Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Etika Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Etika Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei."— Előadás másolata:

1 Etika Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei

2 Etika  filozófiai gondolkodás  gyakorlati filozófia része (Arisztotelész tudományfelfogása)  első megjelenési formája: preszókratikus töredékek: 1. önismeret fontossága 2. közösségi mivolt hangsúlyos szerepe  Etika mint önálló filozófiai diszciplína: Arisztotelész /Nikomakhoszi Etika/  a világvallások szerves része 1. kínai (konfuciánus) 2. hindu 3. buddhista 4. iszlám 5. zsidó-keresztény  Isten-és ember viszonya  ember közösségi kapcsolatrendszere  etikai kódexek

3 Etika  Alapja: az adott korszak emberről alkotott felfogása (emberképek, filozófiai antropológia a XVIII-XX. században)  Tárgya: 1. erkölcs, erkölcsi norma természete 2. emberi cselekedetek az erkölcs szempontjából 3. erkölcsi értékek természete (axiológia) 4. premodern időszakban a társadalom minden területére kihat: társadalmi berendezkedés, politikai rendszer, jogszemlélet, gazdaság

4 Erkölcs  „mos” /szokás kifejezés  (morál) = valamely nagyobb társadalmi csoport erkölcse  egyes ember erkölcse: erkölcsiség (moralitás)  ethosz: erkölcsi jellem, a helyes értékelés és a döntés megszilárdult képessége, szokásokban és cselekvési mintákban ölt testet.

5 Az erkölcsi norma jellemvonásai  társadalmi normák egyik meghatározó csoportja  egyéni magatartás fokmérője a csoport, vagy társadalmi ideálhoz mérve (kritérium) a jó és rossz, helyes és helytelen diemnziójában  általános közerkölcs  stabil, lassan változó társadalmi norma  állami szankció, kikényszeríthetőség hiánya  egyéb, un. társadalmi szankciók

6 Az erkölcsi értékek jellemvonásai  kölcsönös tulajdonságok, relációk  értékhordozók köre változatos  értékmonizmus ↔ értékpluralizmus  értékek összehasonlíthatóak  értékek forrása: 1. belső motiváció: az ember vágyainak és szükségleteinek a kielégítése (alap-és másodlagos szükségletek) 2. külső motiváció: környezeti hatások

7 Az erkölcsi értékek  történetileg változó képződmények 1. görög filozófia: bölcsességgel összefüggő értékek 2. kereszténység: hit és a szeretet 3. újkor: individuum önkibontakozása, önmegvalósítása, evilági boldogság, közösségi együttélés(?)  Szélsőséges álláspontok. 1. teljes értékabszolutizmus (minden érték örök és változatlan) 1. teljes értékrelativizmus (minden érték helyi és változó)

8 Értékosztályok  Az értékek az ember szükségletei és vágyai alapján sorolhatóak egy adott osztályba: bioértékek (hedonista morálfilozófia) gyönyör – fájdalomérzet vitális értékosztály (eudaimonizmus) öröm – bánat szociokulturális értékosztály (közösségi etika) jólét - balsors

9 Antik (görög) emberkép I.  klasszikus kori polisz polgár képe önmagáról 1. „zoon politikon” = a szabadság alapja a törvény (nomosz) 2. nomosz: jog és kötelesség 3. alapja: a racionalitás nem a történelmi hagyomány 4. szabadság és rend dialektikája 5. politeizmus 6. testkultusz (kalosz) jelentései  görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) 1. logosz + ethosz = kiváló ember 2. vita contempletíva / a bölcs az igazságot keresi 3. igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás 4. egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ösztönök, akarat, vágyak

10 Antik (görög) emberkép II.  Közös vonások  nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya  akaratszabadság hiánya  nevelés (paidea) fontossága, amely racionális és erkölcsös lényt nevel ki.  hétköznapi élet fontossága  egyén boldogságának alapja a közösségi lét és az igazság megismerése, nem a túlvilági életben keresendő  a közösségnek való megfelelés = dicsőség  bűnértelmezés hiánya – hübrisz megsértése, vagy a megvetés  szókratészi erények, önismeret fontossága

11 Bibliai emberkép I.  Isten – ember viszonyából értelmezhető 1. Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában 2. emberkép: esendő, véges, bűnös 3. történetiség /Szent Ágoston: Vallomások 4. bűn radikális értelmezése – eredendő bűn – megváltás lehetősége

12 A bibliai ember II.  lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója.  jóság = Isten iránti engedelmesség  rossz = elfordulás Istentől, ember önértelmezése Istentől függetlenül  más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet  erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány  szabadság = bűntől való megszabadulás Alapproblémák az isten és ember viszonyából következően  hit és tudás viszonya  akarat szabadsága – predesztináció periférikus jellegű tanítás  közösség = kiválasztódás, vagy univerzalizmus

13 Idealista emberkép  XVIII. század felvilágosodás, amely az antik ember „folytatása” előzmény: a reneszánsz és a reformáció Mirandola: Az ember méltóságáról Rotterdami Erasmus: pacifizmus, személy méltósága Luther Márton: „sola fide” elve – hit központú keresztény élet, intenzív vallásosság

14 Mirandola: Az ember méltóságáról  Az emberi lét alapja a szabadság, amely a létformák közötti választás képességében ölt testet. A választás racionális és hiten alapuló.  élet lényege: 1. etika 2. dialektika 3. teológia Nem kérdőjelezi meg a hívő létmód jogosságát.

15 Az idealizmus emberképe 1. szellem primátusa: elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz 2. nevelés fontossága 3. esztétikum 4. szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling)

16 A kanti emberkép  Immanuel Kant: Antropológiai írások 1. Mit tudhatok? 2. Mit kell tennem? 3. Mit remélhetek? 4. Mi az ember?  Az ember kettős természete: heteronómia (Sinnlichkeit) – autonómia (Geist) – érzékiség, fizikai test impulzusai, hajlam – kötelesség, jó akarat  Az emberben megvan a rosszra való hajlam - ténykérdés

17 Herder  A nyelv eredetéről (1772)  Eszmék az emberiség történelmének filozófiájához Alap: ember és állat különbsége  Mängelwesen (hiánylény)  ész és szabadság (önkibontakozás és önmegvalósítás lehetősége)  nyelv mint eszköz, funkciói 1. tökéletesíthetőség, 2. individualizáció, 3. kommunikáció Az ember a „természet első felszabadult rabszolgája”

18 Realizmus emberképe  XIX. század / francia regényirodalom 1. „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti” vizsgálódás alapjának 2. hétköznapiság 3. ész mellett ösztönök (naturalista) 4. Az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem. 5. történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata 6. alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek 7. természeti törvényszerűségek, kauzalitás

19 XIX. századi antropológia változatai  Karl Marx: homo faber, munka  Darwin: biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás – Ernst Hackel: Világproblémák  Nietzsche: az ember meghatározatlan állat  Schopenhauer: önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat (Wille zum Leben)  Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

20 Max Scheler  : „Az ember helye a kozmoszban” (TK) 1. Értékfenomenológiája komoly hatással van a katolikus egyházra  Értékek = abszolút, változatlan létezők  Értékek rangsora: bioértékek, szociális értékek, lelki-szellemi értékek  Személy fogalmának megalapozása/ értelmi teljesség, szellemi nagykorúság, választás hatalma  kettősség: állattól származik, de istenkereső lény –metafizikai meghatározatlanság  szeretet – elmélet

21 Gehlen: Az ember természete és helye a világban (1940)  M. Scheler alapján az ember és állat viszonyából eredő sajátosságokat veszi alapul.  fogyatékosság ↔ világra nyitottság  természet ↔ mesterséges mű (kultúra) „Az ember nemcsak él, hanem életvitele is van”: munkaeszköz, jog, gazdaság, társadalom, állam, család, házasság, tulajdon 1. Az ember ragaszkodása a társadalmi rendhez (fészek) 2. technika 3. tehermentesítés - nyelv

22 Az erkölcs gyökereit vizsgáló elméletek Az erkölcs gyökerei approbáció teológiaiszerződésszociális erkölcsi érzelem és érzék evolucionista

23 Approbációs elméletek Az erkölcs mint a helyeslés, (megerősítés) eredménye teológiai (Isten tekintélye szerződéselméletek (jogi aktus) szociális közmegegyezés, szokások

24 A teológiai approbáció elméleti megalapozása  XIX/XX. század fordulója  megújulás az egyházi tanításokban XIII. Leó pápa: „Aeterni patris” 2. neoskolasztika a katolikus egyházban 3. protestáns tanítások: Karl- Barth féle teológia 4. perszonalizmus (J. Maritain, Karl Rahner) stockholmi konferencia

25 A teológiai approbációs elmélet tézisei és képviselői  Az isteni kinyilatkoztatás, az Isten mint külső tekintély az erkölcs alapja  az embereknek Istennek tetsző életformát kell választani, modern kor emberének szüksége van a hitre  Képviselői: 1. Emil Brunner ( ) 2. Reinhold Niebuhr ( ) 3. II. János Pál ( )

26 Emil Brunner és Reinhold Niebuhr elmélete  etikai nihilizmus: az autonóm, pusztán az emberi természetre hivatkozó és az észre alapozott morál  etikai normák nem alapozhatóak pusztán a hatalmi kényszer alapján (lsd. totális diktatúrák)  Az emberi jogok, a személy méltósága az emberi méltóság kantiánus etikai kategóriái ellen tiltakozik. (60.)  moralitás értelme a szeretet  forrás: Isten mint a legfőbb jó  a szabad lény alapja a szeretetben rejlik, előfeltétele: önzetlen egyenlőség, és a jóindulat

27 II. János Pál  Etikai elméletének előzményei: 1. egzisztencializmus, 2. scheleri értéketika, 3. neoskolasztika 4. II. vatikáni zsinat emberi természetről vallott nézetei  perszonalizmus irányzatának kidolgozása („Átlépni a remény küszöbén”)  Hit Isten tekintélyében  Hit: erkölcsösségre kötelez 1. emberi méltóság (62.o) 2. igazság (62.o.) keresése 3. szabadság(62.o) 4. lelkiismeret 5. közösségi mivolt

28 A stockholmi világkonferencia 1925  I. világháború utáni válságtudat (társ-i, pol-i, szociális, gazd-i, kult-, erkölcsi, civ.) legyőzése  válság oka: ember gondolkodás-és érzésvilága  ateizmus, materializmus, individualizmus elutasítása  erkölcsös cselekedet kizárólag hívő életmóddal, Isten elfogadásával, közösségi kapcsolatrendszerben  a krisztusi szeretet állt a középpontban  emberi kapcsolatok fontossága: családi-rokoni, baráti

29 A szociális approbáció elmélete és képviselői  szociológus, etnográfus nemzedék a (19/20. század fordulóján): 1. Emile Durkheim ( ) 2. Lucien - Levy Bruhl ( )  az erkölcsi szabályok valamilyen közösség (nép, nemzet, osztály, csoport) elismerését vagy elutasítását váltják ki.  az egyén alkalmazkodik a közösség által elfogadott normákhoz, külső kényszer belső kényszerré válik

30 Emile Durkheim elmélete  „A társadalmi munkamegosztásról”  az etika alapja: a morális tények kimunkálása  olyan szabályok és előírásokkal való foglalkozás, amely a társadalomban ténylegesen hat - erkölcsszociológia  Mi az erkölcsi tény?  a kérdés megválaszolása biztosítja az erkölcsi valóság megismerését

31 Az erkölcsi tény természete és jellemvonásai  Magatartási szabályok (66 o.) tekintély kötelező erejű parancs jellege hatással bír az egyéni érzékenységre „jó”, „kívánatosság” erkölcsi cselekedet

32 Az erkölcsi tudat összetevői Durkheim erkölcsszociológiájában 1. Nem minősíthető erkölcsi cselekedetnek, ami kizárólag az egyén érdekét szolgálja, az egyénnek önös alapon szerzett tökéletességét biztosítja. 2. én, mint egyén (közösség nélkül) nem erkölcsi tulajdonságokkal felruházott lény 3. Erkölcs a társadalom vonatkozásában értelmezhető (67.o.) 4. A társadalomban található: tekintély és a jó jellege az erkölcsi – magatartási – szabályoknak.

33 Lucien-Levy Bruhl  „A morál és az erkölcs tudománya”  Vizsgálódás kiindulópontja: erkölcsi tények (természeti törvények)  erkölcsi tények eredete és társadalmi szerepe (erkölcsszociológia)  Az erkölcsi ítéletek értelmét az adott társadalom valóságában kell keresni.  Az erkölcsi jó és helyes az uralkodó tetszéseket és nemtetszéseket fejezi ki  lelkiismeretben a társadalom erkölcsi ereje érhető tetten

34 Bruhl: szociális approbáció elmélete  társadalom fejlettségi foka a döntő tényező (69. o) - az erkölcs három fejlődési foka 1. vallási hiedelmek, intézmények, gazdasági helyzet, környező feltételek (partikularitás)- kötelességek, tilalmak 2. megfontolások- erkölcsi elvek egyetemessé tétele, elméleti morál, erkölcsi rendszerek - elvek 3. kritikai és tudományos beállítódás (70.o) - önreflexió

35 A szerződéselméletek  szerződéskötés, mint jogi aktus 1. három formája: (emberi természettel összhangban)  Hobbes  Locke (Spinoza)  Rousseau  az erkölcs gyökerei a szerződés utáni időszakból származnak.  természeti állapotban nincs különbség jó és rossz, helyes és helytelen között.

36 Az erkölcsi érzelem (érzék) mint az erkölcs gyökere  az erkölcsi cselekedet alapja az érzelmi motívumokban kereshető, az érzelmi érettség foka: az erkölcsi érzék  Képviselői: 1. Shaftesbury: „Értekezés az erényről és az érdemről” (1699) 2. Adam Smith: „Az erkölcsi érzelmek elmélete” 3. E. Westermarck: „Etikai relativitás” (1932)

37 Shaftesbury  erkölcs hierarchikusan elrendezett rendszer, harmonikus egész  morális jó: hajlam, mi összhangban áll az emberi természettel (metafizikai optimizmus)  hajlam: egoista – altruista (saját és mások javainak szolgálata)  egyensúly megteremtése → egyetemes emberi érzék a jóra (common sense)  erkölcsi készség egy önálló lelki készség, nem függ a hasznosságtól (Mandeville)

38 Adam Smith  erkölcsi érzelmek nem pusztán individuális és pszichológiai jelenségek,  társadalmi jelleg  erkölcs: az a mozgástér, ahol az emberi cselekedetek kölcsönösen korrigálják egymást (másik ember nézőpontja)  szimpátia, másik érzelmeivel való azonosulás

39 Westermarck  történeti módszertani megközelítés: társadalmi csoportok és egyének morális ítéleteinek nagyfokú változatossága  erkölcsi eszmék: retributív érzés jellegűek  Vizsgálat alapja: 1. vizsgált csoport nagysága 2. vizsgált csoport tevékenységi módja 3. csoporton belüli és csoportközi érdekkonfliktusok  tagadja az erkölcsiség objektív mércéjét  Oka: különböző élethelyzetek, amelyek formálják a morális cselekedetekről vallott nézeteket

40 Az evolucionista etika  fejlődéselmélet és viselkedéselmélet eredményeinek az átültetése 1. Charles Darwin 2. Herbert Spencer 3. Thomas és Julian Huxley 4. Pjotr Kropotkon 5. Albert Schweitzer  etikai fogalmak objektív kategóriák  természet folyamataiból vezethetőek le  az ember természeti lény, törvényei a természeti törvények mintái  testi és szellemi erő, alkalmazkodás, rugalmasság, érzelmi gazdagság és akarati szilárdság  erkölcsileg rossz?

41 Thomas és Julien Huxley  „Fejlődés és etika”  a társadalmi etika nem a kozmosz, a természet fejlődésének utánzata, nem a létért folytatott harcból fejlődik ki  etika különbözteti meg a civilizációt a természettől (51. o)  „Evoluciós etika” 1. erkölcs forrása: az egyén és a világ kapcsolata 2. gyökerek: biológiai eredetűek, de a társadalmi nyomás meghatározó szerepet játszik 3. Érési és racionalizációs folyamat, emberi nem tökéletesedése

42 Pjotr Kropotkon és Albert Schweitzer  „A kölcsönös segítség mint természettörvény” 1. realisztikus etika, amely a közösség fejlődését és boldogulását szolgálja 2. fejlődés fő tényezője: a kölcsönös segítség, nem a darwini létért folytatott harc 3. erkölcsi érzés forrása: segítség (állatvilágban is megfigyelhető) 4. jó és a rossz fogalma erkölcsi absztrakció, a természetből vetítik le  „Kultúra és etika”  új etika megteremtése  élet akarása, minden élőlény tisztelete mint erkölcsi parancs (56.o)

43 Darwin és Spencer  „Az ember származása” 1. társas ösztönökből eredezteti az erkölcsi tulajdonságokat 2. természetes kiválasztódás 3. segítségnyújtás, rokonszenve méltánylás, hibáztatás 4. Erkölcsi képesség alapja: az értelem fejlettsége (48.o)  „Az etika adata” 1. fejlődés 2. utilitarizmus 3. erkölcsi jó: viszonylag fejlett életmód 4. erkölcsi rossz: fejletlen, primitív életmód

44 Etika (2) Az etika és a társadalomtudományok kapcsolata Alkalmazott etika

45 Alkalmazott etika I. Politika és etika kapcsolata PolitikaEtika emberi cselekedetek közösségi mivolt uralom /hatalom

46 Politika és etika  Az ember közösségi mivoltából és a hatalom természetéből eredő etikai problémák: 1. Létezik erkölcsös politika? 2. Szükséges- e az erkölcsös politika? 3. Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg a szabadság?  Az adott politikai rendszeren belül hogyan valósítható meg az egyenlőség?  Mit jelent az igazságosság (joggal is érintkezik)?  Mit jelent a közjó?  erőszak, háború létjogosultsága (Igazságos- e a háború?)

47 A politika és erkölcs viszonyából adódó etikai problémák  ókor és a középkor:  erényes és bölcs uralkodó, illetve politikai rendszer kidolgozása  Etika és politika egymást kiegészítő filozófiai diszciplínák (un. gyakorlati filozófia)  közösségi ember szabadsága, amely a társadalom egy adott rétegét illeti meg (privilégium)  közjó minőségileg más kategória, mint az egyéni boldogság, (alá-és fölérendeltség)  emberek közötti egyenlőtlenség a természet mintájára  háború megengedhető a jó cél érdekében?

48 Etika és politika különválása  Machiavelli: A fejedelem 1. uralkodás, hatalom szükségszerű a közösségi együttélés szempontjából 2. eredményesség a döntő kritérium 3. Erkölcsileg helytelen cselekedetek is alátámaszthatják az uralom szükségességét 4. „machiavellizmus”

49 A modern kor jellemvonásai  Etika és politika autonóm filozófiai diszciplínák 1. hatalom evilági, racionális legitimációja (felvilágosodás) 2. jogszerűség (felvilágosodás, demokrácia) 3. béke a racionális és erkölcsös egyén természetes állapota, konfliktusok feloldása 4. egyén, individuum szabadsága mindenekfelett 5. utilitarizmus

50 Erkölcs és politika határán a XX. században  totális diktatúrák tapasztalata: egyéni szabadságjogok diadala után a modern kor diktatúrák sorozatát hozta létre  tömegtársadalom korszaka, amely nivellálja az egyéni különbségeket 1. MacIntyre 2. J. Rawls

51 MacIntyre: Az erény nyomában(1981)  kommunitárius etika kidolgozása  célkitűzés: premodern etikai koncepciók felelevenítése (arisztoteliánus etika (ker-ben és az iszlám vallásban is tovább élt)  bírálta a marxi szocializmus és a liberális individualizmus eszmerendszerét.  premodern és modern kor különbsége

52 A modern kor sajátosságai MacIntyre koncepciójában  kortárs viták jellegzetességei: 1. fogalmak összemérhetetlensége 2. személytelenség (objektív normák hangoztatása) 3. történelmileg különböző eredetű premisszák 4. végeredmény: emotivizmus (szubjektív érzések, beállítottságok, puszta akarat és önkényes döntés) 5. értékpluralizmus: erkölcsi értékek kaotikus volta

53 Az arisztoteliánus etika előnyei  teleologikus: „az ember ahogyan éppen van” „az ember, amivé válnia kell, ha meg akarja valósítani lényegét”  közösség meghatározó volta: a polisz polgár felelős a közügyekért, nem mentes a közösség döntéseiért való felelősség vállalásban  tevékeny ember: tudomány, politika, művészet, sport

54 Alkalmazott etika II. Gazdaság és etika viszonya  Arisztotelész: „Nikomakhoszi etika” I. gazdálkodás két típusa:  családok közötti termékcsere  kifejezetten haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység  középkor: haszonra törekvő gazdálkodás alantas foglalkozás  protestantizmus: evilági puritán életmód célkitűzése  tőkés gazdaság: Adam Smith „A nemzetek gazdagságáról…” ha mindenki az önérdeket követi egy szabad piaci rendszerben, akkor a közjót szolgálja

55 Gazdasági etika  Modern irányzat, 1960-as évek  USA, Nagy-Britannia (Institute of Business Ethics – (50 gazdasági etikai probléma)  racionális, önérdekkövető, hasznosságmaximalizáló ember (gazdasági ember)  A tőkés gazdaság alapmotívumai: 1. termelési eszközök magántulajdona 2. profit mint a gazdasági cselekvés alapmotivációja 3. piac mint a gazdaság működésének színtere

56 Gazdaságetika emberképe  Kritika: (empirikus kísérletek – fogoly dilemma típusú élethelyzetek) dolláros játék 2. elveszített levél 3. két számla esete dollár esete  végeredmény: gazdasági emberkép fikció

57 „Fogolydilemma” típusú helyzetek  Alapstruktúra es évek 2. 2 egymás irányában idegen játékos 3. játékszabályok ismerete adott 4. szimmetrikus játszma (azonos helyzet és azonos feltételek) 5. egyszeri alkalom 6. Eredmény: 40-60% együttműködik, 42-66%) vall – nem vall 0-10 év vall - vall 5 – 5 év nem vall – vall 10-0 év nem vall – nem vall év 2 tettes 1. tettes

58 Személy a közösségben paradigma  „szocio – ökonómia” 1. ember döntései és cselekvései mindig egy adott közösségi kontextusban játszódnak le: egyén és közösség feltételezi egymást 2. Emberi motiváció forrásai:  hasznosság  általános értékek (esztétikai, morális, vallási)  egyensúlyi helyzet megteremtése a kísérletek által igazolt alaptulajdonság

59 Hasznosság és morál  viselkedés etikussága:  cselekvő morális karaktere etikus cselekvés relatív költségei  erős morális karakter  etikus cselekvés relatív költsége kicsi  gyenge morális karakter  etikus cselekvés költsége kicsi hasznosság ↔ morál viselkedés etikus cselekvés etikátlan cselekvés

60 A tőkés gazdaság etikája  etikus cselekedetek a gazdaságban: 1. csökkentik a gazdaság működésének a társadalmi költségeit, mivel etikai normák alapján cselekszenek 2. figyelembe veszik az érintettek érdekeit és elvárásait.

61 Etikai konfliktushelyzet a gazdasági életben  három tényező együttes jelenléte: 1. adott helyzetben mérvadó etikai norma 2. döntéshozó érdeke, célja 3. érintett által elérni kívánt jó  (lsd. Ford esete az 1970-es években) Soros György: „piaci fundamentalizmus”  értékek?: közjavak, természeti környezet, jövő generációja

62 Alkalmazott etika III. Jog és etika viszonya JogEtika jogok katalógusa első- másod és harmadik generációs jogok emberi cselekedetek: jogok és kötelességek jog ↔ jog jog ↔ kötelesség kötelesség ↔ kötelesség

63 Jogfelfogások  természetjogi: isteni eredetű, vagy az ember alkotta törvényektől független magasabb rendű normák (erkölcsös, ami megfelel ezen normáknak)  utilitarista: az tekinthető jogosnak, ami előnyös  kantiánus: az ember mint racionális és értelmes lény önmagának ad törvényt (erkölcsi törvény – ebben áll a szabadság, jogrend biztosítja a szabadságot és az ember méltóságát)

64 Az igazságosság típusai  kommutatív (kölcsönös): az emberek egymáshoz való viszonyában  disztributív (osztó): az állam, a kisebb közösség és az egyén vonatkozásában realizálódik: a nagyobb közösség megadja a kisebbnek a közjóból megillető részt  kompenzatív (kiegyenlítő): a közjóból minden egyénnek érdemeitől függetlenül juttat valamit

65 J. Rawls igazságosság felfogása  „fair” vagy méltányos eljárás 1. minden személynek egyenlő joga van az alapvető emberi jogokhoz, ha összeegyeztethető mások jogaival 2. társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek:  legkevésbé előnyös helyzetben lévők legnagyobb nyeresége  olyan pozíciókhoz és hivatalokhoz kapcsolódjék, amely egyenlő eséllyel elérhető mindenki számára 3. méltányosság: mindenkivel jogai és érdemei függvényében bánnak

66 Etika (3) Etikai irányzatok A görög filozófiától a modernkori etikai koncepciókig

67 Mitikus világkép – a mítoszok, archaikus görög embere  Az emberi személy méltósága, egyedisége és megismételhetetlen valósága  Az ember a természet szerves része  Az emberi és isteni világ metafizikai egységének lehetünk tanúi  A mítosz a görög vallásosság korai formája, amely az ember létéről és létezésének rendeletetéséről árul el lényeges információkat. Az emberi lét végső kérdéseire adott válaszok.

68 Az archaikus ember jellemvonásai  intuitív, spontán cselekedetek sorozata. A felismerést azonnal cselekvés követte.  paideia = nevelés fontossága, amelynek középponti eleme a rend, azaz a szélsőségektől való mentesség, túlzásokat elkerülő kiegyensúlyozott magatartásforma.  ebben az összefüggésben a vágy, a pozitív cselekedetek előmozdításának eszköze.  mintakép: hős, amely ember és isten között helyezkedik el.  areté / erény = isteni normáknak megfelelő magatartás

69 A racionális görög ember etikai koncepciói  preszókratikus filozófia a racionális és mértéktartó magatartást állítja középpontba.  az isteni szférától való elkülönülés, az ember világára koncentrál.  Thalész és Hérakleitosz töredékei az önismeret parancsáról szólnak.

70 Arisztotelész etikája  Platon – Szókrátész követője  Fő műve: Nikomakhoszi Etika  Etika helye a tudományok között: 1. Gyakorlati filozófiai diszciplína 2. „Jellem meghatározása”, „jó jellem kimunkálása” 3. Érintkezik a görögök emberfelfogásával

71 A Nikomakhoszi Etika szerkezete 1. az emberi élet célja (teleologikus szemlélet) 2. jó jellem minősége: hogyan jön létre a jó jellem? 3. szándékos tett és az elhatározás (intencionalitás) 4. erkölcsi erények 5. észbeli erények 6. igazságosság 7. fegyelmezettség és fegyelmezetlenség 8. élvezet 9. barátság 10. tökéletes élet

72 Az arisztotelészi etika szerkezete  az ember cselekvő lény, tevékenysége valamilyen célra (telosz) irányul  cselekvéseink célja a jó, ám a legtöbb cselekvés csak eszköz jellegű egy magasabb rendű cél elérésére (pozitív emberkép)  végcél: eudaimonia (önmagáért, nem másért kívánjuk elérni) 1. boldogság 2. szerencse, gazdagság 3. jól - lét

73 Életformák  élvezet (állatok, rabszolgák)  kitüntetés (államférfiak)  gazdagság  szemlélődő élet, tudomány szolgálata  eudaimonia (funkció, munka) 1. aktualitás 2. teljes élet során jelen van 3. szándékos cselekvés 4. erényes 5. „helyes közép” 6. „to logon ekhon” – „szabályt megértő és annak engedelmeskedő” külső javak

74 Az erények „katalógusa”  Lélekrészek vegetatív önfenntartás akarat, vágy erkölcsi erények értelem észbeli erények bátorság mértékletesség becsvágy igazságosság ész okosság bölcsesség

75 Az erkölcsi erények  bátorság: félelem fölötti uralkodás  Típusai: 1. politikai (államférfi) 2. tapasztalaton alapuló (katona) 3. haragból fájdalomból táplálkozó 4. vérmes vérmérsékletből fakadó 5. tudatlanságból eredő  mértékletesség: élvezetek, fájdalom feletti önuralom  becsvágy (büszke ember)

76 Élvezet  élvezetre alkalmas dolgok jó elkerülendő semleges táplálkozásszexualitás gazdagság kitüntetés győzelem

77 Barátság  típusai: 1. haszon, önérdek végett 2. élvezet végett 3. jó: érdekmentes és rokonszenv alapú  a barátság előfeltétele az erénynek  élethez szükség van rá.

78 Tökéletes élet  elmélkedő, szemlélődő életforma  hétköznapi élet: „Az erkölcsi erények és az okossággal berendezett élet, amely a testi természetünkből fakadó érzéseinkkel összhangban valósul meg.”

79 A hellenizmus etikája  etikai program kettőssége: 1. epikureizmus: hedonizmus (ataraxia) 2. sztoicizmus: szenvedélymentesség (apatheia)→ kereszténységben tovább él 3. szkepticizmus: kételkedés az etikai princípiumokban

80 A sztoikus etika elemei  természetnek megfelelő élet: értelmes élet: egyetlen erény és egyetlen boldogság  közömbösség (külső és múlandó dolgok)  affektusok az észhasználat korlátait jelentik, szenvedélyektől meg kell szabadulni  Bölcsesség: szabadság állapota  igazságosság  emberszeretet  kozmopolitizmus

81 Az epikureizmus etikája  etika feladata: képessé tenni az embert a földi élet valódi élvezetére  élet célja: boldogság, derűs lelki nyugalom  ész irányítja a szenvedélyeket  különbség: test és a lélek örömei között  lelki béke fontossága

82 A természetjog mint az etika alapja  középkori keresztény vallás (ókori hagyományokra támaszkodva)  Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae 1. emberi természet az isteni természet lenyomata (örök törvényben való részesedés) 2. ember erkölcsi kötelessége természetének megfelelően cselekedni 3. emberi természet szociális

83 Descartes és a természeti törvény  Értekezés a módszerről: ideiglenes etika iránti igény 1. Engedelmeskedj az országod törvényeinek és ragaszkodj a katolikus hithez 2. Cselekedj szilárdan és határozottan, ha valamibe belekezdtél 3. Győzd le inkább magadat mint a külső dolgokat vagy a szerencsét 4. Evilági boldogság: gyakorlati tudás: Isten, lélek természete, világegyetem, társadalom

84 deontológiai (kötelességmodalitás) elméletek  kötelesség az erkölcsi cselekedet alapja  Fő képviselője: Immanuel Kant  Művei: 1. Antropológiai írások 2. A gyakorlati ész kritikája 3. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése  Kiinduló probléma: Mi határozza meg cselekedeteinket?  törvények: heteronómia - autonómia

85 A gyakorlati ész és az erkölcsi cselekedet ész elméleti megismerés gyakorlati maximatörvény hipotetikus kategorikus

86 A kanti etika alapfogalmai  maxima: egyetlen ember cselekedetét határozza meg  gyakorlati törvény (imperatívusz): minden ember cselekedetét meghatározza  típusai: 1. feltételes: ha…akkor 2. kategorikus: feltétel nélkül érvényes  kötelesség és kötelességszerűség különbsége  Alaptétel: „Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal egy általános törvényhozás alapjául szolgáljon.” (nem materiális, hanem formális definíció) ↔ értéketika  forma: tartalmazza az akarat meghatározási alapját!  Előnye: bármely tartalommal feltölthető

87 A szabadság fogalma Kant etikájában  lelkiismeret  felismerése a kategorikus imperatívusz követelményének  jó: erkölcsi akarat: belső beállítottság problémája  kötelesség: cselekedet motorja (akaratszabadság alapja)  kötelességek szintjei: 1. önmagunkkal mint fizikai lénnyel 2. önmagunkkal mint morális lénnyel 3. lelkiismeretünkkel (morális önmegismerés) 4. más emberek iránti kötelesség: szeretet, tisztelet, barátság

88 Az utilitarizmus  Történelmi gyökerek: 1. szofizmus: erkölcsi normák gyökerei az egyén érdekeiben és élvezetében. 2. Epikureizmus: élvezettre való törekvés, fájdalomtól való menekülés, lelki béke 1-2: hedonizmus: utilitarizmus individualizált változata  utilitarizmus: hedonizmus univerzális változata: mások boldogságára tekintettel

89 Újkori utilitarista gondolkodók  Helvétius ( ) 1. Cselekedeteink erkölcsi értéke attól függ, hogy a boldogság létrejötte szempontjából mennyire hasznosak. 2. Társadalom boldogulásának prioritása  J. Bentham ( ) 1. élvezetek „kalkulusa” 2. számítás alapja: intenzitás, tartalom, biztosság, közelség, termékenység, tisztaság 3. nagyobb élvezetértékkel rendelkező öröm: erkölcsileg magasabbrendű

90 Mill és az utilitarizmus  élvezetek minőségi különbsége  közösségi mivolt elsőbbsége az egyénnel szemben: „emberiség java”  cselekedeteink minősége attól függ: mennyire mozdítják elő a boldogságot.  boldogság: élvezet, szenvedés hiánya

91 Etika és a marxizmus  Karl Marx – Friedrich Engels: 1. erkölcs: a gazdasági javak termelési módja határozza meg. 2. társadalmi osztályok érdekeit fejezték ki: ideológiai jelentőséggel bírnak 3. etikai fogalmak és tartalmak történelmi változása 4. ateizmus

92 Értékelméletek  jó, helyes, kötelező stb. fogalmak jelentésüket önmagukban hordozzák  intuíció módszere  Képviselői: 1. Moore 2. Scheler 3. Hartmann

93 Moore értéketikája  utilitarista  a cselekedet helyességét következményeinek jóság határozza meg.  „jó” nem definiálható  helyesség olyan magatartás, amely a jóhoz vezet

94 Scheler: materiális értéketika  kanti formalizmus legélesebb hangú bírálója  cselekvés→célok→értékek  értékek jellemvonásai: 1. abszolút 2. változatlan  értéktartományok: értékek nem izoláltan jelennek meg  értékosztályok: magasabb és alacsonyabb rendű értékek

95 Hartmann értékelmélete  Platón hatása  érték, vagy generikus jó (idea)  intuíció módszere  értékek objektivitása (nem a fizikai létezés tartományában foglalnak helyet)  „lenni kell”→”tenni kell”  szubjektum értéket megvalósító természete


Letölteni ppt "Etika Az etika mint filozófiai diszciplína Az ember (koncepciók) Az erkölcs gyökerei."

Hasonló előadás


Google Hirdetések