A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10.

Az előadások a következő témára: "A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10."— Előadás másolata:

1 A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10.

2 Mentális helyzet: ülünk a probléma- halmaz tetején (és?) A világban ma semmi új nincs: a)probléma-halmaz tetején ülünk b)A működés- képtelenség veszélye állandósul c)Nincs új, stratégiai gondolat, nincs jövőkép

3 Az új paradigma definiálása ép testben ép lélek ép lélekben ép test ép test ép testben és lélekben ép tudat és ép szellem ép tudatban és szellemben ép lélek és test

4 A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munka- idő kísérő, mellékes időrésze, hanem ennél több, így a szabadidőnek a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenziója, időtartama van, ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt. Különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt. Különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. A jövő egyik feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő

5 Az új és komplex térdefinícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelés, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő (poszt)piac A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú poszt-piacon) a szabadidő önálló gazdasága- társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység

6 Stratégiai mátrix: a vertikális célcsoportok A. részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában B. kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program C. közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program D. egészségmegőrzés-, és fejlesztés, új életminőség program E. a sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés F. sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése G. sport és szabadidős oktatási-képzési program H. fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése I. új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés J. új szabadidő kultúra és kultúra-fejlesztés

7 Stratégiai mátrix: a horizontális célcsoportok K. TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁS- FEJLESZTÉS L. KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE M. LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE N. TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS O. INTÉZMÉNY- FEJLESZTÉS

8 Hosszú távú cél (2020-ig) A sport-kistérségeknek és a kistérségi sportstratégiának öt hosszú távú célja lehet: a) az európai és a nemzeti sportstratégiára építve minden magyarországi kistérség legyen a sport és a szabadidő kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program, b) minden kistérségben párhuzamosan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenységet fejlesztő közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések; c) minden kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények; d) a tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását; e) összefoglalva: a húszas években minden kistérség ne csak az értelmes munkára, hanem az értelmes szabadidő eltöltésére is lehetőséget és életminőség-esélyt teremtsen minden polgárnak és közösségének.

9 Mentális program: sport- és szabadidő szervezőként mit seperjünk össze? Azokat az érzéseket, amelyek elveszik a kedvünket Azokat a gondolatokat, amelyek akadályozzák cselekedeteinnket Azokat a jövőterveket, amelyeket az új idő kiselejtezett

10 Kiemelt kistérségi sport- és szabadidős feladatok (2007-2010) 1.1.1.1. Kistérségi sport- és szabadidős stratégia, s operatív program készítése (Minden sportkistérségben, s minél több kis-térségben szülessenek meg a sport és szabadidős stratégiák) 2.2.2.2. A sport és szabadidős tevékenységek kistérségi irányításának megszervezése (Mindenhol tekintsék át a sportirányítás helyzetét és fogadjanak el egy többlépcsős fejlesztési tervet. 3.3.3.3. Kistérségi sport- és szabadős intézmények erősítése, újak tervezése (Minden sportkistérségben hozzák létre vagy erősítsék meg a kistérségi feladatokat ellátó sport és szabadidős intézményeket.) 4.4.4.4. Minden kistérségben a közösségi sport (a sportoló nemzet kistérségi program) intenzív támogatása (Mindenhol egyaránt kapjon prioritást a kistérségi szintű versenysport és közösségi sport fejlesztése.) 5.5.5.5. Kistérségi sportinformációs rendszerek, a sporttudás hálózatok és a kistérségi sport- és szabadidős portálok fejlesztése (Épüljön ki teljesen – a nemzeti sportinformációs rendszerhez is kapcsolódó – kistérségi sportinformációs rendszer.)

11 B. kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program B. 1. Világbajnokokat a kistérségi versenysportból program A kistérségek többségében úgy fejlesszük a versenysportot, hogy minden kistérségből emelkedjenek ki olyan (jól menedzselt) versenyzők, akik rangos világversenyeken bajnokok vagy helyezettek lesznek; ennek érdekében a nevelő sportegyesületek állami támogatása javuljon; B. 2. A versenysportot támogató kistérségi utánpótlás nevelés projektje A sport-kistérség elsősorban a sportolók utánpótlásában jeleskedhet; ezért a kistérségekben a kisebb-nagyobb egyesületek, klubok a fiatal versenyzők nevelésében és felkészítésében érhetnek el átütő eredményeket; az utánpótlás nevelés nemcsak figyelmet, hanem tudáskoncentrációt követel; B. 3. Kistérségi sport és szabadidős központok építése projekt Fokozatosan egyre több kistérségben épüljenek meg állam és/vagy pályázati források segítségével olyan komplex, multifunkcionális sport és szabadidős intézmények, amelyek egyaránt szolgálják a kistérségi versenysportot és közösségi sportot; a fontosabb kistérségi sportintézmények felújítása, fejlesztése kapjon több segítséget; B. 4. Sport-kistérségi modellkísérle- tek indítása projekt Évente négy-öt kistérségben koncentrált, sokoldalú, egymástól is eltérő programú sport-kistérségi modellkísérleteket indítsunk, amelyeket az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások, az egyesületek és a civil közösségek egyaránt támogatnak; B. 5. Út az olimpiáig projekt Élsportolók és utánpótlás-korú gyermekek találkozója a pekingi (és minden későbbi) olimpia jegyében. Az élsport példamutató hatása erősödjön a kistérségi versenysport fejlődésére; intézményesen kínáljunk sportolói életutakat, magatartás mintákat;

12 C. közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program C. 1. Közösségi (hálózati jellegű) sport- reneszánsz projekt Kistérségekként egyedi és különleges szabadidős kistérségi programok és sport- tevékenységek kibővítése, hálózatba szerveződése, a sport- és szabadidős intézmények fejlesztése (lásd például az OLLÉ műfüves pályaépítési programot) C. 2. Kistérségi közösségi sportolimpia projekt Minden kistérségben a helyi hagyományos sportágakban, az aktívan űzött verseny- sportokban évenként nyári/téli olimpia rendezése gyermek, ifjúsági, senior férfi és női kategóriákban; esetleg országos döntő és/vagy bemutató is; C. 3. Családi sport és szabadidő (civil-háló) projekt Kistérségekben a közösségi sportot szervező civil- csoportok támogatása, civil háló önszervezésének támogatása, a családi sport presztízsének erősítése, a családi sportokhoz szükséges sport- eszközök elterjesztése, kistérségi családi sportrendezvénye k és szabadidős programok szervezése; C. 4. Kistérségi komplex táboroztatási program Minden kistérségben folyamatosan rendezzenek nyári (és nemcsak nyári) egy vagy két hetes táborozásokat és hétvégeket, főként fiataloknak, de a senior korosztályoknak is; prioritást a komplex táborok kapnak; C. 5. Közösségi futó- és más pályaépítési projekt Kistérségekként vagy mikro- térségekben épüljenek olyan közösségi (családi, civil) futópályák, korcsolyapályák, lábtenisz pályák, szabadidős pályák, gördeszka pályák,stb., amelyek télen- nyáron, jó vagy rossz időben egyaránt használhatók;

13 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 1. A sport és szabadidős kistérségi stratégia kész, hozzáférhető, használható. A minisztériumok közül elsőként az ÖTM Sport szakállamtitkárság készített a kistérségeknek konkrét tervezési és fejlesztési módszertani könyvet, A könyv lehetővé teszi, hogy minden kistérségnek legyen – magas színvonalú! - sport és szabadidős jövőképe, stratégiája és operatív programja,

14 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 2. Lehetővé teszi, hogy a kistérségekben prioritást kapjon a sport és szabadidős fejlesztés (megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s a sport és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a társadalom alsó szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni) A sport és szabadidő fejlesztésben komplex stratégiai rendszert dolgoz ki a vertikális és horizontális célcsoportok megfogalmazásával Szellemileg és módszertanilag támogatja a kistérségi sport-információs rendszerek létrejöttét és működését (a sportinformációs rendszer egyúttal társadalom- és tevékenységszervező erő is), Rendszerve szervezve hetvenöt projektjavaslatot ajánl fejlesztési készletnek (minden kistérség megfelelő célokat választhat magának a felvázolt célkészletből),

15 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 3. Segíti a sport és a szabadidő világában és a kistérségek társadalmában a hálózati szerveződést (napirenden van a hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, s a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre), Újragondolja a lokális szintű sport és szabadidő fejlesztés elveit, fogalmait (szinte minden eddigi fogalmat újraértelmez, például a tömegsport helyett közösségi sportban gondolkodik), A sport és szabadidős tevékenység és kultúra elveit és feladatait továbbfejleszti a tudástársadalom követelményei szerint, Azonnal válaszolt az Európai Unió sporttal foglalkozó Fehér Könyvére, s ennek célkitűzéseihez illeszti programját (a sport Fehér Könyvét végiggondolva alakította ki a sportkistérségek programját).

16 Mit doboltassunk ki? Az (intelligens) szabadidő gazdaság és társadalom a jövő A szerethető és lakható (település és kistérség nagyságú) közösség mindenkinek hiányzik A megyében egy vagy több kistérségben teremtsük újjá a világunkat a sport- és szabadidő fejlesztéssel Az új paradigma elvei sorvezetőt kínálnak Kezdjük a munkát a kistérségi stratégia elkészítésével

17 Ha a probléma-halmazt jobban megnézzük: ez út felfelé

18 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba www.vargacsaba.hu www.metaelmélet.hu www.stratégiakutato.hu www.inco.hu vargacsaba@vargacsaba.hu