Adótudatosságtól a versenyképességig

Az előadások a következő témára: "Adótudatosságtól a versenyképességig"— Előadás másolata:

1 Adótudatosságtól a versenyképességig
A Joint Venture Szövetség szemináriumsorozata 4. rész Eger, május 19.

2 Az adótudatosság Az államnak nincs pénze, csak a beszedett adókat osztja újra Mindenért fizetni kell A társadalom tudatlanul és sokszor pocsékoló módon finanszíroz egészségügy, gázárkompenzáció, Közteherviselés az első társadalmi megállapodás:mamutvadászat Adómorál? Az adófizetők társadalmi megbecsülése Kedvezményekből csak az öngondoskodás kedvezménye maradjon fenn.

3 Szemléletváltás szükségessége
Többen – kevesebbet Új társadalmi megállapodás a közterhekről: Mit szeretnénk a közös adónkból finanszírozni? Arányok a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon alapján kivetendő adókra Június 30.-ig adótörvényeket Adótömeg – adókulcsok: relatív adóterhelés csökkenjen Csökkenő terhek – következetes adóbehajtás Elszámolás, elszámoltathatóság Rólunk – soha ne nélkülünk Ne sarc legyen

4 A versenyképesség értelmezései
A versenyképesség rövid távú számítása és értelmezése Költség- és ár-versenyképesség és jövedelmezőség; Költség-versenyképesség (fajlagos bérköltség) a bérek és a termelékenység függvénye (mindkettő rövid távon változtatható); A nemzetközi ár-versenyképességet a költségek (fentiek) mellett az árfolyam is befolyásolja (szintén rövid távon változik).

5 A versenyképesség értelmezése különböző idődimenziókban
A versenyképesség hosszú távú feltételei Humán és fizikai infrastruktúra adottságai és változása Oktatás, munkaerőpiac foglalkoztatáspolitika; egészségügy; kutatás-fejlesztés, technológia-transzfer; Közlekedés és távközlés, informatika fejlettsége.

6 Adórendszer és versenyképesség
Versenyképességet, növekedést gátolja a magas elvonás. Nincs versenyképes ország, ahol csak kevesen fizetnek adókat. Nincs versenyképes ország – versenyképes adórendszer nélkül Az adórendszer támogassa a növekedést

7 A hazai versenyképesség alakulása
Magyarország elvesztette a befektetők bizalmát. A rendszerváltást követően minden várakozással szemben, Magyarország, ahelyett, hogy a nyugat-európai fejlődés útjára tért volna, eltolódott abba az irányba, hogy egy kiszámíthatatlan, átláthatatlan gazdaságú országgá váljék - legalábbis ez a nyugati világban kialakult vélemény Magyarországról. Valamennyien tudjuk, hogy nem a valóság, hanem annak látszata a döntő. Magyarországnak pedig leromlott a megítélése .

8 A versenyképesség gyengülésének okai:
Majdnem valamennyi előny tovatűnt: más KKE országok most érkeztek abba a fázisba, ahol Mo. volt 10 évvel ezelőtt, A kockázatok és a bizonytalansági tényezők mérlegelése a befektetési hajlandóság elsőszámu tényezőjévé lépett elő. Ezért a kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom a fenntartható gazdasági növekedés kritikus tényezőjévé vált, a hatékonyság növekedés csökkent Magyarországon a szükséges életszínvonal intézkedések miatt, a szakképzetlen munkaerő drágább más KKE országokkal való összehasonlításban, míg a szakképzett munkaerőtartalék kifogyott, A belföldi fogyasztás csökken illetve később előreláthatóan nem növekszik az eddigi mértékben a következő években,

9 A gazdaság fehérítése A lakosság kevesebb, mint negyede fizet közvetlenül a munkából szerzett jövedelméből adót 3.9 millió munkavállaló 1.6 millió minimálbéren – adómentes A mai rendszer adóelkerülésre, fekete foglalkoztatásra, adóeltitkolásra vezet

10 Korrupciós viselkedési formák I. (Dr.Lukács János)
Jogtalan előnyszerzés vagy hátrány okozás privát haszon (pénz, jutalom, befolyás, pozíció, rang, büntetés elkerülés) céljából. borravalózás, hálapénz, ajándékozás; megvesztegetés (kenő/csúszópénz) hiány esetén, jobb minőség eléréséért vagy diszkriminációért, mások hátárnyára; sikkasztás: a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy azzal sajátjaként rendelkezik; csalás: mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, tényeket, adatokat, információkat manipulál, torzít; zsarolás: mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön (maffia).

11 - Eldugja, leköltségeli az eredményt, az adóalapot
(bekerülési érték tartalma (karbantartás), eva, fejlesztési tartalék,tőzsdei ügyletek, színlelt szerződések, költségtérítések, leltár, készültségi fok, értékvesztés, elhatárolás, transzferár, fluktuáció, szabadságolás) - Megnöveli az eredményt és a vagyont (alapítás, átszervezés, kísérletfejlesztés, árfolyamveszt. elhat., elmaradt értékvesztés, écs, CT, leltár, készültségi fok, transzferár, peres ügyek eltitkolása, kötbér, kamat) Rockefeller effektus, utólagos engedmények, nem teljesített beruházási-foglalkoztatási ígérvények, export, fiktív ügyletek, sikerdíjak, felszámolásba vitt cégek, a teljesítések gyenge színvonala vagy megrövidítése, hűtlen kezelés.

12 Korrupciós viselkedési formák II. (Dr.Lukács János)
Közhatalommal/hatalommal/pozícióval való visszaélés. Közélet tisztasága elleni bűncselekmény. Üzleti és politikai érdek. Köztisztviselő hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, hivatali helyzetével visszaél: - előnyhöz jutja családtagját, rokonát, barátait; - kisebb ajándékot fogad el a kliensétől; - hálapénz fejében intézkedik, engedélyez kedvezően; - munkahelyi felvételkor pénzt fogad el; - állami, önkormányzati szerződéskötést személyes kapcsolatok határozzák meg; - támogatót kell találni egy ügy elintézéséért (lobbyzás); Protekcionizmus, részrehajlás: állami források elfogult kiosztása. A hivatalnok vagy politikus elnézi, tolerálja a szervezett bűnözők aktivitását bizonyos kompenzáció esetén

13 Példák a korrupció lehetséges területeire:
közbeszerzési eljárások, tenderek nélküli állami megrendelések; pályázati pénzek, uniós támogatások elosztása; állami kezességvállalás, építési engedélyek kiadása; tanulmányok készítése (olimpia, kormányzati negyed, regionális gazdálkodás lehetőségei, egészségügyi reform előkészítése, turisztika); jogi-pénzügyi-műszaki-projektvezetési tanácsadás, szakértés, (kommunikáció-média-reklám, tréning, oktatás)

14 Korrupciót csökkentő megoldások (Dr.Lukács János)
szigorítani a törvényeket, szakmai standardokat globálisan növelni a kiszabható büntetések nagyságát A túl magas büntetés növelheti a korrupciót és csökkentheti a marginális elrettentést: ha az embereket kisebb adócsalásért túl szigorúan büntetik, akkor inkább nagyobb mértékű adócsalást hajtanak végre,mert a nagyobb csalás marginális büntetése kisebb növelni az ellenőrzés gyakoriságát, hatékonyságát csökkenteni az adórátákat, mellyel csökken az adócsalás motívumainak erőssége egyszerűbb, átláthatóbb adószabályok külső környezet (a társadalom) szemléletváltozása adómorált javítani (társadalmi ítéletalkotás, presztízsvesztés, gyakoriság, elfogadottság – örökség: az államot meglopni nem bűn) etikai kódex, preventív szabályok (a leleplező kihez forduljon, védelme), képzés, kockázatbecslés, belső ellenőrzés, okok, intézkedések makrogazdasági feltételek, gazdasági kilátások javítása, a legális tevékenységből elérhető jövedelmek várható nagysága

15 A korrupció és a csalás elkövetésekor a menedzsment indítékai
általában személyes, illetve cégérdekek téves értelmezése által vezéreltek. Ilyen motívumok lehetnek például: - A gyors meggazdagodás reménye, kapzsiság, egyéni haszonszerzés reménye. - A hatalomra, befolyásosságra, az elismertségre törekvés, törtetés. - A valósághoz képest kedvezőbb kép kialakítása. - Az elégedetlenség, düh, bosszú. - A pozícióban való túlzott magabiztosság érzése, a lebukás esélyének alulbecslése. - A siker, eredményesség és az üzleti célok minden áron való elérése. - Egy konkrét megrendeléshez való hozzájutás esélyének növelése.

16 A korrupció és csalás feltárásának esélye függ
az elkövetés gyakoriságától, mértékétől, az elkövető ügyességétől, beosztásától, a gazdálkodó szervezet méretétől, a tulajdonosi szerkezettől, az iparágtól stb. A korrupció és csalás következménye lehet nőnek az áruk és szolgáltatások költségei veszélyezteti a demokráciát (biztonsági kiadások, diktatúra) a számviteli rendszer iránti bizalom megrendülése csőd vagy felszámolás

17 Köszönjük figyelmüket.