Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabadidő pedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabadidő pedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK."— Előadás másolata:

1 Szabadidő pedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK

2 A sportpedagógia tudományelméleti alapjai •Sportpedagógia és sporttudomány •Sportpedagógia és neveléstudomány •Interdiszciplinaritás •Sportpedagógiai alapfogalmak •Kutatásmódszertani alapvetések

3 A tudománnyá válás •A tudomány fejlődés belső tendenciája: - eredmény + tapasztalat = elméletképzés. •A külső társadalmi hatások - fogadókészség. • Minden tudomány valamely kultúrterület szellemi leképezésére szolgáló eszmerendszer. •A kultúra azon képességek, teljesítmények, társadalmi intézmények összessége, amelyek megkülönböztetik az embert az állatvilágtól és amelynek révén a történelem folyamatában természeti állapotából kiemelkedett. Tárgyiasult formában társadalmilag továbbadott képességek és tapasztalatok együttese. •A testkultúra az egyetemes kultúra organikus része, az ember egészségügyi kultúrájának egy részét és mozgáskultúráját foglalja magában.

4 A sport, ill. a sporttudomány •A sport jellemzői alapján a modern társadalom életstílusához hozzátartozik, kiváltképpen a szabadidő keretében kifejtett tartalmával és különösképpen a tömegkommunikációs eszközök közvetítésének segítségével. •Széles értelemben a sporttudomány gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a különböző sport előtagú, un. szubdiszciplinákat. - sporttevékenység, mint az emberi mozgás, fizikai aktivitás, mint élet-, kultúr- és társadalomi jelenség. •Szűkebb értelemben a sport általában a teljesítménysportra, versenysportra értendő.

5 Az önálló sporttudomány •Az emberi társadalom egyetemes kultúrájának részterületeként, a testkultúrának leképzésére szolgáló eszmerendszer. •Tárgya, az ember cselekvőképességének és teljesítménynövelő fizikai képességének vizsgálata az elmélet és a sportgyakorlat továbbfejlesztése céljából, új összefüggések feltárása. •Célja, a társadalom testkultúrális értékeinek gyarapítása, ezek segítségével az egyének, és ezen keresztül a társadalom totális fejlődésének elősegítése. •Tudományos jellege: - multidiszciplináris - multikultúrális - holisztikus szemléletű - integráló, feltáró, rendszerező, normatív - fejlesztő (növelő, művelő, nevelő) - elmélet és gyakorlat fejlesztés.

6 Orvosi, természettudományi alapok sportbiológia sportorvostan sportbiomechanika sporttechnika Társadalom és magatartás és Politikai, gazd.tud. neveléstudományi alapok alapok sportantropológiasportpolitika sportpszichológiasportjog sportpedagógiasportgazdaságtan sportszociológiasportmenedzsment Kultúrelméleti alapok sporttörténet ősszehasonlító sporttudomány sportinformatika sportfilozófia

7 Sportvonatkozású tématerületek mozgás sportjáték edzés a sportban oktatás a sportban (didaktika) sportoktatási sportoktatás a sportoktatás tanuláselméletek sportoktatás gyakorlat tudomány elméletei a sportban gyakorlat Sportközeli tématerületek (példák) célok személyek hivatásterületek szabadidősportoknők sportjasporteszközök egészségsportok idősek sportja élsport

8 Sporttudomány - sportpedagógia •A sportpedagógia a sporttudomány egy sajátos pedagógiai aspektusa ( a sport mint emberi teljesítménynövelő tevékenység, eleve művelő, nevelő jellegű). •A sportpedagógia a sporttudomány önálló szubdiszciplínája (határtudomány a sporttudomány és a neveléstudomány között). •A sportpedagógia a neveléstudományhoz, a sportban rejlő pedagogikum révén kapcsolódik. •A személyiség a tevékenységben, a tevékenység által fejlődik. •A sport igényli és lehetővé is teszi a sportoló ember öntevékenységét. •A sportpedagógia – pedagógiai jellegű tudomány, amelynek tárgya a sport, a sportolásban résztvevő. •A sportpedagógia kutatási célja a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémák megoldása.

9 Neveléstudomány - sportpedagógia •A pedagógia általános legátfogóbb törvényszerűségeinek, elveinek alkalmazása. •A sportoló személyiségének sokoldalú, céltudatos és tervszerű fejlesztése (nevelése). •Csak a sportra jellemző sajátos pedagógiai helyzetekre vonatkozó pedagógiai problémák összefüggéseinek, törvényszerűségeinek és megoldásainak feltárása. •Anyagi és szellemi jellegű értékeket termel. •Szocializációs folyamatot segít elő. •Az egyén mozgáskultúráját, viselkedéskultúráját fejleszti. •Az egyén és a társadalom egészségi állapotának színvonalát növeli. •Teljesítőképesség növelő, általános és egyedi szinten. •A versenyképesség fejlesztését segíti elő.

10 A sportpedagógia feladata •A személyiség fejlesztésének egy igen jelentős színterén a sporttevékenységben felmerülő pedagógiai problémákra az általános pedagógia járt útjain haladva, évezredes tapasztalatait, tudományos eredményeit felhasználni. •A sporttevékenység megfigyeléséből, elemzése segítségével olyan új pedagógiai konzekvenciák megállapítása, melyeknek segítségével új, a sport speciális helyzeteire jellemző pedagógiai összefüggések feltárásához juthatunk. •Definiálva: a sportoló felkészítésének folyamatában érvényesülő pedagógiai törvényszerűségek, elvek, tényezők tudományos igényű feltárása, elemzése, rendszerbe foglalása; ezek alapján sajátos pedagógiai követelmények, eljárások meghatározása.

11 Sportpedagógiai alapfogalmak •Mozgás, mozgásos/fizikai aktivitás, mozgásos cselekvés •Testgyakorlás, testi nevelés, testnevelés, játék, sport •Egészség, jó közérzet, fittség

12 •Az egészségkultúra és a testkultúra alapfogalma – egyben értékkategóriája - a mozgásos aktivitás. •Testi jelenség, általában aktivitást jelent - szenzomotoros kutatás: kommunikációs képződmény, amely az ember és a környezete közötti információcsere és szabályozás által keletkezik. - a biomechanika az izületi mozgásokat vizsgálja, mint belső változások - jelenségtan a magatartás külső megjelenéseként kezeli a mozgást, amely a viselkedés egy formája - sportpszichológia a mozgásos cselekvést pszichomotoros összefüggésben vizsgálja (motiváció, terv, döntés, végrehajtás, visszajelzés stb.). •mozgás képzés > képességfejlesztés •mozgásfejlesztés > szenzomotoros folyamatok •mozgás nevelés > képzési eszköz, ill. mozgásra nevelés

13 •A testgyakorlás céltudatos emberi tevékenység a testgyakorlatok ennek a fejlesztő folyamatnak az eszközei. •A testi nevelés a szélesebb értelmezésű személyiségfejlesztés részeként, a nevelés feladatrendszerén belül, a fizikumra hangsúlyozott hatásrendszert jelenti, ami rendszeres, céltudatos, tervszerű nevelő célú hatásrendszer. •A testnevelés alatt pedagógiailag átgondolt, tantervileg megformált, didaktikailag felépített, módszertanilag kimunkált tantárgyat értünk. •A játék alapvető mozgásos jelenség, szervezett cselekvések egy speciális játékideál általi összehangoltsága (dologi struktúrákkal, társas magatartásmódokkal jellemezhető és szabályokhoz kötött). •A sport társadalmi, kulturális jelenség, amely önként vállalt, jellemzője a céltudatosság. Tágabb értelemben szórakoztató időtöltés, amely növeli az ember mozgáskultúráját, szűkebb értelemben az előbbi tevékenység rendszeres, versenyszerű űzése a teljesítménynövelés céljából.

14 •Az egészség alapvető értékkategória az emberi életminőséget javítani szándékozó minden tudományágban, a sportpedagógiában az egészség célérték is egyben. •A szervek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jólét, egyensúlyi állapot, melynek fenntartása a kibillenés megelőzését (prevenció), folyamatos karbantartását (rekreáció) igényel - instabil tényező. •A tökéletes közérzet az egészség összetevőinek harmóniája: - életvitel, munka – pihenés aránya, szórakozás - aerob edzettség, egészséges táplálkozás, testápolás - élvezeti szokások, nemi élet - társas kapcsolatok, világnézet, vallás. •A fitnessz általánosságban jelzi az ember életképességét, mint aktuális állapotot valamely adott cselekvés elvégzéséhez. Minden személyiségdimenzióban, minden cselekvésterületen megjelenik. A sportban jelentős a testi ill. a motorikus fitnessz.

15 Az ember mint társadalmi és természeti lény •A sportpedagógia mint tudomány jellegét alapvetően határozza meg az, hogy egy – a társadalmi közeg nélkül nem létező – jelenséget vizsgál. •A sportot végző ember nem csupán társadalmi lény, hanem egyben biológikum, a természeti környezet szerves része. •A sport olyan fizikai aktivitás, amely feltételezi az élettani működéseket, a fizikum aktivitását, a képességhatárok igénybevételét. •Az emberben a társadalmi és természeti feltételek egységben benne rejlenek: - sajátos emberi tevékenység - céltudatos gyakorlás, gyakoroltatás - konkrét társadalmi viszonyok között - szomatikus fejlettség, mozgatórendszer - testalkat, testösszetétel, BMI, - nemek közti különbség, fittségi szakaszok

16 A sportpedagógia szociológiai összefüggései, szocializáció a sportban •Kommunikatív hatású, közösségteremtő. •A szocializálódás egyik jelentős területe. •Önmagában is fejlesztő hatású, de céltudatos pedagógiai irányítás mellett felfokozott érvényű. •Tantervi reformok, új motivációs hatása (fitnessz, egészség, test imázs). •Fokozottabb mértékű individualizáció, más szervezési keretek, „otthon” alapú orientáció, az ifjúság tudatában beállott változások. •Közösségfejlesztő hatás: - közös célkitűzések, élmények, pszichikai hatás - csapatközösség és teljesítmény (jó együttműködés) - az egyén teljesítménye és a közösség sikere - szabályhoz kötöttség, egymásrautaltság - edzéseken túli közös élmények, hagyományok kiépítése, ápolása.

17 A pedagógus szerepe a szocializációban •A szervezeti élet kialakítása, tisztségek, feladatkörök, szerepek stb. •Követelmények, feladatok kijelölése, az arányos terhelés biztosítása. •A teljesítés lehetőségének, a siker örömének biztosítása •Az értékelés (a közös siker) közösség előtti megvalósítása (az egyéni teljesítmény szerepének hangsúlyozása). •Perspektívák nyújtása (közeli/távoli célok). •Közösségi hagyományok létrehozása, ápolása. •A közösségen belül az egyénekkel való törődés, szakmai foglalkozás, az azon felüli jó kapcsolatok kiépítése, az összhang biztosítása.

18 A sport életmódformáló funkciója •A szükségletek kielégítése tevékenység segítségével történik. •Biológiai indíttatású és magasabb rendű szükségletek. Az utóbbi kialakításában már a környezet és a neveltetés is fontos szerepet játszik. •A szükségletek kielégítésére – csak az emberre jellemző – értékpreferálás alapján kerül sor. •A sport az ember életében az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló alkalmas eszköz. •Feltétel: megfelelően „értékmagasnak” kell lenni az egyén számára, hogy tudatosan válassza a szükséglet kielégítésére. •A szociológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a sporttevékenység, a testkultúra elemei nem kielégítő módon épültek be az emberek életmódjába. •Különböző szabadidő-eltöltési szokások rangsorolása, az inaktivitás problémája, inaktív részvétel a sportban.

19 Tevékenységekfiúlány Szépirodalom olvasása4775 Tánczene hallgatása3441 Színház1332 Kirándulás2026 Tánc1324 Mozi1815 TV-nézés1815 Sportolás24 9 Séta 714 Tudományos művek olv.10 4 Beszélgetés 5 6 Barkácsolás22 - Rádióhallgatás 4 5 Hangverseny 3 5 Tanulás 2 5 Folyóirat olvasás2,81,9 Társasjáték1,80,6 Újságolvasás 1 1

20 Szabadidős tevékenységek - magatartásmódok •Motivációs bázis: - az egyéni életstílus kialakulásának folyamatában a kialakult készségek szokásrendszerré formálódnak, s ily módon tartós (életre szóló) ösztönző erőt képviselnek. •A mozgásos magatartást is : - belső értékrend által vezérelt igények, megszilárdult szokások, rendszeressé vált tevékenységek váltják ki, - nem automatikusan és ösztönösen alakul ki, hanem tudatos és folyamatos nevelőmunka eredménye, - az öntevékeny cselekvéshez kialakult szokásrendszer kell (amelyeket megkönnyítik a pozitív viszonyulások, attitűdök) •A szociális makró és mikró környezet: - a családban kialakult sportszerető légkör (látens módon is), - a testnevelés óra és a testnevelő tanár. •Az életrend : - az egyén mindennapjaiban rendszeresen visszatérő tevékenységek köre (a helyes életrend legfontosabb feltétele az egészség megtartása).

21 Konfliktushelyzetek, stresszhatások •A társadalmi értékek rendszerében a sportnak, nincs állandó jellegű helye, népszerűsége, jelentősége, az általa betöltött társadalmi szerepe is mindig más. •Befolyásoló tényező a sportpolitikai szemlélet, az adott sportágnak és társadalmi elismertetésének konfliktusa kihat minden egyes résztvevőjére. •A konfliktus hordozója a sportból eleve fakadó versenyszemlélet. •Az egyénnek egyidejűleg több szerepe (státusza) is van. •Az igénynívó és a teljesítmény ellentmondásai, mint konfliktushordozók. •A teljesítményorientált tevékenységhez kapcsolódó szubjektív sikerélmény vagy kudarc mértéke tehát az egyén igényszínvonalának realitásától függ. Aminek az alapja a helyes önismeret, a teljesítménymotiváltság – sikervágy – igényszínvonal stabilitása. •Az egyénnek önmagával szembeni kudarcot és konfliktust jelenthet a klasszikus hármas kapcsolatrendszerének megbomlása. •Vajon felfogható-e mindezek következtében a sporttevékenység sorozatosan ható stresszornak?

22 Folyamatosan ható stresszor a sporttevékenység? •Pszichés ártalmak, személyiségtorzulás? •A stressz az emberi szervezetben minden életműködéssel együtt járó elhasználódás mértéke és párhuzamos az élet intenzitásával. A stressz fokozódik az idegfeszültség, a testi sérülés, a fertőzés, az izommunka alkalmával. •A stressz nemcsak felfokozottságot jelent, hanem annak hatására kialakuló védekező mechanizmust is, ami növeli az ellenállást a stresszt okozó un. stresszor-ágensekkel szemben. •A szervezet alkalmazkodik (adaptációs szindróma), az izommunkához un. fajlagos adaptáció alakul ki, ami fogyasztja az adaptációs energiát, tehát csak mennyiség kérdése, hogy károssá válik-e. •A sportban a fajlagos adaptáció a szervezet edzettsége. •Félelem (a várható feladat terhelő helyzetei, stresszor táptalaj). •Felfokozottság (megerőltetés hatására, érzelmi túlfűtöttség, dopping). •Stressz (a felfokozottság, a feszültség egy módja). •Hátráltatja a teljesítményt (igénynívó és teljesítmény differenciája).

23 Az érdeklődés, irányultság fejlesztése, ébrentartása •Az érdeklődés a személyiség specifikus irányultsága, meghatározott dolgokra való összpontosultsága. Sportágak kedveltségi rangsora Fiúk Lányok 1.úszás1. úszás 2.kosárlabda2. tenisz 3.labdarúgás3. RSG 4.sí4. sí 5.atlétika5. atlétika kajak, kézl., röpl.,röpl., kajak, lovaglás, keleti sp., tenisz,cselgáncs, tájfutás, body-b.,torna, vívás,tollaslabda, stb.

24 A sport iránti érdeklődést kiváltó tényezők •Biológiai funkciószükséglet, mozgásvágy. •Teljesítmény emelésének igénye, siker és élményéhség. •Önértékelés és mások értékítéletének igénylése, elismertetésre törekvés, saját teljesítménnyel kapcsolatos értéktudat. •Intenzív lelki élmények átélésére törekvés. •Kollektív együttműködés, az emberi magatartás etikai vonatkozásai, társak iránt megnyilvánuló felelősségtudat. •Valamely sportág felszólító jellege. •Az egyén környezetében meglévő személyes példa. •Az érdeklődés lehet: –terjedelme szerint, hogy mi mindenre terjed ki, –hatékonysága szerint, hogy mennyire mozgósítja az egyént a cselekvésre –labilitása szerint, hogy mennyire stabil (megtartása uo. pedagógiai feladat, mint a kialakulásának elősegítése).

25 Igénynívó, önértékelés •Az igényszint korábban elért eredmények, ill. az ezt követő értékelések során alakul ki és a következő teljesítmény elérésére, túlszárnyalására való törekvésben nyilvánul meg. •Az egyének igénynívója között különbségek vannak, a tekintetben, hogy a várható eredményre reálisan, vagy irreálisan utal-e. A reális szinten tartásban szerepe van az önismeretnek (önmagáról alkotott vélemény), önbizalom (önmagába vetett hit), önértékelés. •Standard és aktuális igénynívó. •Az egyén teljesítményét mindig mint sikert vagy sikertelenséget éli át – függetlenül annak objektív értékétől -, de csak abban az esetben, ha az adott területen önmaga által kitűzött céljai, önmagával szemben támasztott követelményei vannak.

26 Képesség, értéktudat •A sikertelenség élménye nincs összekötve meghatározott objektív teljesítménnyel, inkább az adott (aktuális) igénynívónak van alárendelve. •Az elvárás, a célkitűzés és az igényszint együttesen határozzák meg az elkövetkezendő teljesítményt. •A legtöbb embernél a törekvési szint magasabb a teljesítmény szintjénél. •Ha az igénynívót a teljesítmények sorozatosan kielégítik, akkor az az eredeti felett állandósul (standarddá válik).

27 Önállóságra, aktivitásra, kitartásra, önfegyelemre nevelés •A sport fejleszti a kezdeményezési készséget és a felelősségérzetet. •Az aktivitáson általában cselekvési készséget értünk, bizonyos meghatározott helyzetekben való viselkedés készségét jelenti. •A sportolók nagyobb mértékben rendelkeznek vezetőkészséggel, társadalmi kezdeményezőkészséggel, mint a nem sportolók. •A kitartás önfegyelem és küzdőképesség, összetett fiziológiai- pszichikai jelenség, alapja az állóképesség (monotónia tűrés, tartós érdeklődés, biztos motivációs bázis, kitartó figyelem). •A tudatos fegyelemre nevelés, kialakulásának feltételei: –önuralom –helyes önértékelés –szabályok, követelmények ismerete, elfogadása –közösséghez való alkalmazkodás képessége •A fegyelem nem csak eszköze, hanem eredménye is a nevelésnek

28 A rekreátor pedagógiai szerepe •Atya: lelki vezető, a bizalmas •Mester: szaktudás birtoklója, közvetítője •Hivatalnok: a közösség nevében hivatalosan értékelő, továbbhaladásról döntő •Csendbiztos: fegyelmező, rendfenntartó •A rekreátorban a tanár és az edző karaktervonásai egyesülnek •A rekreátor munkája sportcéloknak rendelődik alá de sportolni tudó, vágyó emberekkel van kapcsolatban, mondhatjuk nevel, ezért pedagógiai értelmezése lehetséges és szükséges

29 A hivatás választás szakaszai •A pályaválasztási döntésig tartó élményszerző, előkészítő szakasz •A képzés időszaka •A pályavitel szakasz, a pályakezdés évei •1. a kaotikus pedagógiai élmények időszaka –Saját nevelése, szomszéd, rokon stb. a pedagógiai jellegű élmények feldolgozása –A pedagógus és orvos pályák kapcsolódnak korai pályaválasztáshoz (Szilágyi 1984) –A késői vagy kényszerű pályaválasztás sem gátló tényező a pályához fűződő pozitív érzelmek vagy a teljes identifikáció kialakításában •2. ….a hallgató munkájának, a munka tudatosságának, a megfelelő öntevékenységnek, a felmerülő nehézségek legyőzésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy a képzés tartalmi követelményeit, megszabott menetét, alkalmazott eljárásokat, belsőleg elfogadja, hivatásának későbbi gyakorlása szempontjából megokoltnak tekintse (Zibolen, 1971).

30 A hivatás választás szakaszai • év (praxissokk, „konstanzi kád” szindróma): –Első látásra megoldhatatlannak tűnő konfliktusok átélése –Módszertani bizonytalanság (hibázás) –Az elméleti anyaggal való birkózás, átültetése a gyakorlatba –Érzelmi zavarhelyzetekbe kerülés évtől a pályavitel igen pozitív: –magabiztos érett szakember –Bevált eljárások működő stratégiákká állnak össze –Egyéni stílus jellemzi –Nyitottság, fogékonyság a szakmai kérdések iránt év között (rutin): –Korábban bevált módszerek gépies alkalmazása –Friss ötletek hiánya –Kevésbé igényli az érzelmi kapcsolatot –Az igazi kiégés kezdetét jelentheti

31 A rekreátorral szemben támasztott követelmények •Szakmai felkészültség. –Képzés, továbbképzés. •Pedagógiai felkészültség. –Elméleti képzettség, gyakorlati érvényülése. –Nem elég az „ösztönös pedagógia”. •Erkölcsi követelmények. –Felelősség vállalás a testi épségért, egészségért, életükért. –„Morális teher”. –A nevelő munka egyik sajátossága az, hogy alig-alig ellenőrizhető. •Általános műveltség. –A műveltség hivatalos terjesztője, aki nevel.

32 Sajátosságok •A rekreátorok többsége sporton nevelkedett. •A társadalom értékrendjének alacsonyabb fokán található a fizikai aktivitás (presztízs) •Katonás, férfias, durva „világ”. •Tekintélyelv. •Különleges interaktív kapcsolatok. •A rekreátor és tanítványai kapcsolatát meghatározó tényezők: –A sporttevékenység élteti, mérőeszköze a siker. –Kölcsönös függőségen alapszik, a rekreátor munkájától függ a siker; a végrehajtástól függ a rekreátor eredményessége. –Bármikor felmondható, nincs kötelezettség vállalás, „munkaszerződés”.

33 Az interakciók jelentősége •Módszerek az interakciók sajátosságának feltárására: –Flanders-féle kategóriális megfigyelési rendszer –Flanders-féle módszer Cheffers által módosított változata –Mosston-féle módszer •A szaktudás (pedagogical content knolidge) a képzés során saját szemléletté alakul át, mintegy belső rendszer a tanításról (teachers representation)

34 A tanári szemlélet sajátos struktúrája Középponti rész: A tanulásról, a tanításról vallott nézetek, interakciókról, a fejlesztés lehetőségeiről, a lehetséges tanulói hibákról, ezek javítási módjairól kialakult felfogás. Perifériális rész: Tanítási stílusok sémái (különböző természetű tananyaggal függenek össze, alakulnak ki), az interakció alapkategóriáin belül megragadható cselekvések, az oktatás metodológiája.

35 Tanítási stílusok •A tanítást-tanulást elősegítő sémák (Mosston, 1994). •Jellemző a tantárgyhoz való kötődés és nem a tanári egyéniséggel való kapcsolat (Ashworth, 1994). •A tanítási stílusok nem képviselik a tanári reprezentációt (felfogás, szemlélet). •Spektrum elmélet (a tanár és tanuló döntéseinek egymáshoz viszonyított arányai) irányai: –Reproduktív stratégia (a tanár hoz minden döntést, a tanuló végrehajt, reprodukál). –Produktív modell (a döntéshozatal súlya a tanuló felé tolódik el (újszerű ismereteket, tudást produkálnak).

36 A sporttevékenység mint oktatási folyamat •Didaktikai alapfogalmak –Tanulás (szűk értelmezése): a verbális tanulással azonosítja (emlékezet fejlesztését, szövegek megértését, definíciók megtanulását, az ismeretek elsősorban kognitív elsajátítását jelenti. –A megfogalmazás hibái: •A gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek, képességek kialakítása nem képezte a tanulás tárgyát. •A személyiségfejlesztés elkülönül a tanulástól. •A tanuló passzív, reproduktív szereplő.

37 A tanulás •Tanulásnak tekintendő az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakulása, meghatározott viszonyulások, értelmi, akarati tulajdonságok fejlődése, valamint a magatartás tanulása is (Ballér, 1981). •A tanulás folyamata mindig verbális kommunikáció révén, szenzoros és motoros összetevőkkel, szociális mezőben zajlik (Báthory, 1992). •A tanulás a pszichikum módosulása a külső tényezők hatására…(NAT 1995). •Az információ, ill. készség különböző típusainak elsajátítása Pszichológiai lexikon, 1997). •Tanítás tanár helyett tanulás tanuló.

38 Az oktatási folyamat •…e folyamatban a műveltségi javak aktív feldolgozása, hatékony elsajátításának megvalósulása mellett kialakul a tanulók autonóm tanulásra való képessége, kognitív önszabályozása, valamint a tanulási motivációnak magas szinten szerveződő önszabályozása is. •...a folyamat minden esetben interperszonális, kommunikatív, interaktív cselekvések, tevékenységek sorozata. (Réthy, 1998)

39 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése •Makrostruktúrája: –ismeretszerzés –alkalmazás –rendszerezés –rögzítés –ellenőrzés –értékelés (Nagy Sándor)

40 Az oktatási folyamat szerkezeti felépítése •Mikrostruktúrája: –a figyelem felkeltése, –a motiváció biztosítása, –célok ismertetése, –a tanulandók hasznosságának, használhatóságának ismertetése, –az előzetes ismeretek felidézése, –az előzetes tudás előhívása, a rögzítés, –az alkalmazás, –a teljesítmény mérése, értékelése (Nagy Sándor)

41 Didaktika •Az oktatás szó kifejezi a tanítás és a tanulás együttesét, melynek fókuszában a tanuló, sportoló áll. •A „Mit tanítunk?” és a „Hogyan tanítunk?” kérdésekre a választ csak a középpontban álló személyiség pszicho-pedagógiai sajátosságainak figyelembe vételével lehet megadni.

42 A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai •A motoros tanulás •Olyan belső folyamat, mely kapcsolatban áll a gyakorlással, tapasztalással és viszonylag tartós változásokhoz vezet a készségszintű viselkedésben. (Schmidt, 1988) •A viselkedéses teljesítmények fejlődése, alkalmazkodása, tökéletesítése •Valamely mozgásos feladat megoldása a folyamat optimális szabályozásával (Nádori, 1989) •A mozgásos cselekvés •A testnevelés és sportoktatás folyamata

43 A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai •A mozgásos cselekvés –Komplex kognitív-motoros, értelmet is foglalkoztató tudatos, célra irányuló tevékenység •A mozgás –A cselekvés megjelenési formája, külső érzékelhető megnyilvánulási formája. (Báthori, 1985)

44 A testnevelés és sportoktatás alapfogalmai •A testnevelés és sportoktatás folyamata: –egy mozgásos cselekvés elsajátítása, –egy mozgáskészség kialakítása. •Szakaszai: 1.Az ismeret átadás és feldolgozás szakasza (durva koordinációs fázis) 2. Az alkalmazás szakasza (finom koordinációs fázis)

45 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai •A motoros cselekvéstanulás kiindulópontja a mozgásképzet (ideomotoros) belső kép •A megértés sajátosságaiból adódó feladatok: –Előképzettség •Mozgástapasztalatok, mozgáskészlet –Értelmi képesség •Terminológia használat –Vizualitás •Tér, idő, dinamika –Mozgásképzet •A tudatosított figyelem kapcsolja össze a kinesztetikus információkat a külső információkkal

46 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai •Alapfeltételül a motoros képességek megfelelő színvonala szolgál –Mozgáskészség kialakulásának folyamata –Motoros képességek fejlődése •Célgyakorlatok •Rávezető eljárások

47 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai •A folyamat egészében kiemelt szerepet játszik a gyakorlás –Gyakorlás az ismeret átadás és feldolgozás szakaszában •Első próbálkozás, elsődleges gyakorlás, durva koordináció –Gyakorlás az alkalmazás szakaszában •Gyakorlás „gyakorló helyzetben” –Cél a finom koordináció kialakítása •Gyakorlás „feladat helyzetben” –Cél a finom koordináció megszilárdítása

48 A motoros oktatás folyamatának didaktikai sajátosságai •Az intellektuális ismeretek: –a feladat ismertetése –a végrehajtásra vonatkozó technikai magyarázat –hibajavítás –az értékelés interpretálása –a baleset védelem –a felhasználási módok ismertetése –a feladathoz kapcsolódó játékszabályok. •A folyamat hatékonyságát befolyásolja, az egyre differenciáltabb terminológiai pontosság.

49 Az oktatási folyamat stratégiai jellemzői •Az oktatási stratégiák didaktikai értelmezése –Sajátos célok elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és formák olyan komplex rendszere, amely koherens elméleti alapokon nyugszik, sajátos szintaxissal rendelkezik és jellegzetes tanulási környezetben valósul meg (Falus, 1997) –Komplex metodika (Báthory, 1992 ) –Azoknak az egymással szorosan összefüggő döntéseknek az együttesei amelyek a tanulás tanítási folyamat irányításának jellegét, alapfelfogását, szervezési módját meghatározzák. (Pedagógiai Lexikon, 1997)

50 Az oktatási stratégiák felosztása •Célközpontú –Általános felépítésük egy konkrét célnak alárendelt •Szabályozáselméleti –Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgál •Tanári dominanciájú –Direkt (deduktív) tanítás, a tanuló felől megközelítve •Tanulói dominanciájú –Indirekt (induktív) tanítás, a tanár felől megközelítve

51 Direkt (deduktív) tanítás •A tanár-tanuló interakcióban a tanár tevékenységére tevődik a hangsúly –Az ismereteket és készségeket akkor sajátítják el a tanulók, ha a világos célokat elemeire bontjuk, s határozott, de nem autokratikus tanári irányítással végig vezetjük a tanulókat a tanítás menetén. –A tanár meghatározza a feladatot, amelyet mint mozgásmodell szemléltet és a tanulóknak ezt kell végezni. •A tanári tevékenység főbb lépései •A feladat ismertetése •Előzetes tapasztalatok felidézése •Gyakoroltatás •Ellenőrzés, értékelés

52 Indirekt (induktív) tanítás •A hangsúly a nevelési célokra kerül: –önállóságra nevelés –probléma megoldó készség –kreativitás –önkifejezésre késztetés –együttműködésre tanítás –motiválás., aktivizálás •A tanári tevékenység főbb lépései: –a feladat kijelölése –gyakoroltatás (tanulói próbálkozások) –a lehetséges megoldások illetve a helyes megoldás megtalálása után pontos információk átadása, rögzítése, tudatosítása –ellenőrzés, értékelés

53 A tanulási stratégiák •A strukturált tanulás –A tanuló a tanár által megtervezett úton és módon halad az elővételezett eredményét jelentő célig. •A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat megértése –Elsődleges kipróbálás (a belső kép összevetése a mozgásfeladat végrehajtásával –Gyakorlás az izomérzékelés bekapcsolásával –Gyakorlás azonos és változó körülmények között –Az eredmények külső és belső értékelése

54 A tanulási stratégiák •Nyitott vagy nyílt tanulás –A tanulók aktív szerepet játszanak a saját tanulásuk irányításában, a tevékenységek kiválasztásában (A megerősítés itt is elvárás!) –A célhoz igazodó tartalom kiválasztásánál fő szempontok: •Realitás, életkor, képesség, mozgástapasztalat •Céljukat tekintve –A kiindulási ponttól nyitott •Olyan mozgásfeladatok, melyeknek nincsenek specifikus kritériumai –A célhoz vezető úton nyitott •Olyan mozgásfeladatok, amelyben a próbálkozása valamilyen cél érdekében történik •A tanulói tevékenység főbb elemei: –A feladat értelmezése –Próbálkozások, a helyes megoldás keresés –Külső megerősítések alapján a helyes megoldás gyakorlása –Külső értékelés utáni belső átélés

55

56

57 Módszerek, eljárások •A stratégia komplex metodika. •A metodika módszerek, eljárások együttese. •Bármilyen stratégiáról beszélünk az építő köveket a tipikus és sajátos akció formák, cselekvések, azaz metodikai eljárások alkotják. •A stratégiai cél iránytűként befolyásolja az eljárások struktúrájának kialakítását és a szervezési módok megválasztását!

58 A módszerek didaktikai értelmezése •A módszer nem más, mint az egyes didaktikai feladatok realizálását biztosító speciális eljárások (Nagy, 1968) •A tanulók ismeretszerzését segítő oktatásban a pedagógus által alkalmazott egyes módok ismétlődő közös elemeiből spontán módon szerveződő vagy célszerűen szerkesztett eljárások együttese. (Pedagógiai Lexikon, 1997) •Az oktatási folyamatnak állandó ismétlődő összetevői, a tanár és a tanuló tevékenységének részei, amelyek különböző célok érdekében eltérő stratégiákba szerveződve kerülnek felhasználásra. (Falus, 1998)

59 A módszerek felosztása és alkalmazása •Tipikus metodikai eljárások: –Verbális: magyarázat, utasítás –Vizuális : közvetlen bemutatás, közvetett szemléltetés –Gyakorlati: segítségadás, gyakoroltatás –Összetett: hibajavítás •A motoros cselekvésoktatásban alkalmazott eljárások: –Utánzás és hasonlat –Rávezető ill. kényszerítő helyzetek teremtése –Játékos cselekvéstanulás (nyitott stratégiákban)

60 Oktatási módszerek a rekreációban •A szóbeli kifejezés módszerei –Magyarázat –Elbeszélés –Beszélgetés •A szemléltetés módszere –Bemutatás –Film –PC •A gyakoroltatás •Az önálló munkák felhasználása •Az ellenőrzés, értékelés •A hibajavítás •A segítségadás

61 A nevelés módszerei a rekreációban •Az eljárásoknak azon körét nevezzük nevelési módszereknek, amelyeket a mozgásos cselekvésoktatás közben hangsúlyozottan nevelési céllal alkalmazunk. •Nevelési célzatú beszélgetések •Személyes példamutatás, eszménykép •Követelésszokások kiépítése gyakoroltatással •Ellenőrzés – önellenőrzés •Buzdítás, ösztönzés, jutalmazás •Büntetés

62 Foglalkoztatási formák •Az oktatási stratégiát nem csak a módszerek és eljárások, hanem a szervezési módok és formák is képezik. •A foglalkoztatás szervezeti formái: együttes és egyéni. (Báthory, 1985) •Interakciós formák a frontális, az egyéni, a páros és a csoportos munkaformákat (Rieder, Fischer, 1986) •Az oktatás szervezési módjai ill. munkaformái az egyéni munka, a párban folyó tanulás, és a csoportmunka. (Nádasi, 1998)

63 A fő munkaformák •Kialakításának egyedüli szempontja: azonos, vagy különböző didaktikai feladattal foglalkoznak-e a tanulók: –Az osztályfoglalkoztatások (mindenki azonos feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) •Együttes, csoport, egyéni –A csapat-foglalkoztatások ( minden csapat más feladattal, feladathelyzet megoldásával foglalkozik) •Együttes, csoport, egyéni

64

65 A mozgástanítás és tanulás pedagógiai kérdései •Motiválás –Szerepe az oktatási folyamat megindításakor •Differenciálás –Áthathatják a folyamat egészét •Ellenőrzés és értékelés –Kifejthetik hatásukat az elsajátítási folyamat kimenetelénél

66 Motiváció •A motiváció: egy kívánt célállapot elérésére késztető, irányító interaktív tevékenység. A tanulási tevékenységre mozgósító különböző pedagógiai elvárások összessége, melyekkel a tanítási-tanulási folyamatban felébreszthető a tanulási kedv, a kitűzött célok eléréséhez szilárd elhatározás és hatékony tevékenység váltható ki a tanulóban. •A motoros tanulás folyamata erős emóciók kíséretében zajlik. •Gyermek és ifjú korban az affektív tényezők dominálnak, felnőtt korban előtérbe kerülnek a kognitívak.

67 Érzelmi szintek •Befogadás: az affektivitás első szakasza. •Reagálás: egy fokkal magasabb affektivitást jelez. •Értékelés: előnyben részesítés. •A motiválás eszközei a mozgástanítás és tanulás folyamatában: –Igényes magyarázat (tartalom, forma) –Szemléltetés (példamutató) –Önálló feladatok adása

68 Differenciálás •Az egyének megismételhetetlen egyediségek, olyan sajátos biológiai, pszichikus és szocializációs struktúrákkal, amelyek csak rá jellemzők. (Lappints, 1997) •A különbségtevés az egyének egyéni sajátosságaira tekintettel lévő fejlődés és fejlesztés lehetőségeinek és feltételeinek biztosítása. (Pedagógiai Lexikon, 1997) •A tanulást dinamizáló legfontosabb tényező. (Báthory, 1997)

69 A differenciálás szintjei •Makroszintű differenciálás: a társadalmi össztudás elosztása a képzési fokok rendszere segítségével (mindegyik képzési fok meghatározott tudásprofilt és tudásmennyiséget hordoz. •Mikroszintű differenciálás: a képzési fokokon belüli a képzésben résztvevők közötti tudáselosztással egyenlő ( a résztvevő választhatja meg a tudástípust és a tudásmennyiséget irányultság és szellemi kapacitás alapján. •Didaktikai differenciálás: a pedagógiai célok különböző utakon, módokon és eszközök segítségével történő megvalósítása a különböző individuumok esetében.

70 A differenciálás elvi és gyakorlati kérdése •ELVI: Minden – a folyamatban résztvevő – eljusson a tőlük elvárható maximális teljesítményig, de az egységesen elsajátított alapvető testkultúrális javak bázisán. •GYAKORLATI: •D. a célokban •Követelmények – értékelés •D. az anyagban •Módszerek és eljárások alkalmazása D. érdekében •Munkaformák megválasztása •Gyakorlási idő biztosítása •Motiválás, aktivizálás •Rekreátori szerepvállalás, viselkedés

71 Ellenőrzés és értékelés •Az ellenőrzés és értékelés a pedagógiai folyamatban betöltött releváns helye és szerepe tény! •Adatgyűjtés –Az értékelés alapját a mért adatok képezik –A különböző mérőeszközök és eljárások adekvát teljesítménymérést tesznek lehetővé •Teszt –Az ellenőrzést a sporttudomány által meghatározott kritériumok alapján összeállított teljesítménypróbák és tesztek segítik •Tanulás-cél-orientációs tesztek •Norma-orienmtációs tesztek

72 A rekeráció kompetencia szempontú megközelítése •A kompetenciák általános értelemben valamilyen funkció teljesítésére, adott cselekvés eredményes végrehajtására való alkalmasságot takarnak. •Tartalmában az értelmességgel, a társas magatartás eredményességével, a helyzetmegoldó képesség fejlődésével kialakuló hatóerő, hatékonyságélmény, amely a viselkedés és a gondolkodás sajátosságaiban tükröződik.

73 A kompetenciák összetevői •Ismeretek, a tudás: amivel a személy rendelkezik. •Készségek, jártasságok: fizikai és szellemi feladatok teljesülésének képességeit adják. •Önértékelés, szociális szerepek: olyan attitűdök értékek, melyet az egyén fontosnak ítél (pl.: siker, karrier). •Személyiségvonások: pszichikai-fizikai jellemzők és a helyzetekre adott válaszok. •Motivációk: melyek irányítják, befolyásolják, szelektálják a viselkedést bizonyos magatartások, célok felé.

74 A kompetencia fogalmának előfordulási területei •Informatika/műszaki terület •Humánpolitika •Menedzsment/gazdaságirányítás •Pedagógia/pszichológia •A leegyszerűsített lényeg azonosnak tekinthető: –Kompetencia = attitűd + tudás + képességek integrálása az alkalmazásban •A készségek (a cselekvés eszközjellegű, tanult komponensei) a képességekben „működnek”.

75 A motoros kompetencia •Magukba foglalják a motoros képességeket és készségeket, melyek az adott szituációnak megfelelően mobilizálódnak. •Egy viszonylagos „szerkezet”, ami a környezeti hatások összességéből és az egyén rendelkezésére álló erőforrásokból adódik. •A rendszer dinamikus és multistabil, azaz bizonyos határok között alkalmazkodik a körülményekhez a működőképesség fenntartása érdekében.

76 A motoros kompetencia •A motoros teljesítményeknél a sportmozgásoknál a kompetencia mindig edzettség valamint szituáció függő. •Versenyszituáció; az ellenfelek kompetenciája erősen befolyásoló. •A „csúcson” a motoros képesség különbségek már alig mérhetők, mégis van győztes. •A kompetencia szint különbözőségei a motiváltságra, az akarati/koncentrációs tényezőkre, a küzdőképességre vezethető vissza.

77 A pedagógiai cél-és feladatrendszer a kialakítandó kompetenciák függvényében •A célokat a feladatok megoldása révén lehet elérni. •A cél egy elérendő állapot. •A feladat valamilyen akciót igénylő folyamat. •A „rekreációs edzéstan” céljait optimális fizikai és pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapi magas színtű, optimális (de harmonikus) cselekvő és teljesítőképesség igénye szabja meg.

78 A rekreátor fő feladatai •A szervrendszerek funkcionális tulajdonságainak javítása, kiemelt szerepben a mozgás. •Az élettani alkalmazkodóképesség színvonalának emelése. •A fizikai és a szellemi teherbíró képesség fejlesztése. •Testi képességek fejlesztése. •Mozgásműveltség kialakítása, fejlesztése. •A testi fejlődési rendellenességek, elváltozások korrekciója. •Mozgás és játék igény, sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. •Szemléletmód és életmód alakítása, a mozgás iránti attitűd kialakítása

79 Irodalom •Bíróné N. E. (2004): Sportpedagógia Dialóg Campus, Pécs-Budapest


Letölteni ppt "Szabadidő pedagógia Rekreáció szervezés és egészségfejlesztés szak NYME AK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések