Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A pedagógus szakma megújítása: nemzetközi áttekintés” „A pedagógus szakma megújításának kihívásai” Szakmai szeminárium, Budapest - 2005.06.08. Halász.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A pedagógus szakma megújítása: nemzetközi áttekintés” „A pedagógus szakma megújításának kihívásai” Szakmai szeminárium, Budapest - 2005.06.08. Halász."— Előadás másolata:

1 „A pedagógus szakma megújítása: nemzetközi áttekintés” „A pedagógus szakma megújításának kihívásai” Szakmai szeminárium, Budapest Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Az előadás témái A pedagógus szakma iránti figyelem erősödése és ennek okai A pedagógusokra vonatkozó politika nemzetköziesedése A pedagógus-politikára és szakmára jellemző nemzetközi trendek Új közös pedagógus-politika az Európai Unióban Néhány hazai következtetés

3 1. A pedagógus-ügy előtérbe kerülése
A pedagógus munkaerőre és szakmára irányuló figyelem az elmúlt évtizedben több okból világszerte az előtérbe került Több egymást erősítő ok: A nagy generációváltás A tanári munka minősége és a tanulás Aktív tanári munkaerő-politikák tapasztalatai Tanári munkával kapcsolatos új igények A szakmára felkészülés megszokott módjának megkérdőjeleződése

4 2. A pedagógus-politika nemzetköziesedése/1
OECD A miniszterek 2001-es döntése: közös válaszok a nagy közös kihívásra Minden idők legnagyobb tanárpolitikai összehasonlító elemzése ( ) „Attracting, Developing and Retaining Effective Teachers” (www.oecd.org/edu/teacherpolicy) Rendszeres pedagógus adatfelvétel: (globális szinten a nemzeti pedagógus-politikák tematikájának közeledése várható)

5 2. A pedagógus-politika nemzetköziesedése/2
Európai Unió Lisszaboni folyamat: a 2002-ben elfogadott munkaprogram 13 stratégiai célja között az első: „A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése” Eurydice elemzés ( ): tanárpolitikai tudástár négy kötetben (Key topics) Lisszaboni folyamat keretében működő oktatási munkabizottságok között különösen aktív a tanárokkal foglalkozó ( ) Cél: közös alapelvek elfogadása (2005-ben)

6 A pedagógus-politikáról és szakmáról való tudás rendkívüli növekedése
3. Nemzetközi trendek A pedagógus-politikáról és szakmáról való tudás rendkívüli növekedése A tudás tematizálódása Munkaerőpiac (szükséglet, kereslet, kínálat) Alkalmazás, foglalkoztatás Felkészülés a szakma gyakorlására A pedagógus munka minőségének folyamatos fejlesztése A pedagógus-politika eszköztára

7 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/1
A tanítás és a tanárok szerepének felértékelődése a Lisszaboni folyamatban Mire alkot közös politikát az EU és mire nem alkot ilyet? igen: tanári kompetenciák meghatározása és fejlesztése nem: a tanári munkaerővel való gazdálkodás és a foglalkoztatás szabályozása „A tanárok és oktatók komptenciáira és végzettségére vonatkozó közös európai alapelvek” – (Magyarul olvasható)

8 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/2
A közös politika kialakításának menete Az „A” munkacsoport két éves munkája: közös referenciakeret alakítása Joint Interim Report (2004) – mandátum Az „A” munkacsoport 2004-es jelentése Az „Alapelvek” megfogalmazása – szakértői anyag (2004 vége) – (magyarul olvasható!) Viták a tagállamokban „Tesztelő konferencia” (2005 július) Tanács és Bizottság közös ajánlása (2005 vége)

9 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/3
Mandátum és jogi keretek Az LLL, a felsőoktatás és a szakképzés európai térségének kialakítását célzó politikákra épül Része a „European Qualifications Framework”-nek (Koppenhága, 2002; Interim Report, 2004; Maastircht (2004) A nemzeti folyamatokat orientáló közös alapelveken nyugvó önkéntes folyamat

10 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/4
Az „Alapelvek” javasolt elemei Tanárképzés mindhárom szinten (BA, MA, PhD) A kompetenciák meghatározása LLL perspektívában történjen A képzés kutatásra és tapasztalatokon alapuló gyakorlatra épüljön Folyamatos szakmai fejlesztés (egyéni és intézményi célok szolgálatában) Diplomák elismerése, mobilitás, európai dimenzió és EU szintű cselekvés Partnerség, együttműködés, társadalmi párbeszéd

11 4. Új közös pedagógus-politika az EU-ban/5
Mennyire sikerült az „Alapelvek”? (személyes vélemény) Nem eléggé hasznosítja az elmúlt években felhalmozott tudást és kevéssé reagál a bemutatott nemzetközi trendekre Nem épít eléggé a legbátrabban kísérletező országok sikeres tapasztalataira Nem eléggé inspiráló a nemzeti politikák alakítói számára Nem eléggé tudja orientálni a nemzeti képzési standardok meghatározását

12 5. Hazai következtetések/1
Pedagógus munkaerőre vonatkozó politika felértékelése a nemzeti oktatásfejlesztési stratégiákban Tudásháttér bővítése (pl. új OECD vizsgálat, kutatások, statisztika) Foglalkoztatási hatékonyság javítása (Hogyan lehet a rendszert kevésbé munkaerő-igényessé tenni és az egyes pedagógusnak magasabb bért fizetni?) A foglakoztatás és bérezés rugalmasságának megőrzése (lásd OECD ajánlások)

13 5. Hazai következtetések/2
Társadalmi-szakmai párbeszéd a pedagógus szakmai profil új tartalmáról – standardok meghatározása A tanárképzés radikális reformja (lásd OECD ajánlások) Hatékonyság: azt képezni, aki tanít Relevancia: arra képezni, amit a végzett munka igényel Új megegyezés és párbeszéd a politika és a szakma között Az európai folyamatok kihasználása és alakítása

14 Köszönöm a figyelmet! Az előadás letölthető a következő helyről:

15 fenyegető kihívás vagy egyedülálló lehetőség?
A pedagógus-politika iránti figyelem/1 Generációváltás a tanári szakmában a fejlett országok többségében tömeges nyugdíjba vonulás várható (Magyarország nem tartozik ide!) a várható hiány kezelése (a szakma vonzóbbá tétele, elmenők megtartása, új belépési lehetőségek stb.) kell-e egyáltalán hiányról beszélni? (azonos keret új emberekkel történő feltöltése v.s. keretek módosítása) fenyegető kihívás vagy egyedülálló lehetőség?

16 A kevésbé mérhető dolgok nagy hatása
A pedagógus-politika iránti figyelem/2 A tanári munka minősége és a tanulás eredményessége Új, kifinomult módszerekkel szerzett kutatási eredmények („teachers matter”) A családi háttér után legnagyobb hatás (nagyobb, mint pl. csoportnagyság, épület vagy eszközök) A kevésbé mérhető dolgok nagy hatása Az iskolai szervezeti környezet szerepe

17 Államok egymástól történő kölcsönös tanulása („policy learning”)
A pedagógus-politika iránti figyelem/3 Aktív állami tanári munkaerő-politikák tapasztalatai Az aktív pedagógus munkaerő-politikát folytató államok teszteredményeinek látványos emelkedése A pedagógus munkaerőre vonatkozó politikák eszközrendszerének fejlődése Államok egymástól történő kölcsönös tanulása („policy learning”)

18 Társadalmi heterogenitás, diverzitás kezelése
A pedagógus-politika iránti figyelem/4 A pedagógus munkával kapcsolatos új igények Társadalmi heterogenitás, diverzitás kezelése Egész életen át tartó tanulásra történő felkészítés Tantárgyközi kompetenciák fejlesztése Új technológiák használata Alkalmazkodás új értékelési rendszerekhez Kommunikáció a társadalmi környezettel Iskolai szervezeti szerepek, team-munka

19 A pedagógus-politika iránti figyelem/5 A szakmára történő felkészülés
Hol tanuljuk meg a szakmát? (vita a kezdő, betanító és folyamatos képzés szerepéről) A gyakorlati tudás és a gyakorlatban történő tanulás felértékelődése minden területen Modelliskolák, kísérleti műhelyek képző potenciáljának erősödése A felsőoktatási reformok hatása: alapvető struktúrák fellazulnak, új szervezeti lehetőségek tárulnak fel

20 Nemzetköziesedés/1 Az OECD tervezett tanárvizsgálatának témái
Megfelelő tanárok pályára vonzása A kínálat megfelelősége és a hiányok Az új tanárok profilja Az új tanárok motivációi és korai tapasztalatai Kiválasztási eljárások és ösztönzők Szakmai fejlesztés A tanárok képzettségi profilja A képzés gyakorisága és eloszlása A képzéssel való elégedettség

21 Nemzetköziesedés/2 Az OECD tervezett tanárvizsgálatának témái
A tanárok megtartása Pályaelhagyás és fluktuáció A munkával való elégedettség és HR menedzsment Elismerés, visszajelzés, jutalmak és értékelés Az iskolai szint szerepe és az eredményesség Iskolavezetés Szervezeti klíma A tanítás és a tanárok minősége Tanítási gyakorlatok, vélemények és attitűdök A tanárok minősége A munkaidő felosztása

22 Nemzetközi trendek/1 Szükséglet, kereslet, kínálat
A szükséglet és a kínálat nehezen kalkulálható - sokváltozós komplex rendszerben kell gondolkodni Mindig egyszerre van hiány és többlet (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) A hiány relatív, a mennyiségi és minőségi hiány szétválaszthatatlan (gyengébb minőséggel történő helyettesítés)

23 Nemzetközi trendek/2/1 Alkalmazás, foglalkoztatás
Differenciált megoldások alkalmazása (tárgyak, szintek, alrendszerek, régiók stb.) Rugalmas alkalmazási formák (részfoglalkozás, rugalmas bérezés, helyi béralku-elemek) Munkaidő rugalmas szabályozása (pl. kötelező óraszám helyett feladatleírás - S)

24 Nemzetközi trendek/2/2 Alkalmazás, foglalkoztatás
A pályára kerülés alternatív utjai A pályára vonzás helyett/mellett pályán tartás Új munkamegosztás a pedagógusok és a kisegítő személyzet között (pl. UK) Az intézményi szint szerepének előtérbe kerülése . szakmaválasztás mellett/helyett munkahelyválasztás . aktív intézményi szintű személyzeti politikák

25 Nemzetközi trendek/3 Felkészülés a szakma gyakorlására
Az új igényeket tükröző standardok meghatározása (képzők speciális akkreditációja) Kezdő, betanító és folyamatos képzés egy rendszerben történő kezelése Az erőforrások újraosztása a kezdő, betanító és folyamatos képzés között Az iskolákban történő gyakorlati tanulás felértékelődése A betanítási szakasz és a mentorálás felértékelődése

26 Nemzetközi trendek/4 A minőség folyamatos fejlesztése
A továbbképzés jelentésváltozása folyamatos szakmai fejlődés az egyéni tanulás mellett az iskolaszintű közös fejlesztés, a fejlesztő-kutató munka beszámítása a továbbképzésbe Kereslet-vezérelt továbbképzési rendszerek Iskolára szabott (tailor-made) képzések Az iskolai önértékelésben és a minőség fejlesztésben való részvétel a pedagógus munka részévé válik

27 Nemzetközi trendek/5 A pedagógus-politika eszköztára
A pedagógus munkaerőre irányuló politika az oktatáspolitikai stratégia középpontjába kerül Pedagógus szakmai profil újrafogalmazása és erre épülő standardok meghatározása Képzési és szakmai fejlesztési rendszerek átfogó reformja Rugalmasság és minőségelv bevitele a bérezés és foglalkoztatás szabályaiba Párbeszéd és partnerség

28 Nemzetközi trendek/1/1 - Szükséglet
Demográfiai viszonyok Részvételi, bennmaradási hajlandóság Tanulók számára előírt tanulási idő A rendszer fragmentáltsága Tanulói választások Tanári feladatok meghatározása (pl. szociális) Tanári képesítési követelmények Munkaerő korösszetétele Részfoglalkozás lehetősége

29 Nemzetközi trendek/1/2 Kínálat
Képesítési követelmények és képzési rendszerek kibocsátása Alternatív belépési lehetőségek Bérviszonyok és foglalkoztatási biztonság Tanári munka társadalmi presztízse és vonzereje Gazdasági ciklusok, más ágazatok versenypozíciója, munkanélküliség szintje Társadalmi-politikai kampányok


Letölteni ppt "„A pedagógus szakma megújítása: nemzetközi áttekintés” „A pedagógus szakma megújításának kihívásai” Szakmai szeminárium, Budapest - 2005.06.08. Halász."

Hasonló előadás


Google Hirdetések