Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2005-ös új történelem érettségi Előadás 2003. október Kaposi József.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2005-ös új történelem érettségi Előadás 2003. október Kaposi József."— Előadás másolata:

1 A 2005-ös új történelem érettségi Előadás október Kaposi József

2 I. Az érettségi reform általános céljai A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (1) •a középfokú oktatás expanziójából adódó problémák kezelése; •a tudás értelmezésében bekövetkezett változások érvényesítése; •a nemzetközi vizsgáztatási trendek és mérési eredmények hazai alkalmazásának elősegítése.

3 A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását állította középpontba: (2) •a középiskolai általános képzés megerősítése; •a felvételi vizsga szerepének csökkentése; •a különböző képzési célú intézmények követelményeinek (gimnázium, szakközép­iskola, nappali és felnőttoktatás) egymáshoz közelítése; •az iskolák eredményei közötti összemérhetőség gyakorlati érvényesülése.

4 II. Az új történelem érettségi követelményeinek kidolgozása Célok: (1) •a megújítás és megőrzés; •új, korszerűsítő törekvések (pl.: a XIX.-XX. század hangsúlyosabbá tétele, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés); •a történelem tanítás magyarországi hagyományai (pl.: a nemzeti és európai történelem párhuzamos feldolgozása); •különböző szemléletű, módszerű és szintű oktatási gyakorlat érvényesülése.

5 Az új vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (1) •rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal; •birtokában van-e az alapvető történelmi tényeknek; •tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; •képes-e ismereteit szóban és írásban előadni.

6 A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (2) •elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; •képes-e a történelmi forrásokat – legyenek akár eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; •tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi jelenségeit; •képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

7 III. A vizsga dokumentumai A vizsgakövetelmények Nem a tanulási folyamatra, hanem a vizsgán megkövetelt teljesítményre összpontosítanak. Kijelölik: •a vizsgán várható képességek és tudás tartományát; •támpontot adnak a feladatok megfogalmazásához; •rögzítik a teljesítmények típusát és a vizsgateljesítmények értékelésének eljárásait; •meghatározó szerepet játszanak a szakmai nyilvánosság kiépülésében.

8 Vizsgaleírások Célja: tájékoztatni a vizsgával kapcsolatba kerülő személyeket (felkészítők, vizsgázók) minden fontos tudnivalóról. Például.: •részletesen leírja a vizsgamodellt; •szabályozza a vizsgarészek, a feladatlap belső arányait a várható vizsgafeladatok számát, típusait; •meghatározza a vizsga részletes értékelési rendszerét, belső arányait a vizsgateljesítmények értékelési elveit, módjait, szempontjait és formáját.

9 Jogszabályi háttér Általános követelmények: 100/1997. Kr, 111/2001 Kr, 78/2002 Kr, 71/2003 Kr Felsőoktatási felvételi : Részletes követelmények: 40/2002 OM, 14/2003 OM Kerettantervek: 28/2000 OM, 10/2003 OM

10 IV. Újdonságok a történelem érettségin 2005-től 1.Az egyensúlyok helyreállítása 2.A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe 3.A témakörök megváltozása 4.A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése 5.Az írásbeli vizsga bevezetése - Újszerű feladatok 6.Újszerű szóbeli vizsga 7.A kétszintűség 8.Tétel ősszállítás, javítás, értékelés 9.Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok

11 1. Az egyensúlyok helyreállítása (1) •Az oktatási gyakorlatban visszaállítani az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés „hármasának” belső egyensúlyát. •Cél az is, hogy érvényesíteni lehessen a nemzeti és európai azonosságtudatot és a humanista és demokratikus értékrendet. •A politika- és eseménytörténet mellett a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok szerepének növekedése. •A központi elvárások és a helyi szakmai önállóságból adódó lehetőségek egyensúlyának megteremtése.

12 1. Az egyensúlyok helyreállítása (2) Vissza akarja állítani az ismeretek, képességek és normák – az elmúlt évtizedben megbomlott – természetes egyensúlyát, miként az alábbi ábra mutatja. ismeretek képességek normák képességek normák ismeretek

13 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (1) Kulcskompetenciák az új érettségi vizsgán: •nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás; •információk kezelése, probléma-felismerés, problémamegoldó gondolkodás; •logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség; •széleskörű alkalmazási képességek.

14 2. A képességjellegű követelmények (kompetenciák) meghatározó szerepe (2) A történelem vizsgán megkövetelt képességek (kompetenciák): •a források használata és értékelése; •a szaknyelv alkalmazása; •tájékozódás térben és időben; •az eseményeket alakító tényezők feltárása; •a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása.

15 Források használata és értékelése (Emelt és középszinten) •1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása •1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése •1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése •1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez •1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból •1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

16 Emelt szinten •1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása •1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete •1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során •1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet •1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről

17 Szaknyelv alkalmazása (Emelt és középszinten) •2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata Emelt szinten •2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

18 Tájékozódás térben és időben ( Emelt és középszinten) •3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken • 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában • 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése •3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése

19 •3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete •3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között Emelet szinten •3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken •3.5 A történelmi tér változásainak ismerete •3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

20 Eseményeket alakító tényezők feltárása (Emelt és középszinten) • 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése • 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van • 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése •4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése

21 • 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja • 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről •4.7 A változás és fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon

22 •4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása •4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása Emelt szinten •4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése •4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása

23 •4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása •4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában •4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

24 Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása Emelt és középszinten • 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra • 5.2 Népesség, település, életmód • 5.3 Egyén, közösség, társadalom • 5.4 A modern demokráciák működése • 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák • 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

25 3. A témakörök megváltozása (1) •a vizsga a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelöli ki; •biztosítja a magyar és egyetemes történelem %-os megoszlását ; •meghatározó módon szerepel benne a XIX.-XX. század története; •időben kitolja a differenciált oktatás elkezdését, a két szint közötti lényeges különbségek csak a 11. év anyagától jelennek meg.

26 3. A témakörök megváltozása (2) A témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazása úgy történt, hogy: •a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitás­történetnek is fontos szerep jusson; •a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei érvényesüljek.

27 3. A témakörök megváltozása (3) A témakörök: 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

28 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

29 Példák az ún. altémákra •Vallás és kultúra az ókori Keleten Középszint: Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. Emelt szint: Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

30 •A demokrácia kialakulása Athénban Középszint: Az athéni demokrácia intézményei, működése. Emelt szint: Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A spártai állam •A kereszténység kialakulása és elterjedése Középszint: A kereszténység főbb tanításai. Emelt szint: A kereszténység egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. páli fordulat, üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

31 •Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése Középszint: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. Emelt szint: A világvallások civilizáció-formáló szerepe. Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). •A középkori városok Középszint: Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. Emelt szint: A középkori kereskedelem sajátosságai. A középkori céhes ipar bemutatása.

32 •Az európai integráció története Középszint: Az Európai Unió legfontosabb intézményei. Emelt szint: A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig ( ) – az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. •A „harmadik világ” Középszint: A fejlődő országok főbb problémái (pl. népesség növekedés, szegénység, élelmezési- és adósságválság). Emelt szint: A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.

33 •A magyarországi romák Középszint: A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció fogalma. •A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság Középszint: A választási rendszer lényegi elemei. Emelt szint: A helyi önkormányzatok feladatai, szervezeteinek és működésük.

34 4. A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek csökkentése •A vizsga feladataiban csak a kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni. „A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó – az adott témakörhöz rendelhető – tantárgyi követelményeivel.

35 Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik.”

36 5. Az írásbeli vizsga bevezetése (1) Bevezetését az alábbi tényezők indokolják: •a vizsgateljesítmények összemérhetőségének megvalósítása; •a vizsga követelményeinek és feltételeinek egységesítése; •új, nemzetközi mérési, értékelési gyakorlat elterjesztése; •szemléleti, tartalmi, módszertani reformok gyakorlati érvényesítése. A segédeszközök (pl.: térkép) használásnak lehetősége az új vizsgakoncepció fontos eleme.

37 Az írásbeli vizsga bevezetése (2) Az írásbeli feladatlap két részből áll: •Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, melyek általában „zárt” végűek, vagyis csak egy megoldásuk lehet. Ezt a részt nevezhetjük tesztnek. •Szöveges (kifejtendő) írásbeli feladat, amely: a)problémamegoldó vagy egyszerűsítve rövid esszé; b)elemző vagy egyszerűsítve hosszú esszé lehet. A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság.

38 Újszerű írásbeli feladatok •A legfontosabb változás az, hogy az egyes feladatoknál a képesség jellegű követelmények számonkérése az elsődleges cél, •és csak másodsorban a tartalmi elvárások. Minden feladat magába foglal valamilyen forrást (szöveget, képet, térképet, diagramot, grafikont, karikatúrát stb.), melynek adatai tartalmazzák mindazokat az elvárt információkat, melyek a sikeres feladatmegoldást biztosítják.

39 Minta feladat - Középszint (1)

40 A)Milyen politikai berendezkedést tükröz az ábra! Húzza alá a helyes választ! királyság despotizmus demokrácia B) Melyik városállam államszervezetét mutatja az ábra? Húzza alá a helyes választ! Athén Spárta C) Sorolja fel, hogy kik nem vehettek részt a polisz politikai irányításában! D) Melyik a polisz legnagyobb befolyással bíró testülete?

41 Minta feladat – Emelt szint (1) A mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével válaszoljon a kérdésekre!

42 Minta feladat – Emelt szint (2) A)Mi volt az ugar funkciója? ………………………………………………. A)Mi tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését? ………………………………………………. A)Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert! 1)……………….. 4)……………………… A)Mi tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését? ………………………………………………… Összesen 5 pont

43 Példák a lehetséges feladattípusokra (1) 1)Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2)Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 3)Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése 4)Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból 5)Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz, vagy egy államhoz 6)Térképekről információk gyűjtése

44 Példák a lehetséges feladattípusokra (2) 7)Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 8)Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével 9)Célok és következmények megkülönböztetése 10)Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 11)Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről

45 6. Újszerű szóbeli vizsga (1) A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el a tanulóktól. E vizsgaforma elsődleges célja az, hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll, illetve miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, nemzetközi konfliktusok) eligazodni és a tételben meg­határozott problémát összefüggéseiben feltárni és elemezni.

46 Újszerű szóbeli vizsga (2) Témakörei: •Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra •Népesség, település, életmód •Egyén, közösség, társadalom •Nemzetközi együttműködés és konfliktusok •Politikai intézmények, eszmék, ideológiák •Modern demokráciák működése •Szabad (problémaközpontú) témakör

47 7. Kétszintűség A vizsgaszabályzat a követelményeket két szinten határozza meg. Középszinten a mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni. A középszintű vizsga: •egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat; •a kifejezőképesség, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit; •a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli.

48 Emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban történelmet használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik. Az emelt szintű vizsga: •Bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat és kifejezőképességeket; •összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat; •valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket; •önállóbb ítéletalkotási készségeket; •a történelmi adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.

49 8.Tétel összeállítás, javítás, értékelés Középszinten: A tanuló szaktanára: •javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját; •állítja össze a szóbeli tételeit; •minősíti szóbeli feleletét; •állapítja meg az osztályzatot. Emelt szinten: •A vizsgaközpont által felkért szakértők (felkészített szaktanárok); •javítják az írásbeli dolgozatokat; •határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit; •értékelik a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményét.

50 9.Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok (1) Az új követelmények nyomán: •hangsúlyosabbá válik a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása; •előtérbe kerül a tevékenység centrikus és problémaközpontú oktatás; •lehetőség nyílik a témákon belüli elmélyülésre, a mélyfúrásra; •valódi szabad tankönyvválasztás érvényesülhet.

51 Az esszé feladatok megoldási algoritmusa •a probléma azonosítása; •anyaggyűjtés a megadott forrásokból; •az egyszerű következtetések, összehasonlítások elvégzése, •a megfogalmazáshoz szükséges szakszókincs alkalmazása, •a problémához kapcsolódó tér és idő koordináták meghatározása, •a „háttér”, pl. az ok-okozati kapcsolatok, célok és következmények feltárása. •önálló kérdés vagy megállapítás megfogalmazása.

52 Értékelési szempontokOptimális megoldás Pontsz ám A feladat megértése Feladatmegértés, tématartás és lényegkiemelés 1 Kom pete nciá k 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása A szöveg alapján megállapítja, A forrás utal arra is, hogy A térképek alapján következtethet arra, hogy Megfigyelheti, hogy Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata A vizsgázó a probléma leírásához, elemzéséhez helyesen használja a korszakra vonatkozó … történelmi fogalmakat. 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye A vizsgázó az okok és következmények láncolatának bemutatásakor több okot és/vagy következményt is megnevez. … Megszerkesztettség, nyelvhelyesség, helyesírás1

53 Értékelési szempontok Szöveges írásbeli feladatoknál • A feladat megértése 20% • Kompetenciák szerint (pl. forráshasználat, szaknyelv alkalmazása) 70% • Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 10% Szóbeli feleletnél •A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 20% •Kompetenciák szerint 70% •Világosság, nyelvhelyesség, felépítettség 10%

54 Értékelés I. 150 pont esetén: pont jeles (5) pont jó (4) pont közepes (3) pont elégséges (2) 0-44 pont elégtelen (1)

55 Értékelés II. Új előírás: •az elégséges vizsga feltétele minden egyes vizsgarészből minimum 10%-os teljesítmény •a középszintű szóbeli történelem vizsgának is feltétele az írásbeli vizsga 10%-os teljesítése!

56 V.Az új vizsga jellemzőinek áttekintése Középszint (1) Vizsgaformák, vizsgatartalmak, tevékenységek Írásbeli vizsga 180 perc Szóbeli vizsga perc

57 Írásbeli vizsga 180 perc Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok A feladatok a részletes követelményben meghatározott tartalmak tudására és a kompetenciák mérésére irányulnak. Időtartam: kb. 60 perc Szöveges feladatok  Problémamegoldó feladatok – Forrás segítségével néhány mondatban, 6-8 sorban kell megoldani.  Elemző feladatok – Forrás segítségével soros szerkesztett szöveg készítése.

58 Írásbeli vizsga 180 perc (2) Választhatóság: •A vizsgázóknak a megfogalmazott nyolc feladatból a vizsgaleírásban szabályozott módon hármat kell választaniuk. •Időtartam: kb. 120 perc •Segédeszközök: •Történelmi atlasz és Helyesírási Tanácsadó Szótár

59 A tételek kijelölése Az írásbeli feladatsor egységes, központi kijelölésű. A vizsgateljesítmények értékelése Az írásbeli vizsgateljesítmény értékelése központi, értékelési útmutató alapján történik. A vizsgáztató szaktanár javít és értékel.

60 Szóbeli vizsga perc Alapvetően a történelmi jelenségek és események tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatását várja el a tanulóktól. Témakörei: - gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra - népesség, település, életmód - egyén, közösség, társadalom - nemzetközi együttműködés és konfliktusok - politikai intézmények, eszmék, ideológiák - modern demokráciák működése szabad (problémaközpontú) témakör 2

61 A tételek kijelölése A szóbeli tételeket a témakörök alapján a vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgateljesítmények értékelése A szóbeli vizsgateljesítmény értékelése vizsgakövetelményben meghatározott szem­pontok (kompetenciák) alapján történik. A vizsgáztató szaktanár tesz értékelési javaslatot a vizsgabizottság számára.

62 Példák a feladatokból. Egyszerű rövid választ igénylő feladat (emelt) Kérdés: A második ipari forradalom kiépülésében kiemelkedő szerepe volt az autógyártásnak. A Ford autógyár termelési adatai alapján válaszoljon a kérdésre! (6 válaszelem)

63 A feladathoz megadott táblázat ÉvÉvÁrTermelés (db)

64 A feladathoz megadott képi forrás II.

65 Kérdések, feladatok 1.Milyen összefüggés figyelhető meg az árak és a darabszám között? Mi lehet a kapcsolat oka? 2.Milyen, a képen látható munkaszervezési módszer tette lehetővé az autógyártás felfutását? 3. Mi volt ennek a módszernek az előnye? 4. Hogyan hatott az ipar más területeire az autógyártás felfutása? 5. Miért következett be ez a hatás?

66 Elvárható válaszelemek •Az árak csökkenésével párhuzamosan nőtt a darabszám. •Ahogy olcsóbb lett az autó, úgy egyre több ember volt képes megvásárolni. •szalagrendszer •Olcsóbbá tette a termelést (leszorította az árakat, mert gyorsabb volt). •fellendítette •Az autók tömeges gyártása a beszállítások révén számos ipari területen növelte a piacot (a megrendeléseket).

67 Egyszerű rövid választ igénylő feladat •Feladat: Két képet közlünk az 1948 és 1953 közötti Magyarország életéből. Emelje ki a képek alapján a korszak három jellegzetességét, s röviden értelmezze, hogyan jelennek meg (milyen tartalmakat, jelenségeket emel ki, milyen beállításokat alkalmaz stb.) ezek a képeken!

68 A képelemzéshez adott forrás I. Kádár János és Rákosi Mátyás egy sporttelep avatásán 1948-ban

69 Adott forrás II. Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok, 1952 nyarán.

70 Megoldási példák •1. személyi kultusz – a bölcs vezér szerető apja népének (az értelmezések esetében a kulcs tartalmával megegyező válaszok elfogadhatók) •2. szociális gondoskodás – épül a munkások új otthona •3. a nők munkába állítása – a korábbi férfimunkát most boldogan, vidáman ifjú lányok végzik •4. szocialista iparosítás – hatalmas építkezések, az ifjúság munkába állítása •5. az egyén kiszolgáltatottsága – a hétköznapi embert jelképező gyermek a hatalom képviselői előtt.

71 Szöveges problémamegoldó feladat Feladat: Az idézetben részleteket közöltünk Wilson amerikai elnök januári 14 pontos béke­ javaslatából. A történelmi atlasz és az idézet segítségével vesse össze a wilsoni pontokat a megvalósult versailles-i békerendszerrel ! •Segédletek: Szöveges forrás, térképek

72 Az értékelés szempontjai Értékelési szempontok Optimális megoldásArá nyok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése. A vizsgázó válaszában összegyűjti azt, hogy a wilsoni pontok milyen javaslatokat tesznek a háború utáni rendezésre (pl.titkos diplomácia megszüntetése, gyarmati rendszer átszervezése, az európai határok megváltoztatása, Lengyelország megteremtése stb.) 70%

73 Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK … következteté sek megfogalma zása A vizsgázó kísérletet tesz annak bemutatására, hogy a forrásban megjelölt célok miként valósultak meg a békekonferencia döntései nyomán. Válaszában rögzíti, hogy a szándékok és a megvalósulás között melyek a leglényegesebb ellentétek (pl. Osztrák-Magyar Monarchia és népeinek önrendelkezése).

74 Értékelési szempontok Optimális megoldásArá- nyok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK 1.4 Történelmi térképek felhasználása ismeret­ szerzéshez. A vizsgázó a világháború előtti és utáni térképen lévő államokat pontosan megnevezi.

75 Értékelési szempontok Optimális megoldásArányok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK 2.1 A történelmi fogalmak használata. A vizsgázó válaszában jól használja pl. az alábbi fogalmakat: gyarmat, területszerzés, önrendelkezési jog, békediktátum.

76 A feladat megértése A vizsgázó válaszában arra fókuszál, hogy a békeszerződés egy sor újabb konfliktus forrásává vált. 20% Megszerkesz- tettség és nyelvhelyes- ség, Világosság, helyesírás.10% Értékelési szempontok Optimális megoldásArá- nyok

77 Példák a feladatokból Egyszerű rövid választ igénylő (középszint) Feladat: Olvassa el az áprilisi törvények alábbi részletét! A törvény alapján állapítsa meg, hogy a felsorolt személyek közül ki rendelkezett választójoggal (jelölje „I” betűvel) és ki nem rendelkezett választójoggal (jelölje „N” betűvel)!

78 Feladathoz megadott forrás •„Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen országgyűlés hivatásának nem érezhetvén, mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. •Ezen kívül: •Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves, és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem pedig elkövetett hűtlenség, csempészkedés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók:

79 •a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst forint értékű házat vagy földet, egyéb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot, kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak. •b) Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelyjel vagy kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak.

80 •c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. •d) Jövedelmükre való tekintettel a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segéd-lelkészek, községi jegyzők és iskolatanítók, azon választókerületben, mellyben állandó lakásuk van. •e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak is.”

81 A feladat állításai •1.) A. Antal egyetemi professzor. Pesten él családjával: feleségével és három gyermekével. •2.) B. Boldizsár 21 éves segéd. Egy budai cipészmester mellett dolgozik, két másik segéddel •3.) C. Csongor 18 éves jogászhallgató, ősi nagybirtokos család sarja. •4.) D. Dezső elszegényedett, birtoktalan nemesi család sarja, 200 ezüst forint értékű vidéki kisvárosi házában él. •5.) E. Eulália 30 éves özvegy grófnő, 1000 holdas földbirtokkal. •6.) F. Ferenc felszabadított negyed telkes jobbágy. •6 válaszelem

82 Elvárható válaszelemek •1.) A. Antal egyetemi professzor. Pesten él családjával: feleségével és három gyermekével.választhat •2.) B. Boldizsár 21 éves segéd. Egy budai cipészmester mellett dolgozik, két másik segéddel. nem választhat •3.) C. Csongor 18 éves jogászhallgató, ősi nagybirtokos család sarja.nem választhat •4.) D. Dezső elszegényedett, birtoktalan nemesi család sarja, 200 ezüst forint értékű vidéki kisvárosi házában él. választhat •5.) E. Eulália 30 éves özvegy grófnő, 1000 holdas földbirtokkal.nem választhat •6.) F. Ferenc felszabadított negyed telkes jobbágy. választhat

83 Egyszerű rövid választ igénylő (középszint) Feladat: Az 1935-ös és az 1949-es magyar birtokviszonyokat mutatja be a két diagram. A diagramok összehasonlításával válaszoljon az alábbi kérdésekre!

84 Feladathoz megadott forrás

85 Kérdések, feladatok •Melyik birtoktípus volt az uralkodó 1935-ben? •2. Melyik birtoktípus vált dominánssá 1949-re? •3. Mi idézte elő a jelentős változást? •4. Hogyan alakította át ez a változás a magyar társadalomszerkezetet? Melyik társadalmi csoport szűnt meg (a), melyik erősödött meg (b)?

86 Elvárható válaszok •. Melyik birtoktípus volt az uralkodó 1935-ben? • a nagybirtok •2. Melyik birtoktípus vált dominánssá 1949-re? • a kisbirtok (0-5 és 5-10 hold közötti) •3. Mi idézte elő a jelentős változást? • a földosztás és/vagy 1945 márciusa •4. Hogyan alakította át ez a változás a magyar társadalomszerkezetet? Melyik társadalmi csoport szűnt meg (a), melyik erősödött meg (b)? •a) nagy- és középbirtokosok b) törpe- és kisparaszti réteg

87 Szöveges problémamegoldó feladatatok (középszint) Feladat: Az alábbi szövegrészlet alapján mutassa be, hogy a Rákosi-korszak miként sajátította ki a nemzeti függetlenség eszméjét, és hogyan próbálta meg a diktatúrát jelképező Sztálin- szobrot a szabadság szimbólumaként megjeleníteni!

88 A feladathoz megadott forrás •„ Ő (ti. Sztálin) a magyar történelemnek is a legnagyobb alakja. István király államalapító munkája, a Hunyadiak és a Zrínyiek halált megvető honvédelem, Rákóczi hősi szabadságküzdelme, Kossuth Lajos, dicsőséges forradalma, Petőfi, Ady, József Attila álma, a Tanácsköztársaság roppant kezdeményezése, a magyar kommunisták három évtizedes, vértanúságban gazdag harca – a Szovjet Hadsereg győzelmével győzött. (…) A városunk fölé magasodó Sztálin-szobor azt hirdeti (…), hogy a hazát szeretni és hűnek lenni a Szovjetunióhoz, hazafiasnak lenni és proletár módra nemzetközinek lenni – egyet jelent.” Szabad Nép, 1951.december 16.

89 Az értékelés szempontjai Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) infor­má­ ciók gyűjtése A vizsgázó a forrás alapján felsorolja, hogy a magyar történelem mely eseményei és alakjai jelennek meg a szövegben. Rögzíti, hogy a forrás a Sztálin-szobor felavatására készült 70%

90 Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK …következtet ések meg­ fogalmazása A vizsgázó kísérletet tsz annak indoklására, hogy a forrásban megjelenő sajátos „történelmi” válogatásnak mi volt a szempontja. Észrevételezi, hogy a különböző jelentőségű események (pl. államalapítás, Tanácsköztársaság) milyen indokok miatt kerülhettek egymás mellé.

91 Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok KOMPETENCIÁKKOMPETENCIÁK 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata A vizsgázó tudja használni a nemzeti függetlenség és a hazaszeretet fogalmakat

92 A feladat megértése A vizsgázó válaszában fölismeri, hogy a szöveg alapvetően a tömegek megtévesztése „manipulációja” érdekében született. 20% Megszerkesz- tettség, nyelvhelyes- ség Világosság, helyesírás.10% Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok

93 Középszintű írásbeli 1283-ban a velencei piactéren tartózkodókat Messer Marco Polo hazaérkezése foglalkoztatja. Állapítsa meg, hogy a forrásrészletben szereplő négyfős csoport szereplői melyik valláshoz tartoznak? Húzza alá a helyes választ! A.: Láttam milyen mesés árukat hozott Kínából Messer Polo. Szűz Máriára esküszöm, hogy ilyen kelmét még álmomban sem képzeltem. B.: Karavánok hozzák Távol-Keletről, rokonaim küldtek már ilyet nekem tavaly Peszach idején.

94 C.: A Próféta szakállára esküszöm, hogy a Kelet mesés kincseit már évszázadok óta ismerik az én őseim is. D.: Hihetetlen, hogy Kínában létezik a robbanó por, amellyel ölni lehet, meg falat törni. Mi, igazhitű keresztények régóta ismerjük a görögtüzet, avval védtük meg városunkat, Bizáncot a pogányoktól. C.: A mekkai zarándoklatomon találkoztam olyan kereskedővel, aki Indiában járva hallott már a kínai robbanóporról. A.: Kit érdekel a robbanópor? Lehet, hogy az arabok nem bírtak annak idején a hatalmas császárral, de az igaz római hitű lovagok elfoglalták Bizáncot. D.: Én azt mondom eretnek cselekedet volt Bizáncra rontani Jeruzsálem visszavétele helyett.

95 A.: Vigyázz a szavaidra görög! Ti eretnekek lettetek. Nem fogadjátok el a pápai irányítást, pedig Jézus követőinek valljátok magatokat, de mégsem követitek az Anyaszentegyház főpásztorát. B.: Messer Zorzi, a mi zsinagógánk régóta áll, és nem zavarja a velenceiek nyugalmát. Ábrahám fiait, Mohamed követőit, örmény és görög kereskedőket is megtűrik a velencei piacokon. A. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista B. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista C. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista D. római keresztény, ortodox keresztény, zsidó, muszlim, buddhista

96 A szöveg alapján rendszerezze a nagy földrajzi felfedezések tudományos-tech­ni­kai feltételeit és gazdasági, politikai okait! A szövegből vett rövid kifejezésekkel válaszoljon! A XV. századra kereskedelmi összeköttetés jött létre a Földközi tenger és a Baltikum között. Ezeken az új utakon – a nyílt tengeren – új hajótípus, a caravella, új helymeghatározó eszközök segítették a hajósokat. A XV. század során Európa gazdasága a válságon túljutva gyorsuló ütemben fejlődött, s a gazdaság fejlődése növekvő mennyiségű nemesfémet igényelt, miközben az európai nemes­fémbányák kimerülőben voltak. A törökök előretörése óta lezárult a keleti kereskedelmi útvonal. Csak az arabok közvetítésével, magas vámokkal terhelve érhetett a selyem, a fűszer és a drágakő Európába.

97 A reneszánsz révén ismertté vált az antik világból Ptolemaiosz azon elképzelése is, amely a Földet gömb alakúnak írta le, s ennek alapján elkészítették az első ennek megfelelő világ­térképeket. A közfelfogás szerint Tengerész Henrik iskolájában felkészült tengerészek részletesen leírták Nyugat- Afrika partvidékén szerzett tapasztalataikat. A felfedezések nyomán a kereskedelem központja áttevődött a Földközi-tenger medencéjéből az Atlanti-óceán partvidékére. Az újonnan megismert területekről jó néhány ma is ismert növény (kukorica, paprika, kakaó, dohány) honosodott meg Európában. A) Feltételek: a) b) 2 pont B) Okok: a) b) 2 pont C) Következmények: a) b) 2 pont

98 Megoldás A) Feltételek: a) új hajótípus (caravella) b) helymeghatározó eszközök B)Okok: a) török terjeszkedés b) nemesfém éhség C)Következmények: a) a kereskedelmi központ áttevődik az Atlanti- óceánra b) új növények honosodnak meg Európában

99 Emelt szintű feladat A mezőgazdasági művelési módszerek történeti fejlődését mutató ábrák segítségével válaszoljon a kérdésekre!

100 A) Mi volt az ugar funkciója?1 pont B) Mi tette lehetővé az ugar fokozatos megszűnését? 1 pont C) Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt mezőgazdasági művelési módszert!2 pont 1.: 4.: D) Mi tette lehetővé a 4. diagramon ábrázolt művelési módszer bevezetését? 1 pont

101 Megoldás •A) a föld pihentetése •B) a mezőgazdasági technika fejlődése •C) 1.: legelőváltó • 4.: vetésforgó •D) istállózó állattartás (trágyázás)

102 Szabadidő a XIX-XX. század fordulóján A képek segítségével és saját ismeretei felhasználásával mutassa be, hogy milyen alapvető változások következtek be a városi életmódban! Válaszában térjen ki arra is, hogy milyen feltételek tették lehetővé a sportolás tömegessé válását!

103

104 Megoldás A századfordulóra az iparban és kereskedelemben szabályozott munkaidő következményeként megjelent az ún. szabadidő. A polgári életmód átjárta a városi társadalom jelentős részét. Széles körben általánossá válik az olvasás, zenélés, sportolás. Tömegrendezvények és tömeges tevékenységek kialakulása: olvasókörök, társasági fórumok, különböző sportversenyek és szabadidős tevékenységek (ld. képek), koncertek, mozi. Társasági élet új színterei: divatáruházak, szalonok, cukrászdák, kávéházak, sportpályák, városligetek stb.

105 Társadalmilag elfogadottá, mindennapossá válnak ezek a tevékenységek az alsó- és középrétegeknél is. A folyamat gazdasági feltételei: középosztályosodás (főleg Angliában), anyagi fedezet és fize­tő­képes tömegkereslet létrejötte. A szórakozás, divat és sport üzletté vált. (A tömegfogyasztás kialakulása pl. a ruházkodás területén.) A városiasodás szembetűnő jelei a közművesítés: csatornázás, gázvezetékek-, és villanyvilágítás, parkosítás, városligetek elterjedése valamint az új városi életformák kialakulása, melyben helyet kapott a családi szórakozás, kirándulás, sportolás is. A sport új formáinak elterjedése és tömegessé válásához hozzájárult az újkori olimpiai mozgalom elindulása és sport­ klubok és bajnokságok indulása is.

106 Szóbeli feladatok TÉMAKÖRÖK, TÉTELCÍMEK I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Üzemszervezési formák (céh, manufaktúra, gyár) 1. Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a gyár termelésének alapvető jellemzőit az alábbi szempontok alapján! •munkamegosztás, technikai eszközök, az ott dolgozók képzettsége •tulajdonviszonyok verseny, értékesítés •a termelés mennyisége és minősége

107 A második ipari forradalom 2. Mutassa be a második ipari forradalom korszakának főbb jellemzőit! •Milyen tudományos és technikai eredmények tették lehetővé a második ipari forra­dalom kibontakozását? •Ismertessen ezek közül néhányat! II. Népesség, település, életmód A középkori városok 3. Ismertesse egy XIII. századi nyugat-európai város életét! •A város külső képe, szerkezete, jellegzetes épületei •A mindennapi élet jellemzői •A lakosok társadalmi helyzete, jellemző foglalkozása •A város jogi helyzete, irányítása

108 Emelt szintű szóbeli feladatok V. Politikai intézmények, eszmék ideológiák A felvilágosult abszolutizmus 13. Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus főbb jellemzőit II. József intézkedései alap­ján! •A felvilágosult abszolutizmus fogalmának értelmezése •II. József meghatározó jelentőségű intézkedéseinek elemzése •II. József személyiségének és rendeleteinek értékelése

109 A XIX. század uralkodó eszméi 14. Elemezze a marxizmus történelemszemléletét! •A történelem korszakolása Marx szerint, az egyes korszakok fő jellemzői •Az osztályharc szerepének értelmezése Marx szerint •Történelemszemléletének és politikai céljainak viszonya


Letölteni ppt "A 2005-ös új történelem érettségi Előadás 2003. október Kaposi József."

Hasonló előadás


Google Hirdetések