Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A sürgősségi betegellátás optimalizálásának térinformatikai vonatkozásai a stroke-ellátó központok példáján Kiss János Péter - Mattányi Zsolt A térinformatikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A sürgősségi betegellátás optimalizálásának térinformatikai vonatkozásai a stroke-ellátó központok példáján Kiss János Péter - Mattányi Zsolt A térinformatikai."— Előadás másolata:

1 A sürgősségi betegellátás optimalizálásának térinformatikai vonatkozásai a stroke-ellátó központok példáján Kiss János Péter - Mattányi Zsolt A térinformatikai rendszer az Egészségügyi Minisztérium számára írott tanulmányhoz készült. © Bács-Nyír Bt 2005.

2 MentőállomásStroke-esemény helyszíneStroke-központ Az optimalizálandó folyamat állomásai •A stroke esetében a tünetek jelentkezésétől a kezelés megkezdéséig legfeljebb három óra telhet el. •A kórházon belüli előkészületekre azonban minimum másfél óra szükséges. •A stroke-centrumba való eljutás legfeljebb 90 percet vehet igénybe – a 90 percen belül nem elérhető településeket tehát ellátatlannak kell minősíteni.

3 A térinformatikai rendszer Feladat: A stroke-központok kiválasztása és ellátókörzeteik optimalizálása. A megoldás lényege: •Vektoros úthálózati térkép alapján időtávolság-mátrix kiszámítása minden településtől minden potenciális stroke- központba, illetve a időtávolság minden településtől a saját mentőállomásig (ESRI ArcView 3.3-as térinformatikai szoftvere alatt) •Optimalizáló program, amely N számú potenciális központból úgy választ M központot, hogy a minden beteget az időben legközelebbi kiválasztott centrumba szállítva országos összesítésben a legalacsonyabb legyen az eljutási idő.

4 Szükséges adatok: 1. A stroke-központként szóba jöhető kórházak köre. 2. A mentők haladási sebességének reális megválasztása a modellszámításhoz. 3. Az úthálózat vektoros adatbázisa és attribútumai. 4. Stroke-esetszámok települési szinten. 5. A mentőállomások és körzeteik.

5 A stroke-központként szóba jöhető kórházak kijelölése •elsősorban orvosszakmai kérdés •finanszírozási vonzata miatt politikai döntést igényel Ezekre vonatkozó végleges döntés hiányában jelenlegi modelljeinkben a 19 megyeszékhelyet vettük figyelembe mint olyanokat, amelyek alkalmasak lehetnek stroke-ellátóközpont működtetésére.

6 Az úthálózat vektoros adatbázisa és attribútumai •Vásárolt út-adatbázis (tesztelés  javítási igény: topológiai hibák, illetve kiegészítés mintegy ezer közforgalmú, szilárd burkolatú, de nem állami kezelésű külterületi úttal, illetve a fontosabb önkormányzati kezelésű belterületi szakaszokkal). •Kidolgozott modelljeinkben - az OMSZ jelenlegi gyakorlata alapján – minden úton 60 km/h mentő-haladási sebességgel számoltunk. Ennek a valóságos viszonyokhoz igazítása érdekében azonban mindenképpen szükség van differenciált sebességű úttípusok bevezetésére a modellben. Az általunk javasolt haladási sebességek útkategóriánként:Sebesség km/h Autópálya (külterületi szakasz)115 Autóút (külterületi szakasz)95 Elsőrendű főút (külterületi szakasz)80 Másodrendű főút (külterületi szakasz)80 Egyéb út (külterületi szakasz)70 Belterület, Budapestet kivéve45 Budapest belterület35

7 Stroke-esetszámok települési szinten Szerepe: a településekre számított össz-eljutási idők országos összegzéséhez súlytényezőként szükséges szerepeltetni. A lehetséges adatok: • az agyérbetegségben meghaltak száma lakóhely szerint egy között éves átlagban • az agyérbetegséggel kórházba szállított személyek száma között éves átlagban (Adatforrás: OEP Informatikai Finanszírozási Főosztály, Szekszárd) Probléma: az adatbázisok a kezelésre szoruló személyt csak állandó lakhelyük települése (irányítószáma) alapján tartja nyilván, a stroke-esemény helyszíne szerint nem. Ráadásul a kétféle adatsor eltérései nagyok, és helyenként „gyanúsak” az adatok (pl. Hajdú- Bihar megye, Közép-Duna-völgy (Kalocsa térsége))

8 A mentőállomások és körzeteik •186 nem önálló település szerepelt benne, ugyanakkor az ország 3145, jogilag önálló települése közül •53 település két mentőállomásnál is szerepelt, •36 település egyszer sem szerepelt, •18 település nyilvánvalóan téves mentőállomásnál szerepelt Ezen felül 33 település esetében a „hivatalos” mentőállomásnál legalább 15 perccel közelebb is van mentőállomás, többszáz esetben pedig 1-15 perc a különbség a legközelebbi, illetve a jelenleg „hivatalos” mentőállomás elérési ideje között. Az OMSZ-től kapott mentőkörzet-adatbázis súlyos adminisztrációs és/vagy ellátásszervezési fogyatékosságokról tanúskodik:

9 A modellszámítások néhány eredménye

10 Mely kórházak lennének az optimális centrumok elérhetőségi szempontból? (a 19 megyeszékhely közül választva, a centrumok számától függően)

11 A központok számának hatása (az átlagos eljutási idő, illetve a szakmailag még tolerálható 90 percen belüli eljutás aránya N db megyeszékhelyet stroke-központnak kiválasztva, a legoptimálisabb esetben)

12

13


Letölteni ppt "A sürgősségi betegellátás optimalizálásának térinformatikai vonatkozásai a stroke-ellátó központok példáján Kiss János Péter - Mattányi Zsolt A térinformatikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések