Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10."— Előadás másolata:

1 A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, április 10.

2 Mentális helyzet: ülünk a probléma- halmaz tetején (és?) A világban ma semmi új nincs: a)probléma-halmaz tetején ülünk b)A működés- képtelenség veszélye állandósul c)Nincs új, stratégiai gondolat, nincs jövőkép

3 Az új paradigma definiálása ép testben ép lélek ép lélekben ép test ép test ép testben és lélekben ép tudat és ép szellem ép tudatban és szellemben ép lélek és test

4 A szabadidő egyrészt már nem pusztán a munka- idő kísérő, mellékes időrésze, hanem ennél több, így a szabadidőnek a munkaidővel azonos rangú, önálló idődimenziója, időtartama van, ismételten kiemelt jelentősége van és marad a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt. Különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. a lelkiállapotnak, a mentális kapacitásnak, a lelki-tudati fejlődésnek. A sportolás nem csak az idő (szabadidő) függvénye, így a valódi szabadidő attól függ, hogy társadalmilag garantált-e a szabad tér, méghozzá a munka- és szabadidőben egyaránt. Különösen akkor, ha a fejlettebb társadalmakban a szabadidő mértéke és fontossága megnő. A jövő egyik feltétele: a tág és minőségi szabad tér és szabad idő

5 Az új és komplex térdefinícióból következik, hogy a kistérség nemcsak munkatér (termelés, gazdálkodási tér) és munkaerőpiac, hanem szabadidő tér és szabadidő (poszt)piac A tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában (vagy inkább azt mondhatnánk, hogy valamilyen új típusú poszt-piacon) a szabadidő önálló gazdasága- társadalma részben piaci/posztpiaci tevékenység marad, részben pedig nem piaci jellegű, önkéntes, egyéni és kisközösségi szabad teret/időt teremtő polgári tevékenység

6 Stratégiai mátrix: a vertikális célcsoportok A. részvétel a regionális, nemzeti és globális sport világában B. kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program C. közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program D. egészségmegőrzés-, és fejlesztés, új életminőség program E. a sport révén a kistérségi tudástársadalomban közösség-fejlesztés F. sport- és szabadidő-gazdaság fejlesztése G. sport és szabadidős oktatási-képzési program H. fenntartható fejlődés és a sportprogram összefűzése I. új mentalitás a sportban, s mentalitás-fejlesztés J. új szabadidő kultúra és kultúra-fejlesztés

7 Stratégiai mátrix: a horizontális célcsoportok K. TUDÁS- ÉS GONDOLKODÁS- FEJLESZTÉS L. KISTÉRSÉGI TUDAT FEJLESZTÉSE M. LOKÁLIS DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE N. TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉS O. INTÉZMÉNY- FEJLESZTÉS

8 Hosszú távú cél (2020-ig) A sport-kistérségeknek és a kistérségi sportstratégiának öt hosszú távú célja lehet: a) az európai és a nemzeti sportstratégiára építve minden magyarországi kistérség legyen a sport és a szabadidő kistérsége, valamint ennek érdekében minden kistérségben szülessen meg a kistérségi sportstratégia és operatív program, b) minden kistérségben párhuzamosan fejlődjön a versenysport és a szabadidős tevékenységet fejlesztő közösségi sportélet, a kistérségi szabadidős programokban élvezzenek prioritást a családok, a civil egyesületek és a kistérségi közösségi sportfejlesztések; c) minden kistérségben jöjjenek létre a sport- és szabadidős önkormányzati irányító testületek, menedzser szervezetek, s a sport- és szabadidős tevékenységet koordináló sport- és szabadidős intézmények; d) a tudástársadalom korszakában a versenysport és a közösségi sport egyaránt fejlessze a tudásokat, az egyének egészségét, a közösségek kohézióját, a kistérség kultúráját, s a polgárok mentalitását; e) összefoglalva: a húszas években minden kistérség ne csak az értelmes munkára, hanem az értelmes szabadidő eltöltésére is lehetőséget és életminőség-esélyt teremtsen minden polgárnak és közösségének.

9 Mentális program: sport- és szabadidő szervezőként mit seperjünk össze? Azokat az érzéseket, amelyek elveszik a kedvünket Azokat a gondolatokat, amelyek akadályozzák cselekedeteinnket Azokat a jövőterveket, amelyeket az új idő kiselejtezett

10 Kiemelt kistérségi sport- és szabadidős feladatok ( ) Kistérségi sport- és szabadidős stratégia, s operatív program készítése (Minden sportkistérségben, s minél több kis-térségben szülessenek meg a sport és szabadidős stratégiák) A sport és szabadidős tevékenységek kistérségi irányításának megszervezése (Mindenhol tekintsék át a sportirányítás helyzetét és fogadjanak el egy többlépcsős fejlesztési tervet Kistérségi sport- és szabadős intézmények erősítése, újak tervezése (Minden sportkistérségben hozzák létre vagy erősítsék meg a kistérségi feladatokat ellátó sport és szabadidős intézményeket.) Minden kistérségben a közösségi sport (a sportoló nemzet kistérségi program) intenzív támogatása (Mindenhol egyaránt kapjon prioritást a kistérségi szintű versenysport és közösségi sport fejlesztése.) Kistérségi sportinformációs rendszerek, a sporttudás hálózatok és a kistérségi sport- és szabadidős portálok fejlesztése (Épüljön ki teljesen – a nemzeti sportinformációs rendszerhez is kapcsolódó – kistérségi sportinformációs rendszer.)

11 B. kistérségi versenysport fejlesztése – kistérségi sportnemzet program B. 1. Világbajnokokat a kistérségi versenysportból program A kistérségek többségében úgy fejlesszük a versenysportot, hogy minden kistérségből emelkedjenek ki olyan (jól menedzselt) versenyzők, akik rangos világversenyeken bajnokok vagy helyezettek lesznek; ennek érdekében a nevelő sportegyesületek állami támogatása javuljon; B. 2. A versenysportot támogató kistérségi utánpótlás nevelés projektje A sport-kistérség elsősorban a sportolók utánpótlásában jeleskedhet; ezért a kistérségekben a kisebb-nagyobb egyesületek, klubok a fiatal versenyzők nevelésében és felkészítésében érhetnek el átütő eredményeket; az utánpótlás nevelés nemcsak figyelmet, hanem tudáskoncentrációt követel; B. 3. Kistérségi sport és szabadidős központok építése projekt Fokozatosan egyre több kistérségben épüljenek meg állam és/vagy pályázati források segítségével olyan komplex, multifunkcionális sport és szabadidős intézmények, amelyek egyaránt szolgálják a kistérségi versenysportot és közösségi sportot; a fontosabb kistérségi sportintézmények felújítása, fejlesztése kapjon több segítséget; B. 4. Sport-kistérségi modellkísérle- tek indítása projekt Évente négy-öt kistérségben koncentrált, sokoldalú, egymástól is eltérő programú sport-kistérségi modellkísérleteket indítsunk, amelyeket az állam, az önkormányzatok, a vállalkozások, az egyesületek és a civil közösségek egyaránt támogatnak; B. 5. Út az olimpiáig projekt Élsportolók és utánpótlás-korú gyermekek találkozója a pekingi (és minden későbbi) olimpia jegyében. Az élsport példamutató hatása erősödjön a kistérségi versenysport fejlődésére; intézményesen kínáljunk sportolói életutakat, magatartás mintákat;

12 C. közösségi sport- és szabadidő önfejlesztés – kistérségi sportoló nemzet program C. 1. Közösségi (hálózati jellegű) sport- reneszánsz projekt Kistérségekként egyedi és különleges szabadidős kistérségi programok és sport- tevékenységek kibővítése, hálózatba szerveződése, a sport- és szabadidős intézmények fejlesztése (lásd például az OLLÉ műfüves pályaépítési programot) C. 2. Kistérségi közösségi sportolimpia projekt Minden kistérségben a helyi hagyományos sportágakban, az aktívan űzött verseny- sportokban évenként nyári/téli olimpia rendezése gyermek, ifjúsági, senior férfi és női kategóriákban; esetleg országos döntő és/vagy bemutató is; C. 3. Családi sport és szabadidő (civil-háló) projekt Kistérségekben a közösségi sportot szervező civil- csoportok támogatása, civil háló önszervezésének támogatása, a családi sport presztízsének erősítése, a családi sportokhoz szükséges sport- eszközök elterjesztése, kistérségi családi sportrendezvénye k és szabadidős programok szervezése; C. 4. Kistérségi komplex táboroztatási program Minden kistérségben folyamatosan rendezzenek nyári (és nemcsak nyári) egy vagy két hetes táborozásokat és hétvégeket, főként fiataloknak, de a senior korosztályoknak is; prioritást a komplex táborok kapnak; C. 5. Közösségi futó- és más pályaépítési projekt Kistérségekként vagy mikro- térségekben épüljenek olyan közösségi (családi, civil) futópályák, korcsolyapályák, lábtenisz pályák, szabadidős pályák, gördeszka pályák,stb., amelyek télen- nyáron, jó vagy rossz időben egyaránt használhatók;

13 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 1. A sport és szabadidős kistérségi stratégia kész, hozzáférhető, használható. A minisztériumok közül elsőként az ÖTM Sport szakállamtitkárság készített a kistérségeknek konkrét tervezési és fejlesztési módszertani könyvet, A könyv lehetővé teszi, hogy minden kistérségnek legyen – magas színvonalú! - sport és szabadidős jövőképe, stratégiája és operatív programja,

14 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 2. Lehetővé teszi, hogy a kistérségekben prioritást kapjon a sport és szabadidős fejlesztés (megérett a helyzet és az idő arra, hogy a kistérségek többsége, később mindegyike a sport és a szabadidős sportolási tevékenységet prioritásnak tekintse, s a sport és a szabadidős kultúra eljutott oda, hogy a társadalom alsó szintjén, a kistérségekben elkezdje önmagát újraépíteni) A sport és szabadidő fejlesztésben komplex stratégiai rendszert dolgoz ki a vertikális és horizontális célcsoportok megfogalmazásával Szellemileg és módszertanilag támogatja a kistérségi sport-információs rendszerek létrejöttét és működését (a sportinformációs rendszer egyúttal társadalom- és tevékenységszervező erő is), Rendszerve szervezve hetvenöt projektjavaslatot ajánl fejlesztési készletnek (minden kistérség megfelelő célokat választhat magának a felvázolt célkészletből),

15 Mi az új a kistérségi sport és szabadidő stratégiában? 3. Segíti a sport és a szabadidő világában és a kistérségek társadalmában a hálózati szerveződést (napirenden van a hálózati jellegű építkezés, hiszen a sport- és a szabadidő világában (is) a kistérségeken belül, s a kistérségek között egyre több szakmai és civilháló jöhet létre), Újragondolja a lokális szintű sport és szabadidő fejlesztés elveit, fogalmait (szinte minden eddigi fogalmat újraértelmez, például a tömegsport helyett közösségi sportban gondolkodik), A sport és szabadidős tevékenység és kultúra elveit és feladatait továbbfejleszti a tudástársadalom követelményei szerint, Azonnal válaszolt az Európai Unió sporttal foglalkozó Fehér Könyvére, s ennek célkitűzéseihez illeszti programját (a sport Fehér Könyvét végiggondolva alakította ki a sportkistérségek programját).

16 Mit doboltassunk ki? Az (intelligens) szabadidő gazdaság és társadalom a jövő A szerethető és lakható (település és kistérség nagyságú) közösség mindenkinek hiányzik A megyében egy vagy több kistérségben teremtsük újjá a világunkat a sport- és szabadidő fejlesztéssel Az új paradigma elvei sorvezetőt kínálnak Kezdjük a munkát a kistérségi stratégia elkészítésével

17 Ha a probléma-halmazt jobban megnézzük: ez út felfelé

18 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! Varga Csaba


Letölteni ppt "A sport és szabadidős kistérségi stratégia Varga Csaba szociológus, c. egyetemi docens, Stratégiakutató Intézet elnöke Veszprém, 2008. április 10."

Hasonló előadás


Google Hirdetések