Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter."— Előadás másolata:

1 Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter

2 A Magyar Köztársaság ALKOTMÁNYA 70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. környezet védelmével valósítja meg.

3 A rendszeres testedzés lehetséges színterei Élsport Szabadidősport Szabadidősport

4 A testedzés, mint egészségfaktor  Az élsport ebből a szempontból – nagy általánosságban – elhanyagolható;  A sport területei közül a szabadidősport számítható ide szükség van a lakosság mozgásgazdag életmódjára;

5 Fontos-e a társadalomnak a lakosság testi-lelki egészsége, értelmes, mozgásban is gazdag életmódja? Mindenki azt mondja, hogy IGEN! •Egyén: IGEN •Munkáltató:IGEN •Állam: IGEN •Civilek:IGEN Ha mindenkinek ennyire fontos, hol a gond? Ki az, aki hajlandó ezért terheket is vállalni?

6 A realitás:  Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám alapján a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk.  Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a sportol.  Felmérések alapján megállapítható, hogy – összehasonlítva más országokkal – a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési módjának.

7 Ki fizesse meg az emberek mozgásgazdag életmódjának költségterheit?  Az egyén?  A munkáltató?  A civil szervezetek?  A szponzorok?  Az állam?

8 Az egyén? Alapvetően Ő felel saját sportolásáért.  Ő teremti elő a szükséges szabadidejét;  Ő fektet be a kiválasztott mozgáskultúra elméleti és gyakorlati elsajátításába;  Ő térképezi fel a szükséges feltételeket;  Ő választja ki a megfelelő ajánlatot;  Ő bérli, vagy vásárolja a szükséges sporteszközöket;  Neki kell gondoskodnia megfelelő partnerről. Belefér-e a fogyasztói kosárba a mozgás?

9 A munkáltató ? Ők ugyanis érdekeltek a munkavállalók megfelelő munkavállalók megfelelő fittségi és egészségi állapotában, azaz „termelési képességében”. fittségi és egészségi állapotában, azaz „termelési képességében”. Már Magyarországon is van arra példa, hogy a munkáltató átvállal költségeket a munka-vállalóinak sportolásáért, mozgásgazdag életmódjáért.

10 A társadalmi szervezetek? A civilek a tagságukat alkotó egyénektől vállalnak át feladatokat:  a szervezésben,  a feltételek megteremtésében. A feladat-átvállalást cserébe gyakran kedvezőbb költségek fejében nyújtják, köszönhetően •az összefogásnak •a nagyobb mennyiségnek, •a nagyobb elérésnek és •a nyilvánosságnak köszönhető esetleges szponzorációknak.

11 Az állam?  ésszerű anyagi megfontolásokból és  a társadalom tagjai iránti felelősség- tudatból feladatokat vállal polgárai egészsége érdekében.

12 Akkor, mi a teendő?

13 Az ISM, a GYISM, az NSH valamint az ÖTM és az ÖM sport szakállamtitkárság közvetlen szabadidősport célú támogatásai: • Ft • Ft • Ft • Ft • Ft • Ft* • Ft • Ft • Ft

14 A szabadidősport támogatására létrehozott közalapítvány diák- és szabadidősport támogatása  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft

15 A Nemzeti Szabadidősport Szövetség által nyújtott támogatások  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft

16 A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen

17  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft  Ft*  Ft  Ft  Ft

18 Mit szeretnének a polgárok?

19 Lakossági prioritások élsportra és szabadidősportra vetítve a hazai versenyeket, bajnokságokat7,67% az utánpótlás-nevelést, a tehetségkutatást14,74% az olimpiai felkészülést12,47% a világversenyekre való felkészítést9,57% Élsport összesen: 44,45% a felnőttek sportolását7,90% a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását21,79% az országos egészségmegőrző programokat13,39% a testnevelésórák korszerűsítését12,48% Szabadidősport, diáksport összesen: 55,56%

20 A évi sportköltségvetés társadalmi forrásfelosztás szerinti kalkulált alakulása Az utánpótlás nevelésre, a tehetségkutatásra Az olimpiai felkészülésre A világversenyekre való felkészítésre A hazai versenyekre, bajnokságokra A felnőttek sportolására A testnevelésórák korszerűsítésére A gyermekek iskolai órákon kívüli sportolására Az országos egészségmegőrző programokra Összesen:

21 Ha a közvélemény osztaná fel a forrásokat mennyiben lenne más, mint a tényleges, állami felosztás?

22 Felhasznált irodalom:  évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról;  évi XL. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról;  évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról;  évi C. tv. a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról;  évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról;  évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról;  évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról;  évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról;  évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről;  A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a évi tényadatokat;  Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., évi mérlegei;  Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007;  Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;


Letölteni ppt "Háttéranyag a szabadidősportról Összeállította: Salga Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések