Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Televíziós és rádiós műfajok, a közszolgálati újságíró 3. Előadás Televíziós és rádiós műfajok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Televíziós és rádiós műfajok, a közszolgálati újságíró 3. Előadás Televíziós és rádiós műfajok."— Előadás másolata:

1 Televíziós és rádiós műfajok, a közszolgálati újságíró 3. Előadás Televíziós és rádiós műfajok

2 A rádiós műfajok alapja a hír: •Hat kérdésre keressük a választ •Ki? Az ismert személyiség értékesebb •Mit? A szokványostól eltérő esemény értékesebb •Mikor? A friss hír értékesebb •Hol? Minél közelebb van hozzánk, annál fontosabb. •Miért? A szokatlan indíték értékesebb. •Hogyan? A kevésbé szokványos megoldás érdekesebb

3 Rádiós műfajok •A tudósítás – hírszerű, tárgyilagos beszámoló, amely általában az újságíró maga mondja el mit látott, de tartalmazhat hangbejátszást és beszédrészletet is. •A hírmagyarázat – a hírrel kapcsolatos információk értelmezése, az összefüggések tárgyilagos közlése. •A kommentár – A hír szakszerű értékelése, a következmények taglalása, személyes vélemény megjelenése •A nyilatkozat – Hivatalos vélemény, állásfoglalás közzététele, nem lehet cifrázni, a nyilatkozatot tevő és a nyilatkozat tartalma a fontos

4 Rádiós műfajok •A riport – A riporter arra törekszik, hogy látassa az eseményt a hallgatóval, a jelenlét élményét adja. A riport a folyamat sodrába helyez, az interjú lezár, összegez. A riport történés-centrikus az interjú gondolatcentrikus. •A montázs – Két vagy több egymásután vágott, olykor ellentétes mondat összegzése többlet információt ad •Az interjú – A riporter és az interjúalany beszélgetése, a riporter egyenrangú fél. •A riporter egy kérdéskörre koncentrál, egy személyt kérdez. •Álinterjú esetén előre megbeszélt kérdések hangzanak el, • a kérdésekre nem reagál az interjúalany, • a riporter prekoncepció szerint kérdez, • alákérdez az alanynak, • rutinbeszélgetés, melynek oka a riporter felkészületlensége. •A portréinterjú – egy személyiség vagy közösség bemutatása •Portréműsor – minden műfaj kombinációja lehet. •Körinterjú vitaműsor – politikai események, viták választások.

5 Rádiós műfajok •A jegyzet – szerkesztőségi állásfoglalás, publicisztika, glossza – személyes véleményt fejeznek ki. Általában a szerző adja elő közérthetőbb mint az irodalmi publicisztika. •A sound bite (hangharapás) – hangbejátszással illusztrált beszámoló. A híranyagok rövidsége miatt alkalmazzák. •A dokumentum vagy oknyomozó riport – Az alapműfajok elemeiből felépített műsor. •Magazinműsorok, kabarék, hangjátékok, színházi közvetítésekoktatási programok •A műsorvezető szerepe – Az egyes információkat a műsorvezető köti össze fűzi fel. •A hír szerkezete: lead + body (A hír címe és a hír teste) A rövid híradásokban csak szalaghíreket közölnek, ezek egy-két mondatosak. A jó lead önmagában is önálló hír. •A hírműsorok headline-nal, előzetes tartalomjegyzékkel készülnek, gyakran van utó headline is. •A közszolgálati csatornák szakosított híradásokat is kínálnak: kultúra, gazdaság, tudomány, sport, protokoll •

6 A televíziós műfajok •Eltérések a rádiós műfajokban tanultaktól: •A televízió nagyobb hatású, mint a rádió •A televíziós figurák ismertebbek •A televízió kollektív tevékenység, nem csak az újságírótól függ a teljesítmény, de az operatőrtől, a hangmérnöktől, a világosítótól, a gyártásvezetőtől stb. •A képernyőn megjelenés és a szerkesztői tapasztalat egyaránt fontos. A jó tévés személyiségeknek mindig van szerkesztői tapasztalatuk. •Hírolvasók súgógép nélkül meghalnak, Vitray, Friderikusz, Kondor önmagában is megél.

7 A televíziós műfajok •A televíziós hírek sokban különböznek az újsághírtől. A televíziós hír egyszerűbb közérthetőbb. •Aktív – passzív viszonyunk a hírhez. •A televíziós hír legfeljebb egy ritkán másfél perces. Lényeglátás, tömörítés, anyanyelvi tudás, operatőri együttműködés •Drámai felütés – ok – hatás •A híradó több hírből áll, mint ahány perces. Ennek megfelelően kell szerkeszteni másodperces felvezetés, másodperces bejátszó. Az egész sor.

8 Híradó - A hírsorrend MTVTV2RTL Pars Krisztián ezüstérmeRomlott konzervFelgyújtotta a házát Kesztölcön Romlott konzervDrágul a távfűtésBűz és trutymó a konzervgyárba Rossz minőségű savanyúság ÖttömösönCsúszik a Szabadság híd átadásaRossz minőségű savanyúság Öttömösön Ötmillió nyomravezetői díjMÁV CargoÚjszülött törölközőbe MÁV CargoÖtmillió nyomravezetői díjOlcsóbb az SMS Gyurcsány az APEHnélNem volt víz az oltásnálElvándorló diplomások Elkészült az adósnyilvántartásSzigorítják a készpénzes vásárlástLeghosszabb angolóra Éldatlan börtönállapotokVéget ért az almablokádSZDSZ holnap dönt Palin sikereSzilvássy villa Kampány a z autók széndioxid kibocsátása ellenÚjszülött törölközőbeMÁV Cargo CigicsempészekVonalkód hamisítókÚj irodába a rendőrök Véget ért az almablokádVízipipadohányt foglaltak leNem fizetnek a szülök a gyerekétkezésért HőségriadóPalinNem váltják vissza a gázpalackot Felülvizsgálják a gyermekvédelmi támogatástOrosz grúz viszályGyógyszert vettek be a lányok Megmartak a kutyák egy embertUkrán kormányválságFogászati sátor Angliába Fertőzés a parádi kórházbanÚj jégtábla szakadt leGrúz-amerikai kapcsolatok Drágul a távfűtésmelegrekordJárőr elektrorolleren Késik a Szabadsághíd átadásaPars KrisztiánRendőrök szellemi fogyatékosokat aláztak meg.

9 A képernyő sok információt nyújthat: •- mondott szöveg •- a hírolvasó, riporter metakommunikációja •- feliratok, •- zörejek, zene • - bejátszók, •- állóképek, grafikonok, táblázatok, térképek •Emiatt nagyon fontos a vizuális hatás. A képek nagyon sok információt közölnek. Szóban soha nem szabad elismételni, amit a képen látunk. •Gyakori híradós hiba, a kép információra nem fordítanak kellő hangsúlyt.

10 A televíziós műfajok •A hangharapás és veszélyei •Infotainment •Pszeudohírek Fókusz, Aktív •Hírműsorok vezetése •A jó műsorvezető egységet teremt az eltérő tartalmak között •Stúdió riportok •Ezek kevésbé feszesek, stúdióbeszélgetések, kerekasztal viták, portrék, több órás választási műsorok •Kérdések, válaszok •A jó riporter nem kérdez olyat, amire a riportalany nem tud válaszolni. Nagyon nehéz jól kérdezni. Sok konkrét kérdés esetén pergő a beszélgetés. •Magazinok: •Egy vagy több műsorvezető akár félnapos műsorokat vezet. Bejátszók, vendégek, filmrészletek, telefonos bejelentkezések követik egymást.

11 A televíziós műfajok •Elő adások •Nagy fegyelmet követelnek, tökéletes összhang a készítők között. •Minden másodperc megtervezett. Rendkívül precíz adásmenet készül. •Az élő műsor olcsóbb, és hangulata, varázsa van az apróbb hibáktól. •Felvett, konzerv műsorok •Általában a külsősök így készítik a műsorukat, az adásba kerülés előtt bizonyos idővel le kell adniuk, a főszerkesztő megnézi, átveszi. •A talk-show •Szórakoztató beszélgetés műsorvezetői a televíziózás szupermenjei. A műfaj legfontosabb eleme a profi műsorvezető = showman •Sok pénz van benne a meghívott vendégek miatt •Roppant nagy kiszolgáló háttér

12 A televíziós műfajok •Általános riporter, szakriporter •Ma már a riporteri erények fontosabbak, mint a szaktudás. Régen gazdasági, agrár, egészségügyi újságírók voltak, ma már egyre több területhez kell érteni. A szakmagazinokban találunk specialistákat. •A televíziós személyiség.

13 Az újságírói magatartás és viselkedés •Magatartás: •A munkában, a magánéletben a másokkal való érintkezés. •A magatartás a viselkedésben jut kifejezésre. •A viselkedés formaságai: •Tiszteletadás – A társadalmi érintkezés alapja, de soha ne vigyük túlzásba, •Határozottság – Szilárd értékrend, belső tartás, véleményünk csendes, de határozott vállalása, •Mértéktartás – minden megnyilvánulásban, gesztusban legyen jelen, •Jó ízlés – Inkább ráérzés, adottság, de mindenkinél fejleszthető. A tehetséges közszereplőnél alapvető erény •Tapasztalat – Jobb mások kárán tanulni. Munkánk, életünk során megfigyeljük mások viselkedését, kényes szituációk kezelése.

14 A közszolgálati újságíró belső értékei •Jellem •Az ember erkölcsi tulajdonságainak összessége. A jellem alakítható, formálható, fejleszthető •Társadalmi viszony – együttműködő készség, szolidaritás •Munkához való viszony – szorgalom, munkakultúra •Tulajdonhoz való viszony – magán és köztulajdon tisztelete •Más emberekhez való viszony – tiszteletadás •Önmagunkhoz való viszony – önbecsülés, szerénység, •Becsületességre vonatkozó tulajdonságok – igazmondás, adott szó, •Akarati tulajdonságok - ambíció, bátorság, megalkuvás •Mindezek alapján mindenki önvizsgálatot végezhet, és újságírói tevékenysége során célszerű az alanyunkat eszerint megvizsgálni.

15 A közszolgálati újságíró belső értékei •Lelkiismeret •Az erkölcsi tudat tükröződése a gyakorlatban, az önkontrollra való képesség. A kötelesség és felelősség környezetünk iránt. •Viszonyunk a hallgatóhoz és a nézőhöz: Nem részérdeket nézünk. Rögzített interjúkat a szerkesztő nem vághatja tetszése szerint. Nem adhat le hiányos választ, nem változtathatja meg az interjú súlypontját, nem manipulálhat szöveget. Arányos rövidítés •Jó modor vagy illedelmesség •Megtartása erkölcsi erőt, biztos fellépést eredményez. Könnyebb a kényes kérdések feldolgozása, könnyebb a mikrofon, kamera előtti szereplés. Tilos a pikirt stílus, a fellengzősség, a csőbe húzás, de határozottan a mi utunkra kell terelni a sumákoló interjúalanyt is. •Udvariasság •A társasági érintkezés alapja. Szerzett tulajdonság. Az udvariasság nem lakájstílus!

16 A közszolgálati újságíró belső értékei •Előzékenység, •Nem használjuk ki mások hibáit, előzékenységünket nem kérjük számon •Figyelmesség •Nem ajándékozás, hanem gesztus, odafigyelés, emlékezőtehetség. Emlékszünk a nevekre, beosztásokra, mondandójába nem vágunk. Nem raboljuk mások idejét. •Tapintat •Mások érzékenységének kímélése. Emlékezik, de nem mindig emlékeztet. •Pontosság •A társas érintkezés egyik legfontosabb szabálya, a megbízhatóság,a megbecsülés, a tisztelet jele. Elfoglalt emberekhez igyekezzünk alkalmazkodni, a kamerával felállni, a rendelkezésre álló időt nem túllépni. •Szerénység •A szerénység azt tükrözi, hogy van mire szerénynek lennünk. Nem alázattal, hanem önérzettel párosul. Az álszerénység a legutálatosabb dicsekvés. •Türelem •A türelem minden közszereplő próbája, az önuralom erősítője. •Megjelenés, fellépés, öltözködés

17 A közszolgálati újságíró viselkedése •Köszönés, üdvözlés •Legyen udvarias, de ne legyen bizalmaskodó •Megszólítás •Ne fejezzen ki hízelgést, alázatot, gőgöt, lekicsinylést. •Lehet név + udvariassági kitétel • Rang + udvariassági kitétel •Lehetőleg ne önözzünk magázzuk, hanem az illetőt címén nevezzük. Elnök úr, •Tegezés, magázás •Lehetőleg magázódjunk a riport során, akkor is, ha magánéletben tegeződünk. •Bemutatkozás, bemutatás •Munkánk során fontos a pontos bemutatkozás, mi kezdeményzünk, mi mondjuk a nevünket, a médiumunk megnevezését, pozíciónkat. Nem udvariatlanság, ha rákérdezünk a névre. •Bemutatásnál az alacsonabb rangút mutatjuk be a magasabbnak, a férfit a nőnek, a fiatalabbat az idősebbnek.

18 A közszolgálati újságíró viselkedése •Társalgás, beszédmodor •Az ügyes társalgó hallgatni is tud. A társalgás jó elsajátítható. Alapja az olvasottság, szókincs, műveltség. •A riporter ne ragadtassa magát övön aluli ütésekre, ne beszéljen kioktató hangon, de ne tűrje a kioktatást sem •Ha nem értünk valamit tapintatosan kérdezzünk vissza. Jól értettem hogy… •Még úgy se vágjunk közbe, hogy bocsásson meg, hogy félbeszakítom. •Nem illik a beszélőnek ellentmondani •Kerülni kell az olyan témát, ami a társaság valamelyik tagjára nézve kényes lehet. •Kerüljük a túlzott gesztikulációt, arcjátékot, emelt hangot. •Kerüljük a könnyelmű ígéreteket. •Társaságban sugdolózni nagyfokú modortalanság •A beszélgetőpartnert nem illik megérinteni. •Partnerség •Bizonyos esetekben a riporter segítse a beszélgető partnerét. •Testtartás, testbeszéd, távolságtartás •Ez önkéntelen de kontroll alatt tartható. Ne tegyük keresztbe a lábunkat, tartsuk tiszteletbe az intimszférát.


Letölteni ppt "Televíziós és rádiós műfajok, a közszolgálati újságíró 3. Előadás Televíziós és rádiós műfajok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések