Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalom és életmód a Kádár-korban. „Frizsiderszocializmus”  Az agrárnépesség, és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent  Jelentősen emelkedik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalom és életmód a Kádár-korban. „Frizsiderszocializmus”  Az agrárnépesség, és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent  Jelentősen emelkedik."— Előadás másolata:

1 Társadalom és életmód a Kádár-korban

2 „Frizsiderszocializmus”  Az agrárnépesség, és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent  Jelentősen emelkedik a szolgáltató szektorban(tercier ágazat) foglalkoztatottak száma ( oktatás, szolgáltatás, egészségügy, kultúra, kereskedelem stb...)  Jelentősen csökkent a szegénység( Magyarországot a nemzetközi szervezetek a közepesen magas jövedelmű országok közé sorolták)  A szocializmus időszakában egy átlagos magyar család többéves spórolás után juthatott csak autóhoz  Az utakon futó kb személygépkocsi közel egyötöde a keletnémet gyártmányú Trabant volt  Egy autó megszerzése a családnak nagyobb fokú mobilitást tett lehetővé ( pl. kirándulások, utazás, munkahely), és idővel presztízskérdéssé vált  Új utak épültek, az emberek hétvégi telket vásároltak

3 A jólét ára  Az életszínvonal emelés kiemelt jelentőséggel bírt  Ugyanakkor elhanyagoltak egyéb fontos területeket ( pl.: távközlés, úthálózat)  A nagyvonalú szociális intézkedéseknek( paternalizmus) megvoltak a maguk következményei( pl.: társadalombiztosítási kiadások emelkedése)  Az egészségügy nem tudta mindenki számára biztosítani a megfelelő ellátást( hálapénz bevezetése )  Egyes termékeket csak hosszú várakozás után, protekcióval ( „pult alól „) lehetett csak megszerezni  A gazdaság veszteséges ágazatait is finanszírozni kellett, megintdúlt az eladósodás  Általánossá vált a nyugdíjrendszer, de nem számoltak a lakosság elöregedésével, és azzal, hogy az átlagbér emelésével a nyugdíj összegét is emelni kell( a nyugdíj 1960-ban a GDP 2.5%-át, míg ben a GDP 9.7%-át tette ki)

4 A „második gazdaság”  Kisiparban, háztájiban, kiskereskedelemben végzett mellékmunka ( maszek munka )  Ide soroljuk az féllegális és illegális tevékenységeket is ( csempészés, fusizás)  Önkizsákmányoló munka( állami munka mellett végzett tevékenység)  Ebben az időben Magyarországon a lakosság háromnegyede szerzett efféle jövedelmet

5 A jólét tényleges ára  1960 és 1980 között a várható élettartam csökken, hisz romlott a középkorú férfiak várható élettartama ( túlhajszoltság)  A deviáns viselkedések száma nő( az öngyilkosságok száma a duplájára emelkedett a korszakban, 1988-ban több mint félmillió ember szenvedett alkoholizmusban)

6 Oktatás  Áttörés az alapfokú oktatásban : a felnőtt népesség szinte 100%-a végezte el a nyolc osztályt  Viszont az egyetemet/ főiskolát végzettek arányát tekintve Magyarország –mint a nyugati, mint a szocialista országokhoz képest- alulmarad  A felsőoktatást az állam szabályozta : a jelentkezőknek csak a 35-40%-át vették fel ténylegesen a felsőoktatásba  Jellemző tendencia volt, hogy egy családon belül a fiúkat szakiskolába vagy technikumba adták, a lányokat pedig gimnáziumba  1980-tól egyre több nő került be a felsőoktatásba

7 Iskolázottsági szintek Magyarországon

8 Életképek I.

9 A családok életének átalakulása  1950 és 1988 között duplájára emelkedett a válások száma  „ Előbb a kocsi, aztán a kicsi !” – a fiatalok számára az anyagi biztonság, a jólét megteremtése továbbra is fontos maradt  Ennek következtében a születésszám folyamatosan csökkent ( az abortuszok száma meghaladta a születések számát)  Az állam gyermekvállalást ösztönző szociálpolitikai intézkedéseket tett( óvodai férőhelyek növelése, GYES bevezetése )  a folyamatot azonban ezen intézkedések csak kismértékben lassították

10 A feminizmus hatása Magyarországon  Egyre több nő került aktív foglalkoztatott státusba( 1980: 73.2%)  A munkavállalás következtében egyre kevesebb idő jutott a háztartásvezetésre, gyermeknevelésre  A nők perspektívái kiszélesedtek, érdeklődést mutattak a karrierépítésre  Arányuk a felsőoktatásban nőtt  Mai napig több nő tanul a felsőoktatásban mint férfi  Megjelentek az 1-2 gyermekes családok  Feminizmus:  Eredetileg a nők egyenjogúságáért küzdő polgári mozgalom volt  Gyökerei a nagy francia forradalom idejére nyúlnak vissza  A XIX. századra teljesedett ki( választójog)  A feminizmus történetében az igazi töréspontot Virginia Wolf : Három adomány című esszéje jelentette  Ebben a műben a Wolf lerántja a leplet a férfiak irányította, hatalomvágytól megmérgezett világról  Ezután következtettek arra, hogy nincs valódi szabadság és egyenlőség az emberek között

11 Életképek II.  Kaffka Margit jelentős szerepet játszott a hazai emancipációban( az elindítói közé tartozott)  Művein keresztül mutatta be a nők alávetett helyzetét

12 Életképek III.  A feminizmus törekvései hazánkat is elérték

13 Szabadidő és sport  A szabadidő eltöltésének módja jelentősen megváltozott  A közösségi szabadidős tevékenység visszaszorult  Az emberek egyre nagyobb mértékben egyedül, vagy szűk családi/baráti körben kapcsolódtak ki  A Kádár korban a sport elvesztette kiemelt támogatottságát ( csúcspontját a Rákosi – rendszerben érte el )  Az 1952-es olimpiai szereplésünket ezután meg sem közelítettük  A tömegsport fejlődése is háttérbe szorult, az emberek jó része szinte semmilyen sportot sem űzött  A mozgáshiány és a táplálkozási szokások megváltozása következtében a felnőtt lakosság 60%-a túlsúlyosnak számított a 1986-os évben

14 A helsinki olimpia 1952  A finn fővárost 1947-ben választotta ki 10 pályázó közül a Nemzetközi Olimpia Bizottság  Helsinki egyszer már kapott rendezési jogot ( 1940-ben), de ez a II. világháború kitörése miatt elmaradt  A rendezvényen 69 ország 4925 sportolója vett részt  Az olimpiai lángot a híres finn atléta, Paauvo Nurmi gyújtotta meg  Hazánkat 189 sportoló képviselte: 162 férfi és 27 nő  Hazánk zászlaját Németh Imre olimpiai bajnok kalapácsvető vitte  16 aranyat, 10 ezüstöt és 16 bronzérmet sikerült szereznünk

15 Életképek IV.

16 Fogyasztói kultúra  A magyar társadalomra a hatvanas évektől kezdődően nagy hatást gyakoroltak a nyugati fogyasztói szokások( pl.: a nők fodrászhoz, divatbemutatókra jártak )  A televízióban nyugati filmeket is mutattak  Ez kezdetben a hivatalos szervek és a felnőtt korosztály ellenérzését váltották ki  Ez az ellenérzés a hetvenes évek után oldódni kezdett  Egyes fogyasztói cikkeket megpróbált a hazai ipar is előállítani( farmernadrág)  A nehezen megszerezhető javak a bevásárló turizmus( csempészet) révén kerültek forgalomba  Hazánkban ritkaságnak számítottal a farmerek, orkánkabátok, rágógumi, zsebszámológépek, kazetták, lemezek, kvarcórák

17 Életképek V.

18 Értékrend és gondolkodás  A marxista-leninista ideológia befolyásolta a tömegtájékoztatást  Az emberek többsége azonban mégis a régi értékek felé orientálódott  A szocializmus nem tudta a vallás alapjait felszámolni: a nyolcvanas években a lakosság több mint fele mondta magát vallásosnak  Az egyházak befolyása ugyanakkor csökkent: a lakosság valamennyivel több mint a tizede járt rendszeresen templomba vagy imádkozott legalább hetente

19 Vallási megoszlás

20 A hippi mozgalom hatása Magyarországon  Fiatalok lázadása az épp érvényben lévő rendszer ellen  Jellemző volt a hosszú haj, kockás ing, „csöves farmer”, „ őszinte, kőkemény rockzene” hallgatása  A ténylegesen aktív, látható hippi –jelenség hazánkban csak néhány kommunára korlátozódott  Hippi mozgalom:  Az 1960-as és 1970-es évek egyesült államokbeli lázadó diákok vallási- kulturális csoportosulása  Anarchisztikusan tiltakoztak a fennálló társadalmi/gazdasági rend ellen  Politika: militarizmus ellen, pacifista, anarchista elemek  Szexuális szokások: nem számítottak a biológiai szülők, a csoport minden tagja apa és anya volt, közösen nevelték gyermekeiket  Drogok: általános volt a drogfogyasztás( marihuána, hasis, LSD)  Divat: fantáziadús, jellemző a színkavalkád, gyakran használták a béke szimbólumát, egyedi ruhadarabok., részben bali/közép- amerikai/indiai népviseleteken alapszik

21 Életképek VI.


Letölteni ppt "Társadalom és életmód a Kádár-korban. „Frizsiderszocializmus”  Az agrárnépesség, és az iparban dolgozók aránya jelentősen csökkent  Jelentősen emelkedik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések