Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HALAK OSZTÁLYA. KÜLTAKARÓ Nem szarusodó szaruréteg termeli a nyálkás réteget a kültakaróján. Ez a hámréteg csökkenti a surlódást a víz és az állat teste.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HALAK OSZTÁLYA. KÜLTAKARÓ Nem szarusodó szaruréteg termeli a nyálkás réteget a kültakaróján. Ez a hámréteg csökkenti a surlódást a víz és az állat teste."— Előadás másolata:

1 HALAK OSZTÁLYA

2 KÜLTAKARÓ Nem szarusodó szaruréteg termeli a nyálkás réteget a kültakaróján. Ez a hámréteg csökkenti a surlódást a víz és az állat teste között. A nyálkaréteg három fő funkciója: az ozmózis szabályozása; az ektoparaziták és baktériumok elleni védelem; a turbulencia csökkentése.

3 TÁPLÁLKOZÁS A ragadozóknak van foga, de van növény és dögevő halfaj is.

4 LÉGZÉS A halak az életműködésükhöz szükséges oxigént a vízből veszik fel. A gázcsere, azaz az oxigénfelvétel és a keletkező szén-dioxid leadása kisebb részt bőrön át, nagyobb részt a kopoltyún keresztül történik. A kezdetleges halak kopoltyú- nyílásaiból egyenest kopoltyú- zsákokban halad a víz. A fejlettebbeknek csontok is alkotják.

5 MOZGÁS A fejletlenebb halak csak farokúszóval rendelkeznek, mint az őshalak, ezek kígyóhoz hasonlóan mozognak. A porcos halak kihasználják a kisebb testsúlyukat, felhajtóerőjükkel képesek feljönni a víz fenti részeire is. A csontos halaknak úszóholyaguk van, ez előbél eredetű gázzal telített szerv.

6 SZAPORODÁS Külső megtermékenyítéssel történik. Először a nő lerakja az ikráit ami megegyezik a petesejttel. Utána a hím rábocsájtja a hímivarsejtjeit, ami megtermékenyíti. A petéből kishal lesz, vagyis közvetlen átalakulás nélkül történik a fejlődése. Haltej (hímivarsejt) ikra

7 KIVÁLASZTÁS Az édesvízi halak veséje nagy mennyiségű vizeletet választ ki. Mivel a testnedvük töményebb, mint a körülöttük lévő közeg, ezért bőrükön keresztül vizet vesznek fel (nincs szükségük ivásra). A tengeri halaknál pont ennek az ellenkezője történik. A tengervíz sósabb mint a hal testnedvei, így a testnedvek a bőrön keresztül a sós vízbe áramlanak. A kiszáradás elkerülése érdekében, az ozmózis során elvesztett vizet pótolják, tengervizet isznak. A sók kiválasztása után a vesék csak igen kis mennyiségű, de nagyon tömény vizeletet termelnek.

8 ÉRZÉKSZERVEK Szag- és ízérzékelés Valamivel a száj fölött helyezkedik el a fejen található egy vagy két orrnyílás, amelyek a orrüregben folytatódnak. A két szaglógödör az állkapcsosoknál van; az állkapocs nélküli halaknak csak egy központi orrnyílásuk és szaglógödrük van. A szaglógödrök belsejében található a szaglóhám, melynek elrendezése olyan, hogy úszás közben a víz átáramlik rajtuk, sőt a fejlettebb halak ezt az áramlást bizonyos izmaikkal szabályozni is képesek. A szájnyílás elhelyezkedése, mérete és alakja szintén igen változatos, az adott faj életmódját tükrözi. A halak szájállásának főbb típusai: körszáj (pl.: ingolák) végállású (pl.: lazacfélék) felső állású (pl.: csukaalakúak) alsó állású (pl.: harcsaalakúak) csúcsba nyíló (pl.: pontyalakúak)

9 ÉRZÉKSZERVEK Látás A nyálkahalak látószerveit egy bőrréteg fedi, valamint náluk még nem jelent meg a szemlencse és a szivárványhártya sem, ezért képlátásra nem képesek. Emellett azonban kültakarójuk is tartalmaz fényérzékeny receptorokat. Az ingoláktól kezdve a fejlettebb halak páros és általában nagy, oldalállású fejlett hólyagszemekkel rendelkeznek, amelyek segítségével képesek a képlátásra. Mivel szemeik a fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy egyáltalán nem fedik egymást, térlátásuk nincs. Szemeik külön-külön is mozgathatók. Általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy a halak szeme nagy és jól fejlett

10 ÉRZÉKSZERVEK Tapintás A halak a tapintóérzékük segítségével képesek a hőmérsékletkülönbséget, fájdalmat, érintést, a vízáramlást, a saját, illetve az idegen testektől eredő mozgást érzékelni. A halak testének egész felülete tele van mechanoreceptorokkal, amelyek az idegrostok végződései lévén, a felhámból kinyúló apró ostorszerű pálcikák segítségével továbbvezetik az érintéstől és rázkódástól származó ingereket. Az receptorok egyes helyeken tömegesem fordulnak elő, így a fejen, a szájban és a száj környékén, a bajuszszálakon és az úszókon.

11 ÉRDEKESSÉG A blobfish Ausztrália és Tazmánia partjaitól ávoli mély vízekben él. Olyan mélyen él, ahol akkora a nyomás amit emberi szervezet el nem tudna viselni. Egyszerűen csak lebeg a vízben és amit éppen a szájába Sodor a sors, azt megeszi. Fanczal Mihály & Szabó Viktor


Letölteni ppt "HALAK OSZTÁLYA. KÜLTAKARÓ Nem szarusodó szaruréteg termeli a nyálkás réteget a kültakaróján. Ez a hámréteg csökkenti a surlódást a víz és az állat teste."

Hasonló előadás


Google Hirdetések