Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2008. június 24. A projektvezető: Dr. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja A kutatási projektben részt vevő intézmény(ek): MTA Társadalomkutató.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2008. június 24. A projektvezető: Dr. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja A kutatási projektben részt vevő intézmény(ek): MTA Társadalomkutató."— Előadás másolata:

1

2 Budapest, június 24. A projektvezető: Dr. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja A kutatási projektben részt vevő intézmény(ek): MTA Társadalomkutató Központ, Budapesti Corvinus Egyetem Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) A Duna és a térségi versenyképesség

3 Budapest, június 24. Alprojektvezető: Dr. Cser László egyetemi tanár Jószai Attila - BCE, Dr. Fleischer Tamás - VKI, Halászné Dr. Sípos Erzsébet - BCE, Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna - BCE, Dr. Mayer István - VITUKI, Somlóvári László - Hps Kft, Wimmer Ágnes – BCE, … A Duna és a térségi versenyképesség

4 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A kutatás célja  meglévő számos vízgazdálkodási részprogram koordinációját biztosítsa,  folyóink vízgyűjtő területének szakmai adminisztrációjával az eddig meglévő kapcsolatokat rendszerszintre emelje,  előkészítse a Kárpát-medence egészét felölelő kooperációs vízgazdálkodási program kialakítását,  vizsgálja a dunai és Duna menti szállítmányozás gazdasági értékelését, logisztikai szempontokat az EU várható külső és belső áruforgalmának figyelembevételével és a  vidékpolitikai vetületek és kölcsönhatások kérdését.

5 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Munkamódszer A kutatás az előző szakaszok szintézise mellett a hosszútávú kölcsönhatások vizsgálatát tűzte ki célul, ezért négy munkabizottság kezdte meg a munkáját:  ökológiai-hidroökológiai-hidrobiológiai problémakör,  Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom  Hajózás, logisztika, gazdasági vonatkozások  Szociológiai és multikulturális vonatkozások

6 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A problématérkép konténerszállítás Távol-keleti gazdasági expanzió az európai kikötők túlterheltsége logisztikai fejlesztések kikötők fejlesztése környezetvédelem a vízi szállítás fejlesztése infrastruktúra fejlesztés ipari parkok fejlesztése Európai integráció települések fejlesztése vízi turizmus fejlesztése turizmus Természeti adottságok Multikulturális vonatkozások

7 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Az érintettek hozzájárulása Stratégia Folyamatok Képességek Teljesítményprizma (Neely et. al., 2001) Az érintettek elégedettsége Általános megközelítés A stratégia kialakításának előfeltétele a részletes és többszempontú helyzetfelmérés (multidiszciplináris elemzés), a témához kapcsolódóan többek között a rendelkezésre álló erőforrások, képességek, az érintettek érdekei, elvárásai, a képviselt értékek, (célként megjelölhető) elvárások vizsgálata: - Porter-féle gyémántmodell, - PESTEL-elemzés, - SWOT-elemzés.

8 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Két további elemzés  Political  Economic  Sociocultural  Technological  Environmental  Legal  Strengths  Weaknesses  Opportunities  Threats

9 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A Porter-féle gyémántmodell Stratégiák és a verseny Kapcsolódó és támogató szektorok Kereslet Termelési tényezők Nemzeti stratégia Esélyek, lehetőségek

10 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Érintettek a Duna hasznosítása kapcsán  Helyi lakosság, a Duna menti és környéki települések lakossága  Természeti környezet, a Duna és Duna menti területek élővilága  Tágabb társadalmi környezet, a Duna és a Duna menti, környéki területek potenciális látogatói  Üzleti vállalkozások (és tulajdonosaik, menedzsereik, munkavállalóik)  Jelenlegi és potenciális szolgáltató és termelő cégek, pl. kikötők üzemeltetői, hajózási társaságok,  Duna menti idegenforgalmi szolgáltatók, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, természeti és idegenforgalmi látványosságok üzemeltetői,  a Duna mellett és környékén telephellyel rendelkező vállalkozások, ezek beszállítói, kapcsolódó beruházások szervezői stb.  Az egész ország! Versenyképesség, energia, természet!

11 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. További érintettek a Duna hasznosítása kapcsán  Az előbbi szolgáltatók számára jelenlegi és potenciális keresletet jelentő vállalkozások, szervezetek, egyének, pl. hajózási, szállítási, idegenforgalmi szolgáltatások igénybe vevői  Állam, szabályozó hatóságok  Helyi önkormányzatok  Szakmai szervezetek, civil szervezetek

12 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Környezetgazdasági szempontok a Duna versenyképességének megítélésében  Externáliák:  pozitív és negatív,  általában kimaradnak a fejlesztések, beruházások értékeléséből (főként a társadalmi hasznok)  Különösen fontos a természeti/környezeti változások esetén  Környezeti változások közgazdasági értékelése  Teljes gazdasági érték  Számos értékelési eljárás

13 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Teljes gazdasági érték (TGÉ) személyes használattal összefüggő értékek személyes használattól független értékek Közvetlen h. Közvetett h. Választási lehetőség Örökségi érték Létezési érték csökken a személy érintettsége, egyre nehezebb az értékelés halászat, hajózás, rekreáció, energiatermelés Szennyezésbefogadó/öntisztuló képesség, ökoszisztéma stabilitás a jövőbeli használat lehetőségének biztosítása A jövőbeli használattól függetlenül az emberek fontosnak tartják például a természetvédelmi területek megőrzését. megőrizzük ezeket a jövő generáció számára tőlünk függetlenül is joga van a létezéshez minden élőlénynek

14 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A Duna ökológiai állapotának helyreállítása és a TGÉ  Főként használattól független értékrészek (az élővilág állapotának javítása, a táj szépségének fokozása/helyreállítása), de azzal összefüggők is (turisztikai potenciál javulása)  A használattól független értékrészt  nehezebb becsülni  csak néhány módszer alkalmas rá  az eljárások alkalmazása általában költséges  Lehetőségek: feltételes értékelés, feltételes választás, feltételes rangsorolás (feltárt preferencia eljárások), haszonátvitel

15 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Integrált folyógazdálkodás A Duna sorsának rendezése csak a társadalmi érdekek komplex kezelésével történhet  Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme;  Vízkárelhárítás, jéglevezetés;  Környezeti értékek védelme, szükséges rehabilitációk;  Áru- és személyszállítás;  Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés;  Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.) állékonyságának fenntartása;  Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység - rekreáció.

16 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A vízi közlekedés szempontrendszere Főbb szempontok (érdekek):  Vízgazdálkodás, vízbázisok védelme;  Vízkárelhárítás, jéglevezetés;  Környezeti értékek védelme, esetenkénti rehabilitációja;  Áru- és személyszállítás;  Európai közlekedési hálózatba való illeszkedés;  Vízépítési műtárgyak (hídpillérek, partfalak stb.) állékonyságának fenntartása  Turisztika, üdülés, sport- és kedvtelési célú tevékenység - rekreáció.

17 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június TEU = húsz lábas konténer egység (Twenty-feet Equivalent Unit) Konténerforgalom 2007-ben  Rajna: ~ ezer TEU 1 (a Rajna hajózható hossza: 1032 km)  Duna: ~ 5 ezer TEU (a Duna hajózható hossza: 2411 km) A Szabadkikötő ma az egyetlen magyar terminál, ahol vízoldali konténerrakodás is lehetséges. Ennek ellenére a évi közel 150 ezer TEU emelés 0%-a kötődött a hajóforgalomhoz. Európa fő folyóinak kihasználtsága

18 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Környezet terhelés / kímélés 1 tonna áru szállítási távolsága 5 liter üzem-anyaggal? ,6 500 Az egyes szállítási módok 100 tonna- kilométerre vetített externáliái A belvízi áruszállítás a kontinensen belüli közlekedés-hordozók közül bizonyítottan a legkisebb externális ráfordításokat képző és a legkisebb fajlagos üzemanyag felhasználással működő fuvarozási mód

19 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Egyszerű összehasonlítás

20 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A dunai hajóút fejlesztéssel kapcsolatos magyar álláspont „A hajózás, az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra és a multimodális szállítási rendszerek fejlesztése – összhangban a belvízi hajózásnak az eddiginél nagyobb szerepet szánó uniós közlekedéspolitikával – általánosságban támogatandó, azonban a hajózást korlátozó tényezők nem kizárólag a folyóban keresendők. Szükségesnek tartjuk a teljes körű vizsgálat lefolytatását, és ezen belül a gazdasági, társadalmi korlátozó tényezők alapos vizsgálatát. A magyarországi Duna szakaszt érintő hajóút-fejlesztéssel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk a vízi árufuvarozás iránti jelenlegi és jövőbeni hazai és nemzetközi kereslet felmérését és ennek ismeretében a lehetséges megoldások részletes vizsgálatát, valamint az érintett szervek, szervezetek közötti folyamatos egyeztetést”. Budapest, április 20.

21 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Jelentős globális hatások  Közúti szállítás egyoldalú fölénye  Áruösszetétel változása  Átlagos szállítási távolság csökken  Egységesített piac – cabotage kiterjesztése  Rotterdam – Constantza tengelyen jelentős különbségek a hajóút paraméterekben  A klímaváltozás hatása a folyók vízjárására

22 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A transzkontinentális vízi út felezőjében vagyunk – de ketté is osztjuk azt A 3500 km hosszú egyesített víziúton a magyar szakasz van a legrosszabban hajózható állapotban. Következmény:  kiszámíthatatlanság;  legalacsonyabb vízi áruszállítási részarány az EU „hajós” országai között.

23 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A vízi áruszállításban Magyarország osztja ketté Európát

24 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Dunaföldvári gázló Papanek László: Műszaki beavatkozási változatok bemutatása a Szob-Dunaföldvár közötti szakaszon És ki tud felette átmenni?

25 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A belvízi szállítás részaránya, az adott ország összes szállítása mindig 100 % [tonnakm %] Forrás: Eurostat Belvízi hajózás 2006 OrszágBelvízi hajózás OrszágBelvízi hajózás EU-275,6 %Franciaország3,4 % EU-156,5 %Magyarország4,5 % Ausztria3,0 %Hollandia32,3 % Belgium14,7 %Lengyelország0,2 % Bulgária3,0 %Románia10,0 % Csehország0,1 %Szlovákia (2001-ben 4,0) 0,3 % Finnország0,2 %Németország12,8 %

26 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Budapestnek reális esélye volt arra, hogy a régió legjelentősebb közlekedés-logisztikai csomópontjává fejlődjön, de … „Meghirdetett” és „evolúciós” logisztikai központok Európa logisztikai központja akartunk lenni, helyette közép-Európa átjáró háza lettünk. Kikötőkre épülő logisztikai központok: • Közlekedési / szállítási rendszereket összekapcsolják, • Választási lehetőséget biztosít a megbízó számára, • Helyet biztosít az áru „megragadásához” (összeszerelés, finishing, csomagolás, raktározás, disztribúció).

27 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. És ki hajózik nálunk a Dunán? Forrás:

28 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. És ki hajózik nálunk a Dunán? Forrás:

29 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A magyar belvízi hajózás helyzete   Járműállomány (flotta)  Víziút állapota (pálya)  Áruforgalmi csomópontok (kikötők)  Szakember állomány, képzés  „Szabályozás”, működés korlátozása „ Megérett az idő a döntésre…”

30 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Hazai magántársaságok  Mintegy 40 vállalkozás rendelkezik hajóval;  Ebből mindössze 4 foglalkozik – nemzetközi szinten - vízi áruszállítással;  Lassú versenyképesség javulás – nemzetközi finanszírozás.

31 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A hazai jogi helyzet áttekintése évi XLII. törvény: a vízi közlekedésről (állami feladatok):  hajózás, a kikötők és a víziutak fejlesztési koncepcióinak jóváhagyása  hajózással, a kikötőkkel és a víziutakkal kapcsolatos hatósági feladatok ellátása  információs szolgáltatások, statisztikai adatgyűjtés szervezése  a hajózás rendjének meghatározása  a víziutak fenntartása, fejlesztése  országos közforgalmú kikötők működéséhez szükséges vasúti és közlekedési kapcsolat biztosítása A 2000-es törvény elfogadása óta is két ágazat, a közlekedés és a vízügy foglalkozik a vonatkozó igazgatási szabályozással. A hajózási hatóságok adminisztrációja lassú, nehézkes, nem szolgálja a versenyképesség javítását (pl. lajstromozási eljárás lassúsága, hajózási engedély beszerzése) személyszállítás, árufuvarozás, kabotázs – engedélyköteles tevékenységek

32 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. EU-s rendelkezések Három, egymástól eltérő belvízi hajózási jogrend:  rajnai  dunai  tengerparti államok jogrendje Fehér Könyv az Európai Unió közlekedéspolitikájáról –  „többet ésszel, mint betonnal”  növekvő szállítási igények vs. környezetvédelem  nem elsősorban közösségi, hanem nemzeti és regionális döntések szüksége  intermodalitás szüksége

33 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. DUNA-SZABÁLYOZÁS = TÁRSADALMI CSAPDA  Felettünk 16 vízlépcső (!);  Meder (átlagos vízfelszín) süllyed;  Talajvízszint a Duna környezetében süllyed;  Vízépítési műtárgyak állékonysága romlik;  Medencés kikötők használhatósága romlik;  Víznyerő kutak ellátottsága romlik;  Part menti életminőség romlik, stb. DUZZASZTÁS NÉLKÜL NEM OLDHATÓK MEG A FENTI PROBLÉMÁK (de mikor fogjuk ezt belátni?! …) … amikor a duzzasztás elmaradása miatt folyamatosan keletkező károk elhárításának költségei meghaladják a nemzetgazdaság anyagi tűrőképességét.

34 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Megvalósíthatósági változatok értékelése, költség-haszon elemzése

35 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. VÁLTOZATOK KÖLTSÉGEI 1. változat2. változat Mederkotrás (m 3 ) Szabályozási mű (m 3 ) Mederanyag visszapótlás (m 3 ) Beruházás (millió Ft) Fenntartás 25 év (millió Ft)

36 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. „A Duna, mint gazdasági tényező és erőforrás” c. projekt alapkérdéseinek egyike volt: „El kell dönteni, hogy a Duna elsődleges funkciója ökológiai, vagy kereskedelmi”.

37 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Regionális és kulturális vonatkozások A Duna Komplex Program abból indul ki, a Duna az ország dinamizáló tengelye. A fejlesztés célja: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági - környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása. Stratégiai célok:  Hálózat alapú társadalomfejlesztés: társadalmi tőke fejlesztése, a térségi együttműködések és hálózatok szervezése  Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása: fejlesztési programok hatékonyságának növelése, gazdasági alkalmazkodó képesség javítása, közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése  A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata: ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése, komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, környezetfejlesztés.

38 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Egy kutatás eredményei a társadalmi áldozatvállalásról (az érintettek hozzájárulása)  16% zéró WTP; jelentős részük alacsony jövedelmük miatt nem fizetne; szoros korreláció a feltételes értékelés zéró összegű felajánlóival  Átlag WTP: magasabb a feltételes értékelés eredményénél  Külön becsülhetők az egyes javulási szintekért felajánlott átlag WTP-k (árvíz gyakoriságának csökkenéséért nincs WTP, a vízminőség javulásáért jelentős): a közepesről jóra kb Ft/év, a közepesről jóra kb Ft/év. WTP = willingness to pay

39 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Alapvetések (amiket mindig szem előtt kell tartani):  A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási helyzetek természetesek és gyakoriak!  A területi vízgazdálkodási feladatok alapvetően a mezőgazdasághoz és a tájhasználathoz kötődnek, végrehajtásuk a mezőgazdasági termelőket, gazdálkodókat és az önkormányzatokat érinti, a lakhatáson túl a mezőgazdasági termelés és tájgazdálkodás infrastruktúrális feltételeit határozzák meg.  A területi vízgazdálkodást és a teljes belvízgazdálkodást tehát a tájhasználathoz kapcsolódóan kell és lehet csak eredményesen megoldani és költséghatékony módon végezni, összhangban az EU mezőgazdasági, vidékfejlesztési és VKI politikáival.  A vízbiztonságot csak szakszerűen kidolgozott, egymásra épülő és szakértelemmel megvalósított rendszertől várhatjuk el.  A jövő térségi működtetési rendszereiben döntő és fokozódó szerep jut az érdekeltek (benne az állam is) közösségén alapuló szerveződéseknek.

40 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Kérdések, Konfliktus elemek:  Az állam, a helyi közösségek, az egyén vízgazdálkodási feladata, felelőssége, szerepe  Meg tudja-e fogalmazni a saját és környezete változásához kapcsolódó vízszolgáltatási, védelmi igényét a gazdaság és a társadalom?  Változik-e a vízvédelmi stratégia, milyen védelmi igényeket kell kielégítenünk a jövőben? Mit és hogyan kell védenünk a jövőben? Milyen módon kell a jövőben biztosítanunk a vízügyi és ezen belül a védelmi szolgáltatásokat?  Mi lesz a finanszírozás jövőbeni rendszere, mit tekintünk majd közfeladatnak és mi lesz a helyi érdekeltek, tulajdonosok kötelezettsége?  Hogyan, milyen struktúrában lehet megteremteni a biztonságos finanszírozás hátterét?  Teljes körű, vagy csak gazdasági célú elemzések alapján döntünk?  Tartós megoldásokat keresünk, vagy csak a pillanatokat kezeljük?

41 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom) Konszenzus elemek (amiben meg kell egyeznünk politikai- társadalmi- szakmai szinten):  Helyes vízpolitika, vízgazdálkodási stratégia és cselekvési programok kialakítása a vízbiztonság eléréséhez,  Új közmegegyezés a közcélú feladatellátáshoz, a birtokszerkezet és tulajdoni szerkezet átalakulását, a természeti- és környezeti adottságokat és hatásokat is figyelembe vevő, költséghatékony vízbiztonsági rendszer kidolgozása,  A földdel kapcsolatos ügyek rendezése (tulajdon, birtokszerkezet, művelési ágak),  A tulajdonosok számára a kényszerű, de szükségszerű, lehetőleg veszteség nélküli, gazdasági váltási lehetőségek megteremtése (terület- és tájhasználatok újragondolása, kiszámítható és biztonságos termelés),  A költség-megtérülés és költség-hasznosulás (költség-hatékonyság) elveinek gyakorlati érvényesítése,

42 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. Területi vízgazdálkodás – öntözés (a víz, a természet és a társadalom)  Költség- és vízhasználat szempontjából is hatékony belvízgazdálkodási rendszer kialakítása (figyelembe véve a természeti- és környezeti adottságokat) a teljes vízgazdálkodás részeként,  Vízgazdálkodási Tervezési Rendszer kidolgozása,  A finanszírozás újragondolása, pl. a védekezés költségeinek biztosításához az érdekeltség arányainak megfelelő, kötelezően feltöltendő Vízgazdálkodási Alap létrehozása és működtetése, mert a fenntartás, üzemeltetés és a védekezés forrása a nemzeti költségvetés,  A vízgazdálkodásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó joganyag korszerűsítése,  A társadalom bevonása (érdekeltek!): a tájékoztatás, közlés, tervismertetés nem a társadalom bevonása, az érintettek vegyenek részt a döntésekben!

43 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. A Duna-kutatás területfejlesztés vonatkozásai a jövőben  EU megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet a területfejlesztésben és a regionális politikában.  A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik.  Kiemelt hangsúly helyeződjön a fejlesztésekben a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje. Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Európai Unió források aktív igénybevétele.  Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: egy Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési adatbázisokra, elemzésekre.  Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Program Térség fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ, illetve új multiregionális program kidolgozására van lehetőség a Duna-országok részvételével.

44 A Duna és a regionális versenyképesség Vízgazdálkodás a Kárpát-medencében (MEH-V.5/2007.) Budapest, június 24. És mi adja a választ?


Letölteni ppt "Budapest, 2008. június 24. A projektvezető: Dr. Glatz Ferenc, az MTA rendes tagja A kutatási projektben részt vevő intézmény(ek): MTA Társadalomkutató."

Hasonló előadás


Google Hirdetések