Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Kárpáti Andrea 1 Az iskolai műveltség A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Kárpáti Andrea 1 Az iskolai műveltség A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."— Előadás másolata:

1 Készítette: Kárpáti Andrea 1 Az iskolai műveltség A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta.

2 Készítette: Kárpáti Andrea 2 Az iskolai műveltség tartalma Az Európai Unió műveltségi területei és a NAT (forrás: Báthory, 2002) Nemzeti AlaptantervEU műveltségi területek Anyanyelv és irodalomAnyanyelv és irodalom (Mother Tongue) Élő idegen nyelvIdegen nyelvek (Foreign Languages) MatematikaMatematika (Mathematics) Ember és társadalomAz emberrel és társadalommal foglalkozó tudományok (Human Sciences) Ember és természetTermészettudományok (Natural Sciences) Földünk és környezetünkNincs. (Ez az ismeretkör a Természettudományok része.) MűvészetekMűvészeti nevelés (Artistic Activities) InformatikaInformációs és Kommunikációs Technológiák (Information and Communication Technologies, röv. ICT) Életvitel és gyakorlati ismeretekNincs. (Ez az ismeretkör az emberrel és társadalommal foglalkozó tudományok része.) Testnevelés és sportSport (Sport) Vallási ismeretek vagy erkölcstan (Religion / ethics) Csak az elemi iskolában.

3 Készítette: Kárpáti Andrea 3 Humán és reál kultúra az iskolai műveltségben •társadalomtudományi tudás és a humán műveltség felértékelődése •ipari forradalom utáni, „ posztmodern” kor gazdasági szerkezete is megváltozott:  munkaerő-szerkezet átrendeződése • termelő helyett szervező, szolgáltató feladatok  kognitív tudományok felértékelődnek •„ tudás-gazdaság ”-ban ( knowledge economy) mind többen foglalkoznak a tudás „termelésével”, közvetítésével  fokozott igény a pszichológiára és oktatástudományra • kommunikáció szerepének felértékelődése

4 Készítette: Kárpáti Andrea 4 A narratíva szerepe a műveltségben •A posztmodern filozófiában és társadalomtudományban feltárt elbeszélések ( narratívák ), a megismerés, a valóság-konstruálás eszközei •Azonos szerkezetű történések sémái forgatókönyvekké ( script ) rendeződnek •Eseménysorozatok történeti vázak ( story skeleton ) nyomán egybeszerveződnek •Egy kultúrában létező, történetek sajátos szerveződési elveket követnek: story grammar ( Pléh, 1986) •A narratívák ismerete éppolyan fontos része a műveltségnek, mint a tények és adatok tudása

5 Készítette: Kárpáti Andrea 5 A tudás integrált egységei: szakértelem, kompetencia, műveltség • Rendszerszemléletű modellek a pedagógiai kutatásban •A tudás mennyiségi mutatói helyett minőségi jellemzők: –szervezettség –a megértés mélysége –alkalmazhatóság •Kognitív és nem kognitív tényezők kölcsönhatásának elemzése • Szakértelem, kompetencia és műveltség, mint a „jó” tudás szinonimája •„Jó tudás” vizsgálata: OECD kutatási programja: Defining and Selecting Key Competencies (A kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása – DeSeCo )

6 Készítette: Kárpáti Andrea 6 OECD PISA 2000: vizsgálat az iskolai műveltségről •PISA ( Programme for International Student Assessment, Nemzetközi Diák Vizsgálat) Honlap tesztekkel: • Mérési területek: olvasási-szövegértésbeli képesség, matematikai és természettudományos műveltség • Részvevők: a világ 31 országa – köztük Magyarország. •Trendek követése, teljesítmény-változás értékelése: 3 évente ismétlik •2000: 15 évesek reprezentatív mintái, Magyarország: 8000 fő •9 tesztfüzet és szociális háttér kérdőív

7 Készítette: Kárpáti Andrea 7

8 8 PISA Olvasás-szövegértés - feladattípusok • A szöveg típusa és formája –szépirodalmi / prózai és dokumentumszövegek –folyamatos és nem folyamatos szövegek • A közléshelyzet, az olvasási szituáció - Az olvasás-szövegértés képességét nem csupán a tanulmányi, iskolai, hanem változatos, valós élethelyzetekben mérték fel. Ez utóbbi helyzetekben, a mindennapi életben szokásos, praktikus célú olvasás is szerepelt, például egy háztartási gép használatának megértése. • Műveleti aspektusok –általános szövegértés, –információ-visszakeresés –szövegértelmezés, –a szöveg tartalmára, szerkezetére, illetve formai jegyeire való reagálás • A feladatok a mindennapi élet olvasási helyzeteit modellezik

9 Készítette: Kárpáti Andrea 9 Gondolkodási műveletek és olvasási helyzetek a PISA olvasás tesztben Személyes célú olvasás Közösségi célú olvasás Munka célú olvasásTanulás célú olvasás Másokkal való kapcsolat Saját maga Rokonok Barátok IsmeretlenTárgyak Munkatársak Vezetők Oktatók Szövegfel- használás Kíváncsiság Kapcsolattartás InformációszerzésTeendőkTanulás A szöveg tartalma Levelek Szépirodalom Életrajz „Csináld magad” könyvek és magazinok Térképek Hirdetmények Szabályok Programok Szórólapok Nyomtatványok Utasítások Kézikönyvek Időbeosztás Emlékeztetők Jelentések Táblázatok/grafikonok Szövegek Térképek Vázlatok Táblázatok Grafikonok

10 Készítette: Kárpáti Andrea 10 Matematika képességek a PISA 2000 vizsgálatban • Matematikai gondolkodási készség: pl. definíciók, tételek, feltételezések • Matematikai érvelési készség : pl. mit jelent egy matematikai bizonyítás • Modellezési készség: a modellezendő terület strukturálásától a modellkészítésen át a modellnek és eredményeinek kritikus értékeléséig • Feladatmegfogalmazó és feladatmegoldó készség különböző matematikai problémák felvetését, megfogalmazását és definiálását jelenti. • Ábrázolási készség: pl. matematikai elemek és helyzetek különböző ábrázolási formájának dekódolása, értelmezése • Jelképes, formális és technikai készség : pl. jelképes és formális matematikai nyelvezet dekódolása, a természetes nyelvvel való kapcsolatának megértése • Kommunikációs készség: írásban, szóban matematikai gondolatok közlése és megértése • Segédeszköz-használati készség (beleértve információtechnológiai eszközöket)

11 Készítette: Kárpáti Andrea 11 Természettudományok a pisa 2000 vizsgálatban A PISA-felmérés természettudományos területének tartalmi elemei Fő területekFő témakörökAlkalmazási területek Fizika és kémialégköri változások genetika biotechnológia egészség, betegség és emberi táplálkozás Élet és egészségkémiai és fizikai változások ökoszisztémák energiaátalakulások fizikai és biológiai rendszerek kölcsönhatásai fajok fennmaradása, fertőzések, szennyeződés Föld és környezet geológiai változások szerkezet és tulajdonságok (mágnesesség, vezetés) alak és működés (sejt, csontváz) élettani változások öröklődés a termőföld keletkezése és pusztulása energiafelhasználás anyagok használata hulladékmegsemmisítés időjárás és éghajlat (Vári et al., 2001)

12 Készítette: Kárpáti Andrea 12 A magyar tanulók eredményei •A magyar tanulók eredményei – a hajdani élvonalbeli teljesítményekkel ellentétben – mindhárom területen a nemzetközi átlag alatt maradnak •A résztvevő 32 ország rangsorában az olvasás tekintetében a •A matematikai műveltség szerint a , •A természettudományos műveltség eredményei alapján pedig a helyek valamelyikét foglalják el

13 Készítette: Kárpáti Andrea 13 Az iskolai műveltség magyar vizsgálata • között, az iskolában elsajátítható humán műveltség feltérképezésére, MTA Képességkutató Csoport – Szegedi Egyetem koordinálásával (szerk. Csapó, 2002) •Vizsgálati célok: a megértés mélysége, a tudás - reprezentáció helyessége, a konzisztencia, a szervezettség, a szemantikai gazdagság stb. •A vizsgálat komplexitását három dimenzió mentén jellemezhetjük: •az életkori (fejlődési) dimenzió •a minta mérete és összetétele •a változók száma és szervezettsége. • Mintavétel :„kultúrahordozó egység” ( culture bearing unit ) • Minta : , 7. és 11. osztályos szegedi tanuló

14 Készítette: Kárpáti Andrea 14 A vizsgálat mérőeszközei MotivációÉnkép Induktív gondolkodás (logika) Deduktív gondolkodás (logika) Kritikai gondolkodás Térszem- lélet Környezet- kultúra ÍzlésTörténelem szemlélet Angol alkalmazás Szöveg- alkotás Angol tesztIrodalom tesztTörténelem teszt Osztályzatok HÁTTÉRHÁTTÉR A tudás rétegeinek mérőeszközei a vizsgálatban (Csapó, 2002)

15 Készítette: Kárpáti Andrea 15 A műveltségvizsgálat néhány eredménye I. idegen nyelv •A 7. és 11. osztályosok angol nyelvi szintjét azonos hagyományos és kommunikatív feladatokon mérték fel (Bukta és Nikolov in szerk. Csapó, 2002) •Mért képességek: szókincs, a nyelvtani szerkezetek, olvasásértés és íráskészség •A hagyományos feladatokon lényegesen jobban teljesített mindegyik tanulócsoport, mint a kommunikatív feladatlapon.   •Az iskolában nagyobb hangsúllyal szerepel a nyelvtan és a szókincs gyakorlása, mint az életben használható kommunikatív, jelentésközpontú nyelvtudás. •Négy tanév alatt a becsült nyelvi fejlődés szerény mértékű – vö. ábra

16 Készítette: Kárpáti Andrea 16

17 Készítette: Kárpáti Andrea 17 A műveltségvizsgálat néhány eredménye II. történelemszemlélet •A tanulók többségét a „befogadó nemzeti identitás” jellemzi, s nyitottságuk az iskolai évek során erősödik •A „ kirekesztő identitás ” jeleit is észlelhetők – kevés ismeret a kisebbségek szerepéről a magyar történelemben és kortárs kultúrában •A történelemtanítás tematikája a 19. század és a 20. század társadalmi szükségleteit tükrözi, s nem a 21. századét. •Tananyagban főleg „ katonák és hadvezérek ”, nem a (világ)polgári léttel kapcsolatos műveltség és ismeret •Több szempontú ( multiperspektivikus ) elemzés  demokratikus önazonosság- építés  •Társadalmi információszerzés és feldolgozás eszközeinek megismerése •Kialakulnak az önálló következtetés, értékelés, véleményalkotás képességei (Szebenyi Péter és Vass Vilmos in szerk. Csapó, 2002)

18 Készítette: Kárpáti Andrea 18 A műveltségvizsgálat néhány eredménye III. Vizuális kreativitás és ízlés Az ízlés teszt összetevői : –Komplexitásigény –Konzervativizmus –Inkompatibilitás értékelése –Ábrázolóság-igény ("realizmus") –Pozitív jelentés értékelése –Narratívum értékelése –Dinamizmus értékelése –Konformitás: –Tömegművészet kedvelése: –Stíluspreferencia

19 Készítette: Kárpáti Andrea 19 A Térszemlélet teszt összetevői : –Vetületképzés –Rekonstrukció –Szerkezetlátás –2 dimenziós vizuális elképzelés –Alakzatok képzeleti transzformációja –Felismerés, megjelenítés –Téri konstrukció –Dinamikalátás

20 Készítette: Kárpáti Andrea 20

21 Készítette: Kárpáti Andrea 21 A konstruáló képesség fejlődésének vizsgálata A Környezetkultúra teszt kritériumainak pontszámai a 7. és a 11. évfolyamon

22 Készítette: Kárpáti Andrea 22 Az iskolai műveltség problémái •A tantervek alapját képező műveltségkép gyakran korszerűtlen •A magyar iskolarendszer nem sokoldalú, bővíthető állampolgári műveltséget ad, hanem a következő iskolafokra készít elő •Korai és merev specializáció – szakképzésben használhatatlan bizonyítványok •IEA Civic Education Study-hoz (Állampolgári ismeretek felmérése, ), 1999: –az állam demokratikus működésével kapcsolatos ismeretek a magyar diákoknál hiányosak •Történelmi és politikai ismeretek összefüggéseinek tudatosítása szükséges •A magyar követelményrendszert az életszerűség, gyakorlat- közeliség nemzetközi elvárásával kell összhangba hoznunk


Letölteni ppt "Készítette: Kárpáti Andrea 1 Az iskolai műveltség A program megvalósulását az Apertus Közalapítvány támogatta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések