Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (Re)Integráló Közösségek Konferencia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (Re)Integráló Közösségek Konferencia."— Előadás másolata:

1 Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (Re)Integráló Közösségek Konferencia ; PTE BTK, Pécs,

2  Bevezetés  Kistérségek  Eltérő fejlettségű kistérségek Magyarországon  A kistérségek problémái  Források, fejlesztési lehetőségek  A szereplők együttműködéséhez szükséges feltételek  Érdekek elemzése, érdekegyeztetés  Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés  Várható eredmények, pozitív hatások  Összegzés

3  A térségi-területi fejlettségbeli különbségek nőttek társadalmi problémák, konfliktusok.  Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb.  2007: kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség : az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).

4  Kistérség: földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul.  január 1-jétől 168 statisztikai kistérség : a területfejlesztés alapegységei. (Forrás: KSH)

5

6

7  dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot,  fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot.  felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják,  stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,  lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

8  kedvezőtlen demográfiai folyamatok, elöregedés, elvándorlás;  infrastrukturális hiányosságok, elzártság,mobilitási nehézségek;  szegregáció, kirekesztődés;  aluliskolázottság;  munkanélküliség;  közszolgáltatások hiánya;  nem működik a gazdaság;  kiaknázatlan és kihasználatlan erőforrások;  szegénység.

9  A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között: 100 milliárd forint a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére: háromnegyed rész: beruházásokra, egynegyed rész: képzési, foglalkoztatási és egészségfejlesztési programokra. Fontos: a helyi szereplők közösen állítsák össze a beruházások listáját, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott kistérség fejlődéséhez: „alulról felfelé” történő tervezés, csak a kistérség helyzete alapján indokolható, fenntartható programok kapjanak támogatást.

10  A kollektív javak létrehozására irányuló fejlesztések nélkülözhetetlen alapja a közös érdek alapján történő összehangolt cselekvés.  A kistérségi fejlesztési projektek a társadalmi és gazdasági szereplők célorientált, közös érdekeltséget megjelenítő együttműködési keretei között kell, hogy kivitelezésre kerüljenek.

11  igények, szükségletek, motivációk felmérése;  érdekek és konfliktus-források feltárása;  beavatkozási pontok, célok, módszerek és eszközök meghatározása;  erőforrás analízis és allokáció;  kompetencia-analízis (feladatok, hatáskörök és felelősségi körök szintézise);  konfliktuskezelés;  közösségfejlesztés;  az együttműködést motiváló feltételek hosszú távon való fenntarthatóságának biztosítása.

12  Adott környezeti feltételrendszerben megelevenedő érdekstruktúra (érdekháló) sajátságos mintázatát adja a kistérségi keretek között létező társadalmi szövedéknek.  Az egyes érdekcsoportok definiálása, ezek bevonása már az előkészítési szakaszban fontos, hiszen e nélkül nem képzelhető el közös érdekeltség kialakulása.

13  a potenciális résztvevők csoportosítása, kategorizálása sajátságos céljaik, érdekeik és erőforrásaik alapján részvételük lehetőségeit és korlátait nézve;  az érdekeltek között fennálló jelenlegi és további lehetséges konfliktusok-, valamint az együttműködést jelentő kapcsolódási pontok, lehetőségek azonosítása. (Forrás: Koivunen és Langén, 2003)

14  A közös érdekeltség kialakítása érdekében alkalmazott konfliktuskezelési akciók célja : a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett versenyképességének, hatékonyságának fokozása a különböző szereplők fejlesztési folyamatokba való bevonása, érdekeltté tétele révén.

15  A konfliktuskezelés alanyai: Az egyes kistérségekben az - önkormányzatok, - a vállalkozások, - a civil szervezetek és - a magánszemélyek.

16 Megállapodás elérése a felek között, amelyben szerepet játszik a szereplők vitakultúrája, kommunikációs készsége, a felvetett kérdésekhez, problémákhoz való hozzáállásuk, konfliktustűrő-és kezelő képességük, megegyezésre való törekvésük.

17  A kezdeti fázisban az említett tényezőket veszi figyelembe a konfliktuskezelő szakember, amikor próbálkozásai elsősorban a bizalmi légkör megteremtésére irányulnak.

18  A második szakasz : - a valós problémák feltárására, megfogalmazására, - a különböző, ellentétes hozzáállásokat motiváló tényezők kézzelfoghatóvá tételére irányul. - Ebben a fázisban a szakember különös figyelmet szentel a felek szükségleteinek, érdekeinek, az azokat meghatározó értékeknek és normáknak, a problémák azonosításának, azok felekről történő „leválasztásának”.

19  Harmadik fázis : - célja a közös megoldás(ok) keresése kölcsönös alkuk révén. - Az alkudozás a közösnek ítélt igények, szükségletek és érdekek mentén indul meg, azaz: a felek már nem a korábbi, az oppozíciót feltételező állásponton helyezkednek el egymáshoz képest, hanem egyfajta köztes, egymáshoz közelítő pozícióban.

20  Megoldás : - amikor a felek számára egyformán hasznot hozó, - a valós igényeket, szükségleteket és érdekeket egyaránt kielégítő megegyezésre kerül sor.

21  Érdekközösség létrejötte : - a minden közreműködő számára elfogadható feltételeket visszatükröző megállapodás létrejötte, - amelynek felmondása, megszegése már egyik félnek sem érdeke. - A megállapodás betartásának biztosítékává, a hosszú távon való fenntarthatóság zálogává a kölcsönös érdekeltség válik.

22 Egy-egy település, kistérség lakói képessé váljanak arra, hogy - a helyi erőforrások célorientált, optimális allokációja és - külső források bevonása és felhasználása révén, - közös érdekeltségi alapon javítsanak saját gazdasági és szociális feltételeiken.

23  csökken a szereplők hatalomtól való függése;  autonómiájuk, önálló érdekérvényesítési törekvéseik kereteit jelentős mértékben kibővíthetik;  növekedik a résztvevők együttműködésben, partneri viszonylatokban való jártassága;  fokozódik szolidaritás- és felelősség-érzetük;  nő a problémamegoldó jártasságuk.

24  Az igények, szükségletek, célok és érdekek, valamint konfliktus-források pontos meghatározása hozzájárul: a potenciális partnerek felismertetéséhez, a köztük közös érdekeltséget megjelenítő együttműködés, partnerség alapjainak megteremtéséhez.

25  Speciális intervenciókra van szükség, amelyek az önszerveződésre építve feltárják a lokális igényeket, szükségleteket, motivációkat és érdekeket, képesek mozgósítani, integrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat.


Letölteni ppt "Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék (Re)Integráló Közösségek Konferencia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések