ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

Az előadások a következő témára: "ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I."— Előadás másolata:

1 ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

2 AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE
Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban. HEFOP

3 AZ EMLŐSÖK ANATÓMIÁJA HEFOP

4 Az emlősök közös ismérvei
- Testüket szőr borítja. - Kültakaróban mirigyek – pl.: tejmirigy, verejtékmirigy. - Koponyájukon 2 nyakszirti bütyök található. - Terjedelmes nagyagy, fejlett agykéreggel. - Fogmederben ülő, valódi gyökeres fogak (thecodont). - Rekeszizom (diaphragma) a mell- és a hasüreg között. - Intenzív ivadékgondozás. - Fejlett társas magatartásformák, változatos kommunikáció. HEFOP

5 Az emlősök kültakarója I.
A bőr rétegei: hám szaruréteg fénylő réteg szemcsés sejtek rétege tüskés sejtek rétege osztódó réteg irha bőralja gerezna HEFOP

6 Az emlősök kültakarója II.
A kültakaró mirigyei Faggyúmirigy: Szőrszálak, és a bőr zsírozása, vízhatlanítása. Verejtékmirigy: Testhőmérséklet szabályozása, kiválasztás. Bőrmirigy csoportosulások: Ragadozók violamirigye a farok tövén, szarvasfélék fején és a csülkön található illatmirigyek. Tejmirigy: Emlő, emlőbimbó – mellkasi, hasi, lágyéki Föcstej, valódi tej. HEFOP

7 Az emlősök kültakarója III.
A szőrszál részei: Szőrtüsző, szőrszemölcs, szőrhagyma, gyökér, nyél. A szőrszál szerkezete: Velő, kéreg, kutikula, hüvely. HEFOP

8 Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte).
Szőrtípusok: Fedőszőr: (sörény, üstök, szakáll, farok, tüske, serte). Gyapjúszőr: (prém ha ≥ 400 szőrszál / cm2). Módosult szőrök: (bajusz, tapintószőrök). Vedlés: folyamatos időszakos HEFOP

9 Kültakaró Egyéb kültakaró képletek: Ujjképletek
Pata, csülök, karom, köröm Szarupikkelyek Talppárnák Ujjpárnák Agancs Tülkös szarv HEFOP

10 Az emlősök vázrendszere
Fejváz: koponya: agykoponya: 4 páratlan + 3 páros csont alkotja (nyakszirt-, ék-, rosta-, és falközötti csont, fal-, homlok-, és halántékcsontok) nyakszirtcsont  öreglyuk homlokcsont  szarv, rózsatő arckoponya: 9 páros + 2 páratlan csont (áll-, állközötti-, orr-, járom-, könny-, szájpadlás-, röp- és állkapocscsont az orrkagylókkal, és a nyelv-, és ekecsont) HEFOP

11 Az emlősök vázrendszere
Törzsváz: gerincoszlop: csigolyák alkotják (nyak, hát, ágyék, keresztcsonti, farok cs.) mellkas: hátcsigolyák + bordák + szegycsont HEFOP

12 A szárazföldi gerincesek végtagjai
mellső végtag hátsó végtag felkarcsont (humerus) combcsont (femur) orsócsont (radius) sípcsont (tibia) könyökcsont (ulna) szárkapocscsont (fibula) kéztőcsontok (carpalia) lábtőcsontok (tarsalia) kézközépcsontok (metacarpalia) lábközépcsontok (metatarsalia) ujjpercek (digiti) ujjpercek (digit) HEFOP forrás:

13 Az emlősök vázrendszere
medence Láb- és járástípusok a hátulsó láb alapján HEFOP

14 Az emlősök vázrendszere
Kutya csontváza forrás: HEFOP

15 Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) Homodont Heterodont
Fog, fogazat Kétfogzásúak (tejfogak + maradó fogak) Homodont Heterodont metszőfogak (dentes incisivi) szemfogak (dentes canini) előzápfogak (dentes praemolares) utózápfogak (dentes molares) tépőfog = felső fogsor utolsó előzápfog + alsó fogsor első utózápfog Teljes, vagy hiányos fogazat HEFOP

16 Egy ragadozó emlős fogazata
tépőfog utózápfog szemfog metszőfogak előzápfogak Ragadozó (macska) fogazata forrás: HEFOP

17 rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló
Fog, fogazat Fogazattípusok: rovarevő, növényevő, ragadozó, mindenevő, rágcsáló Teljes –ragadozó- fogazat: (kutya) Rovarevő –teljes- fogazat (vakond) Hiányos (rágcsáló) fogazat: hód Növényevő fogazat (gímszarvas) HEFOP

18 A fog szöveti felépítése: fogzománc dentin cementállomány üreg (pulpa)
Fog, fogazat A fog részei: foggyökér fognyak fogkorona A fog szöveti felépítése: fogzománc dentin cementállomány üreg (pulpa) erek, idegek HEFOP

19 a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai
Izomrendszer Vázizomzat: A fej izmai: arcizmok rágóizmok A törzs izmai: a gerincoszlop nyújtó és hajlító izmai a farok, a mellkas és a has izmai A végtagok izmai: a kapcsolóövek, a váll-, a csípő- , a térd-, a kéztő-, lábtő-, és ujjízületek izmai HEFOP

20 Izomrendszer Mezei nyúl izomzata HEFOP

21 A tápcsatorna - előbél HEFOP 3.3.1. Szájnyílás, ajkak, szájüreg, nyelv
Nyálmirigyek táplálékfelvétel: ló- és juhféléknél az ajkakkal szarvasmarha- és sertésféléknél a nyelvükkel ragadozóknál a fogakkal garat nyelőcső gyomor: mirigyellátottság szerint: egyszerű és összetett tagozódás szerint: együregű és többüregű együregű, egyszerű: ragadozók, rovarevők együregű, összetett: sertés- és lófélék kétüregű, összetett: mezei pocok, hörcsög négyüregű, összetett: kérődzők HEFOP

22 Kérődzők összetett gyomra
HEFOP

23 Középbél Utóbél epésbél: máj és hasnyálmirigy váladéka ide ömlik éhbél
csípőbél Utóbél vakbél ( féregnyúlvány) remesebél végbél végbélnyílás HEFOP

24 gége (gégefedő, hangrés) légcső hörgők tüdővéghólyagok rekeszizom
Légzés orrüreg szájüreg gége (gégefedő, hangrés) légcső hörgők tüdővéghólyagok rekeszizom A tüdő légzőfelülete az emlősfajok testfelületének szorosa. forrás: HEFOP

25 Az emlős szív szerkezetének vázlata
Keringés vér + nyirokkeringés zárt keringési rendszer artériák, vénák négyüregű szív Az emlős szív szerkezetének vázlata forrás: HEFOP

26 érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok vesecsatornácskák
Kiválasztás emlősvese kéregállomány velőállomány vesemedence érgomolyag (glomerulus) + Bowman-féle tok vesecsatornácskák vizelet elvezetése húgyvezető húgyhólyag húgycső HEFOP

27 Hormonrendszer HEFOP 3.3.1. agyalapi mirigy:
növekedési, pajzsmirigy stimuláló, mellékvesekéregre ható, tüszőérést serkentő, luteinizáló hormonok pajzsmirigy: sejtek alapanyagcseréjének, Ca háztartásnak szabályozása mellékpajzsmirigy: Ca szint növelése mellékvese: só- és vízháztartás, szénhidrát anyagcsere, nemi hormonok tobozmirigy: bőrszín, fotoperiodikus érzékelés, ivari ciklus csecsemőmirigy: nyirokszervek, immunműködés kifejlődése hasnyálmirigy: vércukorszint szabályozása HEFOP

28 here: hasüreg  herezacskó mellékhere ondóvezető
Ivarrendszer Hím ivarrendszer: here: hasüreg  herezacskó mellékhere ondóvezető járulékos nemi mirigyek: ondóhólyag dülmirigy (prostata) Cowper-féle mirigy hímvessző: rágcsálók, rovarevők, denevérek, ragadozók: os penis A házi nyúl hím ivarrendszere HEFOP

29 Ivarrendszer Női ivarrendszer: petefészek petevezető méh hüvely
szeméremtest Emlős női ivarrendszere forrás: HEFOP

30 Az emlősök méhtípusainak szerkezete
Ivarrendszer Az emlősök méhtípusainak szerkezete 1. uterus duplex (kettős); 2. uterus bicornis (kétszarvú); 3. uterus simplex (egyszerű) HEFOP

31 agy és gerincvelőburkok:
Idegrendszer szomatikus és vegetatív; érző (szenzoros, afferens) és mozgató (motorikus, efferens); központi és környéki rész központi idegrendszer: agy és gerincvelőburkok: kemény, pókhálós, lágy burok gerincvelő: belül szürkeállomány, kívül fehér állomány agyvelő: belül fehér állomány, kívül szürkeállomány (agykéreg) agytörzs: nyúltagy: idegpályák kereszteződése, táplálkozás, légzés híd: kapcsoló a kisagy felé, légzés középagy: látás, hallás, egyensúlyozás köztiagy: látás, hallás, tobozmirigy, hipotalamusz kisagy: finom mozgáskoordináció, izomtónus nagyagy szaglólebeny környéki idegrendszer: agy- és gerincvelőidegek HEFOP

32 Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet
Idegrendszer Házi nyúl agyveleje A: felülnézet, B: oldalnézet HEFOP

33 Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet. Hőreceptorok. Szaglás:
Érzékszervek Bőr: Mechanikai receptorok: tapintás, fájdalomérzet. Hőreceptorok. Szaglás: Az orrüreg szaglómezejével. Ízérzékelés: A nyelv felületén és a száj nyálkahártyájában található ízlelőbimbókkal. HEFOP

34 A szem fényérzékelő receptoraival.
Érzékszervek Látás: A szem fényérzékelő receptoraival. Az emlősök szemének szerkezete forrás: HEFOP

35 Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés. Külső, közép- és belső fül.
Érzékszervek Fül: Hallás, helyzet- és egyensúlyérzékelés. Külső, közép- és belső fül. Hallás végkészüléke a belső fül csigájában van. Helyzetérzékelés végkészüléke a félkörös ívjáratokban és a tornácban van. Az emlősök fülkagylójának keresztmetszete forrás: HEFOP

36 EMLŐSÖK HEFOP

37 A hazai emlősök (Mammalia) rendszertana
Erszényesek öregrendje Méhlepényesek öregrendje Hazánkban közel 80 emlősfaj fordul elő. Ezek az alábbi rendekbe sorolhatók: Rovarevők rendje (Insectivora) Denevérek rendje (Chiroptera) Ragadozók rendje (Carnivora) Páratlanujjú patások rendje (Perissodactyla) Párosujjú patások rendje (Artiodactyla) Rágcsálók rendje (Rodentia) Nyúlalakúak rendje (Lagomorpha) HEFOP

38 Rend: Rovarevők (Insectivora) Félig, vagy egészen talpon járók, a legtöbb fajnál 5-5 ujj a végtagokon, karmok, jól fejlett szaglás, teljes fogazat, hegyes metszőfogak, utózápfogak hegyes, éles vágófogak, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Gyors anyagcseréjűek, évente több almot is nevelhetnek. Család: Sünfélék Fejlett bőrizomzat, a test egy részén tüskévé módosult szőrzet. keleti sün Család: Cickányfélék Hosszú, megnyúlt fej, ormányszerű orr, sűrű szőrzet, bűzmirigyek, igen gyors anyagcsere, évi 3-4 alom. A legkisebb hazai faj a törpe cickány, a legnagyobb a közönséges vízicickány. Család: Vakondfélék Föld alatti életmód, ásóláb, csökevényes látás, f ejlett szaglás, tapintás. HEFOP forrás:

39 Keleti sün (Erinaceus concolor) Sokfelé előfordul, éjjel aktív, téli álmot alszik. Veszély esetén összegömbölyödik. HEFOP forrás:

40 Rend: Denevérek (Chiroptera)
Az egyedüli aktív repülésre képes emlősök. Alrend: Nagydenevérek (Megachiroptera) gyümölcs, virágpor és nektár a fő táplálékuk echolokáció nem jellemző repülőrókák repülőkutyák  Trópusi fajok! Alrend: Kisdenevérek (Microchiroptera) a hazai fajok mind rovarevők echolokáció fejlett Család: Patkósdenevér-félék Orrfüggelék. nagy patkósdenevér Család: Simaorrú denevérek törpe denevér korai denevér HEFOP

41 Rend: Ragadozók (Carnivora)
Mellső lábon általában 5, a hátsón 4-5 ujj található, fejlett karmok, koponya tetején általában nagy nyíltaraj a tépőizmok tapadására, teljes fogazat, szemfogak fejlettek, fejlett látás és szaglás, kétszarvú méh, korongos méhlepény. Család: Kutyafélék ujjon járók, karmok nem behúzható fogképletük: 3142/3143=42 vörös róka farkas aranysakál nyestkutya HEFOP forrás:

42 Család: Macskafélék Család: Menyétfélék HEFOP 3.3.1.
ujjon járók, karmok visszahúzhatók fogképletük 3131 / 3121 = 30 vadmacska házimacska hiúz Család: Menyétfélék hosszú testű, rövid lábú kisragadozók ujjon, vagy félig talpon járók, fogak száma vidra, nyuszt, nyest, menyét, hermelin, közönséges görény, mezei görény, európai nyérc, borz HEFOP forrás:

43 Vörös róka (Vulpes vulpes) Széles elterjedésű, jó alkalmazkodóképességű faj Veszettséget (vírus) terjeszthet! Immunizációs program! HEFOP

44 Házi macska (Felis catus domesticus)
Egyik őse a núbiai kaffermacska. Az elvadult egyedek könnyen kereszteződnek az Európában honos vadmacskával (Felis silvestris). Az emberhez kevéssé ragaszkodik, jelentős természetvédelmi problémát jelent. vadmacska házi macska forrás: forrás: HEFOP

45 Közönséges görény (Mustela putorius)
Fiatal kortól kezdve fogságban tartva könnyen megszelidül, teljesen kezessé válhat. Vadászatra is beidomítható („vadászgörény”) HEFOP

46 Borz (Meles meles) HEFOP 3.3.1.
Kotorékban lakó, zömmel éjjel aktív állat. Vegyesevő, ősszel döntően madvakkal, termésekkel, gyümölcsökkel táplálkozik. Vadászható faj HEFOP

47 Család: Medvefélék Talpon járók, többségük mindenevő. Téli álom
Család: Medvefélék Talpon járók, többségük mindenevő.Téli álom. Barnamedve (Ursus arctos) Hazánkban ritkán, alkalomszerűen fordul elő. A Kárpátokban jellegzetes faj, utóbbi időben „urbanizálódó” egyedek is ismertek, amelyek komoly veszélyt jelentenek a lakossággal szemben. Hazánkban fokozottan védett faj. HEFOP forrás:

48 Rend: Páratlanujjú patások (Perissodactyla) Család: Lófélék
Lábujjak közül a középső viseli a súlyt, a többi csökevényes, teljes fogazat, bár a szemfog hiányozhat (gyakran csak a hímeknél van meg), hosszú farok, sörény. háziló (őse az E. przewalskii és az E. gmelini) háziszamár (őse az afrikai vadszamár) HEFOP forrás:

49 Házi ló (Equus caballus)
Az emberiség egyik legrégebben háziasított állata Sokoldalúan hasznosított állat. Több magyar fajta A honfoglaló őseink kis termetű, zömök lovakkal mozoghattak Ilyen a hucul fajta. HEFOP

50 Házi lovak HEFOP

51 Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
2 vagy 4 lábujj, az első ujj mindig hiányzik, kétszarvú méh, szórt méhlepény. Család: Disznófélék Gumós zápfogak, erőteljes szemfogak a hímeknél fejlett agyarrá fejlődnek, vastag bőr alatti vastag zsírréteg jellemző. Orruk megnyúlt, orrkorong, alap fogképletük 3143/3143=44. Vaddisznó: kan, koca, süldő, malacok, konda, búgás (X-XII. hó) HEFOP

52 Házi sertés (Sus scrofa domestica)
Húsáért, zsírjáért tenyésztett állat. Több hazai fajtája ismert (pl.: mangalica, lapály) Mangalica: vörös, szőke, fecskehasú HEFOP

53 Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Család: Igazi szarvasok A homlokcsonti szarvcsapon elágazó agancs alakul ki (a rénszarvas kivételével csak a hímeknél), melyet évente elhullajt és újranöveszt. 0133/3133=34 Gímszarvas: bika, tehén, borjú, bőgés (augusztus vége – október eleje) Dám(szarvas): bika, tehén, borjú, barcogás (október)  az agancsa lapátszerű. HEFOP

54 Őz (Capreolus capreolus)
Hím: bak Nőstény: suta Fiatal: gida Szaporodás: üzekedés (július közepe – augusztus közepe) Hazánk leggyakoribb nagyvadja, alföldön és hegyvidéken egyaránt él. HEFOP

55 Család: Tülkösszarvúak
A homlokcsapon szarutülök nő, ami nem elágazó, az állat egész életében megvan, általában mindkét nemnél. Fogképletük: 0033/3133=32. Szarvasmarha (őse az 1627-ben kipusztult őstulok) Húsáért, tejéért tenyésztik. Néhol igavonásra is használják. Több hazai fajta is ismert (magyar tarka, magyar szürke) Hím: bika Nőstény: tehén (fiatal nőstény: üsző) Kicsi: borjú HEFOP

56 Szarvasmarha (Bos taurus)
HEFOP

57 Házi bivaly (Bos bubalus)
Igénytelen, igavonásra használt háziállat. Teje magas zsírtartalmú. Hazánkban egyre több helyen tenyésztik (pl.: Hortobágy). HEFOP

58 Házi kecske (Capra ibex domestica)
Őse a közel-keleti bezoár kecske) Kecskebak, anyakecske, gida HEFOP

59 Zerge (Rupicapra rupicapra)
Magas, sziklás hegyekben él (Alpok, Kárpátok). Hazánkban csak alkalmilag fordulhat elő Nyugat-Magyarországon. Védett faj! A szarv kampós. HEFOP forrás:

60 Házijuh (Ovis aries) őse valószínűleg a kisázsiai muflon leszármazottja hím: kos fiatal nőstény: jerke idősebb nőstény: anya (juh) kicsi: bárány számos hazai fajtája ismert racka gyimesi racka cikta cigája merinó HEFOP

61 Rend: Rágcsálók (Rodentia)
faj és egyedszámban a leggazdagabb emlősrend nagyon jó alkalmazkodóképesség, folyton növő metszőfog szemfoguk nincsen Család: Mókusfélék európában őshonos a vörös mókus (Sciurus vulgaris) lombos- és fenyőerdőben él magvakkal, olykor madártojásokkal, gyümölcsökkel táplálkozik betelepítették Angliába az észak-amerikai szürke mókust, ez kiszorítja az őshonos vörös mókust HEFOP

62 Család: Pelefélék éjszakai életmód, hosszú téli álom („hétalvók”)
levelekkel, magvakkal, gyümölcsökkel táplálkoznak odú- és üreglakók mogyorós pele nagy pele erdei pele HEFOP

63 Család: Egérfélék Alcsalád: Pocokformák rövid farok, lekerekített fül
1003/1003=16 mezei pocok erdei pocok északi pocok (jégkori reliktum) pézsmapocok Alcsalád: Hörcsögformák közönséges hörcsög pofazacskójába táplálékot raktároz, ezt behordja a járatának kamrájába felszínes téli álmot alszik HEFOP

64 Alcsalád: Egérformák hosszú farok, hegyes orr nagy fülek, nagy szemek
1003/1003=16 erdei egerek, házi egér, güzüegér, vándorpatkány HEFOP

65 Alcsalád: Földikutyaformák
vakok fülkagyló és a farok csökevényes fogukkal és fejükkel ásnak nyugati földikutya (Nannospalax leucodon) FV! fotó: Dr. Bihari Zoltán HEFOP

66 Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha) Család: Nyúlfélék
erőteljes hátsó lábak kettős metszőfog kis farok az elsődleges székletet visszaeszik 2033/1023=28 mezei nyúl (Lepus europeus) üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) (az Ibériai-félszigetről származik, a házi nyúl őse). HEFOP

67 AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA
Az emlősök általános jellemzése Az emlősök anatómiája Az emlősök rendszertana HEFOP

68 AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI
Ismertesse a szárazföldi emlősök végtagjainak felépítését! Ismertesse az szárazföldi emlősök fogazat típusait! Ismertesse a kutyafélék családját! Ismertesse az egérfélék családját! HEFOP

69 Az előadás felhasznált forrásai
Szakirodalom: Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek Bástya Kiadó. Debrecen Egyéb források: Bakonyi G. szerk.: Állattan Mezőgazda Kiadó. Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: - A felhasznált képek forrásait ld. Az előadás anyagában. - A forrásmegjelölés nélküli valamennyi képet Dr. Juhász Lajos készítette. - Ábrák: tanszéki archívum. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe HEFOP

70 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség. Az előadás anyagát készítette: Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP