szakterületek, kulturális antropológia, kultúraközvetítés (mindennapi antropológia) 4. A szerepek felcserélésének veszélyei!

12 Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők ). A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia)

13 Kulturális antropológia Újidealisták a modern-klasszikus fogalom „frissítői” az európai kánon aktualizálói Kultúrtörténeti Szemiotikai Multikulturális politikai mozgalmak Morfológiai Életfilozófiai A modern-klasszikus kultúrafogalom A modern-klasszikus kultúrafogalom (3 elemű szabvány) Pszicho- analízis A klasszikus kultúrafogalom pozícionálása a 19. századtól

14 A kultúra és a kultúra-fogalom értelmezési tartományai 1. A kultúra ontológiája absztrakt – általános, elméleti közös megegyezésen alapuló fogalmi rendszer leírása 2. A kultúra anatómiája Az európai (civilizációs) kánon, normatív, különös, az ember és közösségeinek kulturális viszonyait vizsgálja kulturális antropológia, újidealista kultúrfilozófia, kultúraközvetítés Tudományok konkrét (egyedi) értelmezése

15 A 19. század utolsó harmadától a klasszikus kultúra- fogalom végtelen számú variációja ismert, leginkább a különböző tudományterületekhez, társadalmi munkamegosztáshoz kötődően. Antropológiai, irányzatok, iskolák ( Bohannan, Paul – Glazer, Mark, ) A döntő, hogy valamennyi kultúra meghatározás a klasszikus kultúra-fogalomhoz viszonyított, abból ered. (a tudományok kultúraértelmezései is) A kultúra-fogalom egyedi értelmezése (kulturális antropológia)

16 Kulturális entitások (a kultúra létrejöttében általános, működésében konkrét Herskovits) Az egyén kultúrája és közösségi integrációi (életkor, nem, társadalmi helyzet, szocio- ökológiai környezet… ) A helyi társadalom kultúrája A kistérség, megye, régió kultúrája (kulturális vidékfejlesztés) Az ország kultúrája, nemzeti kultúra Nyugati és más civilizációk Posztmodern kor, globalizáció, multikultúra – Europatriotizmus Átvezetés a harmadik értelmezési módba

17 A multikulturalizmus eredete, irányzatai Kulturális antropológia 19 – 20. szd. (tudományos kérdés) Kulturális relativizmus 20. század vége (média, közbeszéd – PC) Politikai multikulturalizmus sz. (kultúra, identitás, politika --- „kánon ellen” – a dekonstrukció kánonná emelése - Kizárólag EuroAmerikában)

18 A kultúra fogalmát (a kultúrát már csak megosztva) továbbra is az emberi önmeghatározásra alkalmas elméleti keretnek tartják, ezért ragaszkodnak e fogalmi tartomány érvényességi keretéhez, ahol és ameddig még ember az ember; ehhez rendelnek a klasszikus örökségből bizonyos követelményeket, értékeket, normákat. Az irányzat jelentősebb képviselői: Henric Rickert Wilhelm Windelband Georg Simmel, Alfred Weber 20. században Ian Hunter, Friedrich Tenbruck, R. Safranski, F. Fukuyama. Amartia Sen, Christopher Lasch és it. Az újidealista (filozófiai) kultúrafelfogása

19 Azonosságok a klasszikus séma alapján: szabályozó (norma) elem: az idealizmushoz való kötődésük, metafizikai sokszínűséggel (multiverzum) tárgyi elem: a kultúra zárt (objektiv) rendszer – „mag” és „héj” területekre osztott, a tulajdonképpeni kultúrához viszonyítva alanyi elem: a személyiség intenzív részvétel az objektivációk elsajátításában az egyén részvétele a személyiségfejlesztésre koncentrál, egyedi döntések, akarat következménye Az újidealista ( filozófiai) kultúrafelfogás

20 A kultúraelsajátítási modell alapfogalmai mag objektivációk (Om) héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) személyiség fejlesztés (Sf) személyiség intenzitás (Si) SOSO személyiség fejlesztés (Sf) mag objektivációk (Om) héj objektivációk (Oh)

21 A „multiverzum” kultúraelsajátításának rendszere (az ATAK-modell) mag objektivációk (Om) héj objektivációk Oh norma (N)héj objektivációk (Oh) személyiség intenzitás (Si) 1. alkotás2. technikai vívmány személyiség fejlesztés (Sf) 4. kreatív kultúraelsajátítás 3. autonóm fogyasztás

22 Az európai társadalmi fejlődésre jellemző klasszikus kultúra fogalom: 1. az újkori ember cselekvő felszabadításának, nemesedésének, kiművelésének, önmaga alkotó megvalósításának foglalata kifejezője, 2. a kultúra fejlesztése során létrejött örökség, javak összesítője (gyűjtője), 3. az emberi viszonyok szabályozó normarendszere az európai gondolkodástörténet eredményeként– ez adja az európai kánon kitüntetett szerepét, hogy a klasszikus kultúra-fogalom ebben a „ruhában” született (persze, vannak más kánonok is, amelyek a klasszikus fogalom absztrakt sémája segítségével, a kulturális funkciók mentén, pontosan leírhatók, elemezhetők ). A második (különös) értelmezési mód: európai kánon, civilizációs kánonok (kulturális anatómia)

23 A kultúraközvetítés elméleti alapja - k iegészítés: Egy összehasonlító civilizációelemzés elméleti alapja (Tipikus példa a kultúra ontológiája (fogalmak leírása), a kulturális anatómia (absztrakciós szintek kijelölése, működési módok) és a kulturális antropológia együttes használatának, alkalmazásának, melyre a kupolát a kultúraközvetítéssel helyezzük el, amennyiben az egész összehasonlításnak gyakorlati célja van.)

24 •1. genealógiai •2. dichotonóm •3. szintetizáló •4. globalizációs •5. futurológiai A civilizáció fogalmának jellemző használata

25 A kultúra közvetítésének értelmezése, tudástartalmai I. A kultúra szükséges feltételei: absztrakció, teleologikus gondolkodás – az egyén számára elsajátítható: nevelés – művelődés – LLL – neveléstudomány II. A kultúra sajátos kettőssége: kulturális antropológia, kulturológia III. A kultúra megújítása, fejlesztése: kreatív pedagógiáktól a művészetelméletig IV. A kultúra és társadalom sajátos viszonya: történelem, szociológia, kommunikáció, kpcm V. Kulturális funkciók az emberben, a közösségekben (csoportokban) A kultúra és a társadalom közötti viszony vezérlői – kultúraközvetítés identitás- centruma. Az egész életen át tartó tanulás és a magyar közművelődés viszonya --- intézmények, közösségek

26 A kulturális funkciók az egyén és közösségei működését vezérlő olyan transzmitter modulok, amelyek az egyénre jellemző és a kultúra befolyási övezetébe tartozó, attitűd-meghatározó pszichikus és mentális kódokat hordozzák és tárolják. A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók hatnak a kánon(ok) elsajátításában

27 KULTÚRÁKESZKÖZTÁRAKULTÚRÁKESZKÖZTÁRA TÁRSADALMIINTÉZMÉNYEKSZOKÁSOKTÁRSADALMIINTÉZMÉNYEKSZOKÁSOK

28 •A kulturális funkciók az egyén és közösségei kulturális létezésének centrum-övezetét képezik, annak vezérlő egységei. •A kulturális funkcióknak más a szerepe azonos és különböző kultúrák közötti kapcsolatokban. a.Azonos kultúrában a funkciók kulturálisan kondicionált szervomechanizmusként hatnak, b.eltérő kultúrák közötti kapcsolatban az egyén és közösségek működését segítő kulturális immunrendszerként fejtik ki hatásukat. A második értelmezési mód folytatás: A kulturális funkciók szerepe


Letölteni ppt "A kultúraközvetítés elmélete (vázlat) I. A kultúra, a kultúra-fogalom és a kultúraközvetítés értelmezési módjai 2012. D DD DR. NÉMETH JÁNOS ISTVÁN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések