Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

10. tétel. Alaphelyzet: Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárása során helyszíni bejárást tartott, ahol a résztvevők kérdéseket tettek fel. A kérdéseket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "10. tétel. Alaphelyzet: Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárása során helyszíni bejárást tartott, ahol a résztvevők kérdéseket tettek fel. A kérdéseket."— Előadás másolata:

1 10. tétel

2 Alaphelyzet: Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárása során helyszíni bejárást tartott, ahol a résztvevők kérdéseket tettek fel. A kérdéseket írásban rögzítette, és a válaszokkal együtt megküldte a bejáráson résztvevőknek. Az ajánlatok bontásakor - amelyet az előzetesen megadott időponthoz képest fél órával később kezdett meg előzetes értesítés nélkül - az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szemponthoz megadott értékelési részszempontok alapján értékelésre kerülő főbb számszerűsített adatok közül kizárólag az ajánlati árat ismertette. A hiánypótlásra való felhívás kiküldését követően, újabb, addig még nem észlelt hiányosságot állapított meg egy ajánlat tekintetében, azonban ismételt hiánypótlási felhívást nem küldött ki az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő kizáró okokat is meghatározta a felhívásában, de az elbírálás során akként járt el, hogy egyeseket nem vett figyelembe, illetve nem ellenőrizte a kizáró okok hiányát.

3 Kérdések Sorolja fel, hogy milyen jogsértéseket követett el az ajánlatkérő! Van-e jelentősége annak, hogy kötelező vagy választható kizáró okokat mellőzött?

4 Információtartalom vázlata: Kiegészítő tájékoztatás nyújtása helyszíni bejárás keretében Ajánlatok bontása Hiánypótlás alkalmazása Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja

5 Kiegészítő tájékoztatás nyújtása helyszíni bejárás keretében A Kbt. 45. § alapján bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban jánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az eljárást megindító felhívásban, valamint a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől. A kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte, a több szakaszból álló eljárások ajánlattételi szakaszában és a nem hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás esetében pedig valamennyi ajánlattételre vagy részvételre közvetlenül felhívott gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint nyílt eljárásban arra sem tartalmazhat információt a tájékoztatás, hogy azt az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg. Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívásban kell megadni a konzultáció időpontját és helyét. A konzultációról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított öt napon belül meg kell küldeni, vagy elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni. Ezens zabályok irányadóak a helyszíni bejárás, illetve a helyszín megtekintése során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra is.

6 Ajánlatok bontása A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá - a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében - a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatok bontásán egy személy kéri, az ajánlat ismertetését követően azonnal lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a 60. § (6) bekezdése szerinti felolvasólapba. A nem elektronikusan beadott ajánlatok felbontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.

7 Hiánypótlás alkalmazása A Kbt. 67. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat. A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen az ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. A Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

8 Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 1. A Kbt. 56. § alapján Kizáró okok: „ (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a)végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a gazdasági szereplő személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; b)tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c)gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt követett el, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; vagy akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvény 5. §-a (2) bekezdés b), vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta; d)közbeszerzési eljárásokban való részvételtől jogerősen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e)egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott; f)korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;

9 Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 2. g)-; h.a június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény szerinti bűnszervezetben részvétel - ideértve a bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, vesztegetés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás, az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmények, bűnszervezetben részvétel - ideértve bűncselekmény bűnszervezetben történő elkövetését is -, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, költségvetési csalás vagy pénzmosás bűncselekményt, illetve személyes joga szerinti hasonló bűncselekményt követett el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetése jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült; i.korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett; j.az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti;

10 Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 3. k.tekintetében a következő feltételek valamelyike megvalósul: – ka) nem EU-, EGT- vagy OECD-tagállamban vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, mellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van, vagy – kb) a közbeszerzési szerződéssel kapcsolatban megszerzett jövedelme az adóilletősége szerinti országban kedvezményesebben adózna (a jövedelemre kifizetett végleges, adó-visszatérítések után kifizetett adót figyelembe véve), mint ahogy a gazdasági szereplő az adott országból származó belföldi forrású jövedelme után adózna. Ennek a feltételnek nem kell eleget tennie a gazdasági szereplőnek, ha Magyarországon bejegyzett fióktelepe útján fogja teljesíteni a közbeszerzési szerződést és a fióktelepnek betudható jövedelemnek minősülne a szerződés alapján kapott jövedelem, – kc) olyan szabályozott tőzsdén nem jegyzett társaság, amelynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonosa nem megismerhető. (2) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az a gazdasági szereplő, amelyben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amelynek tekintetében az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételek fennállnak. Amennyiben a több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati hányaddal rendelkező gazdasági társaság társulásként adózik, akkor az ilyen társulás tulajdonos társaságaira vonatkozóan kell az (1) bekezdés ka) pontja szerinti feltételt megfelelően alkalmazni….. ….(6) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kizáró okokra….”

11 Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 4. A Kbt. 57. § kizáró okok továbbá: „(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a.gazdasági vagy szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b.a Tpvt. 11. §-a, vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki; c.korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését két éven belül kelt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította; d.a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; e.a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik; f.három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy külön jogszabályban meghatározott szakmai szervezet etikai eljárása által megállapított, szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el.

12 Kbt. 57. § (2) Ha a gazdasági szereplő a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult. (3) Az 56. § (1) bekezdésének e)-g) és i) pontjában, valamint a jelen § (1) bekezdésének c) és f) pontjában meghatározott időtartamot mindig a kizáró ok fenn nem állásának ellenőrzése időpontjától kell számítani. Az ellenőrzést az ajánlatkérő a több szakaszból álló eljárásokban az ajánlattételi határidő és az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldése között is elvégzi. Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 5.

13 A kizáró okokra vonatkozó további előírásokat, a fenti (56. § és 57. §) szerinti igazolási módokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet I. Fejezete tartalmazza (1. § §) A kizáró okokkal kapcsolatban a Hatóság útmutatót bocsájtott ki: : A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ évi 58. szám) : A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a közbeszerzési eljárás során benyújtandó, kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (KÉ évi 61. szám) Kizáró okok körének meghatározása, a kötelező és választható kizáró okok megkülönböztetése, a kizáró okok igazolásának módja 6.

14 Összegezve: A fentiek alapján a feladatban a következő jogsértések történtek: A helyszíni bejárás jegyzőkönyvét a bejáráson résztvevőknek küldte meg az ajánlatkérő: A Kbt. 45. § (5) bekezdése alapján a jegyzőkönyvet úgy kell megadni, hogy az ne sértse a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát (jegyzőkönyvet) hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni valamennyi gazdasági szereplő részére, amely érdeklődését az eljárás iránt az ajánlatkérőnél jelezte. Az ajánlatok bontását fél órával később kezdte meg ajánlatkérő: A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontáson az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szemponthoz megadott értékelési részszempontok alapján értékelésre kerülő főbb számszerűsített adatok közül kizárólag az ajánlati árat ismertette: A Kbt. 62. § alapján az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek.

15 Ismételt hiánypótlási felhívást nem küldött ki az ajánlatkérő: A A Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Az elbírálás során az ajánlatkérő akként járt el, hogy egyes kizáró okokat nem vett figyelembe, illetve nem ellenőrizte a kizáró okok hiányát: A Kbt. 56. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni az 56. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt kizáró okokra, így azokat köteles is ellenőrizni a 310/2011. (XII. 23.) Kormányrendelet I. Fejezetében foglaltak szerint. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírta a Kbt. 57. §-ban szereplő valamely kizáró ok igazolását (erre alapvetően nem kötelezett az ajánlatkérő), akkor azt, amit előírt a felhívásban, azon kizáró ok fennállását köteles ellenőrizni. Összegezve:


Letölteni ppt "10. tétel. Alaphelyzet: Ajánlatkérő a nyílt közbeszerzési eljárása során helyszíni bejárást tartott, ahol a résztvevők kérdéseket tettek fel. A kérdéseket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések