Az Egy/Másért programsorozat

Az előadások a következő témára: "Az Egy/Másért programsorozat"— Előadás másolata:

1 Az Egy/Másért programsorozat
Az Egy/Másért programsorozat

2 A program célja, koncepciója
Leendő szakemberek és gyakorló szakemberek lehetőségeinek bővítése Valós helyzetkép felvázolása A fogyatékosság még teljesebb elfogadása Szakemberek véleményének tolmácsolása Közös tevékenységek, gyakorlatorientált formában

3 Fejlesztések elméleti megvalósítása
Kognitív képességek figyelem megfigyelőképesség érzékelés-észlelés emlékezet gondolkodási funkciók Feltérképezés, mérés Fejlesztési célok meghatározása Fejlesztés megvalósítása

4 Fejlesztés céljának meghatározása Fejlesztés
Motorikus képességek Nagymozgások Finommozgás Lateralitás Egyensúly Mérés, feltérképezés Fejlesztés céljának meghatározása Fejlesztés

5 Szociális kompetencia
Életkori és a fogyatékossághoz kapcsolható sajátosságok, elvárások meghatározás Szociális érettség megfigyelése HKI (értelmileg akadályozott tanulók) DIFER (tanulásban akadályozott tanulók) Elérendő célok életkornak megfelelően Fejlesztés lehetőségei

6 Szabadidő és sport Lehetőségek az iskolában és az iskolán kívül
Helyzetelemzések Hasznos időtöltés A gyermekek lehetőségeinek felmérése Sportolási lehetőségek tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára

7 A program megvalósítása
Kooperáció Kreativitás Életszerűség Hasznosság Felhasználhatóság

8 Köszönöm a figyelmet!

9 Szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei

10 Fogalom Szegál Borisz szerint a szociális kompetencia (social skills) társas viselkedés, az emberek, közösségek közötti viszonyok, kapcsolatok, a szociális viselkedésben megnyilvánuló szociális kölcsönhatások. A szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális képességek határozzák meg. Forrás:

11 Fogyatékkal élő tanulók szociális kompetenciájának mérése
Tanulásban akadályozott tanulók DIFER (ebben az esetben magasabb évfolyamokon is használható Értelmileg akadályozott tanulók HKI Vineland

12 „A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. A világtudat, az éntudat, a viselkedés a szociális kompetencia működésének eredőjeként valósul meg. Az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlettsége a spontán és szándékos szocializációtól, a neveléstől függ. A nevelés központi feladatai közé tartozik az egyéni tudat és a szociális kompetencia fejlődésének segítése.” Forrás:

13 Személyközi viselkedés:
A szociális kompetencia vizsgálható komponensei, például az osztályfőnök megítéléséhez felhasználható szempontok egy-egy gyerek esetében a következők lehetnek: Személyközi viselkedés: konfliktuskezelés, figyelemfelkeltés, üdvözlés, segítés másokon, viselkedés társalgás közben, viselkedés szervezett játék közben, pozitív attitűdök mások iránt. Önmagával szembeni viselkedés: következmények vállalása, etikus viselkedés, érzelmek kifejezése, pozitív énattitűd, felelősség.

14 Feladattal kapcsolatos viselkedés:
Feladattal kapcsolatos viselkedés: verbális kommunikáció feladatvégzés során, figyelés feladatvégzés közben, osztálytermi kommunikáció, csoporton belüli aktivitás, mások előtti szereplés vállalása. Környezeti viselkedés: környezet megóvása, étkezési viselkedés, közlekedés (Zsolnai–Józsa 2003). Forrás:

15 Fejlesztés lehetőségei tanórán
Lehetőség feladatvállalásra Kompetenciaérzet kialakítása személyre szabott feladatokkal, melyek sikerélményt adnak Felelősségvállalás Egyéni és csoportos feladatmegoldás Szituációs gyakorlatok Dramatizálás

16 Fejlesztési lehetőségek tanórán kívül
Közlekedés megtapasztalása Tanulmányi séták, kirándulás Színházlátogatás Múzeumlátogatás Kulturális tevékenységek Környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok Stb.

17 Köszönöm a figyelmet!

18 Sport és szabadiőszervezés
Tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók

19 Sport Tanulásban akadályozott tanulók - mozgásjellemzők - fizikai adottságok - a testmozgás jelentősége - a mozgás hosszútávú hatása Értelmileg akadályozott tanulók - mozgás - testi adottságok - sajátosságok a fogyatékosság eredményeként - szabálytudat, szabálytartás?

20 Atlétika Úszás Labdajátékok Küzdősport?

21 Szabadidő-szervezés Iskolán kívüli tevékenység Élményszerzés
Hasznos kikapcsolódás Közösségi szellem erősítése Pedagógiai jelenlét

22 Készségek, képességek fejlesztése
Kíváncsiság Motiváció Egészséges életmód Találékonyság Művészeti és kulturális tevékenységek Közösségi és állampolgári létre nevelés

23 Tanórán kívüli nevelés
Egyéni, önálló ismeretszerzés (tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók esetében kevésbé jellemző, szükségük van az iránymutatásra. Közösségben végzett tevékenységek

24 Szabadidő hasznos eltöltésének feltételei
Tanulók ismerete Pedagógus hozzáállása, elhivatottsága A lehetőségek felmérése Választás lehetőségének fenntartása Korlátok ismerete Szervezőkészség Együttműködés, hajlandóság

25 Köszönöm a figyelmet!

26 A fogyatékos személyek
A munka világa Jogi szabályozás

27 Ebből 386 millió személy a 15-64 éves korosztályhoz tartozik
A világ népességének 10 %-a (610 millió személy) fogyatékos személy (WHO) Ebből 386 millió személy a éves korosztályhoz tartozik

28 Gazdasági aktivitás/inaktivitás
Európai Unió országai Magyarország Aktív 40-50 % 9-12% Inaktív 50% 76,7 %

29 Okok, tévhitek Alacsony „újraintegrálódás”
Alacsony oktatási, szakképzettségi szint Sztereotípiák, félelmek

30 A munka a felnőtt emberi lét egyik meghatározó tényezője
Közösségünk hasznos tagjává válunk Tisztelet, megbecsülés Anyagi függetlenség Szabad válogatás az áruk és szolgáltatások közül Lehetőség életünk irányítására

31 Fogyatékkal élő személyek munkavállalásának lehetőségei
A tartósan károsodott emberek számára az integrált foglalkoztatást kell célként meghatározni A védett foglalkoztatási formák újabb izoláltságot jelentenek

32 A munka világához kapcsolódó jogi szabályozások, alapelvek
A jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés] A nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja [Alaptörvény Q) cikk (2)-(3) bekezdés] Az emberi méltósághoz való jog [Alaptörvény II. cikk] Hátrányos megkülönböztetés tilalma [Alaptörvény XV. Cikk. (1)-(2)-(5) bekezdés] A munka szabad megválasztásához való jog [Alaptörvény XII. cikk. (1)-(2) bekezdés] Fogyatékossággal élők védelme [Alaptörvény XV. Cikk (5) bekezdés]

33 A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ Egyezmény (Magyarországon kihirdette a évi XCII. tv.) Európai Szociális Charta (Magyarországon kihirdette az évi C. tv.) Az Európai Unió Alapjogi Chartája A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló IV. tv. (Flt.) A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. tv. (Fot.) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. tv. (Mmtv.) A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló évi III. tv. (Sztv.) 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

34 1502/2011. (XII. 29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról
327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 7/2012. (II.14.) NEFMI rendelet a komplex minősítés szakmai szabályairól (Kmszsz.r.) 8/2012. (II.21.) NEFMI rendelet a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenységről 95/2012. (V.15.) Kormányrendelet az NRSZH-ról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjáról, valamint megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról (Mmk.f.akkr.r.) 38/2012. (XI.16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási, szolgáltatási díj szabályairól

35 Foglalkoztatási lehetőségek
Nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás Rehabilitációs foglalkoztatás Szociális foglalkoztatás

36 Köszönöm a figyelmet!

37 Motoros képességek fejlesztése

38 A tanuló Életkor Fogyatékossági csoport Motoros képességek jellemzői Az életkori jellemzőktől való eltérés A fejlesztés célja Fejlesztési lehetőségek, gyakorlatok

39 Nagymozgások - járás - futás - ugrás - gurulás Finommozgások, koordináció Oldaliság (lateralitás) Egyensúly Ritmusérzék

40 Egyéni vagy csoportos fejlesztési terv meghatározása
Fejlesztés időtartama Csoportlétszám Rendelkezésre álló eszközök, hely Foglalkozás időtartama Kiindulási állapot Elérendő célok

41 Nagymozgások fejlesztése
Járásgyakorlatok Gurulógyakorlatok Irányított futás Váltóversenyek Tánc Fogócska Légzésgyakorlatok

42 Finommozgás, koordináció fejlesztése
Labdás gyakorlatok Írásgyakorlatok Ujj-gyakorlatok Gyurmázás, alakítás Festés Tánc

43 Oldaliság erősítése Tükörgyakorlatok Gurulások Ugró gyakorlatok
Ütős játékok Dobógyakorlatok

44 Egyensúlyfejlesztés Járások különböző felületeken Hintázás
Billenőhinta Egyensúlyozó tölcsér Függeszkedések Gerenda Sorversenyek Bobbath-labda Rugós deszka Stb.

45 Ritmusfejlesztés Tánc Zenehallgatás Dobolás Labdajátékok Ütemes járás
Galopp Ugrókötelezése Stb.

46 Köszönöm a figyelmet!

47 Kognitív képességek fejlesztése
Gondolkodás

48 Gondolkodási műveletek
analízis szintézis absztrahálás összehasonlítás összefüggés felfogása kiegészítés általánosítás konkretizálás rendezés analógia

49 Célok Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása. Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás. Tárgyi környezetük birtokba vétele.

50 Személyi és tárgyi környezetükre való hatás gyakorlása.
A környezet változásaihoz való alkalmazkodás. Egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerése és alkalmazása (kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére, stb.)

51 Feladatok A környezet megismertetése, felfedeztetése.
Elemi fogalomrendszer kialakítása, ismereteik rendszerezése, új ismeretek elhelyezése, színek, formák megismertetése. Főfogalom alá rendelés. Különbségek megfigyeltetése.

52 Változás megfigyeltetése.
(Logikai)- funkcionális összefüggések megfigyeltetése. Analizáló - szintetizáló képesség fejlesztése. Hiányok pótlása szimmetria rész-egész viszony.

53 Általánosítás, konkretizálás.
Analógiás gondolkodás fejlesztése. Téri, idői tájékozódás fejlesztése. Testfogalom fejlesztése.

54 Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése.
Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése. Társadalmi szokások, elemi szabályok megismertetése, elsajátíttatása. Hangulatok, érzelmek felismertetése. Kreatív gondolkodás, képzelet fejlesztése Forrás:

55 Köszönöm a figyelmet!

56 Kognitív képességek fejlesztése
Figyelem-megfigyelés

57 A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat.
A környezet ingereire történő spontán odafigyelés csak nagy intenzitású, hosszantartó és a gyermekek számára kifejezetten felszólító jellegű ingerek esetén megfigyelhető. Ugyanakkor az akaratlagos figyelem még egyéni foglalkozásokon is hamar elterelődik. Az aktivációs szint ingadozása és a motiváció gyengesége nem teszik lehetővé a koncentrált, pontos, alapos megfigyelést.

58 Cél A tanulók környezet iránti érdeklődésének kialakulása.
Új és régi, megszokott ingerek közötti különbségtétel képességének kialakulása. Új inger jelentkezésekor spontán odafordulás kialakulása. Egy-egy tevékenységnél való elidőzés. Lehetőség szerint az összes érzékszerv használata egy-egy dolog alapos megfigyelésekor. Az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek elkülönítése.

59 Feladat A megismerési kedv felkeltése.
Feladat A megismerési kedv felkeltése. A figyelem tartósságának, elmélyültségének, terjedelmének fejlesztése. Az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése. A megosztott figyelem kialakítása (távlati cél). forrás (2-4. dia):

60 Figyelemfejlesztés tanórán
Minden tantárgy alkalmas Motiváció fenntartása Szemléltetés Inger és információ-gazdag foglalkozások

61 Figyelemfejlesztés tanórán kívül
Szabadidő hasznos eltöltése Kirándulás Szűkebb és tágabb környezet megismerése Kulturális és művészeti tevékenységek Közösségi programok Érdeklődési körnek megfelelő elfoglaltságok

62 Figyelemfejlesztés a művészetek segítségével
Zenehallgatás Mesehallgatás/ olvasás Színek Formák Anyagok

63 Köszönöm a figyelmet!

64 Kognitív képességek fejlesztése
Érzékelés-észlelés

65 Az érzékelés-észlelés minden tanulónál rendkívül fontos a megismerési folyamatokban.
Több csatornán keresztül történhet a tapasztalatszerzés, melyek fejlesztése elengedhetetlen a hatékony munkához.

66 Célok Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése. A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet élhessenek.

67 Feladatok A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek. Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

68 Részfeladatok A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok társszakemberekkel együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése. Az aktiváció, a motiváció erősítése. A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.

69 Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
látás hallás bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés) szaglás ízlelés egyensúlyérzékelés kinesztetikus érzékelés testérzékelés térérzékelés az idő érzékelése.

70 A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása. A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása. Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése. A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.

71 Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően. A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése. Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése. Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése. Forrás:

72 Köszönöm a figyelmet!

73 Kognitív képességek fejlesztése
Emlékezet

74 Az emlékezet sérülése a gyengébb, halványabb, hiányos, nehezen felidézhető és hamar elhalványodó emlékképekben nyilvánul meg. Mivel a beszéd akadályozott és a manipuláció, valamint a fixálás gyengesége miatt a kommunikáció jelentősen akadályozottá válik, az emlékezet működésének objektív megítélése nehéz.

75 Célok A gyermekek olyan fejlettségi szintre való eljuttatása, hogy emlékezzenek: a mindennapos események egymást követő mozzanataira, kialakult szokásokra a családban, a csoportban, a begyakorolt korrekciós mozgásformákra, a testhelyzetekre,

76 korábbi élményekre, tapasztalatokra,
a napirendre egy adott dolog (szűkebb–tágabb környezetünk tárgya, jelensége, stb.) megismerése során szerzett különböző érzékletekre, észleletekre.

77 Feladatok A fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés,
a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés, a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése.

78 A különböző érzékelési területek érzékletei és észleletei megőrzésének elősegítése
látás hallás bőrérzékelés Szaglás ízlelés egyensúly kinesztézia térészlelés az idő észlelése.

79 Egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából. A kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését. A cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják Forrás:

80 Emlékezet fejlesztése tanórán és tanórán kívül
Tevékenységbe ágyazottan Minden tantárgyon belül lehetséges Ingergazdagság Szemléletesség Motiváció fenntartása

81 Köszönöm a figyelmet!

82 A fogyatékkal élők világa

83 Fogyatékosság? Terminológiai meghatározások Fogyatékossági csoportok

84 Más/világ Szemléletek Megítélés Elfogadás – ítélkezés

85 Gyermekek a fogyatékosságról
Mit is gondolhatok? Mások mint én? Hogyan viselkedjem? „Anya! Ő miért ilyen?”

86 Szegregáció-integráció-inklúzió
Hétköznapok Tanulmányok Munka világa

87 Emberi reakciók, tévhitek

88 Kerülj közelebb! Ismerj meg! Tapasztalj! Dönts!

89 Köszönöm a figyelmet!

90 A gazdasági és társadalmi szerkezet változása a XX-XXI
A gazdasági és társadalmi szerkezet változása a XX-XXI. századi Magyarországon

91 Népszámlálási adatok Év Népesség Fogyatékkal élők % 1990 10.374.820
Népszámlálási adatok Év Népesség Fogyatékkal élők % 1990 3,55 % 2001 5,66% 2011 4,5% Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

92 Iskolázottság 2011-ben Általános iskolát nem fejezte be: 97.073 0,92%
Iskolázottság 2011-ben Általános iskolát nem fejezte be: ,92% Általános iskolát befejezte: ,62 Középfokú végz. érettségi nélkül: ,75% Érettségi: ,86% Felsőfokú végzettség: ,38% Forrás: KSH

93 Gazdasági aktivitás/inaktivitás

94 Az iskolázottsági mutatók változása
1875 Frim Jakab 1900 Éltes Mátyás 1921 tankötelezettségről szóló törvény 1936 Bárczi Gusztáv 1960 „differenciált nevelési rendszer” 1972 „imbecilis” tanulók iskolája 1993 közoktatási törvény 1995 speciális szakiskolák beemelése a szakképzés intézményi rendszerébe 1998. esélyegyenlőségi törvény

95 Gazdasági aktivitás változása
Iskoláztatás lehetőségeinek bővülése Integrációs törekvések Munkahelyi feltételek fejlesztése Törvényi szabályozások Társadalmi felfogás változása

96 Köszönöm a figyelmet!