Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-kaposi Partnerek VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-kaposi Partnerek VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-kaposi Partnerek VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásának szélesítése révén.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Észak-kaposi Partnerek VE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 10 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 40%-a, 4 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 37 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 16 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Észak-kaposi Partnerek VE területe 24 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 17,092 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 17, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Somogyjád 1,666 fő 1,567 fő 1,339 fő 1,296 fő Mernye Somogysárd Mezőcsokonya Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 17 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 10 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 37 Észak-kaposi Partnerek VE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 933,175 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Észak-kaposi Partnerek VE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪4▪4▪695,351 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪933,175 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪122,943 ▪A kulturális örökség megőrzése▪2▪2▪19,686 ▪Leader közösségi fejlesztés▪3▪3▪153,730 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪138,731 ▪Leader képzés▪4▪4▪67,489 ▪Leader rendezvény▪2▪2▪99,317 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪3▪3▪26,562 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪4▪4▪44,996 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪3,750

6 5 Észak-kaposi Partnerek VE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség(14,39%). A térség legnagyobb foglalkoztatói a helyi önkormányzatok. A lakosság vállalkozási képessége, innovációs készsége és gazdasági aktivitása alacsony. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia és az integráció. A lakosság képzettségi szintje többnyire alacsony. A települések zömében a szakképzett fiatal humánerőforrások elvándorlása tapasztalható. A zsáktelepüléseken nehézkes a lakossági szolgáltatásokhoz való hozzáférés, hiányoznak a lokális non-profit megoldások, a meglévő szolgáltatások minőségében nagy térség és települési különbségek vannak. ▪A térség legfontosabb erőforrásai a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A termőföldre épülő agrárgazdálkodás, ami a térség épített örökségére épülő turisztikai adottságok mellett az egyik legfontosabb kitörési lehetőség. A helyi mikro vállalkozások közötti együttműködések javításával, helyi térségi fejlesztések szinergikus összekapcsolásával növelhető a vállalkozások versenyképessége. A partnerségre és a helyi erőforrásokra épülő fejlesztésekkel érhető el a gazdasági versenyképesség fokozása.

7 6 A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez. Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából. A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban: •lakosság képzettségi szintjének emelése, •térségi információs rendszer kialakítása, •motiváció és az összhang megteremtése. A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba. A HVS hosszú távú célja: A fejlesztések közötti szinergia és integráció erősítésével hozzájárulni a lakosság vállalkozási képességének erősítéséhez, valamint innovációs készségének és gazdasági aktivitásának emeléséhez. Ezen tényezők eredményességével elérni a térség gazdasági stabilitásának növelését a pénzügyi, a vevői és a működési folyamatok nézőpontjából. A HVS rövidtávú célja: A lakosság, a települési és a térségi célok összekapcsolásával erősíteni az önkormányzatok, a helyi vállalkozások (gazdasági társaságok) és a civil szervezetek közötti együttműködéseket. Mindezek biztosítják a vidékfejlesztési stratégia rövidtávú eredményességét, melyet a tanulási és a fejlődési nézőpontból vizsgálunk. A célok elérése érdekében térségi vidékfejlesztési-specifikus teljesítményokozókat határoztunk meg a tanulási és a fejlődési nézőpontban: •lakosság képzettségi szintjének emelése, •térségi információs rendszer kialakítása, •motiváció és az összhang megteremtése. A helyi vidékfejlesztési stratégia rövid és hosszú távú célkitűzései között a lakosság ösztönzését és kezdeményezőkészségét segítő, erre alkalmas légkör kialakítását helyeztük a középpontba. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Észak-kaposi Partnerek VE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy- megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 15 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település a Dél-dunántúli régióban, Somogy- megyében, döntően a kaposvári kistérségben – 1 település pedig a marcali kistérségben található. A településcsoport – megyeszékhelytől – Kaposvártól és a Nagykanizsa-Dunaföldvár (61-es) főközlekedési úttól északra a Balatonlelle-Szigetvár főközlekedési úttól keleti és nyugati irányban helyezkedik el. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó településcsoport területe 445,14 km2. Somogy megye 6036 km2-es területének 7,37 %-át teszi ki. A Dunántúli-dombság leginkább kiegyenlített éghajlatú területén, Külső-Somogy kistáj mérsékelten nedves vidékén terül el a térség. A helyi közösség által határolt térségben társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból 15 település (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Szentgáloskér,Felsőmocsolád,Somodor,Patalom,Csombárd,Magyaregres,Osztopán,Somogyjád és Újvárfalva) szerepel a hátrányos helyzetű települések listáján. A kedvezőtlen demográfiai viszonyokból fakadó hátrányok kategóriájában az elnéptelenedéssel veszélyeztetett települések kiemelkednek a hátrányos helyzetűek közül. A helyi közösség legfontosabb erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület meghatározó. A jó minőségű termőföld a térség egyik legfontosabb stratégiai forrása. A térség gazdaságföldrajzában meghatározó az erdő szerepe, ebből adódóan az erdő- és vadgazdálkodó, a környezet- és természetvédelem, valamint a gyógyászati, a rekreációs és a turisztikai hasznosítás nagyobb figyelmet igényel. A térség településhálózatát alkotó 24 község 11 településén (45,8%) a lélekszám nem éri el az 500 főt. További 7 település (29,1%) az fő népességnagyságú aprófalvak kategóriába tartozik. Az aprófalvak problémái a térségben határozottabban jelentkeznek. A helyi közösség települései munkaerő-piaci szempontból hanyatló térséget alkotnak. A lakónépesség számának változása településenként differenciált, többségében csökkenő tendenciát mutat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség(14,39 %), melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és képesek a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra. A térség koreloszlását vizsgálva települések legnagyobb hányadában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik, míg ezt követi az időskorúak csoportja. A térség legnagyobb problémája, a magas munkanélküliség(14,39 %), melynek oka a helyi szintű munkaerő-piaci kereslet és kínálat egyensúlyának megbomlására vezethető vissza. A rendszerváltás óta eltelt idő alatt helyi szinten meggyengült a bizalmi tőke és a belső kezdeményező erő. A helyi és térségi vállalkozások fejlesztései között gyenge a szinergia és az integráció. A térség lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából az alacsony foglalkoztatottságból és ez által az alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültség kezelésére egyedüli kitörési pontként a helyi erőforrásokra épülő fejlesztések szolgálhatnak megoldásul. A falusi lakosság jelentős része fogékony a partnerségre, készen állnak és képesek a meglévő helyi tapasztalatok térségi szintű, integrált megközelítésű fejlesztési programmá való elkészítésére és megvalósításra. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső- Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőjéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében. A Dunántúli dombság nagytáj jellegét a 24 település alkotta térségben, a tájképi élményekben gazdag Külső- Somogyi kistáj jellege határozza meg. Az eredeti meridionális völgyhálózatot Kelet-Külső-Somogyban a szerkezeti mozgások átalakították. A térség domborzati képében egyedi vonások is megjelennek. Nyugat-Külső-Somogy őrzi a meridionális irányokat. Domborzatát É-D irányban húzódó 5-10 km széles és km hosszú hátak és völgyek határozzák meg. A térség környezetében húzódó Balaton partszegélyéből meredek lépcsőkkel emelkedő Boglári-hát határozza meg a területcsoport északi domborzatát. A térség Kelet-Külső-Somogy területén húzódó települések környezetét a Balatonnal párhuzamosan futó, erős aszimmetrikus völgyek és dombhátak alakítják. A méter vastag lösztakaróval fedett térszíneket eróziós, deráziós völgyek és löszlepusztulási formák teszik változatossá. A térség vízrajzi viszonyai a dombsági tájak jellegzetességeit hordozzák. A vízfolyások jórészt a Sió-Kapos vízgyűjtőjéhez tartoznak. Állóvizeinek döntő többsége mesterséges elgátolással kialakított halastó vagy tározó. A talajvíz mélysége a völgyekben 2-4 m között mozog, a lösszel takart dombhátak alatt pedig akár 10 m alá is süllyedhet. Rétegvízkészlete elsősorban a felsőpannon homokréteghez kötődik. A felsőpannon homokkő alsóbb rétegeiben találhatunk hévizeket is. A felszíni vizek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala alapvetően meghatározza, ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák hatása. A felszín alatti vizek első vízadó rétege a talajvíz, amelynek szennyezése súlyos következményekkel járhat, ezért a térségben törekvések indultak el az első vízadó réteg hasznosítása és megtisztítása érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti, valamint Juta település közelébe légi közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben. A térségben a levegő állapota kielégítőnek tekinthető, hiszen a légszennyező források emissziójának döntő többségét a lakossági céllal felhasznált energia, ebből is a szilárd tüzelési anyagok kibocsátása adja. A közúti közlekedés emissziója a térségben átvezető főútvonalak mellett számottevő. A közúti közlekedés emissziójának hatása már kevésbé érzékelhető a zsáktelepüléseken. A gépjárművek számának növekedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat az elmúlt években. A kommunális hulladék gyűjtése a nagyobb településeken szervezett. Ma is kerülnek ki még a lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, akkumulátor, szárazelemek, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai. A térségben a közlekedési eredetű zaj a vasúti és a közúti, valamint Juta település közelébe légi közlekedésből származik. A Balatonlellét Kaposvárral összekötő 67-es főútvonal átadása óta a főútvonal közelében megnőtt a zajterhelés. Az ipari és szórakoztatóipari zajterhelés jelentéktelen a térségben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 Az Észak- Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó 24 település közül 15 kapott hátrányos helyzetű besorolást, ezek a következők: Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva. Ezen települések hálózatos infrastruktúrája elmaradott, a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. A zsáktelepülések száma 9 (Alsóbogát, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Patalom, Polány, Somogygeszti, Újvárfalva). Valamennyi település rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 15 település közül csupán kettőben (Magyaregres, Somogyjád) található. A szennyvíz- elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A települések 60 % -ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, de ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 45 %-a rendelkezik. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban legtöbb helyen ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések nagy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), de ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a hátrányos helyzetű településekre vonatkozóan 16, 78%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 7, 07% (Patalom) és 27, 78% (Edde) között változott. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések, mint Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta). Ezen településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség a munkanélküliek vagy szociális segélyek általi rendszerben mozog. A települések vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

14 13 A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

17 16 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 21%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 16% 9% 21% 6% 7% 15% 8% 0% 13% 4%

18 17 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 26%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 13% 26% 11% 3% 6% 5% 24% 6% 1% Egyéb tevékenység 0%

19 18 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 14.4%, ami 4.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 14.4% ▪Változás 2003-hoz képest 4.3 százalékpont

20 19 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetét az alábbiak jellemzik. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (mezőgazdaság, erdészet, élelmiszeripari üzem, önkormányzat), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő. Az év végi adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 14,39%. A községek körében a munkanélküliség szintje évben 6,2% (Juta) és 27,78% (Edde) között változott. Térségi szinten a foglalkoztatás széles skálán, szektorokban valósul meg. Az iparban meghatározó a gép- fémipar, és az elmúlt időszak csökkenése ellenére az élelmiszer- és textil-ruházati ipar is. A megnőtt építési igények miatt az építőipar súlya is emelkedett a foglalkoztatásban. A mezőgazdaságnak még mindig jelentős szerepe van a községek foglalkoztatási struktúrájában. A térségben – főleg a kaposvári munkahelyek révén – a legnagyobb létszámot a szolgáltató szektor (kereskedelem, vendéglátás, oktatás, egészségügy, szállítás, távközlés, közigazgatás, stb.) foglalkoztatja. A foglalkoztatás feltételei között ebben a térségben érzékelhető legjobban egyes munkakörökben – döntően műszaki jellegűekben – a szakképzett munkaerő hiánya. A foglalkoztatási stabilitást továbbra is az ipar, az építőipar kis- és középvállalatai jelenthetik, továbbá a súlyában és jelentőségében várhatóan növekvő szolgáltató szektor. A foglalkoztatás alakulásának mutatóit vizsgálva azt látjuk, hogy az elmúlt 5 évben több mint 4%-kal mérséklődött az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösséghez tartozó 24 település átlagában. A térség foglalkoztatásában bekövetkezett negatív fordulatban jelentős szerepe volt a megyeszékhelyen, főleg 2003 végétől, elejétől közepéig tartó jelentős létszámcsökkentési tendenciának. Ennek következtében a megyeszékhelyen lévő munkahelyek száma több mint 2 ezerrel csökkent, amelyet az új foglalkoztatások, új munkahelyek létrejötte nem tudott ellensúlyozni. A létszámcsökkenések elsősorban az ingázókat sújtották. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

21 20 Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut. Településenként vizsgálva a foglalkoztatás helyzetét, megállapítható, hogy kedvezőbb pozíciói elsősorban a Kaposvárhoz közeli (és jobb bejárási lehetőségekkel bíró) településeknek – így pl. Jutának, Magyaratádnak, Várdának, – vannak, ahol az álláskeresők száma nem változott lényegesen. A foglalkoztatás szemszögéből legkedvezőtlenebb helyzetűek a döntő részben a Kaposvártól távolabb eső, rosszabb közlekedési, bejárási feltételekkel bíró, nagyobb részben zsáktelepülések. Ilyenek pl. Edde (27,78% munkanélküliségi ráta), Újvárfalva (22,22% munkanélküliségi ráta), Somogyfajsz (21,56% munkanélküliségi ráta), Ecseny (21,02% munkanélküliségi ráta), Szentgáloskér (20,53% munkanélküliségi ráta). Ezekben a településekben a éves népesség alig egynegyede, egyötöde dolgozik, a többség vagy munka nélkül van, vagy szociális segélyes, esetleg alkalmi munkához jut. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

22 21 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Juta székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 7 db 2 db 308 fő 6% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 6%- át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik Szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) ▪60 ▪40 ▪39 ▪31 ▪28 Árbevétel (ezer Ft) ▪182,002 Működés helye a térségben ▪Osztopán ▪Szentgáloskér ▪Somogyjád ▪Mezőcsokonya ▪Juta Főtevékenység ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪1581 Kenyér, friss tésztaféle gyártása ▪1511 Húsfeldolgozás, - tartósítás Név ▪Osztopáni-Bodrogi Agrárszövetkezet ▪AGRÁRIA Mg.Zrt. ▪Somogyjádi Mezőgazdasági Zrt. ▪Csányi KFT. ▪Carnarium KFT

24 23 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪26 ▪25 ▪23 ▪18 ▪Somogysárd ▪Juta ▪Hetes ▪Magyaratád ▪Mernye ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪0125 Egyéb állatok tenyésztése ▪0130 Vegyes gazdálkodás ▪2821 Fémtartály gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik ▪Haladás Mezőgazdasági RT. Név ▪Vikár Béla Tsz. Hetes ▪Barátság Mg. Szövetkezet ▪BÁLIND KFT. ▪PE-HYB KFT

25 24 Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemei a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű településeken aktívan működő vállalkozások kiemelt támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is. Az Észak-Kaposi Partnerek Közössége által határolt terület vállalkozásainak szerkezetét vizsgálva elmondható, hogy az országos tendenciáknak megfelelően az egyéni vállalkozások túlsúlya a jellemző, illetve a jogi személyiségű vállalkozások döntően a mikrotérségi központokban találhatók. A települési externáliák közül kiemelkedik Somogyjád 63 db, Osztopán 28 db, Ecseny és Edde 2-2 db aktív vállalkozási reprezentációja. A térségben reprezentálódott magas egyéni vállalkozói arány utal az alacsony gazdasági potenciálra. Ez összefügghet a tőkehiánnyal is, de a szűkös, sőt sokszor teljesen hiányzó munkahely kínálat miatt talán e településcsoportban kényszerülnek leggyakrabban arra, hogy saját megélhetésükről önfoglalkoztató vállalkozás alapításával indított tevékenység révén gondoskodjanak. A térségben a vállalkozások száma alapján két területnek van nagyobb súlya az ország megyéinek átlagánál: a kedvező adottságokkal rendelkező mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodásnak és a szolgáltatási szektoron belül a vendéglátásnak. A szálláshely-szolgáltatás az átlagnál kisebb potenciállal reprezentálódik a vállalkozások számában. A helyi vidékfejlesztési koncepció kidolgozásánál a vállalkozásfejlesztés megfogalmazását az egyéni vállalkozások és az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások közötti mikro- és kisvállalkozói kör hiánya indokolja döntően. A vállalkozásfejlesztés központi elemei a piacfeltárásra és bővítésére, valamint a vállalkozások közötti szinergikus kapcsolatok erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű településeken aktívan működő vállalkozások kiemelt támogatásának és új vállalkozások indításának is alapfeltétele a kereslet bővülése. Ehhez, valamint a 24 település adta közösség életminőségének javulásához kapcsol a stratégia megoldást. A megoldási kulcsot egy szakmai alapon működő, a helyi igényekhez illeszkedő integrált, szolgáltató központ kialakításával és működtetésével kívánja a közösség elérni. A szolgáltató központ közösségi hatékonyságot eredményező koordinatív feladatok ellátása mellett biztosítja azt a szakmai feladatot ellátó humán erőforrás csoportot, mely képes magas hozzáadott értékkel hozzájárulni a térségben tevékenyen működő mikro- kisvállalkozások, szövetkezések eredményes működéséhez. A szolgáltató menedzser csoport a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében oktatási programokat szervez vezetéselméleti, kommunikációs és marketing témakörökben is. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

26 25 A helyi közösség gazdaságfejlesztési stratégiájának általános célja a magas jövedelemképződést biztosító agrár- és vidékfejlesztési gazdasági szerkezet kialakítása, amely mikrovállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva a partnerségi elvek mentén jön létre a jövőben egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér, nőhet a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben és felértékelődhet a szolgáltatások szerepe. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

27 26 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység3 Vallással kapcsolatos tevékenység3 Sporttal kapcsolatos tevékenység18 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység30 Oktatással kapcsolatos tevékenység16 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 3 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 11 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 7 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok0 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység0 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

28 27 A térséget reprezentáló 112 db nonprofit szervezet kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik.A nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviseltetik magukat a hátrányos helyzetű települések (57 db). A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének.) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg. A térséget reprezentáló 112 db nonprofit szervezet kétötöde alapítványi formában, 3/5-e társas nonprofit szervezetként működik.A nonprofit szervezeteket nagy arányban az egyesületek képviseltetik magukat a hátrányos helyzetű települések (57 db). A térségi szektor tevékenységi szerkezete a megyei adatokkal korrelálva koncentrált, ami azt jelenti, hogy szinte változatlanul néhány jól körülhatárolt tevékenységi csoport uralja. Az alapítványok jelentős hányada az oktatás, a kultúra, illetve a szociális ellátás területén működik. A társas nonprofit szervezetek a szabadidő, a sport és a szakmai érdekképviseletek területeihez köthető tevékenységet fejtenek ki. A térségi nonprofit szektor bevételeinek két legfontosabb forrását az államtól (központi költségvetésből, megyei és helyi önkormányzatoktól kapott támogatás), az alaptevékenységgel összefüggő bevétel (kisebb részben tagdíj, zömmel térítési és árbevétel) adja. A magántámogatásokból, továbbá a pénzpiaci befektetések, valamint a vállalkozási tevékenységként befolyt összegek együttesen sem érik el az összjövedelem egytizedét. A nemzetközi és az uniós trendeket figyelembe véve a térségi, azonos működési területen tevékenykedő civil szervezeti munka összehangolásával a szektor a vidékfejlesztésben befolyásoló tényezővé artikulálódhat a jövőben. Ilyen területen ad megoldást a tervezett integrált, szolgáltató központ, mely a helyi humán erőforrásra alapozva kíván generátor szerepet betölteni a komplex vidékfejlesztésben. A „Különleges Asztali Örömök Somogyban” rendezvényein számos hagyományőrző térségi szereplő jelenik meg, melyek nemcsak a térség hagyományait, de egyedi termékeit is összekapcsolhatja a helyi közösségben fellelhető természeti, kulturális örökségeinek kincseivel és közösségi szintű turisztikai kínálatával, mely jelen építkezési fázisban számos területen fejlesztést igényel. Az azonos „arculati elemeket” hordozó civil kapcsolódásokat a helyi közösség szintjére emelve, majd ezeket konkrét stratégiába ágyazva kitörési pontot biztosíthatunk a helyi termék megjelenítésének.) A Somogy Megyei Önkormányzat közgyűlésének szakmai munkáját javaslataival és véleményükkel segítő Somogy Megyei Civil Fórum már a megyei és a térségi közösség egyik artikulálódott platformját testesíti meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

29 28 A civil szereplők, mint foglalkoztatók középtávon már hangsúlyosan vállalnak szerepet a térség gazdasági, társadalmi és szociális felemelkedésében. Ez a trend hatásában már megmutatkozik az országos, a megyei és a helyi közösség szintjein is.Sok munkaerőt alkalmaznak a kommunális szolgáltatásokból egyre növekvő részt vállaló településfejlesztő közhasznú társaságok, továbbá a klasszikus jóléti szolgáltatásokat nyújtó szociális és egészségügyi intézmények, illetve a szektor támogatását és infrastrukturális hátterét biztosító adományozó alapítványok és nonprofit szövetségek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 313 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 313 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 17,40517,29217,22917,21017,

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 63% 21% 10% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

32 31 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 2% 13% 4% 1% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 11% 34% 9% 4% 19% 9% 26% 12% 10% 17%

33 32 A KSH év végi adatai szerint az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének 24 településén ember élt. A 60 éves és idősebb népesség aránya 21%. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségének lakónépessége a és évek között eltelt időszakban több mint 2%-kal csökkent. A térség 24 települése közül 17-ben népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Ecsenyben, Felsőmocsoládon, Magyaratádon, Mernyén és Somogysárdon volt, ahol a népességszám 2002-höz viszonyítva 2006-ra 8-9%-kal csökkent. Ez a mutató Felsőmocsoládon jelenti a legtöbb embert, 62 fővel. A térség össznépessége az elmúlt öt év során ről re csökkent. Ugyanakkor a Közösség területén volt 7 olyan település is, ahol gyarapodott a helyi lakosság száma. A legkiemelkedőbb közülük Mezőcsokonya, amely 83 fő növekedést könyvelhetett el magának és Juta, ahol 64 fő népesség emelkedés volt tapasztalható. A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. A lakosságszám változásának összetevői a népesség korösszetétele és a demográfiai jelenségek. A térség hátrányos helyzetű településein tapasztalható népességcsökkenés a vidék alacsony megtartó erejére vezethető vissza.Az elmúlt három évben a kistérség népességváltozásában a természetes népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A természetes népmozgalom – az élve születések és a halálozások egyenlege – viszonylag kedvező alakulása a halálozások jelentős visszaeséséből adódott, mivel az élve születések száma ugyanazon idő alatt – igaz csak minimálisan, de – csökkent. Az élve születési arány – az 1000 lakosra jutó élve születés – a térség összességében 2002-ben 9,71, míg 2006-ban már csak 9,07 ezreléket tett ki, ezzel egyidejűleg a halandóság – az 1000 lakosra jutó halálozás – 14,27-ről 12,98 ezrelékre változott.A népesség számának további befolyásoló tényezője a vándormozgalom. A vándorlási egyenleg az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségében az elmúlt öt évben negatív volt, az ebből eredő népességfogyás 71 főt tett ki. A vándormozgalom a térség településeit nem egyformán érintette, 2006-ban a térség 24 településéből 17-nek a lakóhely-változtatásai negatív irányú mozgást jeleztek, valamint Somogyaszaló, ahonnan 55 fő költözött el és csak 35 fő települt be. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

34 33 Ezzel szemben a térség fennmaradó 7 településén vándorlási nyereség volt.Ezen belül is kiemelkedő a mutató értéke a nem hátrányos helyzetű települések közé sorolt Mezőcsokonyán, ahová 96 fő települt be és csak 56 fő költözött el, valamint Hetesen, ahová 55 fő települt be és csak 35 fő költözött el.A térség az általános iskolai végzettség tekintetében az országos átlagnál enyhén rosszabb mutatókkal rendelkezik, a 14 évnél idősebbek 80%-a végezte el legalább a 8 év általánost. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 17% 13% 0% 92% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

36 35 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér ▪EUROVELO kerékpárút Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Középiskola ▪Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely ▪Kollégiumi feladat-ellátási hely ▪Felnőtt átképzési központ ▪Filmszínház ▪IT-mentor Mozgatórugó alcsoport

37 36 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Szülészeti ellátás ▪Prevenció és szűrés, rehabilitációs infrastruktúra ▪Egészségügyi kommunikációs pont ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Pénzügyi és gazdasági tanácsadás ▪Turisztikai egyesület ▪Rotary típusú klub Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38 37 Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik. Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösségét alkotó települések országos közúthálózaton megközelíthetőek. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvár közötti 67. sz. főközlekedési út szeli át a térséget. Az utak minősége változó, a főútvonal kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A térségben lévő települések nagy része csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba. A 24 község közül 9 zsáktelepülés, ahol jellemzően a helyközi autóbusz közlekedés járatszáma nem kielégítő. Csak a Kaposvár közeli településeken járnak megfelelő gyakorisággal a buszok. A vasúti összeköttetés csak a Kaposvár-Fonyód és a Kaposvár-Siófok vasútvonal mellet fekvő települések számára biztosított, ami a térséget alkotó települések egynegyede. A térség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. Közüzemi szennyvízcsatorna a 24 település közül csupán hatban (Csombárd, Hetes, Magyaregres, Somogyaszaló, Somogyjád és Várda) található. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a térségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja. A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt. A térség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. A térség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy felében rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A térség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A 24 település közül mindössze négyben (Hetes, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Óvoda a térség 15 településén található, általános iskolával, pedig 13 település rendelkezik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

39 38 A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal, illetve iskolabuszokkal. A térség nem rendelkezik középfokú oktatási intézménnyel. Telekommunikáció tekintetében a térség átlagosan ellátottnak tekinthető. A települések 80%-ában elérhető a szélessávú Internet kapcsolat, bár ez több helyen is fejlesztésre szorul. Teleházzal vagy E-Magyarország ponttal a települések több mint 70%-a rendelkezik. A vezetékes és mobil telefonhálózat minden településen ki van építve. A lakossági szolgáltatások terén a térség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos hátrányos helyzetű településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

40 39 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %5% %1%

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 1/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪298 ▪Község▪465 ▪Község▪288 ▪Község▪250 ▪Község▪223 ▪Község▪486 ▪Község▪1,118 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Alsóbogát Bodrog Csombárd Ecseny Edde Felsőmocsolád Hetes Munkanél- küliség (%) ▪14.14% ▪12.67% ▪12.92% ▪21.02% ▪27.78% ▪13.10% ▪10.12% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪227,952 ▪333,251 ▪363,932 ▪169,677 ▪202,883 ▪268,593 ▪441,988 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.239 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪1,242 ▪Község▪923 ▪Község▪652 ▪Község▪1,567 ▪Község▪1,296 ▪Község▪849 ▪Község▪367 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Juta Magyaratád Magyaregres Mernye Mezőcsokonya Osztopán Patalom Munkanél- küliség (%) ▪6.20% ▪6.80% ▪10.84% ▪10.41% ▪12.20% ▪14.31% ▪7.07% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪566,739 ▪473,973 ▪375,289 ▪489,414 ▪367,450 ▪361,106 ▪277,871 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.038 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 3/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪276 ▪Község▪460 ▪Község▪769 ▪Község▪548 ▪Község▪558 ▪Község▪1,666 ▪Község▪1,339 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Polány Somodor Somogyaszaló Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogysárd Munkanél- küliség (%) ▪15.75% ▪19.80% ▪12.05% ▪21.56% ▪17.80% ▪12.87% ▪12.57% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪204,369 ▪317,082 ▪368,526 ▪212,166 ▪189,519 ▪415,587 ▪418,698 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪3.687 ▪0.000 ▪7.145 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.046 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 4/4 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪584 ▪Község▪343 ▪Község▪525 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szentgáloskér Újvárfalva Várda Munkanél- küliség (%) ▪20.53% ▪22.22% ▪10.72% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪251,006 ▪240,131 ▪452,307 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 1/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Alsóbogát ▪„Alsóbogát zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” ▪Bodrog ▪„A szélessávú Internet nem megfelelő kiépítettsége a településen. Az utak és járdák rossz állapota. A szennyvíz csatorna hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A településen található két kastély turisztikai célú hasznosítása. Szélerőmű park telepítés lehetőségének megvizsgálása.” ▪„A gazdasági tevékenység élénkítése, ezen belül elsősorban a turizmusra alapozott gazdaságfejlesztés. A helyi vállalkozások támogatása, megerősítése révén a foglalkoztatottság növelése.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 2/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csombárd ▪„A település öregedő korfát mutat.Az idős korú lakosságnak a település nem tud szociális ellátást biztosítani.A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát.A munkahelyek a mezőgazdasági,az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki.A település forráshiányokkal küzd.A közbiztonság helyzete nem megoldott.A közcsatorna hálózat kialakításra vár.” ▪Ecseny ▪„A települési lakosság száma alacsony (250 fő), a lakosságot öregedő korfa jellemzi. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A zsáktelepülési helyzetből adódóan csekély lehetőség látszik a primer, szekunder szektor megtelepedésére. A szociális ellátás hiányos léte nehezíti az öregedő lakosság mindennapjait.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni.A község természeti adottságai (gyógynövény,gomba,zöldségfélék)kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez,és a növények helyben való feldolgozására,ezáltal a munkahely teremtési lehetőségek is megoldódnának.” ▪„A község természeti adottságai, valamint épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez. A sváb községben több ingatlan külföldiek tulajdonában van, akiken keresztül kapcsolatot lehetne kiépíteni más országokkal, lehetőséget teremtve számukra a község, a tágabb térség, s országunk megismerésére.”

47 46 Települések egy mondatos jellemzése 3/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Edde ▪„Edde zsáktelepülés jellege folytán alacsony forgalommal rendelkezik, minimális az elérhető szolgáltatások köre. Magas a munkanélküliség, mert kevés a foglalkoztató. A mezőgazdasági termelés csak néhány ember megélhetését tudja biztosítani.” ▪Felsőmocsolá d ▪„A települési demográfiai adatok vizsgálata megmutatja, hogy a koreloszlást tekintve rendkívül magas az idősek aránya, alacsony az 5 év alatti gyermekek száma. A munkaképes korú lakosság magas arányban reprezentálódik a településen, s mivel a munkahelyek száma korlátozott, így körükben magas a munkanélküliség aránya, s ez a munkaerő-piaci folyamat elvándorlást indított el.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A turizmus fejlesztése a településen, gondolva itt elsősorban a horgász, vadász és lovas turizmusra. A két éve megszűnt alsó tagozatos iskola épületéből három apartmanos és egy lakosztályos vendégfogadó kerülhetne kialakításra. A turizmus céljaira fel lehet használni a falu határában lévő 80 fokos vizű lezárt termál kutat is.” ▪„A településen üresen álló iskola épületét a vállalkozói, a civil és az önkormányzati szereplők közös összefogásával komplex turisztikai programok lebonyolítására lehet alkalmassá tenni. A településen található XVIII. századi barokk kastélyban elindult kulturális programokat szinergikus kapcsolatba hozva a partnerségre épülő fejlesztéssel növelnék a település megtartó erejét.”

48 47 Települések egy mondatos jellemzése 4/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hetes ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés. A munkaképes korúak aránya a legnagyobb. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. Az életszínvonal csökken, oka a munkahelyek csökkenése. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt. A település infrastruktúrája fejlesztésre szorul.” ▪Juta ▪„A szennyvízhálózat kiépítettségének hiánya. Az életszínvonal csökkenése, kevés munkahely. Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőség megszűnt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: horgászat, vadászat, valamint megoldottak a vendéglátási, magánszállási lehetőségek.” ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. Helyi piac kialakítása, vásárok szervezése. Internetes honlapon keresztül a megtermelt termékek marketingjének olcsó megvalósítása. Lakópark építése a fiatalok és a városból kitelepülők részére.”

49 48 Települések egy mondatos jellemzése 5/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Magyaratád ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés, ami a korlátozott munkalehetőségek következménye. A lakosság legnagyobb százalékát a munkaképes korú népesség adja. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki. Hiányoznak a település megtartó erejét növelő, partnerségen alapuló lokális megoldások.” ▪Magyaregres ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági,építőipari,önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki.A közlekedési gondok oka a vasút hiánya,ritka buszközlekedés.Zsáktelepülés jellegből fakadó elszigeteltség.Kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek megszünt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település a Kaposvár-Szántód összekötő főközlekedési út mentén helyezkedik el, Kaposvártól 15 km-re. A település nagy átmenő forgalmára alapozva, s a helyi humán erőforrás kapacitásaira építve az önkormányzati, civil és vállalkozói szektor szereplői fejlesztési tervet építhetnek. A település jól ismert kézműves tájházához kapcsolható szinergikus fejlesztések erősíthetik ezt.” ▪„Kihasználatlan humán erőforrás, horgászturizmus lehetősége (Deseda). Arborétum fejlesztése turizmus céljára. A kerékpárút fejlesztése. ▪Állattenyésztés fejlesztése, munkahelyteremtéssel.”

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 6/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mernye ▪„A munkanélküliek, a rendszeres szociális segélyben részesülők, s az ellátatlan lakosság száma magas. A lakónépesség fokozatos csökkenése figyelhető meg a munkahelyek hiánya miatt. A munkaképes korú lakosság nem rendelkezik piacképes ismeretekkel, ez nehezíti a munka világába való visszatérésüket. A turisztikai szektor munkahelyteremtő lehetőségei korlátozottak.” ▪Mezőcsokony a ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés.A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot.A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A közösségi célokat szolgáló épületek felújításra szorulnak.Utak, járdák, esővíz elvezető csatornák rossz állapotban vannak, a közcsatornázási lehetőségek hiányoznak.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település közlekedés- földrajzi helyzete előnyös. A logisztikai lehetőségek javulhatnak a 67-es út megépítésével. A jelenlegi turisztikai lehetőségek, adottságok fejlesztésével hozzájárulhatunk a település megtartó erejének növeléséhez. A helyi védelem alatt álló volt Piarista kastély felújításával komplex turisztikai kínálatot fejleszthetünk ki.” ▪„Bioüzem. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari, feldolgozó ipari, kereskedelmi és önkormányzati szektor szereplői közül kerülnek ki.A parkok, turista útvonalak, sportlétesítmények, vadászat a turizmusra kedvezően hat.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 7/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Osztopán ▪„A legfontosabb problémákat a településen a magas munkanélküliség, a munkahelyek hiánya, a szélessávú internet kiépítetlensége és a szenyvíz csatorna hiánya jelentik.” ▪Patalom ▪„A település demográfiai adatait vizsgálva öregedő korfát mutat. Az aktív, munkaképes korú lakosság reprezentálja a koreloszlást legnagyobb százalékban. A település nem rendelkezik megtartó erővel a munkalehetőségek szűkössége miatt, ezért fokozatos elvándorlás tapasztalható. A helyi mezőgazdasági vállalkozások nem képesek szélesebb körre disztribúciós tevékenységüket kiterjeszteni.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A vidéki környezet turisztikai célú hasznosítása. Falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása. Környezetvédelmi és életminőség javulás szempontjából a legfontosabb lehetőséget a szennyvíz csatorna hálózat kiépítése jelentené.” ▪„Patalom település természeti adottságai, táji értékei, a horgászat és a vadászat lehetőségének kiaknázása komplex fejlesztést indíthat el a helyi partnerségre építve. A megye módszertani intézeteként működő Park Szociális Otthon infrastrukturális és módszertani fejlesztésével régiós módszertani központtá fejleszthető.”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 8/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Polány ▪„A települési lakosság száma alacsony (276 fő), a koreloszlást vizsgálva a munkaképes korú lakosság száma után az idősek száma is magas százalékkal jellemezhető. A munkanélküliek száma magas. A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A helyi fejlesztések között gyenge a szinergia.” ▪Somodor ▪„A település lakosságának koreloszlásában a munkaképes korú lakosság reprezentálódik legnagyobb százalékban. A munkaképes korú lakosság iskolai végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős százalékuk nem rendelkezik piacképes ismeretekkel. A mezőgazdasági, az önkormányzati szektor általi munkalehetőségek bekorlátozzák a munkaerő-piaci folyamatokat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település lakosságának jelentős része fogékony a partnerségre.A település értéke a tiszta levegő, az érintetlen környezet. A természetet szerető, jó levegőre, csendre és gyógyulásra vágyó emberekre építhető turisztikai szolgáltatások, potenciálok fejlesztése járulhat hozzá a lakosság megtartó erejének növeléséhez, s a település expanzív fejlesztéséhez.” ▪„A település népessége fogékony a partnersége, ezt bizonyítja a gazdag kulturális élet. A mezőgazdasági szektor szereplőivel való együttműködés erősítésével az önkormányzati, civil és partner vállalkozói szektor szinergikus fejlesztéseket generálhat. A helyi humán erőforrásra épülő fejlesztések tehetik vonzóvá a települést a fiatalok, pályakezdők és a diplomások számára.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 9/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogyaszal ó ▪„A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el. A szociális ellátás nem megoldott, így az idősebb generációknak hatalmas gondokkal kell szembenézniük. Az irodai szolgáltatások és a gazdasági célokat szolgáló épületek fejlesztésre szorulnak.” ▪Somogyfajsz ▪„A munkahelyek hiánya, illetve az ebből következő magas munkanélküliség. A szennyvíz csatorna hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A jól működő vállalkozásokkal (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem) együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. Falusi turizmus szempontjából nagyon kedvező adottságai vannak a településnek: gyógyszállók, panziók, kerékpárút, horgászat, vadászat, lovaglási lehetőségek.” ▪„A mezőgazdasági adottságok magasabb színtű kihasználása. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások fejlesztése. A település Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, ritka növényeket és állatokat is megfigyelhetünk a környéken, rendelkezik egy őskohó múzeummal és egy horgásztóval is, amikre alapozni lehetne a turizmus fejlesztését.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 10/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogygeszti ▪„A koreloszlás vizsgálata szerint a munkaképes korú lakosság fordul elő legnagyobb arányban a településen élők körében. Az országos átlagot meghaladó munkanélküliség egyik oka az alacsony végzettségű és szakképzetlen személyek magas számára és a munkahelyek hiányára vezethető vissza. A településen munkahelyet az önkormányzat intézményei és a mezőgazdasági vállalkozók biztosítják.” ▪Somogyjád ▪„A jelentős munkanélküliség. Kevés foglalkoztató van a településen, és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek is hiányoznak. Az állattartás visszaszorult, a háztáji gazdaságok termelése minimális szintű.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A mezőgazdasági vállalkozók termékeinek piacon való szélesebb körű megjelenése és a helyi humán erőforrás piacképes ismeretekkel való ellátása hozzájárulna újabb munkahelyek létesítéséhez. A helyi fejlesztések céltudatos összehangolása és a partnerségre épülő együttműködések előremutató fejlesztéseket generálhatnának. A település kiváló turisztikai lehetőségekkel rendelkezik.” ▪„A település rendelkezik egy teljes infrastruktúrával ellátott, ipari park kialakítására alkalmas területtel, ahova szeretne új vállalkozásokat letelepíteni, amik munkát tudnának biztosítani a lakosság számára.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 11/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Somogysárd ▪„A településen elindult a lakosságszám- csökkenés. A munkaképes korú népesség adja a legnagyobb százalékot. A munkáltatók elsősorban a mezőgazdasági, építőipari és önkormányzati és kereskedelmi szektor szereplői közül kerülnek ki. A helyi védettségű épületek fejlesztésre szorulnak. A csatornázottság nem megoldott. Az idősek számára a szociális szolgáltatások gondokat okoznak.” ▪Szentgáloskér ▪„A település öregedő korfát mutat. A munkaképes korú lakosság adja a lakosság koreloszlásának legnagyobb százalékát. A munkahelyek a mezőgazdasági, az ipari és az önkormányzati szektorból kerülnek ki. A fiatal generáció számára nem rendelkezik megtartó erővel a település, ezért elvándorlás jellemzi. A munkanélküliek száma mellett a szociális ellátásban részesülők száma magas.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Történelmi múlt és hagyomány kihasználása a turizmus céljaira pl. lótenyésztés-lovas turizmus, Betyárcsárda- népi hagyományok bemutatása, építészeti örökség. Jelzett turista útvonalak, horgászat, vadászat, lovaglás és a védett természeti területek a falusi turizmus kialakulásának előfeltételei.” ▪„A jól működő mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve partnerségre épülő fejlesztések kidolgozásával lehetne a fiatalok megtartására törekedni. A helyi civil, vállalkozói és önkormányzati szektor szereplői közötti szoros együttműködésekkel lehet szinergikus fejlesztéseket generálni, ehhez el kell indítani a párbeszédet és a közös együttgondolkodást.”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 12/12 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Újvárfalva ▪„A települési lakosság száma alacsony,a lakosságot öregedő korfa jellemzi.A munkahelyek hiánya miatt elvándorlás indult el.Az elvándorlás oka, hogy a fiatalok a szellemi képességeikhez mérten nem találnak lehetőségeket, hogy kibontakoztathassák tudásukat.A szociális ellátás nem megoldott, ami az idősebb generációknak hatalmas gondot okoz.A település közbiztonsága nem biztosított.” ▪Várda ▪„A munkahelyek hiánya, csökkenő életszínvonal és a kiegészítő jövedelemszerzés megszűnése.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A község természeti adottságai,épített infrastrukturális és humán örökségei kedvező adottságokat nyújtanak a turisztikai kínálat fejlesztéséhez.A falusi turizmus lehetőségei adottak,a vendégeket üdülőházakban,ifjúsági szállókban,és kempingekben tudják elhelyezni.Parkokkal,jelzett turista utakkal és vadászati lehetőségekkel várják a kikapcsolódni vágyókat.” ▪„Ipari park létesítése a településen. Háztáji gazdálkodás visszaállítása. Panzió és szépségszalon kialakítása.”

57 56 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

58 57 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Helyi életminőség fejlesztése” ▪„Gazdasági környezet fejlesztése” ▪„Helyi turizmus ágazat fejlesztése” ▪„A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése” ▪„Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” Fő fejlesztési prioritás 57 4 db 2 db 5 db 3 db 4,725,179 4,624,324 1,060,614 33,745 14,061 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma

59 58 ▪Térségi média fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 5,625 EUR – a(z) Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése ▪Humán erőforrás fejlesztése ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 2,424,180 18,994 1,162,369 1,119,636

60 59 ▪Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 A legtöbb forrás – 5,625 EUR – a(z) Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Helyi vállalkozások versenyképességének javítása Fő fejlesztési prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Allokált forrás (EUR) 4,326, ,201

61 60 ▪Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 A legtöbb forrás – 5,625 EUR – a(z) Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális turizmus fejlesztése ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Vadász és horgász turizmus fejlesztése ▪Helyi, térségi turisztika termékcsomag kialakítása Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 5,625 22,497 1,032,

62 61 ▪Helyi állattenyésztés és növénytermesztés minőségi feltételeinek javítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 A legtöbb forrás – 5,625 EUR – a(z) Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek feldolgozásának fejlesztése ▪Helyi állattenyésztési és növénytermesztési termékek értékesítésének növelése Fő fejlesztési prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése Allokált forrás (EUR) 33,

63 62 ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 A legtöbb forrás – 5,625 EUR – a(z) Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Természeti örökségek megőrzése ▪Kulturális értékek megőrzése Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Allokált forrás (EUR) 14,

64 63 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

65 64 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 16% 9% 21% 6% 7% 15% 8% 0% 13% 4% 17% 35% 14% 3% 7% 8% 6% 0% 8% 1% 70% 30% 0% 10% 0% 20% 0% 40% 30% 0% 50% 0% 50% 0%

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Új, minőségjavító technológiák beszerzésének, valamint a jó minőségű helyi termékek értékesítésének támogatása.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A térségben működő kis és középvállalkozások technológia tudatos fejlesztésének együttes hatása a következő: új, tartós munkahelyek létrehozása;egyedi, a térségre jellemző cukrászati és pékkészítmények előállítása; helyi termékek értékesítésének közel 40% - os növekedésére számítunk a projekt elindítását követő 3. év végére.”

67 2 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A helyi kistermelők (vágóállat tenyésztő és gyümölcs és zöldségféle termesztő) összefogásával a termelés tervezhetővé tehető, hatékonyabban megszervezhető, a helyi termékek piacra vitele elősegíthető. Egy agrár-marketing központ létrehozása támogatja a tudás megosztását, valamint új technológiák bemutatását, bevezetését a gazdák között. Minta kistermelői (paraszt) boltok, egységes marketingeszközök kidolgozása és használata alakítható ki, vezethező be. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 303, 306, 308, 309, 314, 315, 316, 318, 319, 1040, 1058, 1063, 1065, 1066 megoldási javaslathoz.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az agrár-marketing központ létrehozásával az állattenyésztési és növénytermesztési irányító és ellenőrző rendszer tervezhetővé és gazdaságossá tehető. A fejlesztés eredményeként a termékek minősége javul,az értékesítés nő, a termékek iránti bizalom kialakul, a marketing ismertté teszi ezeket.a kistermelők bevételének növekedése mellett az önfoglalkoztatás volumene fejlődik (nők, fiatalok), új munkahelyek teremtődnek, mely hozzájárul a térség népességmegtartó erejének növeléséhez.”

68 67 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

69 4 68 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

70 69 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

71 6 70 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

72 71 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Szektor

73 ▪„” 8 72 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

74 73 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„”

75 10 ▪„” 74 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 1 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

76 75 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A nem védett középületek felújításának, bővítésének támogatása.” Megoldási javaslat ▪„A térség településeinek arculata és szolgáltatási szinvonalának javulása pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét, ügyeik kényelmes intézésének lehetősége pedig elősegíti a helybenmaradást.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A meglévő játszóterek felújíítása, új már az EU-s előírásoknak megfelelő játszóterek kialakítása” Megoldási javaslat ▪„A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája, fejlődik a gyerekek mozgáskoordinációs és mentális képessége. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településen élők komfort érzete, a települések lakosságmegtartó képessége.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

79 78 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

80 79 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

81 80 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„”

82 81 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

83 82 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

84 83 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

85 84 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma

86 85 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 2 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„” Megoldási javaslat ▪„” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„” Fejlesztési téma 10

87 86 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/47 Kód: DD-42-SzF-B-07 Sorszám: 1067 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség egyes településein a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen. Helyzet/ adottság ▪A telekommunikációs rendszerek hálózati kiépítésének hiánya miatt, az információkhoz való hozzáférés lehetősége korlátozott, valamint az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Mindezek hátrányt jelentenek az itt működő vállalkozások, önkormányzatok, valamint a lakosság számára. Probléma/ lehetőség ▪A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára. Megoldási javaslat ▪A Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszer kiépülésének köszönhetően csökken a helyi vidékfejlesztési közösség civil, vállalkozói és önkormányzati képviselőinek kommunikációs költsége, valamint az önkormányzatok, s ezek intézményrendszereinek hatékonysága, a helyi vállalkozások versenyképessége,s a lakosság életminősége nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/47 Kód: DD-42-SzF-B-07 Sorszám: 1067 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Osztopán, Somogyjád ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/47 Kód: DD-42-SzF-B-08 Sorszám: 1068 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye…) a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen. Helyzet/ adottság ▪A telekommunikációs rendszerek hálózati kiépítésének hiánya miatt, az információkhoz való hozzáférés lehetősége korlátozott, valamint az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Mindezek hátrányt jelentenek az itt működő vállalkozások, önkormányzatok, valamint a lakosság számára. Probléma/ lehetőség ▪A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára. Megoldási javaslat ▪A Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszer kiépülésének köszönhetően csökken a helyi vidékfejlesztési közösség civil, vállalkozói és önkormányzati képviselőinek kommunikációs költsége, valamint az önkormányzatok, s ezek intézményrendszereinek hatékonysága, a helyi vállalkozások versenyképessége,s a lakosság életminősége nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/47 Kód: DD-42-SzF-B-08 Sorszám: 1068 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta, Mernye ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/47 Kód: DD-42-SzF-1-01 Sorszám: 6852 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪Az Észak-Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesülethez (kistérség) tartozó egyes települések rendelkeznek honlappal, amelyek kiszolgálják az érdeklődőket közszolgálati, turisztikai, kulturális, és egyéb információkkal. Az egyes intézmények címe, valamint a település térképe is megtalálható, így az odajutást meg lehet tervezni. Ezek a honlapok természetesen növelik az adott települések vonzerejét. ▪ Az Észak-Kaposi Partnerek Vidékfejlesztési Egyesület honlapja tájékoztat az egyesület életéről, az aktuális pályázatokról, stb.. Helyzet/ adottság ▪A kistérségbe látogató nehezen tudja összegyűjteni azokat a látnivalókat, amelyeket az egyes településeken érdemes felkeresni. Ha meg akar tervezni pl. egy kerékpártúrát, akkor az egyes települési honlapokról egyesével kell kigyűjtenie a szükséges információkat. A települések honlapjain nem találhatók meg a helyi termékek, és a szolgáltatások leírása sem teljes. Általában nem jelennek meg a nyitvatartási idők, a közlekedési, menetrendi adatok. Az itt lakók sem ismerik, hogy a kistérségben, esetl Probléma/ lehetőség ▪A Leader Portál internetes honlap. melynek alapja egy térinformatikai rendszer, ami a kistérséget térképi felületen jeleníti meg. A térinformatikai adatbázisban kerülnek rögzítésre az egyes települések, közszolgálatok (önkormányzat, orvos, iskola, …), szolgáltatások (kereskedelem, közlekedés, gyógyszertár,...), helyi termékek (tej, tojás, …), látnivalók, nevezetességek (templom, kastély, …) adatai. Ezek az adatok lehetnek például település esetén a lélekszám, a vállalkozások száma, néprajzi ismeretek, buszmegálló esetén a menetrend. A térképen böngészve, a kiválasztott objektumra kattintva láthatóvá válnak annak jellemző adatai, ha van, akkor elérhető annak honlapja is. A térkép emellett szemléletessé teszi a települések egymás közötti kapcsolatát, vizuális tájékoztatást nyújt a kínált termékek helyéről, elérhetőségéről, távolságáról. Emellett természetesen lehet szövegesen is keresni az adatok között. A rendszerben megtalálható Turisztikai rendszer, WEB áruház valamint Dokumentum és képtár. A honlap biztosítja az egyre népszerűbb Geocaching természetbarát hobbi pontjainak bemutatás Megoldási javaslat ▪A bevezetésre kerülő honlap integrált információkat biztosít a kistérségről, növeli annak turisztikai vonzerejét, segíti a helyben élő lakosság tájékoztatását, hozzájárul a vállalkozások, helyi termékek marketingjéhez. A kiépítendő rendszer megvalósulása esetén egyedi lesz az országban, ezért a kistérség hírnevét növelheti, példaértékű fejlesztés lehet mások számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret41244 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága41244 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret41244 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/47 Kód: DD-42-SzF-1-01 Sorszám: 6852 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/47 Kód: DD-42-SzF-2-03 Sorszám: 6850 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi média fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Telekommunikáció ▪A térség településeinek elmaradott infokommunikációs hálózata lassítja a térség gazdasági felzárkózását, tovább erősíti a fejlett térségektől való elszakadást. Hiányzik egy olyan kommunikációs eszköz, mely ennek feloldását segítené. Helyzet/ adottság ▪Nincs olyan kommunikációs eszköz, mely egyszerre képes információt adni a térség gazdasági, turisztikai, szolgáltatási potenciáljairól, valamint szereplőiről, a térségben történt eseményekről, többi település számára "zártak" maradnak. Hiányzik az információ áramlás, mely sok esetben gátja lehet az összefogásnak, a közös cselekvésnek. Probléma/ lehetőség ▪A Somogyjád TV-gazdasági társulás-a közösség minden településén egységes tudósításokat adns a rendezvényekről, eredményekről, eseményekről, helybe vinnék az információt, előadásokat. Az elkészített anyagokat nem csak a TV-n keresztül, hanem falunapokon illetve más rendezvényekhez kapcsolva kivetítőkön is bemutatnák. Megoldási javaslat ▪Az elkészített és eljuttatott anyagok érdeklődést keltenek, javítják a tájékozottságot, közös cselekvésre és gondolkodásra serkentenek. Az azonos információk birtokában, várhatóan az együttműködési hajlam, a közösségi szellem javul, ami kihat az élet minden területére Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret29996 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága29996 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret29996 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/47 Kód: DD-42-SzF-2-03 Sorszám: 6850 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyjád ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/47 Kód: DD-42-SzF-B-05 Sorszám: 1043 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egyes településein (pl.: Ecseny, Felsőmocsolád, Somogyjád…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak. Helyzet/ adottság ▪A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni. Probléma/ lehetőség ▪A szektor tevékenységi hatékonyságát, érdekérvényesítését, az állampolgári részvétel elmélyítését eredményező kooperatív, egymást támogató intézkedések megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A civil együttműködési hálózat megerősítése hozzájárul a LEADER működési elvek elmélyítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/47 Kód: DD-42-SzF-B-05 Sorszám: 1043 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Ecseny, Felsőmocsolád, Somogyjád ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/47 Kód: DD-42-SzF-B-06 Sorszám: 1044 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye, Mezőcsokonya…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak. Helyzet/ adottság ▪A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni. Probléma/ lehetőség ▪A szektor tevékenységi hatékonyságát, érdekérvényesítését, az állampolgári részvétel elmélyítését eredményező kooperatív, egymást támogató intézkedések megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A civil együttműködési hálózat megerősítése hozzájárul a LEADER működési elvek elmélyítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 6/47 Kód: DD-42-SzF-B-06 Sorszám: 1044 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta, Mernye, Mezőcsokonya ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/47 Kód: DD-42-SzF-A-09 Sorszám: 1039 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség településein élő idősek és a településen élő fiatalok körében a helyi népszokásokat ismertető képzések, a helyi öntudatot erősítő foglalkozások hiányoznak. Helyzet/ adottság ▪A kultúrális és népi hagyományok oktatásának hiányában a helyi kultúrális értékek megőrzése és a települési hagyományok fenntartása, ápolása nem biztosított. A vidéki életet reprezentáló pozitív helyi öntudat gyenge. Probléma/ lehetőség ▪Az öntudatot erősítő képzések bevezetésével a fiatal és az idős generáció közötti híd megteremtése a cél. Az alapfokú oktatási intézmények nevelési programát támogatva az idős generáció bevonásával délutáni foglalkozások keretében tartott kúltúrális hagyományörző képzés, oktatás indítása. Megoldási javaslat ▪A helyi hagyományok, kultúrális értékekkel való azonosulás erősíti a kötődést, s hosszú távon hozzájárul a településről való elvándorlás csökkenéséhez, indirekt módon az agrárszektor foglalkoztatottsági rátájának növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50980 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret39216 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/47 Kód: DD-42-SzF-A-09 Sorszám: 1039 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta, Mernye ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/47 Kód: DD-42-SzF-1-02 Sorszám: 6920 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az Észak-Kaposi Partnerek Helyi Közösség területen lévő 24 település között elhelyezkedésük, fejlettségük, illetve intézményeik megléte vagy hiánya miatt nagy különbségek alakultak ki. A helyi erőforrások közötti különbségek az elszigeteltség miatt nem mérséklődnek. A gazdasági és humán erőforrások egyenlőtlen eloszlása tovább erősíti a már meglévő fejlettségbeli különbségeket. Az Észak-Kaposi Partnerek területe szolgáltatáshiányos. A terület nem rendelkezik olyan szükségleteknek és igényeknek megfelelő többfunkciós szolgáltató hellyel, amely térségi feladatokat lát el. Hiányzik a fejlesztésh Helyzet/ adottság ▪A térség települések egymás mellett fejlődnek. Hiányzik az összefogó és összetartó koncepció. A gazdasági érdek hiánya nem ösztönzi összefogásra a lehetséges partnereket, az elszigetelt kezdeményezések nem erősítik egymást. Az információk szervezett összegyűjtésének és „áramoltatásának” hiánya további akadálya a fejlődésnek, az összefogáson alapuló erős gazdasági együttműködésnek. Ennek hiányában nem indulhatott meg a közösségek igazi fejlődése, mivel hiányoztak annak mozgató rugói és kohói. Probléma/ lehetőség ▪Az akcióterületen működő, a HVS megvalósításához fűződő fejlesztőközpont létrehozása, amely egyszerre funkcionál vidék- és projektfejlesztő, marketing-, termékfejlesztő- és minősítő központként, képzőközpontként, valamint a vidékfejlesztésben dolgozó hálózatok számára infrastrukturális háttérként. Ezáltal nagyobb haszonnal lehet értékesíteni a helyi szolgáltatásokat. Az ingatlan a helyi közösség által lefedett települések számára szolgáltat, alapvetően nem települési, lakossági és mikrotérségi feladatokat ellátó.Központja a mikrotérség közmunkaprogram szervezőinek, ellátja a munkaerő közvetítés feladatait a területen. Megoldási javaslat ▪1 többfunkciós szolgáltatóközpont létrejön. Ez hozzájárul a települések és a térség gazdasági potenciáljának növekedéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret74991 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74991 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret74991 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/47 Kód: DD-42-SzF-1-02 Sorszám: 6920 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪A fejlesztő központ: olyan épület, melynek felújításakor irodahelység, oktató és bemutatóterem, gyakorlati oktatóhelyek ( pl. konyha, számítógépes terem ) kerül kialakításra, infrastruktúrával, eszközökkel.Tulajdonképpen a LEADER központja, "lelke", ahol a fent leírt megoldási javaslatok végrehajthatóak.

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/47 Kód: DD-42-SzF-B-02 Sorszám: 1040 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térségben az oktatási szektorban működő intézmények közötti együttműködés nem megoldott. Helyzet/ adottság ▪A térségben a gyerekek magukkal hozott társadalmi eredetű teljesítmény különbségeiket az iskoláztatás ideje alatt nem tudják csökkenteni, azok az iskolázás minden évében tovább növekszenek. Ez a későbbiekben nagy tömegeket szorít ki a munkaerő piacról, illetve végzetesen determinálja az egyéni életpályák alakulását, ami további terheket ró a társadalom egészére. Probléma/ lehetőség ▪A közoktatás hatékonyságának, eredményességének javítása, a térségi oktatási szektorban működő intézmények együttműködési, fejlesztési, koordinációs, valamint szolgáltató kompetenciáinak korszerűsítése révén. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló fejlesztés elősegíti a közoktatási intézményrendszer egészének modernizációs folyamatát, valamint a munkaerő piac térségi igényeinek megfelelő oktatás kialakítását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 3. prioritás - A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret58823 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága58823 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret58823 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/47 Kód: DD-42-SzF-B-02 Sorszám: 1040 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyjád ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/47 Kód: DD-42-SzF-1-03 Sorszám: 6921 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A gazdasági válság az amúgy is helyzetben levő családok életét tovább nehezíti. Az utóbbi évtizedek családszerkezeti változásai már több generációt érintenek:pl. csonka családban, munkanélküli családban felnövekvők. Megszünt a több generáció együttélése. A mindennapi életben való eligazodást nem segítik a mindenhonnan áramló, de nem mindig hasznos és igaz értékrendet követő inormációk. Helyzet/ adottság ▪Úgy nönek fel generációk, hogy nem tanulják el a szülőktől, nagyszülőktől, azokat a mindennapi élethez nélkülözhetetlen tudnivalókat, melyeket a hagyományos családszerkezetben élők. Nem látják dolgozni szüleiket, nem tanulják meg a ház körüli és háztartási teendőket, a gazdálkodást, pénzbeosztást, gyereknevelést. Probléma/ lehetőség ▪Olyan központok, életmód házak létrehozása, melyek szervezetten vállalják a hasznos ismeretek terjesztését, gyakorlati bemutatását, ösztönzik a hagyományos családmodellhez és a falusi életformához visszatérést, alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez. Mindehhez biztosítják a helyet, infrastruktúrát és a szükséges emberi erőforrást.A hátrányos helyzetben élők szembesítéáse problémáikkal, majd ezek megoldásában való segítésével, visszairányítani őket a munka világába, segíteni őket saját helyzetükből való kitörésben illetve az megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásban Megoldási javaslat ▪Több aktív dolgozó, gondozott családok és porták, a helyi kisgazdaságok fejlődése, kevesebb kiosztott segély, az emberi méltóság és öntudat erősödése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18748 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37495 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18747 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/47 Kód: DD-42-SzF-1-03 Sorszám: 6921 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Osztopán, Somogyjád ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Életmód ház:Olyan épület,amely helyszínt biztosít a hatrányos helyzetű vagy önhibáján kívül bajba került családok képzéséhez, gyakorlati oktatás lebonyolításához, különféle háztartási és házkörüli, egészséggel,életvitellel, gazdálkodással, gyermekneveléssel kapcsolatos képzéshez. Ehhez biztosítja a megfelelő infrastrukturális és tárgyi feltételeket.

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/47 Kód: DD-42-SzF-3-01 Sorszám: 6811 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Helyi Közösség területén magas az olyan lakosok száma, akik a hagyományos képzési struktúrákból kiszorultak (koruk, egészségi állapotuk, stb. miatt), de ennek ellenére igényelnék az ismereteik fejlesztését. Helyzet/ adottság ▪A városban (Kaposvár) indított képzések, ismeretterjesztő előadások látogatása számukra nem megoldható, valamint az itt megszerezhető információk jelentős része nem az igényeiknek megfelelő Probléma/ lehetőség ▪Az előzetes igényfelmérések alapján megállapított témakörökben, speciálisan „testreszabott”, az akcióterületen működő, az egyes településekre „házhoz menő” képzések, előadássorozatok tartása, melyek szolgálják a lakosok aktuális információkhoz (pl.: új, környezetbarát technológiák, aktuális jogi és egyéb szabályozások értelmezése, illetve egyéb a befogadó település igényei szerint kiválasztott témák) jutását. Megoldási javaslat ▪Az információk révén a lakosság az életminőségének javulása, a közösség fejlődése Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Képzés/Oktatás, Kiadvány készítés Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14060 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28120 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/47 Kód: DD-42-SzF-3-01 Sorszám: 6811 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/47 Kód: DD-42-SzF-3-02 Sorszám: 6816 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Helyi Közösség területén magas az olyan lakosok száma, akik a hagyományos képzési struktúrákból kiszorultak (koruk, egészségi állapotuk, stb. miatt), de ennek ellenére igényelnék az ismereteik fejlesztését Helyzet/ adottság ▪A városban (Kaposvár) indított képzések, ismeretterjesztő előadások látogatása számukra nem megoldható, valamint az itt megszerezhető információk jelentős része nem az igényeiknek megfelelő. Probléma/ lehetőség ▪Az előzetes igényfelmérések alapján megállapított témakörökben, speciálisan „testreszabott”, az akcióterületen működő, az egyes településekre „házhoz menő” képzések, előadássorozatok tartása, melyek szolgálják a lakosok aktuális információkhoz (pl.: új, környezetbarát technológiák, aktuális jogi és egyéb szabályozások értelmezése, illetve egyéb a befogadó település igényei szerint kiválasztott témák) jutását. Megoldási javaslat ▪Az információk révén a lakosság életminőségének javulása, a közösség fejlődése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret14060 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága28120 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/47 Kód: DD-42-SzF-3-02 Sorszám: 6816 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/47 Kód: DD-42-SzF-6-04 Sorszám: 6806 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs a LEADER-nek hagyománya, tapasztalata. Nem alakult ki a LEADER folyamatok ismerete, és az ehhez szükséges szemlélet. Hiányzik a bizalom, a kreativitás és a lehetőségek felfedezése Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, a csoport érzés, a LEADER összetartozás. Egyre csökken a döntésekhez való hozzászólás, az akarat. Külföldi-, leader- és más szakmai csoportok tapasztalatainak, egyes célterületeken már megvalósult, nálunk hasznosítható programok megismerése segítséget jelenthet. Probléma/ lehetőség ▪A tagokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy érezzék át a LEADER összetartó eredményét és azt, hogy hogyan valósíthatók meg az elképzelések az egész csoport céljainak megvalósítása érdekében. Ennek érdekében szükséges felkeresni más, már működő LEADER közösségeket, megismerni munkájukat, eredményeiket, szemléletüket. Gyakorlatban, személyesen meggyőződni arról, hogy a befektetett munkának eredménye van. Fontos azoknak a területeknek a megismerése is, ahol érdemes közösségi elképzelésekre energiát és pénzt fordítani azok megvalósítására. Tanulmányutak szervezésével, kiállítások megtekintésével, fórumokon, rendezvényeken való részvétellel elő kell segíteni a reális célok meghatározását, a közösségi szemlélet kialakítását, az erre épülő munkát és a bizalmat az eredmények megjelenésében. Szakmai kiállításokon (Ab Hof, Vinistra, stb), kistermelői termék előállítást végző kistermelők tapasztalatainak, munkájának, eredményeinek megismerése lenne a legfontosabb. Elsősorban német nyelvterületeken, de a szomszédos országokban is keresni kell a kapcsolatokat, Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret6249 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18747 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/47 Kód: DD-42-SzF-6-04 Sorszám: 6806 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/47 Kód: DD-42-SzF-6-03 Sorszám: 6805 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs a LEADER-nek hagyománya, tapasztalata. Nem alakult ki a LEADER folyamatok ismerete, és az ehhez szükséges szemlélet. Hiányzik a bizalom, a kreativitás és a lehetőségek felfedezése Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, a csoport érzés, a LEADER összetartozás. Egyre csökken a döntésekhez való hozzászólás, az akarat. Külföldi-, leader- és más szakmai csoportok tapasztalatainak, egyes célterületeken már megvalósult, nálunk hasznosítható programok megismerése segítséget jelenthet. Probléma/ lehetőség ▪A tagokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy érezzék át a LEADER összetartó eredményét és azt, hogy hogyan valósíthatók meg az elképzelések az egész csoport céljainak megvalósítása érdekében. Ennek érdekében szükséges felkeresni más, már működő LEADER közösségeket, megismerni munkájukat, eredményeiket, szemléletüket. Gyakorlatban, személyesen meggyőződni arról, hogy a befektetett munkának eredménye van. Fontos azoknak a területeknek a megismerése is, ahol érdemes közösségi elképzelésekre energiát és pénzt fordítani azok megvalósítására. Tanulmányutak szervezésével, kiállítások megtekintésével, fórumokon, rendezvényeken való részvétellel elő kell segíteni a reális célok meghatározását, a közösségi szemlélet kialakítását, az erre épülő munkát és a bizalmat az eredmények megjelenésében. Szakmai kiállításokon (Ab Hof, Vinistra, stb), kistermelői termék előállítást végző kistermelők tapasztalatainak, munkájának, eredményeinek megismerése lenne a legfontosabb. Elsősorban német nyelvterületeken, de a szomszédos országokban is keresni kell a kapcsolatokat, Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5624 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11249 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/47 Kód: DD-42-SzF-6-03 Sorszám: 6805 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/47 Kód: DD-42-SzF-6-02 Sorszám: 6804 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs a LEADER-nek hagyománya, tapasztalata. Nem alakult ki a LEADER folyamatok ismerete, és az ehhez szükséges szemlélet. Hiányzik a bizalom, a kreativitás és a lehetőségek felfedezése Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, a csoport érzés, a LEADER összetartozás. Egyre csökken a döntésekhez való hozzászólás, az akarat. Belföldi-, más leader csoportok tapasztalatainak, egyes célterületeken már megvalósult, nálunk hasznosítható programok megismerése segítséget jelenthet Probléma/ lehetőség ▪A tagokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy érezzék át a LEADER összetartó eredményét és azt, hogy hogyan valósíthatók meg az elképzelések az egész csoport céljainak megvalósítása érdekében. Ennek érdekében szükséges felkeresni más, már működő LEADER közösségeket, megismerni munkájukat, eredményeiket, szemléletüket. Gyakorlatban, személyesen meggyőződni arról, hogy a befektetett munkának eredménye van. Fontos azoknak a területeknek a megismerése is, ahol érdemes közösségi elképzelésekre energiát és pénzt fordítani azok megvalósítására. Tanulmányutak szervezésével, kiállítások megtekintésével, fórumokon, rendezvényeken való részvétellel elő kell segíteni a reális célok meghatározását, a közösségi szemlélet kialakítását, az erre épülő munkát és a bizalmat az eredmények megjelenésében. Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret2344 EUR▪Önkormányzatok100% 9375 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága9375 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 15/47 Kód: DD-42-SzF-6-02 Sorszám: 6804 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Várda ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/47 Kód: DD-42-SzF-3-04 Sorszám: 6824 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség bizonyos településein ( pl:Alsógobát, Osztopán,Felsőmocsolád…) sokan állítanak elő nagy mennyiségben különféle zöldségeket és gyümölcsöket házilag, ezáltal konkurálva egymással, mely hozzájárul a kereslet csökkenéséhez. Helyzet/ adottság ▪Az elaprózott termelés miatt a megtermelt zöldség és gyümölcsfajták előállítása kevésbé éri meg. Probléma/ lehetőség ▪Az egyéni és közösségi gazdasági érdekek képviselete érdekében profeszionális, tréning szerű képzésekkel támogatjuk a mezőgazdasági jellegű oktatást, amely amagábn foglalja: értékesítési tréning, kommunikációs tréning, "cégképviselet", üzleti ismeretek, közösségfejlesztő, kohézios tréning. Megoldási javaslat ▪A tréningeken résztvevő gazdák, vállalkozók, civil és önkormányzati szervek képviselői között erősödik az összetartás, nő a közösségi és egyéni érdekérvényesítő képesség, fejlődik az üzleti kompetenciák számos sora. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret7031 EUR▪Önkormányzatok100% 7031 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága7031 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7031 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 16/47 Kód: DD-42-SzF-3-04 Sorszám: 6824 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/47 Kód: DD-42-SzF-6-01 Sorszám: 6803 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs a LEADER-nek hagyománya, tapasztalata. Nem alakult ki a LEADER folyamatok ismerete, és az ehhez szükséges szemlélet. Hiányzik a bizalom, a kreativitás és a lehetőségek felfedezése Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, a csoport érzés, a LEADER összetartozás. Egyre csökken a döntésekhez való hozzászólás, az akarat. Belföldi-, más leader csoportok tapasztalatainak, egyes célterületeken már megvalósult, nálunk hasznosítható programok megismerése segítséget jelenthet. Probléma/ lehetőség ▪A tagokat olyan helyzetbe kell hozni, hogy érezzék át a LEADER összetartó eredményét és azt, hogy hogyan valósíthatók meg az elképzelések az egész csoport céljainak megvalósítása érdekében. Ennek érdekében szükséges felkeresni más, már működő LEADER közösségeket, megismerni munkájukat, eredményeiket, szemléletüket. Gyakorlatban, személyesen meggyőződni arról, hogy a befektetett munkának eredménye van. Fontos azoknak a területeknek a megismerése is, ahol érdemes közösségi elképzelésekre energiát és pénzt fordítani azok megvalósítására. Tanulmányutak szervezésével, kiállítások megtekintésével, fórumokon, rendezvényeken való részvétellel elő kell segíteni a reális célok meghatározását, a közösségi szemlélet kialakítását, az erre épülő munkát és a bizalmat az eredmények megjelenésében. Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1406 EUR▪Önkormányzatok100% 5625 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5625 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/47 Kód: DD-42-SzF-6-01 Sorszám: 6803 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/47 Kód: DD-42-SzF-3-03 Sorszám: 6821 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség számos településén nagy mennyiségben különféle gyümölcs és zöldségfajtákat termelnek, a termelés elaprózott a sok kisgazda között. Helyzet/ adottság ▪Az elaprózott termelés nehezíti a helyi termékek értékesítését, s nem teszi lehetővé a tudás megosztását a gazdák között Probléma/ lehetőség ▪Az egyéni és közösségi gazdasági érdekek képviselete érdekében profeszionális, tréning szerű képzésekkel támogatjuk a mezőgazdasági jellegű oktatást, amely magábn foglalja: értékesítési tréning, kommunikációs tréning, "cégképviselet", üzleti ismeretek, közösségfejlesztő, kohézios tréning. Megoldási javaslat ▪A tréningeken résztvevő gazdák, vállalkozók, civil és önkormányzati szervek képviselői között erősödik az összetartás, nő a közösségi és egyéni érdekérvényesítő képesség, fejlődik az üzleti kompetenciák számos sora. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret4218 EUR▪Önkormányzatok100% 4218 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága4218 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4218 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/47 Kód: DD-42-SzF-3-03 Sorszám: 6821 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/47 Kód: DD-42-SzF-5-02 Sorszám: 6809 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs hagyománya a LEADER közösségnek. Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, nehéz elhitetni a HACS tagjaival, hogy érdemes dolgozni, gondolkodni, a más érdekeit is figyelembe venni, hiszen az egyes települések, vállalkozók, stb fejlődése a közösség fejlődését eredményezi. Probléma/ lehetőség ▪Évente egy LEADER találkozó szervezésével, ahol bemutatásra kerülnének az eddigi eredmények, erősíteni lehetne a közösségi összetartozást, egymás jobb megismerését, a csoport kohéziót. Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1017 EUR▪Önkormányzatok100% 2033 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2033 EUR▪Non-profit szervezetek90% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1016 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/47 Kód: DD-42-SzF-5-02 Sorszám: 6809 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/47 Kód: DD-42-SzF-5-01 Sorszám: 6807 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Humán erőforrás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs hagyománya a LEADER közösségnek. Helyzet/ adottság ▪Mivel hiányzik a közösségi szemlélet, nehéz elhitetni a HACS tagjaival, hogy érdemes dolgozni, gondolkodni, a más érdekeit is figyelembe venni, hiszen az egyes települések, vállalkozók, stb fejlődése a közösség fejlődését eredményezi. Probléma/ lehetőség ▪Évente egy LEADER találkozó szervezésével, ahol bemutatásra kerülnének az eddigi eredmények, erősíteni lehetne a közösségi összetartozást, egymás jobb megismerését, a csoport kohéziót. Megoldási javaslat ▪Közösségi szemlélet kialakulása, a csapatmunka és a LEADER lényegének megismerése, a következő időszak alapjainak „lerakása” Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei, Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret1016 EUR▪Önkormányzatok100% 2032 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága2032 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1016 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/47 Kód: DD-42-SzF-5-01 Sorszám: 6807 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Várda ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/47 Kód: DD-42-SzF-A-07 Sorszám: 1035 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A településeken és a térség más településein (pl.: Alsóbogát, Edde, Szentgáloskér, Csombárd,...) rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, a lakosság jelentős része elzártan, zsáktelepüléseken él. Helyzet/ adottság ▪Az elzártság miatt sokan nem férnek hozzá sok alapvető szolgáltatásokhoz, mint pl.: a tömegközlekedési eszközökhöz. A más településekhez való eljutás erősen korlátozott az indított járatok száma miatt. Probléma/ lehetőség ▪A helyi igények (pl.: Alsóbogát, Edde, Szentgáloskér, Csombárd,....) felmérésén alapuló, olyan "tanyabusz" infrastruktúra létrehozásának támogatása, amely telefonon is elérhető szolgáltatást nyújt. Megoldási javaslat ▪A projekt megvalósulását követően a térség közlekedési viszonyainak erőteljes javulása várható, ezáltal a település lakosainak 30 %-a könnyebben eljuthatnak más településekre is, valamint az alapszolgáltatások is könnyebben elérhetővé válnak a lakosság ezen részére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35294 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret35294 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/47 Kód: DD-42-SzF-A-07 Sorszám: 1035 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Edde, Magyaregres, Osztopán, Polány, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/47 Kód: DD-42-SzF-A-13 Sorszám: 1056 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség bizonyos településein (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád...) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.:időskorúak nappali ellátása...) Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére Probléma/ lehetőség ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, a (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád...) települések körében Megoldási javaslat ▪A projekt megvalósulását követően a fiatalok és az idősebb korosztály is nagyobb eséllyel jut hozzá az alapszolgáltatásokhoz. Ez hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78431 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret58824 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/47 Kód: DD-42-SzF-A-13 Sorszám: 1056 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Felsőmocsolád, Magyaregres, Somogyjád ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/47 Kód: DD-42-SzF-A-08 Sorszám: 1036 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A településeken és a térség más településein (pl.: Bodrog, Hetes, Juta, Mezőcsokonya...) rosszak a közösségi közlekedési viszonyok, a lakosság jelentős része elzártan, zsáktelepüléseken él. Helyzet/ adottság ▪Az elzártság miatt sokan nem férnek hozzá sok alapvető szolgáltatásokhoz, mint pl.: a tömegközlekedési eszközökhöz. A más településekhez való eljutás erősen korlátozott az indított járatok száma miatt. Probléma/ lehetőség ▪A helyi igények (pl.:Bodrog, Hetes, Juta, Mezőcsokonya...)felmérésén alapuló, olyan "tanyabusz" infrastruktúra létrehozásának támogatása, amely telefonon is elérhető szolgáltatást nyújt. Megoldási javaslat ▪A projekt megvalósulását követően a térség közlekedési viszonyainak erőteljes javulása várható, ezáltal a település lakosainak 30 %-a könnyebben eljuthatnak más településekre is, valamint az alapszolgáltatások is könnyebben elérhetővé válnak a lakosság ezen részére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret35294 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret35294 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/47 Kód: DD-42-SzF-A-08 Sorszám: 1036 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hetes, Juta, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/47 Kód: DD-42-SzF-A-14 Sorszám: 1057 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség bizonyos településein (pl.:Bogrog, Juta, Somogyaszaló...) nincsenek jelen bizonyos alapszolgáltatások (pl.:időskorúak nappali ellátása...) Helyzet/ adottság ▪A szolgáltatások hiánya hátrányosan hat a térség fejlődésére Probléma/ lehetőség ▪Helyi igények felmérésén alapuló integrált, térségi szolgáltató központ kialakításának támogatása, a (pl.:Mernye, Juta, Somogyaszaló...) települések körében. Megoldási javaslat ▪A projekt megvalósulását követően a fiatalok és az idősebb korosztály is nagyobb eséllyel jut hozzá az alapszolgáltatásokhoz. Ez hozzájárulhat a lakosság életszínvonalának növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78431 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret78431 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/47 Kód: DD-42-SzF-A-14 Sorszám: 1057 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Juta ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/47 Kód: DD-42-SzF-A-18 Sorszám: 7269 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein a korábban funkcionáló nem védett középületek rossz állapotban vannak, ezek fejlesztése, felújítása, bővítése nem tartott lépést a települések átfogó fejlődésével, a szolgáltatással szemben támasztott igények fejlődésével. Helyzet/ adottság ▪Az alapszolgáltatások fejlődése, a szolgáltatás nyújtásához szükséges épületek rendbetétele, bővítése hozzájárul a szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a helyi lakosság közérzetének javulásához Probléma/ lehetőség ▪A nem védett középületek felújításának, bővítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség településeinek arculata és szolgáltatási színvonalának javulása pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét, ügyeik kényelmes intézésének lehetősége pedig elősegíti a helyben maradást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53485 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága53485 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret53485 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/47 Kód: DD-42-SzF-A-18 Sorszám: 7269 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyaszaló ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/47 Kód: DD-42-SzF-A-17 Sorszám: 1066 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Alapszolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein a korábban funkcionáló nem védett középületek rossz állapotban vannak, ezek fejlesztése, felújítása, bővítése nem tartott lépést a települések átfogó fejlődésével, a szolgáltatással szemben támasztott igények fejlődésével. Helyzet/ adottság ▪Az alapszolgáltatások fejlődése, a szolgáltatás nyújtásához szükséges épületek rendbetétele, bővítése hozzájárul a szolgáltatás színvonalának emeléséhez, a helyi lakosság közérzetének javulásához Probléma/ lehetőség ▪A nem védett középületek felújításának, bővítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térség településeinek arculata és szolgáltatási szinvonalának javulása pozitívan befolyásolja az itt lakók közérzetét, ügyeik kényelmes intézésének lehetősége pedig elősegíti a helybenmaradást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50464 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50464 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18994 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/47 Kód: DD-42-SzF-A-17 Sorszám: 1066 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyjád ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/47 Kód: DD-42-SzF-A-16 Sorszám: 1065 Prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térségben található településeken a 3-12 éves korosztály számára alkalmas játszóterek nem léteznek jelenleg, vagy az EU előírásainak nem felelnek meg, lavultak, balesetveszélyesek.A meglévő játszótereket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, 2008 végéig vagy fel kell újítani, vagy meg kell szüntetni. Helyzet/ adottság ▪Jelen körülmények miatt a településen élő gyerekek és szüleik számára nincs olyan közösségi tér, ahol gondtalanul lehetne játszani, miközben a szülőknek lehetőségük lenne beszélgetni, közösséggé formálódni. E miatt csökken a település népességmegtartó képessége Probléma/ lehetőség ▪A meglévő játszóterek felújíítása, új már az EU-s előírásoknak megfelelő játszóterek kialakítása Megoldási javaslat ▪A játszóterek kialakításával javul a település esztétikája, fejlődik a gyerekek mozgáskoordinációs és mentális képessége. A terek közösséggé kovácsolnak, javul a településen élők komfort érzete, a települések lakosságmegtartó képessége. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18994 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága18994 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret15000 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/47 Kód: DD-42-SzF-A-16 Sorszám: 1065 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Szentgáloskér ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/47 Kód: DD-42-GF-B-01 Sorszám: 320 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség egyes településein (pl.: Somogyjád) a telekommunikációs rendszer elemei (például: szélessávú internet, kábeltelevízió hálózat) kiépítetlen. Helyzet/ adottság ▪A telekommunikációs rendszerek hálózati kiépítésének hiánya miatt, az információkhoz való hozzáférés lehetősége korlátozott, valamint az elektronikus ügyintézés nem biztosított. Mindezek hátrányt jelentenek az itt működő vállalkozások, önkormányzatok, valamint a lakosság számára. Probléma/ lehetőség ▪A helyi igények (pl.: helyi hálózatok kiépítése, nyilvános internetes hozzáférési pont létesítése…) felmérésén alapuló Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszerhez való hozzáférés feltételeinek megteremtése és biztosítása a vállalkozók, az önkormányzatok és a lakosság számára. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 314, 318, 319 megoldási javaslathoz. Megoldási javaslat ▪A Intelligens LEADER megoldáson alapuló telekommunikációs rendszer kiépülésének köszönhetően csökken a helyi vidékfejlesztési közösség civil, vállalkozói és önkormányzati képviselőinek kommunikációs költsége, valamint az önkormányzatok, s ezek intézményrendszereinek hatékonysága, a helyi vállalkozások versenyképessége,s a lakosság életminősége nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 3. prioritás - A modern üzleti környezet elősegítése

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/47 Kód: DD-42-GF-B-01 Sorszám: 320 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyjád ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/47 Kód: DD-42-SzF-B-09 Sorszám: 2008 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A mezőgazdaság okozta kedvezőtlen környezeti hatások, a szennyezések kibocsátásának erősödése kedvezőtlenül hat a környezeti, természeti egyensúly fenntartására. Helyzet/ adottság ▪A kedvezőtlen környezeti hatások erősítik a szélsőséges éghajlat és vízjárás megváltozását, mely kihat az ökogazdasági és természeti egyensúly fenntartására. Probléma/ lehetőség ▪A természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztés megvalósítása érdekében és környezetvédelmi beruházás indokolt. Megoldási javaslat ▪Az e- környezetvédelmi hálózat térinformatikai rendszere, szolgáltatásai (OKIR )minimalizálják a tovagyűrűző környezeti hatásokat, s tervezhetővé teszik a gazdálkodást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 6. prioritás - Fenntartható életmód és fogyasztás

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/47 Kód: DD-42-SzF-B-09 Sorszám: 2008 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/47 Kód: DD-42-SzF-B-03 Sorszám: 1041 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egyes településein (pl.: Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak. Helyzet/ adottság ▪A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni. Probléma/ lehetőség ▪A szektor tevékenységi hatékonyságát, érdekérvényesítését, az állampolgári részvétel elmélyítését eredményező kooperatív, egymást támogató intézkedések megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A civil együttműködési hálózat megerősítése hozzájárul a LEADER működési elvek elmélyítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78431 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret78431 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/47 Kód: DD-42-SzF-B-03 Sorszám: 1041 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Felsőmocsolád, Osztopán, Somogyjád ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/47 Kód: DD-42-SzF-B-04 Sorszám: 1042 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A térség egyes településein (pl.: Juta, Mernye, Hetes…) számos civil szervezet működik. A civil szervezetek fejlettségi mutatói rendkívül nagy szórást, aránytalanságot mutatnak. Helyzet/ adottság ▪A térségi civil szervezetek túlnyomó többsége számos téren hátránnyal rendelkezik, amelyek révén a gyakran megfogalmazott jó szándékot sem sikerül a kellő hatékonysággal megfogalmazni. Probléma/ lehetőség ▪A szektor tevékenységi hatékonyságát, érdekérvényesítését, az állampolgári részvétel elmélyítését eredményező kooperatív, egymást támogató intézkedések megvalósítása. Megoldási javaslat ▪A civil együttműködési hálózat megerősítése hozzájárul a LEADER működési elvek elmélyítéséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪TAMOP - 5. prioritás - A társadalmi befogadás, részvétel erősítése

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78431 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret78431 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/47 Kód: DD-42-SzF-B-04 Sorszám: 1042 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Hetes, Juta, Mernye ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/47 Kód: DD-42-GF-A-05 Sorszám: 7267 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Kevés a térségben a versenyképes szolgáltatás Helyzet/ adottság ▪Nincs tőke a helyi vállalkozóknál így képtelenek hosszú távú, helyi munkaerőt foglalkoztató szolgáltatások létrehozására Probléma/ lehetőség ▪Tőkebevonással olyan versenyképes szolgáltatás kialakítása, mely a helyi erőforrásra és piacra alapozva hosszabb távon is kedvező feltételeket biztosít a vállalkozási tevékenységhez Megoldási javaslat ▪Versenyképes vállalkozások kialakítása, mely a piaci igényeknek megfelelő termék létrehozásával és a helyi munkaerő foglalkoztatásával növeli a foglalkoztatást és térségben élők életszinvonalát Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 32/47 Kód: DD-42-GF-A-05 Sorszám: 7267 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/47 Kód: DD-42-GF-A-06 Sorszám: 7268 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Kevés a térségben a versenyképes szolgáltatás Helyzet/ adottság ▪Nincs tőke a helyi vállalkozóknál, így képtelenek hosszútávú, helyi munkaerőt foglalkoztató szolgáltatások létrehozására Probléma/ lehetőség ▪Tőke bevonással olyan vrsenyképes szolgáltatás kialakítása, mely a helyi erőforrásra és piacra alapozvahosszabb távon is kedvező feltételeket biztosít a vállalkozói tevékenységhez. Megoldási javaslat ▪Versenyképes vállalkozások kialakítása, mely a piaci igényeknek megfelelő termék létrehozásával és a helyi munkaerő foglalkoztatásával növeli a foglalkoztatást és térségben élők életszinvonalát Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 33/47 Kód: DD-42-GF-A-06 Sorszám: 7268 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/47 Kód: DD-42-GF-2-02 Sorszám: 317 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térség településein ( pl: Mernye, Szentgáloskér…) találhatók állattartó üzemek ( pl: Agrária Zrt,..). Helyzet/ adottság ▪Ezen állattartó üzemek melléktermékei alkalmasak biogáz előállítására, de a biogáz üzem által megtermelt gáz lakossági-kisvállalkozói hasznosítására nincs kellően kialakított modern infrastruktúra. Probléma/ lehetőség ▪A biogázt előállító üzem lakossági-vállalkozói hálózatának infrastruktúrális kiépítéséhez szükséges kisüzemi egységek beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A biogázt előállító üzem lakossági-vállalkozói hálózatának kiépítésével az említett szereplők jelentős kiadást csökkenthetnek meg, melyből eredő megtakarítást hosszútávon a megújuló-energia ágazat fejlesztésére használhatnak fel. A rendszer a piaci ár alatt képezi bevételét, mely így is megtakarítást eredményez a lakosság számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret24996 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74990 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret4065 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/47 Kód: DD-42-GF-2-02 Sorszám: 317 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somodor ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/47 Kód: DD-42-GF-8-01 Sorszám: 6855 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi közösség számára hasznos vállalkozások, projektek támogatása. Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪Az Észak –Kaposi Partnerek LEADER HACS, teljesen új szervezet. Nincs hagyománya a LEADER közösségnek, nem állnak rendelkezésre olyan adatok és információk, melyek megalapoznák a HACS-hoz beérkezett kérelmek indokoltságát Helyzet/ adottság ▪Nem minden esetben állapítható meg, hogy az adott elképzelés valós igényt takar, és valóban van-e a háttérben olyan termék mennyiség, mely igényelné az adott megoldást. Kutatás elvégzésével és adatok feldolgozásával egy tanulmányban olyan megalapozott információk állnának a Leader Egyesület tagjainak rendelkezésére, melyek segítenék döntéseiket. Probléma/ lehetőség ▪Felmérések alapján, megalapozott tanulmány elkészítése, mely segítené megalapozott, valóban szükséges fejlesztések megfogalmazását Megoldási javaslat ▪Megalapozott kérelmek befogadása, és megvalósulása, a rendelkezésre álló pénzösszegek hatékony és hasznos felhasználása Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3750 EUR▪Önkormányzatok85% 3750 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága3750 EUR▪Non-profit szervezetek85% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret3750 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/47 Kód: DD-42-GF-8-01 Sorszám: 6855 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Somogyjád ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/47 Kód: DD-42-GF-A-04 Sorszám: 7266 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működő kis és középvállalkozások körében sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amely tökehiány miatt nehezen tud megvalósulni Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Probléma/ lehetőség ▪Új vagy minőségjavító technológiák beszerzésének, valamint a jó minőségű helyi termékek értékesítésének támogatása Megoldási javaslat ▪A térségben működő kis és középvállalkozások technológia tudatos fejlesztésének együttes hatása a következő: új, tartós munkahelyek létrehozása;egyedi, a térségre jellemző cukrászati és pékkészítmények előállítása; helyi termékek értékesítésének közel 40% - os növekedésére számítunk a projekt elindítását követő 3. év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások50% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/47 Kód: DD-42-GF-A-04 Sorszám: 7266 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/47 Kód: DD-42-GF-A-03 Sorszám: 313 Prioritás: Gazdasági környezet fejlesztése Intézkedés: Helyi vállalkozások versenyképességének javítása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működő kis és középvállalkozások körében sok innovatív vállalkozói ötlet fogalmazódik meg, amely tőkehiány miatt nehezen tud megvalósulni. Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány miatt a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a piac minőségi elvárásaival. Probléma/ lehetőség ▪Új, minőségjavító technológiák beszerzésének, valamint a jó minőségű helyi termékek értékesítésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A térségben működő kis és középvállalkozások technológia tudatos fejlesztésének együttes hatása a következő: új, tartós munkahelyek létrehozása;egyedi, a térségre jellemző cukrászati és pékkészítmények előállítása; helyi termékek értékesítésének közel 40% - os növekedésére számítunk a projekt elindítását követő 3. év végére. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11172 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások40% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága11173 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret11172 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 37/47 Kód: DD-42-GF-A-03 Sorszám: 313 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/47 Kód: DD-42-SzF-A-11 Sorszám: 6955 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionélis élelmiszerek készítésének és a népi kulturális hagyományok örzésének. vadászatnak, lovassportnak, bortermelésnek. A térségben tájvédelmi körzet is található Helyzet/ adottság ▪A fentiek kiaknázásához hiányzik a minőségi turisztikai szolgáltatás Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai szálláshlyeken illetve a most kialakítandó szálláshelyek közelében, turisztikai szolgáltatások, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése és a turisztikai szolgáltatások bővítése. Megoldási javaslat ▪A turisztikai szálláshelyek nagyobb kihasználtsága várható, a térség vonzereje nő, és a szolgáltatások fejlesztésével újabb munkahelyek teemtődnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret78740 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret33746 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 38/47 Kód: DD-42-SzF-A-11 Sorszám: 6955 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 39/47 Kód: DD-42-GF-A-02 Sorszám: 312 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség kiváló természeti adottságokkal rendelkezik és számos épített és kulturális örökség is megtalálható. Nagy hagyománya van a gasztronómiának, vadászatnak, bortermelésnek, lovassportnak is. Tájvédelmi körzet is található itt. Helyzet/ adottság ▪kevés a megfelelően kialakított turista szállás, ezért aturisták száma elmarad az elvárhatótól. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyek kialakítása különböző igényű turisták és turistacsoportok számára Megoldási javaslat ▪A szálláshelyek fejlesztésével a térségbe érkező turisták. és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret56243 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret18748 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 39/47 Kód: DD-42-GF-A-02 Sorszám: 312 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 40/47 Kód: DD-42-SzF-A-10 Sorszám: 6951 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionélis élelmiszerek készítésének és a népi kulturális hagyományok örzésének. vadászatnak, lovassportnak, bortermelésnek. A térségben tájvédelmi körzet is található Helyzet/ adottság ▪A fentiek kiaknázásához hiányzik a minőségi turisztikai szolgáltatás Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai szálláshelyeken, illetve a most kialakítandó szálláshelyek közelében turisztikai szolgáltatások, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése és a turisztikai szolgáltatás kínálatának bővítése Megoldási javaslat ▪A turisztikai szálláshelyek nagyobb kihasználása várható, a térség vonzereje nő,és a szolgáltatások fejlesztésével újabb munkahelyek teremtődnek. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Fotózás, fotó készítés költségei, Kiadvány készítés Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret53243 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7843 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 40/47 Kód: DD-42-SzF-A-10 Sorszám: 6951 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 41/47 Kód: DD-42-GF-A-01 Sorszám: 311 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A térség kiváló természeti adottságokkal rendelkezik és számos épített és kulturális örökség is megtalálható. Nagy hagyománya van a gasztronómiának, vadászatnak, bortermelésnek, lovassportnak is. Tájvédelmi körzet is található itt. Helyzet/ adottság ▪Kevés a megfelelően kialakított turistaszállás,ezért a turisták száma elmarad az elvárhatótól. Probléma/ lehetőség ▪Szálláshelyek kialakítása különböző igényű turisták, turistacsoportok számára. Megoldási javaslat ▪A szálláshelyek fejlesztésével a térségbe érkező turisták száma, valamint a településeken eltöltött vendégéjszakák száma nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37495 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága89469 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret7843 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 41/47 Kód: DD-42-GF-A-01 Sorszám: 311 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 42/47 Kód: DD-42-SzF-4-01 Sorszám: 1046 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionélis élelmiszerek készítésének és a népi kulturális hagyományok örzésének. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek keresletének vonzóvá tételére szervezettség és attrakció hiányában korlátozottak a lehetőségek.A gasztronómiai örömök rendezvényein való részvételre, a történelmi értékeket (Somogyfajszi őskohó) és helyi hagyományokat bemutató lelőhelyek látogatására a természethez kötődő rekreációra lenne kereslet más területekről, de szervezettség és kellően kialakított infrastruktúra hiányában a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális, történelmi, hagyományőrző és a helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és rekreációs szolgáltatások megszervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra, felszerelések és eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪AA turisztikai potenciálok megerősítésével a térség turisztikai látogatottsága és vonzereje %-al nő, ezáltal az ebből eredő bevétel növekedése is expanzívvá válik. A térség turisztikai vonzerejének növekedése újabb turisztikai potenciálok megteremtését teszi lehetővé, ami a szektor szereplőinek gazdasági erősödését, valamint a térség munkaerő megtartó erejét is növeli egyben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3448 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága62073 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 42/47 Kód: DD-42-SzF-4-01 Sorszám: 1046 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 43/47 Kód: DD-42-SzF-4-02 Sorszám: 1047 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionélis élelmiszerek készítésének és a népi kulturális hagyományok örzésének. Helyzet/ adottság ▪A helyi termékek keresletének vonzóvá tételére szervezettség és attrakció hiányában korlátozottak a lehetőségek.A gasztronómiai örömök rendezvényein való részvételre, a történelmi értékeket (Somogyfajszi őskohó) és helyi hagyományokat bemutató lelőhelyek látogatására a természethez kötődő rekreációra lenne kereslet más területekről, de szervezettség és kellően kialakított infrastruktúra hiányában a látogatások esetlegesek. Probléma/ lehetőség ▪Kulturális, történelmi, hagyományőrző és a helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és rekreációs szolgáltatások megszervezéséhez kapcsolódó infrastruktúra, felszerelések és eszközök beszerzésének támogatása. Megoldási javaslat ▪A turisztikai potenciálok megerősítésével a térség turisztikai látogatottsága és vonzereje %-al nő, ezáltal az ebből eredő bevétel növekedése is expanzívvá válik. A térség turisztikai vonzerejének növekedése újabb turisztikai potenciálok megteremtését teszi lehetővé, ami a szektor szereplőinek gazdasági erősödését, valamint a térség munkaerő megtartó erejét is növeli egyben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret3103 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága37244 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 43/47 Kód: DD-42-SzF-4-02 Sorszám: 1047 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 44/47 Kód: DD-42-SzF-5-03 Sorszám: 6799 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Kulturális turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térség bizonyos településein nagy hagyománya van a helyi, tradicionális élelmiszerek készítésének és a népi kulturális hagyományok örzésének, a térségben számos épített örökség található, a természeti adottságok kiemelkedőek. Helyzet/ adottság ▪Kiadványok készítésével ezek a népi, kulturális és építészeti hagyományok, természeti értékek ismertté tehetők Probléma/ lehetőség ▪Minden településnek egységes borítású, de saját településre szerkesztett kiadvány elkészítése és eljuttatása a potenciális érintettekhez. Megoldási javaslat ▪Felkelthető az érdeklődés a térség iránt, a térség ismertsége nő, az ismertséggel a turizmusból származó bevétel is nő Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (20%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret22497 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22497 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret22497 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 44/47 Kód: DD-42-SzF-5-03 Sorszám: 6799 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Juta ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 45/47 Kód: DD-42-SzF-A-12 Sorszám: 1050 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Épített örökségre épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein megtalálható épített örökségek(szobrok, keresztek, haranglábak, kripták, sírok) állaga romló Helyzet/ adottság ▪Az épített örökség megőrzése annak kulturális értéke és a településen élők miatt rendkívül fontos Probléma/ lehetőség ▪Az épített védett örökség felújítását és fejlesztését célzó beruházások támogatása Megoldási javaslat ▪Az épített védett örökség helyreállítása után a turisztikai látogatottság szintje nő, ezáltal teremtődik hozzáadott érték a térség turisztikai potenciáljához Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5625 EUR▪Önkormányzatok100% 5625 EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága5625 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret5625 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 45/47 Kód: DD-42-SzF-A-12 Sorszám: 1050 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Bodrog, Hetes, Juta, Magyaratád, Mernye, Mezőcsokonya, Somogyaszaló, Somogysárd, Várda ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 46/47 Kód: DD-42-GF-2-01 Sorszám: 304 Prioritás: A helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése Intézkedés: Helyi állattenyésztés és növénytermesztés minőségi feltételeinek javítása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térség településein nagy mennyiségben tenyésztenek baromfiféle vágóállatokat,és termesztenek gyümölcs és zöldségféléket, melyek előállítása elaprózott a sok kis gazda között. Helyzet/ adottság ▪Az elaprózott tenyésztés, a modern technológia, a kereskedelmi és marketing ismeretek hiányában a vágóállatok, a gyümölcs és zöldségfélék mennyisége és minősége bizonytalan, s ez megnehezíti a tervezett értékesítést.Az értékesítési csatornák sok esetben a kistermelők számára nem elérhetőek. Probléma/ lehetőség ▪A helyi kistermelők (vágóállat tenyésztő és gyümölcs és zöldségféle termesztő) összefogásával a termelés tervezhetővé tehető, hatékonyabban megszervezhető, a helyi termékek piacra vitele elősegíthető. Egy agrár-marketing központ létrehozása támogatja a tudás megosztását, valamint új technológiák bemutatását, bevezetését a gazdák között. Minta kistermelői (paraszt) boltok, egységes marketingeszközök kidolgozása és használata alakítható ki, vezethező be. A megoldási javaslat kapcsolódik a h.a.sz.: 303, 306, 308, 309, 314, 315, 316, 318, 319, 1040, 1058, 1063, 1065, 1066 megoldási javaslathoz. Megoldási javaslat ▪Az agrár-marketing központ létrehozásával az állattenyésztési és növénytermesztési irányító és ellenőrző rendszer tervezhetővé és gazdaságossá tehető. A fejlesztés eredményeként a termékek minősége javul,az értékesítés nő, a termékek iránti bizalom kialakul, a marketing ismertté teszi ezeket.a kistermelők bevételének növekedése mellett az önfoglalkoztatás volumene fejlődik (nők, fiatalok), új munkahelyek teremtődnek, mely hozzájárul a térség népességmegtartó erejének növeléséhez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret33745 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága33745 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret33745 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 46/47 Kód: DD-42-GF-2-01 Sorszám: 304 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Várda ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 47/47 Kód: DD-42-SzF-A-15 Sorszám: 1059 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A térség településein megtalálható épített örökségek (szobrok, keresztek, haranglábak, kripták, sírok) állaga romló. Helyzet/ adottság ▪Az épített örökség megőrzése annak kultúrális értéke és a településen élők miatt rendkívül fontos. Probléma/ lehetőség ▪Az épített védett örökség felújítását és fejlesztését célzó beruházások támogatása. Megoldási javaslat ▪Az épített védett örökség helyreállítása után a turisztikai látogatottság szintje nő, ezáltal teremtődik hozzáadott érték a térség turisztikai potenciáljához. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret11623 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága14061 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1875 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 47/47 Kód: DD-42-SzF-A-15 Sorszám: 1059 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Alsóbogát, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Magyaregres, Osztopán, Patalom, Polány, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogyjád, Szentgáloskér, Újvárfalva ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

182 181 A helyi vidékfejlesztési stratégiában megfogalmazott –„A stabilitás és az együttműködési hatékonyság növelése a térség jelenlegi bevételi forrásainak szélesítése révén”¬–elvek mentén építettük fel a térség fő fejlesztési irányait és az ebből eredő intézkedéseket.A gazdasági környezet(1.prioritás)és a mezőgazdasági termékek(5.prioritás) fejlesztési intézkedések allokációjának első ütembe helyezéseivel támogatjuk a jó mezőgazdasági adottságokra alapozó,versenyképes,a térség kistermelőinek szolgáltatásokat nyújtó, azokat integrációval segítő mezőgazdasági üzemek, valamint a családi gazdálkodók, kisebb gazdaságok és a térségi mikrovállalkozások,s a térségi turisztikai szolgáltatók (2.prioritás)innovatív fejlesztéseit.Ezen fejlesztési irányok mentén érhető el,hogy a térség településein növekedjen a munkahelyeket teremtő foglalkoztatók száma,akik a térség adottságait kiaknázva képesek a helyi gazdaságot katalizálni,a vállalkozások összefogását előmozdítani.A gazdaságfejlesztési prioritások intézkedéseinek szereplői aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom formálásában,mely a helyi partnerségre épülő,nyílt demokráciai elvét követő párbeszédben artikulálódik.Ez végső soron a LEADER elveket követő partnerségek kibontakoztatásában nyilvánul meg,ezért az intézkedések első ütemébe helyeztük a támogató fejlesztési intézkedéseket,mint a helyi életminőség fejlesztésére (3.prioritás) irányuló humán erőforrás fejlesztése,a térségi média fejlesztése intézkedések.A sikeres vidéki gazdaság csak szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres és az élhető települések megteremtésének.Mindezekhez szükséges volt az egy innováció-orientált – a helyi hagyományokat tiszteletben tartó, azokra alapozó – modernizációra,melyet a stratégia második ütemében a következő prioritások mentén kívánunk elérni: helyi turizmus ágazat fejlesztése (2. prioritás), helyi életminőség fejlesztése (3. prioritás), helyi örökségek megőrzése (4. prioritás), valamint a helyi közösség kapacitásfejlesztése mellett egy innovatív vidékfejlesztési hálózat kialakítása. A 24 település alkotta vidékfejlesztési akciócsoport felismerte, hogy nemcsak a vállalkozói szektor képviselőinek kell törekedni a jövedelmezőség növelésére vagy költségoldalon a méretgazdaságos tervezésre, hanem az önkormányzati és civil szereplőknek is. A stratégia alapvetése az, hogy a térségi versenyelőny megszerzését csakis fenntartható, innovatív, egymásra épülő fejlesztésekkel lehet elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

183 182 Az európai unió intézményinek regionális törekvései már jelentkeznek a térség önkormányzati intézményrendszeriben (például: mikrotérségi egészségügyi és szociális intézményrendszerek alakulása mellett a térség oktatási struktúrája is átformálódik), ezért az előbbiekben említett alapvetéseket figyelembe véve alakítottuk ki az önkormányzati szektor fejlesztési elképzeléseit. A vállalkozói és önkormányzati fejlesztéseket összhangba hoztuk a térség civil szereplőinek elképzeléseivel, s így értük el, hogy a térség helyi vidékfejlesztési stratégiájának csúcsát két komplex LEADER elképzelés köré építettük, ezek a következők:Az Észak-Kaposi Partnerek Termelői Hálózat fejlesztési programcsomagja, Intelligens LEADER települések kiépítése.A gazdasági aktivitás fokozásával,a szolgáltatások elérésének javításával,új info-kommunikációs technológiák felhasználásával, valamint széleskörű kapacitásfejlesztéssel és hálózatépítéssel érhetőek el a stratégia céljai.A 24 település lakóinak életében újszerű megközelítést alkalmaztunk 3 mikrotérségi központ(Juta,Mernye,Osztopán) földrajzi diverzifikációs szempontok szerinti kialakításával( lsd. LEADER- szerű működés bemutatása).A helyi vidékfejlesztési stratégiát építő 3 szektor szereplői által felállításra kerülő Integrált Mikrotérségi Központ lesz hivatott összehangolni a mikrotérségi szereplők közötti fejlesztéseket (például turisztikai attrakciók,rendezvények,térségi LEADER kapu portál tartalmának,a helyi termékek más térségi rendezvényeket való megjelenése…),kommunikációt, valamint innovatív üzleti folyamatok generálásával felel a fenntarthatóság elveinek érvényesüléséért. Az Integrált Mikrotérségi Központ felállításának hosszú távú célja, egy önállóan működő,gazdasági alapokon nyugvó,a 3 szektor érintett szereplőit magába tömörítő,gazdasági társaság létrehozása,mely „szolgáltató, tanácsadó” társaságként lesz hivatott a „lobby”,a térség fejlesztési ügyviteli folyamatainak generálására.A partnerségen nyugvó innovatív megoldásokkal kívánjuk a helyi közösséget megerősíteni, s a szűkebb és tágabb értelemben vett közösség számára láthatóvá tenni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

184 183 A stratégia a fenntarthatóságának érvényesülését a környezettudatos gazdaságfejlesztési intézkedések elindításával, azaz a térségi innovatív mikrovállalkozások fejlesztésével és a diverzifikációjuk ösztönzésével érhetjük el. Ezáltal a foglalkoztatottsági szint, a gazdasági és vállalkozói aktivitás, illetve a jövedelmi viszonyok javulnak, nagyobb számú és versenyképesebb vállalkozás jöhet létre, mely magasabb foglalkoztatást és jobb jövedelmezőséget eredményező gazdasági szerkezetváltást idéz elő. A térség foglalkoztatottsági térképét vizsgálva egyértelműen láthatóvá válik, hogy jelenleg a térség legnagyobb foglalkoztatói az állami intézményrendszerek. Az állami intézményrendszerek átalakulási – decentralizációs - folyamata elindult, mely már rövidtávon érezteti hatását a munkaerő-piacon, azaz a szakképzett, diplomás munkanélküliek száma nő. Az itt (például: óvoda, iskola…)dolgozó munkavállalók 75%-a a munkaerőpiacon amúgy is több speciális problémával szembesülő nők közül kerül ki. A fejlesztési stratégiánk fenntarthatóságának alappillére, hogy az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb térségi iskolai végzettségi szintet emeljük, valamint a vállalkozói készségeket, szaktudást növeljük. Az Integrált Mikrotérségi Szolgáltató központok egy hosszú távú komplex oktatási csomagot dolgoznak ki, melynek célja az iskolázottsági,képzettségi szint növelése,a környezettudatos(h.a.sz.:315, 314,313) és ökogazdálkodási (h.a.sz.:316) nevelés,a vállalkozói készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint a 3 szektor közötti együttműködés erősítése.A térségben nem reprezentálódik nagy számban a roma lakosság, de e társadalmi csoportot érintő hazai munkaerő-piaci tendenciák – alacsony, bizonytalan foglalkoztatottsági és iskolázottsági szint – megfigyelhetők a térségben élő roma lakosok körében.Kiemelkedően fontosnak ítéljük meg, hogy a térség kisebbségi és többségi társadalom által lakott közösségekben fellelhető értékeket a stratégia megvalósításával erősítsük, ezért a helyi értékek megőrzéséhez hozzájáruló kulturális, identitáserősítő fejlesztési elképzeléseket támogatjuk.Így jelenik meg a „múlt témáját feldolgozó rendezvények”, a kulturális értékek erősítésére (pl:Vikár Béla Hangmúzeum kialakítása) irányuló fejlesztési elképzelések stratégiánkban.A helyi identitás erősítésében építünk az inaktív időskorú lakosság bevonására. Célunk, hogy a térség jelenlegi fejlettségbeli hátrányait előnnyé fordítsuk, mindezt a megőrzött természeti és kulturális értékek,építészeti örökségek fenntartható módon történő hasznosításával kívánjuk elérni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

185 184 A természetmegőrző és ökológikus vidékfejlesztést térségünk(h.a.sz.:2008), mint a Duna-Dráva és a Balaton természetes intermediális vízgyűjtő területe,egy regionális szintű környezeti hatásokat ( víz, zaj, por,pollen...)mérő térinformatikai rendszer(h.a.sz.:314) kiépítésével támogatjuk.A fejlesztési beavatkozások esetében fenntarthatóságot,biztonságot globálisan értelmezzük, azaz a stratégia fejlesztései, és a fejlesztések alapját adó erőforrás-gazdálkodás nem veszélyezteti a jövő generáció életesélyét. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

186 185 A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt a 24 településből álló helyi vidékfejlesztési akciócsoport területén nem zajlott a jelenlegi tervezési programhoz hasonló, komplex fejlesztés. A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési koncepciója általános fejlesztési prioritásokat – Gazdaságfejlesztési-, Turizmusfejlesztési -, Infrastruktúra- fejlesztési-, Humánerőforrás-fejlesztési-, Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési-, Információs társadalomra való felkészülés-, Környezetfejlesztési- és Intézményrendszer-fejlesztési program-, s ezekhez csatolt intézkedéseket fogalmazott meg a korábbiakban. A területfejlesztési koncepció a kistérség, s ezen belül a 24 település által határolt Kaposvár-Somogyjád mikrotérség- egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentumnak tekinthető, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmazott meg, és ezeken keresztül egy jövőképet adott a térség számára. A koncepció meghatározta a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy célállapotot tükrözött, de a fejlesztési stratégiából hiányoztak azon operatív intézkedések, amelyek „működésbe tudták volna hozni” a fejlesztési elképzeléseket. A korábbi tervezési folyamat jól megfogalmazott elvi síkjait nem sikerült átültetni a gyakorlatba, mivel hiányoztak azon működési elvek, melyek a jelenlegi LEADER-szerű tervezési folyamatban már megjelentek. A korábbi fejlesztési elképzelések gyenge hatásfokú megvalósításának gyökere a következőkből ered: a humán erőforrások közötti kapcsolat-, s érdekeltségi rendszer, valamint a belső működési folyamatok hiánya. A jelenlegi stratégiai tervezés négy síkon folyt: pénzügyi folyamatok (előre definiált forrásallokáció) tervezése, működési folyamatok (TKCS tagok és a közösség közötti kapcsolattartás módszerének, a közöttük lévő kommunikációnak) meghatározása, a humán erőforrások tanulási és fejlődési folyamatainak (a stratégiai tervezésben, majd ennek végrehajtásában szerepet vállalók humán kapacitásába való befektetés) vizsgálata, valamint a külső („vevői”) nézőpont figyelembe vétele. A 24 település alkotta helyi vidékfejlesztési közösség stratégiai tervezésekor indukálódott projektek kiértékelésekor súlyozottan jelentek meg a stratégiát támogató intézkedések a hátrányos helyzetű települések köréből. A rendszerváltás óta eltelt időszak alatt a 24 településből álló helyi vidékfejlesztési akciócsoport területén nem zajlott a jelenlegi tervezési programhoz hasonló, komplex fejlesztés. A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési koncepciója általános fejlesztési prioritásokat – Gazdaságfejlesztési-, Turizmusfejlesztési -, Infrastruktúra- fejlesztési-, Humánerőforrás-fejlesztési-, Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési-, Információs társadalomra való felkészülés-, Környezetfejlesztési- és Intézményrendszer-fejlesztési program-, s ezekhez csatolt intézkedéseket fogalmazott meg a korábbiakban. A területfejlesztési koncepció a kistérség, s ezen belül a 24 település által határolt Kaposvár-Somogyjád mikrotérség- egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentumnak tekinthető, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmazott meg, és ezeken keresztül egy jövőképet adott a térség számára. A koncepció meghatározta a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy célállapotot tükrözött, de a fejlesztési stratégiából hiányoztak azon operatív intézkedések, amelyek „működésbe tudták volna hozni” a fejlesztési elképzeléseket. A korábbi tervezési folyamat jól megfogalmazott elvi síkjait nem sikerült átültetni a gyakorlatba, mivel hiányoztak azon működési elvek, melyek a jelenlegi LEADER-szerű tervezési folyamatban már megjelentek. A korábbi fejlesztési elképzelések gyenge hatásfokú megvalósításának gyökere a következőkből ered: a humán erőforrások közötti kapcsolat-, s érdekeltségi rendszer, valamint a belső működési folyamatok hiánya. A jelenlegi stratégiai tervezés négy síkon folyt: pénzügyi folyamatok (előre definiált forrásallokáció) tervezése, működési folyamatok (TKCS tagok és a közösség közötti kapcsolattartás módszerének, a közöttük lévő kommunikációnak) meghatározása, a humán erőforrások tanulási és fejlődési folyamatainak (a stratégiai tervezésben, majd ennek végrehajtásában szerepet vállalók humán kapacitásába való befektetés) vizsgálata, valamint a külső („vevői”) nézőpont figyelembe vétele. A 24 település alkotta helyi vidékfejlesztési közösség stratégiai tervezésekor indukálódott projektek kiértékelésekor súlyozottan jelentek meg a stratégiát támogató intézkedések a hátrányos helyzetű települések köréből. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2

187 186 A Tervezést Koordináló Csoport javaslatára a helyi vidékfejlesztési közösség a stratégia megalapozását szolgáló két gazdaságfejlesztési prioritás tartalmi elemeinek összefüggéseit vizsgálva azon javaslattal élt, hogy a helyi vidékfejlesztési közösség számára allokált forrásokból Euro-t átcsoportosít a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásai közé, mely a tervezési felületen értelemszerűen a hátrányos helyzetű települések felhasználható forrásainál negatív előjellel jelenik meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2

188 187 A stratégia-alkotás lezárta után indul el a tervezett LEADER-szerű működés tanulási keretbe ágyazása, mely a stratégia hatékony megvalósítási folyamatának előkészítési fázisa. A LEADER-szerű tanulási folyamat lehetővé teszi, hogy a három szektor képviselői megértsék, hogy az elkészített LEADER stratégia elemei hogyan illeszkednek össze, illetve saját munkájuk milyen hatást gyakorol másokra, illetve a közösség egészére. A LEADER-szerű tanulási (fejlődési) nézőpont meghatározza azt az infrastruktúrát, amelyet a közösségnek, illetve a közösséget reprezentáló egyesületnek ki kell alakítania a hosszú távú növekedés és fejlődés biztosítása érdekében. A térség jelen és a jövőbeni gazdasági sikertényezőinek három alapvető forrása van: az emberek,a rendszerek és az eljárások. A LEADER-szerű működés érdekében a közösségnek be kell fektetnie stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe, az információtechnológiába és az információs rendszerek javításába,valamint a közösség tagjai, szervezetei közötti eljárások és rutinok összehangolására. A LEADER-szerű tanulási folyamat elindításához nem ágazati pályázati forrásokat kívánunk bevonni, melyek a következők időbeni menetrend szerint: ÁROP-1.A.2 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, DDOP Vállalkozások közötti együttműködések erősítése,h.a.sz.:1040 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás,h.a.sz.:1041;1042;1043;1044 Civil szervezeteknek szolgáltató,azokat fejlesztő szervezetek támogatása. Az ÉKP termelői hálózat létrehozására irányuló LEADER-szerű fejlesztési programunk elemeit - termelői hálózat kialakítása, helyi termékek disztribúcióját támogató egységes marketing stratégia és védjegy kidolgozása,helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények szervezése, helyi piacok kialakítása, mikrotérségi szakmai oktatóközpont kialakítása, Leaderkapu portál és térinformációs rendszer kialakítása- h.a.sz.:2008 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban nem ágazati pályázati forrással egészítjük ki, mely összekapcsolható az Intelligens LEADER Települések Hálózat kialakítására irányuló stratégiai programunkkal. Ezen program az önkormányzati intézményrendszerek, a helyi közösséget alkotó civil és gazdasági társaságok egységes telekommunikációs és informatikai összeköttetését hivatott strukturált hálózati megoldással kialakítani. A stratégia-alkotás lezárta után indul el a tervezett LEADER-szerű működés tanulási keretbe ágyazása, mely a stratégia hatékony megvalósítási folyamatának előkészítési fázisa. A LEADER-szerű tanulási folyamat lehetővé teszi, hogy a három szektor képviselői megértsék, hogy az elkészített LEADER stratégia elemei hogyan illeszkednek össze, illetve saját munkájuk milyen hatást gyakorol másokra, illetve a közösség egészére. A LEADER-szerű tanulási (fejlődési) nézőpont meghatározza azt az infrastruktúrát, amelyet a közösségnek, illetve a közösséget reprezentáló egyesületnek ki kell alakítania a hosszú távú növekedés és fejlődés biztosítása érdekében. A térség jelen és a jövőbeni gazdasági sikertényezőinek három alapvető forrása van: az emberek,a rendszerek és az eljárások. A LEADER-szerű működés érdekében a közösségnek be kell fektetnie stratégia megvalósításában aktív szerepet vállaló emberek továbbképzésébe, az információtechnológiába és az információs rendszerek javításába,valamint a közösség tagjai, szervezetei közötti eljárások és rutinok összehangolására. A LEADER-szerű tanulási folyamat elindításához nem ágazati pályázati forrásokat kívánunk bevonni, melyek a következők időbeni menetrend szerint: ÁROP-1.A.2 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, DDOP Vállalkozások közötti együttműködések erősítése,h.a.sz.:1040 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás,h.a.sz.:1041;1042;1043;1044 Civil szervezeteknek szolgáltató,azokat fejlesztő szervezetek támogatása. Az ÉKP termelői hálózat létrehozására irányuló LEADER-szerű fejlesztési programunk elemeit - termelői hálózat kialakítása, helyi termékek disztribúcióját támogató egységes marketing stratégia és védjegy kidolgozása,helyi termékeket propagáló gasztronómiai rendezvények szervezése, helyi piacok kialakítása, mikrotérségi szakmai oktatóközpont kialakítása, Leaderkapu portál és térinformációs rendszer kialakítása- h.a.sz.:2008 Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban nem ágazati pályázati forrással egészítjük ki, mely összekapcsolható az Intelligens LEADER Települések Hálózat kialakítására irányuló stratégiai programunkkal. Ezen program az önkormányzati intézményrendszerek, a helyi közösséget alkotó civil és gazdasági társaságok egységes telekommunikációs és informatikai összeköttetését hivatott strukturált hálózati megoldással kialakítani. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

189 188 A rendszer a működtetői számára megbízható, biztonságos és gyors kapcsolatot garantál a térségi szereplők között, s jelentősen csökkenti a kommunikációs költségeket. A programot a h.a.sz:320;1068 Hálózati infrastruktúra kialakítása pályázatból kívánjuk kiépíteni, s ehhez regionális turisztikai források allokációjával kívánjuk a turisztikai desztinációs fejlesztési elképzeléseinket megvalósítani. Ezek együttes intelligens működése támogatja az akciócsoport hatékony működését olyan szolgáltatási elemekkel, mint az egységes Turisztikai Portál Geocaching térképpel, a helyi termékeket felvonultató WEB Áruház, Partnerkereső Modul, Projektkereső Modul, LEADER információk, Dokumentum elemek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Észak-kaposi Partnerek VE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."

Hasonló előadás


Google Hirdetések