Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Orbán Kormány tevékenysége alulnézetből 2010 – 2014. Csanádi József alelnök 2014. március 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Orbán Kormány tevékenysége alulnézetből 2010 – 2014. Csanádi József alelnök 2014. március 12."— Előadás másolata:

1

2 A Orbán Kormány tevékenysége alulnézetből 2010 – Csanádi József alelnök március 12.

3 Az Orbán-kormány által 2010 óta bevezetett megszorításokról a teljesség igénye nélkül -egykulcsos SZJA bevezetése -adójóváírás megszüntetése -béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható Ft-ról , ill Ft-ra) -Cafeteriát terhelő adók emelése -munkavállalói járulékok emelése -32 ezer fő elbocsátása a közszférából -a foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése -reprezentációs és üzleti ajándékok utáni adókötelezettség -cégautó-adó emelése -egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése

4 -kötelező kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal -ÁFA-emelés 25%-ról 27%-ra -illetékemelések -a termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik -az ingatlanadó de facto bevezetése (kommunális adó) -környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése -üzemanyagok jövedéki adójának emelése ("ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját") -bioetanol jövedéki adójának 75%-os emelése -autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése -az autópálya-használat minimumának négy napról tíz napra történő emelése - áremeléssel

5 -baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!) -a táppénz lecsökkentése (kórház 60-ról 50%, táppénz 70-ről 60%) -30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentése -a rokkantak ellátásának csökkentése, ill. megvonása -a szociális „öntemetés” bevezetése -szociális hozzájárulási adó bevezetése -elektronikus útdíj bevezetése (sok fuvarozó számára az eddig fizetett útdíj a többszörösére emelkedett) -közművezeték-adó -a magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként Ft-ról Ft-ra emelhető -kaszinóbezárás, majd újranyitás bennfentes feltételekkel -bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése -banki tranzakciós díj bevezetése és emelése, "csekkadó" - tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékről 6 ezrelékre -betéti kamatok után 6%-os "egészségügyi" hozzájárulás bevezetése -telekommunikációs adó -"cégadatok kötelező frissítése"-adó. Cégenként ezer forint között + általános forgalmi adó

6 -pénztárgépek cseréje Ft/pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat -nyugdíjas-kedvezmény részleges megvonása a távolsági buszokon és gyorsvonatokon -közmunkások nettó forintos fizetésének re csökkentése -munkanélküli-segély időtartamának 270-ről 90 napra, a szociális segély összegének ről re csökkentése -egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése -a Munka Törvénykönyvének átírása a munkavállalók számára hátrányos feltételekkel -pedagógusok munkaidejének de facto meghosszabbítása -tandíj de facto bevezetése -asztmás gyerekek emelt összegű családi pótlékának megvonása -mozgássérültek közlekedési támogatásának visszavágása -egészségügyi járulék emelése -stb., stb., stb…

7 Az Alaptörvény évi Alkotmány „I. fejezet Általános rendelkezések 4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit.” Alaptörvény VIII. Cikk (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek.

8 Szociális biztonság Alkotmánybírósághoz fordulhatott, aki úgy érezte: szociális jogai sérülnek. Erre a Nemzeti Együttműködés Rendszerében már nincs lehetősége. A húsz évig hatályos alkotmány azt is előírta: „A Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg.” A Fidesz alaptörvényéből a társadalombiztosítás kifejezése is eltűnt. A rendszerváltás demokratikus alkotmánya alapvető jogként ismerte el a szociális biztonságot. A szövegbe 1989-ben bekerült: „A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz: öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak.” A Fidesz-kormány által 2011-ben alkotott új Alaptörvényében az előbbi passzust törölte a rendelkezésekből. Helyébe ez került: „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának biztonságot nyújtson.” A különbség nem csupán stilisztikai! Az államnak már nincsenek szociális kötelességei, a „törekvéseket” pedig nyilvánvalóan nem lehet számon kérni a hatalmon.

9 Miért fontos ez? A társadalombiztosítás állami felelősségvállalás arra, hogy a befizetett járulékokért egészségügyi ellátás és nyugdíj jár. A Fidesz tudatos koncepciója, hogy kihagyta az Alaptörvényből a társadalombiztosítást. Így elhárult az alkotmányos akadálya annak, hogy például -eltüntethessék a magán nyugdíjpénztárak 3000 milliárd forintos vagyonát -a banki kamatok után is egészségügyi adót fizessünk -az új Alaptörvény alapján volt végrehajtható 400 ezer rokkant eddigi járandóságainak a megvonása, valamint az is, hogy visszamenőleges hatállyal megszüntessék a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíját (a BDSZ a luxemburgi bíróságon próbapert kezdeményezett a nyugdíjak és rokkant nyugdíjak átminősítésével kapcsolatban.) -a tb. Munkáltatókat terhelő járulékait szociális adóvá alakította át, így a beszedett adóval a kormány szabadon rendelkezhet, nem kötelessége azt a munkavállalók, nyugdíjasok, biztosítottak ellátására költeni. Miközben az állam senkiért nem vállal szociális kötelezettséget, annál több kötelességet hárít át az állampolgárokra. Az Alaptörvény azt is kimondja: „Mindenki felelős önmagáért lehetősége és képessége szerint köteles az állami közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”

10 A rezsicsökkentés Az Orbán-kormány többek között az előbb említett intézkedésekkel teremti meg a vállalkozók és állampolgárok többlet befizetéseivel a rezsicsökkentéshez, és a többi kampány-osztogatáshoz szükséges forrásokat. A választási győzelemnek, a hatalom megtartásának minden mást alárendel. A KSH szerint 2010-ben 6,3 százalékkal nőttek a lakossági energiaárak. Nem utolsósorban azért, mert a „rezsicsökkentés kormánya” első intézkedései egyikével eltörölte a gázárkompenzációt, amivel a legkisebb jövedelemből élő mintegy 470 ezer ember számára azonnal 20 százalékkal megemelte a gázárakat. A következő évben szintén „az átlagot meghaladóan”, vagyis 5,7 százalékkal emelkedett a háztartási energiahordozók ára, felfelé tornázva nemcsak a rezsit, hanem az inflációt is. Majd, újra a KSH-t idézve: „2012-ben a háztartási energiahordozók esetében megszakadt az elmúlt években tapasztalt árnövekedési ütem lassulása, a drágulás mértéke (6,2 százalék) megközelítette a két évvel korábbi, magasabb szintet.”

11 Orbán Viktor, a rezsiháború vezénylő tábornoka három egymást követő évben az inflációt jócskán meghaladó mértékben növelte a magyar emberek rezsijét. Így 2012 végére több mint 19 százalékkal voltak magasabbak a lakosság rezsikiadásai, mint Orbánék hivatalba lépésekor. Ugyancsak a KSH-ra hivatkozva mondhatjuk, hogy 2013-ban – összhangban a nemzetközi energiapiaci folyamatokkal – 17 százalékkal csökkent a lakossági energiaár, vagyis már csak egy kicsivel fizetünk többet az energiáért, mint a kormányváltáskor. Így aligha van ember az országban, aki hitelesen, számlákkal igazolni tudná, hogy ugyanabban a háztartásban, változatlan fogyasztói szokások mellett 2014 februárjában olcsóbban kapja az áramot, a gázt (az ivóvizet, a csatornaszolgáltatást, a hulladékszállítást stb.), mint 2010 februárjában. Ráadásul a rezsicsökkentés nem egyformán érinti a háztartásokat – pl. távfűtés kontra, fa- és széntüzelés -, illetve – kis és nagyfogyasztású – háztartások esetében a százalékos megállapítás miatt.

12 A Munka Törvénykönyve Szűkültek a szakszervezeti jogkörök  Csökkent:  tájékoztatáshoz + konzultációhoz való jog: csak kérésre  ÜT hiányában történő tájékoztatási esetkörök megszűnnek  tisztségviselők munkaidő-kedvezménye  tisztségviselők munkajogi védelme  Megszűnt:  szakszervezeti kifogás  munkakörülmények ellenőrzése  állami szervek és önkormányzatok együttműködési kötelezettsége  fel nem használt munkaidő kedvezmény megváltásának lehetősége

13 ÜT normatív üzemi megállapodást köthet -Határozott időre max. 5 évre -Lehetséges tartalma: munkaviszonyra vonatkozó szabály, de a MUNKA DÍJAZÁSA nem! Feltétele: -A munkáltató nem áll KSZ hatálya alatt -KSZ kötésre jogosult szakszervezet nincs

14 Az állami tulajdonú vállalatoknál szűkült a kollektív szerződésbe foglalható ügyek száma, és ezzel a rugalmas megállapodás lehetősége. A munkaidőre vonatkozó kógens szabályok teljesítése esetenként felborítja a vállalatnál bevált, a helyi sajátosságokhoz igazodó munkaszervezést. Az új Mt-ben a 204 – 206. §-ok miatt a köztulajdonú vállalatokat az állam versenyhátrányba hozta. Az állami vállalati mozgástér szűkítése ráadásul alapvetően ellentmond az új Mt. alapvető koncepcionális céljainak, hogy bővüljön a törvénytől való kollektív szerződéses eltérés lehetősége, illetve nőjön a foglalkoztatás rugalmassága. A törvény bevezetése óta bizonyos munkavállalói csoportok tényleges (nominális) bére csökkent. Legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt csökkennek a bérek. A bércsökkenés második leggyakoribb oka a túlórák kiesése, ami bekövetkezhet egyrészt a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése miatt, vagy – különösen állami cégeknél – az éves munkaidőalap növekedése következtében. Az órakeresetek csökkenése is bekövetkezett több helyen: - a munkaközi szünet új szabályok szerinti „kiadása” miatt, továbbá a nem fizetett túlórák növekvő száma miatt. - a munkáltatók szabadabb variációs (csalási) lehetőségei miatt

15 Az érdekegyeztetés rendszere Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács A kormány átalakította az érdekegyeztetés rendszerét, létrehozta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT). Az NGTT egyesíti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot (GSZT), valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot (GEF). Az új testületnek konzultációs, véleményező és javaslattevő joga van, amely szerint "a konzultáció során kialakított álláspontok - a kormányra nézve - soha nem kötelező érvényűek, inkább ajánlás jellegűek". Betartásuk, valamint átültetésük "csupán lehetőség a kormányzat számára, annak mérlegelési jogkörébe tartozik". Az egyeztetések fő szereplői a testület tagjait delegáló szervezetek, annak munkájában az állam képviselői csak állandó meghívottként, a társadalmi partnerség elve mentén vesznek részt. Az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteken túl a gazdasági kamarák, a civil társadalom szervezetei - és a tudományos élet, valamint a történelmi egyházak képviselői. (Az összetétel kódolja a megegyezés tartós hiányát.)

16 Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Megalakult a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma (VKF), amelyen a munka világát érintő kérdésekről egyeztet a kormány a versenyszféra munkaadói és munkavállalói érdekképviseleteivel. A VKF munkájában nem a teljes munkavállalói és munkáltatói oldal vesz részt, csak a kormány által (szelektált) meghívott szervezetek. Így a VKF-ben szakszervezeti részről a Liga Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), valamint a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), a munkaadói érdekképviseletek közül pedig az Általános Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) vesznek részt. A VKF arra hivatott, hogy a versenyszektorban a munkaadók, a munkavállalók és a kormány álláspontját egyeztesse. Megállapodások tekintetében csak a bér és szociális juttatások témáit érintően van lehetőség.

17 Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) Az ÁPB-k helyzete nem mutat javulást. A működés forrásai csökkentek, tartósan alacsony szintűek. Összességében megállapítható, hogy mind a béralku, mind a kollektív szerződések témakörét érintően - a korábbi gyakorlathoz képest - a megállapodások megkötése, kiterjesztése nehézkesebbé vált. Ennek elsődleges okaként az új Munka Törvénykönyve munkavállalókra és szakszervezetekre nézve kedvezőtlen szabályai, a törvényalkotó érdektelensége, illetve az előzőekben bemutatott érdekegyeztetés országos rendszerének formális működése, tartalmi munkájának kiürítése jelölhetők meg.

18 A FIDESZ és a média A FIDESZ-KDNP hatalomra kerülését követő néhány hónap alatt uralma alá vonta a közmédiát, de mára befolyással bírnak a Magyarországon sugárzó kereskedelmi médiumok szinte mindegyike felett is. Ennek alátámasztására a legkézenfekvőbb példa a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összetételének kialakítása és vezetőjének kiválasztása. (Az NMHH elnöke egyben a Médiatanács elnöke is.) Az NMHH első elnöke Szalai Annamária (†): től FIDESZ tag, 1993-tól a párt országos választmányának tagja; és között FIDESZ-es parlamenti képviselő; től az ORTT – az NMHH jogelődje – tagja; - Orbán tanácsadója, annak első kormányfősége idején. Szalai Annamária halálát követően a második NMHH elnök Karas Mónika: - a Magyar Nemzet és a Hír Tv ügyvédjeként vált közismertté; - a Szárhegy dűlő Sárazsadány-Tokaj hegyalja Kft. jogi képviselője; - A Karas ügyvédi iroda szerződésben áll a FIDESZ országgyűlési frakciójával

19 Mindezzel párhuzamosan szinte az összes mai közjogi méltóság, illetve az úgynevezett „független intézmények” vezetője a FIDESZ legbelsőbb köreiből érkezett. Ilyenek: - Az államfő: előbb Schmitt Pál „a nemzet golyóstolla”, majd Áder János; - Igazságszolgáltatás:  A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) főbírója Deák Péter (Orbán Viktor egykori zalaegerszegi katonatársa),  Országos Bírósági Hivatal vezetője Handó Tünde (az Orbán-család barátjának Szájer József fideszes EP-képviselőnek a felesége),  Legfőbb ügyész: Polt Péter (volt fideszes képviselőjelölt), -Állami Számvevőszék: Domokos László (fideszes országgyűlési képviselő); -Magyar Nemzeti Bank elnöke: Matolcsy György, Orbán „jobbkeze”; -Ombudsmani rendszer: a korábbi négy helyett csak egy ombudsman, az alapvető jogok országgyűlési biztosa védi az állampolgárok jogait Székely László személyében, aki kipróbált fideszes káder, korábban az új Ptk előkészítő és koordináló miniszteri biztos; -Alkotmánybíróság: létszámát 2011 nyarán 15 főre növelték, jogköreit korlátozták (pl. megszűntették, hogy bármely állampolgár fordulhasson a testülethez, illetve az AB a költségvetésről és a központi adónemekről szóló törvényeket többé nem vizsgálhatja felül. Ezzel párhuzamosan kineveztek hét új – egyértelműen fideszes, illetve szélsőjobbos kötődésű – alkotmánybírót. A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány saját, kipróbált kádereit ültette az összes független közjogi intézmény élére, részben pedig felszámolta ezen intézmények hatalomkorlátozó szerepét is.

20 % % Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés összege. Az adóalap-kiegészítés összegét: az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani, az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell megállapítani % Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege Ft 17% Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 32%-a Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt összege Ft 18% Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 36%-a Ft 18% Ft-tól Ft és az Ft-on felüli rész 36%-a Adózás Adótáblák 2008 – Az összevont adóalapot terhelő adómértékek

21

22

23 A legmagasabb jövedelműek az igazi nyertesek Éppen azért, mert az adóreform elsősorban a jövedelem és a gyerekszám függvényében változtatta meg az állampolgárok adókötelezettségét, a szerzők e két dimenzió mentén együtt is megvizsgálták, hogy milyen következményekkel járt a személyijövedelemadó-rendszer átalakítása. Mivel az adóbevallást készítők 77 százaléka gyermektelen (vagy legalábbis nem vett igénybe gyermekek után járó családi adókedvezményt), így utóbbiak adóterhelésének változása nem tér el jelentősen a teljes sokaságétól. Az alsó nyolc jövedelmi tized mindegyikében legalább 70 százalék a vesztesek aránya, míg a legtöbbet keresők esetében fordított a helyzet. Mindez forintban számolva azt jelenti, hogy az alsó nyolc tizedhez tartozók gyermektelenek esetében az összesen 171 milliárd forintos adóemelkedés átlagosan évente 62 ezer forint plusz adót jelent. Másrészt viszont a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozó gyermektelenek adója 330 milliárd forinttal csökkent, azaz az adóreform teljes költségvetési költségének 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmű decilishez tartozó gyermektelenek nettó keresetét növeli. Az összes adózó 20 százalékát kitevő egy vagy két gyermeket nevelők esetében az alsó négy jövedelmi tizedben a családi adókedvezmény bevezetésének ellenére is megközelíti együtt az ötven százalékot azoknak az aránya, akik a semlegesek vagy a vesztesek táborába tartoznak. Ez azzal magyarázható, hogy esetükben az adójóváírás eltörlését nem volt képes kompenzálni sem a családi adókedvezmény, sem az alsó adókulcs csökkentése, sem pedig a szuperbruttósítás megszüntetése. A magasabb jövedelmi tizedben viszont szinte csak nyertesek vannak. Az említett folyamatok eredményeképpen az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent az adója és csupán 4 százalékának emelkedett. Az összes egy vagy két gyermeket nevelő adózónak nyújtott adócsökkentés 218 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetés számára, amely összeg 83 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe tartozók nettó keresetét növeli.

24

25 A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) közleménye Budapest, március 23., vasárnap (OS) - Magyarország jobban feltalál? A második Orbán- kormány statisztikailag értékelhető utolsó évében ( ) 275 új magyar találmányt szabadalmaztattak hazánkban. Ez kevesebb, mint Szálasi Ferenc országlása idején, mert akkor háborús körülmények között ben több szabadalmat (288) alkottunk. Egy másik hadsereg vendégeskedésekor például ban, éves rekord született, mert 1473 magyar találmány nyert szabadalmat országunkban. Rendre következzen itt a rendszerváltó kormányok hivatali ideje alatt a szabadalmaztatott hazai találmányok száma: Kormány Évek Szabadalom, hazai Grósz – Németh % Antal-Boros % Horn % Orbán I % Medgyessy – Gyurcsány % Gyurcsány – Bajnai % Orbán II (18,9%) A találmányok forrása a szükség, az érdek és az alkotó szenvedély. Ahol a termelés leépül, nincs szükség új megoldásokra. Ahol alig ösztönzik az alkotást, az embereknek nem érdekük feltalálni. Ott, ahol társadalom pesszimista, nem lángol az alkotószenvedély. A nagyvilág országainak túlnyomó többségében évről-évre nő a szabadalmaztatott találmányok száma. A csökkenés a rosszul gazdálkodó országokra jellemző. Kiadó: Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE)

26 Dr. Vedres András A Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára (1989-től) A Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége (IFIA) elnöke (2006-tól) (Klubrádió :32)

27 A bányászok akut problémái Több mint két éve érdeksérelmet jelentenek a magyar bányászok számára:  a szénkülfejtéses bányatérségben dolgozók elvett szakmai nyugdíja,  a III. csoportos rokkant bányász nyugdíjasok és járadékos bányászok ellátásának estenkénti elvétele,  a földalatti bányászok átlagkereset-számítási kedvezményének megszüntetése,  a meglévő munkahelyek megtartásának perspektivikus hiánya,  az új munkahelyteremtés teljes hiánya!

28 2010-hez képest még mindig jelentős elmaradásban van a munkaerőpiacnak az öt főnél nagyobb vállalatokat magába foglaló szegmense. Jó hír, a kilábalás elkezdődött, ám ahogy azt egy korábban is megfogalmaztuk: minden bizonnyal előbb a meglévő - válság miatt lecsökkentett - kapacitáskihasználtságot fogják növelni a cégek, és csak ezután jelentkezhet igény a létszám bővítésére.

29 Az elmúlt négy év főbb demonstrációi  május 18. Tiltakozás a Vértesi Erőmű bezárása ellen (Márkushegy)  április 9. EU demonstráció (Hősök tere, Andrássy út)  június 16. Szakszervezeti akciónap (gépkocsis felvonulás)  október 1. Új Munka Törvénykönyv elleni tiltakozás (Kossuth tér)  október 7. Tisztes munka világnapja (Esztergom)  január 29. Bányászok érdeksérelmei (Bp. Emberi Erőforrások Minisztériuma)  március 21. Bányászok érdeksérelmei (Pécs, Széchenyi tér)  július 3. MVM béremelés  november 14. Szolidaritás a közszférával (Bp. József-nádor tér)  január 25. Szolidaritás az MKKSZ-szel (Szabadság tér)  január 29. Bányászok érdeksérelmei (Bp. Emberi Erőforrások Minisztériuma)

30 A könnyűiparról A könnyűipar – bőr-, ruha-, textil – elsősorban a jelentős mértékben beszűkült piaci lehetőségek, a közbeszerzések korlátozottsága és a rendkívül alacsony jövedelemtermelő képességnek köszönhetően a bérek tekintetében változatlanul sereghajtó. A munkavállalók döntő többsége – szinte teljes egésze – minimálbéren, vagy annak környékén kerül foglalkoztatásra. Megfelelő iparpolitika hiányában a cégek jelentős hányada nem rendelkezik jövőképpel. Ezeknél a vállalkozásoknál a fő cél évről- évre a túlélés és 2013 között csak a textiliparban a BDSZ szerveződési körében három cég: a Cantoni Kőbányai Textil Kft., a Stella D’oro Ruhaipari Kft. És a Pannonflax Textil Kft. fejezte be működését.

31 Következtetések A FIDESZ a parlamenti 2/3 birtokában gátlástalanul mindent megtesz ami hatalmát biztosítja, konzerválja, „hűséges” kiszolgálóit jutalmazza: (Alaptörvény, választási törvény, Mt., adórendszer, közbeszerzés, közigazgatás, oktatási-, egészségügyi, sajtó, kommunikációs rendszer átalakítása, a média szinte teljes egésze feletti uralom, a kommunikáció uniformizálása, „földosztás”, trafik, kaszinó ügyek, elkötelezett, hűséges, megbízható pártkatonák – állami, oktatási, egészségügyi, kulturális, művészeti, igazságszolgáltatási, hírközlési, informatikai, stb. – funkciókba történő kinevezése)

32 Mit tesz a BDSZ ebben a helyzetben? Tevékenysége során állásfoglalásaiban, érdekvédelmi, érdekérvényesítő, érdekegyeztető, képviseleti munkájában, kommunikációjában törekszik a tényleges helyzet, a valóság objektív bemutatására és ezt saját, bejáratott csatornáin keresztül (honlap, kiadványok, szakmai anyagok, ismertetők, testületi ülések napirendjei, anyagai, személyes tájékoztatás, stb.) juttatja el a tárgyaló partnerek, a tagság, a munkavállalók, a szimpatizánsok, az érdeklődők számára. Segíti a szakszervezeti tagság eligazodását a körülöttük zajló világ eseményei között, megkönnyítve ezzel a politika egyes szereplőinek törekvései, szándékai, cselekedetei közötti összehasonlítást, különbségtételt, a kívánatos irányzathoz való szimpátia, kötődés, csatlakozás elősegítését, a távolságtartást a nem kívánatos eszméktől, törekvésektől, a hátrányos következményeket előidéző politikától. A testületek döntéseire alapozott politikai-, gazdasági- és érdekvédelmi programot valósít meg tagsága érdekében.

33 Köszönöm a figyelmet ! Jó szerencsét!


Letölteni ppt "A Orbán Kormány tevékenysége alulnézetből 2010 – 2014. Csanádi József alelnök 2014. március 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések