Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens

Az előadások a következő témára: "Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 A helyi és a szociális gazdaság szerepe és jelentősége a térségi-területi felzárkózásban
Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D. egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

2 Felzárkózás, felzárkóztatás
számos társadalmi csoportot, térségi-területi egységet érint az EU-ban és Magyarországon. „Hátrányt szenvedő társadalmi csoportok”: fogyatékkal élők, roma etnikumhoz tartozók, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, tartós munkanélküliek, tartósan betegek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetben lévők, nők. „Fejlődésben elmaradott térségi-területi egységek, zárványok, szegmentumok, szegregátumok”.

3 Felzárkózás-, felzárkóztatás politika
Komplex, integrált jelleg, interdiszciplináris megközelítésmód: „politika-mix”: differenciált szakterületeket, szakpolitikákat (szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, munkaerő-piaci politika, lakáspolitika, területfejlesztési politika, oktatáspolitika, egészségpolitika, támogatáspolitika, kisebbségpolitika) egyesít; ezek egymást kiegészítő jellegű alkalmazása révén, több-szempontú megközelítést alkalmazva közelíti meg ugyanazt a problémát, jelenséget, célcsoportot, térségi-területi egységet.

4 Térségi-területi felzárkóztatás - területi kohézió
Az uniós politika az egyre halmozódó és fokozódó problémákkal szemben komplex megoldásokat kíván foganatosítani. A területi kohézió a lisszaboni szerződés ben történt hatálybalépésével a kohéziós politika harmadik pillérjévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett. A területi kohézió differenciált szakpolitikák integrált eszközrendszerét alkalmazza komplex módon annak érdekében, hogy elősegítse az egyes térségek egyensúlyi fejlődésének kibontakozását.

5 Területi Agenda A területi szempontok érvényre jutását szolgálja a különböző szakpolitikákban a területi kohézió megteremtése céljából; iránymutatásai révén azonosíthatóvá válnak azok a területi problémák, amelyekkel szemben lehetőség nyílik megfogalmazni az uniós fejlesztési prioritásokat, valamint a konkrét kezelési intézkedéseket. Az első Területi Agendát a második váltotta az uniós magyar elnökség alatt: az új TA tehát 2011-ben indult útjára Magyarország koordinálásával.

6 Területi Agenda A területi dimenzió politikai szintre került, ami a területi elv felértékelődését tükrözi vissza. Céljai közt szerepel a lokális, helyi igények és szükségletek markánsabb figyelembevétele, amelyekre épülő fejlesztési koncepciók alapján kívánja elősegíteni a régiók, térségek és a települések komplex alapokon nyugvó fejlődését, a területi kohézió megvalósulását az eltérő területi sajátosságok hatékonyabb kihasználásával.

7 TA 2020 - Területi kihívások
A globalizációs és a világgazdasági válság következtében zajló strukturális változások; Az Unió integrációs folyamatának nehézségei, a régiók növekvő függőségi viszonyai; Demográfiai és társadalmi változások: pl. elöregedés, migrációs folyamatok, társadalmi kirekesztettség; A klímaváltozás és a környezeti, valamint ipari kockázatok hatásai; Az energiaellátás problémái, az energiahordozók csökkenése; A természeti környezet degradálódása, a biológiai sokféleség csökkenése, kulturális örökségeink romló állapota.

8 TA 2020 - Területi prioritások
Többközpontú és kiegyensúlyozott területfejlesztés; Integrált város- és térségfejlesztés; Határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja, a globális versenyképesség elérése érdekében; Helyi gazdaságokon alapuló régiók versenyképességének növelése; Egyének, közösségek és vállalkozások hozzáférésének javítása; Ökológiai, természeti és kulturális értékek kezelése.

9 „fejlettségben elmaradott térségek” és „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek”
A területi felzárkóztatás kérdéskörében támogatáspolitikai szempontból: a „fejlettségben elmaradott térségek” és a „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek” tartoznak a kedvezményezett terület-típusok közé. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az aktuális mutatók alapján kerül meghatározásra, hogy melyek azok az elmaradott és súlyosan elmaradott térségek, amelyek komplex és koncentrált fejlesztést igényelnek.

10 térségi-területi fejlettségbeli különbségek
Magyarországon az elmúlt időszakban nem csökkentek a térségi-területi fejlettségbeli különbségek és a társadalmi-gazdasági problémák. Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb. 2007-ben kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség: az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).

11 Kistérségek Kistérség:
földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul. 2004. január 1-jétől 168 statisztikai kistérség jött létre. (Forrás: KSH)

12 Eltérő fejlettségű kistérségek Magyarországon (Forrás: KSH)

13 Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek Magyarországon (forrás: NFÜ)

14 Fejlettségi térségtípusok
dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot; fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot; felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják; stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot, lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

15 a helyi társadalom A helyi társadalom szerveződésének alapfeltételei (Bánlaky Pál): geográfiai, település-földrajzi kategóriákkal jól leírható település vagy annak egy része; állandó népesség; kialakult belső struktúra.

16 a helyi társadalom Helyi társadalma egy településnek (vagy egy településrésznek) van. A fogalom elsősorban térbeniséget jelent: a térben – a társadalom sajátos terében – jól lokalizálható egység: így egyben társadalmi egység. „A település a társadalom térbeni megszerveződése.” „A társadalom önmagát a térben a települések formájában szervezi meg.”

17 a helyi társadalom jellemzői
Viszonylag állandó lakosság: a lakónépesség meghatározó hányada legalább másfél generációnyi időtartamban a településen él. Lehetővé válik a személyes kapcsolatok hálózatának kialakulása. A lélekszám: teljes helyi társadalom alakulhat ki akár egy 50–60 fős településen, felső határ (nagyon sok tényezőtől függően) 30–40 ezer fő (a kisváros–nagyságrend).

18 a helyi társadalom jellemzői
A személyes kapcsolatok hálózata egyben egy helyi (társadalmi) viszonyrendszer kialakulását is jelenti. A legfontosabb részelemek: az információs hálózat (amely dominánsan informális jellegű), a (helyi) gazdasági viszonyok, és a helyi hatalmi struktúra.

19 a helyi társadalom jellemzői - érdek és érdekeltség
A "saját érdek" érvényesülése nélkül nem beszélhetünk helyi közösségről. A településen a munkahelyek alapvetően gazdasági érdekeket fejeznek ki. A lakóhely fejlődése, urbanizáltsága függ a közösségi intézmények, az "agórák", "fórumok„ létezésétől.

20 a helyi gazdaság A gazdaságnak az a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. Tradicionális: mert a ma napig létezik (a modern korig a helyi gazdaság létezett); Újszerű: mert egyre inkább alternatívája a fogyasztói társadalomnak. Fontos, aktuális: a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő térségek fejlesztésének egyik eszköze.

21 a helyi gazdaság A települési adottságok függvényében (elhelyezkedés, előállított termékek stb.) szerves része a térségi- területi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomnak; forgalma áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel bonyolódik; alapvetően a helyi viszonyok határozzák meg,

22 a helyi gazdaság a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térben nem különül el nagyobb mértékben; fokozott mértékben jellemző az önellátás (az élelmiszerszükséglet jelentős részét a helyben élők maguk állítják elő); a helyi piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműveseket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényel, amelynek révén egyben foglalkoztatást is biztosít.

23 helyi gazdaságfejlesztés
Nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztés módszertana alapján.

24 helyi gazdaságfejlesztés
Alkalmas eszköz térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására (főleg, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni). Gazdaság-és közösség-élénkítő: munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat. Fentiek adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.

25 A helyi gazdaságfejlesztés alapvető területei
Helyi termék: Nincs egységes helyi termék minősítő rendszer vagy adatbázis. „Minden, amit nem importáltak, ami helyben készül.” „Amit 50 km-en belül adnak el, s nem tömegcikk.” Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz. (Magosfa Alapítvány)

26 Helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot
Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térségi-területi munkanélküliség és elvándorlás csökkenéséhez. Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, ezzel együtt nő a közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel is (társadalmi haszon is keletkezik). Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését.

27 Helyi termékek vásárlásával erősíthetjük a helyi gazdaságot
A helyi termék vásárlásával segíthetjük a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését. A helyi termékek előállításának folyamata turisztikai program is lehet: a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését. Csökkenthetjük az áruszállítás okozta környezetszennyezést: mivel az áruk közvetlen közelről érkeznek (kedvező esetben az alapanyag is a településről való).

28 Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök
Miközben egy közösség tagjai közül gyakorlatilag mindenki képes valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy valamilyen árucikket megtermelni, illetve mindenkinek szüksége is van mások szolgáltatásaira, árucikkeire, a „csere” mégsem történik meg, mivel sokan nem rendelkeznek az üzlet kezdeményezéséhez szükséges fizetőeszközzel. A fizetőképes réteg, a térségi vállalkozások nem egymás szolgáltatásait veszik igénybe, hanem gyakran a globális piacról keresnek üzleti partnereket, miközben a helyi erőforrások kihasználatlanok, a térséget munkanélküliség sújtja.

29 Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök
A pénz alapvető funkcióinak helyreállítására irányuló kezdeményezések két fő típusa: a közösség által megszervezett önsegítő rendszerek: a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre: közösségi önsegítő rendszer (KÖR), csereklub, helyi cserekereskedelmi rendszer (angolul LETS: local exchange trading system), szívesség bank, kaláka kör; céljuk: egy közösségben a kihasználatlan lehetőségeket összekössék a kielégítetlen igényekkel.

30 Helyi „pénz” – pénzhelyettesítő eszközök
a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása: az ilyen fizetőeszköznek banki fedezete van, bármikor visszaváltható a hivatalos fizetőeszközre; viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz; egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.

31 Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás
A megújuló energiaforrások egy település, térség, közösség energiafüggőségét csökkentik: a saját energiatermeléssel a helyi ipart, foglalkoztatást serkenteni lehet; az előállított energia vételára, az energiaszolgáltatás díja, az alapanyagok ára alacsonyabb is lehet; a termelés, szolgáltatás, karbantartás révén keletkező foglalkoztatás eredményeként munkajövedelem jön létre, ami helyben teremt „fizető/fogyasztó-képességet”.

32 Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás
Természeti adottságaink kedvezőek a biomassza hasznosításhoz. A biomassza a legnagyobb és bővíthető hazai energiahordozó- bázis. Ennek növelése jelentős potenciált jelent a helyi foglalkoztatás bővítésére. Ugyancsak nagy lehetőség rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításában (pl. a biogáz-termelésben).

33 Helyi alternatív energia, autonóm kisközösségi energiaellátás
Az ország geotermikus gradiense mintegy másfélszerese a világ- és az európai átlagnak (különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld térsége emelkedik ki). Napenergia: az éves napsütéses órák száma magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban. A Nap hőenergiájának hasznosítására alkalmas szerkezetek (napkollektorok) térségi előállítása könnyen megoldható.

34 Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése
A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik: közvetlen pénzügyi hatás keletkezik a helyi adóbevételeken (iparűzési adó, építményadó) keresztül; a vállalkozások foglalkoztatják a helyi lakosság egy részét: önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyek létrehozása, fenntartása révén; a helyi foglalkoztatás biztosít a helyi lakosság egy részének jövedelmet, amellyel a vállalkozások közvetett módon fogyasztói keresletet generálnak;

35 Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése
a fogyasztás minél nagyobb hányadának helyben tartásával (a helyben lakók a helyi vállalkozásoktól vásárolnak), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza; minél többen jutnak helyben munkához, s így jövedelemhez, annál inkább csökkennek az önkormányzat szociális kiadásai; a vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe is jelentős.

36 Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése
A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (főleg az induló vállalkozásoknak) fejlesztésre, támogatásra van szükségük. Fejlesztési igény: forgóeszközök hiánya, tőkeszegénység, hitelfelvételi képesség korlátozottsága, szerényebb innovációs képesség, nyelvtudás hiánya, új ismeretek megszerzésének korlátai. Érdekük: helyben szeretnének munkához és piachoz jutni, meglévő piacukat, tevékenységüket megőrizni.

37 Mikro-, kis- és középvállalkozások helyi fejlesztése
Valamennyi vállalkozás lehet a helyi vállalkozásfejlesztés alanya (haszonélvezője), de akár kezdeményezője is. A vállalkozások maguk is indíthatnak térségi –települési gazdasági együttműködéseket, működtethetnek információcserére, konzultációra alkalmas fórumokat, helyi vállalkozói szövetségekbe, klubokba, egyesületekbe tömörülhetnek.

38 Szociális gazdaság A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a csökkenő munkavolumen: a munkajövedelemből élők száma és aránya az ún. „fejlett világban” az 1970-es évektől fokozódó ütemben csökken, és ezzel párhuzamosan a munkajövedelemmel nem rendelkezők tábora rohamosan nő. A kihívásra válasz: cél a társadalmi jólét növelése, ehhez „csak” eszköz a gazdaság; a profitmaximalizálásra törekvést fel kell, hogy váltsa egy szolidárisabb gazdaság.

39 Szociális gazdaság Szolidaritás: a társadalom és a gazdaság szereplői által egymás iránt vállalt felelősség érvényesülése. Szolidáris gazdaság: az adósságállományok kezelése, a kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelem, az etikus finanszírozás (kamat mértéke!), a szociális vállalkozások szerepvállalása, a fiatalok érvényesülése, a tudatos fogyasztás ösztönzése, a politika és a civilek közötti párbeszéd, a közösségek által birtokolt területek és erőforrások védelme, a saját (helyi) piacok menedzseléséhez való jog.

40 Szociális gazdaság Szociális gazdaság (social economy):
ökoszociális modell érvényre jutása a piacgazdaságban; „kiegészítő” gazdaságként működő, a harmadik szektorhoz (civil/ non-profit szféra) kötődő gazdasági tevékenységek. Olyan gazdasági tevékenységek, amelyek közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködést igényelnek a szereplőktől; a „nem versenyző” csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtenek. A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében.

41 Szociális gazdaság A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei: Szociális szolgáltatások: pl. házi segítségnyújtás, gyermekfelügyelet. Településüzemeltetés: a település közterületeinek , középületeinek gondozása, karbantartása, a helyi-helyközi közlekedés szervezése. Informatikai és kulturális szolgáltatások: pl. információs és kommunikációs technológiák kiépítése, működtetése, kulturális, hagyományőrző és szabadidős programok szervezése.

42 Szociális gazdaság Erdőtelepítés és gondozás: erdők telepítése és kezelése a vidéki térségekben. Tájfenntartó gazdálkodás: kisüzemi léptékű mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek, természetvédelmi területek gondozása. Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása: helyben előállított mezőgazdasági és erdészeti termékek kisüzemi léptékű feldolgozása. Kézműipar: hagyományos kézműves mesterségek felélesztése. Turizmus: falusi turizmus, zöldturizmus szolgáltatások működtetése. Kisipar: hagyományos kisipari szakmák felélesztése.

43 Szociális gazdaság A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások, valamint szövetkezetek eredményessége nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény mutatószámai szerint. Ezek gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen társadalmi integrációs, értékteremtő, - közvetítő és - megőrző funkciót is betöltenek.