Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezetvédelem és fenntartható fejlődés A társadalom fenntarthatatlansága a XXI. század elején A környezeti problémákra adott válaszok alkalmatlansága.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem és fenntartható fejlődés A társadalom fenntarthatatlansága a XXI. század elején A környezeti problémákra adott válaszok alkalmatlansága."— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem és fenntartható fejlődés A társadalom fenntarthatatlansága a XXI. század elején A környezeti problémákra adott válaszok alkalmatlansága Kiút a válságból Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Karcag 2010 augusztus 14.

2 Melyek a problémák?  Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység  A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához  Alkalmazkodási kényszer a változó környezethez, pl. éghajlatváltozás  Visszatérő gazdasági válságok

3 A globális társadalmi olló 3

4 Társadalmi igazságosság?  A Föld leggazdagabb három embere nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint a világ legszegényebb 48 államának bruttó nemzeti terméke együttvéve  A leggazdagabb 2% népesség a világon lévő vagyon 51%-át bírtokolja  3.4 milliárd ember 1% vagyonon osztozik  A 225 leggazdagabb ember vagyona több mint ezer milliárd dollár, ami három milliárd ember éves jövedelmének felel meg  2008-ban 1250 dollármilliárdos volt, vagyonuk 4,4 billió dollár  1990 és 2005 között a vizsgált országok kétharmadában nőtt a jövedelemkülönbség

5 A környezeti rendszerek eltartó- képességen túli használata Ökológiai Lábnyom

6 Földhasználat és földterület 6

7 Élő bolygó jelentés 2004 AZ EMBERISÉG ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMA 7 Az

8 Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához •2008-ban 12 milliárd tonna olajegyenérték az energiafelhasználás (30 év alatt megduplázódott) •Olajcsúcs? •A jobbik-fele már elfogyott •A fosszilis erőforrások helyettesítéséhez idő kell •Éghajlati okokból sem hozzáférhető •2050-re 350 ppm-nél nem lehet több széndioxid a légkörben, ha el akarjuk kerülni a jelentős hőmérséklet változást •Fenn kellene tartani a kialakult struktúrákat (strukturális fogság)

9 Nincs elegendő erőforrás a növekedés fenntartásához A teljes földterület 149 millió négyzetkilométer Ebből művelt terület 20 millió Szántóföld 7.1 millió Él 6.8 milliárd ember 0.3 ha művelt terület 0.1 ha szántó jut Évente 75 milliárd tonna talaj erodálódik Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös Ilyen ütemben 60 év alatt elfogy a talaj

10 Nincs elegendő erőforrás a növekedés fenntartásához millió tonna kifogott hal, millió tonna Évente 13 millió ha erdő pusztul el (3 866 millió) 1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez A Föld ökoszisztémáinak 60%-a leromlott

11 Vajon mi lehet a növekvő problémahalmaz oka? • A növekvő szegénységnek, és környezeti pusztulásnak közös oka van ez pedig a gazdasági növekedés elsőbbsége • Tim Jackson: Prosperity without Growth • A világ bajainak orvoslására a gazdasági növekedést használja, azt, amely a betegséget termeli • A problémákra adott válaszok nem az okokra irányulnak, hanem az okozatokra

12 A bizonyíték: Gazdasági növekedés és társadalmi jólét Bruttó nemzeti termék és gazdasági jólét. 12

13 A techno-optimizmus, a tudás társadalma

14 A tudás társadalma  Még több tudás.  A válasz a technológiai fejlődés.  Mindent meg tudunk oldani tudományos és technikai alapon. Problémák: Társadalmi polarizáció Tudás és bölcsesség

15 Az ökohatékonyság

16 Ökohatékonyság  A verseny nagyobb ökohatékonyságra kényszerít  De a profitot újabb fejlesztésekbe fektetik  A nagyon sok hatékony együttesen túllépi a környezet eltartó- és tűrőképességét  Az új fejlesztések új munkahelyeket eredményeznek, amelyek új terheléseket hoznak létre a környezeten  A hatékonyság nem csodaszer

17 Társadalmi út  A szegénység felszámolása, mert 1. a szegénység környezeti problémákat okoz 2. A szegények nem jó fogyasztók, gátolják a növekedést  Válaszok: 1. A növekedés felgyorsítása, több forrás a szociális célokra (Verseny és polarizáció) 2. Tudás transzfer (adaptív kultúrák pusztulása) 3. Segélyek

18 Melyek a szegénységet termelő mechanizmusok? • A profit maximalizálása: kevés alulfizetett alkalmazott, alacsony járulékfizetési igények • A munkahatékonyság több embert rekeszt ki a foglalkoztatásból, mint amennyit el lehet tartani annak hasznaiból • A profitmaximalizálás az alacsony béreket és járulékokat igényli • A profitmaximalizáló gazdaság a hasznokat privatizálja, a terheket társadalmasítja • Amortizált munkaerő és degradált környezet, mindkettő a társadalom költségére • A kamat jövedelem- átrétegző szerepe a társadalomban • Egyenlőtlen hozzáférések az erőforrásokhoz, információkhoz

19 A környezetvédelem

20 A „környezetvédelem” hibás felfogása  A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megőrzése, a jelentős környezeti hatások megelőzése, felszámolása, kompenzálása révén  A környezet elemekből áll, pl. levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet  Ugyanakkor a környezetet három módon terheljük: erőforrást, teret használunk fel, és szennyezőanyagokat bocsátunk ki.  A szennyezés az erőforrás és a térfelhasználásból származik, a szennyezés eltakarítása pedig erőforrásokat és teret igényel.

21 Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszakHulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Energia- és anyagszükséglet Természeti erőforrás szükséglet Építőanyagok bányászata és feldolgozása Energia Környezeti nyomás A fogyasztó fizet Haszon Működési költség Befektetési költség Adók Állami bevételek Növekedés Szennyvíziszap TalajbaKomposztálásÉgetés Szállítási és energia emisszióVeszélyes anyagokEnergia emisszió

22 További példa a szennyezés átterhelésre: az éghajlatváltozás „kezelése”  Az éghajlatváltozást az ÜHG kibocsátása okozza  Helyettesítsük a fosszilis energiahordozókat megújulókkal, pl. biomasszával  Az EU 2010-re 5.75%, 2020-ra 20%-os biológiai eredetű üzemanyag használatot írt elő a teljes üzemanyag fogyasztásban eredetileg  Csakhogy egy 20%-os helyettesítés Európa egész termőterületét igénybe venné  A világon termelt összes cukor, keményítő és olajtartalmú, mezőgazdasági alapanyag az összes fosszilis üzemanyag alig több, mint 10%-át helyettesíthetné!  Amennyiben az egész trópusi égöv természetes élőhelyeit átalakítjuk mezőgazdasági üzemanyag-termelés céljára, úgy a jelenlegi fogyasztás 30%-ka lenne kiváltható  Miközben a természetes ökoszisztémák átalakítása során többszörös ÜHG mennyiség szabadulna fel a megtakarítottal szemben (ld. Indonézia)

23 Kiutak

24 Válasz a problémákra: A fenntartható fejlődés  Brundtland Jelentés: Lehetőség a jövő generációk számára a szükségletek kielégítésére  A környezet és fejlődés kérdései összefüggnek  A rendszerben létező problémák nem oldhatók meg elkülönülő intézményekkel, szakpolitikákkal  Kétféle értelmezés: 1. Fenntartani az elért jólétet, gazdasági növekedést, intézményeket, környezetet, stb. 2. A fenntarthatóság egy viszonyrendszer (kultúra), amely biztosítja az ember és környezete (társadalmi és természeti) közötti harmóniát

25 A környezet állapotát meghatározó ok- okozati rendszer állapot terhelések Fizikai struktúrák Termelés-fogyasztás Intézmények rendszere Társadalmi viszonyok rendszere Értékek rendszere

26 A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok Anyagi jólét Környezet minőség

27 Az értékek struktúrákat határoznak meg, a struktúrák pedig működéseket  A legfőbb érték az anyagi jólét  A pénz a nagy piacokon szerezhető meg, sok ember, sok fogyasztó  Az emberek vidékről a városokba (nagy piacok felé) vándorolnak városiasodáshoz vezet  A városokban nő, vidéken csökken a vásárlóerő  Kialakul a területi egyenlőtlenség  A fejlesztők forrásokat szánnak a vidék fejlesztésére  A fejlesztési források visszatérülnek a nagy piacok irányába  Mindkét póluson romlik az életminőség valamelyik összetevője  Újabb migráció jön létre, pl. agglomerációk kialakulása

28 Az új paradigma  A környezet eltartóképességének határain belül élni, hogy a jövő generációk is kielégíthessék szükségleteiket  A fejlődés célja a fenntartható társadalom.  A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között.  A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

29 Forgatókönyv 1.

30 Forgatókönyv 2.

31 Forgatókönyv 3.

32 Mi kell a boldoguláshoz? Amit újra kell termelnünk – a jó erkölcs – azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre

33 Az erkölcs hatalma • Intézményeinket, technikai eszközeinket az ember működteti • Az erkölcs megszabja a társadalom gazdasági teljesítményét, a környezet állapotát • A jó erkölcs, a helyes értékrend a társadalom legnagyobb vagyona • A fejlődés útja az önzéstől az együttműködés felé halad • Az együttműködés az emberi agy természetes kívánsága

34 A válasz Több együttműködés Nagyobb empátia embertársaink és a környezet iránt Bizalom, kölcsönös nagylelkűség


Letölteni ppt "Környezetvédelem és fenntartható fejlődés A társadalom fenntarthatatlansága a XXI. század elején A környezeti problémákra adott válaszok alkalmatlansága."

Hasonló előadás


Google Hirdetések