Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS 2008. AUGUSZTUS 25-28. Az iskolai testnevelés és diáksport szerepe az egészségmegőrzésben Varga András Schulek Frigyes Kéttannyelvű.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS 2008. AUGUSZTUS 25-28. Az iskolai testnevelés és diáksport szerepe az egészségmegőrzésben Varga András Schulek Frigyes Kéttannyelvű."— Előadás másolata:

1 1 VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS AUGUSZTUS Az iskolai testnevelés és diáksport szerepe az egészségmegőrzésben Varga András Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola igazgató

2 2 Bevezető Nagy örömömre szolgál, hogy a VII. Nevelésügyi Kongresszus, amelyre 15 évet kellett várni a szervező bizottság és a tudományos bizottság javaslatára a programjába felvette az egészségre nevelést, a sportot és a testnevelést. Nagyon örülök annak, hogy a kongresszus a nevelést tekinti elsődlegesnek a programtervében. A nevelésnek egyik nagyon fontos területe az egészséges életmódra való nevelés.

3 3 Helyzetértékelés A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében a személyiség formálásában. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében a személyiség formálásában. A sportról szóló évi I. törvény szerint az állam feladata, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport, a testnevelés és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Történelmi korok felvázolása nélkül ismeretes, hogy hosszú út vezetett az antik görög gimnasztikától és versenyfelfogástól korunk testneveléséig. Magyarországi iskolák tanulmányi anyagának mindig is részét alkotta a fiatalság nevelésében a sporttevékenység. A test és a szellem művelése elválaszthatatlan volt a pedagógiai gondolkodásban.

4 4 Az iskolai testnevelés és sport az oktatás- nevelés rendszerében az egyetemes kultúra szerves részét képező testkultúra értékeinek átadásával járul hozzá a tanulók személyiségfejlesztéséhez. Ezért fontos szerepe van az általános és speciális mozgásműveltség közvetítésében az egészséges életmód kialakításában az egészséges életvezetés és értékítélet formálásában kiemelkedő értéket képvisel a tanulók szociális nevelésében (kapcsolatteremtő képesség, szolidaritás, tolerancia, fair play, stb.) motoros képességek fejlesztésében, karbantartásában az egészséges és kultúrált életmód esélyének megteremtésében

5 5 Az iskolai sport jelentősége, tartalma A társadalom minden korosztályának egészségmegőrzésével, egészséges életmódjának kialakításával sokkal intenzívebben kell foglalkoznunk. Mind a jelent, mind a közelebbi és távlati jövőt nézve nyilvánvaló, hogy az ifjúság egészségnevelése mindig kitüntetett szerepű. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre jobban elmozdultunk – vagy visszahúzódtunk – az iskola – az iskola irányába.

6 6 Ezzel az oktatásügy és az egészségügy feladatai is átstrukturálódtak. A gyerekek számára az iskolai, kollégiumi intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell tehát előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez nagy és közös felelőssége a jövőt alakítóknak.

7 7 Az elmúlt évek tapasztalatai, kedvező, illetve kedvezőtlen tendenciái alapján az e területtel foglalkozó szakaemberek felismerték ezt az igényt és lehetőséget. Kialakították a testnevelés és a sport megújításának koncepcióját. Ebből a szempontból legfontosabbnak a diáksportot jelölték meg, világosan látva, hogy a felnövekvő nemzedék egészséges életmódja, életvezetése erősen függ attól, hogy milyen a társadalom iskolai és diáksportja. A diákság mindenirányú felkészítésében a család mellett az alapvető felelősség az iskolarendszerre hárul. A szakemberek szerint szakmai megújulásra van szükség az edzett, egészségesebb tanulóifjúság nevelése érdekében. Emellett több és más feladatot kell elvégezni, valamint változtatni kell az eddigi gyakorlaton.

8 8 A szakemberek fontosnak tartják a testnevelési órák számának növelését, a mindennapos testedzés megoldását, a Nemzeti alaptantervben rögzített műveltségi anyag továbbfejlesztését, a helyi tantervbe iktatott testgyakorlási ágak mozgásanyagának és belső arányainak megváltoztatását az új igényekhez igazodva, a gyógytestnevelési iskolai feladatának ellátását éppúgy mint az iskolai sport változásaival kapcsolatos hatások közelebbi és távlati elemzését.

9 9 Az iskolai sport a kínálkozó intézményes szervezeti keretek és a fejlődéslélektani sajátosságok (versenyszellem, kortárscsoportok) miatt rendkívül nagy tömegeket képes megmozgatni. Jó szervezésével, kedvező működtetésével óriási lehet a hatása az iskolát, kollégiumot majdan elhagyó, felnőtté váló nemzedék életmódjának és értékrendjének kialakításában.

10 10 Az iskolai testnevelés és sport szervezeti keretei, szerepe és funkciói Az iskolai testnevelés és sport több pillére támaszkodik: a tanórai foglalkozásokra; a tanórán kívüli sportfoglalkozásokra; házibajnokságokra, iskolák közötti versenyére, diákolimpiai versenyekre, túrákra, téli-nyári táborokra, iskolai sportnapokra, stb. gyógytestnevelés (külön téma) Az iskolán kívüli diáksport fő mozgató rugója az iskolai sportkör vagy egyesület. Irányító szervezi a M.D.SZ. megyei és budapesti Diák Sportszövetségeket. Célkitűzései, feladatai évek óta nem változtak, azonban változtak a munkánkat befolyásoló keretfeltételek, lehetőségek.

11 11 Így például átalakult a sportirányítás, létrejött a Nemzeti Sporthivatal, majd megszűnt. Elkészült a nemzeti sportstratégia, ismét változtak a sportfinanszírozás forrásai, csatornái. Megalakult a Nemzeti Sporttanács melyben a diáksport képviseletét MTTOE és a MEFS elnökei látják el. A területi megyei közigazgatási átszervezések ez évben is érintették a megyei diáksport- szervezeteket. A diáksportról egyrészt mint egészségmegőrző, alakító tevékenységről, másrészt mint életmódkultúra részéről beszélhetünk.

12 12 Általánosan megfogalmazott sporttal kapcsolatos tények: A testnevelés és sport nemzeti ügy, tehát a diáksportban dolgozók célja a nemzet biológiai vagyonának fejlesztése, egészségének, fizikai állapotának, erkölcsi tartásának javítása. A sport egységes egész, részterületei egymással összefüggnek, kölcsönhatásban állnak. Az iskolasport természetes közege az iskola.

13 13 Az iskolai sport magában foglalja az oktatási és nevelési intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet éppúgy, mint az iskolán kívüli keretekben végzett testgyakorlást, testedzést és játékokat, túrákat, táborokat, mozgásos alkalmakat. A tevékenység mai szervezeti kereti: Az iskolai, kollégiumi sportkör (ISK) vagy A diák-sportegyesület (DSE). Az iskolai sport legkisebb szervezeti egysége a sportcsoport

14 14 A testnevelők és az iskolai sport Az iskolai sport szervezeti kereteinek megalkotásával, az iskolai sport szervezésével kapcsolatban a legfontosabb és hagyományos szerep az iskolai testnevelőké. A munka szakmai részével feltehetően mindegyikük szívesen és eredményesen tud foglalkozni. Szakmai fejlődést és minőségi javulást azonban könnyebb elérni úgy, ha a környezet ismeri és elfogadja céljaikat és nem közömbösen szemléli, hanem segíti azok megvalósulását. Tegyük tehát a sportot az iskolában, kollégiumban közüggyé! Az iskolai sport a testnevelő munkájának igen fontos közvetlen területe, melyben nemcsak alapoz, hanem újabb teret nyit a sportcélok megvalósításához. A kitűzött cél az, hogy az iskolai sport az iskolai feltételrendszerben, az oktatási-nevelési intézmény (esetleg jól megszokott) körülményei között működjön, szervezett sportolási lehetőséget biztosítson a diákoknak. E célok maradéktalan megvalósulása gyakran sok kívánnivalót hagy maga után.

15 15 Az iskolai sport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának, vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testedzést, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. A testnevelőnek ahhoz, hogy jól végezze a munkáját, nemcsak szaktanárnak kell lennie, hanem sportszervezői feladatokat is kell vállalnia. Ehhez támogatókat kell szereznie mind az iskolán belül, mind az iskolán kívül. Az iskolán belül az érintettek megegyezése a legfontosabb feladat, de fejlődést, minőségi javulást sokszor csak az iskola igazgatójának és tantestületének megnyerésével, külső támogatók segítségével lehet elérni.

16 16 Az iskolai testnevelés, az iskolai sport területei Az állam az egészséges életmód, a testi ügyesség, erő, a mozgásformák megismerését, a szabadidő hasznos eltöltését, a rekreáció kialakítását tűzi ki az intézményrendszer feladatául. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményeken belül: a kötelező tanórai foglalkoztatással, valamint a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Ebbe a tevékenységbe nem tartozik bele a gyógytestnevelés. A mindennapi testedzés lehetőségei egy részének biztosítását megoldhatja az intézmény saját szakköreinek, diákköreinek ilyen irányú tevékenységével, a másik részét az iskolai sportkör sportcsoportjainak működtetésével. Az intézményekben az iskolai testnevelésre és iskolasportra fordítható óraszámok meghatározása nehézséget jelent.

17 17 Milyen területen szükséges egyeztetniük a testnevelőknek? A NAT alapján kialakított helyi tantervben el kell fogadtatni a környezettel a megfelelőnek tartott tanórai testnevelési órák számát. A nem kötelező (választható) órakeret terhére ki kell alakítani azoknak a foglalkozásoknak a lehetőségét, óraszámát, amelyeket a kötelezően működtetett iskolai sportkör keretein belül használ fel a mindennapos testedzés biztosítás érdekében. A pedagógiai program részeként az intézmény testnevelési és sportrendszerét meg kell alkotni a helyi lehetőségeknek, igényeknek, sajátosságoknak megfelelően. A tanórai és a tanórán kívüli összes óraszámmal kell a mindennapos testedzési lehetőséget megoldani. Az iskolavezetéssel és a nevelőtestülettel el kell fogadtatni a pedagógiai programban a testnevelés (számunkra ma már egyértelmű) prioritását.

18 18 Az óraszámok mennyiségének meghatározásában csak „tól-ig” határokat ad a központi irányítás. Ebben kell az alkut megkötni az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel. Ugyanakkor a törvényi rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a fenntartó hozzájárulásával a tanórán kívüli nem kötelező óraszámot növeljük. Ebben az esetben a fenntartóval egyezkedhetünk, és persze iskolai támogatást is igényelhetünk. Ne feledjük el, hogy a fenntartónak is érdeke az iskolai, kollégiumi sportkörök működtetése. A helyi települések ünnepei, eseményei az iskolai bemutatókkal, versenyekkel színesíthetők. Ezzel minden esetben élnek is az önkormányzatok. Ez egyfajta elszámolás a választók felé, mely szerint látható, hogy a közpénzek jó helyre kerülnek, a gyermekek pedig hasznos dolgokkal töltik szabadidejüket.

19 19 Legszerencsésebb az a megoldás, amely a magasabb délelőtti óraszámokat (3) biztosítva, a tanórán kívüli óraszámokkal kiegészülve minden gyermek számára lehetővé teszi a rendszeres testedzést. Az iskolai testnevelés és sport jól elkülöníthető területekre osztható, s ennek megfelelően lehetőség van arra, hogy a feladatok meghatározása és körülhatárolása is megoldható legyen. Ezek a területek a kötelező mindennapi testedzés lehetőségei: A kötelező (tanórai) testnevelés: az iskolai testnevelés és sport megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat. Az iskolai sport: célja az iskolán belüli rendszeres versenyzés megteremtése, vetélkedések megoldása, az iskola sporthírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolához való ragaszkodásának segítése, túrázás, táborozás. Iskolai sportünnepélyek, sportnapok rendezése. Művészet és a sport kapcsolatáról előadások, kiállítások szervezése. Itt nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a tömegsport megfelelő működésén is.

20 20 Finanszírozási problémák Sajnos ma hazánkban nem érvényesül mindenhol az iskolasport valamennyi funkciója. A törvényi akaratban ma már ugyan egyértelműbb a rendszer felépítése, és a deklarációkban megfogalmazottak az elvárások, de az ehhez rendelt forráshiányos finanszírozás nem tudja megfelelően támogatni az iskolai sport fellendülését. Sajnos a 2006-os költségvetésben eltűnt a támogatás.

21 21 Az iskolasport szerepe, feladatai, lehetőségei A mai szűkös költségvetési helyzetben, illetve az iskolafenntartás joga és működtetése szellemének megfelelően, szinte minden fenntartónak a saját bevételéből kell kiegészítenie az iskolai költségvetést. Éppen ezért az az irányítási törekvés, hogy ez a terület kerüljön előtérbe, kapjon nagyobb hangsúlyt, máris megváltozik a pénzügyi támogatás önkormányzati szinten történő módosulásával. Ez azért jelent problémát, mert a gyengén finanszírozott sport területén újabb gyerekeket veszítünk el, olyanokat, akiket valamilyen nem tradicionális sportág megismertetésével, tömegsportrendezvénnyel tudnánk megnyerni, hogy mozogjanak, rendszeresen sportoljanak.

22 22 Az iskolai testnevelés és sport tevékenységterületeinek felosztása helyes, de ezek megvalósításának arányaiban felfedezhetők a diáksport anomáliái. A versenysport finanszírozása a diákkorosztályban jól működő társadalmi sportegyesületi háttér nélkül nincs biztosítva, akkor felborul a finanszírozási arány, nem marad megfelelő gazdasági háttér a tanulók szabadidős sporttevékenységének szervezésére, azaz forrásbővítő tevékenységre van szükség. Hangsúlyoztuk, hogy az iskolai sport tevékenységébe lehetőleg azokat is be kell vonni, akik sem társadalmi egyesületben, sem egyéb szakosztályban nem sportolnak. Az iskolai sportkörökben, diák- sportegyesületekben is folyik utánpótlás-nevelés, mivel a sporttevékenységnek, a testgyakorlásnak óhatatlanul eredménye az ügyesség és készség javulása. Így a korábban csak tömegsport szinten teljesítő gyerekek egy része versenyzővé érhet.

23 23 A versenysport utánpótlásához az iskolasport segítséget nyújt, de természetesen nem vállalhatja fel csak ezt a szerepet. Az utánpótlás nevelésének tervszerű folyamatként kellene működnie a társadalmi sportegyesületek irányítása alatt, amelyhez a diáksport csak a segítséget és utánpótlást adhatja.

24 24 Az iskolai sport és a versenysport kapcsolata Mivel célunk az, hogy az egészséges életmódra minél nagyobb tömegeket tudjunk nevelni, nem használhatjuk időnket, szellemi és anyagi energiáinkat arra, hogy a diáksport csak egy szűkebb, minőségi sportot kedvelő és űző réteg lehetősége legyen. A verseny-és minőségi sportban eredményes fiataloknak természetesen több igényük van mozgásra, gyakorlásra. Náluk ez nemcsak belső igény, hanem a már megmutatkozott tehetség kérdése is. A tehetség azonban sokszor lassan mutatkozik meg, ezért számunkra fontosabb, hogy a diákok szórakozást, érvényesülési lehetőséget találjanak a diáksport jó működése esetén.

25 25 Ennek hasznát és jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a sport bármilyen szintű művelése elősegíti a magabiztosságot, a jó fellépést, a kibontakozást, valamint az önmegvalósítást. Egyes elvárások sok esetben a sporttevékenység „tömegesítése” ellen hatnak. Az iskolavezetés, a szakmai körök, sokszor maguk az érintettek is hajlamosak a testnevelő munkájának minőségét csak a versenyeredmények alapján megítélni. Bármennyire is hibásnak tudható ez a szemlélet, jelenlétével számolnunk kell.

26 26 A diáksport jó színvonalú működése azonban e szemlélet lassan át is formálhatja, de még az ilyen elvárásoknak való „megfelelésben” is segítséget nyújthat. Szerencsére a NAT szellemisége más irányba mutat. Az intézmény pedagógiai programjában a helyi tantervben már más típusú felfogást érvényesíthet a testnevelő-munkaközösség. Az iskolasporton belül a szabadidős tevékenység és a versenysport helyes arányát és működését célszerű lenne jól megoldani. Ez azonban nehéz feladat és a jó megoldás szinte lehetetlen.

27 27 Biztosak lehetünk abban, hogy a helyes arány kialakítása a közvetlen társadalmi, gazdasági környezetben elfogadható és finanszírozható kompromisszum kérdése. Ez lehet rossz, ha hiányosak a tevékenységi területek, vagy a versenyeztetés felborítja a finanszírozás arányait, de a minőségi és tömegsport egymáshoz közelítése esetén – jó példák és minták sokasága mutatja – lehet jó is. Egymásra hatásuk miatt talán még szerencsés is. Ezek a kapcsolódások olyan társadalmi egyesületekben működhetnek jól, amelyek az adott iskolák sportköreinek kiválasztó, utánpótlás-nevelő tevékenységére alapoznak. Jó együttműködés és kölcsönös előnyök katalizátorként fejthetik ki hatásukat. Példák sokasága bizonyítja ezt.

28 28 A minőségi és tömegsport fejlesztésekor csak nagyon jó tömegsportalapokon lehet nagyon jó iskolai versenysportot működtetni, ezért ne feledkezzünk meg a helyes arányok kialakításáról mind a szakmai munkákban, mind a finanszírozásban. Ha jó megoldást tudunk találni, akkor nem kell feltétlenül e két területet egymástól elválasztani, egyiket a másik rovására előtérbe helyezni, így nem is fognak egymás rovására érvényesülni.

29 29 A testnevelők feladata az iskolai sportkörökben Az utóbbi években a társadalmi változások hatására kialakult az egyértelmű társadalmi elvárás az iskolai testneveléssel és sporttal kapcsolatosan. Ma már a környezet, a szolgáltatást igénybe vevők köre azt várja el az iskolai testneveléstől és sporttól, hogy kialakítsa a tanulók mozgáskészségét, elsajátíttassa a tantervi sportágak mozgásanyagát, kialakuljon a fiatalokban a sport iránti igény, rendszeresen mozogjanak, figyeljenek egészségükre, edzettségükre, őrizzék meg kondíciójukat, valamint elérkezve a felnőttkorba, erre neveljék és szoktassák gyermekeiket, környezetüket.

30 30 Ez az elvárás kiemelkedő jelentőséget ad az iskolai testnevelésnek és sportnak, mert a társadalmi változásokkal a testmozgások színterei is megváltoztak. Előtérbe került az úszás, a vízisport, a télisport, a szabadban végezhető rekreációs, szabadidős sporttevékenység. Ezek beépítése a tanítandó mozgásanyagba elkerülhetetlen. Minden testnevelőnek az intézmény által biztosított erőforrásokkal (pénz, eszköz, személy) úgy gazdálkodnia, hogy tevékenysége az iskolán túl a közvetlen környezetre is hasson. Mindezt az iskolai testnevelés és diáksport keretében kell végrehajtania.

31 31 Mindegy, hogy tanórai testnevelésről, tanórán kívüli sportról vagy (diák) versenysportról van-e szó, a célok, a feladatok ugyanazok. Szervezheti különféle módon az intézmény testnevelési, egészséges életmódra nevelési rendszerét, a lényeg, hogy a testnevelőnek minden területen feladatot kell vállalnia. Az oktatási törvény előírja az iskolai sportkör működtetését. A testnevelő tanárok a szorosan vett szakmai munkánál maradva sportcsoport-vezetői vagy magasabb funkciókat is vállalhatnak. Csak azt nem tehetik meg, hogy kivonják magukat a tanórán kívüli diáksport működtetése alól, és e fontos színteret kihasználatlanul hagyják. A testnevelés és a sport ügyét intézményi szinten kezelve menedzselniük, fejleszteniük kell. Így az iskolai sportkörök munkájában meghatározó szerepet töltenek be.

32 32 Összegzés A diáksport jelenlegi helyzetéről elmondható, az állam központi forrásai 1990 óta nem tartottak lépést a területre szükséges feladatok ellátásával, különösen ami a középszintű megyei, területi finanszírozást érinti. Ezáltal a rendszer alapjai sérültek és fokozatosan gyengültek. Ezt csak részben pótolták, pótolják az önkormányzati feladatellátások, de arányuk mára egyértelműen döntővé vált a diáksport finanszírozási területén. Aggasztó folyamat indult meg az Stv. többszöri módosítása, valamint az önkormányzatok fokozatos elszegényedése miatt, a megyei-területi sportigazgatóságok átalakultak, megszűntek és ezzel együtt a diáksport ellátása is sérült, mely új kihívás az MDSZ számára. Részben a fentiek, de ezek mellett általánosan a testnevelő tanárok képzési, a pedagógusok egzisztenciális helyzete, valamint a társadalmi változások együttes hatásai eredményeként mára a testnevelők többsége nem aktív munkása a tanórán kívüli foglalkoztatási rendszernek, az ezekben aktívan dolgozók átlagéletkora év közötti.

33 33 Problémakatalógus és javaslatok Az iskolai sportkörökre egyre nagyobb teher és felelősség hárul, mivel az egyesületek száma csökken, a sportolás színtere az iskola marad. A szakszövetségek által igazolt versenyzők létszáma drasztikusan csökken, a sportolási lehetőségek nagyobbrészt az oktatási intézményekre korlátozódik a tanulók számára. Az egyesületek ISK-k finanszírozása problémái továbbra is gondot jelentenek. A versenyeztetési kiadások a szülőkre és a tanulókra hárulnak (utazás, nevezés, díjazás, stb.) A tanárok kísérési díja, hétvégi elfoglaltsága, annak díjazása megoldatlan.

34 34 A kezdő, illetve fiatalabb testnevelő tanári korosztály nem minden esetben vállalja a hétvégi plussz feladatokat. Az intézményekben több esetben ütközésbe kerülnek a tanárok, ha a diákokat utolsó órákról el kell kérni versenyzéshez. Különben a kiírt időpontra nem érnének a verseny színhelyére. Fontosnak tartom, hogy más szakos kollégák is aktívan részt vegyenek az iskola sportéletében. A mindennapos testnevelés, illetve a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása elengedhetetlen feladat az intézmények számára.


Letölteni ppt "1 VII. NEVELÉSÜGYI KONGRESSZUS 2008. AUGUSZTUS 25-28. Az iskolai testnevelés és diáksport szerepe az egészségmegőrzésben Varga András Schulek Frigyes Kéttannyelvű."

Hasonló előadás


Google Hirdetések