Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A közoktatás finanszírozásának változásai a 2011. évi költségvetési törvény alapján (2011. január 20.) Zalaegerszeg.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A közoktatás finanszírozásának változásai a 2011. évi költségvetési törvény alapján (2011. január 20.) Zalaegerszeg."— Előadás másolata:

1 A közoktatás finanszírozásának változásai a évi költségvetési törvény alapján (2011. január 20.) Zalaegerszeg

2 Önkormányzatok költségvetési kondíciói  A évben a helyi önkormányzatok – hitelforrások és pénzmaradvány nélkül – több mint milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez az állami hozzájárulások és támogatások, továbbá az átengedett SZJA közel 1 148,7 milliárd forinttal járulnak hozzá.  Ezen belül az átengedett személyi jövedelemadó 2011-re 7,0%-kal (47,3 milliárd forinttal) csökken. Mivel az önkormányzatokat mindig a két évvel korábbi – ben a évi – településekre bevallott SZJA illeti meg, az akkor kezdődő válság hatása most jelentkezik a bevételekben.  Az SZJA-ból változatlanul 40%-ban részesülnek a helyi önkormányzatok, ebből 32% normatívan elosztva (ezen belül jövedelemkülönbség mérséklésre fordítódik mintegy 6,0%, a megyei önkormányzatokat illeti több mint 0,4%) és 8% lakhelyen hagyva.  A lakhelyen maradó SZJA összegének csökkenését a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai támogatásának növekedése kompenzálja az „Egyéb ágazati feladatok” résznél kifejtettek szerint.

3 Globális hozzájárulások és támogatások változásai I.  A települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai jogcím keretében 32,2 milliárd forint segíti a feladatok ellátását 2011-ben. A lakhelyen maradó személyi jövedelemadó csökkenéséből következően – mintegy „forráscsereként” – ez az előirányzat 41,2%-kal, 9,4 milliárd forinttal magasabb a évhez képest. E növekmény nemcsak egyszerűen helyettesíti az elmaradt személyi jövedelemadó bevételt, hanem lakosságszám arányosan elosztottan egyfajta jövedelemkiegyenlítő funkciót is ellát. Emellett a évi 2,6 millió forint minimum összeg 3,6 millió forintra emelése a kistelepülések feladatellátását segíti.  Körzeti igazgatási feladatoknál a feladatarányos finanszírozás erősítéséhez – amely az okmányirodák és az építésügyi hatóságok működésének támogatásánál már megvalósult – jelentős előrelépést jelent, hogy a gyámügyi igazgatási feladatokhoz való hozzájárulás től már nem lakosságszám arányosan, hanem az ellátási körzetben gyámság alatt álló gyermekek és gondnokság alatt álló felnőttek együttes száma alapján jár.

4 Globális hozzájárulások és támogatások változásai II.  Megyei, fővárosi önkormányzatok igazgatási, sport és kulturális feladatait 1,6 milliárd forinttal magasabb előirányzat szolgálja 2011-ben. A növekedés az illetéktörvény változásából eredő – az egyenes ági öröklés és ajándékozás illetékmentessé tétele miatti – bevételkiesés hatását csökkenti.  Új szabályozási elem: az önkormányzati fejezeti tartalék (szabályait a 6. melléklet és a 35. § (3) és (4) bekezdése tartalmazza). A tartalék létrejöttének célja, hogy az Országgyűlés által a helyi önkormányzatok számára jóváhagyott támogatások az önkormányzati alrendszeren belül kerüljenek felhasználásra. Ezért a mintegy 5 milliárd forint összegű előirányzatot növeli/csökkenti az önkormányzatok évközi normatív hozzájárulásai és támogatásai lemondása, pótigénylése, valamint az év végi elszámolásának egyenlege.  A korábbi években a forráshiányos önkormányzatok két önálló támogatásból (Önhiki és működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása) évben létrejött az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása” jelentős: 31,1 milliárd forint összegű előirányzattal.

5 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása főbb szabályai I.  A támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és ellenőrzésének részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével tárgyév február 28-áig rendeletet alkot.  Az igénylést az év során az alábbi határidőkig lehet benyújtani:  április 30.,  szeptember 10.,  november 5.  Igénylést egy önkormányzat évente legfeljebb 2 alkalommal nyújthat be, kivéve, ha olyan előre nem látható esemény következik be, amely az önkormányzat működőképességét veszélyezteti.  A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együtt dönt a helyi önkormányzatokért felelős minisztérium által működtetett tárcaközi bizottság javaslata alapján.  A döntésre a beérkező igénylések elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb december 10-éig kerül sor.  A működőképességet veszélyeztető esetben a döntés soron kívül történik.

6 Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatása főbb szabályai II.  Nem igényelhet támogatást az az önkormányzat, amely(nél): • lakosságszáma 1000 fő alatti és nem tartozik körjegyzőséghez, • helyi adó bevezetéséről nem döntött, és ilyen bevételt nem tervez, • a költségvetési rendeletében nem tervez működési célú hiányt, • a kötelezettségvállalás a tárgyévben vagy a tárgyévet megelőző évben meghaladja az Ötv. 88. § (2) bekezdése szerinti éves kötelezettségvállalás felső határát, • kötelező könyvvizsgálat esetén a tárgyévet megelőző évi zárszámadást a könyvvizsgáló elutasító záradékkal látta el.  A körjegyzőségi feltétel teljesítése alól a kormány általános hatáskörű szerve felmentést ad, ha • az önkormányzat földrajzi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az igazgatási feladatai ellátására körjegyzőséget alakítson, illetve ahhoz csatlakozzon, • az önkormányzat az igazgatási és kötelező közszolgáltatási feladatai ellátására más önálló önkormányzati hivatallal rendelkező települési önkormányzattal, önkormányzatokkal kívánt körjegyzőséget létrehozni vagy már működő körjegyzőséghez kívánt csatlakozni, de a közös feladatellátáshoz felkért települési önkormányzat(ok) vagy a már működő körjegyzőséghez tartozó önkormányzatok ezt nem tették számára lehetővé.

7 Közoktatási normatív hozzájárulások és támogatások a évi törvény alapján  A közoktatási célú hozzájárulások, támogatások főösszege – a 410,4 milliárd forint évi előirányzatról – 404,2 milliárd forintra mérséklődik (alapvetően gyermek, tanulólétszám csökkenése miatt – éves átlaglétszám 27,8 ezer fővel csökkent).  Teljesítménymutató alapú hozzájárulás – tanévi finanszírozás: szeptember 1-jétől egységes – több oktatás-szervezési paraméter alapulvételével képzett – teljesítmény-mutató alapján jár a hozzájárulás. A közoktatási teljesítménymutató az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméterekre (csoport/osztály átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, a pedagógus kapacitás, azaz a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembevétele) alapozza az alapfeladatokhoz a hozzájárulások mértékrendszerét,  A közoktatási célú normatívák igénylési feltételei – a tanévi finanszírozási rendszerben – a évi költségvetési törvény és a évi költségvetési törvényjavaslat együttes alkalmazásával érvényesülhetnek.

8 Közoktatási alap-hozzájárulások változásai a évi törvény alapján  Az alap-hozzájárulás (azaz a közoktatási teljesítmény-mutató) fajlagos összege változatlan marad az igényjogosultsági feltételek következő változásai mellett:  a 2 és fél évet betöltött, és december 31-éig az óvodai nevelést igénybevevő gyermekek után is igényelhető a 2011/2012. nevelési évtől a hozzájárulás,  az alapfokú művészetoktatáshoz kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás, valamint központosított előirányzat beolvad a teljesítmény-mutatóba (technikailag az intézmény-típus együttható módosításával). Ezzel egyidejűleg az igényjogosultság feltétele szigorodik: a 2011/2012. tanévtől csak a minősített intézmények tanulói után igényelhető az alap-hozzájárulás (Az igénylési lehetőség kiterjed az egységes iskolákban folyó művészetoktatásra és a Waldorf iskolákra is azzal, hogy a teljesítmény-mutató számításánál az e körökbe tartozó tanulók számát 2-vel el kell osztani),  a diákotthoni, kollégiumi lakhatási normatíva szintén beolvad a teljesítmény-mutatóba (szintén az intézmény-típus együttható változik).

9 Közoktatási kiegészítő hozzájárulások változásai a évi törvény alapján I.  Az Arany János programok támogatása összevontan a központosított előirányzatok között valósul meg (5. melléklet, 11. c) pontja 3750,0 millió forint),  az intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók utáni hozzájárulás fajlagos összege szeptember 1-jétől Ft/fő (benyújtott törvényjavaslatban e hozzájárulás megszűnt volna), a csökkenő fajlagos miatt kevesebb mint 300 millió forint támogatás-kieséssel számolhatunk, ezzel szemben a többcélú kistérségi társulások közoktatási támogatásai fajlagos összegeinek emelkedése 1,4 milliárd forint többlettámogatást jelentenek,  a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5-7. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetéséhez kapcsolódó hozzájárulás beolvad az óvodai, iskolai, kollégiumi kedvezményes étkeztetés normatívába. A normatíva igényelhető a 8. évfolyamos rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő általános iskolai tanulók után is (A mutatószám-felmérés alapján a rászorultak száma mintegy 30 ezer fővel növekszik, amely 2,2 milliárd forint többlet-hozzájárulást jelent ezen a jogcímen ),  a teljes tanulói kör utáni tankönyvellátás normatívája megszűnik, előirányzata beépül az ingyenes tankönyvellátási normatívába, ezzel utóbbi fajlagos összegét növeli ( Ft/fő),  a középszintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga lebonyolításának, továbbá a szakmai, informatikai fejlesztési feladatok támogatása (ez utóbbi feladat előirányzata a évi 4 milliárd forintról 2 milliárd forintra csökken azzal, hogy csak az általános műveltséget megalapozó iskolai évfolyamokon tanulók után lesz igényelhető) 2011-ben normatív alapon történik.

10 Közoktatási kiegészítő hozzájárulások változásai a évi törvény alapján I.  Változnak az igényjogosultsági feltételek a „Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése oktatása” jogcímen belül  az organikus (1.), illetve nem organikus (2.) okra visszavezethetően sajátos nevelési igényűek után járó differenciált normatívákat érintően szeptemberétől a korábbi 1. körben csak a beszédfogyatékos és enyhén értelmi fogyatékos tanulók maradnak, az ebből kikerülők a 2. körbe tartozóak lesznek azzal, hogy az e címen igényelhető normatíva fajlagos összege 10 %-kal emelkedik,  a fejlesztő felkészítést érintően a normatíva – már január 1- jétől – differenciálódik aszerint, hogy a foglalkozásokat az egyéni, vagy nem egyéni fejlesztési program szerint valósítják meg. Előbbi esetben a normatíva fajlagos összege 427 ezer forintra emelkedik, utóbbi esetben pedig változatlanul 305 ezer forint marad.

11 További közoktatási támogatások változásai a évi törvény alapján  A normatív, kötött támogatások változásai • a pedagógiai szakszolgálatok támogatása prioritást kap: fajlagos összege – már január 1-jétől – 900 ezer forintról ezer forintra emelkedik (forrása döntően az informatikai előirányzat csökkentése), • a pedagógiai szakvizsga, továbbképzés és szakmai szolgáltatások támogatása közel 1,5 milliárd forinttal ismét önálló jogcímként szerepel (forrása a évben e célra fordított összeg és az informatikai normatíva csökkentése együttesen), • az osztályfőnöki pótlék és gyógypedagógiai pótlék kiegészítése a központosított előirányzatok közül átcsoportosul és igénylése normatív alapokra helyeződik.  Központosított előirányzatok változásai • az integrációs programokhoz és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatásához biztosított előirányzat egy jogcímben kapcsolódik össze. A feladatok előirányzata összességében 600 millió forinttal emelkedik. A pályázat kiírása, lebonyolítása a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatáskörébe kerül, • új támogatandó célként nevesített a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelésével, illetve iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása, melyhez 300 millió forinttal egészült ki az egyes sajátos közoktatási feladatok támogatási előirányzata, • az óvodáztatási támogatás kikerül a közoktatási célú támogatások közül és 760 millió forint összegű előirányzata átcsoportosul a szociális ágazati támogatások közé.

12 Kisiskolák újraindítása  A Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezetben (a továbbiakban: NEFMI) jelenik meg 346 millió forintos előirányzattal e jogcím, mely a kistelepüléseken újraindítandó iskolák működéséhez nyújt segítséget.

13 A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) évi költségvetési törvényt megalapozó változásai  A pedagógus szakkönyvvásárláshoz előírt támogatási kötelezettség megszűnik (A Kt. 19. § (6) bekezdése hatályát veszti). A költségvetési törvény ezzel összefüggésben eddig meghatározta a fenntartók számára a pedagógusonkénti juttatás összegét (2010. évben forint/fő/év ).  A Kt § (1) bekezdésében az alapfokú művészetoktatásban a térítési díj emelésére szélesebb korlátok között nyílik lehetőség. A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a tizennyolc éven aluli tanulóknál 5-15%-a helyett, 5-20%-a, a tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál 15-35%-a helyett %-a lehet,  A tanulói tankönyvellátás keretében a központi költségvetési támogatás terhére beszerezhető tankönyvek, munkafüzetek, ismerethordozók köre bővül (Kt §, (10) bekezdés, készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatás és a fejlesztő iskolai oktatás esetében),  Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló definíciója változik (Kt § (1) bekezdés, 29. pont - A két „típus” között definiált különbség tehát a „tartós és súlyos”, illetve a „csak súlyos” rendellenesség),  A tanuló-nyilvántartás adatai kiegészülnek a mulasztások követéséhez (az iskoláztatási támogatással, különböző kedvezményekre jogosultság igazolásával összefüggésben). A nyilvántartott adatok közé bekerül Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. a) pontjába a tanuló társadalombiztosítási azonosító jele, 1. d) pontjába a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok.

14 A többcélú kistérségi társulások ösztönzésének jellemzői I. A Társulások évi normatív támogatásának alapelvei:  azok a Társulások kapnak működési támogatást, amelyek ténylegesen ellátják az adott közszolgáltatási feladatot,  kiszámítható finanszírozás (a évi támogatással összhangban van a támogatandó feladatok köre, a támogatás fajlagos összege több esetben csökken – főként az intézményi társulásos feladatellátás támogatása),  a támogatás felhasználása során biztosított a Társulások döntési jogköre (ezért szabadon határozhatnak arról, hogy a támogatást működési vagy felhalmozási célra fordítják), ez alól kivétel a közoktatási intézményi feladatra kapott támogatás, melyet nem lehet más feladatra felhasználni,  továbbra is lehetőség van az adott kistérség határán átnyúló feladatellátás esetén is támogatás igénylésére.

15 A többcélú kistérségi társulások ösztönzésének jellemzői II.  A közel 31,05 milliárd forint normatív, kötött felhasználású támogatásra azok a Társulások jogosultak:  melyek legalább három közszolgáltatási feladatot ellátnak, melyek közül:  a)egy feladat a közoktatási intézményi és szakszolgálati,  b)második feladatként a szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekvédelmi szakellátási, gyermekjóléti alapellátási, illetve egészségügyi feladatok közül legalább egy feladat,  c)további egy feladat – amennyiben a többcélú kistérségi társulás a b) pont szerinti feladatok közül csak egyet vállalt – választható,  ahol a Társulásban és legalább három közszolgáltatási feladat ellátásában részt vesz a kistérséghez tartozó települések több mint fele, ha lefedik a kistérség összlakosságának 60%-át, vagy a kistérséghez tartozó települések több mint 60%-a, ha lefedik a kistérség összlakosságának felét, a továbbiakban: 50/60%- os feltétel)  a fenti 50/60%-os feltételt ugyanazon települési körre teljesítik a három közszolgáltatási feladat tekintetében.

16 A többcélú kistérségi társulások ösztönzésének jellemzői III. További feltételek:  a Társulásnak el kell látnia a kistérségi fejlesztési tanács feladatait,  egész évi támogatás a Társulásban január 31-én részt vevő települések száma, és az ezen időpontig általuk vállalt feladatok után igényelhető. A költségvetési törvény ugyanakkor kivételes szabályként továbbra is lehetővé teszi, hogy amennyiben a Társulás legkésőbb szeptember 1-jétől teljesíti a fenti feltételeket, úgy a „Többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása” jogcímen egész évi, a közszolgáltatási feladatok ellátásához kapcsolódó jogcímeken legfeljebb 4 havi időarányos támogatást igényelhessen,  az előző pontban említett – január 31-i állapothoz kötött – egész évi támogatás mellett a költségvetési törvény lehetővé teszi, hogy a Társulások a január 31-ét követően kezdődő feladatellátás esetén időarányos támogatást igényelhessenek.

17 Általános feladatok támogatása  A Társulások e támogatásában évben megjelent a többcélú kistérségi társulások közvetlen feladatellátását ösztönző elem, mely alapján a többcélú kistérségi társulás a saját fenntartású és ösztönző támogatásban részesülő költségvetési szervben ellátott közoktatási intézményi, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozási és gyermekjóléti alapellátási feladatok után, feladatonként forint támogatásban részesül. E feladatok egy-egy feladatnak számítanak, függetlenül attól, hogy a feladatot több költségvetési szervben látják el.  A támogatás társulásonkénti minimum és maximum összege évhez képest nem változik: az alsó határ 18,3 millió forint, a felső határ 32,3 millió forint.

18 A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatellátására vonatkozó alapvető feltétel  A feladat ellátása két részfeladat feltételeinek való együttes megfeleléssel teljesíthető: a Társulás területén lévő közoktatási intézmények megfelelnek a költségvetési törvényben foglalt feltételeknek, és a társulás legalább két közoktatási szakszolgálati feladatot is ellát.

19 Közoktatási intézményi feladat feltételrendszere  Alapvetésként annyit szükséges rögzíteni, hogy a feladat akkor tekinthető ellátottnak, ha a feladat ellátásában részt vevő – megfelelő számú – önkormányzatok által működtetett valamennyi közoktatási intézmény (akár a Társulás, vagy egy település egyedül, vagy több település intézményi társulásban tartja fenn az óvodát vagy általános iskolát) megfelel a költségvetési törvényben az óvodai csoportokra és iskolai osztályokra előírt átlaglétszám feltételeknek. Itt kell rögtön hangsúlyozni, hogy a települések által önállóan fenntartott intézmények is teljesíthetik a feltételeket, nem feltétlenül kell intézményfenntartó társulást létrehozni (az önállóan fenntartott intézmények után támogatás azonban nem igényelhető).  E feladatellátáshoz a támogatásnak továbbra is feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás – a közoktatási törvény 85. § 4) bekezdése szerinti előírásnak megfelelően – elfogadott intézkedési tervvel rendelkezzen, és az abban foglaltakat betartsa. Ezzel összhangban a évi költségvetési törvény alapján a Társulás nem jogosult e fejezet szerinti támogatásokra, amennyiben a kistérségben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek, tanuló beiskolázása meghiúsul.

20 2011. évben is érvényes feltételek a évi költségvetési törvény alapján  A közoktatási intézmények esetében az átlaglétszám feltételek teljesítése mellett a évi költségvetési törvény a szakmai és gazdaságossági elvárásoknak megfelelően új feltételeket írt elő. E feltételeket kizárólag a január 1-jét követően intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülő, továbbá január 1- jét követően a Közokt. tv § (1) bekezdése szerinti intézményátszervezésben érintett közoktatási intézmények esetében kell teljesíteni.  A feltételek a következők: a) intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén a társulás székhely települése egyezzen meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, b) intézményi társulás vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott általános iskolai feladatot is ellátó közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyammal működjön, c) intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) egy OM azonosítóval rendelkező intézményt tartson fenn.  Bármely fenti feltételt nem teljesítő intézmény esetében szeptember 1-jét követően nem vehető igénybe a közoktatási feladatra támogatás. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy az intézményi társulásban tag önkormányzatokat – a támogatásigénylés általános feltételeinek teljesítéséhez – a többcélú kistérségi társulás közoktatási intézményi feladat ellátásában részt vevő tagjaként figyelembe lehet venni.

21 Átlaglétszám-feltételek – önálló intézmény Intézmény megnevezése 2010/2011. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek 2011/2012. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek évfolyam Átlaglétszám- feltétel évfolyam Átlaglétszám- feltétel Önállóan fenntartott óvoda valamennyi óvodai nevelési évben együttesen ( főnél nagyobb település, mint fenntartó esetén) 15 (20) valamennyi óvodai nevelési évben együttesen ( főnél nagyobb település, mint fenntartó esetén) 15 (20) Önállóan fenntartott általános iskola évfolyam 1-4. évfolyamokon együttesen évfolyamokon együttesen 15 Önállóan fenntartott általános iskola évfolyam 5-8. évfolyamokon együttesen ( főnél nagyobb település, mint fenntartó esetén az 5-8. évfolyamokon) 17 (23) 5-8. évfolyamokon együttesen ( főnél nagyobb település, mint fenntartó esetén az 5-8. évfolyamokon) 17 (23)

22 Átlaglétszám-feltételek – társult intézmény I. Intézmény megnevezése 2010/2011. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek 2011/2012. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek évfolyam Támogat- hatósági feltételek csökkentett feltételekévfolyam Támogat- hatósági feltételek csökkentett feltételek Társulás/intézményi társulás által fenntartott óvoda valamennyi óvodai nevelési évben együttesen ( főnél nagyobb település részvétele esetén) 15 (20)13 valamennyi óvodai nevelési évben együttesen ( főnél nagyobb település részvétele esetén) 15 (20)13 Legalább 5 települési önkormányzat által fenntartott óvoda, feltéve ha a települések átlagos lakosságszáma 500 fő alatti valamennyi óvodai nevelési évben együttesen 13 valamennyi óvodai nevelési évben együttesen 13 Társulás/intézményi társulás által fenntartott általános iskola 1-4. évfolyam 1-4. évfolyamokon együttesen évfolyamokon együttesen 1513 Legalább 5 települési önkormányzat által fenntartott iskola 1-4. évfolyam, ha a települések átlagos lakosságszáma 500 főt alatti és az oktatás egy helyen történik az 1-4. évfolyamokon együttesen13 az 1-4. évfolyamokon együttesen13

23 Átlaglétszám-feltételek – társult intézmény II. Intézmény megnevezése 2010/2011. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek 2011/2012. nevelési évben/tanévben teljesítendő feltételek évfolyam Támogat- hatósági feltételek csökkentett feltételekévfolyam Támogat- hatósági feltételek csökkentett feltételek Társulás/intézményi társulás által fenntartott általános iskola 5-8. évfolyam 5-8. évfolyamokon együttesen ( főnél nagyobb település részvétele esetén az 5-8. évfolyamokon)17 (23) évfolyamokon együttesen ( főnél nagyobb település részvétele esetén az 5-8. évfolyamokon)17 (23)15 Legalább 5 települési önkormányzat által fenntartott általános iskola 5-8. évfolyam, ha a települések átlagos lakosságszáma 500 fő alatti és az oktatás egy helyen történik 5-8. évfolyamokon együttesen évfolyamokon együttesen 15 Társulás által fenntartott egységes iskola szakiskola évfolyam23 szakiskola évfolyam évfolyam évfolyam28

24 Közoktatási támogatási jogcímek  A közoktatási támogatások esetében a feltételeket és fajlagos összegeket  a 2010/2011. nevelési év/tanév vonatkozásában a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény,  évre időarányosan 4 hónapra, továbbá évre időarányosan 8 hónapra a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény határozza meg.  A 3. számú melléklet szerinti „intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása” jogcím 2011/2012. tanévtől történő megszűnésével összefüggésben több közoktatási támogatási jogcím fajlagos összege emelkedik.

25 Támogatási jogcímek I.   Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Ez a támogatás a Társulás, vagy az intézményi társulás által fenntartott óvodába, iskolába bejáró gyermekek, tanulók után, (és a társulás ösztönzéseként – bizonyos korlátokkal – az intézményi társulás székhely településéről az intézményi oktatásban részt vevő tanulók, óvodások után) igényelhető. A többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény esetén a évi törvény szerinti forint/fő fajlagos összeg szeptember 1-jétől forint/főre emelkedik. A Az intézményi társulások által fenntartott intézmények esetén az óvodások és 1-4. évfolyamos tanulók után a évi forint/fő összeg nem változik, az 5-8. évfolyamos tanulók után forint/fő helyett szeptember 1-jétől forint/fő támogatás vehető igénybe.

26 Támogatási jogcímek II.   Autóbusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás E támogatást az autóbuszt működtető, vagy a gyermekek, tanulók utaztatását iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrendszerinti autóbusz szolgáltatás vásárlásával biztosító Társulások igényelhetik az utaztatott gyermekek, tanulók után. A gyermekek, tanulók biztonságos utaztatása érdekében a támogatás igénylésének feltétele, hogy az iskolabusz járatokon kísérő utazzon. A Társulás és intézményi társulás által fenntartott, átlaglétszám-feltételeket teljesítő intézménybe külterületről utaztatott gyermekek után továbbra is a támogatás 15%-a igénybe vehető, ez több, elsősorban a tanyás jellegű település számra kedvező. E jogcím esetén évi forint/fő helyett szeptember 1- jétől forint/fő a fajlagos támogatási összeg.

27 Támogatási jogcímek III.   A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás E támogatást a Társulás által fenntartott 1-12, vagy évfolyammal működő egységes iskola (mely iskolának a közoktatási törvény alapján biztosítania kell a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzítenie kell) évfolyamára bejáró tanulók után veheti igénybe, abban az esetben, ha az intézmény székhelyétől különböző településen az intézménynek tagintézménye működik. E szabályozás célja, hogy az önkormányzatok a közoktatási intézmények átszervezésekor kistérségi szintben gondolkodjanak. Ezen intézménytípus fontosságára tekintettel a szeptember 1-jétől forint/fő fajlagos összeg nem csökken.

28 Támogatási jogcímek IV.   Tagintézményi támogatás A tagintézményi támogatás kizárólag a Társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény székhelyétől különböző községben működő tagintézmény óvodába járó gyermekek és általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók után igényelhető. A január 1-je után tagintézménnyé váló – intézményi társulás által fenntartott – iskola esetében további feltétel, hogy legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön (Társulás által fenntartott intézmény esetében a tagintézmény 1-8. évfolyammal is működhet). E jogcím esetén évi forint/fő helyett szeptember 1-jétől forint/fő a fajlagos támogatási összeg.

29 Támogatási jogcímek V.1   Kistelepülési tagintézményi támogatás A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény székhelyétől különböző, fő és az alatti községben tagintézményként működő óvoda, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe. A támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az intézmény nem felel meg az átlaglétszám feltételeknek. A január 1-je után tagintézménnyé váló iskola esetében további feltétel, hogy a tagintézmény legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez január 1-jét követően csatlakozó – korábban is tagintézményként működő – intézmény új tagintézménynek tekintendő. A korábbi évektől eltérően a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott településeken működő tagintézménybe járó gyermekek, tanulók után nem kétszeres, hanem 1,2-szeres támogatás vehető igénybe. Az 1-4. évfolyamos tanulók esetében továbbra is csak abban az esetben vehető igénybe a magasabb összegű támogatás, ha az intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételnek megfelel és a tanulók integrációs nevelése 5. évfolyamtól biztosított.

30 Támogatási jogcímek V.2 A kistelepülési tagintézményi támogatás esetében továbbra is megjelenik az a feltétel, hogy az érintett általános iskolákban a foglalkozásokat, tanítási órákat a közoktatási törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusok tartsák meg. Tekintettel arra, hogy ezen intézmények esetén az átlaglétszám-feltételek teljesítése nélkül is igénybe vehető e támogatás, fontos a szakmai elvárás közvetítése. E jogcím esetén szeptember 1-jétől az alaptámogatás: forint/fő helyett forint/fő.

31 Közoktatási szakszolgálati feladat  A közoktatási szakszolgálati feladat ellátására a Társulás támogatást akkor igényelhet, ha a költségvetési törvényben felsorolt feladatok közül legalább kettő ellátását vállalja. A támogatás az ellátottak száma alapján igényelhető. A támogatás igénylése és felhasználása akkor jogszerű, ha az egyes szakszolgálati ellátásokat a Társulás legalább a költségvetési törvényben előírt gyakorisággal, illetve alkalommal biztosítja.  A többcélú kistérségi társulások a nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás; korai fejlesztés és gondozás; fejlesztő felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés szakszolgálati feladatok esetében a szakszolgálati ellátásban részesülők után szeptember 1-jét követően – forint/ellátott ha a gyermeknek utaznia kell az ellátás helyére, és – ennek kétszeresét, azaz forint/ellátott támogatást, ha az ellátottakról lakóhelyükön, vagy abban a közoktatási intézményben gondoskodnak, ahol azok tanulói jogviszonnyal rendelkeznek (az első 8 hónapra és Ft/fő a fajlagos összeg).  A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladat fajlagos összege nem változik: 2000 Ft/fő marad.  Az igénybevételi szabály a gyógytestnevelés esetében változik évben és első nyolc hónapjában azon ellátottak után vehető igénybe a támogatás, akik hetente legalább egy alkalommal részesülnek ellátásban év szeptemberétől az elvárás a 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 5. § (2) bekezdésében és 1. számú mellékletének 6. és 7. pontjában meghatározott időkerethez igazodik, így ellátottnak az a gyermek, tanuló minősül, aki heti három alkalommal részesül ellátásban.

32 A évi és a évi előirányzatok ágazati megoszlása Ágazatok évi előirányzat ágazati megoszlása (millió forint) évi előirányzat ágazati megoszlása (millió forint) Oktatás , ,6 Szociális 6 911,07 243,3 Kulturális 1 853,01 961,8 Igazgatási 4 742,04 747,1 Összesen: , ,8

33 2011. évi hazai fejlesztési lehetőség  A költségvetési törvény 5. számú mellékletének 15. pontja 5,5 milliárd forint előirányzatot tartalmaz „Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések” címen  Az előirányzat két fő cél támogatását szolgálja: a) Társult formában működtetett, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása  Támogatást igényelhet az intézményi társulás székhely önkormányzata, továbbá a többcélú kistérségi társulás a kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézménye fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás 30,0 millió forint.  Előnyben részesül azon pályázó, amely a vis maior támogatásból el nem ismert, kötelező önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó fejlesztésre kívánja a támogatást felhasználni. b) Iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás  Támogatást igényelhet a helyi önkormányzat a tulajdonában lévő, továbbá a többcélú kistérségi társulás a tulajdonában, vagy fenntartásában lévő sportlétesítmény fejlesztésére, felújítására. Az igényelhető maximális támogatás 20,0 millió forint.  Nem nyújtható az a)-b) pont szerinti támogatás azon pályázónak, amely a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül.  A támogatás felhasználását szabályozó miniszteri rendelet megalkotásának határideje: február 28.

34 Köszönöm a figyelmet! Elérhetőség: telefon: 20/


Letölteni ppt "A közoktatás finanszírozásának változásai a 2011. évi költségvetési törvény alapján (2011. január 20.) Zalaegerszeg."

Hasonló előadás


Google Hirdetések