AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA

Az előadások a következő témára: "AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA"— Előadás másolata:

1 AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKÁJA
Nagy Boldizsár előadása az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, tavaszán

2 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
Az előadás témakörei 1.. Látlelet, madártávlatból: a környezet állapota és annak változási tendenciái az EU országokban – Rio+ 20 után Környezetvédelem - fenntartható fejlődés – zöld gazdaság 2. Az EU környezetvédelmi politikájának és jogának kialakulása Róma - EEA –Maastricht – Amszterdam - Lisszabon 3. A környezetpolitika "alkotmányos" és jogi alapjai Célok, elvek, jogforrások, intézmények 3.1. Célok 3.2. Elvek. 3.3. Jogforrások 3.4. Intézmények 4. A szabályozás területei 4.1. Horizontális szabályok 4.2. Szektorális szabályok 5. A környezetvédelmi szabályok kikényszerítése AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

3 Látlelet madártávlatból
A biológiai lábnyom: Nyugat és Közép Európáé: 4,7 „globális hektár” – az elérhető: 2,3! = több mint 100%-os túlfogyasztás A bajok forrásai: ipari fejlődés túlzásai nagy balesetek, gazdagság (fogyasztás) nagy népsűrűség *Forrás: Europe's environment, The fourth Assessment, EEA, Copenhagen, 2007, 35. old, , 22.old „[A] green economy [is] one that results in improved human well-being and social equity, while significantly reducing environmental risks and ec”pogical scarcities „ UNEP (2011), 'Towards a Green Economy: Pathways to Sustainable Development and Poverty Eradication EU Bizottság 2011 nyári közleménye: „Számos környezeti kihívást nem sikerült még megoldani, és ezek mostanra még inkább égetővé váltak. Az erőforrások (pl.. a föld, a víz, az erdők, az ökoszisztémák) iránti növekvő igény azok fokozódó kimerítéséhez, leromlásához vezettek, továbbá riasztó ütemben halad a biodiverzitás csökkenése és az erdőirtás. Az anyagi javak szűkössége, illetve az ezekhez való hozzáférés szintén globális kérdésekké válnak. Globális szinten emelkedik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, ami mögött a földhasználatban bekövetkező változások és a fosszilis tüzelőanyagok iránti növekvő kereslet húzódik meg. Az éghajlatváltozás hatásai (például a változó csapadékmennyiség és tengerszint emelkedése) még tovább súlyosbítják a meglévő környezeti problémákat. A vízkészletek, illetve a tengeri környezet kimerítése és szennyezése egyre komolyabb problémákat jelentenek, a vízhiány pedig a világ népességének akár harmadát is érintheti 2025-re. Az elsivatagosodás és a talajromlás egy sor olyan fejlődő országot érint, amelyek gazdasága nagy mértékben függ a mezőgazdaságtól és az önellátó gazdálkodástól.” Forrás: Unep Global Environment Outlook 5, Environment for the future we want, UNEP 2012, 144. oőld. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

4 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
CO2 kibocsátás és fogyasztás régiónként és fejenként, exporttal, importtal korrigálva, ill. globális kibocsátás trendje a „ Európa szárazföldi területének hőmérséklete az elmúlt évtized során (2002–2011) átlagosan 1,3 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet2, ami azt jelenti, hogy a növekedés üteme kontinensünkön a globális átlag felett volt. Egyre gyakoribbá váltak a rendkívüli időjárásiesemények, gondoljunk csak az Európa déli és középső részét sújtó hőséghullámokra, erdőtüzekre és aszályokra. Az északi és észak-nyugati területeken az előrejelzések szerint egyre hevesebb esőzésekre és áradásokra lehet számítani, amelyek következtében megnő a part menti vízbetörések és a parti erózió kockázata.” Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia COM (2013) 216 Final, 2. old Forrás: Unep Global Environment Outlook 5, Environment for the future we want, UNEP 2012, 21 . és old. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

5 Áttekintés az EU környezeti állapotáról, 2010
Forrás: The European environment – State and outlook, 2010, Chapter 1, p , AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

6 Az Unió hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési programjának ( ) értékelése (COM(2011) 531 végleges, augusztus 31) „A környezetvédelmi politika és jogszabályok – a talajról szólók kivételével – fő pillérei már állnak, de a végrehajtás hiányosságai miatt az eredmények még nem mutatkoztak meg” (12. old) Témakör Eredmény Hiányosság Természet és biodiverzitás Natura 2000 – összes földterület 17 %-a Teeb-web: az ökoszisztámák és a biodiverzitás közgazdaságtana ( a természeti tőke és az ökoszisztémák szolgáltatásainak (anyagi) értékelése Biodiverzitás stratégia COM (2011)244 Biodiverzitás továbbra is csökken Édesvizek jelentős része nem lesz „jó állapotú” 2015 –re (Víz-keretirányelv) Élőhelyek, fajok csak 17 %-a „kedvező állapotú” Nincs átfogó irányelv a talajvédelemről bár a Biz 2006-ban beterjesztette a javaslatot Környezet és egészség Átfogó szabályok at fogadtak el a vegyszerek, a peszticidek és a vízügy területén A levegő SO2-, NOx- és ólomtartalma az elmúlt kilenc évben csökkent A szálló por (PM10) és az ózon még mindig fontos probléma Éjszakai zajszint –EU népesség 40%-a olyan helyen él, ahol a zajszint a WHO ajánlást meghaladja Természeti erőforrások és hulladék Cselekvési terv a fenntartható termelésről, fogyasztásról és iparpolitikáról Átfogóbb hulladékkezelési szabályok –életciklus elemzés, újrafelhasználási, újrafeldolgozási és újrahasznosítási célok megállapítása A gazdasági növekedés még mindig növekvő erőforrás felhasználással jár Az EU erőforrás-behozatal függő. Nem csökken a keletkezett hulladék mennyisége Éghajlatváltozás Létrejött a széndioxid-kibocsátás beárazásaa és a kibocsátáskereskedelem A Kyotói jegyzőkönyv ben előírányzott 8%-os csökkentést túlteljesítik A globális előrelépést nem sikerült elérni A megújuló energia felhasználási aránya ben elmarad a tervezett 12%-tól A szállítási ágazatban nő az üvegházhatású gázok kibocsátása A nemzeti kvédelmi jogszabályok 80 %-a mögött közösségi szabály van. Eurobarometer: a polgárok 72 %-a goondolja úgy, hogy a környezeti tényezők jelentős vagy nagyon nagy hatőssal vannak az életminőségükre.Ez az a szakpolitika, amelyet a lakosság leginkáb támogat_______________________________________________ A Bizottság 2008 novemberi közleménye az Európai Közösség környezetvédelmi jogának végrehajtásáról Com(2008)773 2.1. Általános problémák …. az állami és a regionális szabályok megalkotása során nem fordítanak kellő figyelmet a határidőkre és a teljességre; az állami és a regionális igazgatási szervek ismereteinek és tudatosságának hiányosságai; az igazgatási szervek kapacitásbeli hiányosságai; erőtlen állami és regionális jogérvényesítési politika és gyakorlat, elégtelen vagy elhalasztott beruházások a szennyezés csökkentéséhez szükséges infrastruktúra terén. Szintén megemlítendők a legutóbbi bővítéssel kapcsolatos problémák. Az EU-12-ben a vonatkozó közösségi vívmányok alkalmazása jelentős erőfeszítéseket igényel az infrastruktúra fejlesztése, az igazgatási rendelkezések és az állampolgári részvétel megkönnyítése terén. Hasonló problémák a csatlakozó országokban is felmerülnek. 2.2. Különös problémák A közösségi környezetvédelmi vívmányok minden területén előfordul, hogy elmarad az állami vagy regionális végrehajtási szabályok közlése vagy e szabályok hiányosak. A következő különös problémák adódnak. Hulladékgazdálkodás: bizonyos tagállamokban szükség van az illegális hulladéklerakás megakadályozására, szabályozott hulladéklerakó létesítmények megfelelő hálózatának kialakítására, az illegális hulladékszállítások megakadályozására, valamint a hulladékképződés visszaszorításával, a hulladékok újrahasználatával és újrafelhasználásával kapcsolatos tudatosság fokozására. A beruházásokat jól szervezett állami és regionális végrehajtási és tudatosságnövelő tevékenységekkel kell kombinálni. Vízminőség: bizonyos tagállamokban több beruházásra van szükség a települési szennyvíz összegyűjtése és kezelése terén. Ez hosszú távra szóló tervezést és pénzügyi kötelezettségvállalást kíván. Természetvédelem: bár az európai természetvédelmi területek alapvető jelentőségű hálózata ma már nagy kiterjedésű, még mindig vannak hiányosságai. Több erőfeszítésre van szükség ezen területeknek a természetvédelmi célokkal összhangban történő kezeléséhez is. Ipari létesítmények: még sok ipari létesítmény nem felel meg a közösségi engedélynek és az ahhoz kapcsolódó követelményeknek. Környezeti hatásvizsgálatok: a nagyobb projektek elleni kifogásként gyakran hivatkoznak a környezeti hatástanulmányokra vonatkozó közösségi szabályokkal való ütközésre. Olyan kiegyensúlyozott fejlődésre kell törekedni, amely figyelembe veszi a megalapozott környezetvédelmi aggályokat. Levegőminőség: a közösségi minőségi előírásoknak való megfelelés hiányosságai sok európai város esetében tesznek szükségessé koordinált fellépést a szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése érdekében. Éghajlatváltozás: minden tagállamnak folyamatosan nyújtania kell az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének kiotói jegyzőkönyvében foglaltak hatékony nyomon követéséhez szükséges tájékoztatást. A 280/2004. sz. határozat. _________________________________________________________________________________________________ The Economics of Ecosystems and Biodiversity • Provisioning services – for example wild foods, crops, fresh water and plant-derived medicines; • Regulating services – for example filtration of pollutants by wetlands, climate regulation through carbon storage and water cycling, pollination and protection from disasters; • Cultural services – for example recreation, spiritual and aesthetic values, education; • Supporting services – for example soil formation, photosynthesis and nutrient cycling. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

7 Rio+20 = Rio de Janeiro, 2012. június 20-22 http://www.uncsd2012.org
Fontos, a Rio+20-hoz kapcsolódó EU dokumentumok: COM (2011) 363: Rio+20: A zöld gazdaság és a jobb irányítás felé vezető úton, 2011 június 20; _____________ AZ EU és tagállamainak közös hozzájárulása a konferencia záródokumentu-mának megfogalmazá-sához, november 1. „Contribution by the European Union and its Member States to the UN Department of Economic and Social Affairs” 1972: Stockholm: Konferencia az emberi környezetről 1982: Nairobi „Stockholm + 10” 1992: Rio de Janeiro: Környezet és fejlesztés konferencia „Earth Summit” 2002: Johannesburg : Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről „World Summit on sustainable development” 2012: Rio de Janeiro: Konferencia a fenntartható fejlődésről, Rio+20 Rio két fő témája: Zöld gazdaság (Green economy) Megfelelő irányítás (intézményi elem és finanszírozás) Zöld gazdaság definíció: „képes növekedést és fejlődést biztosítani, miközben javítja az emberek jólétét, tisztességes munkahelyeket teremt, csökkenti az egyenlőtlenségeket, kezeli a szegénység problémáját és megőrzi azt a természeti tőkét, amelytől mindannyian függünk” Biz Komm, 5. old A fenntatrható fejlődés irányításának hatékonyabb koordinációja + az ENSZ cselekedjen egységesen ENSZ Gazd Szoc Tanácsának vagy a Fenntartható Fejlődési izottságának erősítése? UNEP erősítése v. szakosított szervezetté formálása? - többoldalú szerződések egyszerűsítése - kapacitásépítés -nem kormányzati tényezők jobb bevonása Zöld gazdaság iránti igény (kihívások) -éghajlatváltozás -természeti erőforrások kimerülése Szegénység és munkanélküliség, jövedelmi egyenlőtlenségek _______________________________________ Tim Jenkins Andrew Simms: The Green economy: Develop a national transition plan that puts countries on paths to operate within planetary boundaries, and on timescales sufficiently quick to preserve key, ecological life support functions; Don’t start from a growth perspective; Agree to develop and implement new measures of economic success; Commit to reduce income and wealth inequalities between and within nations; Put fiscal policy and public expenditure centre stage in managing economic transition; Recapture the financial sector for the public good. ______________________________________________ az EU ökoipara mára az EU GDP-jének 2,5%-át állítja elő, és több mint 3,4 millió embernek ad munkát. (Boz Komm, (2011) 363, 4. old. Fenntartható fejlődés: gazdasági, társadalmi és környezeti összetevők AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

8 Rio+20 - sovány eredmények
„Outcome document” „A jövő, amit akarunk” (The future we want) Ld. ENSZ Közgyűlés, 66/288 határozata (A/Res/288, szeptember 11) Fenntartható fejlődés három pillére: gazdasági, társadalmi, környezeti Jogi kötelezettséget nem tartalmaz, a nem kormányzati szervek nagyon kritizálják semmitmondása miatt Az államok vállalták, hogy kormányközi tárgyalások útján kidolgozzák a Fenntartható fejlődés céljait (Sustainable development goals) így készülnek az ENSZ Milleniumi célok utáni időszakra (2015 utánra). Intézményi erősítés A Fenntartható Fejlődés Bizottságát felváltják egy minden ország részvételével működő magas szintű politikai fórummal A UNEP kormányzó tanácsában valamennyi tagállam részt vehet, költségvetése a rendes ENSz költségvetés része 30 szakértőből álló bizottság2014-ig jelentést dolgoz ki a fenntartható fejlődés finanszírozásának lehetőségeiről Zöld gazdaság (fenntartható fejlődéssel és a szegénység megszüntetésével) lesz a központi gondolat A GDP helyett a fenntartható fejlődés új mérőegységét keresik Mintegy 700 egyéni vállalás – országok, nagyvállalatok (513 milliárd USD felajánlás – pl.. fenntartható energiahasználat kialakítására) The future we want We, the Heads of State and Government and high-level representatives, having met at Rio de Janeiro, Brazil, from 20 to 22 June 2012, with the full participation of civil society, renew our commitment to sustainable development and to ensuring the promotion of an economically, socially and environmentally sustainable future for our planet and for present and future generations. Commitment példák: d.Light Design 40 országban 30 millió embert fog napelemes lámpával ellátni - a Sinopec nevű vállalat 1 millárd dollárt költ 2015-ig energia és környezeti lábnyomának csökkentésére 8 fejlesztési bank 175 milliárdot költ fenntartható közlekedési beruházásokra (közösségi közlekedés, vasút) A Kingfisher csak felelősen termelt faárút fog használni - a Microsoft azt ígérte, hogy karbon-semlegessé válik _______________________________________ Statement by Commissioner Janez Potočnik on behalf of the EU and its Member States on the adoption of the outcome of the Rio Conference We support the adoption of this outcome document. As partners know, there are a number of areas where we would have hoped for a more ambitious outcome, for instance with regard to the definition of concrete timelines for the realization of goals in the priority areas covered by the document. At the same time, we welcome the fact that this outcome document acknowledges the important role of the green economy in achieving sustainable development and poverty eradication. This is an important step in the right direction. We also welcome the document’s recognition of the need for broader measures of progress to complement GDP, and the importance of corporate sustainability reporting. We must now turn these words into action. We will remain fully engaged in further work on defining and operationalizing the Sustainable Development Goals. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

9 Az EU környezetvédelmi politikájának és jogának kialakulása
Az EEA előtti állapot 1972: megjelenik a környezetvédelem (kv) a Párizsi Nyilatkozatban – első Akcióprogram Az EEA és Maastricht között EEA beiktatja a kv-ről szóló VII címet az EKSZ-be (130 r-s-t cikkek) Célok: * a környezet megőrzése, védelme, és minőségének javítása * az emberi egészség megóvásához való hozzájárulás * a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű (prudent and rational) hasznosításának biztosítása. Elvek: *az EK tetteit vezesse a megelőzés elve *a környezeti kárt a bekövetkezés helyén kell orvosolni, * a szennyező fizet *a környezetvédelem váljon a többi EK politika részévé. + Felhatalmazás: EK részes lehet kvédelmi egyezményekben Maastrichttól Amszterdamig Maastricht megváltoztatja az Európai közösség céljait: (ld.. 2. cikk) - fenntartható és nem inflációs fejlődés a környezet tiszteletben tartásával, - az életszínvonal és az életminőség emelése Kibővül a 130r egy negyedik céllal: * A közösségi politikának elő kell mozdítania a regionális és világméretű problémák megoldását célzó intézkedéseket. Az alapelvek közé bekerül az elővigyázatosság elve A többségi döntés lesz a főszabály a korábbi egyhangúság helyett 1986 előtt a szerződés hallgatott a kvédelemről, de szabályokat fogadtak el 2 alapon: 100 § jogharmonizáció a közös piac érdekében 235 § intézkedés azon szerződési célok érdekében, amelyek eléréséről a szerz külön nem gondoskodott. Első szabály: 1967 a veszélyes anyagok csomagolásáról és címkézéséről szóló irányelv. 1981 DG environment Amsterdam kormányközi konferencia: 3 cél: - környezettudatosság növelése, - együttdöntés kiterjesztése - magasabb környezeti követelmények 1990 rendelet, 1993 hatály, 1994 működés Európai Környezetvédelmi Hivatal AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

10 Az EU környezetvédelmi politikájának és jogának kialakulása
Az ASZ újításai A környezetvédelem integrálása a Közösség többi politikájába és gyakorlatába alapelvvé vált a (Lisszabon utáni) EUMSZ 11. cikkében, amely egyben kodifikálta a fenntartható fejlődés elvét is: 11. cikk A környezetvédelmi követelményeket - különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel - be kell illeszteni a... közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába. Döntéshozatal: az együttdöntés az uralkodó (együttműködés helyett) kivételek: adó, vízgazdálkodás, területrendezés és földhasználat,energiaellátás Lisszaboni szerződés A két alapszerződésben nincs fontos változás, de az Alapjogi Charta 37. cikke szerződési erőt kapott. „A magas színvonalú környezetvédelmet és a környezet minőségének javítását be kell építeni az uniós politikákba, és a fenntartható fejlődés elvével összhangban biztosítani kell megvalósulásukat.” AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

11 A Hetedik cselekvési program (2014-2021) prioritásai
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1386/2013/EU HATÁROZATA OJ L 54/171 Cselekvési programok „Jól-lét bolygónk felélése nélkül” (Living well, within the limits of our planet) A Hetedik cselekvési program ( ) prioritásai Az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése Erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása Az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól Horizontális prioritások A környezeti jogalkotás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával A környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának javítása; Főbb célok erőforrás hatékony gazdaság alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság a természeti tőke védelme a polgárok egészsége és jól- léte (well-being) I program 1973 nov (OJ C 112, ) tizenegy alapelv II program III. program Összeköti a kvédelmet a gazdasági fejlődéssel. Először rendel hozzá EK pénzforrást IV. Program 1987 – 1992 a kvédelmet vegyék figyelembe a gazdasáégi döntések meghozatalakor V "slow but relentless deterioration...of the environment"Jellemzője: a tisztán szabályozó eszközöktől a közgazdaságiakhoz (adók, támogatások, ösztönzők) fordul. Hatodik: HU.ES fejezet 15 kötet 07 o. 152 Az Európai Parlament És A Tanács 1600/2002/EK határozata(2002. július 22.) a hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési program megállapításáról program időtartama tíz év, július 22-től kezdődően. Nincs közvetlen kapcsolódás a 200 dec 31-én befejeződött ötödik programhoz A Hatodik cselekvési program ( ) prioritásai Élőhely és biológiai sokféleség-védelem: Cél: védeni, megőrizni, helyreállítani és fejleszteni a természeti rendszerek, a természetes élőhelyek, a vadon élő növény- és állatvilág funkcionális működését. Eszköz: az elsivatagosodás és a biológiai sokféleség, ezen belül a genetikai erőforrások sokfélesége elvesztésének megállítása az Európai Unióban és világszerte egyaránt; Környezetegészségügy: Cél: a szennyeződés szintje nem fejtsen ki káros hatásokat az emberi egészségre és a környezetre. A városfejlesztés legyen fenntartható Erőforrás- és hulladékgazdálkodás: Cél: a fenntarthatóbb termelési és fogyasztási minták megvalósítása. Eszköz: az erőforrások felhasználásának és a hulladék keletkezésének elválasztása a gazdasági fejlődés mértékétől. Törekvés arra, hogy a megújuló és nem megújuló erőforrások fogyasztása ne lépje túl a környezet teherbíró képességét. Éghajlatváltozás: Cél: az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja a légkörben olyan szinten stabilizálódjon, amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes antropogén zavarait. Cél: a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szintet legfeljebb 2 °C-kal haladja meg, és a CO2 – koncentráció 550 ppm alatt legyen. Hosszabb távon ez valószínűleg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentését követeli meg, világviszonylatban az 1990-es évhez képest 70 %-kal, AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

12 A Hetedik cselekvési program (prioritásai (folyt.)
Cselekvési programok „Jólét bolygónk felélése nélkül” (Living well, within the limits of our planet) A Hetedik cselekvési program (prioritásai (folyt.) környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése; A környezet jobb integrálása a többi politikába és azok koherenciájának növelése Szembenézés a helyi, regionális és globális kihívásokkal Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele A regionális és globális környezeti és éghajlat-változási kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

13 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
A fenntartható fejlődés megújított stratégiája (SDS), 2006 nyara Az Európai Tanács 10117/06 sz. dokumentuma „A fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy a jelenlegi nemzedékek szükségleteit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét”. (SDS 1 pont) Prioritások Az éghajlatváltozás és a tiszta energia Fenntartható közlekedés Fenntartható fogyasztás és termelés A természeti erőforrások megőrzése és az azokkal való gazdálkodás Közegészségügy Társadalmi integráció, demográfia és migráció A szegénységgel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos globális kihívások Első jelentés a végrehajtásról: 2007 okt. 22 (COM (2007) 642 final) Legutóbbi: , 2009.július 24. COM(2009) 400 végleges Lsd még az Eurostat monitoring reportját: Az eghajlatvaltozas, valamint az altala a tarsadalom es a kornyezet szempontjabol okozott koltsegek es negativ hatasok korlatozasa Altalanos celkitőzes: Annak biztositasa, hogy kozlekedesi rendszereink megfeleljenek a tarsadalom gazdasagi, szocialis es kornyezeti igenyeinek, mikozben a minimalisra csokken a kozlekedesi rendszereknek a gazdasagra, a tarsadalomra es a kornyezetre gyakorolt negativ hatasa - Altalanos celkitőzes: A termeszeti erıforrasokkal valo gazdalkodas javitasa es a tulzott kitermeles megakadalyozasa, valamint az okoszisztemak mőkodese ertekenek elismerese -- Globlis: A tamogatasoknak a brutto nemzeti jovedelem (GNI) 0,7%-ara tortenı novelese re, 0,56%-os koztes cellal 2010-ben, AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

14 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS JELZŐI – AZ EU TELJESÍTMÉNYE 2000 ÉS 2013 KÖZÖTT Forrás: Sustainable Development in Europe 2013 monitoring report of the EU sustainable development strategy, Eurostat, 2013, 8. old. • Between 2000 and 2012 real GDP per capita in the EU grew by 0.9 % per year on average. In the period from 1995 to 2007, before the onset of the economic crisis, GDP per capita had been growing continuously in the EU, at an annual average rate of 2.4 %. • The financial and economic crisis took hold of the real economy in 2008, with GDP per capita contracting by 4.8 % in 2009 (compared to 2008). Swift implementation of fiscal stimuli and other policy actions at national and EU level contained the worst effects of the crisis and stabilised GDP per capita in 2010 and 2011. • In 2012, against the background of a weak recovery, real GDP per capita fell again by 0.6 % compared to 2011. In 2011 the EU was able to generate an economic value of EUR 1.60 for each kilogram of material consumed. This was a considerable improvement in resource productivity since 2000, when only EUR 1.34 per kg had been created from the same amount of resources. • This efficiency gain occurred because GDP was growing faster than domestic material consumption (DMC), particularly before the economic crisis hit. Since 2007, EU resource use has dropped sharply, putting DMC below levels seen even ten years ago. However, economic recovery indicates a trend reversal in 2011. • These divergent trends — GDP growing while DMC falls — imply an absolute decoupling of economic growth from resource use in the EU between 2000 and However, it is unclear whether this is an actual turnaround in resource use patterns or merely a reflection of the impact of the economic crisis on resource-intensive industries such as construction. Forrás: Is the EU on a sustainable develoment path? Szerzők: Viktoria BOLLA, Graham LOCK, Mariana POPOVA Eurostat, Statistics in focus, 58/2011 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása Is the EU losing its natural capital? • Between 2000 and 2011 the index of common birds remained relatively stable, but more polarised trends are evident in the populations of common farmland and forest birds. While forest birds have increased by 9.7 percentage points over this period, the farmland bird index dropped by 5.6 percentage points. • Changes in agricultural methods, intensification and specialisation are largely responsible for farmland bird declines in Northern and Western Europe. Major drivers are the provision of harmful subsidies, a lack of incentives for maintaining high nature value farmland (agricultural areas supporting high species and habitat diversity and/or species of conservation concern) and the increasing use of biomass for the production of renewable energy. • Total fish catches taken from stocks outside safe biological limits declined by 23.1 percentage points from 2000 to However, annual values from 2002 to 2010 fluctuate around an average of 16.3 %, which is well above the safe biological limits. Thus total fish stocks remain threatened by overfishing in the North East Atlantic. A declining fishing fleet: good for the environment and the coastal economy • The size of the EU fishing fleet (measured in terms of engine power) decreased by 2.4 % on average per year from 2007 to But more efforts and policy reforms are needed for a sound fleet capacity adjustment, which would lead to more sustainable fish stock management and better economic conditions for active fishermen. Water abstraction close to sustainable levels • Total water abstraction decreased over the past decade in most regions of Europe with the exception of West Southern Europe, where it has been constant. Countries such as Lithuania, Romania and Belgium made significant progress towards more sustainable water management.

15 Európa 2020 –COM(2010) 2020 végleges
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája„ „A Bizottság azt javasolja, hogy öt területen – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlatváltozás és energia, oktatás, valamint a szegénység elleni küzdelem – tűzzünk ki a törekvéseinket vezérlő és 2020-ig megvalósítandó, mérhető uniós célokat, amelyekből nemzeti célokat kell majd levezetni. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása. Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése. A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. – Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani. – Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését). – Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. – 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. ________________________________________ 7 kiemelt kezdeményezés : „Innovatív Unió”; „Mozgásban az ifjúság”; „Európai digitális menetrend”; „Erőforrás-hatékony Európa” /a növekedés és az erőforrás (energia-igény) szétválasztása/; „Iparpolitika a globalizáció korában”; „Új készségek és munkahelyek menetrendje”; „Szegénység elleni európai platform” _______________________________________ Bruxinfo, AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

16 Fenntartható fejlődés – zöld gazdaság
Forrás: European Environment Agency ENVIRONMENTAL INDICATOR REPORT 2012 ECOSYSTEM RESILIENCE AND RESOURCE EFFICIENCY IN A GREEN ECONOMY IN EUROPE, 20. old Letölthető: Látogatva 2012 október 8-án AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

17 A környezetvédelmi célok
EUSZ, 3. § (A Lisszaboni Szerződés /LSz/ után!) „Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, …és ….[olyan] szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul” EUMSZ, 4 § Környezetvédelem = megosztott hatáskör EUMSZ 191 § (1) — a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; — az emberi egészség védelme; — a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; — a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. (2) A Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem... Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a LSZ nevesítette – ez az új elem EUSZ 3 cikk L uátn: „It shall work for the sustainable development of Europe based on balanced economic growth and price stability, a highly competitive social market economy, aiming at full employment and social progress, and a high level of protection and improvement of the quality of the environment.” Lisszabon előtti: EUSZ, 2 § Az Unió a következő célokat tűzi ki maga elé: — a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, továbbá egy kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés megvalósítása, különösen egy belső határok nélküli térség létrehozása, a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, valamint — e szerződés rendelkezéseinek megfelelően — végső soron egy közös valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása útján; EKSZ 2§ EKSZ, 2. cikk A Közösség feladata, hogy .. előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését...a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, ...a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, ... ___________________ 11 megosztott hatáskör van, pl.. ASFJ, közlekedés, energiaügy kohézió, mg és halászat AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

18 Az EU környezetpolitikájának az elvei
A megelőzés elve Az előrelátható szennyeződés, környezet-terhelés megelőzendő, a már zajló folytatása megszakítandó Az elővigyázatosság elve A teljes tudományos bizonyosság hiánya nem zárja ki a káros folyamatok elleni fellépést, különösen ha visszafordíthatatlan, vagy rendkívüli mértékű károsodás fenyeget. A szennyező fizet elve Fedezze a költségeket és riasszon el. (Gátolja a potyautasságot és a közjavak magáncélú használatát) A környezeti kárt (ártalmat) a forrásánál kell kiküszöbölni C-2/90 Bizottság v. Belgium (Vallon hulladéklerakás) a határon túlról érkező hulladékra vonatkozik ugyan a 28 § tilalma a kereskedelemkorlátozásról, de a hulladék eredete szerinti megkülönböztetés (és a nem valloniai hulladék kiszorítása) indokolt A magas szintű védelem mint cél és elv Érvényesítése során a különböző régiók eltérő helyzetét figyelembe kell venni. A környezetvédelem követelményeinek integrálása a közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába Megelőzés: EEA vette be, már az első Akcióprogramban szerepelt. A megelőzés gyakran olcsóbb, mint az utólagos kárenyhítés Elővigyázatosság: EUSZ vezette be2006 SDS: „A tudomany bizonytalansaga eseten ertekelesi eljarasok es megfelelı megelızı intezkedesek meghozatala, annak erdekeben, hogy elkerulhetı legyen az emberi egeszseg es a kornyezet karosodasa.” Szennyező fizet 1975-ben már kimondták Tanács ajánlásban. SDS: Annak biztositasa, hogy az arak tukrozzek a fogyasztassal es termelessel kapcsolatos tevekenysegek valos koltsegeit a tarsadalom szamara, es a kornyezetet szennyezık fizessenek az emberi egeszsegnek vagy a kornyezetnek okozott karokert. Kérdés: kizárja-e hogy az állam segélyt nyújtson ehhez (megváltoztatva ezzel a versenyfeltételeket) Válasz: A Bizottság nem zárja ki. (Pl. gondoljunk arra, hogy ha az ivóvíz ólomartalma azért nagyobb a megengedettnél, mert a városi ivóvízvezeték ólomcsöüvekből áll. Ki akkor a polluter?) (Bár az állami támogatásokra vonatkozó szakaszban nem szerepel a kvédelmi állami tám.) Ezen felül maga a Közösség is befolyásolhatja az elv érvényesülését, pl. a hulladékokra vonatkozó szabályok költségviselési részében. A Kohéziós Alapból kompenzációt is nyújthat. Kiss-Shelton: beveszi conservation-t és protection-t is Integrálás: KAP – mg támogatást az fog kapni, aki a Víz keretirányelvet teljesíti (7 csel, program, 19.pont) AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

19 A környezetvédelmi jogalkotás alapjai
EUMSZ 114 § Jogközelítés (Jogharmonizáció) A Bizottság javaslataiban a környezetvédelem magas szintjét veszi alapul. (3) bek A tagállam a környezet védelmére hivatkozva ellenállhat és nemzeti intézkedést fenntarthat (4. bek ) vagy – ha speciális nemzeti problémáról van szó+ új tudományos tény támasztja alá - szigorúbb szabályt vezethet be (5 bek), de ezt közölni kell a Bizottsággal. A Bizottság jóváhagyja, ha - nem önkényes megkülönböztetésre szolgál - nem álcázott kereskedelemkorlátozó eszköz - nem akadályozza a belső piac működését Ha vita van a Bizottság és a tagállam vagy a többi tagállam és a derogáló között, közvetlenül mehetnek a Bírósághoz EUMSZ 177 § A Kohéziós Alap pénzügyi hozzájárulást nyújt a környezetvédelem terén AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

20 A környezetvédelmi jogalkotás alapjai
EUMSZ XX. CÍM Környezet 191 § (a már megismert) célok, elvek, mérlegelés tényezői, nki együttműködés 192. § A z Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz az Unió környezetvédelmi tevékenységeiről. Kivétel: A Tanács konzultációs eljárás nyomán (amelyben a Parlamenttel, a GSZB-vel és a Régiók Bizottságával konzultál) egyhangú döntést hoz (a 114. cikk sérelme nélkül) az elsősorban adójellegű , a területrendezés és földhasználat, (kivéve az általános kérdéseket és a hulladéklerakást) a mennyiségi vízgazdálkodás az energiaellátás és az energiaforrások közötti választás érzékeny kérdéseiről A Tanács együttdöntési eljárásban határoz a cselekvési programokról, amelyek az elsődleges célokat kitűzik. A Közösségi politika végrehajtását és finanszírozását a tagállamok biztosítják (bár vannak kivételek) 174 (1) - 4 cél körny minőség, eglszslg, erőforrások, világproblémák (2) magas szintű védelem + elvek (3) 3. A környezetpolitika alakítását befolyásoló tényezők: — a rendelkezésre álló tudományos és műszaki adatok; — a Közösség régióinak környezeti állapota; — a cselekvés illetve a tétlenség költsége és haszna; — a Közösség egészének gazd-i és társ-i fejlődése és a régiók kiegyensúlyozott fejlődése 4. Együttműködés 3. államokkal. A Közösség a 300 cikk szerint tárgyal és szerződik. Ez nem érinti a tagállamok egyéni jogát anki szervezetekben és nki szerz. kötésre AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

21 A környezetvédelmi jogalkotás alapjai
Ha egy környezetvédelmi intézkedés aránytalan anyagi terheket ró a hatóságokra, akkor - a szennyező fizet elv sérelme nélkül - a Tanács rendelkezik átmeneti derogációkról vagy a Kohéziós Alapból fizetendő támogatásról. 193. § A Közösségi intézkedések nem zárják ki, hogy a Tagállam szigorúbb védelmi intézkedéseket tartson hatályban vagy hozzon meg, ha ezek az EUMSZ-szel összeegyeztethetőek és a Bizottsággal közlik azokat. Ld. ezen kívül a Közösség nemzetközi szerződéseit AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

22 Intézmények Európai Környezeti Hivatal Koppenhága, www.eea.europa.eu
1990-ben alapították jogilag, de csak 1994 óta működik, miután sikerült a székhelyben (Koppenhága) megállapodni. A Bizottságtól független, önálló szerv. Fő feladat: a Közösség és a Tagállamok és a lakosság ellátása objektív megbízható és összehasonlítható információkkal azért, hogy lehetővé váljon - a környezetvédelmi intézkedések megtétele - hatásuk felmérése - a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása. Működés: A Tagállamokban működő szervekből épített hálózatra támaszkodik 4 évente összefoglaló jelentést ad ki. (Legutóbbi: 2007) Szervezet: Önálló szerv, önálló jogi személy, igazgatóság, főigazgató és tud.-os tanács vezetése alatt. Nem tagállamok is csatlakozhatnak. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

23 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
Intézmények Európai Vegyianyag-ügynökség, Helsinki 2007. június 1-jén kezdte meg június 1-jétől vált teljesen működőképessé. Cél: - Európa-szerte összehangolni a vegyi anyagok kezelését, - technikai és tudományos tanácsadás, iránymutatás Létrehozta a „REACH” (1907/2006/EK) rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

24 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
„Intézmények” Life+ Az Európai Parlament és A Tanács 614/2007/EK Rendelete a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről HL L 149/1., 2007 (2008) – 2013 dec. 31. Összesen 2143 millió euro: – LIFE+ „Természet és biodiverzitás”, – LIFE+ „Környezetvédelmi politika és irányítás” – LIFE+ „információ és kommunikáció”. A 6. Cselekvési programot erősítendő 2012 évi döntés: 202 projekt 75 milliárd forint (268 millió euro) a 27 országban Brüsszel, július 20. Környezetvédelem: 268,4 millió euró 202 új környezeti projektre Since 1992, LIFE has co-financed some 3708 projects, contributing approximately €2.8 billion to the protection of the environment. Forrás látogatva 2013 március 10-én A legutóbbi felhívásra, amely 2011 júliusáig állt nyitva, a 27 tagállamból 1 078 pályázat érkezett a Bizottsághoz. Ezek közül 202-t választottak ki társfinanszírozásra a program alábbi három összetevőjén keresztül: LIFE+ természet és biodiverzitás, LIFE+ környezetvédelmi politika és irányítás, valamint LIFE+ információ és kommunikáció. A projektekről e sajtóközlemény melléklete közöl részleteket. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

25 A szabályozás területei – horizontális szabályok
Környezeti hatásvizsgálat (85/337/EK) irányelv Újrakodifikálta a 2011/92/EU irányelv (2011. december 13., OJ L 26/ )) Alkalmazási kör: Köz- és magánprojektek, “amelyek valószínűleg jelentősen kihatnak a környezetre” Projekt: - „épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése, - egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is” (1. cikk); Kivétel: - nemzetvédelmi beruházások - különleges nemzeti jogszabállyal eszközölt beruházások Feladat: “A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg. .” (2. cikk (1) bek. Az első nki okmány amely a hatásvizsgálat terjedelmével és természetével és a nyilvánosság részvételével foglalkozik. Módosította a 97/11 –es és a 2003/35/Ek irányelv. Az akkor tíz állam egyhangúan fogadta el, 1988 július óta hatályos Története: az első akcióprogram (1973) veti fel, a Bizottság 1980-ban hozza nyilvánosságra a javaslatát, a parlamentben és a gazdasági és szociális tanácsban folytatott hosszú viták után fogadják el 1985-ben. Mivel akkor a RSZ-ben még nem volt kvédelmi szabály a 100 cikkre //közös piac, egyhangúsággal// és a 235-re //ha RSZ hallgat, Tanács egyhangúan léphet// alapozták, mondván gazdasági célt szolgál: a versenyt akadályozó egyenlőtlenségek eltüntetését. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

26 A szabályozás területei – horizontális szabályok
A környezetre gyakorolt “jelentős hatás”-t az irányelv nem definiálja. I melléklet–olyan projektek, amelyek esetében kötelező /pl.. olajfinomító, hőerőmű 300 MW felett, nukl. hulladék-lerakó, vasmű, nagy vegyigyár, autópálya, vasút, veszélyes hulladék feldolgozó vagy lerakó/ II. Melléklet - amelyeknél nem kötelező, kivéve, ha valószínű, hogy jelentősek a környezeti hatások 12 gazdálkodási ágazatban, 6-15 művelet, beruházás, pl.. sílift, hulladékgyűjtő telep, cukorgyár, disznó-hizlalda III. Melléklet: A közzéteendő információ részletezése A hatásvizsgálat tárgya (3. cikk): A környezeti hatásvizsgálat minden egyedi esetre vonatkozóan megfelelő módon azonosítja, leírja és értékeli az egyes projektek közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre: – emberek, állat- és növényvilág; – talaj, víz, levegő, éghajlat és a táj; – anyagi javak és a kulturális örökség; – a fentiek közötti kölcsönhatás. Vizsgálat lépései: A projektgazda info-t szolgáltat III Melléklet szerint: projekt leírás, elvetett alternatívák, az érintett környezet leírása, a hatások leírása, a kvédelmi intézkedések felsorolása, mindezek nem technikai összefoglalása (5. cikk) Ha másik államban is várhatóan jelentős hatás: be kell vonni (7 cikk) 1993: Bizottság áttekintette az alkalmazását: nagy eltérések nemzetenként (Pl. hulladéklerakó Hollandiában 25 ezer, UK-ban 75 ezer tonna felett EIA köteles. Csak NO, Görög-o, Dánia és Hollandia vette be, hogy az alternatívákról is kell infot adni. ______________________________________________________ JUDGMENT OF THE COURT (Sixth Chamber) June (Council Directive 85/337/EEC — New consent for a zoning plan) In Case C-81/96 REFERENCE to the Court under Article 177 of the EC Treaty by the Nederlandse Raad van State (Netherlands) for a preliminary ruling in the proceedings pending before that court between Burgemeester en wethouders van Haarlemmerliede en Spaarnwoude and Others and Gedeputeerde Staten van Noord-Holland on the interpretation of Council Directive 85/337/EEC ű /1988 előtti tervekben szerepelt, de később (újra) enegdélyezett területfejlesztési tervhez kell-e kHV-t végezni?/ Bság:igen AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

27 A szabályozás területei – horizontális szabályok
Stratégiai hatásvizsgálat (környezeti jelentés) (2001/42/EK irányelv) Alkalmazási kör: A valószínűleg jelentős hatással bíró nemzeti, regionális vagy helyi tervek és programokra (kivéve nemzet- és polgári védelem, pénzügyi tervek) Vizsgálat lépései: a) Környezeti jelentés készítése: ebben azonosítják, leírják és értékelik a terv vagy program, valamint – a terv vagy program célkitűzéseit és földrajzi hatályát figyelembe vevő – ésszerű alternatívák megvalósításának valószínűsíthető jelentős környezeti hatásait. b) nyilvános konzultáció a tervről/programról és a jelentésről c) konzultáció más államokkal, ha ott is jelentős hatás várható d) döntés a tervről tájékoztatás a konzultációk eredményének a beépítéséről A valószínűleg jelentős hatsról a II mellékelt és az eseti vizsgálat dönt AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

28 A szabályozás területei – horizontális szabályok
A 2010/75/EU IRÁNYELV (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) ( A 2008/1/EK irányelv átdolgozása) Cél: egylépcsős engedélyezés – a környezeti médiumok közötti szennyezés-átterelés meggátlása, a kibocsátás minimumra csökkentése az elérhető legjobb technika (BAT – best available technology) alkalmazása révén Alkalmazási kör (ld.. I melléklet): energiaipar, fémelőállítás- és feldolgozás, ásványipar, vegyipar, hulladékfeldolgozás, egyebek (vágóhíd, pl..) Új létesítményekre: 1999-től, létezőkre októberétől A létesítési engedélynek tartalmaznia kell: levegőre Kibocsátási határértéket vízre talajra Helyi kibocsátási értékeket írnak elő, az adott létesítményre „környezetszennyezés”: az emberi tevékenység eredményeképpen anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kibocsátása a levegőbe, talajba vagy a vízbe, amely veszélyt jelenthet az emberi egészségre vagy a környezet minőségére, kárt okozhat az anyagi javakban, illetve akadályozza vagy zavarja a környezet élvezetét vagy annak más jogszerű használatát; (3 § (2)) HL L 24/8, 2008.I.29. hatály 20 nap = február 18. mivel a talajba, levegőbe vagy a vízbe történő kibocsátások elkülönült csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a szennyezés különböző környezeti elemekbe való átkerülését segíthetik elő, a környezet egészének védelme helyett; (preamb) __________________________________________ 3 cikk az üzemeltető kötelezettségeinek általános elvei a) minden megfelelő megelőző intézkedést megtesznek a környezetszennyezés ellen, különösen az elérhető legjobb technika alkalmazása révén; b) jelentős mértékű környezetszennyezést nem okoznak; c) a hulladék keletkezését elkerülik a hulladékokról szóló, július 15-i 75/442/EGK tanácsi irányelvnek (1) megfelelően; ahol hulladék keletkezik, azt hasznosítják, vagy, ahol műszakilag vagy gazdaságilag nem lehetséges, úgy ártalmatlanítják, hogy elkerüljék vagy csökkentsék a környezetre gyakorolt bármilyen hatást; d) az energiát hatékonyan használják; e) megteszik a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzésére és azok következményeinek korlátozására; f) végleges leállítás esetén megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy elkerüljék bármilyen környezetszennyezés kockázatát, és a működés helyszínét kielégítő állapotba állítsák vissza. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

29 A szabályozás területei – horizontális szabályok
„az elérhető legjobb technikák”: a tevékenységek fejlődésében és működési módszereikben a leghatékonyabb és legelőrehaladottabb szint, amely jelzi egyes technikák gyakorlati alkalmasságát arra, hogy alapját képezzék a kibocsátási határértékeknek, melyeket a kibocsátások és a környezet egészére való hatás megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a csökkentésére állapítanak meg: – „technikák”: magukban foglalják az alkalmazott technológiát, valamint a létesítmény tervezésének, építésének, karbantartásának, üzemeltetésének és leállításának módját, – „elérhető”: azok a technikák, amelyeket olyan mértékben fejlesztettek ki, hogy azok alkalmazhatók legyenek a vonatkozó ipari ágazatban elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, függetlenül attól, hogy a kérdéses tagállamban az adott technikákat alkalmazzák,illetve előállítják-e vagy sem, amennyiben azok az üzemeltető számára ésszerűen hozzáférhetők; – „legjobb”: a leghatékonyabb technika a környezet egésze magas szintű védelmének elérése érdekében. (3 § (10)) ; Az engedélyben foglalt feltételek Az engedélynek elő kell írnia az üzemeltető alapvető kötelezettségei betartásának biztosításához szükséges intézkedéseket és a környezetminőségi szabványokat. Ezek az intézkedések legalább a következőket tartalmazzák: a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékek; a talaj, a vizek és a levegő védelmét biztosító előírások; a hulladékok ellenőrzését és kezelését szolgáló intézkedések; a kibocsátások mérésére, a mérések gyakoriságára és az értékelési eljárásra vonatkozó követelmények; az illetékes hatóság legalább évente egy alkalommal történő, kötelező tájékoztatása az ellenőrzés eredményeiről; a talaj és a felszín alatti vizek védelmére és ellenőrzésére vonatkozó követelmények; a kivételes körülményekre (szivárgás, üzemzavar, átmeneti vagy tartós leállás stb.) vonatkozó intézkedések; a nagy távolságra jutó vagy határokon átterjedő szennyezés minimálisra csökkentését célzó rendelkezések; a kibocsátási határértékek betartásának értékelését lehetővé tevő feltételek. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

30 A szabályozás területei – horizontális szabályok
A környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről (2003/4/EK irányelv) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatóságok ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kérelemre kötelesek legyenek bármely kérelmező rendelkezésére bocsátani a birtokukban lévő vagy számukra tárolt környezeti információkat anélkül, hogy a kérelmezőnek indokolnia kellene a kérelmét. Környezeti info: a környezet állapota, az ezt befolyásoló kibocsátások és szennyezések, a környezet védelmét szolgáló tervek, intézkedések, a kvédelmi jogszabályok végrehajtásról szóló jelentések, (gazdasági) elemzések, egészségügyi adatok. Információ átadás megtagadása: legyen kivétel (Rossz /túl általános, stb./ kérdés, titok, informátor vagy habitat-védelem, pl..) Díj:. betekintés ingyenes, kiadott infoért ésszerű díjat kérhet. Az állam maga is köteles a környezeti információkat terjeszteni HU.ES fejezet 15 kötet 07 o. 375 , (2003. január 28.) AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

31 A szabályozás területei – horizontális szabályok
„Aarhus rendelet” az információhoz hozzáférésről a döntéshozatalban való részvételről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról - a közösség intézményeire alkalmazva 1367/2006/EK Aarhus 3 pillére: információ – részvétel a döntésben - igazságszolgáltatásoz hozzáférés Info: kiterjeszti a az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet alkalmazási körét a többi EK szervre Részvétel: minimum 8 hét a nyilvánosságnak a „környezetet érintő tervek és programok előkészítésénél, módosításánál vagy felülvizsgálatánál, amikor még valamennyi lehetőség nyitva áll.” A közösségi intézmények vagy szervek keresik meg a „ténylegesen vagy feltehetően érintett” nyilvánosságot, biztosítják, hogy a tervről/programról tájékoztatást kapjon és 8 hete legyen észrevételek megtételére, melyeket „kellőképpen” figyelembe vesznek. Igazságszolgáltatás: két út: belső felülvizsgálat + bírósági eljárás Belső felülvizsgálat: jogosított ngo(11§) „a) a tagállam nemzeti joga vagy joggyakorlata szerint független, nonprofit jogi személy; b) elsődleges kinyilvánított célja a környezetvédelemnek a környezetvédelmi jog értelmében való támogatása; c) két évnél hosszabb ideje létezik, és aktívan a b) pontban említett cél érdekében folytat tevékenységet; d) a belső felülvizsgálat iránti kérelem tárgya céljai és tevékenysége körébe tartozik.” Bírói út: EKSZ (magánszemélyek esetében szigorú) szabályai (különösen, 230, 232 §) érvényesek Hatálybalépés: 2007 június 28. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1367/2006/EK RENDELETE (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról HL L 264/13, ____________________ f) „környezetvédelmi jog”: közösségi jogszabályok, amelyek a jogalapjukra való tekintet nélkül hozzájárulnak a Szerződés szerinti közösségi környezetvédelmi politika céljainak megvalósításához: a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, az emberi egészség védelméhez, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű felhasználásához, és a regionális vagy világméretű környezeti problémák kezelésére irányuló intézkedések ösztönzéséhez nemzetközi szinten; g) „igazgatási aktus”: közösségi intézmény vagy szerv által hozott, egyedi hatállyal, valamint környezetvédelmi jogon alapuló, jogilag kötelező és külső hatással bíró intézkedés; h) „igazgatási mulasztás”: közösségi intézmény vagy szerv részéről a g) pontban meghatározott igazgatási aktus elmulasztása. (2) Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat: a) a Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikke (versenyszabályok); b) a Szerződés 226. és 228. cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás); c) a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások); d) a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai). AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

32 A szabályozás területei – horizontális szabályok
Irányelv a környezet büntetőjog általi védelméről (2008/99/EK, november 19.) Kiindulópont: a közigazgatási és polgári jogi szankciók nem elég hatékonyak A környezet eredményes védelmének elérése céljából különösen szükség van fokozottan visszatartó erejű szankciókra. Nem egyedi büntető tényállások, hanem általános kötelezettség bűncselekménnyé nyilvánításra + „hatékony, arányos és visszatartó erejű” szankciók alkalmazására, ha a cselekmény jogellenes (sérti az A és B mellékletben felsorolt közösségi, ill. Euratom szabályokat vagy az azok végrehajtását szolgáló nemzeti szabályokat) + szándékosan vagy súlyos gondatlanságból követték el (felbujtó, bűnsegéd is!) + a felsorolt tiltott magatartások körébe tartozik (ld.. köv. vetítőlap) AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

33 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
A szabályozás területei – horizontális szabályok Megvalósítási magatartások anyagok vagy ionizáló sugárzás levegőbe, talajba vagy vízbe történő kibocsátása vagy bejuttatása olyan mennyiségben, amely hulladék gyűjtése, szállítása, hasznosítása vagy ártalmatlanítása, … (hulladék-gazdálkodás), amely olyan üzem működtetése, amelyben veszélyes tevékenységet végeznek, illetve veszélyes anyagokat vagy készítményeket tárolnak vagy használnak, és amely nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagok gyártását, feldolgozását, kezelését, használatát, tartását, tárolását, szállítását, behozatalát, kivitelét vagy ártalmatlanítását, amely bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, illetve a levegő, a talaj, vagy a víz minős-égének, vagy az állatoknak vagy növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

34 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
A szabályozás területei – horizontális szabályok Környezeti bűncselekmény Megvalósítási magatartások nem elhanyagolható mennyiségben végzett tiltott hulladékszállítás védett, vadon élő állat- vagy növényfajok megölése, elpusztítása, birtoklása vagy begyűjtése védett, vadon élő állat- vagy növényfajok példányaival, azok részeivel vagy származékaival való kereskedelem, kivéve védett területen található élőhely jelentős állagrongálása ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy felhasználása kivéve azokat az eseteket, amikor a cselekmény az ilyen példányok elhanyagolható mennyiségét érinti, és elhanyagolható hatással jár a faj védettségi helyzetére nézve A jogi személy felelőssége is megállapítható, ha a bcs-t a javára vezetője vagy az ellenőrzésre hivatott követi el AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

35 A szabályozás területei – horizontális szabályokAz
Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (2007. IV. 30 volt az átültetési határidő ) Alap: a szennyező fizet elve Tárgyi hatály: a „környezeti” kár és a helyreállítás – a polgári jogi kárra (személyi sérülés, vagyoni kár, gazdasági veszteség) nem vonatkozik! Környezeti kár: „védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk, vagyis minden olyan kár, amely jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol az ilyen élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának elérésére vagy fenntartására” A vizekben okozott olyan kár ,amely jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorol az érintett vizek ökológiai, kémiai és/vagy mennyiségi állapotára és/vagy ökológiai potenciáljára kivéve azokat a kedvezőtlen hatásokat, kivéve a Víz keretirányelv engedte romlást Az emberi egészség károsodásának jelentős kockázatával járó föld (terület) szennyezés kár: valamely természeti erőforrásban közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, kedvezőtlen változás, illetve valamely természeti erőforrás által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető romlása; AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

36 A szabályozás területei – horizontális szabályok
Kárfelelősség (folyt) Megelőzés: „kár bekövetkezésének közvetlen veszélye” esetén A gazdasági szereplőnek megelőző intézkedést kell tennie A hatóság tájékoztatást kérhet, felszólíthat a megelőzésre, utasíthat a megelőzés módjára, maga járhat el a gazdasági szereplő költségén (vagy magától, ha nincs felelős szereplő) Kárfelelősségi formák Fokozott (strict) Vétkességi III melléklet szerinti tevékenységet Kisebb vállakozások folytató vállalatok (pl. hulladék, gén- kezelt, integrált szennyezésmegelőzési irányelv alá tartozó, etc.) Mindhárom környezeti elem Csak fajok és élőhelyek Nem alkalmazandó:  Fegyveres konfliktus, Természeti katasztrófa, Nukleáris tevékenység Honvédelmi vagy nemzetközi biztonsági tevékenység, A IV. mellékletben felsorolt egyes nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó tevékenység. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

37 A szabályozás területei – horizontális szabályok
Kárfelelősség (folyt) „Kárfelszámolás” (Remedial action) minden megvalósítható intézkedést /all practicable steps/ annak érdekében, hogy haladéktalanul ellenőrzése alá vonja, feltartóztassa, eltávolítsa vagy egyéb módon kezelje a szóban forgó szennyező anyagokat és/vagy más károsító tényezőket Ezt követően a hatósággal konzultálva, esetleg annak utasítása szerint fel kell számolni a kárt II melléklet: „Az alapfelszámolás célja a károsodott természeti erőforrások és/vagy szolgáltatások eredeti állapotba vagy ahhoz közeli állapotba történő visszaállítása.” A felszámolás összegét a szennyező állja, ez öt éven belül hajtható be ( a szennyező azonosításától, vagy a hatósági intézkedéstől) AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

38 A szabályozás területei – további horizontális szabályok
A 880/92 tanács rendelet szól az öko-cimkéről. (Virág 12 csillaggal) Cél: - olyan termékek gyártásának előmozdítása, amelyek kevésbé hatnak a környezetre - a közönség tájékoztatása Feltétel: egy adott termékcsoporttal szemben a Közösség a "bölcsőtől a sírig" tartó teljes ciklusára a nyersanyagtermeléstől a hulladékká válásáig követelményeket szab, amelyeknek jobban meg kell felelnie, mint a termékcsoport más tagjai. Odaítéléséről a nemzeti hatóságok döntenek. A környezeti management és audit rendszerek 761/2001 tanácsi rendelet Lehetővé teszi az ipar szereplőinek önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és auditálási rendszereiben. HU.ES fejezet 15 kötet 07 o AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/35/EK IRÁNYELVE (2003. május 26.) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

39 Szektorális szabályok - Természetvédelem
A vadon élő madarakra vonatkozó – többször módosított – 79/409/EGK irányelv 26 faj esetén tiltja a befogást, vadászatot, megzavarást, tojások gyűjtését, 72 további faj esetében a nemzeti szabályok korlátozhatják a vadászatot A madarak élőhelyeit védeni kell. A védettség utóbb csak rendkívüli esetben korlátozható A vadon élő növények és állatok természetes élőhelyeinek megőrzésére vonatkozó Irányelv (92/43/EGK) Új módon közelít a biodiverzitáshoz, burkoltan elfogadva a régi megközelítések hibás mivoltát. Két cél: * élőhelyvédelem * fajok védelme Egyszerre véd földrajzilag meghatározott habitatokat és típus szerint meghatározottakat. Az EK teljes területének áttekintését kívánja meg, védett legyen-e vagy sem. A fajok és élőhelyeik védelmét a Közösség közös feladatává teszi. Integrált és holisztikus módszert alkalmaz a védett területek kijelölésére. Cél: koherens európai hálózat a védett területekből (Natura 2000), beleértve a vadon élő madarak 1979-es irányelvében védett élőhelyeket. I függelék: 9 élőhely típus, amely védelmet kíván II függelék: többszáz állat- és növényfaj, amelyek érdekében habitatokat kell azonosítani. Leybucht ügy: Biz v Németország .Gátépítés v madaras élőhely: csökkentheti-e No az élőhelyet - milyen rdek érdekében v: igen de csak nyomos közérdek (árvízvédelem) végett, a tisztán gazdasági haszon kevés. -Mértk legyen minimális. A védett terület kijelölésének a joga ugyan az államé, de a kivnásának a joga nem, mert a terület már a közösség védelme alatt áll. Habitat - tengeri partközeli, sótűrõ habitatok - dünék, - édesvizi habitatok, - hangafüves sztyeppe és bokros sztyeppe - szikes sztyeppe - természetes mezõk - mocsarak, ingoványok, lápok - sziklás élõhelyek és barlangok, - erdõk. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

40 Szektorális szabályok - Természetvédelem
III. Függelék: kétlépcsős válogatás: 1. a helyszínek jelentőségét méri fel abból a szempontból, hogy - fontos habitat típusba tartozik-e - valamely fajnak fontos-e 2. Ezek közül kiválasztja a Közösség egésze szempontjából fontosakat. Az így ajánlottak közül választ a Bizottság olyanokat, amelyek tekintetében a fenntartáshoz fűződő közös érdeket elismeri. = Natura 2000 hálózat El kell kerülni a romlását, az ott élő fajok megzavarását. Ha ott beavatkozást akarnak végezni gazdasági stb. célból, az csak akkor megengedett, ha - nincs alternatívája és - kényszerítő közérdek kívánja. Különösen fontos élőhely vagy fajt esetén a beavatkozás csak akkor megengedett, - a közegészségügy, a közbiztonság vagy különlegesen fontos és kedvező környezeti előnyök ezt kívánják, - vagy a Bizottság szerint van olyan magasabb közérdek, ami miatt ez szükséges. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

41 Szektorális szabályok - Vízvédelem
Jelentés a végrehajtásról: COM (2012) 670 final nov 14 A Bizottsághoz összesen 124 vízgyűjtő-gazdálkodási terv érkezett be (a várt 174-ből). Víz keretirányelv 2000/60/EK Holisztikus szemléletű integrált vízgyűjtő-gazdálkodás (ökoszisztéma megközelítés) felszíni és felszín alatti vizek együtt mennyiségi és minőségi védelem hosszú távú terv (2015-re elérendő eredmények) Cél: „Jó állapot” felszíni víznél: ökológiai és kémiai felszín alattinál: mennyiségi és kémiai Eszköz: intézkedési program (javaslat decemberéig – vita után végleges: 2009 december 22-ig) Végrehajtás: – hatás beállta: legkésőbb 2015-ig _____ További (ma még hatályos) irányelvek: kibocsátás korlátozók (pl.. a felszín alatti vizeket a szennyezéstől védő), minőségi követelményeket támasztók (ivóvíz, fürdővíz) . tevékenységeket szabályozók (pl.. kommunális szennyvíztisztítást szabályozó) Hatálybalépésétől számított hét éven belül 7 irányelvet fog felváltani Intézkedési terv megfelel: A következő irányelvek által megkívánt intézkedések: i. a fürdővízre vonatkozó irányelv (76/160/EGK); ii. a madarakra vonatkozó irányelv (79/409/EGK) (1); iii. a (98/83/EK) irányelvvel módosított, ivóvízre vonatkozó irányelv (80/778/EGK); iv. a jelentős balesetekre vonatkozó irányelv (Seveso) (96/82/EK) (2); v. a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó irányelv (85/337/EGK) (3); vi. a szennyvíziszapra vonatkozó irányelv (86/278/EGK) (4); vii. a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó irányelv (91/271/EGK); viii. a növényvédő szerekre vonatkozó irányelv (91/414/EGK); ix. a nitrátra vonatkozó irányelv (91/676/EGK); x. az élőhelyekre vonatkozó irányelv (92/43/EGK) (5); xi. a környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó irányelv (96/61/EK). __________________________ Kibocsátást szabályozók: 1976-ban a 76/464 T. Irányelv a függelékben meghatározott veszélyes anyagok felszíni és felszín alatti vizekbe bocsátását tiltotta el. Azóta a Tanács határértékeket fogadott el higanyra, cadmiumra, és más veszélyes anyagokra. 80/68 T Irányelv szerint meg kell előzni a függelékben szereplő anyagok talajvízbe kerülését a direkt kibocsátás tiltásával és az indirekt kibocsátásra vezető tevékenységek engedélyhez kötésével. Ellenőrizniük kell a vízminőséget és a kibocsátásokat és tájékoztatniuk a Bizottságot. A 96/61 irányev az integrált szennyezésmegelõzésrõl é kontrollról megadott tipusu létesitmények kapcsán elrendeli, hogy a hatóság az adott létesitmény kibocsátsaira (vizbe, levegõbe, földbe) határértékeket rjon elõ. Minõséget megszabók 75/440 T irányelv az ivóvíz minőségi standardjait szabályozza, meghatározza azon felszini vizek minőségét (46 paraméter alapján), amelyeből ivóvíz nyerhető. Cselevési terveket kell késziteniük a vizminõsé folyamatos jaitására. T.Irányelv 80/778: a tagállamoknak meg kell határozniuk az emberi használatra szolgáló vizek minőségét. 62 tényezőre maximu m értékekekt rögzít és előirja a rendszeres ellenőrzést. A magánkutakra nem terjed ki. A Fürdővízek tárgyában a többzör modositott 76/160 T. Irányelv 19 kötelező és további irányadó parametert rögzít a közösség több mint fürdőhelyére. rendszeres mintavételt követel meg. Tiz év alatt kellett végrehajtani. Végrehajtására a Bizittság beperelte az Egyesüt Királyságot (C-46/9O Comm v UK /1993/ ECR I 41O9 78/659 T. Irányelv: a tagállamoknak a lazacfélék és a pontyfélék vizeit azonosítaniuk kell, amelyekrek ötelező és iránymutató értékek vonatkoznak. Ezeket öt éven belül kellett elérni 79/923 T irányelv olyan tengerparti vizek védelméről szól amelyekben kagylók és rákok élnek. Tevékenységet szabályozó A városi szennyvizek terén a 91/271 T. Irányelv célja a szennyeződést okozó városi és bizonyos ipari szennyvizek szabályozása. A település nagyságától függő határidőre előírja a szennyvizek összegyűjtésének kötelezettségét és másodlagos kezelését, azzal, hogy a kezelés utáni kibocsátásnak bizonyos paramétereknek meg kell felelnie, pl.. biológiai és kémiai oxigén-igény, foszfor, nitrogén és lebegő hordalék terén. (15 OOO lakospegyenértéknél 6egyenérték, mert benne vannak az üzemek stb is/ nagyobb településen 2OOO-ig, 15OOO nél kisebbeken (de 2OOO-nél nagyobbakon) 2OO5-ug kell létrehozni. 2009-ben a felszíni víztest mindössze 43 %-a érte el a célt, 2015-re 53 % fogja (és 47 nem) AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

42 Harc az éghajlatváltozás ellen
Éghajlatváltozás IGPCC szerint (2011) Az éghajlat állapotában bekövetkező változás, amely az éghajlat tulajdonságainak átlagában és/vagy változékonyságában végbement változással fejezhető ki (pl.. statisztikai tesztek segítségével), és amely huzamosabb ideig, jellemzően évtizedekig vagy még hosszabb ideig tart. Az éghajlatváltozás lehet természetes belső folyamatok vagy külső hatóerők eredménye, illetve a légkör összetételére vagy a földhasználatra ható, hosszantartó antropogén eredetű változásoké. Alapja a négyszer módosított 2003/87/EK IRÁNYELV (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/406/EK HATÁROZATA (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről Cél az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményében foglalt cél elérése: az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása,amely megakadályozza az éghajlati rendszer veszélyes, emberi eredetű befolyásolását. Az EU 15 a Kiotói jegyzőkönyv nyomán 8%-os csökkentést vállalt re az 1990-es szinthez képest Forrás: Trends in global CO2 emissions; 2012 Report © PBL Netherlands Environmental Assessment Agency The Hague/Bilthoven, 2012, 8. old. A projektalapú mechanizmusok – beleértve az Együttes Végrehajtást (Joint Implementation, JI) és a Tiszta Fejlesztési Mechanizmust (Clean Development Mechanism, CDM) valamint a harmadik országokkal folytatott kibocsátás kereskedelem megengedettek Közben: A megújuló erőforrásokból származó energiának a teljes energiafogyasztáson belüli részarányát a mostani 9%-ról 20%-ra kívánja növelni. 2009. évi csomag az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer javítását és kiterjesztését szolgáló irányelv; egy határozat, amely minden tagállam számára célkitűzéseket állapít meg üvegház-hatású gáz-kibocsátásai csökkentésére ; a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás szabályozási keretét bevezető irányelv ; irányelv a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásáról Két további jogi aktus: felülvizsgált irányelv, amely az új gépkocsik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését írja elő ; felülvizsgált irányelv, amely a tüzelőanyag-gyártókat arra kötelezi, hogy csökkentsék a tüzelőanyag gyártási láncából származó üvegházhatásúgázkibocsátásokat. __________________________ Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elmaradása a becslések szerint – az EU egészére vetítve – a 2020-ban várható 100 milliárd EUR és a 2050-re előrevetített 250 milliárd EUR közötti minimális költséget jelent6. Az 1980–2011 közötti időszakban az EU áradásokhoz kapcsolódó közvetlen gazdasági vesztesége meghaladta a 90 milliárd EUR-t7. Ez az összeg várhatóan nőni fog, mivel a folyók áradásai által okozott károk éves költsége az előrejelzések szerint a 2020-as években 20 milliárd EUR, a 2050-es években pedig 46 milliárd EUR lesz- COM(2013)216 Éghajlatvált alk strat., 4. old. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

43 Harc az éghajlatváltozás ellen
Új cél (2009/406/EK határozat): Az 1990-es szinthez képest együttesen 20 %-kal csökkentik 2020-ig. (30% lenne, más fejlett országok is hasonló mértékű kibocsátás-csökkentést vállaltak volna) Távlati cél: üvegházhatású gáz-kibocsátásaik kollektív csökkentésének mértéke 2050-ig érje el az 1990-hez viszonyított 60–80 %-ot. Az egyes országok Koppenhága utáni ígéreteiről ld.: A durbani 2011-es értekezlet eredményei pedig itt: Doha, Katar, 2012: /meeting/6815/php/view/reports.php Varsó, 2013 2013/meeting/7649/php/view/decisions.php A Bizottság levele Doha eredményei: Kyotót meghosszabbítpottűk: csükkentés: 20 % 1990-re vetítve, 2020-ig. ( 18 % már megvan) Új vállalások: 2014-ig (Sok állam incs benne: USA Orosz-o Kanada, Kína +fejlettek) A Kyotói jkv gazdasági eszközei (kvótakereskedelem, tiszta beruházások, erdősítés) fennmaradnak) 2015-ig általános egyezményt dolgoznak ki, benne a most kimaradtak és a fejlődők. Kötelezettségvállalás kezdete: 2020 Új Zöld Klíma Alap jön létre dél-koreai székhellyel. Forrás: Trends in global CO2 emissions; 2013 Report © PBL Netherlands Environmental Assessment Agency The Hague/Bilthoven, 2013, 9. old. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

44 Harc az éghajlatváltozás ellen
Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag alacsony az egy főre jutó GDP engedélyezni kell a kibocsátás mértékének növelését, Azokban a tagállamokban, amelyekben jelenleg viszonylag magas az egy főre jutó GDP, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását a évi kibocsátás szintjéhez képest. A tagállamok éves kibocsátási kvótájuk legfeljebb 5%-át engedhetik át más tagállamnak, ha enélkül is eleget tesznek a követelménynek Az egyes tagállamokban az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ban előirányzott határértékei a 2005-ös kibocsátási szintekhez viszonyítva Ausztria – 16 % Lengyelország 14 % Belgium – 15 % Lettország 17 % Bulgária % Litvánia 15 % Ciprus – 5 % Luxemburg – 20 % Cseh Köztársaság % Magyarország 10 % Dánia – 20 % Málta 5 % Egyesült Királyság – 16 % Németország – 14 % Észtország % Olaszország – 13 Finnország – 16 % Portugália % Franciaország – 14 % Románia % Görögország – 4 % Spanyolország – 10 % Hollandia – 16 Svédország – 17 Szlovákia % Szlovénia % Írország – 20 % A rendszer annyiban szigorodott, hogy a kibocsátási egységek zöme árverezéssel, nem pedig ingyenes kiosztással talál gazdára AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

45 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
Az üvegházhatású gázok kibocsátása az EU 28 államában – abszolút értékek és viszonyuk a célhoz Forrás: Eurostat : Energy, transport and environment indicators, Luxembourg, 2013, 146 és 145. old. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

46 Harc az éghajlatváltozás ellen
A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy bizonyos tevékenységeket folytató üzemeltetők rendelkezzenek üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedéllyel, kövessék nyomon és jelentsék a kibocsátásokat. A jogsértőket az állam fenyegesse hatékony, arányos és visszatartó erejűnek szankcióval A szabályozott tevékenységek (pl. , hőerőművek, vasfeldolgozás, cementgyártás, papírgyártás, repülés ld.. I melléklet) által kibocsátott üvegházhatású gázok (Szén-dioxid (CO2), Metán (CH4), Dinitrogén-oxid (N2O), Fluorozott szénhidrogének (HFC) Perfluorokarbonok (PFC) Kén-hexafluorid (SF6 ) ld.. II melléklet) nemzeti szintű és EU szintű korlátozása és kereskedelmének szabályozása révén érjük el a célt. Ezen túl: A évi szinthez képest 10%-kal kell csökkenteni a kibocsátásokat azokban az ágazatokban, amelyekre nem terjed ki a kibocsátáskereskedelmi rendszer, vagyis a közúti, vasúti és tengeri közlekedésben, az épületekben, a mezőgazdaságban és a hulladékkezelésben. Kibocsátás-kereskedelem tanulási szakasz Kiotói vállalások teljesítése III. szakasz: éves, lineáris 1,74%-os csökkentés átlagához képest EU kibocsátás-kereskedelem kisérleti időszak Kiotói vállalások 2013 – 2020 lineáris éves csökkentés, 1,74 %-al 2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről Operates in the 28 EU countries and the three EEA-EFTA states (Iceland, Liechtenstein and Norway) Covers around 45% of the EU's greenhouse gas emissions Limits emissions from: More than 11,000 heavy energy-using installations in power generation and manufacturing industry Flights to and from the EU and the three EEA-EFTA states AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

47 Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz
Az éghajlatváltozás elkerülhetetlen – egyre nagyobb hangsúly az alkalmazkodáson Bizottság: közlemény 2013 április” Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia” COM (2013) 216 final A tagállamok ösztönzése átfogó alkalmazkodási stratégiák elfogadására Kapacitásépítés elősegítése és az alkalmazkodási intézkedések felgyorsítása Európában a LIFE finanszírozási program révén (2013–2020) Az alkalmazkodás Polgármesterek Szövetsége keretében történő bevezetése (2013/2014) (Városi szintű alkalmazkodás) Az ismeretbeli hiányosságok felszámolása A Climate-ADAPT platformnak az alkalmazkodással összefüggő európai információszerzés egyablakos ügyintézési pontjává történő továbbfejlesztése A közös agrárpolitika (KAP), a kohéziós politika és a közös halászati politika ellenállóbbá tétele az éghajlatváltozás hatásaival szemben Ellenállóbb infrastruktúra biztosítása (Új szabványok épületekre, műtárgyakra) Biztosítások és más pénzügyi termékek használatának ösztönzése az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességgel összefüggő beruházások és vállalati döntések során Tagállami lépések Tájéko-zottabb döntés-hozatal Conclusions on an EU strategy on adaptation to climate change EVIROMET Council meeting Luxembourg, 18 June 2013 Uniós lépések A tanács 2013 jun. 18-án következtetéseket fogadott el és jóváhagyta a stratégiát AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

48 További szektorális szabályok
Levegővédelem Zajártalom Vegyi anyagok, biotechnológia Ipari kockázatok Hulladék AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

49 A jog kikényszerítése Állam is kezdeményezhetné állam ellen (EUMSZ 259 §) – még nem volt példa A kötelezettségszegési eljárás (Bizottság v. tagállam, EUMSZ 258 §) gyakori: indokolással ellátott véleményt küldtek: Forrás: Látogatva: 2014 március 24-én A 2013 decemberében függőben levő eljárás megoszlása 2012-ben Magyarország is kapott, indokolással ellátott véleményt a környezeti hatásvizsgálat helytelen átültetése tárgyában. 2013 ban 7 eljárás volt függőben Magyarország ellen ____________________________________________________________________________ A Bizottság 2013-ban 44 az elmarasztaló ítélet kikényszerítését célző eljárást (EUMSZ 260 §) kezdeményezett Levegő 12 % Víz 23 % Hulladék 32 % Természetvédelem 18 % Hatásvizsgálat 8 % Egyéb 7 % Források: Heidemann-Robinson, 203.old és Brussels, SEC(2006) 1143 COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT Seventh Annual Survey on the implementation and enforcement of Community environmental law 2005 Non-communication (Table 1) = Member State fails to adopt measures (national laws, regulations and administrative provisions) to transpose Directives and to communicate them to the Commission within the prescribed time limit. – Non-conformity (Table 2) = Member State transposition measures do not conform to the requirements of the Directive. – Bad application (Table 3) = through action or inaction, a Member State fails to comply with EU environmental law requirements other than the requirements to adopt and communicate correct implementing legislation. 81 Proceedings under Articles 226 and 228 of the EC Treaty. __________________ 77 eljárás – 69. old, 4 tábla

50 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
A jog kikényszerítése A kötezettségszegési eljárások körében az összes rossz átültetés és nem megfelelő végrehajtás 28-30%-a érinti a környezetvédelmet EUMSZ 260 § Szankciós eljárás: 2000-ben először: Görögország – napi euro büntetés (C Bizottság kontra Görögország) szennyvíztisztítás 2003 Spanyolország – fürdővizek (C-278/01 Bizottság kontra Spanyolország) euró minden % meg nem felelő fürdővíz után 2013 tavasza: a Bizottság ismét perli Görögországot egy évi, a hulladéklerakókra vonatkozó ítélet nem teljes végrehajtása miatt: Igénye napi 7736 euro az újabb ítéletig, azután pedig euro (több mint húszmillió HUF) n a p o n t a ! 260 § szerinti lépések (szankcióval fenyegetés) 2009 december 31-én Forrás: To date, there have been three judgements of the European Court of Justice imposing financial penalties in cases handled by the Environment Directorate General: (Commission v. Greece, Case C-387/97, Commission v. Spain, Case C-278/01 and Commission v. France, Case C-121/07). A 2005-ös ítélet: C-502/03 Az összegekről látogatva 2013 március 10-én AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

51 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása
Konklúzió Az EU sajátos haszna: határon átnyúló veszélyekre tud nemzetközi választ adni, anélkül,hogy formális nemzetközi szerződést kellene kötni. Sok államnak nincs is saját környezet-politikája, csak végrehajtja, amit EU előír Értelmes egyensúlyt keres a kereskedelem szabadsága és a környezet védelme között, nem adva abszolút előnyt a gazdasági fejlődésnek Egyre inkább komplex megközelítés jellemzi: összekapcsolódik a fenntartható fejlődés, az energiagazdálkodás és -hatékonyság, az éghajlatvédelem és a hagyományos környezetvédelem. A klasszikus környezetvédelem átadja helyét a „zöld gazdaság” eszméjének, amely a gazdasági, a természeti és a társadalmi tőke optimális hasznosulását célozza a természeti tőke megóvása, a gazdasági erőforrások hatékony használata és a javak (és a hozzáférés) igazságosabb elosztása révén. „The green economy is one in which environmental, economic and social policies and innovations enable society to use resources efficiently, thereby enhancing human well-being in an inclusive manner, while maintaining the natural systems that sustain us. At its core is the twin challenge of improving resource efficiency whilst ensuring a resilient structure and functioning of ecosystems that can deliver the many ecosystem services we rely on.” ENVIRONMENTAL INDICATOR REPORT 2012 ECOSYSTEM RESILIENCE AND RESOURCE EFFICIENCY IN A GREEN ECONOMY IN EUROPE, EEA, 2012, Koppenhága, 8. old. AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

52 Válogatás a felhasznált irodalomból
Bándi Gyula: Környezetvédelmi politika in: Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Bevezetés az Európai Unió politikáiba, Complex, 2011, old. Bándi Gyula (szerk.): The Impact of ECJ Jurisprudence on Environmental Law, Szent István Társulat, Bp, 2009. Bieber, Roland - Epiney, Astrid - Haag, Marcel: Die Europäische Union, 6 Auflage, Helbing & Lichtenhahn, Basel, 2005 , 580 – 595. old Calliess, Christian - Ruffert, Matthias (szerk.): EUV/EGV Das Verfassungsrecht der Europäischen Union mit Europäischer Grundrechtecharta, Beck, München, 2007, old Dinan, Desmond: Ever closer Union An introduction to European integration, Third edition, Palgrave, Houndmills, 2005, 464 – 480. old. Hedemann-Robinson, Martin: Enfocement of european Environmental Legal issues and Challenges, Routledge-Cavendish, London, 2006 Horváth Zoltán – Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után, Hvg Orac, Budapest, 2008 Gerzsenyi Gabriella: Kommentár a cikkhez (XX. cím) in: Osztovits András: Az Európai Unióról és az Európai Unió működéséről szóló zerződések magyarázata. II. kötet, Complex Kiadó, Budapest, 2011, Sands, Philippe: Principles of International Environmental Law, Second ed. Cambridge University Press, 2003, 732 – 798. old Krämer Ludwig: Az Európai Unió környezeti joga, Dialóg-Campus, Budapest – Pécs, 2012 Scott, Joanne (szerk.) Environmental Protection European Law and Governance, Oxford University Press, 2009 Towards a green economy in Europe EU environmental policy targets and objectives 2010–2050, EEA Report, No. 8/2013 UNDP (Dr. Alina Averchenkova): The Outcomes of Copenhagen: the Negotiations & the Accord Europe's environment, The fourth Assessment, EEA, Copenhagen, 2007 AZ EU Környezetvédelmi politikája – Nagy Boldizsár előadása

53 Köszönöm a figyelmüket!
Nagy Boldizsár Tel: