Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZABADIDŐ-SZERVEZÉS 30 óra A tanuló ismerje a rendezvényszervezés alapvető, technikai jellegű feladatait, legye képes azokat önállóan elvégezni. Tevékenyen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZABADIDŐ-SZERVEZÉS 30 óra A tanuló ismerje a rendezvényszervezés alapvető, technikai jellegű feladatait, legye képes azokat önállóan elvégezni. Tevékenyen."— Előadás másolata:

1 SZABADIDŐ-SZERVEZÉS 30 óra A tanuló ismerje a rendezvényszervezés alapvető, technikai jellegű feladatait, legye képes azokat önállóan elvégezni. Tevékenyen tudjon részt venni a felügyelete alatt lévő gyermekek szabadidős tevékenységének tartalmas eltöltésének tervezésében, szervezésében.

2 Témakörök • Rendezvények szervezése és lebonyolítása. /alapvető rendezvényszervezési feltételek, teendők, eljárások, az iskolai tevékenységek, folyamatok általános szervezési jellemzői, szervezési teendők/ • Sportjátékok, közösségi játékok. /az egyes sportjátékok szerepe, megválasztásának szempontjai, társas és közösségi játékok/ • Kézműves foglalkozások, fejlesztő játékok. /általános kézműves technikák jellemzői, alkalmazásuk alapvető jellemzői/

3 Az iskolai tevékenység megszervezése: • az iskola tervszerűen kialakított nevelési és oktatási feladatainak megvalósításához szükséges tárgyi, dologi, személyi feltételek kellő időben való megteremtése, biztosítása, elrendezése, • Az iskola közösségeinek a feladatokra való megszervezése, mozgósítása,tevékenységük egybehangolása. Az iskolai tevékenység megszervezése nagymértékben az iskolavezetés feladata, de minden egyes nevelőnek és magának az ifjúságnak is vannak ilyen teendői. Eredményes pedagógiai folyamat nem képzelhető el gondos szervezési munka nélkül.

4 Az iskolai tevékenység megszervezésében vannak külső jellegű, operatív feladatok, és olyanok, amelyekben az ún. tartalmi szervezési jelleg dominál. Az előbbiekhez tartozik többek között az iskola munkarendjének kialakítása, a házirend végrehajtásának a megszervezése, az osztályok helyének kijelölése, a berendezés, felszerelés fejlesztése, az iskoláztatás lebonyolítása, de ide sorolhatók a különféle ügyintézési és gazdasági feladatok is. Tartalmi szervezési feladatoknak tekintjük általában és összefoglalóan a közösségi élet megszervezésével kapcsolatos teendőket, valamint a nevelés és oktatás különböző színterein és munkaformáiban folyó tevékenység egybehangolását.

5 Világosan kell látnunk, hogy az iskolai tevékenység megszervezésével kapcsolatos valamennyi teendőnek pedagógiai tartalma van, ugyanakkor a tartalmi pedagógiai munka sem nélkülözheti a kellő szintű szervezést. Az iskolai tevékenység megszervezése nem korlátozódhat a szűkebb értelemben vett iskolán belüli életre, hanem kiterjed az iskola társadalmi kapcsolataira, az iskolán kívüli nevelési tényezőkre is. A jó szervezés a pedagógiai munka egyik fontos része, a nyugodt, egyenletes munkaritmus és a kívánatos iskolai légkör kialakításának jelentős tényezője, a nevelés és oktatás eredményességének nélkülözhetetlen eszköze.

6 Jó kedvet kívánok! „Az embernevelés elve nemcsak a pedagógiai célra vonatkozik, hanem a pedagógiai tevékenység egész szerkezetére. Az embernevelés elve a nevelés és oktatás viszonyát változtatja meg. A közvetlen az értelemre ható tanító jellegű kiművelést háttérbe szorítja az inkább érzelmekhez szóló, jellemformáló nevelés javára.” Mérei Ferenc

7 Szabad idő „A munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi - tehát gazdasági, társadalmi, fiziológiai – kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, e kényszeren kívül eső tevékenységekre fennmarad.” Szántó Miklós A szabad idő mennyiségi és minőségi vonatkozásában egyaránt különféle tényezőkhöz kötődik. Elsősorban a munkaidőhöz, amelynek mennyisége fordítottan arányos a szabad idővel, és a munkához, amelynek jellege nagymértékben befolyásolja a szabad idő eltöltését. Nagyságát befolyásolják még a munkán kívüli idő más elemei is: az egyén létszükségletei, az önkiszolgálás, a házi munka, a helyi szolgáltatások, a közlekedési viszonyok. Felhasználását pedig elősegítik vagy korlátozzák a társas élet lehetőségei, a művelődési, szórakozási alkalmak, az egyén anyagi helyzete, igényei és képességei.

8 Tanórán kívüli szabadidős tevékenységek A tanórán kívüli szabadidős tevékenységek - a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve, élettapasztalataira, és további élménylehetőségekre építve – kiváló lehetőségei a gyermek személyiségének sokoldalú fejlesztésére. A foglalkozások célja, hogy érdeklődést felkeltő és megtartó helyzeteket teremtve a gyermekek más-más témával ismerkedjenek meg, különböző megközelítésben. A foglalkozásokon találkozzanak többféle anyaggal. Szerezzenek tapasztalatokat ezek szerkezetéről, megmunkálhatóságáról, alkalmazhatóságáról.

9 Kísérjék figyelemmel és érzékenyen reagáljanak a természet változásaira, sokszínűségére, formagazdagságára. Szeressék, a maguk szintjén értsék és óvják a körülöttünk lévő világot. Esztétikai élményszerzés a népművészet megismerése által, megfelelő hangsúlyt fektetve a hagyományápolásra. Nyitottság és fogékonyság kialakítása a szépirodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások iránt. A műalkotások által kiváltott érzések tolmácsolási képességének fejlesztése, tetszésítéletek megalkotása. A társakkal végzett alkotómunka formálja a közösséget, hozzájárul a munka- és az önfegyelem kialakulásához és a kulturált magatartási szabályok szokássá fejlesztéséhez. Biztosítva a tevékenységek sokszínűségét, fontos a nyugodt, kényszermentes, alkotásra késztető légkör kialakítása.

10 Alkotni öröm – az öröm átélése energiával feltöltő és pihentető -, és ez a tanórán kívüli tevékenységek elsődleges célja és feladata. Mindezeken pedig munkálkodni oly módon, hogy tanítványaink játékra és alkotásra kész, eredeti személyiségét megőrizzük, mellettük állva hitünkkel, tudásunkkal, empátiánkkal.

11 Rendezvények Az egyes iskolai közösségek sajátos igényeinek, a helyi szokásoknak, iskolai hagyományoknak megfelelően a nevelők, az ifjúság és a szülők együttműködésével megszervezett kulturális és sportesemények, szórakozási alkalmak A iskolai rendezvények más jellegű, célzatú és jelentőségű alkalmak, mint az iskolai ünnepségek. A rendezvényeknek nincs előírt rendszere, nincsenek kötelezően megszervezendő alkalmai. A rendezvények iskolánként igen változóak mind tartalmukat, mind pedig számukat és arányaikat illetően. A rendezvények érinthetik az egész iskolai közösséget, de gyakoriak az olyanok is, amelyeket egy-egy osztályközösség rendez. Fontos követelmény a rendezvényekkel szemben, hogy segítsék a nevelés folyamatát.

12 Iskolai ünnepély Nevelési célból, pedagógiai tartalommal, ünnepélyes külsőségek között, az iskola vezetőségének, tanárainak és tanulóinak, valamint meghívott vendégek részvételével szervezett közös rendezvény. Az iskolai ünnepély leggyakoribb alkalmai: a tanév kezdete és vége, az iskolát elhagyó tanulók búcsúztatása, az iskola névadójának emléknapja, valamint nemzeti ünnepeink napjai. Az iskolai ünnepély kiváló pedagógiai szituációt teremet a nevelés összes színterére kisugárzó hatással ; a tudatra ható tényezői, valamint esztétikai elemei egymást felerősítő hatásegyüttesben érvényesülhetnek, sokféle oldalról ragadva meg a tanulókat. Ugyanakkor jelentős közösségformáló alkalom • fontos szerepet kaphatnak benne egy-egy közösség sajátos hagyományai, • Tág teret a tanulók közéleti tevékenysége számára mind a szervezésben, mind a lebonyolításban,

13 • Lehetőséget nyújt az önképzőkörök, különféle szakkörök, szavalókörök, diákszínpad, ének- és zenekar munkájának érvényesítésére. Az iskolai ünnepély tervezése, előkészületei és lebonyolítása során jó lehetőségeket kap a pedagógus a tanulók új oldalról való megismerésére, a közös munkában való tanári-tanulói együttműködésre. Az iskolai ünnepélyek a tanév hétköznapjait sajátos keretbe foglalják, életszerűen tagolják, kiemelik fordulópontjait, egyben jó alkalmat nyújtanak az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok ápolására is. Az iskolai ünnepély akkor éri el a kívánt pedagógiai hatást, ha a jelenlévők számára meggyőződést erősítő élményt jelent, ezért tartalmának és időtartamának megtervezése során messzemenően figyelembe kell a résztvevő tanulók életkorát.

14 Ügyelni kell az ünnepély eszmei mondanivalójának és külső formáinak harmóniájára, hogy a lényegi tartalmat ne fedjék el a külsőségek, a patetikus-moralizáló beszédek, a frázisos felolvasások. Osztályünnepély Az iskolai ünnepélynél szűkebb körű az osztályünnepély, egy-egy osztály tanulóinak és pedagógusainak, esetleg a szülő bensőséges, közvetlen együttléte, műsorral, megemlékezéssel, bizonyos ünnepi alkalmakkor.

15 Tanulmányi séta Rövidebb iskolai kirándulás, amelyet a pedagógus rendszerint egy osztály számára a tanítási óra helyett szervez. Különösen gyakori az óvodai nevelésben és az alsó tagozati oktatásban. A tanulmányi sétához konkrét program készül. A megfigyeléseket a helyszínen beszélik meg. A séta után a tanulók beszámolót tartanak a sétáról. Az ismereteket, élményeket utólag rögzítik írásban, rajzzal, különböző technikák felhasználásával.

16 Tanulmányi kirándulás A pedagógiai folyamat – az iskolai munkaterv és a tanmenet – szerves része, az órán kívüli oktatás – képzés - nevelés élményszerű alkalma. A tanulmányi kirándulás lehet néhány órás tanulmányi séta, egy vagy több napos kirándulás, illetve több napos országjáró vagy külföldi kirándulás. A tanulmányi kirándulás az ismeretszerzésnek és az ismeretek alkalmazásának olyan kerete, amely módot ad tárgyak, jelenségek, folyamatok tanulmányozására, a természetben és a társadalomban szerzett tapasztalatok elemzésére, különböző gyakorlati és gyűjtőmunkák végzésére. Az elmélet és a gyakorlat egységének bemutatásával hozzájárul a tudományos világnézet alakításához, az iskola és az élet kapcsolatának fejlesztéséhez.

17 A munkafolyamatok és munkahelyek megismertetésével megkönnyíti a pályaválasztást. A tanulmányi kirándulást a pedagógusok egy vagy több tantárgy (komplex kirándulás) feladatrendszerének megvalósítására s a gyermekek társas-közösségi kapcsolatainak fejlesztésére is szervezik. Ezek számát és célját a helyi tanterv jelöli meg, a részvétel rajtuk kötelező. Időpontja lehet a tanítási idő, tanítás nélküli munkanap. A kiránduláson alkalom van közös játékra, sportra, szórakozásra, jó lehetőség a közösségi viszonyok továbbfejlesztésére, a szervező és vezetőképesség, az együttműködés és a kölcsönös segítés készségének formálására. A kirándulás eredményességének feltétele a gondos előkészítés, a határozott pedagógiai program, a kirándulás céljának, feladatának ismertetése a tanulókkal, valamint a szakszerű vezetés.

18 Sokoldalú nevelő hatása akkor bontakozik ki: • ha beilleszkedik oktatás-nevelés folyamatába: előkészíti, kiegészíti, illetve lezárja az ismeretszerzés és alkalmazás folyamatát, • ha tág teret biztosít a tanulók öntevékenységének.

19 Erdei iskola

20 Definíció az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. Definíció: az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. Szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.

21 Az erdei iskola a szervező intézmény nevelési gyakorlatának megtervezett eleme. Nem öncélú, nem ötletszerű, s nem egyes pedagógusok ambíciója alapján szervezik. A nevelőtestület döntése nyomán, a pedagógiai programban elfogadott és jóváhagyott pedagógiai alapelveknek megfelelően, valamely meghatározott nevelési cél megvalósítása érdekében tervezik. Megszervezése mindenképpen többeket érint, mint az adott osztály tanítóit, tanárait. Nemcsak azért, mert az iskolai élet szervezésében változásokat követelhet meg (órarendi változás, helyettesítés, taneszközök előkészítése stb.), hanem azért is, mert a tanulók számos készsége, képessége megváltozhat az erdei iskola egy hete alatt. Mihelyt kilépünk a tantermek megszokott világából, megváltozik a tanítás-tanulás folyamata, hiszen más lesz a tanulóknak az egész helyzethez való viszonya.

22 Két jellemző változással kell elsősorban számolnunk. Egyrészt azzal, hogy nem minden tantárgy, tananyag lesz e megváltozott környezetben egyformán jól tanítható. Egyes ismeretek iránt kimondottan megnő az érdeklődés, míg mások tanításának ez az új motivációval jellemezhető helyzet nem kedvez. Általában az a tananyag válik könnyebben taníthatóvá, amelyet a környezet valóságában meg is vizsgálhatnak a diákok. Érdemes ezért környezet adekvát tananyagot választani. Másrészt éppen a környezet megismerésének erős késztetése miatt a tanulás folyamatában előtérbe kerülnek a felfedező, az egyéni és csoportos vizsgálódásokra építő, alkotásra sarkalló helyzetek.

23 Az erdei iskola tervezése A tervezés átgondolt tevékenységet, időrendi ütemezést igényel. Időben párhuzamosan jelenik meg a célkitűzés megfogalmazása, és a helyszín megválasztása. A célkitűzés megfogalmazásakor figyelembe kell venni: • a tantervi követelményeket, • az erdei iskola helyszínének adottságait, • a gyermekek életkori sajátosságait, • a nevelők környezeti nevelésben való jártasságát, érdeklődését. A helyszín megválasztása függ: • a földrajzi környezettől, • az anyagi lehetőségektől, • az előzetes tartalmi célkitűzésektől.

24 Alapvető feladat a résztvevők, támogatók megnyerésére A pedagógusok: • ismerjék meg konkrét elképzeléseinket a célokat illetően, • legyenek tisztában e tanulásszervezési forma nevelési-oktatási lehetőségeivel, sajátosságaival, • tudják, milyen feladatokkal jár a tervezés és a megvalósítás, • érzékeljék az előkészítő munka időbeni ütemezését, • tegyenek javaslatot a helyszínre, vagy az általunk elképzeltet tekintsék meg. A gyermekek: • a tanulók az erdei iskola mibenlétét élményszerűen ismerjék meg, hogy ezzel megfelelő motivációt kapjanak a részvételre, a célkitűzések formálására, • legyenek aktív részesei a program kialakítása minden szakaszának.

25 A szülők: Ahhoz, hogy bizalommal engedjék el gyermeküket, s partnereink legyenek elképzeléseink megvalósításában, a kezdetektől együttműködésre van szükség. • ismertessük meg e sajátos tanulásszervezés céljait, lehetőségeit, • tudjuk megválaszolni, mit jelenthet ez a gyermeküknek, • beszéljük meg, milyen közös feladataink lesznek az előkészítés, a megvalósítás során, hogyan segíthetik a tartalmi munkát, • milyen anyagi terhet jelent ez számukra, mit tudunk tenni a könnyítés érdekében.

26 Partnereink: Az erdei iskola programjának megvalósításához kutassuk fel azon leendő támogatók körét, akik partnereink lehetnek pl.: • helyi önkormányzat, • a program megvalósításának helyszínét fenntartók, • szakmai szerveződések, egyesületek, körök (madártani egyesület, erdészet, tájvédelmi felügyelőség, múzeumok stb., • pályázatok Partnereink: Az erdei iskola programjának megvalósításához kutassuk fel azon leendő támogatók körét, akik partnereink lehetnek pl.: • helyi önkormányzat, • a program megvalósításának helyszínét fenntartók, • szakmai szerveződések, egyesületek, körök (madártani egyesület, erdészet, tájvédelmi felügyelőség, múzeumok stb., • pályázatok

27 A program kidolgozásának ütemezése Az erdei iskola kihat az egész tanévi tervezésre, körültekintő előkészítő munkát igényel. Célszerű éppen ezért a munkát úgy megtervezni, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre. A cél és a helyszín ismeretében a résztvevőkkel, partnerekkel együttműködve körvonalazzuk a tartalmat. Ismert modellek segíthetnek ebben, pl.: • Vannak, akik az adott tanulócsoport tanmenetéből, tantervi követelményeiből összegyűjtik azokat a lehetőségeket, amelyek feldolgozásának természetesebb közege az erdei iskola, mint a tradicionális oktatási formák. • Mások egy-egy témába integrálják az addig tantárgyakban szétszórtan, időben össze nem illeszthetően megtalálható tananyagot. A program kidolgozásának ütemezése Az erdei iskola kihat az egész tanévi tervezésre, körültekintő előkészítő munkát igényel. Célszerű éppen ezért a munkát úgy megtervezni, hogy elegendő idő legyen a felkészülésre. A cél és a helyszín ismeretében a résztvevőkkel, partnerekkel együttműködve körvonalazzuk a tartalmat. Ismert modellek segíthetnek ebben, pl.: • Vannak, akik az adott tanulócsoport tanmenetéből, tantervi követelményeiből összegyűjtik azokat a lehetőségeket, amelyek feldolgozásának természetesebb közege az erdei iskola, mint a tradicionális oktatási formák. • Mások egy-egy témába integrálják az addig tantárgyakban szétszórtan, időben össze nem illeszthetően megtalálható tananyagot.

28 A tervezőmunka fázisai 1.Ötletek gyűjtése a tartalom kialakításához. 2.Teamek megalakítása, a programvezetők és segítők köréből. 3.A teamek kidolgozó munkája a gyűjtött ötletek alapján. A koordinálás feladata a foglalkozásvezetőké. A szakmai hátteret a segítők biztosítják: egy-egy tantárgycsoportot képviselő nevelő, az erdei iskola munkáját segítő nem pedagógus szakember, a tanulók képviselői. Ha az erdei iskolában több tanulócsoport dolgozik egy időben, célszerű közösen megállapodni egy-egy nap programjának időkereteiben (általános napirend). A kidolgozás és megvalósítás legnépszerűbb ajánlott tevékenysége a projekt módszer. A tervezőmunka fázisai 1.Ötletek gyűjtése a tartalom kialakításához. 2.Teamek megalakítása, a programvezetők és segítők köréből. 3.A teamek kidolgozó munkája a gyűjtött ötletek alapján. A koordinálás feladata a foglalkozásvezetőké. A szakmai hátteret a segítők biztosítják: egy-egy tantárgycsoportot képviselő nevelő, az erdei iskola munkáját segítő nem pedagógus szakember, a tanulók képviselői. Ha az erdei iskolában több tanulócsoport dolgozik egy időben, célszerű közösen megállapodni egy-egy nap programjának időkereteiben (általános napirend). A kidolgozás és megvalósítás legnépszerűbb ajánlott tevékenysége a projekt módszer.

29 4. A program tartalmának ismeretében végig kell gondolni, hogy milyen anyagokra, eszközökre van szükség. 5.Meg kell tervezni a részvételi és programmegvalósítási költségeket, és azok forrásait. 6.Szakértők, szakemberek felkérése, meghívása. 7.A program megvalósítását követően kerüljön sor a végzett munka elemzésére, értékelésére. 4. A program tartalmának ismeretében végig kell gondolni, hogy milyen anyagokra, eszközökre van szükség. 5.Meg kell tervezni a részvételi és programmegvalósítási költségeket, és azok forrásait. 6.Szakértők, szakemberek felkérése, meghívása. 7.A program megvalósítását követően kerüljön sor a végzett munka elemzésére, értékelésére.

30 JátékJáték Az ember és az állatok tevékenységi formája, melyet a munkától és a tanulástól eltérően minden külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért folytatnak, és amelyet örömérzés kísér. A játék, főleg a gyermeki játék értelmét és rendeltetését sokféleképpen magyarázták. Az ember és az állatok tevékenységi formája, melyet a munkától és a tanulástól eltérően minden külső céltól függetlenül magáért a tevékenységért folytatnak, és amelyet örömérzés kísér. A játék, főleg a gyermeki játék értelmét és rendeltetését sokféleképpen magyarázták.

31 A játék pedagógiája és pszichológiája igen fiatal tudományág.

32 A játék általános jellemzői: • A játék örömet okoz • A játék független • A játék fejleszt • A játék észrevétlenül fejleszt • A játék „szabad” A játék általános jellemzői: • A játék örömet okoz • A játék független • A játék fejleszt • A játék észrevétlenül fejleszt • A játék „szabad”

33 A játék egyaránt nagyon fontos fogalom a pedagógiában, a pszichológiában, a szociológiában, sőt, a mindennapi életben is. Ragaszkodva a témánkhoz, pedagógiai szemmel nézve a játék elengedhetetlen része az oktatásnak. Fontos, hogy ne fásuljanak a gyermekek a tanulás közben, fel tudjanak lélegezni, tudjanak egy kicsit mozogni, valamint absztrahálni a tudást, amit átvettek, más esetben alapozni egy új tananyagot. Fontos, hogy ne fásuljanak a gyermekek a tanulás közben, fel tudjanak lélegezni, tudjanak egy kicsit mozogni, valamint absztrahálni a tudást, amit átvettek, más esetben alapozni egy új tananyagot. Örök vita tárgya volt és lesz is, hogy mi számít játéknak, és mi nem. Visszatérve egy pillanatra a pszichológiai szemléletre, van elmélet, mely szerint semmi más nem játék, csak a szabad játék, melynek minden szabályát, az egész világát a gyermek és a gyermeki képzeletvilág határozza meg. Újszerű és az utóbbihoz képest már-már alternatív vélemény, hogy minden játék, amely nem tartozik az összes többi pedagógiai módszerhez – és valójában ma a pedagógusok humánus többsége így vélekedik, és vallja a fenti tulajdonságokat a játéknak. Újszerű és az utóbbihoz képest már-már alternatív vélemény, hogy minden játék, amely nem tartozik az összes többi pedagógiai módszerhez – és valójában ma a pedagógusok humánus többsége így vélekedik, és vallja a fenti tulajdonságokat a játéknak. A játéknak, mely az óra azon része, amelyet a gyermek valóban élvez és észrevétlenül fejlődik közben. A gyermekközpontú oktatás lényege a játék. Fontos megemlíteni, hogy a játék vezetése a pedagógiában a leggyakrabban a pedagógusra hárul, és ez nem ritkán nagyon bonyolult feladat. Egyes játékoknak nem csak a menetét kell nagyvonalakban ismerni, hanem fel kell rá készülni. Eszközökkel, szervezéssel, a precíz ismeretanyag pontos tudatával (például egy vers megtanulása: gondoljunk csak a „Gyertek haza ludaim” játékra!) A játék egyaránt nagyon fontos fogalom a pedagógiában, a pszichológiában, a szociológiában, sőt, a mindennapi életben is. Ragaszkodva a témánkhoz, pedagógiai szemmel nézve a játék elengedhetetlen része az oktatásnak. Fontos, hogy ne fásuljanak a gyermekek a tanulás közben, fel tudjanak lélegezni, tudjanak egy kicsit mozogni, valamint absztrahálni a tudást, amit átvettek, más esetben alapozni egy új tananyagot. Fontos, hogy ne fásuljanak a gyermekek a tanulás közben, fel tudjanak lélegezni, tudjanak egy kicsit mozogni, valamint absztrahálni a tudást, amit átvettek, más esetben alapozni egy új tananyagot. Örök vita tárgya volt és lesz is, hogy mi számít játéknak, és mi nem. Visszatérve egy pillanatra a pszichológiai szemléletre, van elmélet, mely szerint semmi más nem játék, csak a szabad játék, melynek minden szabályát, az egész világát a gyermek és a gyermeki képzeletvilág határozza meg. Újszerű és az utóbbihoz képest már-már alternatív vélemény, hogy minden játék, amely nem tartozik az összes többi pedagógiai módszerhez – és valójában ma a pedagógusok humánus többsége így vélekedik, és vallja a fenti tulajdonságokat a játéknak. Újszerű és az utóbbihoz képest már-már alternatív vélemény, hogy minden játék, amely nem tartozik az összes többi pedagógiai módszerhez – és valójában ma a pedagógusok humánus többsége így vélekedik, és vallja a fenti tulajdonságokat a játéknak. A játéknak, mely az óra azon része, amelyet a gyermek valóban élvez és észrevétlenül fejlődik közben. A gyermekközpontú oktatás lényege a játék. Fontos megemlíteni, hogy a játék vezetése a pedagógiában a leggyakrabban a pedagógusra hárul, és ez nem ritkán nagyon bonyolult feladat. Egyes játékoknak nem csak a menetét kell nagyvonalakban ismerni, hanem fel kell rá készülni. Eszközökkel, szervezéssel, a precíz ismeretanyag pontos tudatával (például egy vers megtanulása: gondoljunk csak a „Gyertek haza ludaim” játékra!)

34 Robert Fischer könyve szerinti felosztás: • Nyelvi játékok: Fogalmi játékok Definíciós játékok Verses játékok • Logikai-matematikai játékok: Számjátékok Stratégiai táblás játékok • Vizuális-térbeli és kinesztetikus játékok • Rajzolós játékok • Memóriajátékok • Zenei játékok • Problémamegoldó játékok Robert Fischer könyve szerinti felosztás: • Nyelvi játékok: Fogalmi játékok Definíciós játékok Verses játékok • Logikai-matematikai játékok: Számjátékok Stratégiai táblás játékok • Vizuális-térbeli és kinesztetikus játékok • Rajzolós játékok • Memóriajátékok • Zenei játékok • Problémamegoldó játékok

35 • A játék jellemzői alapján tervezzünk játékot • Mit fejleszt a játék? • Mi a célja a játéknak? • Kinek/kiknek való a játék? (kor, nem, képesség) • Hol játszható? • Mikor játszható? • Hányan játszhatják? • Kapcsolódik-e a tananyaghoz, ha igen, miben és hogyan? • A játék jellemzői alapján tervezzünk játékot • Mit fejleszt a játék? • Mi a célja a játéknak? • Kinek/kiknek való a játék? (kor, nem, képesség) • Hol játszható? • Mikor játszható? • Hányan játszhatják? • Kapcsolódik-e a tananyaghoz, ha igen, miben és hogyan?

36 A játék típusa, a tervezés • A játék típusa, a tervezés lényege attól függhet, hogy aznap mennyi szabadidőnk van, milyen az időjárás (egy szép napos időben nem fogunk teremben játszani, és egy esős, szeles napon nem fogjuk megtartani a sportversenyt csak azért, mert ezt terveztük), milyen a gyerekek hangulata (fárasztó napjuk volt-e?), mit szeretnénk gyakorolni, mely ismeretet szükséges elmélyíteni A tanító repertoárjában jobb esetben szerepel pár perces és órákig játszható játék is. Lehet tehát választani, hogy mikor melyiket kezdeményezzük arra az időpontra, beleillesztve a tananyagba. A játék típusa, a tervezés • A játék típusa, a tervezés lényege attól függhet, hogy aznap mennyi szabadidőnk van, milyen az időjárás (egy szép napos időben nem fogunk teremben játszani, és egy esős, szeles napon nem fogjuk megtartani a sportversenyt csak azért, mert ezt terveztük), milyen a gyerekek hangulata (fárasztó napjuk volt-e?), mit szeretnénk gyakorolni, mely ismeretet szükséges elmélyíteni A tanító repertoárjában jobb esetben szerepel pár perces és órákig játszható játék is. Lehet tehát választani, hogy mikor melyiket kezdeményezzük arra az időpontra, beleillesztve a tananyagba.

37 • Hogyan kezdeményezhetünk játékot? • Az órán a megfelelően betervezett időpontra időzítve, vagy akár spontán is. Az instrukciókat, szabályokat, ha még nem ismerik, bevezetjük őket, próbajátékot játszunk, majd újrakezdjük a játékot és irányítjuk azt. Fontos, hogy a játékot se unják meg, ezért a játék menetét, szabályait módosítva felfrissíthetjük a tevékenység kiváltotta reakciókat. • Szabadidős játékok esetén: megkérdezzük, hogy kinek van kedve játszani. Akik szeretnének, azokkal a körben ülünk és elmondjuk a szabályokat. A kisebbekkel először a játék legegyszerűbb variációját tanuljuk meg, majd lépésről lépésre nehezíthetjük a játékot. Ha néhány gyerek megismerte a játékszabályt, akkor már ők is lehetnek játékvezetők és megtaníthatják azt társaiknak. Azoknak a gyerekeknek, akik miatt kezdeményezzük az adott játékot, mondjuk, hogy:- szeretném, ha velem játszanál, segítenél nekem, lennél a párom a játékban stb. Előfordulhat, hogy egy csoport valamely játékot jobban megkedvel, egy másikat viszont nem. A nemtetszés biztos jele, ha önállóan nem kezdeményezik a tanult játékot. Helyette keressünk mást, amelyik ugyanazt a célt szolgálja. Szinte mindegyik osztálynak más- más a kedvence. Ezeket a játékokat többnyire variálják, átdolgozzák, továbbfejlesztik, további szabályokat alkotnak hozzá. Semmi esetre se erőltessük azt, amihez nincs kedvük! • Az a játék épült be az osztály játékkincsébe, amelyiket önállóan kezdeményez az osztály, és a nevelő részvétele nélkül huzamosabb ideig játszanak. • Hogyan kezdeményezhetünk játékot? • Az órán a megfelelően betervezett időpontra időzítve, vagy akár spontán is. Az instrukciókat, szabályokat, ha még nem ismerik, bevezetjük őket, próbajátékot játszunk, majd újrakezdjük a játékot és irányítjuk azt. Fontos, hogy a játékot se unják meg, ezért a játék menetét, szabályait módosítva felfrissíthetjük a tevékenység kiváltotta reakciókat. • Szabadidős játékok esetén: megkérdezzük, hogy kinek van kedve játszani. Akik szeretnének, azokkal a körben ülünk és elmondjuk a szabályokat. A kisebbekkel először a játék legegyszerűbb variációját tanuljuk meg, majd lépésről lépésre nehezíthetjük a játékot. Ha néhány gyerek megismerte a játékszabályt, akkor már ők is lehetnek játékvezetők és megtaníthatják azt társaiknak. Azoknak a gyerekeknek, akik miatt kezdeményezzük az adott játékot, mondjuk, hogy:- szeretném, ha velem játszanál, segítenél nekem, lennél a párom a játékban stb. Előfordulhat, hogy egy csoport valamely játékot jobban megkedvel, egy másikat viszont nem. A nemtetszés biztos jele, ha önállóan nem kezdeményezik a tanult játékot. Helyette keressünk mást, amelyik ugyanazt a célt szolgálja. Szinte mindegyik osztálynak más- más a kedvence. Ezeket a játékokat többnyire variálják, átdolgozzák, továbbfejlesztik, további szabályokat alkotnak hozzá. Semmi esetre se erőltessük azt, amihez nincs kedvük! • Az a játék épült be az osztály játékkincsébe, amelyiket önállóan kezdeményez az osztály, és a nevelő részvétele nélkül huzamosabb ideig játszanak.

38 • A játék körülményei • Biztosítsunk olyan körülményeket, hogy egy időben akár több, kisebb - nagyobb csoportban is tudjanak tevékenykedni. Erre legalkalmasabb forma, ha az asztalokat összetoljuk vagy egymás felé fordítjuk. Vetélkedőknél, csoportjátéknál, szituációs játékoknál, előadásoknál körben, vagy félkörben helyezhetjük el a székeket. Megéri az átrendezésre fordított fáradságot, mert sokkal hangulatosabb, kevésbé iskolai jellegű lesz a játéktér. Alapvető szabály, hogy úgy játsszunk, hogy társainkat ne zavarjuk! A legfőbb szempont azonban az, hogy a gyerek kudarcmentesen, jó kedvűen játsszon. Különösen fontos, hogy a nevelő mintát nyújtva vegyen részt a játékban. • A játék körülményei • Biztosítsunk olyan körülményeket, hogy egy időben akár több, kisebb - nagyobb csoportban is tudjanak tevékenykedni. Erre legalkalmasabb forma, ha az asztalokat összetoljuk vagy egymás felé fordítjuk. Vetélkedőknél, csoportjátéknál, szituációs játékoknál, előadásoknál körben, vagy félkörben helyezhetjük el a székeket. Megéri az átrendezésre fordított fáradságot, mert sokkal hangulatosabb, kevésbé iskolai jellegű lesz a játéktér. Alapvető szabály, hogy úgy játsszunk, hogy társainkat ne zavarjuk! A legfőbb szempont azonban az, hogy a gyerek kudarcmentesen, jó kedvűen játsszon. Különösen fontos, hogy a nevelő mintát nyújtva vegyen részt a játékban.

39 Sportjátékok, közösségi játékok • A sportjátékok fogalma, szabályaik, jellemzőik, az egyes sportjátékok szerepe, megválasztásának szempontjai. • A társas és közösségi játékok jellemzői, az egyes játékok szerepe, megválasztásának szempontjai. • A csoportos foglalkozásokat meghatározó pszichológiai jellemzők, feltételek. • A sportjátékok fogalma, szabályaik, jellemzőik, az egyes sportjátékok szerepe, megválasztásának szempontjai. • A társas és közösségi játékok jellemzői, az egyes játékok szerepe, megválasztásának szempontjai. • A csoportos foglalkozásokat meghatározó pszichológiai jellemzők, feltételek.

40 SPORT 1.A testi erőnek, ügyességnek alkalmazásával, felhasználásával végzett olyan tevékenység, amelynek célja a testi-lelki erők, képességek harmonikus fejlesztése, illetve versenyszerű összecsapásokon való bemutatása. A sport jó hatással van a mozgatószervekre. A fiatal kortól kezdve folytatott, az életkori fejlettségi szintnek megfelelő, nem túlhajszolt sporttevékenység elejét veszi a testtartási hibáknak, edzetté, ellenállóvá teszi a szervezetet. Jó hatással van a szív működésére, a légzésre és az anyagcserére is, csökkenti az idegrendszer feszültségét, egyensúlyi állapotot teremt. Fejleszti az izomerőt, az izmok működésének gyorsaságát, teljesítőképességét. SPORT 1.A testi erőnek, ügyességnek alkalmazásával, felhasználásával végzett olyan tevékenység, amelynek célja a testi-lelki erők, képességek harmonikus fejlesztése, illetve versenyszerű összecsapásokon való bemutatása. A sport jó hatással van a mozgatószervekre. A fiatal kortól kezdve folytatott, az életkori fejlettségi szintnek megfelelő, nem túlhajszolt sporttevékenység elejét veszi a testtartási hibáknak, edzetté, ellenállóvá teszi a szervezetet. Jó hatással van a szív működésére, a légzésre és az anyagcserére is, csökkenti az idegrendszer feszültségét, egyensúlyi állapotot teremt. Fejleszti az izomerőt, az izmok működésének gyorsaságát, teljesítőképességét.

41 2. Valamely testnevelési ágazat rendszeres versenyszerű művelése. Megkülönbözetünk szellemi játékokat, és fizikai játékokat, illetve céljai szerint öntevékeny és hivatásos sportot. A sport csaknem egyidős a szervezett társadalmi formában élő emberrel. Kezdetben a sport a harci játékokban, különféle versenyekben nyilvánult meg. A rendszeres versenyszerű sport az ókori görögöknél ért el igen magas szintet, a versenyzők rendszeres edzéssel készültek pl. az olimpiai versenyekre. A lovagi nevelés rendszerében szerepelt a lovaglás, vívás, nyíllövés és a vadászat is, ezek azonban a katonai nevelést szolgálták. A modern sport szabályai a 19. sz. Angliájában alakultak ki, létrejöttek az első sportegyesületek, kidolgozták az edzés tudományos eljárásait. A 19. sz. végén újjászervezett olimpiai játékok a sportmozgalom világméretű elterjedését eredményezték. 2. Valamely testnevelési ágazat rendszeres versenyszerű művelése. Megkülönbözetünk szellemi játékokat, és fizikai játékokat, illetve céljai szerint öntevékeny és hivatásos sportot. A sport csaknem egyidős a szervezett társadalmi formában élő emberrel. Kezdetben a sport a harci játékokban, különféle versenyekben nyilvánult meg. A rendszeres versenyszerű sport az ókori görögöknél ért el igen magas szintet, a versenyzők rendszeres edzéssel készültek pl. az olimpiai versenyekre. A lovagi nevelés rendszerében szerepelt a lovaglás, vívás, nyíllövés és a vadászat is, ezek azonban a katonai nevelést szolgálták. A modern sport szabályai a 19. sz. Angliájában alakultak ki, létrejöttek az első sportegyesületek, kidolgozták az edzés tudományos eljárásait. A 19. sz. végén újjászervezett olimpiai játékok a sportmozgalom világméretű elterjedését eredményezték.

42 Játékok - versenyek A gyermek életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a játék, ez a legkedveltebb életeleme. Ezért a játékot a leghatásosabb testgyakorlatnak tekintjük a gyermek egészséges fejlődése és a nevelési célok megvalósítása érdekében. „A gyermek egy-egy korban feltűnő kedvenc játékait elsősorban az idegrendszer, a mozgatóapparátus fejlettségi foka, működési színvonala szabja meg. Emellett a játéktevékenység fejlődésmenetét, jellegét egyéb körülmények – a gyermek életviszonyai, környezete, értelmi fejlettsége – alakítják elsődlegesen.” Büchler Róbert A gyermek életéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a játék, ez a legkedveltebb életeleme. Ezért a játékot a leghatásosabb testgyakorlatnak tekintjük a gyermek egészséges fejlődése és a nevelési célok megvalósítása érdekében. „A gyermek egy-egy korban feltűnő kedvenc játékait elsősorban az idegrendszer, a mozgatóapparátus fejlettségi foka, működési színvonala szabja meg. Emellett a játéktevékenység fejlődésmenetét, jellegét egyéb körülmények – a gyermek életviszonyai, környezete, értelmi fejlettsége – alakítják elsődlegesen.” Büchler Róbert

43 Játék közben gyakorolja a gyermek a kúszást, mászást, a húzást, tolást, a dobást és a célzást. Az állandó változó játékos tevékenységgel gyakorolja, fejleszti mozgás- és belső szerveit, idegrendszerét. Fokozatosan alakulnak ki a kondicionális képességek egyes fajtái (gyorsaság, állóképesség) és a koordinációs képességek is (ügyesség, hajlékonyság ). A gyermek testi nevelése, játék- és sporttevékenysége szempontjából a legjelentősebb és legfontosabb lelki folyamatok közé tartozik a figyelem. A gyermekek versengéseiben, küzdő játékaiban kezdetleges formában és mértékben már a legkisebbeknél is megtalálhatjuk a gondolkodás és az ítélet szerepét. Pl. az egymás ellen küzdő csapatok már tervet kovácsolnak a győzelem érdekében, egymás megtévesztésére. Ebből a primitív taktikázásból fejlődik ki később a sportjátékokban alkalmazott tervszerűség, trükk, ravaszság. A sportjátékok játékelemeinek végrehajtása során jelentősen fejlődik az emlékezőtehetség és a képzelet is. Játék közben gyakorolja a gyermek a kúszást, mászást, a húzást, tolást, a dobást és a célzást. Az állandó változó játékos tevékenységgel gyakorolja, fejleszti mozgás- és belső szerveit, idegrendszerét. Fokozatosan alakulnak ki a kondicionális képességek egyes fajtái (gyorsaság, állóképesség) és a koordinációs képességek is (ügyesség, hajlékonyság ). A gyermek testi nevelése, játék- és sporttevékenysége szempontjából a legjelentősebb és legfontosabb lelki folyamatok közé tartozik a figyelem. A gyermekek versengéseiben, küzdő játékaiban kezdetleges formában és mértékben már a legkisebbeknél is megtalálhatjuk a gondolkodás és az ítélet szerepét. Pl. az egymás ellen küzdő csapatok már tervet kovácsolnak a győzelem érdekében, egymás megtévesztésére. Ebből a primitív taktikázásból fejlődik ki később a sportjátékokban alkalmazott tervszerűség, trükk, ravaszság. A sportjátékok játékelemeinek végrehajtása során jelentősen fejlődik az emlékezőtehetség és a képzelet is.

44 A játék érzelmi hatásai is rendkívül jelentősek, mert értelmünk mellett érzelmeink döntően befolyásolhatják akaratunkat. A játék a gyermek számára örömöt jelent, ezért szeret játszani. Az öröm és siker adta nevelési lehetőségeket kell arra felhasználni, hogy beilleszkedve a közösségbe kamatoztathassák a játékokban kialakítható erkölcsi követelményeket: az indulat fékezését, a fegyelmezett küzdeni tudást, a szabályok betartását, a csapatért történő erőfeszítést. Sok időnek kell eltelnie addig, míg a tanulók megtanulják tiszteletben tartani a játékok szabályait. Sokáig nem akarnak belenyugodni abba,hogy legyőzték őket. Ha ez másképp nem megy, a hangadók vezérletével még a tettlegességtől sem riadva vissza megpróbálják ellensúlyozni a szabályos játékban elszenvedett vereséget. Csak később lép a spontán indulatok, a nyers testi erő helyébe a játékszabályok betartása, a vereség elviselése, a közösség fegyelmező ereje. A játék érzelmi hatásai is rendkívül jelentősek, mert értelmünk mellett érzelmeink döntően befolyásolhatják akaratunkat. A játék a gyermek számára örömöt jelent, ezért szeret játszani. Az öröm és siker adta nevelési lehetőségeket kell arra felhasználni, hogy beilleszkedve a közösségbe kamatoztathassák a játékokban kialakítható erkölcsi követelményeket: az indulat fékezését, a fegyelmezett küzdeni tudást, a szabályok betartását, a csapatért történő erőfeszítést. Sok időnek kell eltelnie addig, míg a tanulók megtanulják tiszteletben tartani a játékok szabályait. Sokáig nem akarnak belenyugodni abba,hogy legyőzték őket. Ha ez másképp nem megy, a hangadók vezérletével még a tettlegességtől sem riadva vissza megpróbálják ellensúlyozni a szabályos játékban elszenvedett vereséget. Csak később lép a spontán indulatok, a nyers testi erő helyébe a játékszabályok betartása, a vereség elviselése, a közösség fegyelmező ereje.

45 A játékok bevezetésének fokozatai A fokozatok tükrözik az idegrendszer, a mozgásapparátus fejlettségi fokát és működési színvonalát is. Betartásuk egyben biztosíték arra,hogy az így szervezett – korosztálynak megfelelő- játék minden hatásában megfelel a nevelési-oktatási követelményeknek is. A fokozatok tükrözik az idegrendszer, a mozgásapparátus fejlettségi fokát és működési színvonalát is. Betartásuk egyben biztosíték arra,hogy az így szervezett – korosztálynak megfelelő- játék minden hatásában megfelel a nevelési-oktatási követelményeknek is.

46 Legegyszerűbb feladatjátékok Ezekben a játékokban egyetlen egyszerű feladat jelenti egyben az elérendő célt is. • Csoportos futás megadott helyre vagy kijelölt tárgyak megkerülésével, az eredeti helyre történő visszaérkezéssel. • Egyszerű utánzó játék keretében vonatozhatnak, utánozhatják a gépkocsikat egyszerű feladatokkal nehezített formákban (kerülés, átbújás stb.), és végezhetnek állatjárásokkal kapcsolatos feladatokat is. Ezekben a játékokban egyetlen egyszerű feladat jelenti egyben az elérendő célt is. • Csoportos futás megadott helyre vagy kijelölt tárgyak megkerülésével, az eredeti helyre történő visszaérkezéssel. • Egyszerű utánzó játék keretében vonatozhatnak, utánozhatják a gépkocsikat egyszerű feladatokkal nehezített formákban (kerülés, átbújás stb.), és végezhetnek állatjárásokkal kapcsolatos feladatokat is.

47 Fogójátékok A fogójátékok legegyszerűbb formái jelentik a következő fokozatot, melyekben a gyermekek szerepes-utánzó játékok formájában ismerik meg a fogó és menekülő fogalmát és gyakorlatát. Az üldöző és menekülő fogalma és gyakorlata jelenti a legnagyobb problémát a gyermekek számára, akik vagy tanácstalanul ácsorognak a fogó körül, vagy mindenki meg akarja fogatni magát a játék kezdeti szakaszában. A szerepes-utánzó játékok a gyermek mesebeli és egyéb ismereteire támaszkodva könnyebben kialakíthatják a menekülő és üldöző (fogó) fogalmát. A fogójátékok legegyszerűbb formái jelentik a következő fokozatot, melyekben a gyermekek szerepes-utánzó játékok formájában ismerik meg a fogó és menekülő fogalmát és gyakorlatát. Az üldöző és menekülő fogalma és gyakorlata jelenti a legnagyobb problémát a gyermekek számára, akik vagy tanácstalanul ácsorognak a fogó körül, vagy mindenki meg akarja fogatni magát a játék kezdeti szakaszában. A szerepes-utánzó játékok a gyermek mesebeli és egyéb ismereteire támaszkodva könnyebben kialakíthatják a menekülő és üldöző (fogó) fogalmát.

48 A feladat- és utánzójátékok összetettebb formái Ezekben a játékokban már több feladatot kell megoldani tanulóinknak a játék tartalma alatt. • Játékos futkározás közben leguggolás, leülés, lefekvés. • Vonatozás: ellenvonattal, tolatással, alagúttal, gyors- és személyvonat sebességével. • Összetettebb feladatok megoldását követelő iskolai játékok: guggoló fogó, sapkás fogó, mókusok ki a házból! stb. Ezekben a játékokban már több feladatot kell megoldani tanulóinknak a játék tartalma alatt. • Játékos futkározás közben leguggolás, leülés, lefekvés. • Vonatozás: ellenvonattal, tolatással, alagúttal, gyors- és személyvonat sebességével. • Összetettebb feladatok megoldását követelő iskolai játékok: guggoló fogó, sapkás fogó, mókusok ki a házból! stb.

49 A két vagy több gyermek együttműködését igénylő játékok magasabb formát jelentenek. Megköveteli a játékban részt vevő minden tanulótól mozgásaiknak a társak mozgásával kialakított összhangját • Két-három gyermekkel játszható vagy csoportosan végeztethető pl. a páros fogó, láncfogó, szarvas vadászat, balatoni halászok stb. • A labdás játékok legelső fokozatai a célba gurító és célba dobó versenyek jelentik, majd az elemi labdakészséget feltételező adogató versenyekkel folytatódik. Ezeknél a játékoknál az eredményesség már a tanulók együttműködésétől is függ, és ösztönzőleg hat az egyén teljesítményére is. • Váltó- és sorversenyek, melyeket járással, futással, hordással, akadályok megkerülésével vagy leküzdésével végeznek, már a legmagasabb együttműködést követelik meg a csapatok tagjaitól. A két vagy több gyermek együttműködését igénylő játékok magasabb formát jelentenek. Megköveteli a játékban részt vevő minden tanulótól mozgásaiknak a társak mozgásával kialakított összhangját • Két-három gyermekkel játszható vagy csoportosan végeztethető pl. a páros fogó, láncfogó, szarvas vadászat, balatoni halászok stb. • A labdás játékok legelső fokozatai a célba gurító és célba dobó versenyek jelentik, majd az elemi labdakészséget feltételező adogató versenyekkel folytatódik. Ezeknél a játékoknál az eredményesség már a tanulók együttműködésétől is függ, és ösztönzőleg hat az egyén teljesítményére is. • Váltó- és sorversenyek, melyeket járással, futással, hordással, akadályok megkerülésével vagy leküzdésével végeznek, már a legmagasabb együttműködést követelik meg a csapatok tagjaitól.

50 SPORTJÁTÉKOK A sportjátékok oktatásánál a választott játék alapvető mozgáselemeinek elsajátítása és a szabályok ismeretében végzett játék az elérendő tantervi cél. Az ehhez vezető utat úgy kell megválasztanunk, hogy a minimális labdakezelési biztonság kialakulásával párhuzamosan a leglényegesebb mozgástechnikai elemek elsajátítása révén minél előbb kialakulhasson a folyamatos játék. Az oktatás folyamatában ennek érdekében az egyszerű és szabálykönnyítésekkel, „házi szabályokkal” végzett sportjátékokkal biztosítsuk az és csapat számára a tanult játékelemek alkalmazási lehetőségeit. A tanulók játékkészségének megismerésével, az azonos játékerőt képviselő, az állandó jellegű csapatok küzdelmeivel fokozatosan kialakul a csapatszellem is. SPORTJÁTÉKOK A sportjátékok oktatásánál a választott játék alapvető mozgáselemeinek elsajátítása és a szabályok ismeretében végzett játék az elérendő tantervi cél. Az ehhez vezető utat úgy kell megválasztanunk, hogy a minimális labdakezelési biztonság kialakulásával párhuzamosan a leglényegesebb mozgástechnikai elemek elsajátítása révén minél előbb kialakulhasson a folyamatos játék. Az oktatás folyamatában ennek érdekében az egyszerű és szabálykönnyítésekkel, „házi szabályokkal” végzett sportjátékokkal biztosítsuk az és csapat számára a tanult játékelemek alkalmazási lehetőségeit. A tanulók játékkészségének megismerésével, az azonos játékerőt képviselő, az állandó jellegű csapatok küzdelmeivel fokozatosan kialakul a csapatszellem is.

51 Ennek leglényegesebb követelménye, hogy az egyén minden tevékenységét a csapat sikeres szereplése érdekében fejtse ki. Ne engedjük meg a csapatjáték szellemével ellentétes egyénieskedést, a társak vagy az ellenfél játékosainak lebecsülését, a játékvezető ítéleteinek bírálatát, a pályán elért eredmények feletti vitákat, esetleges civódást. A sportjátékok rendkívül széles lehetőséget nyújtanak az erkölcsi nevelés különböző hatásainak kifejtésére. A szabályok ismeretében végzett játék – mint az oktatás célja – csak akkor lesz eredményes, ha a tanulók a különböző játékhelyzetekben is biztosan kezelik a labdát akár kézzel, akár lábbal, és mozgásszabályozásuk mindig a feladatnak megfelelő lesz. Már a legalapvetőbb labdakezelési gyakorlatok is tartalmaznak mozgástechnikai elemeket, melyeknek száma a páros és társas gyakorlás, majd a csapatjáték során egyre bővül a támadás és védekezés játékelemeivel. Ennek leglényegesebb követelménye, hogy az egyén minden tevékenységét a csapat sikeres szereplése érdekében fejtse ki. Ne engedjük meg a csapatjáték szellemével ellentétes egyénieskedést, a társak vagy az ellenfél játékosainak lebecsülését, a játékvezető ítéleteinek bírálatát, a pályán elért eredmények feletti vitákat, esetleges civódást. A sportjátékok rendkívül széles lehetőséget nyújtanak az erkölcsi nevelés különböző hatásainak kifejtésére. A szabályok ismeretében végzett játék – mint az oktatás célja – csak akkor lesz eredményes, ha a tanulók a különböző játékhelyzetekben is biztosan kezelik a labdát akár kézzel, akár lábbal, és mozgásszabályozásuk mindig a feladatnak megfelelő lesz. Már a legalapvetőbb labdakezelési gyakorlatok is tartalmaznak mozgástechnikai elemeket, melyeknek száma a páros és társas gyakorlás, majd a csapatjáték során egyre bővül a támadás és védekezés játékelemeivel.

52 A különböző rúgások, dobások, ütések játék közbeni egyéni végrehajtása fokozatosan egészül ki a támadás és védekezés egyéni és csapatkövetelményeinek elsajátításával, a csapatjáték folyamatosságának kialakulásával. Az alapvető labdakezelési biztonság párosul az egyén és a csapat mozgástechnikai biztonságával, a játék az „ötletjátékból” csapatjátékká alakul. A különböző rúgások, dobások, ütések játék közbeni egyéni végrehajtása fokozatosan egészül ki a támadás és védekezés egyéni és csapatkövetelményeinek elsajátításával, a csapatjáték folyamatosságának kialakulásával. Az alapvető labdakezelési biztonság párosul az egyén és a csapat mozgástechnikai biztonságával, a játék az „ötletjátékból” csapatjátékká alakul.

53 A tantervben szereplő játékok Két csoportra osztjuk: • Iskolai játékok: közé a futójátékok, sorversenyek, váltóversenyek, fogók, és fogójátékok, a labdás és a küzdő játékok tartoznak. • Sportjátékok: labdarúgás,kézilabda,kosárlabda,röplabda.

54 A mozgásos játékok kulturális értéke A játékoktól, sportoktól azt várjuk a nevelésben, hogy a bennük objektivált tevékenységek elsajátítása révén fejlődjön a tanulók cselekvéskultúrája, fizikai cselekvőképessége. A játék jelentősége tehát nem abban merül ki, hogy valami „fontos” elsajátításával járó monotóniát oldjon, a „komolyba” valami gyermeki derűt, szórakoztató változatosságot „vigyen be”. A játék sohasem lehet „öncélú”, a gyermekek kizárólagos szórakoztatását, a tanár „kikapcsolódását” jelentő tevékenység. A játékoktól, sportoktól azt várjuk a nevelésben, hogy a bennük objektivált tevékenységek elsajátítása révén fejlődjön a tanulók cselekvéskultúrája, fizikai cselekvőképessége. A játék jelentősége tehát nem abban merül ki, hogy valami „fontos” elsajátításával járó monotóniát oldjon, a „komolyba” valami gyermeki derűt, szórakoztató változatosságot „vigyen be”. A játék sohasem lehet „öncélú”, a gyermekek kizárólagos szórakoztatását, a tanár „kikapcsolódását” jelentő tevékenység.

55 ÖsszegezveÖsszegezve Mindig, mint az elérendő célok megvalósításának eszközeként kell alkalmaznunk, és így az előzőekben már hangsúlyozott megfelelő kiválasztással, szervezéssel, irányítással és vezetéssel megfelelő „visszajelzéseket” ad maga a játék tevékenységünk eredményes vagy eredménytelen voltáról.

56


Letölteni ppt "SZABADIDŐ-SZERVEZÉS 30 óra A tanuló ismerje a rendezvényszervezés alapvető, technikai jellegű feladatait, legye képes azokat önállóan elvégezni. Tevékenyen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések