Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008 Szeptember 24. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vidékünk a jövőnk A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008 Szeptember 24. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vidékünk a jövőnk A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2008 Szeptember 24. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vidékünk a jövőnk A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. Vidékünk nem csak Őseink öröksége, hanem kölcsön Unokáinktól

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Vidékünk a jövőnk – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 11 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 55%-a, 6 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 23 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 14 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Vidékünk a jövőnk területe 42 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 30,177 fő, a városokban élő lakosok száma 5,638 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 30, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Csurgó 5,638 fő 2,670 fő 1,429 fő 1,388 fő Berzence Mesztegnyő Iharosberény Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 6 Fejlesztési intézkedések száma 14 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 11 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 23 Vidékünk a jövőnk – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 1,151,478 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Vidékünk a jövőnk – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neve ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése ▪Falumegújítás és -fejlesztés ▪A kulturális örökség megőrzése ▪Leader közösségi fejlesztés ▪Leader vállalkozás fejlesztés ▪Leader képzés ▪Leader rendezvény ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Leader komplex projekt HPME-k száma (db) ▪2▪2 ▪5▪5 ▪3▪3 ▪2▪2 ▪6▪6 ▪5▪5 ▪1▪1 ▪2▪2 ▪1▪1 Allokált forrás (EUR) ▪823,760 ▪1,151,478 ▪618,826 ▪1,014,700 ▪427,756 ▪356,240 ▪44,973 ▪206,210 ▪36,000

6 5 Vidékünk a jövőnk - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Térségünk kiemelt fejlesztést igénylő terület, a lakosság jövedelmi és a vállalkozás-sűrűségi mutatók alacsonyak. A vállalkozások tőkehiánnyal és komoly piacra jutási nehézségekkel küszködnek, alacsony termék-feldolgozottsági szintet produkálnak, így magas a térségi tőkekiáramlás. A lakosság számához mérten az álláskeresők aránya magas (legtöbbjük a hátrányos helyzetű csoportokból kerül ki), egyes településeken kritikus mértékben romlik a lakosság korösszetétele a népesség fogyása miatt. A települések többségében a szolgáltatók vagy teljesen hiányoznak, vagy alacsony minőségű szolgáltatást nyújtanak. ▪Térségünk megújulásához elodázhatatlanul szükséges az ökológiai adottságaival összhangban lévő struktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása. Ösztönözni kell a tradicionális, magas élőmunka igényű termelési módok fejlesztését, mely kapcsolódik a humánerő-gazdálkodás fejlesztéséhez is. Mezőgazdasági jellegű területünkön ösztönözzük a mezőgazdaságból származó jövedelemtermelő tevékenységeket (pl.: megújuló energia). A diverzifikáció erősíti a helyi identitástudatot, elősegíti kulturális szolgáltatások fejlesztését, a helyi értékek ápolását, ezáltal a lakosság a saját környezetében akar magának megélhetést biztosítani.

7 6 Stratégiánk alapvető célja, hogy elősegítsük térségünk népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítását, a fenntartható humán és természeti erőforrás-gazdálkodással, a gazdasági bázis erősítésével, az itt végzett tevékenységek és itt nyújtott szolgáltatások fejlesztésével. Mindegyik prioritásunkban és intézkedésünkben valamilyen formában megjelenik legfőbb célunk a térségi munkahelyek megőrzése, és új biztos, kiszámítható munkahelyek teremtése. Célunk a jövedelemtermelő lehetőségek növelése, amit a piaci viszonyokhoz igazodó versenyképes gazdasági környezet és térségi infrastruktúra megteremtésével kívánunk elérni. Térségünk felzárkózásához elodázhatatlanul szükséges az ökológiai adottságaival összhangban lévő struktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása az itt élők életminőségének javítása érdekében. Célként fogalmaztuk meg a térség épített és természeti környezetének fenntartását, amelyek turisztikai potenciál és a kulturális szolgáltatások erősítésén túlmenően az itt lakók komfortérzetét és életminőségét is javítani tudják. Stratégiánk alapvető célja, hogy elősegítsük térségünk népességmegtartó képességének és a lakosság életminőségének javítását, a fenntartható humán és természeti erőforrás-gazdálkodással, a gazdasági bázis erősítésével, az itt végzett tevékenységek és itt nyújtott szolgáltatások fejlesztésével. Mindegyik prioritásunkban és intézkedésünkben valamilyen formában megjelenik legfőbb célunk a térségi munkahelyek megőrzése, és új biztos, kiszámítható munkahelyek teremtése. Célunk a jövedelemtermelő lehetőségek növelése, amit a piaci viszonyokhoz igazodó versenyképes gazdasági környezet és térségi infrastruktúra megteremtésével kívánunk elérni. Térségünk felzárkózásához elodázhatatlanul szükséges az ökológiai adottságaival összhangban lévő struktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása az itt élők életminőségének javítása érdekében. Célként fogalmaztuk meg a térség épített és természeti környezetének fenntartását, amelyek turisztikai potenciál és a kulturális szolgáltatások erősítésén túlmenően az itt lakók komfortérzetét és életminőségét is javítani tudják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Vidékünk a jövőnk – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Helyi közösségünk földrajzilag a Dunántúli-dombságon található. Két statisztikai kistérség (csurgói, marcali) területén helyezkedik el, a csurgói kistérséget teljes egészében, a marcali kistérségből 24 települést ölel fel. A térség majdnem határos a Balatonnal, így 7 települése is a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik (Csömend, Főnyed, Nikla; Sávoly, Somogysámson, Szegerdő, Táska), 3246 fő lakossággal. A településhálózat mai képe és területi jellege hosszú történeti fejlődés eredménye, s egyben a gazdasági, társadalmi folyamatok befolyásolásának az egyik legmerevebb része, általános feltételrendszere. A kistérség településhálózatának fejlődési folyamatait elsősorban az országos történeti mozgások és sorsfordulók határozták meg, de az egyes települések mégis szert tettek egyedi sajátosságokra is. A települési sajátosságok részben a lokális természetföldrajzi környezet hasznosításához (szántóterület, erdő), részben pedig a helyi történeti-társadalmi specifikumokhoz (pl. kisnemesi falvak, uradalmi központok, uradalmi majorok, kisbirtokos parasztfalvak) kapcsolhatóak. Közösségünk népsűrűsége 39 fő/km2. A népsűrűség tekintetében jóval alatta marad a megyei átlagnak (55 fő/km2). A térségben az aprófalvak a jellemzőek, a települések átlagos népessége 718,5 fő, ami a Somogy megyei átlaghoz képest is alacsonynak mondható (1 354 fő). A térségben egyetlen város található (Csurgó), egy nagyközség (Berzence) és néhány nagyobb település (Mesztegnyő, Iharosberény) az, ahol térségi vagy mikrotérségi központ is működik. Ezek fejlettsége magasabb fokú, mint a néhány száz lelkes zsáktelepüléseké, azonban a közösségen belül nem tapasztalható komolyabb fejlettségbeli különbség. Elsősorban a földrajzi, tradicionális, vagy infrastrukturális szempontból már korábban is összetartozó települések (Marót-völgye, Dráva-völgye, stb.) terveznek közös infrastrukturális (út, szennyvíz) fejlesztéseket. Jóllehet kulturális attrakciók terén - amely önálló vonzerőként is megállná a helyét - a közösség szegény, de sok gazdag felfedezni való történelmi emléket találhatnak az idelátogatók a térségben. Helyi közösségünk földrajzilag a Dunántúli-dombságon található. Két statisztikai kistérség (csurgói, marcali) területén helyezkedik el, a csurgói kistérséget teljes egészében, a marcali kistérségből 24 települést ölel fel. A térség majdnem határos a Balatonnal, így 7 települése is a Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik (Csömend, Főnyed, Nikla; Sávoly, Somogysámson, Szegerdő, Táska), 3246 fő lakossággal. A településhálózat mai képe és területi jellege hosszú történeti fejlődés eredménye, s egyben a gazdasági, társadalmi folyamatok befolyásolásának az egyik legmerevebb része, általános feltételrendszere. A kistérség településhálózatának fejlődési folyamatait elsősorban az országos történeti mozgások és sorsfordulók határozták meg, de az egyes települések mégis szert tettek egyedi sajátosságokra is. A települési sajátosságok részben a lokális természetföldrajzi környezet hasznosításához (szántóterület, erdő), részben pedig a helyi történeti-társadalmi specifikumokhoz (pl. kisnemesi falvak, uradalmi központok, uradalmi majorok, kisbirtokos parasztfalvak) kapcsolhatóak. Közösségünk népsűrűsége 39 fő/km2. A népsűrűség tekintetében jóval alatta marad a megyei átlagnak (55 fő/km2). A térségben az aprófalvak a jellemzőek, a települések átlagos népessége 718,5 fő, ami a Somogy megyei átlaghoz képest is alacsonynak mondható (1 354 fő). A térségben egyetlen város található (Csurgó), egy nagyközség (Berzence) és néhány nagyobb település (Mesztegnyő, Iharosberény) az, ahol térségi vagy mikrotérségi központ is működik. Ezek fejlettsége magasabb fokú, mint a néhány száz lelkes zsáktelepüléseké, azonban a közösségen belül nem tapasztalható komolyabb fejlettségbeli különbség. Elsősorban a földrajzi, tradicionális, vagy infrastrukturális szempontból már korábban is összetartozó települések (Marót-völgye, Dráva-völgye, stb.) terveznek közös infrastrukturális (út, szennyvíz) fejlesztéseket. Jóllehet kulturális attrakciók terén - amely önálló vonzerőként is megállná a helyét - a közösség szegény, de sok gazdag felfedezni való történelmi emléket találhatnak az idelátogatók a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A helyi közösség területén csak néhány helyen található állandó kiállítóhely (Csurgó, Nikla). A térség számos településén megtalálható valamilyen tradicionális gasztronómiai (Nagyszakácsi, Mesztegnyő, stb.), történelemi rendezvény, szokás, amelyeket az önkormányzatok és a civil szervezetek évről évre felelevenítenek. A helyi közösség területén csak néhány helyen található állandó kiállítóhely (Csurgó, Nikla). A térség számos településén megtalálható valamilyen tradicionális gasztronómiai (Nagyszakácsi, Mesztegnyő, stb.), történelemi rendezvény, szokás, amelyeket az önkormányzatok és a civil szervezetek évről évre felelevenítenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 Tájkép, tájszerkezet A terület tájképe változatos, a jellegzetes tájelemek nem sérültek. Általában az épített vidéki településkörnyezet harmonikusan illeszkedik a táj képébe. Talaj A terület fedettsége jó, domborzati viszonyokból adódóan az erodálódott, deflálódott területek nagysága nem számottevő. A talajszennyezettség tekintetében az elmúlt időszak fő szennyezőforrása a nagyüzemi mezőgazdaság volt. A mezőgazdaság átszervezése következtében ez a hatás egyre kevésbé terheli a talajt. Vizek A területen található folyó, patakok, tavak általában jó vízminőségűek. Az élővizek legfontosabb szennyezője a mezőgazdasági művelés, illetve néhány esetben szennyvíz kerülhet élővízbe. A felszín alatti vizek minősége is megfelelőnek mondható. A terület alatt nagykiterjedésű melegvizes medence található, a felszínre hozható víz a talajszinttől 800 – 1200 m mélységben található. Vízfelhasználás tekintetében a legfontosabb a kommunális felhasználás. Levegő A területen jelentős ipari üzem nem található, ennek következtében a legnagyobb levegőszennyező a közlekedés, illetve a fűtés. A vizsgált terület levegője tisztának mondható. Biodiverzitás A „Vidékünk a jövőnk” helyi közösség által lefedett terület úgy Somogy megye, mint az ország egyik legnagyobb biodiverzitású területei közé tartozik. Megtalálhatóak itt a vizek, vízpartok, mocsarak, lápok, egyéb vizes élőhelyek, lomboserdők, valamint a területre jellemző fás legelők. A sokszínű és mozaikos élőhelyeknek köszönhetően gazdag a növény és állatvilág is. Tájkép, tájszerkezet A terület tájképe változatos, a jellegzetes tájelemek nem sérültek. Általában az épített vidéki településkörnyezet harmonikusan illeszkedik a táj képébe. Talaj A terület fedettsége jó, domborzati viszonyokból adódóan az erodálódott, deflálódott területek nagysága nem számottevő. A talajszennyezettség tekintetében az elmúlt időszak fő szennyezőforrása a nagyüzemi mezőgazdaság volt. A mezőgazdaság átszervezése következtében ez a hatás egyre kevésbé terheli a talajt. Vizek A területen található folyó, patakok, tavak általában jó vízminőségűek. Az élővizek legfontosabb szennyezője a mezőgazdasági művelés, illetve néhány esetben szennyvíz kerülhet élővízbe. A felszín alatti vizek minősége is megfelelőnek mondható. A terület alatt nagykiterjedésű melegvizes medence található, a felszínre hozható víz a talajszinttől 800 – 1200 m mélységben található. Vízfelhasználás tekintetében a legfontosabb a kommunális felhasználás. Levegő A területen jelentős ipari üzem nem található, ennek következtében a legnagyobb levegőszennyező a közlekedés, illetve a fűtés. A vizsgált terület levegője tisztának mondható. Biodiverzitás A „Vidékünk a jövőnk” helyi közösség által lefedett terület úgy Somogy megye, mint az ország egyik legnagyobb biodiverzitású területei közé tartozik. Megtalálhatóak itt a vizek, vízpartok, mocsarak, lápok, egyéb vizes élőhelyek, lomboserdők, valamint a területre jellemző fás legelők. A sokszínű és mozaikos élőhelyeknek köszönhetően gazdag a növény és állatvilág is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Szennyvízkezelés A keletkező szennyvíz nagyobbik hányada kommunális szennyvíz, amely a nagyobb települések vonzáskörzetében a központi szennyvíztisztítóban kerül. A tisztítást követően jut ki a természetes vízfolyásokba. A gerincvezetékre nem kapcsolt települések szennyvízhelyzete ellentmondásos. A keletkezett szennyvizet szippantókocsikkal szállítják a szennyvíztisztítóba – aminek végállomása sokszor nem a kijelölt tisztítómű. További problémát jelent a szennyvíztisztító mellékeként megjelenő szennyvíziszap elhelyezése, feldolgozása, felhasználása. Hulladékkezelés A térség települései tagjai a regionális hulladékgyűjtő- és feldolgozó rendszernek, így minden településről heti rendszerességgel elszállítják a keletkező kommunális hulladékot. A településeken az utóbbi időben megjelentek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyeket a lakosság egyre inkább használja. Több település környékén találhatunk kisebb-nagyobb illegális szemétlerakókat, melyek megszűntetése fontos feladat. Földhasználat, a természeti erőforrások kihasználtsága Földhasználat tekintetében a legfontosabb felhasználási mód az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés, a rét- és a legelőgazdálkodás. Foltokban megtalálható még gyümölcs- és szőlőültetvény, illetve az utóbbi időben kísérleti jelleggel energianövények termesztésével is próbálkoztak. Mindezek mellett a biogazdálkodás is kezd egyre inkább teret hódítani. A közeljövő feladatai közé tartozik a természetközeli gazdálkodás elterjesztése. Szennyvízkezelés A keletkező szennyvíz nagyobbik hányada kommunális szennyvíz, amely a nagyobb települések vonzáskörzetében a központi szennyvíztisztítóban kerül. A tisztítást követően jut ki a természetes vízfolyásokba. A gerincvezetékre nem kapcsolt települések szennyvízhelyzete ellentmondásos. A keletkezett szennyvizet szippantókocsikkal szállítják a szennyvíztisztítóba – aminek végállomása sokszor nem a kijelölt tisztítómű. További problémát jelent a szennyvíztisztító mellékeként megjelenő szennyvíziszap elhelyezése, feldolgozása, felhasználása. Hulladékkezelés A térség települései tagjai a regionális hulladékgyűjtő- és feldolgozó rendszernek, így minden településről heti rendszerességgel elszállítják a keletkező kommunális hulladékot. A településeken az utóbbi időben megjelentek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek, melyeket a lakosság egyre inkább használja. Több település környékén találhatunk kisebb-nagyobb illegális szemétlerakókat, melyek megszűntetése fontos feladat. Földhasználat, a természeti erőforrások kihasználtsága Földhasználat tekintetében a legfontosabb felhasználási mód az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság, ezen belül a szántóföldi növénytermesztés, a rét- és a legelőgazdálkodás. Foltokban megtalálható még gyümölcs- és szőlőültetvény, illetve az utóbbi időben kísérleti jelleggel energianövények termesztésével is próbálkoztak. Mindezek mellett a biogazdálkodás is kezd egyre inkább teret hódítani. A közeljövő feladatai közé tartozik a természetközeli gazdálkodás elterjesztése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 A helyi közösség területén a csurgói statisztikai kistérség tartozik az ország 33 leghátrányosabb kistérségéhez. Így a 42 településből 18 (Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Somogycsicsó, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Pogányszentpéter, Inke, Őrtilos, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogyudvarhely, Szenta, Zákány, Zákányfalu) került ezen célcsoportba. A csurgói térség területe 496,19 km2, melyet 1 város, 1 nagyközség és 16 község fed le. A települések közül 5 zsáktelepülés. A leghátrányosabb helyzetű térségben az álláskeresők aránya magasabb az országos és a megyei átlagnál is (14,65%). Az ország egyik leghátrányosabb kistérsége számos megoldatlan szociális problémával (magas az időskorosztály aránya, elöregedő kistelepülések, több településen magas a roma kisebbség száma) néz szembe. Komoly probléma továbbá, hogy felsőfokú végzettségű fiataljaink nagy része a munkahely és az alapvető szolgáltatások hiánya miatt nem térnek vissza térségünkbe. A térségben élők jelentős hányadának a mezőgazdaság kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, és számos mezőgazdasági növény, illetve termék (örökzöldek, bogyós gyümölcsök, gesztenye, alma, burgonya, méz, bor, bionövények) termesztéséhez kedvez a terület egyedüli mikroklímája, talaja. Viszont szükség lenne a növények nagyobb mértékű, térségben való minél korszerűbb eljárással történő feldolgozására, hiszen a hozzáadott érték növelése javítja a térségben megtermelt termékek piacra jutásának feltételeit is. A jelenlévő vállalkozások – amelyek továbbra is túlnyomórészt mezőgazdasági kötődésűek – tőkehiánnyal és komoly piacra jutási nehézségekkel küszködnek. A rendszerváltást követően, a termelőszövetkezetek megszűnésével, átalakulásával beszűkültek az integrátori szerepkörök, és jelenleg is kevesebb és gyengébb minőségű ilyen tevékenységet felvállaló szervezet működik a térségben. A térség földrajzi elhelyezkedése (horvát határ mentén) is nagy mértékben hozzájárul az elmaradottsághoz. Nagymértékben segíthet ezen a helyzeten az M7-es autópálya befejező szakaszának megépítése és a 61-es főút teljesmértékű felújítása, ami a 2008 illetve a 2009-es években realizálódhat. A helyi közösség területén a csurgói statisztikai kistérség tartozik az ország 33 leghátrányosabb kistérségéhez. Így a 42 településből 18 (Berzence, Csurgó, Csurgónagymarton, Somogycsicsó, Gyékényes, Iharos, Iharosberény, Pogányszentpéter, Inke, Őrtilos, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Somogyudvarhely, Szenta, Zákány, Zákányfalu) került ezen célcsoportba. A csurgói térség területe 496,19 km2, melyet 1 város, 1 nagyközség és 16 község fed le. A települések közül 5 zsáktelepülés. A leghátrányosabb helyzetű térségben az álláskeresők aránya magasabb az országos és a megyei átlagnál is (14,65%). Az ország egyik leghátrányosabb kistérsége számos megoldatlan szociális problémával (magas az időskorosztály aránya, elöregedő kistelepülések, több településen magas a roma kisebbség száma) néz szembe. Komoly probléma továbbá, hogy felsőfokú végzettségű fiataljaink nagy része a munkahely és az alapvető szolgáltatások hiánya miatt nem térnek vissza térségünkbe. A térségben élők jelentős hányadának a mezőgazdaság kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget biztosít, és számos mezőgazdasági növény, illetve termék (örökzöldek, bogyós gyümölcsök, gesztenye, alma, burgonya, méz, bor, bionövények) termesztéséhez kedvez a terület egyedüli mikroklímája, talaja. Viszont szükség lenne a növények nagyobb mértékű, térségben való minél korszerűbb eljárással történő feldolgozására, hiszen a hozzáadott érték növelése javítja a térségben megtermelt termékek piacra jutásának feltételeit is. A jelenlévő vállalkozások – amelyek továbbra is túlnyomórészt mezőgazdasági kötődésűek – tőkehiánnyal és komoly piacra jutási nehézségekkel küszködnek. A rendszerváltást követően, a termelőszövetkezetek megszűnésével, átalakulásával beszűkültek az integrátori szerepkörök, és jelenleg is kevesebb és gyengébb minőségű ilyen tevékenységet felvállaló szervezet működik a térségben. A térség földrajzi elhelyezkedése (horvát határ mentén) is nagy mértékben hozzájárul az elmaradottsághoz. Nagymértékben segíthet ezen a helyzeten az M7-es autópálya befejező szakaszának megépítése és a 61-es főút teljesmértékű felújítása, ami a 2008 illetve a 2009-es években realizálódhat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 Ezentúl elodázhatatlanul fontos, hogy az országos főúthálózatok mellett a térségen belüli infrastrukturális fejlesztésekre is nagyobb hangsúly terelődjön. A térség természeti, épített, tárgyi környezete terén jelentős számú értékkel rendelkezik. A térség területének több mint 10%-a a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található, így a tevékenységek szervezésénél nagymértékben szem előtt kell tartani a környezet állapotára gyakorolt kedvező irányú hatások befolyásolását és annak fenntarthatóságát. A fejlesztési irányok meghatározásánál mindezen adottságok, erőforrások kiemelten fontosak (turisztikai szolgáltatások, biotermelés), mivel a csurgói térség egyik fő vonzereje az érintetlen természeti környezet. Mindezek érdekében a kistérség megújulásához elodázhatatlanul szükséges az ökológiai adottságokkal összhangban lévő struktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a szolgáltatások számának illetve színvonalának emelése az itt élők életminőségének javítása érdekében. Ezentúl elodázhatatlanul fontos, hogy az országos főúthálózatok mellett a térségen belüli infrastrukturális fejlesztésekre is nagyobb hangsúly terelődjön. A térség természeti, épített, tárgyi környezete terén jelentős számú értékkel rendelkezik. A térség területének több mint 10%-a a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található, így a tevékenységek szervezésénél nagymértékben szem előtt kell tartani a környezet állapotára gyakorolt kedvező irányú hatások befolyásolását és annak fenntarthatóságát. A fejlesztési irányok meghatározásánál mindezen adottságok, erőforrások kiemelten fontosak (turisztikai szolgáltatások, biotermelés), mivel a csurgói térség egyik fő vonzereje az érintetlen természeti környezet. Mindezek érdekében a kistérség megújulásához elodázhatatlanul szükséges az ökológiai adottságokkal összhangban lévő struktúra kialakítása, a fenntartható fejlődés biztosítása, a szolgáltatások számának illetve színvonalának emelése az itt élők életminőségének javítása érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 18% 8% 24% 8% 5% 13% 9% 0% 11% 3%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 16% 27% 8% 2% 10% 5% 2% 24% 5% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 16.1%, ami 5.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 16.1% ▪Változás 2003-hoz képest 5.2 százalékpont

20 19 A térségben folyamatosan romlik a foglalkoztatási helyzet, ezt mutatják az álláskeresési adatok, melyekből azt is megállapíthatjuk, hogy a térségre kedvezőtlen munkaerő piaci pozíció a jellemző. A közösség munkanélküliségi rátája 9,5719%. A foglalkoztatottak száma 8647 fő, mely az összlakosság 28,65%-a. Az elmúlt 3-4 évben tovább nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ami azzal is magyarázható, hogy a térség nagy foglalkoztatói közül - amelyek a rendszerváltozást követő időszakban megerősödni látszottak, (Napsugár zRt., Hegedűs Rt., Mustang Kft., Industie Elektric Villamosipari Kft., Zrínyi Mezőgazdasági Rt., Aero-Pack Kft., Nagy-Hús Kft.) folyamatosan csökkentették a foglalkoztatotti létszámot, gyáregységet zártak be, tulajdonos váltásra kényszerültek, vagy felszámolás alá kerültek. Ez együtt járt a tartós álláskeresők arányának növekedésével is. A települések közül jó néhányról a foglalkoztatók megközelítése körülményes. A MÁV és a Volán járatai több kisebb zsáktelepülés esetében számszerűleg nem kielégítők. A térség foglalkoztatottsági helyzetének szempontjából is fontos kiemelni, hogy a helyi közösség területén két megyei szempontból is jelentős szakképző intézmény működik (Csurgó, Szőcsénypuszta), amelyek alkalmasak arra, hogy a munkaerőpiac keresletéhez alkalmazkodó képzést nyújtsanak, így a térségbe szándékozó potenciális befektetők elvárásainak megfelelő humánerőforrás-igény biztosítottnak látszik. A térség kiaknázható erőforrásai területenként eltérőek, ezt tükrözi a mikrotérségek aktív keresőinek ágazatonkénti megoszlása is. A térségben a megyei átlagot meghaladó arányban foglalkoztatja a mező- és erdőgazdálkodás az aktív keresőket. A helyi közösség területén régen számos termelőszövetkezet működött, az innen kiszoruló dolgozók egy része magángazdálkodásba kezdett, másrészről a munkát keresők táborát gyarapítják. Az álláskeresők aránya a nyári időszakban komoly mértékű csökkenést produkál, ami a szomszédos balatoni térség időszaki jellegű munkaerő-felszívó képességével magyarázható, bár ez is csak tünetileg kezeli a munkaerő-piaci problémákat. A térségben folyamatosan romlik a foglalkoztatási helyzet, ezt mutatják az álláskeresési adatok, melyekből azt is megállapíthatjuk, hogy a térségre kedvezőtlen munkaerő piaci pozíció a jellemző. A közösség munkanélküliségi rátája 9,5719%. A foglalkoztatottak száma 8647 fő, mely az összlakosság 28,65%-a. Az elmúlt 3-4 évben tovább nőtt a regisztrált álláskeresők száma, ami azzal is magyarázható, hogy a térség nagy foglalkoztatói közül - amelyek a rendszerváltozást követő időszakban megerősödni látszottak, (Napsugár zRt., Hegedűs Rt., Mustang Kft., Industie Elektric Villamosipari Kft., Zrínyi Mezőgazdasági Rt., Aero-Pack Kft., Nagy-Hús Kft.) folyamatosan csökkentették a foglalkoztatotti létszámot, gyáregységet zártak be, tulajdonos váltásra kényszerültek, vagy felszámolás alá kerültek. Ez együtt járt a tartós álláskeresők arányának növekedésével is. A települések közül jó néhányról a foglalkoztatók megközelítése körülményes. A MÁV és a Volán járatai több kisebb zsáktelepülés esetében számszerűleg nem kielégítők. A térség foglalkoztatottsági helyzetének szempontjából is fontos kiemelni, hogy a helyi közösség területén két megyei szempontból is jelentős szakképző intézmény működik (Csurgó, Szőcsénypuszta), amelyek alkalmasak arra, hogy a munkaerőpiac keresletéhez alkalmazkodó képzést nyújtsanak, így a térségbe szándékozó potenciális befektetők elvárásainak megfelelő humánerőforrás-igény biztosítottnak látszik. A térség kiaknázható erőforrásai területenként eltérőek, ezt tükrözi a mikrotérségek aktív keresőinek ágazatonkénti megoszlása is. A térségben a megyei átlagot meghaladó arányban foglalkoztatja a mező- és erdőgazdálkodás az aktív keresőket. A helyi közösség területén régen számos termelőszövetkezet működött, az innen kiszoruló dolgozók egy része magángazdálkodásba kezdett, másrészről a munkát keresők táborát gyarapítják. Az álláskeresők aránya a nyári időszakban komoly mértékű csökkenést produkál, ami a szomszédos balatoni térség időszaki jellegű munkaerő-felszívó képességével magyarázható, bár ez is csak tünetileg kezeli a munkaerő-piaci problémákat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Fokozza a társadalmi problémákat, hogy a képzetlen munkakeresők aránya legmagasabb a roma népesség körében, nem ritka a második generációs munkanélküliség jelensége. A tartós munkanélküliség kiváltotta mentális problémák kezelése túlmutat a munkaerő-piaci eszközök hatókörén, csak a szociális szféra bevonásával kezelhető. A pályakezdők között a fiatal diplomások aránya rendkívül kicsi, ez indirekt módon azt is bizonyítja, hogy a térségnek még nem számottevő a vonzása a fiatal diplomásokra. Fokozza a társadalmi problémákat, hogy a képzetlen munkakeresők aránya legmagasabb a roma népesség körében, nem ritka a második generációs munkanélküliség jelensége. A tartós munkanélküliség kiváltotta mentális problémák kezelése túlmutat a munkaerő-piaci eszközök hatókörén, csak a szociális szféra bevonásával kezelhető. A pályakezdők között a fiatal diplomások aránya rendkívül kicsi, ez indirekt módon azt is bizonyítja, hogy a térségnek még nem számottevő a vonzása a fiatal diplomásokra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Csurgó székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 4 db 1,086 fő 13% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 13%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪246 ▪239 ▪154 ▪88 ▪73 Árbevétel (ezer Ft) ▪1,326,61 5 ▪2,144,54 3 ▪1,568,58 2 ▪820,672 Működés helye a térségben ▪Csurgó ▪Tapsony ▪Csurgó ▪Őrtilos ▪Csurgó Főtevékenység ▪2010 Fűrészárugyártás ▪3310 Orvosi műszer gyártása ▪4030 Gőz-, melegvízellátás ▪7470 Takarítás, tisztítás ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása Név ▪Csurgói Faipari Kft. ▪Hans Pausch Hungária Ipari és Ker.-i Kft. ▪DUNA CENTER THERM Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ▪" FOOD-CLEAN " A Magyar Tisztító Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság ▪Csurgó-Coop Kereskedelmi Rt

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪66 ▪61 ▪56 ▪53 ▪50 ▪742,548 ▪85,214 ▪511,208 ▪433,602 ▪Berzence ▪Gyékényes ▪Berzence ▪Gyékényes ▪Csurgó ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪2010 Fűrészárugyártás ▪1822 Felsőruházat gyártása ▪0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése ▪3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪SOLÁNUM Termelő és Kereskedelmi Kft. Név ▪FMCN Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság ▪GYÉKÉNYESI Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Ker.-i Z.M. Rt. ▪METALLUX Galvanizáló és Szennyvízkezelő Berendezéseket Gyártó Z.M. Rt. ▪Weitzer Parkett Hungária Fafeldolgozó- és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

25 24 A térségünkben működő gazdasági vállalkozások száma jelentősen elmarad az országos átlagtól. A rendszerváltást követően több nagy múltú vállalkozás zárt be, vagy drasztikus mértékben csökkentette a foglalkoztatottak számát. Ebből is adódott az a tény, hogy nagy számban jöttek létre kényszervállalkozások, amelyek közül csak néhány erősödött meg, többségük vegetál. A helyi közösségünk területe meghatározóan mezőgazdasági jellegű, kevés az ipari tevékenység. Kettő meghatározó ipari vállalat működik - foglalkoztatottsági szempontból- Tapsonyban, és Csurgón akik egyenként több mint 200 főt foglalkoztatnak. Térségünkben nagy múltja van a fafeldolgozásnak (Csurgó, Szenta, Gyékényes, Nikla, Somogyzsitfa) és a gyümölcstermesztésnek (Nemesdéd, Nemeskisfalud, Porrog). A munkanélküliség növekedésével a helyben foglalkoztatottak száma is arányosan csökkent. A munkahelyek hiánya miatt többen kényszerülnek ingázni a környező nagyobb városokba (Nagykanizsa, Kaposvár, Nagyatád, Marcali). A legtöbb térségen kívüli ingázó a Nagykanizsai Eybl textilipari céghez jár dolgozni, aki elsősorban a zalai székhelyhez közel eső településekről és Csurgóról alkalmaz dolgozókat, akikért külön buszjáratot is indít. A térségen kívül foglalkoztatottak száma a térségben foglalkoztatottak számához viszonyítva elenyésző, még a 4%-ot sem éri el. A térség mezőgazdasági termelőinek legnagyobb problémája a feldolgozottsági fok alacsony szintje. A gazdálkodóknak az elavult géppark és a nem megfelelő szárító, tároló kapacitás jelent gondot. Hűtőház kapacitás található a térségben több településen, de nagy részük felújításra, fejlesztésre szorul. Az új típusú szövetkezeti formák alakítása pl. szociális termeltetői csoportok stb. területén fejleszthetőek lennének. Az intenzívebb növénytermesztés még a meglévő viszonylag nagy, családi házakhoz tartozó, jelenleg többségében üres területeken is foglalkoztatást és kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget hozhatna. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődés a kereskedelemben és a vendéglátásban történt, a horvát határ és a Balaton közelsége miatt. A Balaton adta lehetőségeket leginkább a nyári időszakban lehet kiaknázni, amely az erős szezonalításból adódóan csak 3 havi bevételi forrást jelent a vállalkozások számára. A horvát bevásárló turizmus kínálta lehetőséget leginkább Berzence tudta kamatoztatni, azonban ez a lehetőség a piaci árak kiegyenlítődése következtében mára már szinte teljesen megszűnt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A vállalkozói bevételek alacsonyak, ennek oka lehet, hogy a legtöbb gazdasági szereplő önfoglalkoztató magánvállalkozó. Adataink alapján az elmúlt öt évben a megkérdezettek 75%-a fordított vállalkozása fejlesztésre, legtöbbjük saját tőkéből tette ezt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység17 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység28 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység26 Oktatással kapcsolatos tevékenység24 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 4 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 21 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 14 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 10 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A térségben 167 non-profit szervezet működik, ebből 52 Csurgón. Vannak olyan települések, mint Nagyszakácsi, ahol a lakosságszámhoz képest magas a civil szervezetek száma (7 db), míg a másik végletet azok a települések alkotják, ahol semmilyen civil élet nincsen (Pl.: Porrogszentpál, Csákány). A civil szervezetek egyre hatékonyabb működéssel végzik tevékenységüket, évről évre több pályázatot adnak be. Nagyon sok területre terjed ki a szervezetek működése, de legjelentősebbek az oktatással, kultúrával, szabadidővel, sporttal és a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek. Azon non-profit szervezeteket, amelyeknek a megoldási javaslatok, és a társadalmasítás szempontjából jelentőségük van, a következőkben mutatjuk be. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének Csurgói Körzeti Csoportja 1993-ban alakult. Céljuk, hogy a térségben élő fogyatékos emberek érdekeit képviseljék. Minden olyan kérdésben szívesen segítenek, mely a fogyatékkal élők életminőségét, boldogulását segíti. Jó kapcsolatban vannak a térség önkormányzataival, segítik a középületek akadálymentesítését. A Csurgói Hegyigazdák Egyesülete 1998 óta segíti a szőlő- és gyümölcstelepítést. A szőlőhegyen folyó építkezéseket figyelemmel kíséri és véleményezi. Elősegíti a szőlő, bor, gyümölcs szakszerű termelését, kezelését. Őrzi és ápolja a szőlőműveléssel és borászattal kapcsolatos hagyományokat. A 2001-ben alakult Dráva Szövetség célja a Dráva-völgy természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a környezet állapotának ökológiai alapú fenntartása, fejlesztése, a Dráva-völgyet érintő és oda irányuló turizmus szakmai koordinálása, ellenőrzése, a valódi ökoturizmus támogatása, a természeti értékek bemutatása, szemléletformálás. A mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület elődje 1961-ben alakult, 1972 óta a Faluházban, a „HONI”-ban működik. Az egyesület 75 tagot tart nyilván. Tevékenységi körébe tartozik a népi gyermekjátékok, néptánc, hagyományőrzés, helytörténeti gyűjtemény gyarapítása, megóvása, néprajzi – honismereti – természetismereti táborok lebonyolítása, kiállítások szervezése, szakköri foglalkozások. A fent említetteken kívül 2002 óta a Kaposvári Egyetem Közművelődési Tanszékének gyakorló helye is. A térségben 167 non-profit szervezet működik, ebből 52 Csurgón. Vannak olyan települések, mint Nagyszakácsi, ahol a lakosságszámhoz képest magas a civil szervezetek száma (7 db), míg a másik végletet azok a települések alkotják, ahol semmilyen civil élet nincsen (Pl.: Porrogszentpál, Csákány). A civil szervezetek egyre hatékonyabb működéssel végzik tevékenységüket, évről évre több pályázatot adnak be. Nagyon sok területre terjed ki a szervezetek működése, de legjelentősebbek az oktatással, kultúrával, szabadidővel, sporttal és a településfejlesztéssel foglalkozó szervezetek. Azon non-profit szervezeteket, amelyeknek a megoldási javaslatok, és a társadalmasítás szempontjából jelentőségük van, a következőkben mutatjuk be. A Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületének Csurgói Körzeti Csoportja 1993-ban alakult. Céljuk, hogy a térségben élő fogyatékos emberek érdekeit képviseljék. Minden olyan kérdésben szívesen segítenek, mely a fogyatékkal élők életminőségét, boldogulását segíti. Jó kapcsolatban vannak a térség önkormányzataival, segítik a középületek akadálymentesítését. A Csurgói Hegyigazdák Egyesülete 1998 óta segíti a szőlő- és gyümölcstelepítést. A szőlőhegyen folyó építkezéseket figyelemmel kíséri és véleményezi. Elősegíti a szőlő, bor, gyümölcs szakszerű termelését, kezelését. Őrzi és ápolja a szőlőműveléssel és borászattal kapcsolatos hagyományokat. A 2001-ben alakult Dráva Szövetség célja a Dráva-völgy természeti értékeinek hosszú távú megőrzése, a környezet állapotának ökológiai alapú fenntartása, fejlesztése, a Dráva-völgyet érintő és oda irányuló turizmus szakmai koordinálása, ellenőrzése, a valódi ökoturizmus támogatása, a természeti értékek bemutatása, szemléletformálás. A mesztegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület elődje 1961-ben alakult, 1972 óta a Faluházban, a „HONI”-ban működik. Az egyesület 75 tagot tart nyilván. Tevékenységi körébe tartozik a népi gyermekjátékok, néptánc, hagyományőrzés, helytörténeti gyűjtemény gyarapítása, megóvása, néprajzi – honismereti – természetismereti táborok lebonyolítása, kiállítások szervezése, szakköri foglalkozások. A fent említetteken kívül 2002 óta a Kaposvári Egyetem Közművelődési Tanszékének gyakorló helye is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 Fontos feladatuknak tartják a szomszédos régiók közötti kapcsolattartást, együttműködést, kultúrájuknak megismerését januárjában a Somogy Megyei Közgyűlés a „Somogy Polgáraiért” díjjal tüntette ki az Egyesület elnökét, Kövesdiné Panyi Antóniát. A „Királyi Szakácsok Nyomdokán” Hagyományőrző Egyesület ban alakult, több mint 50 főből áll. Az Egyesület ekkor szervezte meg először az első „Királyi szakácsok bemutatóját”, majd később csatlakozott a „Különleges Asztali Örömök Somogyban” gasztronómiai rendezvénysorozathoz. A mára nemzetközivé váló rendezvény szervezése, pénzügyi menedzselése, és további lehetőségek feltérképezése, kiaknázása tartozik feladataik közé. Az egész évre szóló munka eredménye az évenként ide látogató kb. 20 ezer ember, aki hírét viszi „Somogyországnak”, ezen belül is egy 530 fős településnek, Nagyszakácsinak. Fontos feladatuknak tartják a szomszédos régiók közötti kapcsolattartást, együttműködést, kultúrájuknak megismerését januárjában a Somogy Megyei Közgyűlés a „Somogy Polgáraiért” díjjal tüntette ki az Egyesület elnökét, Kövesdiné Panyi Antóniát. A „Királyi Szakácsok Nyomdokán” Hagyományőrző Egyesület ban alakult, több mint 50 főből áll. Az Egyesület ekkor szervezte meg először az első „Királyi szakácsok bemutatóját”, majd később csatlakozott a „Különleges Asztali Örömök Somogyban” gasztronómiai rendezvénysorozathoz. A mára nemzetközivé váló rendezvény szervezése, pénzügyi menedzselése, és további lehetőségek feltérképezése, kiaknázása tartozik feladataik közé. Az egész évre szóló munka eredménye az évenként ide látogató kb. 20 ezer ember, aki hírét viszi „Somogyországnak”, ezen belül is egy 530 fős településnek, Nagyszakácsinak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,043 fővel csökkent, ami arányosítva 3%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,043 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 31,22030,97730,69530,45430,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 61%, ami 1 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 61% 22% 11% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 15% 5% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 33% 7% 4% 17% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A helyi közösség lakónépessége fő, mely lakosság 42 településen él. A térség lakosainak száma évek óta kismértékben csökken, melynek oka a születések számának csökkenése, valamint a kedvezőtlen szociális viszonyok és a munkalehetőségek csekély száma miatti elvándorlás. Térségünk lakóinak 18,68%-a városi, 8,84%-a nagyközségi, 72,48%-a községi lakos. A községek átlagos népességszáma 546,7 fő, ez a magyar falvak átlagos népességszámának 45,29%-a. A falvak nagysága 49 (Libickozma) és 1429 fő (Mesztegnyő) között szóródik. A lakónépességen belül a férfiak aránya 48,13%, míg a nők aránya 51,87%. Az Európai Unió népsűrűségi kategóriái szerint az elnéptelenedéssel veszélyeztetett területnek minősül az, ahol a népsűrűség az országos átlag 50 % - a vagy kevesebb, és folyamatos a népességfogyás. Ez alapján helyi közösségünk is a veszélyeztetett területek közé tartozik. A térség öregedése jelentős mértékben emelkedik, a népességfogyás a kisebb településeken még inkább dominánsabban jelentkezik. A lakosság korösszetétele évről évre kedvezőtlenebb. Jelenleg 0-2 éves 888 fő, 3-5 éves 941 fő, 6-14 éves 3268 fő, éves fő, 60 év feletti 6524 fő él közösségünk területén. A térség településein érzékelhető gyereklétszám-csökkenés miatt a következő 10 évben a gyermeklétszám elég jelentős (15% fölötti) visszaesésével kell a térségben számolni. Térségünkben különösen egyes településeken jelentős számú roma kisebbség él. A roma lakosok korfája eltér a kistérség lakosságára általában jellemzőktől. A roma lakosság körében ugyanis alacsonyabb az idősek száma. Az ellátórendszer kiépítése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a roma lakosok körében a biológiai és a szociális életkor (házasságkötés, családalapítás, öregség értelmezése) eltérő. A migráció a roma kisebbség körében gyakoribb, mint a közösség egyéb lakosainak vonatkozásában. A térség demográfiai, térszerkezeti és intézmény ellátottsági adatait vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás naturális mutatói, az alapfokú intézményeket tekintve megfelelnek az országos átlagnak, míg a középfok országos jellemzőit tekintve meghaladják – különösen a hasonló helyzetű és fejlettségű térségek – statisztikai átlagát. A helyi közösség lakónépessége fő, mely lakosság 42 településen él. A térség lakosainak száma évek óta kismértékben csökken, melynek oka a születések számának csökkenése, valamint a kedvezőtlen szociális viszonyok és a munkalehetőségek csekély száma miatti elvándorlás. Térségünk lakóinak 18,68%-a városi, 8,84%-a nagyközségi, 72,48%-a községi lakos. A községek átlagos népességszáma 546,7 fő, ez a magyar falvak átlagos népességszámának 45,29%-a. A falvak nagysága 49 (Libickozma) és 1429 fő (Mesztegnyő) között szóródik. A lakónépességen belül a férfiak aránya 48,13%, míg a nők aránya 51,87%. Az Európai Unió népsűrűségi kategóriái szerint az elnéptelenedéssel veszélyeztetett területnek minősül az, ahol a népsűrűség az országos átlag 50 % - a vagy kevesebb, és folyamatos a népességfogyás. Ez alapján helyi közösségünk is a veszélyeztetett területek közé tartozik. A térség öregedése jelentős mértékben emelkedik, a népességfogyás a kisebb településeken még inkább dominánsabban jelentkezik. A lakosság korösszetétele évről évre kedvezőtlenebb. Jelenleg 0-2 éves 888 fő, 3-5 éves 941 fő, 6-14 éves 3268 fő, éves fő, 60 év feletti 6524 fő él közösségünk területén. A térség településein érzékelhető gyereklétszám-csökkenés miatt a következő 10 évben a gyermeklétszám elég jelentős (15% fölötti) visszaesésével kell a térségben számolni. Térségünkben különösen egyes településeken jelentős számú roma kisebbség él. A roma lakosok korfája eltér a kistérség lakosságára általában jellemzőktől. A roma lakosság körében ugyanis alacsonyabb az idősek száma. Az ellátórendszer kiépítése során figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a roma lakosok körében a biológiai és a szociális életkor (házasságkötés, családalapítás, öregség értelmezése) eltérő. A migráció a roma kisebbség körében gyakoribb, mint a közösség egyéb lakosainak vonatkozásában. A térség demográfiai, térszerkezeti és intézmény ellátottsági adatait vizsgálva megállapítható, hogy az ellátás naturális mutatói, az alapfokú intézményeket tekintve megfelelnek az országos átlagnak, míg a középfok országos jellemzőit tekintve meghaladják – különösen a hasonló helyzetű és fejlettségű térségek – statisztikai átlagát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Csurgón két gimnázium és egy szakközépiskola, míg Somogyzsitfán egy szakközépiskola található. Ennek köszönhető, hogy a továbbtanulási esélyeket tekintve az itt élő gyermekek és fiatalok nem számítanak hátrányos helyzetűnek. A felsőfokon végzők jelentős hányada nem tér vissza a térségbe, vagy még nagyon fiatalon bekapcsolódik a migrációs mozgásba. Az okok objektív oldalán ott sorakozik a térség periférikus elhelyezkedése, infrastrukturális kapcsolatainak viszonylagos feltáratlansága, a gazdaság fejletlensége, s ezekből eredően a települések népességmegtartó-képességének jelentős gyengülése. Csurgón két gimnázium és egy szakközépiskola, míg Somogyzsitfán egy szakközépiskola található. Ennek köszönhető, hogy a továbbtanulási esélyeket tekintve az itt élő gyermekek és fiatalok nem számítanak hátrányos helyzetűnek. A felsőfokon végzők jelentős hányada nem tér vissza a térségbe, vagy még nagyon fiatalon bekapcsolódik a migrációs mozgásba. Az okok objektív oldalán ott sorakozik a térség periférikus elhelyezkedése, infrastrukturális kapcsolatainak viszonylagos feltáratlansága, a gazdaság fejletlensége, s ezekből eredően a települések népességmegtartó-képességének jelentős gyengülése. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 19% 0% 98% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Filmszínház Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Központi körzeti ügyelet ▪Szülészeti ellátás Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 A térségen áthalad ugyan a 61-es számú főút, azonban igazán átütő idegenforgalmi, gazdasági, népességmegtartó képesség szempontjából kedvező irányú folyamatok a 2008-ban átadásra kerülő M7-es autópálya megépítése után indulhatnak meg. Ezen fejlesztés megvalósulásával a térségközpont távolsága az autópályától mindössze 30 km-es ideális befektetői távolság alá csökken. A térséget érinti az E601-es Európa-út is (Bécs–Sopron–Sárvár–Sümeg–Keszthely–Marcali–Nagyatád–Barcs– Okučani irányban), amely Ausztrián keresztül Nyugat-Európa és a délszláv térség összekapcsolását biztosítja, és tranzit forgalma igen jelentős mind a kamionforgalom, mind pedig a turisták tekintetében. A közúthálózat várható fejlesztésével nem csak a térség közlekedési helyzete, hanem tőkevonzó képessége, és gazdasági fejlettsége is javulhat. A térség közúthálózata folyamatosan romlik, a külterületek, zártkertek megközelítése néhány esettől eltekintve szilárdútburkolat nélkül közelíthetőek meg csupán. Nagyon fontos kiemelni, hogy a térségen két fontos vasútvonal halad át, az egyik a Budapest-Gyékényes-Rijeka közötti nemzetközi vasútvonal, amely előnyös gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt, és jó alapot adhat egy logisztikai központ telepítéséhez, a másik a déli határ mentén halad Pécs és Barcs felől a Zala megyei Murakeresztúr, majd Nagykanizsa irányába. A térség közművesítettsége jónak mondható az elektromos hálózat, ivóvízhálózat mindenhol kiépített, azonban több helyen rövid időn belül felújításra, modernizációra van szükség. A szennyvízhálózat kiépítetlensége a térségben nagy gondot jelent több településen. Tekintettel e közműfajta magas fajlagos beruházási igényeire és az ezzel szemben „ellenálló” kis települések igen korlátolt anyagi, teherviselési képességére, több településen csak akkor van igazán realitása - a környezeti szempontból egyébként rendkívül kívánatos – a szennyvíz csatornahálózat kiépítésének, ha a háztartási használati díjak jelentős részét „külső” (önkormányzati, alapítványi, állami) forrásokból a fogyasztónak megfizetik. A térség info kommunikációs rendszere közepesen fejlettnek minősül több településen van kábeltelevízió. A térségen áthalad ugyan a 61-es számú főút, azonban igazán átütő idegenforgalmi, gazdasági, népességmegtartó képesség szempontjából kedvező irányú folyamatok a 2008-ban átadásra kerülő M7-es autópálya megépítése után indulhatnak meg. Ezen fejlesztés megvalósulásával a térségközpont távolsága az autópályától mindössze 30 km-es ideális befektetői távolság alá csökken. A térséget érinti az E601-es Európa-út is (Bécs–Sopron–Sárvár–Sümeg–Keszthely–Marcali–Nagyatád–Barcs– Okučani irányban), amely Ausztrián keresztül Nyugat-Európa és a délszláv térség összekapcsolását biztosítja, és tranzit forgalma igen jelentős mind a kamionforgalom, mind pedig a turisták tekintetében. A közúthálózat várható fejlesztésével nem csak a térség közlekedési helyzete, hanem tőkevonzó képessége, és gazdasági fejlettsége is javulhat. A térség közúthálózata folyamatosan romlik, a külterületek, zártkertek megközelítése néhány esettől eltekintve szilárdútburkolat nélkül közelíthetőek meg csupán. Nagyon fontos kiemelni, hogy a térségen két fontos vasútvonal halad át, az egyik a Budapest-Gyékényes-Rijeka közötti nemzetközi vasútvonal, amely előnyös gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt, és jó alapot adhat egy logisztikai központ telepítéséhez, a másik a déli határ mentén halad Pécs és Barcs felől a Zala megyei Murakeresztúr, majd Nagykanizsa irányába. A térség közművesítettsége jónak mondható az elektromos hálózat, ivóvízhálózat mindenhol kiépített, azonban több helyen rövid időn belül felújításra, modernizációra van szükség. A szennyvízhálózat kiépítetlensége a térségben nagy gondot jelent több településen. Tekintettel e közműfajta magas fajlagos beruházási igényeire és az ezzel szemben „ellenálló” kis települések igen korlátolt anyagi, teherviselési képességére, több településen csak akkor van igazán realitása - a környezeti szempontból egyébként rendkívül kívánatos – a szennyvíz csatornahálózat kiépítésének, ha a háztartási használati díjak jelentős részét „külső” (önkormányzati, alapítványi, állami) forrásokból a fogyasztónak megfizetik. A térség info kommunikációs rendszere közepesen fejlettnek minősül több településen van kábeltelevízió. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 Internet elérhetőség van mindenhol, azonban a térség településeinek döntő többségén nem szélessávú, ezért szükséges lenne egy olyan optikai kábellel történő hálózatkiépítése is, amely a közelmúltban Nemesvid és környékén már megvalósult. E-Magyarország info pontok egyre elterjedtebbek a térségben, amelyek legtöbb esetben a települések kultúrházaiban, könyvtáraiban, tele házaiba, ifjúsági klubjaiban működnek, ezáltal közösség kovácsoló szerepet is betöltenek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %15% %10%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Nagyközség▪2,670 ▪Község▪292 ▪Község▪345 ▪Város▪5,638 ▪Község▪197 ▪Község▪94 ▪Község▪396 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Berzence Csákány Csömend Csurgó Csurgónagymarton Főnyed Gadány Munkanél- küliség (%) ▪11.69% ▪17.74% ▪12.90% ▪14.77% ▪27.94% ▪12.30% ▪16.67% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪358,807 ▪196,316 ▪250,384 ▪456,470 ▪245,451 ▪259,775 ▪173,044 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.344 ▪1.604 ▪0.000 ▪0.311 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.049 ▪0.000 ▪0.092 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,060 ▪Község▪62 ▪Község▪523 ▪Község▪1,388 ▪Község▪1,309 ▪Község▪49 ▪Község▪1,429 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gyékényes Hosszúvíz Iharos Iharosberény Inke Libickozma Mesztegnyő Munkanél- küliség (%) ▪10.25% ▪8.78% ▪20.54% ▪18.73% ▪25.07% ▪10.71% ▪10.57% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪420,074 ▪191,293 ▪299,345 ▪314,336 ▪260,093 ▪331,815 ▪382,012 Magas** kat. (db/fő) ▪2.748 ▪0.000 ▪2.939 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.586 ▪0.000 ▪0.160

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪528 ▪Község▪754 ▪Község▪85 ▪Község▪811 ▪Község▪748 ▪Község▪625 ▪Község▪528 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nagyszakácsi Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Őrtilos Pogányszentpéter Munkanél- küliség (%) ▪13.83% ▪28.86% ▪7.71% ▪11.35% ▪21.72% ▪15.10% ▪17.01% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪346,754 ▪141,489 ▪191,583 ▪284,368 ▪185,859 ▪338,397 ▪321,929 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.422 ▪0.621 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.072 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Települések főbb jellemzői 4/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪265 ▪Község▪327 ▪Község▪96 ▪Község▪915 ▪Község▪573 ▪Község▪106 ▪Község▪194 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Pusztakovácsi Sávoly Somogybükkösd Somogycsicsó Munkanél- küliség (%) ▪21.49% ▪18.18% ▪20.43% ▪16.85% ▪14.62% ▪18.91% ▪20.90% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪271,946 ▪273,741 ▪280,469 ▪261,130 ▪324,162 ▪230,073 ▪195,691 Magas** kat. (db/fő) ▪1.604 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 5/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪790 ▪Község▪87 ▪Község▪1,171 ▪Község▪618 ▪Község▪237 ▪Község▪471 ▪Község▪329 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Somogysámson Somogysimonyi Somogyudvarhely Somogyzsitfa Szegerdő Szenta Szenyér Munkanél- küliség (%) ▪27.13% ▪8.18% ▪13.71% ▪7.96% ▪20.08% ▪16.64% ▪21.58% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪225,010 ▪294,948 ▪332,280 ▪269,431 ▪159,410 ▪303,406 ▪157,995 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.607 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.529 ▪0.134 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Szállítási, raktározási, postai és távközl... Települések főbb jellemzői 6/6 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪319 ▪Község▪848 ▪Község▪459 ▪Község▪172 ▪Község▪813 ▪Község▪1,261 ▪Község▪595 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szőkedencs Tapsony Táska Varászló Vése Zákány Zákányfalu Munkanél- küliség (%) ▪13.72% ▪9.99% ▪17.34% ▪17.61% ▪17.14% ▪11.52% ▪10.04% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪233,290 ▪375,202 ▪188,315 ▪334,977 ▪328,223 ▪528,571 ▪425,188 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 1/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Berzence ▪„Jelentős mértékű képzetlen munkaerő foglalkoztatásának megoldása.” ▪Csákány ▪„A településünk nem rendelkezik vezetékes szennyvízhálózattal. Gondot okoz a középületek karbantartása, felújítása. Több utcában felújításra szorul az útburkolat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A nemzetközi határátkelőhely és a turisztikai adottságok jobb kihasználása.” ▪„Olyan infrastruktúrális fejlesztéseket végrehajtani, melyek élhetőbbé teszik a települést. El kell érnünk, hogy a falu alternatívát jelentsen a fiatalok számára a letelepedésnél. Ezzel csökken az elvándorlás és többen probálnak meg megélhetést találni.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 2/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csömend ▪„A település úthálózatát és járdáit fel kell újítani. Szükséges egy faluközpont kialakítása, a falukép általános javítása (parkosítás, zöld felületek növelése, virágosítás, esztétikai átalakítások), valamint lényeges probléma a munkanélküliség, és a segélyezettek nagy száma.” ▪Csurgó ▪„A város alapvető problémája az, hogy tőkeerős nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalkozások száma meglehetősen kevés. Az utóbbi években több stabil, tradicionális gazdasági társaság került felszámolás alá. Ebből következően az álláskeresők száma meglehetősen magas.A felsőfokú végzettséget megszerző fiatalok közül egyre kevesebben térnek vissza a településre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település fejlődési, kitörési lehetősége lenne a "Híd a Boronkán" program megvalósulása, amelynek keretében a Balaton déli partja ún. kisvasúttal lenne összekötve Csömenddel. Így községünkben is lenne idegenforgalom. Lehetőség adódna a faluban turisztikai látványosságok rentábilis fenntartására.” ▪„A városi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, valamint a térségi együttműködés további mélyítésével hatékonyan szervezett közszolgáltatások biztosítása a lakosság életminőségének emelése érdekében.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 3/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csurgónagym arton ▪„A településünk legnagyobb problámája a magas munkanélküliség. A vidéki megélhetési formák beszűkülésével a fiatalok nem tudnak munkához jutni, így a elégtelen szolgáltatások hatására is elvándorlásra kényszerülnek.” ▪Főnyed ▪„A település legnagyobb problémája a magas álláskeresési mutató. Ezen kívül a település középületeinek állapot is kritikus, felújításra szorulnak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település kitörési pontja lehet a turisztikai szolgáltatások fejlesztése. A vidéki élet az ép természeti környezet mind megfelelő alapot nyújthatnak egy jól szervezett falusi turisztikai csomag kialakításához, működtetéséhez.” ▪„A településen a foglalkoztatás növelése a közösségi épületek,terek felújítása.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 4/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gadány ▪„A település legfontosabb problémája a szennyvíz hálózat hiánya, mely vonza maga után a település elöregedését, hiszen a fiatal, munkaképes lakosság inkább egy infrastruktúrálisan fejletteb településre költözik.” ▪Gyékényes ▪„Legfontosabb probléma a településen és környékén a munkahelyek korlátozott száma, az infrastruktúra bizonyos elemeinek hiánya és a nem megfelelő humán erőforrás.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település lehetőségét a turizmusban látjuk, a zsáktelepülés nyugodtságának, természeti szépségének megismertetésével.” ▪„A környezeti adottságok miatt az idegenforgalom megfelelő szintű fejlesztése jelentené a község számára a legnagyobb lehetőséget.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 5/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hosszúvíz ▪„A település 80%-a nyugdíjas, így nincs munkaképes lakosság, és a településen lévő szolgáltatások is hiányoznak.” ▪Iharos ▪„A település képe az elmúlt évtizedekben nagyban romlott, nem lehet eladni a lakóházakat, telkeket, és ezért egyre több a gondozatlan elhagyott terület, lakóház.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település elöregedését csak a helyi szolgáltatások színvonalának növelésével lehet megakadályozni.” ▪„Tervezik a településen-önkormányzati segítséggel- egy szociális szövetkezet létrehozását, mellyel megoldódna a foglalkoztatás, és a helyben termelt zöldségek, gyümölcsök értékesítése.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 6/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Iharosberény ▪„Az önkormányzat likviditási gondjai hatással lehetnek a településen élők szociális helyzetére.” ▪Inke ▪„A település legnagyobbb problémája az álláskeresők magas száma, ebből fakadóan a lakosság rossz szociális és anyagi helyzete. Ninsc húzó ipari ágazat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az Inkey Kastéy és parkjának teljes rekonstrukciója, a település központjának rehabilitációjával; ezáltal egységes vonzó arculatot termthetünk az itt élők és az ide érkező turisták számára.” ▪„A legnagyobb lehetőség a településen található termálvíz turisztikai és mezőgazdasági hasznosítása, melyhez megfelelő fejlesztésre alkalmas területekkel rendelkezünk.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 7/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Libickozma ▪„Falunkat érintő súlyos probléma az elnéptelenedés. A falu határában lévő park rendbetétele, és a ravatalozó épületének felújítása alapvető és sürgős feladataink közé tartozik.” ▪Mesztegnyő ▪„Mesztegnyő község mikrotérségi településközpont. Intézményrendszere teljesen kiépült az ovodától a szociális ellátó rendszerig. Az általános iskola megtartása, felújítása az egyik legnagyobb probléma. A település felnött lakosságának jelentős része munkanélkülivé vált, munkahelyek megszűnése miatt. A munka és munkahelyteremtés a legérzékenyebb pontja a falunak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Mivel a falu lakossága alacsony számu, egyedüli bevételi forrást a falusi turizmus, a vadászat és a nyugodt pihenést szolgáló infrastruktúra kiépítése jelentené, figyelembe véve környezetünk természeti értékeit.” ▪„A turisztika és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fenntartható fejlődést hozhatna munkahelyekkel. A Rétesfesztivál kapcsán elhíresült település gasztronómiai továbbfejlesztése nagyon fontos lenne. A településközpont teljes revitalizációja a növényzettel együtt rendkívül előnyös lenne a fenti dologhoz is, kapcsoltan. Az erdei kisvasút fejlesztése kiváló attrakció lehetne.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 8/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyszakácsi ▪„A legfontosabb problémája a településünknek az infrastruktúra, szennyvíz, internet hiánya, munkahelyek nélkül pedig nem tudjuk megtartani fiataljainkat, elnéptelenedik a falu. A rossz közlekedési lehetőségek miatt nem tudnak bejárni az emberek a környező nagyobb településekre, ahol esetleg munkát kaphatnának.” ▪Nemesdéd ▪„Nemesdéd községben legnagyobb gondot a munkahelyek hiánya jelenti. Az alulképzett, szociálisan hátrányos helyzetben lévő családoknál, akik képzettebbek, még ők sem tudnak munkát vállalni helyben, és a tömegközlekedéssel sem oldható meg a munkába járásuk más településre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Legfontosabb lehetőségünk gasztrónümiai rendezvényünk fejlesztése, ezáltal a turizmus fellendítése. A templom felújításával megindulhat a vallási turizmus, hiszen templomunk kiemelt műemlék, és a Szent Jobb csontmaradványait is itt találták meg, melyet a Pálos rend hagyott ránk.” ▪„Nemesdéd lehetősége a gyümölcstermesztésben rejlik, amelynek a feldolgozása (aszalás, lekvár készítés), csomagolása és az értékesítés feltételének megteremtésével jövedelemhez jutattható a lakosság.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 9/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nemeskisfalu d ▪„Lélekszám arányos település finanszírozás kevés, a település feladatatinak ellátásához. Közút hálózat teljes mértékben leromlott, zsáktelepülésként nincs közforgalmú közlekedés. Kereskedelmi ellátás mozgóboltból. Sok leromlott elhanyagolt belterületi ingatlan.” ▪Nemesvid ▪„Somogyi kistelepülésekhez hasonlóan súlyos probléma a település elöregedése, a lakosság létszámának drasztikus fogyása, az Alapfokú oktatás racionálisabb, költségtakarékosabb megszervezése érdekében szóba került a felső tagozat megszüntetése is, ▪munkahely hiány, alacsony kereseti lehetőség, szocializáció alacsonyabb foka.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Bentlakásos alapítvány által működtetett szociális otthon. Szükséges lenne intézményi, vagy önkormányzati szolgálati lakásokra, elsősorban az ott dolgozók részére. Természeti érték a Rinya-patak legtávolabbi forrásvidéke, jóléti tó létrehozásának lehetősége. Kb. 30,000m3 ásványvíznek minősíthető ivóvíz többlet kapacítás.” ▪„Teljes komfortfokozattal (víz, villany, gáz, szennyvíz) rendelkezik a település, az autópálya, a Balaton, és Zalakaros közelségére támaszkodva a turisztikai fejlesztések, turisztikai vonzerő növelése.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 10/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nikla ▪„A legnagyobb problémánk a települési közlekedési infrastruktúra alacsony minősége, a legtöbb közterületünk felújításra szorul.” ▪Őrtilos ▪„A településünkön nagy a munkanélküliek aránya, kevés a munkalehetőség, ebből kifolyólag több család él rossz anyagi körülmények között.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Berzsenyi Dániel „ a niklai remete”-ként is ismert XIX. században élt költő emlékét szeretnénk ápolni. Településünk hírnevét nemcsak országosan, hanem világszerte is szeretnénk gazdagítani, turisztikai, idegenforgalmi, gasztronómiai rendezvényünkkel a Berzsenyi Mézes Napokkal. A falu ismertsége bővülne, e prioritások révén előrelépés lenne a község lakóinak.” ▪„A Dráva folyó természeti adottságait kihasználó gazdasági fejlesztésekben látjuk a település lehetőségeit.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 11/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pogányszentp éter ▪„Településünk legfontosabb problémája, hogy a megkezdett és megvalósított beruházások finanszírozása nehézkesen folyik. A települési önkormányzat működésre egyre kevesebbet tud fordítani, így csökkennek a szolgáltatások, ami elvándorláshoz vezet, valamint nő a munkakeresők száma.” ▪Porrog ▪„A település legnagyobb problámája a munkanélküliség, mely a foglalkoztató vállalkozások hiányából fakad. Probláma a szabad munkaerő kapacitás alacsony képzettsége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településnek jó a fekvése és a természeti adottságai. Turisztikai szempontból a későbbiekben kiaknázható lehetőségeket rejt. Közel vagyunk Nagykanizsához, jó a közlekedés, így meg van a lehetőség ipari vagy mezőgazdasági telephelyek kialakítására. A települést övező erdők a vadászathoz kapcsolódó erdőgazdálkodási és turisztikai lehetőségeket kínálnak.” ▪„Településünk egyik kitörési pontja lehet a falusi turisztikai szolgáltatások elindítása, melyhez megfelelő környezeti adittságokkal rendelkezünk. A település tradicionálisan mezőgazdasági jellegű, de mára már kevesen foglalkoznak agrár termeléssel, bár majdnem minden háznál rendelkezésre áll az infrastruktúrális háttér.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 12/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Porrogszentkir ály ▪„A különösen hátrányos helyzetű településen a szegény réteg növekszik, a munkalehetőségek hiánya miatt nagyarányú a munkanélküliség, jellemző az elöregedés. Az infrastruktúra hiányos, nincs csatornarendszer, a régi vízvezeték rendszer folyamatos felújításra szorul” ▪Porrogszentp ál ▪„A különösen hátrányos helyzetű településen a szegény réteg növekszik, a munkalehetőségek hiánya miatt nagyarányú a munkanélküliség, jellemző az elöregedés. Az infrastruktúra hiányos, nincs csatornarendszer, a régi vízvezeték rendszer folyamatos felújításra szorul.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A táj-, és épített környezet szépségére alapozva a falusi turizmus jelenthet fejlődési lehetőséget. A mezőgazdaságból élők számára a munkaigényes termelés jelenthet nagyobb bevételi forrást, gyógynövénytermesztés, bogyós gyümölcsűek termesztése, fenyőtermesztés.” ▪„A csendes, nyugodt környezet igazi kikapcsolódási lehetőséget jelenthet a vidékre látogatók számára. A vadászturizmus fellendíthető lenne, újabb szálláshelyek biztosításával.A mezőgazdaságból élők számára a munkaigényes termelés jelenthet megélhetési lehetőséget (gyógynövénytermesztés, bogyós gyümölcsűek termesztése, fenyőtermesztés).”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 13/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pusztakovácsi ▪„Településünk lakosságának átlagéletkora magas, a fiatalok városba költöznek a munkalehetőség miatt. Nagy a munkanélküliség aránya, a fizetőképes kereslet alacsony. Ebből kiút a falusi túrizmus kialakítása, fejlődésének segítése, melyet pályázati forrásokkal szeretnénk elérni.” ▪Sávoly ▪„A településünkön a közlekedési infrastruktúra alacsony mínősége, a középületeink leromlott álapotuak. Ezekből következően alacsony a település tőkevonzó képessége, így magas az álláskeresők aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Anyagi lehetőségeink megengednék, a természeti energiaforrások kiaknázásában gondolkodnánk. Településünk talajszintje alatt melegvíz réteg húzódik, amit kútfúrással lehet felszínre hozni, a magas költség miatt számunkra nem elérhető.” ▪„A településünk legnagyobb kitörési pontja a turisztikai szolgáltatások erősítése (golf- és termál- turizmus), melyek letelepítésére előrehaladott tárgyalásokat folytatunk.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 14/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogybükkö sd ▪„A különösen hátrányos helyzetű településen a szegény réteg növekszik, a munkalehetőségek hiánya miatt nagyarányú a munkanélküliség, nagyon kevés a gyermek. Az infrastruktúra hiányos, nincs csatornarendszer.” ▪Somogycsics ó ▪„Legnagyobb problémánk a településen nem működik olyan foglalkoztató, amely biztos munkalehetőséget kínál, ezért a lekosság ingázásra kényszerül. Az önkormányzati szolgáltatások hiánya miatt ez a réteg elöbb-utóbb elvándorol, így a falu elörgedik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A csendes, nyugodt környezet igazi kikapcsolódási lehetőséget jelenthet a vidékre látogatók számára. A mezőgazdaságból élők számára a munkaigényes termelés jelenthet megélhetési lehetőséget (gyógynövénytermesztés, bogyós gyümölcsűek termesztése, fenyőtermesztés). Sok az olcsó, eladó ingatlan, amely vonzó lehet a vidéket kedvelő fiatalok számára.” ▪„Az önkormányzati szolgáltatások fejlesztése, élhetőbb település kialakítása, az elvándorlás, elöregedése csökkentesé érdekében.”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 15/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogysáms on ▪„Magas a munkanélküliség, elöregedés a jellemző. Szennyvíz rendszer kiépítésének hiánya.” ▪Somogysimon yi ▪„Somogyi kistelepülésekhez hasónlóan súlyos probléma a település elöregedése, a lakosság létszámának drasztikus fogyása, munkahelyek hiánya, alacsony kereseti lehetőségek, közlekedési nehézségek, a közeli városok tömegközlekedési eszközzel körülményesen, hosszadalmasan érhetők el.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„98 celsius fokos hőfokú termál kút hasznosítása, alternatív - áram termelés, fűtőrendszer, szárítórendszer, fürdő, stb.- „felhasználása”. Autópálya közelsége miatt ipari, logisztikai terület kialakítása, háttéripar fejlesztése.” ▪„Teljes konfortfokozattal ( víz, villany, gáz, szennyvíz) rendelkezik a település. Az autópálya közelségére, továbbá a telapülés határában fellelt ásvány- és termálvízkészlet hasznosítására támaszkodva a turisztikai fejlesztések, turisztikai vonzerő növelésében látjuk a település lehetőségét.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 16/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyudvar hely ▪„Településünkön magas a minkanélküliek száma, intézményeink működése is veszélybe került (iskola, óvoda), hiszen a lakosság száma folyamatosan csökken.” ▪Somogyzsitfa ▪„A település infrastruktúrális elmaradottsága mely a legjobban a szennyvíz háózat és a közlekedési infrastruktúra hiányában illetve alacsony minőségében a legkiemelkedőbb. Mivel a közösségi épületeink állapota nem minden esetben megfelelőek, ezért a szolgáltatások színvonala is csökken.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település határában lévő tavak infrastruktúrális fejlesztésével turisztikai attrakcióval állhatna elő a település, ami a falusi turizmus alapja lehetne.” ▪„Kitörési pontunk az infrastruktúra fejlesztésén, valamint a szolgáltatások minőségének javításán túl a természeti környezet turisztikai potenciájának kihasználása.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 17/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szegerdő ▪„Legnagyobb problémánk a közösségi terek hiánya, valamint a meglévők alacsony színvonala. Nyáron tudunk szabadtéri programokat szervezni, viszont a téli időszakban nincs megfelelő befogadó képességű közösségi terünk.” ▪Szenta ▪„A településünk legnagyobb problémája a munkanélküliség, mivel nem található nagyobb foglalkoztató. Az önkormányzat legfőképpen közmunka keretében tud álláshoz juttatni személyeket.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az önkormányzat telket vásárolt egy ifjúsági klub felépítéséhez. Úgy gondoljuk, hogy a megépítendő közösségi tér alkalmas lesz a fiatalok közösségi szemléletének alakítására, a roma integráció elősegítésére.” ▪„Természeti, környezeti adottságainkból kiindulva a vadász-, horgász turizmus fejlesztése indokolt. A Szenta és Kaszó között járó kisvasút felújítása is jelentőséggel bírhat.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 18/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szenyér ▪„Munkahely hiánya, szilárd útburkolat hiánya. Hiányzó infrastruktúra (szennyvíz, internet lehetőség ). Szakképzetlen munkaerő, szakképzett munkaerő elhelyezkedési lehetősége.” ▪Szőkedencs ▪„Településünkön a legnagyobb gondot a szennyvízhálózat kiépítetlensége jelenti. Élhetőbb, fejlödőképes települést csak az infrastruktúrális fejlesztések által tudunk biztosítani.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A 68-as főútvonal melletti fekvés. A volt iskola épület kihasználása.” ▪„Kiemelten kell kezelnünk a Kis-Balaton és a közeli termálfürdők adta turisztikai lehetőségeket. Olyan programokat, attrakciókat kell piacra vinnünk, melyek egy vagy több napos kiegészítései lehetnek a nagy tömegeket vonzó szolgáltatásoknak.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 19/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tapsony ▪„Településünkön a legtöbb középület, közszolgáltatás fejlesztésre szorul, legnagyobb hiányt az informatikaiinfrastruktúra területén szenvedjük el. Településünk versenyképessége, az elvándorlás megakadályozása érdekében indokolt ezen területek fejlesztése.” ▪Táska ▪„A településen nincs szennyvízhálózat és a belterületi utak,- járdák felújításra szorulnak. A tömegközlekedés megszűnése a Balaton- part felé (pl.: kisvasút) és a helyi kézimunka igényes mezőgazdasági tevékenységet folytató munkaadók hiánya (pl.: gyógynövény,- szőlő), a helyi látványosságok (pincesor) nehéz megközelíthetősége, az ismeretlenségük is problémát jelent a településünknek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Településünk jó adottságokkal rendelkezik a horgász és vadász turisztikai attrakciók fogadására, bővítésére.” ▪„A falu közigazgatási területén található termálvíz készlet, ami hasznosítható energiatermelésre, kertészeti üvegház fűtésére és humángyógyászati célra, a ökoturisztikai vonzerő: műemlék pincesor, Nagy-berek Fehérvízi Láp Természetvédelmi Terület, a mezőgazdasági alternatív növény -és állattenyésztésre alkalmas területek kihasználása lehetne a település kitörési pontja.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 20/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Varászló ▪„A település elöregedik, üresen állnak a házak, kevés a fiatal.” ▪Vése ▪„Szennyvízcsatornázás- és tisztítás. Munkahelyteremtés (vállalkozások telepítés, közmunka programok), épített- és természetes környezet védelme (településközpont rehabilitáció, parkok, játszóterek építése).” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Olyan biztos, kiszámítható jövedelem forrást jelentő foglalkoztatókat kell letelepíteni, melyek működési háttere tudja szavatolni fiataljaink számára a helyben megélhető jövőképet.” ▪„Falusi turizmus, mezőgazdasági termékek feldolgozása helyben, vadászat-turizmus.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 21/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zákány ▪„A munkanélküliség növekedése - a munkahelyteremtés hiánya - a lakosság elöregedése - a születések számának drasztikus csökkenése -a fiatalok elvándorlása - egyre növekvő lakossági terhek – fizetőképesség nagyarányú csökkenése – növekvő kinnlévőségek.” ▪Zákányfalu ▪„Az alapfoku nevelési, oktatási intézmények fenntarthatóságához forrás hiánya. A település elöregedéssel küzd, magas a munkanélküliség, ezért egyre szélesedik a szegénysorban élők tábora.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Zákány község mikro-térségi központi szerepének visszaszerzése, erősítése.” ▪„Lehetőségünk a falsi turizmus fejlesztésében rejlik, melyhez önkormányzatunk turistautak kijelölésével, kerékpárút fejlesztéssel tud hozzájárulni a vállalkozói beruházások mellett.”

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

69 68 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 14 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználásával” ▪„Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése” ▪„Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása” ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„A térség népességmegtartó képességét erősítő infrastruktúra fejlesztés” Fő fejlesztési prioritás ▪„A munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó elméleti és gyakorlati tudásszint megteremtése” 68 4 db 3 db 2 db 3 db 1 db 1,855,249 1,186, , ,490 77,065 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db44,973

70 69 ▪Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Bor-, gasztronómia- és kultúrális turizmus fejlesztése ▪Természeti látványosságokra, épített örökségre épülő turizmus fejlesztése ▪Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás minőségi ésmennyiségi fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználásával Allokált forrás (EUR) 872, , , ,679

71 70 ▪Környezettudatosság fejlesztése, és ezen beruházások támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti értékek megőrzése ▪Épített környezet megóvása, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Allokált forrás (EUR) 71, ,000 1,014,700

72 71 ▪Új szolgáltató és kereskedelmi egységek, üzletek kialakítása és a meglévők fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi jellegzetességű, táj specifikus, nagy élőmunka igényű termékek, termesztési módok feldolgozottsági szintjének emelése, technológiai fejlesztése, piacra jutásának elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása Allokált forrás (EUR) 823,760 0

73 72 ▪Kiránduló-, pihenőhelyek és közösségii terek kialakítása, felújítása, rekreációs szolgáltatások fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség hagyományainak összegyűjtése, megőrzése, ápolása, ehhez kapcsolódó programok szervezése ▪Szociális ellátás javítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 281, , ,131

74 73 ▪A térségi infrastruktúrális fejlesztések és az azokat előkészítő dokumentumok elkészítésének támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: A térség népességmegtartó képességét erősítő infrastruktúra fejlesztés Allokált forrás (EUR) 77,065

75 74 ▪Általános tudásszint megteremtése képzés útján Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/6 A legtöbb forrás – 872,360 EUR – a(z) Szakmai és aktív turizmus fejlsztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: A munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó elméleti és gyakorlati tudásszint megteremtése Allokált forrás (EUR) 44,973

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

77 76 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 18% 8% 24% 8% 5% 13% 9% 0% 11% 3% 21% 35% 11% 3% 14% 6% 3% 0% 6% 1% 20% 70% 0% 10% 0% 18% 0% 18% 0% 55% 9% 0%

78 77 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

79 2 78 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

80 79 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

81 4 80 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

82 81 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

83 6 82 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

84 83 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

85 ▪„” 8 84 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

86 85 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

87 10 ▪„” 86 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – db – a(z) szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

88 87 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

89 88 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A civil-, köz-, és gazdasági szféra marketing tevékenységének támogatása.Erős kapcsolat: GF-A-04, GF-A-03, GF-A-05, GF-A-06, GF-A- 07, GF-A-08, GF-A-09” Megoldási javaslat ▪„Olyan térségi értékekeket bemutató eszközök jönnek létre, amelyek minősége és mennyisége alkalmas arra, hogy turisztikai és egyéb kiállításokon, vásárokon való térségi megjelenéseik, szakmai hatékonysága erősödjön.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

90 89 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

91 90 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

92 91 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

93 92 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„”

94 93 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

95 94 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

96 95 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

97 96 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

98 97 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Kultúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

99 98 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

100 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/34 Kód: DD-44-GF-A-07 Sorszám: 2554 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség adottságai alkalmasak az aktív turizmus (pl.: sport-, lovas-, vadász-, horgász turizmus) iránt érdeklődők igényeinek kielégítésére. Probléma/ lehetőség ▪Kevés az olyan infrastruktúra, amely mags színvonalon elégíti ki az idelátogatók igényeit, valamint nem elég ismertséggel rendelkeznek a már meglévő szolgáltatók. Megoldási javaslat ▪Az aktív turizmus és a rekreációs szolgáltatások infrastruktúrájának, valamint a természeti látványosságokat bemutató infrastruktúra fejlesztése, ésaz ehhez szükséges marketing elemek bevonása, a jelenlegi és új szolgáltatók körében (pl.: vízparti horgászhelyek, főzőhelyek kialakítása, túraútvonalak, vizitúra bázisok).Erős kapcsolat: SZF-A-09; SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A-05 ▪Az eddigi szolgáltatók tevékenysége bővül, ezáltal komplexebb szolgáltatást tudnak nyújtani, valamint az új szolgáltatók ilyen célú fejlesztése is erősíti az aktív és rekreációs turizmus kínálatát a térségben.

101 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret77065 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 1/34 Kód: DD-44-GF-A-07 Sorszám: 2554

102 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/34 Kód: DD-44-GF-2-01 Sorszám: 2549 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség bizonyos településén (pl.: Csurgó, Somogybükkösd, Mesztegnyő) van konferenciaturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪Szakmai konferenciákra (pl.: turisztikai, természetvédelmi) lenne érdeklődés más területekről, de szervezettség hiányában, egyes esetekben az infrastruktúra minőségi hiányaiból fakadóan ezek nem megvalósíthatók. Megoldási javaslat ▪A térségben lévő nagyvállalatok bevonásával konferenciák megszervezésének és a ráépülő turizmus kialakítása, a konferenciák lebonyolítására alkalmas infrastrukturális háttér (pl.: konferencia terem kialakítás, hangtechnika, szinkrontolmácsgép) megteremtésének támogatása. Erős kapcsolat: GF-1-01, SZF-4-02; Gyenge kapcsolat: SZF-3-01 ▪A szakmai turizmus fejlesztése által nő azon szolgáltatók száma, amelyek a térségben magas színvonalon tudják biztosítani a szakmai konferenciák megrendezését, lebonyolítását. A konferencia résztvevői visszatérnek a térségbe szabadidős vagy más turisztikai látványosságok ismételt megtekintésére.

103 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret23120 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 2/34 Kód: DD-44-GF-2-01 Sorszám: 2549

104 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/34 Kód: DD-44-SzF-A-09 Sorszám: 3513 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség adottságai alkalmasak az aktív turizmus (pl.: sport-, lovas-, vadász-, horgász turizmus) iránt érdeklődők igényeinek kielégítésére. Probléma/ lehetőség ▪Kevés az olyan infrastruktúra, amely magas színvonalon elégíti k az idelátogatók igényeit, valamint nem elég ismertséggel rendelkeznek a már meglévő szolgáltatók. Megoldási javaslat ▪Az aktív turizmus és a rekreációs szolgáltatások infrastruktúrájának, valamint a természeti látványosságokat bemutató infrastruktúra fejlesztése, és az ehez szükséges marketing elemek bevonása a jelenlegi és új szolgáltatók körében.(pl.: vízparti horgászhelyek, főzőhelyek kialakítása, túraútvonalak, vizitúrabázisok)Erős kapcsolat: GF-A-07, SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A-05 ▪Az eddigi szolgáltatók tevékenysége bővül, ezáltal komplexebb szolgáltatást tudnak nyújtani, valamint az új szolgáltatók ilyen célú fejlesztése is erősíti az aktív és rekreációs turizmus kinálatát a térségben.

105 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága57799 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 3/34 Kód: DD-44-SzF-A-09 Sorszám: 3513

106 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/34 Kód: DD-44-SzF-6-01 Sorszám: 2798 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség több településéne működik non-profit alapon működő szakmai szervezet. Probléma/ lehetőség ▪A szakmai tevékenységet ellátó térségi szervezetek kapcsolatrendszere gyenge, valamint a meglévő kapcsolataikkal való együttműködés esetleges. Megoldási javaslat ▪Hazai és határon túli szakmai együttműködési programok támogatása (pl.: tanulmányutak, konferenciák). ▪A térségünkben működő szakmai szervezetek tudásbázisa gyarapszik, ezáltal a velük kapcsolatban lévő termelők, szolgáltatók mindig a legfrisebb szakmai, ágazati információkkal, módszerekkel találkozhatnak.

107 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret15413 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága36000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 90% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 4/34 Kód: DD-44-SzF-6-01 Sorszám: 2798

108 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/34 Kód: DD-44-GF-2-02 Sorszám: 3488 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szakmai és aktív turizmus fejlsztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség bizonyos településén (pl.: Mesztegnyő) van konferenciaturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪Szakmai konferenciákra (pl.: turisztikai, természetvédelmi) lenne érdeklődés más területekről, de szervezettség hiányában, egyes esetekben az infrastruktúra minőségi hiányaiból fakadóan ezek nem megvalósíthatók. Megoldási javaslat ▪A térségben lévő nagyvállalatok bevonásával konferenciák megszervezésének és a ráépülő turizmus kialakítása, a konferenciák lebonyolítására alkalmas infrastrukturális háttér (pl.: konferencia terem kialakítás, hangtechnika, szinkrontolmácsgép) megteremtésének támogatása. ▪A szakmai turizmus fejlesztése által nő azon szolgáltatók száma, amelyek a térségben magas színvonalon tudják biztosítani a szakmai konferenciák megrendezését, lebonyolítását. A konferencia résztvevői visszatérnek a térségbe szabadidős vagy más turisztikai látványosságok ismételt megtekintésére.

109 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret16670 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága16670 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 5/34 Kód: DD-44-GF-2-02 Sorszám: 3488

110 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/34 Kód: DD-44-SzF-4-01 Sorszám: 2412 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Bor-, gasztronómia- és kultúrális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség minden településén van olyan rendezvény, mely valamely módón kapcsolódik a borhoz, gasztronómiához, helyi kultúrához. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények ismertsége nem megfelelő, mivel nincs mögöttük megfelelő marketing tevékenység, valamint hiányoznak a minőségi program elemek. Megoldási javaslat ▪A gasztronómiához, kultúrához és helyi identitástudat növeléséhez köthető rendezvények, rendezvénysorozatok szervezésének, lebonyolításának támogatása.Erős kapcsolat: SZF-A-09; Gyenge kapcsolat: SZF-1-03, SZF-1-02 ▪A rendezvények száma és színvonala növekszik, ezáltal nő az identitás tudat a településeken és a térség turisztikai célú látogatottsága is javul, valamint a települések hírneve a térség határain is túl ível.

111 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11560 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma40 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 6/34 Kód: DD-44-SzF-4-01 Sorszám: 2412

112 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/34 Kód: DD-44-GF-A-06 Sorszám: 2384 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Bor-, gasztronómia- és kultúrális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség sok településén (Csurgó, Nagyszakácsi, Mesztegnyő, Nemesdéd) foglalkoznak borkészítéssel, helyi jellegű, tradicionális élelmiszerek előállításával, fellelhető erre épülő turizmus. Probléma/ lehetőség ▪A bor és az élelmiszerek minősége kiváló, a termékekre lenne kereslet, de bemutatásukra, értékesítésükre nincs kialakított infrastruktúra, marketing tevékenység. Megoldási javaslat ▪A helyben termelt borok és tradicionális gasztronómiai termékek bemutatását, értékesítését lehetővé tevő infrastruktúra kialakításának (pl.: bor kóstoltató helyek, látvány konyhák. Erős kapcsolat: SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A- 05 ▪A térségben olyan vendéglátóhelyek jönnek létre, melyek elősegítik a helyben termelt áruk közvetlen értékesítését, bemutatását.

113 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret30826 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 7/34 Kód: DD-44-GF-A-06 Sorszám: 2384

114 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/34 Kód: DD-44-SzF-4-02 Sorszám: 3506 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Bor-, gasztronómia- és kultúrális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség minden településén van olyan rendezvény, mely valamely módón kapcsolódik a borhoz, gasztronómiához, helyi kultúrához. Probléma/ lehetőség ▪A rendezvények ismertsége nem megfelelő, mivel nincs mögöttük megfelelő marketing tevékenység, valamint hiányoznak a minőségi program elemek. Megoldási javaslat ▪A gazstronómiához, mkultúrához és a helyi identitástudat növeléséhez köthető rendezvények, rendezvénysorozatok szervezésének, lebonyolításának támogatása. ▪A rendezvények száma és színvonala növekszik, ezáltal nő az identitás tudat a településeken és a térség turisztikai célú látogatottsága is javul, valamint a települések hírneve a térség határain is túl ível.

115 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7706 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18560 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪LEADER - Rendezvény Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 8/34 Kód: DD-44-SzF-4-02 Sorszám: 3506

116 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/34 Kód: DD-44-SzF-A-10 Sorszám: 2564 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Természeti látványosságokra, épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein található valamely épített örökség (pl.: kúria, parasztházak, tájház). Probléma/ lehetőség ▪Az épített örökség megtekintésére lenne kereslet más területekről, de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra. Megoldási javaslat ▪Az épített örökség turisták befogadására való alkalmassá tételének, a meglévő bemutató helyek felújításának támogatása.Erős kapcsolat: SZF-A-13, SZF-A-11, SZF-1-01 ▪Az épített örökség megfelelő bemutatásával bővül a térségbe látogatók köre, így más turisztikai szolgáltatások kihasználtsága is nő.

117 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38533 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 9/34 Kód: DD-44-SzF-A-10 Sorszám: 2564

118 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/34 Kód: DD-44-GF-A-03 Sorszám: 2571 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás minőségi ésmennyiségi fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben találhatóak olyan természeti, kultúrális, és egyéb értékek, amelyek megtekintése több napos tartozkodásra ösztönöz. Probléma/ lehetőség ▪A szolgáltatásokra lenne igény más területekről, de szállási és étkezési lehetőségek hiányában, vagy minőségi problémák miatt a látogatások esetlegesek. Megoldási javaslat ▪Vendéglátó-, és szálláshelyek létrehozásának, fejlesztésének és kapacitás növelésének, valamint az ehhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása. Erős kapcsolat: GF-A-04, SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A-05 ▪A vendéglátó-, és szálláshelyek kihasználtsága nő, a megfelelő mennyiségi és minőségi követelmények miatt, valamint ezek ismertsége is túl mutat a térség határain.

119 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret77065 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 10/34 Kód: DD-44-GF-A-03 Sorszám: 2571

120 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/34 Kód: DD-44-GF-A-04 Sorszám: 3516 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi közösség turisztikai szolgáltatásainak fejlesztése a térségi erőforrások felhasználá... Intézkedés: Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás minőségi ésmennyiségi fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térségben találhatóak olyan természeti, kultúrális, és egyéb értékek, amelyek megtekintése több napos tartozkodásra ösztönöz. Probléma/ lehetőség ▪A szolgáltatásokra lenne igény más területekről, de szállási és étkezési lehetőségek hiányában, vagy minőségi problémák miatt a látogatások esetlegesek. Megoldási javaslat ▪Vendéglátó-, és szálláshelyek létrehozásának, fejlesztésének és kapacitás növelésének, valamint az ehhez kapcsolódó marketing tevékenység támogatása. Erős kapcsolat: GF-A-03, SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A-05 ▪A vendéglátó-, és szálláshelyek kihasználtsága nő, a megfelelő mennyiségi és minőségi követelmények miatt, valamint ezek ismertsége is túl mutat a térség határain.

121 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága34679 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 50% 100% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 11/34 Kód: DD-44-GF-A-04 Sorszám: 3516

122 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/34 Kód: DD-44-SzF-A-11 Sorszám: 2580 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Épített környezet megóvása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található olyan épített érték, amely valamely védelem alatt áll (pl.: templomok, parókiák, kastélyok), vagy a településképet nagy mértékben meghatározza. Probléma/ lehetőség ▪A települések műemlékei, helyileg védett és egyéb építészeti értéket hordozó építményei felújításra szorulnak, sok esetben életveszélyesek, állapotuk kritikus. Megoldási javaslat ▪Védelem alatt álló ingatlanok, rekonstrukciójának, felújításának támogatása, melyek nagymértékben hozzájárulnak a települési arculat javításához.Erős kapcsolat: SZF-A-13, SZF-A-10, SZF-1-01; Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪Az épített környezet felújítása eredményeképpen a térésgi identitás tudat erősödése mellett, egységes településkép jön létre.

123 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 12/34 Kód: DD-44-SzF-A-11 Sorszám: 2580

124 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/34 Kód: DD-44-SzF-A-13 Sorszám: 3496 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Épített környezet megóvása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található olyan épített érték, amely valamely védelem alatt áll (pl.: templomok, parókiák, kastélyok), vagy a településképet nagy mértékben meghatározza. Probléma/ lehetőség ▪A települések műemlékei, helyileg védett és egyéb építészeti értéket hordozó építményei felújításra szorulnak, sok esetben életveszélyesek, állapotuk kritikus. Megoldási javaslat ▪Védelem alatt álló ingatlanok rekonstrukciójának, felújításának támogatása, melyek nagymértékben hozzájárulnak a települési arculat javításához.Erős kapcsolat: SZF-1-01, SZF-A-10, SZF-A-11; Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪Az épített környezet felújítása eredményeképpen a térésgi identitás tudat erősödése mellett, egységes településkép jön létre.

125 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága79700 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 13/34 Kód: DD-44-SzF-A-13 Sorszám: 3496

126 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/34 Kód: DD-44-SzF-1-01 Sorszám: 2393 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Természeti értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein található valamely épített örökség (pl.: kúria, parasztházak, tájház). Probléma/ lehetőség ▪Az épített örökség megtekintésére lenne kereslet, de felújításra szorulnak az épületek. Megoldási javaslat ▪Az épített örökség befogadásra alkalmassá tételének, a meglévő bemutató helyek belső felújításának támogatása.Erős kapcsolat: SZF-A-10; SZF-A-13; Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪Az épített örökség megfelelő bemutatásával bővül a térségbe látogatók köre, nő a helyi identitástudat.

127 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága75000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma8 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 14/34 Kód: DD-44-SzF-1-01 Sorszám: 2393

128 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/34 Kód: DD-44-SzF-1-06 Sorszám: 2921 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Természeti értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség több településén, vagy környezetében található különböző természeti érték (pl.: Duna-Dráva Nemzeti Park, Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet). Probléma/ lehetőség ▪A XXI. század gazdasági fejlődése térségünk környezeti állapotára negatívan hat ki és a természeti értékek, a környezet veszélyezettsége az utóbbi években erőteljesen fokozódott. Megoldási javaslat ▪Természeti értékeink védelmének, megóvásának, a fenntartható természeti erőforrások használatának, a környezet- károsodásának megelőzésének támogatása.Erős kapcsolat: SZF-2-05, SZF-2-04 ▪Térségünk természeti értékei, biodiverzitás, ökoszisztémák állapotának megóvásával olyan területeket tudunk megőrizni, melyek jelentősége túlmutat jelenlegi értékelésünkön, a következő nemzedékek számára is elérhetővé válik.

129 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11560 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 15/34 Kód: DD-44-SzF-1-06 Sorszám: 2921

130 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/34 Kód: DD-44-SzF-A-15 Sorszám: 2611 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Természeti értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térség több településén található Natura 2000 terület (pl.: Őrtilos, Libickozma). Probléma/ lehetőség ▪A Natura 2000 területeken gazdálkodók szigorúbb feltételek mellett tudják tevékenységüket végezni, amely jelentős többlet költségekkel jár. Megoldási javaslat ▪A Natura 2000 területeken gazdálkodók terület alapú támogatása. Erős a kapcsolat a 2615-ös HPME-vel, és gyenge kapcsolat van a 2921-es HPME-vel. ▪A Natura 2000 területeken gazdálkodók száma nő, és feltételei javulnak, a más területeken gazdálkodókhoz képest, ezzel egy környezetbarát gazdálkodás alapjait lehet megteremteni.

131 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 2. Intézkedéscsoport Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 16/34 Kód: DD-44-SzF-A-15 Sorszám: 2611

132 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/34 Kód: DD-44-SzF-2-04 Sorszám: 2623 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Környezettudatosság fejlesztése, és ezen beruházások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben még nem terjedt el kellő mértékben az a környezettudatos élet és magatartásmód, amely a térségi adottságoknak és a fenntartható fejlődésnek alapja lehet. Probléma/ lehetőség ▪A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága hosszabb távon veszélybe is kerülhet. A környezettudatosság erősítésével a környezetbarát- és biotermékek iránt is nőhet a kereslet. Megoldási javaslat ▪Meglévő erdei iskolák fejlesztése, melynek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása.Erős kapcsolat: SZF-2- 05, SZF-1-06 ▪Már iskolásban korban kialakul az a környeztetudatos szemlélet, ami szükséges környezetünk fenntartható fejlődéséhez, valamint az idősebb korosztály szemléletmódjára is jótékony hatást gyakorol.

133 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38533 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága64000 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 17/34 Kód: DD-44-SzF-2-04 Sorszám: 2623

134 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/34 Kód: DD-44-SzF-2-05 Sorszám: 3500 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése Intézkedés: Környezettudatosság fejlesztése, és ezen beruházások támogatása Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A térségben még nem terjedt el kellő mértékben az a környezettudatos élet és magatartásmód, amely a térségi adottságoknak és a fenntartható fejlődésnek alapja lehet. Probléma/ lehetőség ▪A környezettudatosság hiánya miatt a térség környezeti fenntarthatósága hosszabb távon veszélybe is kerülhet. A környezettudatosság erősítésével a környezetbarát- és biotermékek iránt is nőhet a kereslet. Megoldási javaslat ▪Meglévő erdei iskolák fejlesztése, melynek célja a környezettudatos magatartásforma kialakítása.Erős kapcsolat: SZF-2- 04, SZF-1-06 ▪Már iskolásban korban kialakul az a környeztetudatos szemlélet, ami szükséges környezetünk fenntartható fejlődéséhez, valamint az idősebb korosztály szemléletmódjára is jótékony hatást gyakorol.

135 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7706 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága7706 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 18/34 Kód: DD-44-SzF-2-05 Sorszám: 3500

136 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/34 Kód: DD-44-GF-A-05 Sorszám: 2322 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása Intézkedés: Új szolgáltató és kereskedelmi egységek, üzletek kialakítása és a meglévők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településen sok szolgáltató és helyi terméket előállító vállalkozás van jelen a gazdaság minden pontjáról. Probléma/ lehetőség ▪A településeken működő szolgáltatók nem rendelkeznek a környező térségben működő vállalkozásokhoz képest megfelelő eszközökkel, berendezésekkel, ezért az általuk nyújtott szolgáltatások minősége egyre gyengébb lesz. Megoldási javaslat ▪A térésg helyi termékeit előállító, értékesítő és szolgáltatásokat végző vállalkozók támogatása. Erős kapcsolat: GF-A-08, SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-07; GF-A-06; GF-A-03; GF-A-04 ▪A térségben működő szolgáltatók eszközellátottsága, szolgáltatási körülményei javulnak, ezáltal a minőségibb tevékenységet tudnak folytatni, így növekszik az ügyfélkörük, magasabb jövedelmet tudnak realizálni.

137 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret77065 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % 50% % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 19/34 Kód: DD-44-GF-A-05 Sorszám: 2322

138 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/34 Kód: DD-44-GF-A-08 Sorszám: 3491 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása Intézkedés: Új szolgáltató és kereskedelmi egységek, üzletek kialakítása és a meglévők fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség településen sok szolgáltató és helyi terméket előállítő vállalkozás van jelen a gazdaság minden pontjáról. Probléma/ lehetőség ▪A településeken működő vállalkozók nem rendelkeznek a környező térségben működő szolgáltatókhoz képest megfelelő eszközökkel, berendezésekkel, ezért az általuk nyújtott szolgáltatások minősége egyre gyengébb lesz. Megoldási javaslat ▪A térség helyi termékeit előállító, rtékesítő és szolgáltatásokat végző vállalkozók támogatása.Erős kapcsolat: GF-A-05, SZF-2-03; Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-A-07, GF-A-06, GF-A-04 ▪A térségben működő vállalkozók eszközellátottsága, szolgáltatási körülményei javulnak, ezáltal a minőségibb tevékenységet tudnak folytatni, így növekszik az ügyfélkörük, magasabb jövedelmet tudnak realizálni.

139 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38533 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága84772 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 0% 50% 0% 50% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 20/34 Kód: DD-44-GF-A-08 Sorszám: 3491

140 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/34 Kód: DD-44-GF-A-01 Sorszám: 2271 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása Intézkedés: Helyi jellegzetességű, táj specifikus, nagy élőmunka igényű termékek, termesztési módok fe... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség több településén foglalkoznak speciális térségi termékek előállításával, melyek élő munkaigénye nagy (pl.: erdei termékek, örökzöldek, bogyós gyümölcsök, méz, gyümölcs aszalványok, szőlő, bor, zöldségfélék, húskészítmények, tejtermékek) Probléma/ lehetőség ▪A térségben az elaprózott termelés miatt egy-egy termelő nem képes előállítani piacképes mennyiségű terméket, valamint az egyes termelők által előállított javak minősége nem azonos. Megoldási javaslat ▪Az egyes termékcsoportokra, azok előállítására és értékesítésére, minőségének standardizálására termelői- értékesítői hálózat létrehozásának támogatása. Jelen megoldási javaslat erős kapcsolatban van a 2274-es számú HPME-vel, valamint gyenge kapcsolat a 2317-es számú HPME-vel. ▪Olyan termelői csoportok jönnek létre, melyek termékcsoportonként nagyobb mennyiséggel és egységes minőséggel tudnak megjelenni a piacon, mely által poziciójuk javul, értékesítési problémáik csökkennek.

141 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 21/34 Kód: DD-44-GF-A-01 Sorszám: 2271

142 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/34 Kód: DD-44-GF-A-02 Sorszám: 2285 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi adottságokhoz igazdó, versenyképes gazdaság kialakítása Intézkedés: Helyi jellegzetességű, táj specifikus, nagy élőmunka igényű termékek, termesztési módok fe... Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség minden településén foglalkoznak állattartással (pl. baromfi, szarvasmarha, kecske, juh, sertés, ló), szántóföldi növénytermeléssel. Probléma/ lehetőség ▪A gazdálkodás legnagyobb részben a több évtizedben épült, elavult istállókban, állattartótelepeken, épületekben történik, melyek műszaki, technológiai színvonala alacsony. Megoldási javaslat ▪Az állattartó telepek, mezőgazdasági épületek felújításának, technológiai korszerűsítésének támogatása.Gyenge kapcsolat a 2279-es számú HPME-vel. ▪A térségben felújított állattartó telepek meg fogna felelni az állatjóléti feltételeknek, a felújított épületek műszaki, technológiai színvonalának emelésével üzembiztosan igénybe vehető infrastruktúrális háttér fog a gazdálkodók rendelkezésére állni.

143 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 22/34 Kód: DD-44-GF-A-02 Sorszám: 2285

144 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/34 Kód: DD-44-SzF-A-12 Sorszám: 2674 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kiránduló-, pihenőhelyek és közösségii terek kialakítása, felújítása, rekreációs szolgálta... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található valamely közösségi tér (pl.: játszótér, közpark, civil ház). Probléma/ lehetőség ▪A települések közösségi terei leromlott állapotúak, nem alkalmasak rendeltetésszerű használatra. A fedett közösségi terekben jó részt csak egy-két terem használható, mivel az épületek műszaki színvonala alacsony. Megoldási javaslat ▪A közösségi terek (pl.: játszótér, közpark, közösségi épületek) felújításának, eszköz-ellátottságának növelése, valamint új közösségi terek kialakításának támogatása.Erős kapcsolat: SZF-A-14; Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪Olyan közösségi terek jönnek létre, amelyek az uniós szabványoknak való megfelelésen túl, erősítik a helyi identitás tudatot, növelik a kistelepülések népességmegtartó képességét és illeszkedik a település arculatához.

145 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret26973 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 23/34 Kód: DD-44-SzF-A-12 Sorszám: 2674

146 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/34 Kód: DD-44-SzF-A-14 Sorszám: 3498 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kiránduló-, pihenőhelyek és közösségii terek kialakítása, felújítása, rekreációs szolgálta... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található valamely közösségi tér (pl.: játszótér, közpark, civil ház). Probléma/ lehetőség ▪A települések közösségi terei leromlott állapotúak, nem alkalmasak rendeltetésszerű használatra. A fedett közösségi terekben jó részt csak egy-két terem használható, mivel az épületek műszaki színvonala alacsony. Megoldási javaslat ▪A közösségi terek (pl.: játszótér, közpark, közösségi épületek) felújításának, eszköz-ellátottságának növelése, valamint új közösségi terek kialakításának támogatása.Erős kapcsolat: SZF-A-12; Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪Olyan közösségi terek jönnek létre, amelyek az uniós szabványoknak való megfelelésen túl, erősítik a helyi identitás tudatot, növelik a kistelepülések népességmegtartó képességét és illeszkedik a település arculatához.

147 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11560 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30826 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪ÚMVP, de nem LEADER Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 24/34 Kód: DD-44-SzF-A-14 Sorszám: 3498

148 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/34 Kód: DD-44-SzF-2-03 Sorszám: 2663 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A térség hagyományainak összegyűjtése, megőrzése, ápolása, ehhez kapcsolódó programok szer... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben a civil-, köz-, és gazdasági szféra által előállított termékek és nyújtott szolgáltatásokm minősége megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Az előállított termékek és nyújtott szolgáltatások ismertsége alacsony szintű, mivel a forráshiány miatt a marketint tevékenység esetleges. Megoldási javaslat ▪A civil-, köz-, és gazdasági szféra marketing tevékenységének támogatása.Erős kapcsolat: GF-A-04, GF-A-03, GF-A-05, GF-A-06, GF-A-07, GF-A-08, GF-A-09 ▪Olyan térségi értékekeket bemutató eszközök jönnek létre, amelyek minősége és mennyisége alkalmas arra, hogy turisztikai és egyéb kiállításokon, vásárokon való térségi megjelenéseik, szakmai hatékonysága erősödjön.

149 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma35 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 25/34 Kód: DD-44-SzF-2-03 Sorszám: 2663

150 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/34 Kód: DD-44-SzF-1-02 Sorszám: 2633 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A térség hagyományainak összegyűjtése, megőrzése, ápolása, ehhez kapcsolódó programok szer... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein (pl.: Porrogszentkirály) jelentős a helyi hagyományok (pl.: néptánc) őrzése. Probléma/ lehetőség ▪A helyi jellegzetességű hagyományok megtekintésére lenne kereslet más területekről, de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra. Megoldási javaslat ▪A helyi hagyományokat bemutató csoportok támogatása.Erős kapcsolat: SZF-1-03; Gyenge kapcsolat: SZF-A-09, SZF ▪A térségben működő hagyományőrző csoportok működési háttere biztosabbá válik, rendezvényeken való megjelenésük színvonalasabbá válik.

151 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága90000 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma15 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákányfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 26/34 Kód: DD-44-SzF-1-02 Sorszám: 2633

152 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/34 Kód: DD-44-SzF-1-03 Sorszám: 3508 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: A térség hagyományainak összegyűjtése, megőrzése, ápolása, ehhez kapcsolódó programok szer... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség településein (pl.: Mesztegnyő) jelentős a helyi hagyományok (pl.: néptánc) őrzése. Probléma/ lehetőség ▪A helyi jellegzetességű hagyományok megtekintésére lenne kereslet más területekről, de a bemutatására nincs kialakított infrastruktúra. Megoldási javaslat ▪A helyi hagyományokat bemutató csoportok támogatása.Erős kapcsolat: SZF-1-02; Gyenge kapcsolat: SZF-A-09, SZF ▪A térségben működő hagyományőrző csoportok működési háttere biztosabbá válik, rendezvényeken való megjelenésük színvonalasabbá válik.

153 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11560 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11560 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db ▪Főnyed, Libickozma, Mesztegnyő, Sávoly, Somogysimonyi ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 27/34 Kód: DD-44-SzF-1-03 Sorszám: 3508

154 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/34 Kód: DD-44-SzF-1-05 Sorszám: 2790 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szociális ellátás javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség néhány településén (Gyékényes, Nemesvid) az önkormányzati- és egyéb bérlakások kihasználtsága nagy. Probléma/ lehetőség ▪Ezen ingatlanok komfort fokozata nem minden esetben felel meg a XXI. század követelményeinek és némely esetben számuk sem megfelelő. Megoldási javaslat ▪A helyi igényeknek megfelelő lakások kialakítása, felújítása komfort fokozatának növelése. Gyenge kapcsolat: SZF-1-04 ▪A térségben található lakások átlagos műszaki színvonala nő, a lakhatási körülmények javulnak, ezáltal a lakosság konfortérzete növekszik, a települések népesség megtartóképessége javul.

155 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret38533 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 65% 100% 65% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3853 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 28/34 Kód: DD-44-SzF-1-05 Sorszám: 2790

156 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/34 Kód: DD-44-SzF-B-02 Sorszám: 2694 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szociális ellátás javítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térség demográfiai mutatói rosszak, magas a szociális szolgáltatásokat igénybevevők aránya, a jelenlegi infrastrukturális adottságok sem minőségben, sem mennyiségben nem megfelelőek. Probléma/ lehetőség ▪A szociális ellátók nem tudnak teljes körű, az igényeknek megfelelő, lakossági szükségletekhez igazodó szolgáltatásokat biztosítani. Megoldási javaslat ▪A szociális ellátások humán-, és tárgyi infrastruktúrájának fejlesztése, létrehozása. Erős a kapcsolat a 2777-es HPME-vel, és gyenge kapcsolat van a 2785, 2793-as HPME-vel. ▪Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés területi kiegyenlítése megtörténik, a társadalmi esélykülönbségek csökkennek, integrált mikrotérségi feladatszervezés jön létre. Minőségi ellátás biztosítása valósul meg egy korszerű és hatékony együttműködések kialakításával.

157 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 3. prioritás - Humán közszolgáltatások fejlesztése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 29/34 Kód: DD-44-SzF-B-02 Sorszám: 2694

158 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/34 Kód: DD-44-SzF-B-03 Sorszám: 2785 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Szociális ellátás javítása Szektor/fejlesztési téma: Szociális ellátás ▪A térségben magas az álláskeresők aránya, ami leginkább a hátrányos helyzetű (pl.: romák, 50 év feletti nők, fogyatékkal élők) csoportokat érint. Probléma/ lehetőség ▪Ezen hátrányos helyzetű csoportok termelő, gazdasági ágazatban való elhelyezkedése hosszú távon nem megoldott, többek között a fokozott elvárások és piaci szemlélet miatt. Megoldási javaslat ▪Az esélyegyenlőségi szempontból kiemelten kezelendő célcsoportok foglalkoztatásának (pl.: szociális szövetkezetek, intézmények), képzésének támogatása. Erős a kapcsolat a 2793-as HPME-vel, és gyenge kapcsolat van a 2694, 2777-es HPME-vel. ▪A térségben a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása nő, a piaci szemlélet háttérbe szorul, ezáltal a célcsoportok esélyegyenlőségi mutatói kedvezően alakulnak.

159 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪TAMOP - 1. prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segíté... Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 30/34 Kód: DD-44-SzF-B-03 Sorszám: 2785

160 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/34 Kód: DD-44-SzF-1-04 Sorszám: 2360 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A térség népességmegtartó képességét erősítő infrastruktúra fejlesztés Intézkedés: A térségi infrastruktúrális fejlesztések és az azokat előkészítő dokumentumok elkészítésén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség minden településén található olyan út-, és járdaszakasz, felszíni-, és szennyvízelvezető hálózat, amely nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra vagy a településen hiányzik valamelyik infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪Közlekedési infrastruktúra tulajdonosai legtöbb esetben azért kénytelenek a beruházásokat elhalasztani, mert nem rendelkeznek megfelelő építészeti, kivitelezési terv dokumentációval. Megoldási javaslat ▪A település infrastrukturális ellátottságát, annak minőségét és mennyiségét (pl.: bel- és külterületi utak, járdák, árkok, szennyvíz hálózat) javító beruházásokhoz kapcsolódó terv dokumentációk, kiviteli tervek elkészítésének támogatása. Gyenge kapcsolat: SZF-1-05, SZF-A-14, SZF-A-12, SZF-A-13, SZF-A-11, SZF-1-01 ▪Olyan terv dokumentációk és pályázatok előkészítéséhez szükséges dokumentumok kerülnek elkészítésre, amelyek segítségével a potenciális pályázni szándékozók mind a LEADER program, mind az európai és hazai pályázatokon megfelelő esélyekkel nyújthatnak be pályázatot.

161 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága77065 EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 0% 100% 0% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1927 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 31/34 Kód: DD-44-SzF-1-04 Sorszám: 2360

162 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/34 Kód: DD-44-SzF-B-04 Sorszám: 2351 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A térség népességmegtartó képességét erősítő infrastruktúra fejlesztés Intézkedés: A térségi infrastruktúrális fejlesztések és az azokat előkészítő dokumentumok elkészítésén... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség bizonyos településeinek (pl.: Csurgó, Őrtilos) a külterületi, mezőgazdasági úthálózata nagyon rossz állapotban van. A külterületeken alapvető infrastruktúrák (pl.: villany, vezetékes víz) hiányoznak. Probléma/ lehetőség ▪A termelők jó része olyan zárt kerti ingatlanokon gazdálkodik, állít elő helyi termékeket, melyek alapvető infrastrukturális hiányokkal küzdenek, ezért a termelés nehézkes. Megoldási javaslat ▪A külterületi utak, mezőgazdasági gyűjtő utak felújításának támogatása, zártkerti ingatlanokon való termelés megkönnyítése érdekében. Erős kapcsolat van a 2358 és a 2360-as számú HPME-vel, valamint gyenge kapcsolat van a 2236-os számú HPME-vel. ▪A települések közigazgatási területén található mellékutak állapota javul, ezáltal könnyebben megközelíthetővé válnak egyes mezőgazdasági termelési helyszínek. Ehhez kapcsolódóan a szabadidős és a turisztikai célú közlekedés feltételei is javulnak.

163 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪DDOP - 5. prioritás - Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 32/34 Kód: DD-44-SzF-B-04 Sorszám: 2351

164 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/34 Kód: DD-44-SzF-3-01 Sorszám: 2333 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: A munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó elméleti és gyakorlati tudásszint megteremtése Intézkedés: Általános tudásszint megteremtése képzés útján Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben az országos átlaghoz képest 9 %-kal magasabb az általános iskolát be nem fejezők száma. Probléma/ lehetőség ▪Az alacsonyan képzett személyek a munkaerő piacon még szaktudást nem igénylő munkaköröket sem tudnak minden esetben betölteni, valamint szakmai továbbképzéseken való részvétel is lehetetlenné válik. Megoldási javaslat ▪A mindennapokban szükséges általános ismeret (pl.: háztartási ismeretek,higéniai ismeretek, munkaerő piacon való érvényesüléshez szükséges ismeretek) megszerzésére irányuló képzések támogatása a munkaerőpiacról gyakorlatilag kiszorult személyek számára.Gyenge kapcsolat: GF-A-08; GF-1-01, GF-2-01 ▪Nő a hátrányos helyzetű csoportok képzettségi aránya, valamin nő a munkaerő piacon való elhelyezkedésük és beillesztkedésük esélye.

165 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret19266 EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága44973 EUR EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek 100% 60% 100% 60% ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1926 EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪LEADER - Képzés Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 33/34 Kód: DD-44-SzF-3-01 Sorszám: 2333

166 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/34 Kód: DD-44-GF-B-01 Sorszám: 2306 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Helyzet/ adottság Várható eredmény Prioritás: Intézkedés: Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben viszonylag magas ( óra/év) a napsütéses órák száma, valamint a térség termálvizekben gazdag. Probléma/ lehetőség ▪A térség bizonyos épületeinek (kisegítő) energiaellátása napkollektorokkal, termálvízzel megoldható lehet. Megoldási javaslat ▪A napenergia és a termálvíz felhasználásához szükséges technológiák (pl.: napkollektor) beszerzésének támogatása, a települések termelő és felhasználó vállalkozásainak, önkormányzatainak bevonásával. Erős kapcsolat a 2312-os számú HPME-vel, valamint gyenge kapcsolat a 2299-es számú HPME-vel. ▪Az új technológiák beüzemelésével csökkennek a térségi energia költségek, nagyobb arányban hasznosulnak a megújuló energiák, csökken a környezet terhelés.

167 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR ▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Önkormányzatok ▪Vállalkozások ▪Egyházak ▪Non-profit szervezetek ▪Természetes személyek % % % % % ▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db ▪Berzence, Csákány, Csömend, Csurgó, Csurgónagymarton, Főnyed, Gadány, Gyékényes, Hosszúvíz, Iharos, Iharosberény, Inke, Libickozma, Mesztegnyő, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nemeskisfalud, Nemesvid, Nikla, Őrtilos, Pogányszentpéter, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Pusztakovácsi, Sávoly, Somogybükkösd, Somogycsicsó, Somogysámson, Somogysimonyi, Somogyudvarhely, Somogyzsitfa, Szegerdő, Szenta, Szenyér, Szőkedencs, Tapsony, Táska, Varászló, Vése, Zákány, Zákányfalu ▪Nem ÚMVP Megoldási javaslat által érintett települé- sek listája ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése Támoga- tási forrás Leírás Jogcím- csoport Egyéb paraméterek ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Hátrányos helyzet Megoldási javaslatok 34/34 Kód: DD-44-GF-B-01 Sorszám: 2306

168 167 Elkészült vidékfejlesztési stratégiánkban 6 prioritást fogalmaztunk meg. A stratégiai terv struktúrája megfelel az Európai Unióban és hazánkban is elfogadott tervezési struktúrának, jól alkalmazza a közösségi részvételt a programstruktúra kialakításában. Intézkedéseink lefedik az összes érintett szektort, a terv vertikális és horizontális koherenciája megfelelő. Vidékünkön a fő feladat a gazdálkodók helyben tartása és a vidék kultúrállapotának megőrzése. Az intézkedések megfogalmazásánál nagy szerepet kapott a gazdálkodás ésszerűbbé tétele, a hatékonyabb termelés és a koncentráció segítése. A „Helyi adottságokhoz igazodó versenyképes gazdaság kialakítása” című prioritásunk alapvető térségi problémára keres megoldást, miszerint a térségi vállalkozásoknak komoly az elmaradásuk van az országos átlaghoz képest. Vidékfejlesztési stratégiánkban megfogalmazott intézkedések legtöbbjének hatására a fejlődés elindul, a vidék értékei megfelelő kezelésbe kerülnek, új tevékenységek települnek, új munkahelyeket létrehozva és a gazdasági kibocsátást növelve. Intézkedéseink támogatják az önszerveződésre alapuló szervezetek létrejöttét a termelés, a beszerzés és az értékesítés területén, és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését. Kiemelt feladatunk az agrár-termékláncok fejlesztése, termelési és értékesítési hálózatok és az integráció kialakulásának támogatása. Gazdaságfejlesztési intézkedéseink kapcsolódnak a „Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése” című prioritásunkban megfogalmazott intézkedésekhez, hiszen a gazdaságfejlesztési intézkedéseink elősegítik a környezeti tudatformálást az agrárgazdálkodásban, valamint környezetkímélő, korszerű területhasználat és technológiák elterjesztésére – kiemelten a természetvédelmi területek környezetében – ösztönöznek (megújuló energiaforrások előállítása, használata). Gazdaságfejlesztésben térségi szinten figyelembe vettük a komplementaritás elvét, vagyis az egyes szektorok belső és a szektorok közötti fejlesztésének egymást támogatva kell megtörténnie. Ezt azon az úton kell elérni, hogy egyrészt a versenyképes kis-és középvállalkozások számára lehetőséget, képzési hátteret kell biztosítani, másrészt a turizmus fejlesztésének hátteréül szolgáló szolgáltatások ésszerű létrehozásával, fejlesztésével. Elkészült vidékfejlesztési stratégiánkban 6 prioritást fogalmaztunk meg. A stratégiai terv struktúrája megfelel az Európai Unióban és hazánkban is elfogadott tervezési struktúrának, jól alkalmazza a közösségi részvételt a programstruktúra kialakításában. Intézkedéseink lefedik az összes érintett szektort, a terv vertikális és horizontális koherenciája megfelelő. Vidékünkön a fő feladat a gazdálkodók helyben tartása és a vidék kultúrállapotának megőrzése. Az intézkedések megfogalmazásánál nagy szerepet kapott a gazdálkodás ésszerűbbé tétele, a hatékonyabb termelés és a koncentráció segítése. A „Helyi adottságokhoz igazodó versenyképes gazdaság kialakítása” című prioritásunk alapvető térségi problémára keres megoldást, miszerint a térségi vállalkozásoknak komoly az elmaradásuk van az országos átlaghoz képest. Vidékfejlesztési stratégiánkban megfogalmazott intézkedések legtöbbjének hatására a fejlődés elindul, a vidék értékei megfelelő kezelésbe kerülnek, új tevékenységek települnek, új munkahelyeket létrehozva és a gazdasági kibocsátást növelve. Intézkedéseink támogatják az önszerveződésre alapuló szervezetek létrejöttét a termelés, a beszerzés és az értékesítés területén, és az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztését. Kiemelt feladatunk az agrár-termékláncok fejlesztése, termelési és értékesítési hálózatok és az integráció kialakulásának támogatása. Gazdaságfejlesztési intézkedéseink kapcsolódnak a „Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése” című prioritásunkban megfogalmazott intézkedésekhez, hiszen a gazdaságfejlesztési intézkedéseink elősegítik a környezeti tudatformálást az agrárgazdálkodásban, valamint környezetkímélő, korszerű területhasználat és technológiák elterjesztésére – kiemelten a természetvédelmi területek környezetében – ösztönöznek (megújuló energiaforrások előállítása, használata). Gazdaságfejlesztésben térségi szinten figyelembe vettük a komplementaritás elvét, vagyis az egyes szektorok belső és a szektorok közötti fejlesztésének egymást támogatva kell megtörténnie. Ezt azon az úton kell elérni, hogy egyrészt a versenyképes kis-és középvállalkozások számára lehetőséget, képzési hátteret kell biztosítani, másrészt a turizmus fejlesztésének hátteréül szolgáló szolgáltatások ésszerű létrehozásával, fejlesztésével. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

169 168 „A térség népességmegtartó képességét erősítő infrastruktúra fejlesztés” című prioritásunkban megfogalmazott intézkedések is a komplementaritás elvét erősítik, hiszen segítségükkel olyan megoldási javaslatokat dolgoztunk ki, melyek gazdaságélénkítő hatásúak. A fejlesztéseknek meg kell felelni a természet-, és környezetvédelmi előírásoknak, még a technológia intenzív iparágak esetében is. A térségi turizmus fejlesztésére külön prioritást fogalmaztunk meg. A turizmus fejlesztése azért különösen indokolt, mert ez az egyik legdinamikusabb gazdasági ág, amely egyben az értékek, az ismeretek és a kapcsolatok közvetítésével más gazdasági ágakra is pozitívan hat. Gazdaságélénkítő hatást a turisztikai kínálat hatékony megjelenítésével, turisztikai fogadóképesség javításával, a tájba illő hagyományos településkép megőrzésével, a helyi kulturális hagyományok feltárásával, életben tartásával, hagyományteremtéssel, oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális intézmények, szabadidős létesítmények korszerűsítésével is érhetünk el. A településfejlesztési elemek részcélonként szintén megjelennek a „Természeti-, és épített környezet helyi adottságokhoz illeszkedő fejlesztése” című prioritásunk intézkedéseiben is (biodiverzitás megőrzése, ökoszisztémák, érzékeny természeti területek védelme), valamint a „Helyi életminőség fejlesztése” című prioritásunk intézkedései is kapcsolhatók turisztikai, gazdaságfejlesztési elemekhez, különösen az esélyegyenlőségi megoldási javaslatokat generálók. A munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó elméleti és gyakorlati tudásszint megteremtése” című prioritásnál térségünk önálló stratégiai elképzelést nem nyilvánít ki, azonban a gazdaság-, turizmusfejlesztéséhez a térségben kiemelten kell kezelni az ezt elősegítő képzéseket is, hiszen a munkaerőpiacon lévő szabad kapacitások jórészt képzetlenek. Az intézkedések ütemezése során, figyelembe véve az UMVP III. és IV. tengelyének előírásait, a térségi igényeket tartjuk szem előtt. Ebből kifolyólag a stratégiánkban szereplő minden intézkedésekre és HPME-kre kiírásra kerülnek a pályázatok. Amennyiben ezen intézkedések forrásai nem kerülnek teljes mértékben lehívásra, úgy csak azon intézkedések kerülnek újra meghirdetésre, amelyekre az első körben túl igény jelentkezett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

170 169 Helyi vidékfejlesztési stratégiánk az esélyegyenlőség érvényesülésének szempontjából a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok közül az alacsonyabb iskolai végzettségű embereket, a tartós munkanélkülieket, pályakezdőket, az 50 év feletti korosztályt és a romák helyzetének jobbá tételét valamint munkaerőpiacra való visszatérésüket preferálja. A roma célcsoport esetében a legfontosabb a képzés és a megfelelő munkalehetőség biztosítása, mely társadalmi integrációjukat, érvényesülésüket előmozdítja, megélhetésüket biztosítja. Ennek való megfelelés érdekében, a helyi közösségünk alapító tagjai és a csatlakozó tagszervezetei sorában is található roma szervezeti képviselő. A stratégiai tervünk intézkedéseinél kiemelt figyelmet szentelünk ezen célcsoportokból származó fejlesztési elképzelések megvalósításához. A stratégia készítése során figyelembe vettük a térség külső és belső erőforrásait, továbbá a közösség közép és hosszú távú érdekeit, kitörési pontjait, annak érdekében, hogy a felelős és fenntartható gazdálkodás biztosítva legyen. Szem előtt tartjuk azt, hogy elsősorban a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális fejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy a természeti környezet jelenlegi kiváló állapota megmaradjon. Ösztönözni kívánjuk a pályázókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai alapok megőrzésére. A stratégiánk készítésekor a fenntarthatóságnak külön figyelmet szántunk ezt bizonyítja az is, hogy külön prioritást is fogalmaztunk meg erre a célra, és ezen túl több más intézkedésünkben is megjelenik ez a témakör. Helyi vidékfejlesztési stratégiánk az esélyegyenlőség érvényesülésének szempontjából a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok közül az alacsonyabb iskolai végzettségű embereket, a tartós munkanélkülieket, pályakezdőket, az 50 év feletti korosztályt és a romák helyzetének jobbá tételét valamint munkaerőpiacra való visszatérésüket preferálja. A roma célcsoport esetében a legfontosabb a képzés és a megfelelő munkalehetőség biztosítása, mely társadalmi integrációjukat, érvényesülésüket előmozdítja, megélhetésüket biztosítja. Ennek való megfelelés érdekében, a helyi közösségünk alapító tagjai és a csatlakozó tagszervezetei sorában is található roma szervezeti képviselő. A stratégiai tervünk intézkedéseinél kiemelt figyelmet szentelünk ezen célcsoportokból származó fejlesztési elképzelések megvalósításához. A stratégia készítése során figyelembe vettük a térség külső és belső erőforrásait, továbbá a közösség közép és hosszú távú érdekeit, kitörési pontjait, annak érdekében, hogy a felelős és fenntartható gazdálkodás biztosítva legyen. Szem előtt tartjuk azt, hogy elsősorban a gazdaságfejlesztési és infrastrukturális fejlesztések úgy valósuljanak meg, hogy a természeti környezet jelenlegi kiváló állapota megmaradjon. Ösztönözni kívánjuk a pályázókat a mezőgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erőforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethető mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai alapok megőrzésére. A stratégiánk készítésekor a fenntarthatóságnak külön figyelmet szántunk ezt bizonyítja az is, hogy külön prioritást is fogalmaztunk meg erre a célra, és ezen túl több más intézkedésünkben is megjelenik ez a témakör. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/1

171 170 A térségben az elmúlt időszakban többféle fejlesztési terv készült. Ilyen a 2000-ben elkészült Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program helyzetfeltáró fejezete, stratégiai illetve operatív programja. Ezek átdolgozása, aktualizálása 2004-ben megtörtént. Az európai uniós pályázati lehetőségek megjelenésével további fejlesztési tervek, programok (környezetvédelmi, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi) készültek el a térségben. Ezek meghatározták azokat az elsősorban szakágazatokat érintő fejlesztési irányokat, amelyeket az elkövetkező időszakban tervezünk megvalósítani. Mindezeken túl egy nagyon komoly adatbázist sikerült létrehozni, a térség egészére kiterjedő mutatószámokkal egyetemben. A csurgói térségben a korábbi LEADER pályázat előírásaihoz illeszkedően elkészült egy vidékfejlesztési terv is. Összességében elmondható, hogy a tervek reálisan térképezték fel és mutatták meg azt az irányt, amelyek kitörési pontként szolgálhatnak, és jó eséllyel javíthatják a térség felzárkózását. A pályázati lehetőségek kiaknázása azonban viszonylag szerény képet mutat, ami elsősorban a saját forrás és a projekthez kapcsolódó előkészítő dokumentumok (tervek, megvalósíthatósági tanulmányok) hiányával magyarázható. Ennek értelmében a forrásszerzési lehetőségek, mind hazai és uniós források esetében is nagymértékben bekorlátoltak. Önkormányzatok esetében elmondható, hogy csupán néhány nagyobb település nyert el uniós pályázati forrást. A vállalkozói szférából, az előcsatlakozási forrásból (SAPARD) valamint AVOP, GVOP-ból csak néhányan nyertek fejlesztési forrásokat, elsősorban középvállalkozások, leginkább kapacitásbővítés, gépbeszerzés céljára. A térségben található viszonylag nagyszámú civil szervezetek közül a rendelkezésre álló tervek ellenére pályázati források megszerzését csak néhányan tudják felvállalni személyi és tárgyi feltételeik korlátai miatt. Térségünk által elnyert pályázati források mindegyike közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik az itt megfogalmazott stratégia irányvonalához. A térségben az elmúlt időszakban többféle fejlesztési terv készült. Ilyen a 2000-ben elkészült Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program helyzetfeltáró fejezete, stratégiai illetve operatív programja. Ezek átdolgozása, aktualizálása 2004-ben megtörtént. Az európai uniós pályázati lehetőségek megjelenésével további fejlesztési tervek, programok (környezetvédelmi, idegenforgalmi, oktatási, egészségügyi) készültek el a térségben. Ezek meghatározták azokat az elsősorban szakágazatokat érintő fejlesztési irányokat, amelyeket az elkövetkező időszakban tervezünk megvalósítani. Mindezeken túl egy nagyon komoly adatbázist sikerült létrehozni, a térség egészére kiterjedő mutatószámokkal egyetemben. A csurgói térségben a korábbi LEADER pályázat előírásaihoz illeszkedően elkészült egy vidékfejlesztési terv is. Összességében elmondható, hogy a tervek reálisan térképezték fel és mutatták meg azt az irányt, amelyek kitörési pontként szolgálhatnak, és jó eséllyel javíthatják a térség felzárkózását. A pályázati lehetőségek kiaknázása azonban viszonylag szerény képet mutat, ami elsősorban a saját forrás és a projekthez kapcsolódó előkészítő dokumentumok (tervek, megvalósíthatósági tanulmányok) hiányával magyarázható. Ennek értelmében a forrásszerzési lehetőségek, mind hazai és uniós források esetében is nagymértékben bekorlátoltak. Önkormányzatok esetében elmondható, hogy csupán néhány nagyobb település nyert el uniós pályázati forrást. A vállalkozói szférából, az előcsatlakozási forrásból (SAPARD) valamint AVOP, GVOP-ból csak néhányan nyertek fejlesztési forrásokat, elsősorban középvállalkozások, leginkább kapacitásbővítés, gépbeszerzés céljára. A térségben található viszonylag nagyszámú civil szervezetek közül a rendelkezésre álló tervek ellenére pályázati források megszerzését csak néhányan tudják felvállalni személyi és tárgyi feltételeik korlátai miatt. Térségünk által elnyert pályázati források mindegyike közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik az itt megfogalmazott stratégia irányvonalához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

172 171 A stratégia-alkotási folyamat lezárását követően a jelenleg 48 taggal működő non-profit egyesületünk a Vidékünk a jövőnk Szövetség megerősítését további tagok felvételét és a LEADER program által megkövetelt feladat ellátás korszerű elvégzését kívánjuk megvalósítani. A három szektor résztvevői tisztában vannak térségünk helyzetével, reális képet tudnak alkotni a felmerülő szükségletekről, nehézségekről. A következő időszakban további párbeszédet, tárgyalásokat, fórumokat szándékozunk tartani annak érdekében, hogy a stratégiánkhoz megfogalmazott intézkedések és a hozzá allokált források, minél valóságszerűbb képet mutassanak. Már a tervezési szakasz során és azt megelőzően is jöttek már létre partnerkapcsolatok, a helyi közösségek között. Mindkét országos hatókörű Leader civilszervezettel és a megye szinte valamennyi közösségével is jó partnerkapcsolat alakult ki. Ezen jó kapcsolatokat szeretnénk a következő időszakban tovább erősíteni, az aktuális kérdéseket közösen, gyakorlati oldalról megbeszélni. A térségünkben 7 település van, amelyik a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozik, ezt az adottságot kihasználva a többi balatoni településsel és helyi közösséggel együtt szándékozunk részt venni a Balaton Kulturális Tava projektekben, melynek előkészítése elkezdődött. Már a helyi közösség megalakulásakor és a stratégia készítésekor is nagyon nagy hangsúlyt szenteltünk a kommunikációra. Ezt követően is tervezzük a folyamatos egyeztetéseket, nem csak a tagokkal, hanem a térségben élőkkel is. Tervezzük több LEADER fórum megtartását minél szélesebb körben, hogy az itt élők részleteiben is megismerhessék stratégiánkat. Számos csatornán keresztül informálni és tájékoztatni kívánjuk a térséget a stratégiánkról. A térségben ezt követően is az alulról való építkezés elvét fogjuk követni. A lehető legszélesebb rétegek és társadalmi csoportok bevonását, és azok aktív részvételét továbbra is kiemelten kezeljük. Amint az intézkedéseinkből és a HPME-ből is kiderül, olyan fejlesztési irányokat is próbáltunk meghatározni, amelyek a nagy operatív programokból nem támogathatóak, azonban egyúttal a térség fejlődését szolgálják. A stratégia-alkotási folyamat lezárását követően a jelenleg 48 taggal működő non-profit egyesületünk a Vidékünk a jövőnk Szövetség megerősítését további tagok felvételét és a LEADER program által megkövetelt feladat ellátás korszerű elvégzését kívánjuk megvalósítani. A három szektor résztvevői tisztában vannak térségünk helyzetével, reális képet tudnak alkotni a felmerülő szükségletekről, nehézségekről. A következő időszakban további párbeszédet, tárgyalásokat, fórumokat szándékozunk tartani annak érdekében, hogy a stratégiánkhoz megfogalmazott intézkedések és a hozzá allokált források, minél valóságszerűbb képet mutassanak. Már a tervezési szakasz során és azt megelőzően is jöttek már létre partnerkapcsolatok, a helyi közösségek között. Mindkét országos hatókörű Leader civilszervezettel és a megye szinte valamennyi közösségével is jó partnerkapcsolat alakult ki. Ezen jó kapcsolatokat szeretnénk a következő időszakban tovább erősíteni, az aktuális kérdéseket közösen, gyakorlati oldalról megbeszélni. A térségünkben 7 település van, amelyik a Balaton kiemelt üdülőkörzethez tartozik, ezt az adottságot kihasználva a többi balatoni településsel és helyi közösséggel együtt szándékozunk részt venni a Balaton Kulturális Tava projektekben, melynek előkészítése elkezdődött. Már a helyi közösség megalakulásakor és a stratégia készítésekor is nagyon nagy hangsúlyt szenteltünk a kommunikációra. Ezt követően is tervezzük a folyamatos egyeztetéseket, nem csak a tagokkal, hanem a térségben élőkkel is. Tervezzük több LEADER fórum megtartását minél szélesebb körben, hogy az itt élők részleteiben is megismerhessék stratégiánkat. Számos csatornán keresztül informálni és tájékoztatni kívánjuk a térséget a stratégiánkról. A térségben ezt követően is az alulról való építkezés elvét fogjuk követni. A lehető legszélesebb rétegek és társadalmi csoportok bevonását, és azok aktív részvételét továbbra is kiemelten kezeljük. Amint az intézkedéseinkből és a HPME-ből is kiderül, olyan fejlesztési irányokat is próbáltunk meghatározni, amelyek a nagy operatív programokból nem támogathatóak, azonban egyúttal a térség fejlődését szolgálják. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

173 172 A közösség tagjai mikrotérségenként és ágazatonként, típusonként is megfelelő mértékben képviselik szervezetüket. Mindezek következtében a stratégiánkban megfogalmazott intézkedések és HPME-ek megfogalmazásakor az is fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb társadalmi csoportot szólítsa meg. A programnak a helyi kohézió erősítésében is meghatározó szerepe van. Eddig ugyanis néhány kivételtől eltekintve egyik szférában sem volt igazán elfogadott és különösen nem gyakorlott az a tény, hogy egy konkrét cél esetében a közös gondolkodás és az együttes erő hatékonyabban képes a fejlesztéseket megvalósítani. A LEADER programunk, amely kifejezetten mindezekre épül, minden bizonnyal áttörést okozhat ezen a területen is és komoly szerepe lesz a helyi társadalom kohéziójának erősítésében. A közösség tagjai mikrotérségenként és ágazatonként, típusonként is megfelelő mértékben képviselik szervezetüket. Mindezek következtében a stratégiánkban megfogalmazott intézkedések és HPME-ek megfogalmazásakor az is fontos szempont volt, hogy a lehető legtöbb társadalmi csoportot szólítsa meg. A programnak a helyi kohézió erősítésében is meghatározó szerepe van. Eddig ugyanis néhány kivételtől eltekintve egyik szférában sem volt igazán elfogadott és különösen nem gyakorlott az a tény, hogy egy konkrét cél esetében a közös gondolkodás és az együttes erő hatékonyabban képes a fejlesztéseket megvalósítani. A LEADER programunk, amely kifejezetten mindezekre épül, minden bizonnyal áttörést okozhat ezen a területen is és komoly szerepe lesz a helyi társadalom kohéziójának erősítésében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2008 Szeptember 24. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Vidékünk a jövőnk A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések