Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA."— Előadás másolata:

1 A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA

2 Három korszak vizsgálata • I es igazságügyi reformtól 1945-ig • II között • III. Rendszerváltástól napjainkig

3 Empirikus kutatás • Kérdőíves kutatás: – február végén a Legfelsőbb Bíróságon 14 fő töltötte ki az általam összeállított kérdőívet KorcsoportNőFérfiÖsszesen Összesen7714

4 Empirikus kutatás • Interjúkészítés: – február eleje és november vége között 10 bíróval készítettem interjút – 9 interjúalany a Baranya Megyei Bíróságon dolgozik, 1 bíró pedig a Pécsi Ítélőtáblán KorcsoportNőFérfiÖsszesen Összesen5510

5 Témaválasztás oka • Tanulmányaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a jogászi/bírói tevékenység befolyásolása különös jelentőséggel bírt a mindenkori hatalom számára

6 Előadásom felépítése • Szervezeti változások • Bírói pálya presztízse • Pályamozgás • Szelekció • Bírói kar összetétele • Összegzés

7 Kúria Ítélőtáblák Törvényszékek Járásbíróságok Legfelsőbb Bíróság Megyei bíróságok Járásbíróságok

8 Legfelsőbb Bíróság Ítélőtáblák Megyei Bíróságok Helyi bíróságok Kúria Ítélőtáblák Törvényszékek Helyi bíróságok december 31-ig2012. január 1-től

9 Jogász pálya presztízse 1945 előtt • Jelentős helyet foglalt el a társadalomban, az egyetemi oktatásban, és „vezető szerepet játszott az állami szervezetekben, sőt ezen túl, sok tekintetben, a politikai életben is.” (Kulcsár Kálmán) • „hagyományait még a hivatalviselő nemesség alapította meg” (Erdei Ferenc) Pályamozgás • Ügyvédi pályáról bíróira való áramlás • Mivel az ügyvédek körében „a pálya úri emléke azonban nem enyészett még el” (Erdei Ferenc)

10 Szelekció • Kiegyezés után – nyugdíjazás, felmentés • Tanácsköztársaság ideje alatt - elbocsátás • Friedrich-kormány és a Horthy-korszak idején – igazolási eljárások, B-listázás • 1944 – zsidó alkalmazottak nyugdíjazása, elbocsátása

11 Jogászság megítélése 1945 után • Jogi intézményrendszer elveszítette az önállóságát • Megszűnt a bírói függetlenség • Jogász pálya presztízse erősen csökkent

12 Szelekció • 1946-ban a 2116 főből álló bírói és ügyészi testületből eltávolítottak 390 főt • 1950-ben 366 bírót mozdítottak el az állásából

13 Pályamozgás • : bírói pályáról való tömeges eláramlás • 1960-as évek eleje nőtt a jogász szakma presztízse, ezen belül a bírói pályáé is (pályakezdők közül minden ötödik bírónak ment)

14 Bírói kar összetétele • 60-as évektől fokozatosan emelkedik a nők aránya • Okok: – alacsony bírói fizetések – között a nőknél hatszorosára emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya

15 Rendszerváltástól napjainkig • A rendszerváltás folyamatában a jogászok meghatározó szerepet játszottak • Az évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy „a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak”

16 Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében • „Nagyon sok fiatal bírót hoztak be, bővítve a bírói helyeket. Úgyhogy a bíróvá válás nagyon könnyű volt. Két év gyakorlat volt benne kötelező, és szinte titkárok nem is voltunk, hanem fogalmazói pályáról kerültünk a bírói pulpitusra.” (F53)

17 Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében • „Nálunk az a helyzet, hogy hetvenéves korig dolgozhatunk. Ez nagyon magas. Ennek pedig egyetlen oka van, hogy nincsen speciális bírói nyugdíj. És a bírói fizetés és a bírói nyugdíj között akkora különbség van, hogy a bírók nagy része addig dolgozik, amíg bírja. Vannak olyanok, akik nem bírják, de mégis dolgoznak. […] Ez az én korosztályom, ha ez kimegy, akkor utána jobban lesz majd mozgás az apparátusban.” (F62)

18 Nyugdíjazás • Idén 274 bíró vonul nyugdíjba • Változtatás célja: megszűnjön az egzisztenciális feszültség • Nincs egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár

19 Bírói kar összetétele • A 2935 fős bírói karban 2022 nő található • Ez 70%-os arányt jelent • Friss diplomás jogászok többsége szintén nő • 2009: joghallgatóból nő volt

20 Bírói pálya presztízse • A kérdőívet kitöltők közepesre értékelték • Indoklás: – mindennapi életben és a szakmai életben tiszteletet vált ki a hivatás – média kedvezőtlenül befolyásolja a közvéleményt • „Mindig csak az egyik oldalát domborítják ki, hogy bruttó háromszáz, négyszáz, ötszázezret keres egy bíró, és ettől összerándul a társadalom.” […] Elfelejtik azt mondani, hogy a bírónak semmilyen más jövedelme nem lehet. Nincs másodállása, nincs más kereső foglalkozása.” (F53)

21 Bírói pálya megítélése • Csökkent a szakma presztízse: „Régen föl se merült volna, hogy valaki meztelen fölsővel, rövid gatyában, strandpapucsban csattogjon be a tárgyalóterembe. Ma ez sorozatban előfordul.” (N55)

22 Pályamozgás • Bíróból ügyvéddé válás • „Egy férfi szempontjából sokkal kevésbé motiváló adott esetben az a szakmai presztízs, ami itt van, mert nem társul olyan anyagi presztízs mellé, mintha a piacon egy nagyon jól menő ügyvédi irodát alakít ki.” (N46)

23 Női bírók magas aránya • Anyagi okai vannak: „A jogi pályán még mindig megtalálhatóak azok a területek a férfiak számára, amelyek anyagilag sokkal vonzóbbak, mint a bírói pálya.” (F53) • „azért nőiesedett el a pálya, mert fix, viszonylag normális fizetést lehet elérni” (N46)

24 Ügyszám, munkateher arányosítás • „Óriási a különbség. Míg mondjuk egy alföldi, kisvárosi bíróságon egy polgári bíró 40 ügyet visz, addig a fővárosi bíróságon meg 230-at.” (N55) • Ügyszám emelkedése folyamatos • Ügyek elbírálásának időszerűségét illetően óriási különbségek vannak

25 Átnevezés - Törvényszék • Dr. Bóka Zsolt: – „A mostani megyei bírósági elnevezésekből nem – vagy csak nehezen derül ki, hogy a jogkereső polgárok hova forduljanak, melyik településen található a bíróság, holott ez az ország- és megyehatárokat átlépő jogvitáknál rendkívül fontos” – a törvényszék elnevezésének használatával „megvalósítható, hogy a törvényszék székhelyéhez közel eső, de közigazgatásilag más megyéhez tartozó településekre is kiterjedjen – függetlenül a megyehatártól – a fórum illetékességi területe”

26 Átnevezés - Kúria • „el kell vetnünk a szovjet mintát utánzó, ránk erőszakolt – ráadásul rosszul fordított, mivel pontosan a legfelső lenne – Legfelsőbb Bíróság megjelölést, és a hazai jogi tradícióknak megfelelően újra Kúriának kellene hívni a legfőbb bírói fórumot”

27 Átnevezés • „Érdemben semmin nem változtat. Ezek a politikának a legrosszabb húzásai, amikor ilyen látszat dolgokat csinálnak, és azt hiszik, hogy attól valami más lesz.” (N46) • „…ez csak a szép történelmi név visszahozatala” (N64) • „…én ezt nem tekinteném problémának. Hiszen adott esetben a jogászi szakmához ez a történetiség még hozzá is tartozik. Tehát ennek lehetnek pozitívumai is. Például tudnék utalni a talár viselésének elrendelésére, ami senkinek a munkájában nem okozott nagy változást.” (F41)

28 Nyugdíjazás • „Lefejezése a bírói karnak. […] Tönkretették ennek a pályának a presztízsét.” (N46) • „…a probléma, hogy egyik napról a másikra vezették be. […] Olyan egzisztenciális nagyon komoly problémákat vet föl, a társadalomnak egy olyan rétegében, amit igen csak meg kéne becsülni. Pont az életük végén egy kiszolgáltatott korosztályban, ami indokolhatatlan.” (N55) • „Egyszerűen lehet, hogy csak fiatalítani akarnak.” (N41)

29 Összegzés • Bírók társadalmi presztízse az általam vizsgált korszakokban, a jogállamiság függvényében, hullámzó volt • Intézményi és személyek közötti szelekció a bírók körében • 1945 előtti helyzethez való visszatérés: • Négyszintű bírói szervezet • Jogászság szerepe • Eltérés a két korszak között: • Pályamozgás

30 További terveim • Empirikus kutatás online kérdőíves módszerrel • Történeti áttekintés bővítése • Jelenlegi intézkedések hatásának vizsgálata – joghallgatói létszám, bírói kar összetételének alakulása, szervezeti átalakítások következményei

31 Felhasznált irodalom • Hrubos Ildikó (1994): A férfiak és nők iskolai végzettsége és szakképzettsége. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Budapest: Replika Kör, o. • Huszár Tibor (szerk.) (1977): A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja (kutatási beszámoló). Az Oktatási Minisztérium Marxizmus- Leninizmus Oktatási Főosztálya • Juhász László (2009): Válogatott tanulmányok. Miskolc: Novotni Kiadó • Lackó Miklós (1981): A magyar társadalmi struktúra fejlődésének fő tendenciái és problémái a polgári korszakban. In Társadalmi struktúránk fejlődése I. Budapest MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, • Pokol Béla (2003): Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest: Rejtjel Kiadó, o. • Zinner Tibor (2005): Megfogyva és megtörve. Évtizedek és tizedelések a jogászvilágban. Bp.: Magyar Hivatalos Közlönykiadó

32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA."

Hasonló előadás


Google Hirdetések