Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiadványszerkesztés © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiadványszerkesztés © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest."— Előadás másolata:

1 Kiadványszerkesztés © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest

2 Irodalom  F ODOR G ÁBOR A NTAL : Ismerkedés a kiadványszerkesztéssel, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999 –ajánlott olvasmány  V IRÁGVÖLGYI P ÉTER : A tipográfia mestersége számítógéppel, Osiris Kiadó, Budapest, 2002

3 Programok  Szövegszerkesztők  Szövegformázók  Kiadványszerkesztők

4 Tipográfia   (tüposz) vert vagy vésett ábra   (gráfó) írni  Tipográfia: –Nyomtatott szövegek megtervezése –A szöveges közlés megformálása, kép és szedett szöveg együttes elrendezése  Tipográfia: betűtervezés és betűvel tervezés

5 Tipográfiai pontrendszer  Inch alapú pikapont (pica) –0,352 mm  Didot-Förster-féle pont –0,376 mm

6 Tipográfiai pontrendszer  Inch alapú pikapont (pica) –1 láb = 12 inch = 304,8 mm –1 inch = 6 pica = 25,4 mm –1 pica = 12 pont = 4,233 mm –1 pont = 0,352 mm

7 Tipográfiai pontrendszer  Didot-Förster-féle pont – 1 pont = 0,376 mm = pont – 4 pont = 1,504 mm = gyémánt – 8 pont = 3,008 mm = petit –10 pont = 3,761 mm = garamond –12 pont = 4,513 mm = ciceró –14 pont = 5,265 mm = mittel –16 pont = 6,017 mm = tercia –20 pont = 7,521 mm = text

8 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

9 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

10 Betű Budapest  Alapvonal vagy bázisvonal –Optikai, nem ér hozzá minden betű

11 Betű Budapest  Szemvonal –Optikai, nem ér hozzá minden betű –Ez vezeti a szemet!

12 Betű Budapest  Nagybetű magasságvonal –Hogy melyik fellógó éri el, az típusfüggő

13 Betű Budapest  Lelógó szárakat összekötő vonal –Optikai

14 Betű Budapest  Betűméret vagy betűfokozat –A sorok közt még 10-20% hely •Annál sűrűbb szedés zavaró (sortévesztés), a ritkább a gondolatok folyamatossága ellen hat, és pazarol

15 Betű  Betűfokozat váltásakor lineáris hatást kell elérni –Szemünk logaritmikusan érzékel! A szem skálája: 6, 7, 8, 9, 10, 12, 14, 16, 20, 24, 28, 36, 48,...

16 Betű  Hagyományos betűfokozatok: –Újságban 8-10 –Könyvben –(A/4-es papíron leginkább 12)

17 Betű  Betűszélesség –Írógépen minden betű ugyanolyan széles –Nyomdai betűknél minden betűnek saját szélessége van, amelyhez a grafikus hozzátervezi az üres helyet is •Az esetek egy részében rosszul... Betűk összeérnek, egyenetlennek érezzük a távolságot, stb. Van, hogy korrigálnunk kell.

18 Betű  Betűtípus: azonos grafikai elvek alapján tervezett jelkészlet  Elvárások: –Legyen tökéletesen olvasható –Legyen szép formájú –Legyen határozott vonalvezetésű, önálló jellegű –Ne legyen mesterkélt

19 Betű  Az olvashatóság feltételei: –A betűk egységes összhatásuk mellett legyenek határozottan megkülönböztethetőek –Alkossanak harmonikus szóképet –A betűk képének optikai hatása biztosítsa a sorok ritmusát •Ne írjunk csupa nagybetűvel!

20 Betű  Más jellemzők –Típus •Adott grafikai elemekből felépülő betűsor –Változat •Az adott típust valahogyan transzformáljuk –Fokozat  Ez a három együtt csinál a betűből fontot vagy betűcsaládot –pl. Times Bold 10

21 Betű  Változatok –Vonalvastagság •A nagy I betű magasságának és szélességének aránya I I O O A A i i o o a a

22 Betű  Változatok –Betűszélesség

23 Betű  Változatok –Döntés •A betűk olvashatatlanná válhatnak •Ha grafikus tervezi akkor kurzív QWERTYUIOPasdfghjkléá

24 Betű  Változatok –Kiskapitális •Nagybetű formájú kisbetűk •Láthatóan rossz a vonalvastagság, ha a gép transzformálja! •„A betű műalkotás, melyet a tervezője tudta nélkül megváltoztatni elítélendő cselekedet.” QWERTYUIOP asdfghjkléá QWERTYUIOP asdfghjkléá

25 Betű  Speciális effektusok A gondolatjel és a kötőjel nem ugyanaz! - –.  Magyarban n-dash kell, szóközzel Angolban lehet m-dash is, szóköz nélkül

26 Betű  Kerning Időnként a betűket közelebb húzzuk, mint kellene, hogy egységes legyen a folthatás.

27 Betű  Ligatúra Időnként a betűket annyira közelebb húzzuk, hogy összeérnek.

28 Betű  Talpas betűtípus –Kis méretű, folyó szöveg  Talp nélküli betűtípus –Címek, nagyméretű szöveg  Azonos szélességű betűk –Kiemelés, számoszlopokm

29 Betű  Reneszánsz típusok –Változatos vonalvezetés –Követik a kézírás hagyományait (mintha ferdére vágott végű lúdtollal írnánk) –A vonalak indításakor és befejezésekor talp alakul ki –Kerek betűinek tengelye nem függőleges •pl. Gaudy, Garamond

30

31 Betű  Barokk típusok –Nagyobb különbség a vonalvastagságok között –Kerek betűinek tengelye majdnem függőleges •pl. Times, Plantin, Tótfalusi, Baskerville

32 Betű  Klasszicista típusok –Nem követik a kézírás hagyományait –Nagyon vékony talpuk van –A vonalvastagságok erősen változóak –Vékony vízszintes, vastag függőleges vonalak –Kerek betűinek tengelye függőleges •pl. Bodoni, Walbaum, Primous

33

34 Betű  Betűtalpas lineáris (Egyptienne) –A vonalvastagságok majdnem mindenütt egyformák –A betűk talpai, végződései szögletesek –Kerek betűinek tengelye függőleges •pl. Memphis, Figaro, Courier New

35

36 Betű  Clarendon (újságbetű) –A vonalvastagságok majdnem mindenütt egyformák –A betűk talpai, végződései szögletesek –Kerek betűinek tengelye függőleges •pl. Clarendon, Volta

37

38 Betű  Groteszk (talp nélküli lineáris típusok) –A vonalvastagságok egyformák –A betűk felépítése szabályos –Nincs betűtalp •pl. Helvetia, Futura, Reform, Univerz, Arial

39

40

41 Betű  Írott betűtípusok –Kézírásra hasonlító betűk –Lendületes vonalvezetés és vonalkapcsolás –Csak díszítésre alkalmas! Hosszú, összefüggő szövegnél nem használható! •pl. Ariston, Signal, Slogan

42

43 Betű  Dekoratív betűtípusok (dísz és reklám) –Összefüggő szövegként nehezen olvasható –Speciális, a szokásoktól eltérő formai kialakítású •pl. Broadway, Stencil, Uncial

44

45

46

47

48 Betű  Egyéb betűtípusok –Ami az eddigiekbe nem illik •pl. gót betűk, cirill betűk, görög betűk

49

50

51 Betű  A tartalom és forma összhangja –Költészet: reneszánsz –Szépirodalom: barokk, reneszánsz –Társadalomtudomány: klasszicista, barokk –Műszaki: egyptienne, klasszicista –Reklám: groteszk, egyptienne

52 Tipográfiai szabályok  Nem szabad sokféle betűtípust keverni, mert hullámzó hatást kelt  Kis különbség nem különbség, csak a „drámai” keverés az elfogadható  Nagy felületen kevés írás: bizalmat kelt, figyelemfelhívó

53 Tipográfiai szabályok  Szóköz: 1/3 négyzet * az optimális, egy soron belül mindig ugyanakkorának kell lenni  Túl nagy szóközöktől szétesik a szöveg  Ne keletkezzenek „csatornák”  H a r i t k í t á s s a l e m e l e k k i valamit, akkor a szóközöket is ritkítani kell, illetve mindenütt ugyanúgy kell ritkítani  A betűközök ne ritkuljanak! Optimális: betűköz < szóköz < sorköz < hasábköz < margó * Betűfokozat harmada

54 Tipográfiai szabályok  Elválasztás –4-nél több elválasztójel vagy írásjel ne legyen egymás alatt –legalább 3 karakter maradjon együtt –összetett szavakat az összetételnél  Helyesírási szabályok szerint –Algoritmizálható + kivételszótár

55 Tipográfiai szabályok  Elválasztás –Ha túl sok az elválasztás, akkor rossz a hasábszélesség 10 pontos betű 20 ciceró szélesség (9 cm) hasábszélesség 8 cicerónál kevesebb ne legyen (kb. 3,5 cm)

56 Kiemelések

57 Idézőjelek  Idézet az idézetben: Józsi mondta: „Peti mondta: »Kati mondta: ‘Én tudom, hogy te tudod hogy én tudom’«”  Ne használjuk a hüvelyket (") idézőjel helyett

58 Iniciálék A így akarom csinálni, akkor két oldalról kell illeszteni A pedig így, akkor négy oldalról kell illeszteni az iniciálét ahhoz, hogy az a szövegben értelmesen nézzen ki, és ne érezzük úgy, hogy az csak oda van szórva. H H

59 Iniciálék  Ha egy fejezet első betűjét ezzel csinálom, akkor a többit is így kell  Ha az inicializálé egy sor első betűje, akkor a többit kiskapitálissal írhatom, de közelebb is húzhatom  Figyeljünk az iniciálé és a szövegbetűk stílusára  Az iniciálé és a szövegbetűk aránya legyen kellemes – se túl nagy, se túl kicsi

60 Iniciálék  Ha az iniciálé magasabb két sornál, akkor beletördeljük a szövegbe  Az iniciálé teteje ne süllyedjen az első sor felső határa alá – inkább legyen magasabb, ha nem lehet egy vonalba állítani  Összetett betűket, számokat, írásjeleket ne használjunk iniciálénak  Az iniciálé szélessége ne legyen nagyobb, mint a hasáb szélességének negyede

61 Tipográfiai tilalmak  Írott betűből nem szedünk nagybetűs szöveget  Írott betűs kurzív szöveget ritkítani nem szabad  Sötét folthatású típushoz nem teszünk vékony vonalú iniciálét

62 Tipográfiai tilalmak  Címsorban, nagyfokozatú sorban, reklámszövegben nem használunk pontot a mondat végén  Tónusba akkor teszünk pozitív szöveget, ha az maximum 30%-os  Negatív szövegnél minimum 50% legyen a tónus  Fehér papírra nem írunk világos színnel

63 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

64 Szövegszerkesztési szabályok  Az írásjeleket, zárójelet, idézőjelet, stb. Mindig egybeírjuk az őket megelőző szóval! –Kivéve a nyitó zárójelet vagy idézőjelet, mert azt az őt követő szóval írjuk egybe. –Ha profik lennénk, ritkítanánk...

65 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

66 Bekezdés  Egy gondolati egység kifejezése, tartalmukban szorosan összetartozó mondatokat köt össze.

67 Bekezdés A bekezdéseket elválasztjuk egymástól, ezzel is jelezve az olvasónak, hogy azokban más-más gondolatsor található. Ezáltal a szegény olvasó pontosabb képet kap arról, hogy tulajdonképpen mi a csudát is akartunk neki mondani. Feltéve, ha érdekli egyáltalán.

68 Bekezdés A bekezdéseket elválasztjuk egymástól, ezzel is jelezve az olvasónak, hogy azokban más-más gondolatsor található. Ezáltal a szegény olvasó pontosabb képet kap arról, hogy tulajdonképpen mi a csudát is akartunk neki mondani. Feltéve, ha érdekli egyáltalán.

69  A behúzás mértéke 1-2 négyzet, a hasábszélességtől függően  Az utolsó sor szövege, illetve a kimenetsor (az utolsó sor végén álló üres hely) ne legyen kisebb a behúzásnál  Minden bekezdést ugyanannyival (mérettől függetlenül) kell behúzni

70 Bekezdés Franciabekezdés –1 kg liszt –0,5 kg cukor –10 tojás –1 csomag sütőpor

71 Bekezdés Franciabekezdés 1. Kovács Kati 2. Prodigy 3. Modern Talking 4. Metallica –Helyes alak: 1. a)

72 Hosszabb szövegrész kiemelése  Középre rendezés  Elöl-hátul 1 négyzettel beljebb kezdés („beljebbezés”)  Elöl 1 négyzettel beljebb kezdés  Összefoglaló nagyobb betűmérettel, félkövéren

73 Szövegszerkesztési szabályok  Az ENTER a bekezdés végének a jele, soha nem ütjük le a sorok végén!  Tabulátorral, szóközzel sohasem csinálunk bekezdés behúzást!

74 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

75 Fejezet  A fejezetek téma szerint osztják fel a kiadványt. Fontos az, hogy a fejezetek kinézete a kiadványban végig ugyanolyan legyen!

76 Címek, címrendszerek  Ha a dokumentum több tartalmi egységből áll, akkor címeket, alcímeket rendelünk a fejezetekhez, alfejezetekhez.  Kiemelés leginkább betűfokozattal és igazítással  Legyen kellő ellentét a normál és a címbetű között  Középre igazított cím ne legyen dőlt betűs (mert látszólag az egész oldal elfordul tőle)  Tudományos jellegű kiadványokban szokás a címek decimális sorszámozása

77 Címek, címrendszerek  A címek mögött nem lehet nagyobb térköz, mint előttük  A címhez tartozó szövegrész nem kerülhet a következő oldalra (legalábbis az első 3 sor).  Kétsoros cím esetén a hosszúságkülönbség ne legyen se túl nagy, se túl kicsi  Többsoros cím esetén bármely egymást követő három sorra a lipcsei soresési szabályt kell alkalmazni

78 Lipcsei soresési szabály Alul van a súlypont! Felül van a súlypont!

79 Képaláírások  Ne lehessen összeolvasni a folyó szöveggel  Mérete legyen ugyanakkora vagy kisebb  Legyen közel a képhez  Általában jó a szövegbetű dőlt vagy félkövér változata

80 Fattyúsorok  Kimenetoldal legalább 4 sort tartalmazzon.  Lap alján ma már lehet kezdősor (???)  Kép felett ne legyen bekezdő sor  Ne legyen kimenetsor lap tetején, hasáb tetején vagy kép alatt  Egy-két sornyi szöveg ne legyen elszigetelt

81 A kiadvány elemei  Betű  Szó  Mondat  Bekezdés  Fejezet  Kiadvány

82 Tördelés  Szabadsoros szedés –A sorok egyik vége, vagy közepe zárt.  Kizárt szedés –A sorok mindkét vége zárt, azaz illeszkedik egy képzeletbeli függőleges egyeneshez.

83 Szimmetria  Szimmetrikus elrendezés: nyugodt, kiegyensúlyozott hatás  Aszimmetrikus elrendezés: nagyobb a szabadság, de profibbnak kell lenni, mert nehéz a tengely helyét jól meghatározni. Élénk, mozgalmas hatás.

84 Folthatás  A leglényegesebb részek legyenek a legfeltűnőbb foltok  Az összetartozó elemek legyenek egymás közelében, hogy képi egységet alkossanak.  A fehér felületek is fontosak – a negatívnak is harmonikus összképet kell mutatnia

85 Kontraszt  A kontraszt élénkíti a dokumentumot, és jót tesz a szemnek  Kis méretkülönbségeket kerüljünk  Nagyméretű képen kiemelkednek a részletek. Egy mellé helyezett kisebb képpel még nagyobbnak lehet láttatni  a nagyság relatív  Álló és fekvő képek szembeállítása  mozgalmas  Kerek és szögletes ellentéte (pl. címsor betűtípusa)  Sötét és világos ellentéte

86 Egyensúly  Erős folthatású, aszimmetrikusan elhelyezett elem felborítja az egyensúlyt  ellenpontot kell keresni  Függőlegesen szerencsés az aranymetszés arányai szerint elhelyezni az elemet (kb. 5:8)

87 Mértani és optikai közép  Amit középre akarunk tenni, tegyük kicsit feljebb  Az alsó margó legyen nagyobb, mint a felső

88 Kétoldalas dokumentumok  Szimmetria (tükörmargó)  Az oldalpároknak kell harmóniában lenni –Ha 1-1 kép van, akkor legyenek egymás közelében –Több kép esetén az oldalak széleire tegyük –Ha csak egy kép van, az a jobb oldalon legyen

89 Az olvasás rendje

90

91 hibás terv helyes terv

92 Hasábtördelés  Egy sor ne legyen több, mint karakter  Választóvonalat akkor teszünk a hasábok közé, ha különböző témájú cikkeket választ el  Ne csináljunk 5 sornál rövidebb hasábot  Az utolsó oldalon az írás vége legyen vízszintes

93 Papírméret  A0 - 1m 2 –oldalainak aránya 1:  2 –841x1189 mm –A1 - egyszer félbehajtva –A2 - még egyszer félbehajtva –… –A4 210x297 mm

94 Papírméret  B0 - Az A méretűt lehet bele csomagolni –oldalainak aránya 1:  2 –1000x1414 mm –B1 - egyszer félbehajtva –B2 - még egyszer félbehajtva –… –B5 írólap

95 Papírméret  C0 - Az A méretűhöz való boríték –oldalainak aránya 1:  2 –917x1297 mm

96 Szedéstükör (egyes források szerint) kötés- margó külső margó lábmargó fejmargó 12 1,5 2,5-3

97 Szedéstükör  A szedéstükörnek a kiadványon belül állandónak kell lennie

98 Házi dolgozat  Fejezetek (fejezet végén minimum 4 sor egy oldalon)  Élőfej  Kiemelés  Képek, képaláírások  Címlap  Irodalomjegyzék  Tartalomjegyzék (ábrajegyzék)  Mellékletek


Letölteni ppt "Kiadványszerkesztés © 2006, Abonyi-Tóth Zsolt Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések