Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ősrobbanás vs. Teremtés Aranyi László

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ősrobbanás vs. Teremtés Aranyi László"— Előadás másolata:

1 Ősrobbanás vs. Teremtés Aranyi László

2 Az Ősrobbanás – elmélet? Az evolúció – elmélet? A Teremtés – vallási dogma?

3 A tudományos tételek dogmatikussá válása, „tan”-okká alakulása, létrehozta a „tudományvallást”. Elfogadásához kőkemény hit kell. Ezzel párhuzamosan a vallásos hittételek „tudományos alapokra” helyezésével a vallásokat igyekeztek „szalonképesebbekké” tenni.

4 Az anyag elsődleges – Ősrobbanás? A tudat elsődleges – Teremtés? Mindennek oka van?

5 A Világegyetem alkotói és létrehozói: -Anyag -Energia -Tudat (információ)

6 Az Ősrobbanás

7 Honnan ered a világ? Hogyan keletkezett? Miért pont ilyen? Honnan ered az élet? Hogyan keletkezett? Miért pont ilyen?

8 XII. Piusz gondolatait szerint: „A világ keletkezésére vonatkozó kérdésekre a fizikus, fizikusi mivoltában sosem lesz képes megadni a végső választ, mivel itt nem fizikai, hanem metafizikai, azaz filozófiai problémáról van szó.”

9 II. János Pál szerint: „Minden olyan elmélet, mely a világ keletkezéséről szól, … nyitva hagyja a világegyetem keletkezésére vonatkozó problémát.”

10 Amikor Einstein 1917-ben megírta kozmológiai dolgozatát, kezdetét vette egy folyamat, mely röviddel később a természettudományos kozmológia radikális paradigmaváltásához vezetett. Történetesen azt írta le ezen művében, hogy a világban nem feltétlenül az euklideszi geometria az uralkodó, teljesen más szerkezetű geometriák írják le – szerinte - helyesen a világegyetemet. Megalkotta hát a szférikus – véges, de határtalan – világegyetem elméletét, s ezt az általános relativitás – vagyis a gravitációs alapelmélet – függvényévé tette.

11 Egy döntő felfedezés: a vöröseltolódás 1920-ban Hubble galaxisok színképelemzése során felfedezte a vöröseltolódást, s kimutatta, hogy ez arányos a távolsággal. Ezt a Doppler- effektussal magyarázta, mely szerint ha a fényt kibocsátó forrás mozog, ennek megfelelően változik a fény frekvenciája is. Mivel az eltolódás arányos a sebességgel, így a távolság is arányos vele. Ezekből kiindulva megfogalmazta a Hubble-törvényt, miszerint minél messzebb van az égen egy objektum, annál gyorsabban távolodik tőlünk.

12 A kozmikus háttérsugárzás felfedezése: 1965-ben – mint ahogy azt Gamov megjósolta – Penzias és Wilson felfedezte a 3 kelvin fokos (egészen pontosan 2,735 K) kozmikus rádióháttér-sugárzást. Ez annak a hőnek a maradványa legalábbis állításuk szerint -, amely az Ősrobbanás pillanatában fölszabadult. Ezt az adatot alapul véve a mai tudomány szekundumig és kelvin fokig tudja visszakövetkeztetni az eseményeket. Ezen felfedezés volt elindítója azon folyamatnak, mely során sikerült az anyag evolúciójának fázisait leírni:

13 Idő Hőmérséklet (K) Anyagállapot sec kvantumgravitáció sec inflációs állapot sec kvarkok-protonok 3 perc 10 9 p+n-atommagok év e+mag - atom kristályok megjelenése 370 a sejt megjelenése 13.7 milliárd év 3 A Világegyetem jelenlegi állapota

14

15 Kísérleti bizonyítékok: 1. Az elemek gyakorisága: Az ősi nukleoszintézis alatt az ősrobbanás után nem sokkal (10 -2 s) az anyag nagyon forró volt, kvarkokból és gluonokból állt, mely a hűlés során protonokká és neutronokká alakult. Az ezt követő 1 másodperc alatt összeállnak a legkönnyebb atommagok (Deutérium=1H, 3He, 4He, 7Li). Ez a folyamat nagyjából 3 perc alatt véget ér. Az akkor kialakult elemösszetétel megmaradt egészen az első csillagok születéséig. nukleoszintéziskvarkokbólgluonokbólprotonokkáneutronokkáatommagokDeutériumnukleoszintéziskvarkokbólgluonokbólprotonokkáneutronokkáatommagokDeutérium

16 2. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (angolul Cosmic Microwave Background Radiation, CMBR): 1946-ban George Gamow jósolta meg, 1964-ben Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson fedezte fel 2,73 K-es hőmérséklettel. Ez a háttérsugárzás abból az időből származik, amikor a Világegyetem átlátszó lett. Ezelőtt átláthatatlan ionizált anyagból állt. Többek között a COBE és a WMAP mérte. kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás1946George Gamow1964Arno PenziasRobert Woodrow WilsonCOBEWMAPkozmikus mikrohullámú háttérsugárzás1946George Gamow1964Arno PenziasRobert Woodrow WilsonCOBEWMAP

17 3. A Világegyetem tágulása: Edwin Hubble 1929-ben kimutatta a tágulást a galaxisok színképében mutatkozó vöröseltolódás segítségével (Doppler-effektus). A tágulásból visszaszámolható a Világegyetem kora (Hubble-idő), mely 12,5 és 20 milliárd év között van. Legújabb mérési eredményeink (Hubble-űrteleszkóp) szerint 13,7 milliárd évre becsüljük. Edwin Hubble1929galaxisokszínképébenvöröseltolódásDoppler-effektusHubble-idő Edwin Hubble1929galaxisokszínképébenvöröseltolódásDoppler-effektusHubble-idő

18 Az elméleti alapok tarthatatlansága: 1. Az elemek gyakorisága: Meggyőződésem, Tökéletesen „visszapótolja” a Világegyetembe a nehezebb elemekké alakult hidrogén és hélium mennyiségét a neutroncsillagok párolgása. A számítások szerint ugyanis elegendő lenne köbfényévenként mindösszesen egyetlen(!) hidrogén-atomnak keletkezni a megfigyelhető elemgyakoriság fenntartásához évente. Semmiféle „táguló” és Ősrobbanással megszülető Világegyetem- modellre nincs tehát szükség a megfigyelhető elemgyakoriság alátámasztására.

19 2. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: Semmi sem igazolja a háttérsugárzás kozmikus eredetét! Forrása lehet: - a Tejútrendszerünket körülvevő haló, - a Naprendszerünk külső vidéke, - a szupernóva-robbanásokkor szétrepülő vasszemcséken szóródó sugárzás, (Nem észlelhető neutrínó-háttérsugárzás! A röntgen-háttérsugárzás nem mutat maradványsugárzás tulajdonságokat!) kozmikus mikrohullámú háttérsugárzáskozmikus mikrohullámú háttérsugárzás

20 3. A Világegyetem tágulása: Vöröseltolódást, azaz bizonyos színképvonalak a vörös felé való tolódását több tényező okozhatja külön-külön, de akár együttesen is. (a fény kifáradása, kölcsönhatása az éterrel, szóródása az intergalaktikus por- és gázfelhőkön, mérési hiba, stb.)

21 Arp, amerikai csillagász igazolta, hogy a róla elnevezett galaxispárok esetében teljességgel használhatatlan a hagyományos vöröseltolódás mérés-technika. Olyan galaxispárokat talált ugyanis, ahol a párokat anyaghíd kapcsolta össze, vöröseltolódásuk különbsége azonban számottevő volt, olyannyira, hogy ha pusztán ezt az egyetlen adatot vették volna figyelembe, akkor a távolságuk különbségére milliárd fényévek adódtak volna, holott anyaghíd kapcsolta őket össze! Arp tehát cáfolta az a feltételezést, miszerint a vöröseltolódást fel lehetne használni a Világegyetem tágulásának bizonyítékaként!

22 A galaxisok helyett manapság inkább bizonyos típusú változócsillagokat használnak, pl. cefeidákat, illetve Ia. típusú szupernóvákat. A cefeidákról bebizonyosodott, hogy változási periódusaik mégsem annyira stabilak, mint hitték. Az Ia. típusú szupernóvák mindegyike - a csillagászok szerint - ugyanolyan fényességgel rendelkezik, ezért az Ia típusú szupernóvákat "standard gyertyákként" alkalmazzák a távolságok méréséhez szerte a Világegyetemben. Azonban az Ia szupernóvák körül egyre több probléma merül fel, ami megingatni látszik a mérések hitelességét.

23 További problémát jelent, hogy a vöröseltolódásra is alkalmazott Doppler-törvényt néhány évtizednyi használat után úgy „kozmetikázták át”, magyarán meghamisították, hogy az az Ősrobbanás-tan számára éppen megfelelő legyen. Az eredeti:És a hamis:

24 A Világegyetem keletkezését leíró Ősrobbanás- modell legfontosabb pillérei cáfolhatók tehát, az oszlopok, melyekre az egész elméletrendszert felépítették, alapvetően hibásnak bizonyultak. Einstein elméletei további ellentmondásokat szültek, hiszen mind az általános, mind speciális relativitás-elméletei koncepciójukban és matematikailag egyaránt tarthatatlanok. Sokkal inkább tekinthetők „filozófiai eszmefuttatásoknak”, mint bármiféle alappal (fizikai, matematikai) rendelkező teóriáknak. A manapság legkorszerűbbnek tartott elmélet tehát sem matematikailag, sem tapasztalati úton nem megalapozott.

25 Mi mindenre nem ad magyarázatot az Ősrobbanás-tan?

26 1. Mi volt az Ősrobbanás (Nagy Bumm) előtt? Sokak szerint már a kérdés feltevése is helytelen, mert nem léteztek a fizika törvényei. Nem volt sem tér sem idő és semmi evilági. De van olyan elmélet is amely képzetes időt és hamis vákuumot feltételezve értelmezi ezt.

27 2. Honnan erednek a fizikai törvények? Ha az Ősrobbanás előtt nem volt semmi, akkor honnan erednek a fizika törvényei? Az Ősrobbanás pillanatában születtek meg? Miért pont a jelenleg megfigyelt mértékben? Változnak időben a fizikai törvények? Miért ennyi kölcsönhatás van? Miért annyi részecskefajtát ismerünk, amennyit, és miért éppen a megfigyelhető tulajdonságokkal rendelkeznek? Mi a tömeg eredete? Egyáltalán: mi a tömeg? Mi a töltés eredete? Miként hat a gravitáció? Stb. Amennyiben feltételezzük, hogy a Világegyetem „Nagy Bumm”-okkal újra és újra létrejön, és „Nagy Reccs”-ekkel ismét megsemmisül, a választ csak elodáztuk, nem adtuk meg.

28 3. Mi a helyzet a szingularitással? Az Ősrobbanás nem kezdődhetett szingularitással, hiszen nem létezik „végtelen sűrűség”, „végtelen magas hőmérséklet”, „végtelen kicsi átmérő”, stb. Bármiféle természeti érték mellé végtelen értéket rendelni, majd ugyanezt a természeti értéket később számossá tenni, matematikailag alaptalan és értelmetlen. A probléma áthidalására „szingularitáshoz közeli” állapotról beszélnek. Ez ismét csak a kérdés megválaszolásának eltolása. Tehát nincs mit kezdeni egy olyan kijelentéssel, hogy „szingularitáshoz közeli állapot”. A filozófia lehet, de a fizika és a matematika nem ismer ilyen fogalmat. (Mi számít „közelinek”? – A végtelenhez konkrét bármilyen érték végtelen távolságra esik)

29 4. Mi indította el az Ősrobbanás? A véletlen? A Teremtő? – Tudományos szempontok szerint nem kielégítő magyarázatok. A kauzalitás elvét hirdetők mindent elkövetnek a minden eseményt okokkal való alátámasztásra. Érdekes, ez esetben eltekintenének tőle… Ha a Teremtő indította el az Ősrobbanást, akkor vele kapcsolatban kellene - tudományosan igazolható – állításokat megfogalmazni. Olyan állításokat, melyek egyben megválaszolják a korábbi és az eztán következő kérdéseket is.

30 5. Honnan ered a tér és az idő? Az idő kapcsán a válasz egyszerű: hiszen idő valójában nem létezik, képzetes mennyiség, „idő” címén periodikus mozgásokat hasonlítunk össze. Mivel képzetes mennyiség, nem rendelkezik fizikai alapokkal. Ugyanilyen képzetes mennyiség a sebesség is. Lényegében egy viszonyszám. A tér eredetének kérdése már bonyolultabb. Csak úgy megjelent? Mindig is volt? Az Ősrobbanás kelti a teret, ha igen, mi van a téren „kívül”?

31 6. Mi történt az első töredék-másodpercben? Nem lehet tudni mi zajlott sec előtt (Plank- méreten belül). Ezt csak a kvantumelmélet és relativitáselmélet egyesítésével lehetne talán megmagyarázni. De ez az elmélet még nem született meg. Mint fentebb láttuk, nem is születhet meg, hiszen Einstein elméletei alapból hibásak. A tudósoknak az „összebékíthetetlen ellentétek keresése” helyett, szembe kellene nézni ezzel a ténnyel.

32 7. Hová lett az antianyag? A kezdetben egyenlő arányban létrejött valós anyag és antianyag rekombinációi után valós anyag többlet keletkezett az antianyaggal szemben. Miért? Habár ismer a részecskefizika paritás-sértő és kiralitás-sértő lebomlási folyamatokat, azok elenyészően kicsi aránya semmiféle magyarázattal nem szolgál a megfigyelhető Világegyetemben az antianyag hiányára.

33 8. Hol vannak a fázisátmenetek közben keletkezett részecskék és egyéb alakzatok? Az Ősrobbanás-tan által leírt fázis-átmenetek során a keletkezniük kellett, mágneses monopólusoknak, szuperhúroknak, hatalmas szuperszálaknak s egyebeknek. Hol vannak ezek? Hol vannak a nyomaik? Miért nem észleljük őket manapság?

34 9. Tényleg felfúvódott a tér? A felfúvódás-elméletet azért fogadták el, mert segítségével néhány dolog megmagyarázható: mint az Univerzum kisimulása, vagy az Univerzum jelenleg számított életkora, vagy amit horizont- problémaként emlegetnek. Kérdés, hogy valóban volt-e felfúvódás (alá ugyanis semmi nem támasztja), vagy ez csak magyarázat több probléma megoldására?

35 10. Miért jöttek létre galaxisok? Az Ősrobbanás-tan semmiféle magyarázattal sem szolgál galaxisok létrejöttére sem. Ezek halmazokba és szuperhalmazokba tömörüléséről pedig végképp nem mond semmit. Egész egyszerűen azért, mert nem volt elegendő idő – az Ősrobbanás-tan szerint – az anyag ilyen nagyléptékű elrendeződéséhez, több milliárd fényév hosszúságú galaxishalmaz-láncolatok kialakulására.

36 11. Miként egyenlítődött ki a hőmérséklet? Mi indokolja az Univerzum kialakulásakor létrejött hőmérsékleti egyensúlyt? Miért nem maradtak forróbb és hidegebb vidékek? Miért látjuk a Világegyetemet minden irányban azonos tulajdonságúnak és szerkezetűnek?

37 12. Ha a felfúvódó modell helyes, miként alakultak ki hőmérséklet-különbségek? Ahhoz, hogy a fent említett csomósodások – ősgalaxisok - létrejöhessenek a kezdetben homogén hőmérsékletű térben kis hőmérsékleti különbségek kialakulása szükséges. Ezek miért alakultak ki?

38 13. Milyen a Világegyetem térszerkezete? Az Univerzum sűrűsége miért esik olyan közel ahhoz a kritikus sűrűséghez, ami az Univerzum összeomlásához, de legalább a tágulás megállásához szükséges? Ezt a problémát a felfúvódás-elmélet megoldja, de amennyiben a Világegyetem tere euklideszi, az egy rendkívül instabil állapotot jelentene – legalábbis a táguló modell számára.

39 14. A horizont-probléma Miért néz ki az Univerzum minden irányban ugyanolyannak a kozmikus háttérsugárzás tekintetében, holott az egyes régiók olyan messze kerültek egymástól, hogy az ezek közötti kiegyenlítődéshez a fénysebességnél jóval nagyobb sebességre lenne szükség? A felfúvódás-elmélet erre is ad magyarázatot, legalábbis részben, de ha nem volt felfúvódás akkor ez továbbra is probléma marad.

40 15. Mi a helyzet a sötét anyaggal? Az Univerzum anyagának jelentős része (úgy durván 95%) előlünk rejtve marad, de bizonyos jelek azt mutatják, hogy létezik (spirál-galaxisok külső csillagainak mozgása miatt feltételezhető a halóban lévő valamilyen anyag, vákuum-fluktuációs jelenségek). Honnan származik és mi ez az anyag?

41 16. Valóban helyes a Világegyetem korára adott számítás? Vajon elfogadható az Univerzum korának megállapítása a Hubble-konstans ill. a csillagok élettartamának számítása alapján? A galaxisok halójában levő csillagok kora a Világegyetem jelenleg elfogadott koránál, 13.7 milliárd év, jó 50%-al mutatkoznak idősebbnek.

42 17. Az észlelési kúp problémája Amikor csillagászok távcsőbe néznek a távcső által meghatározott észlelési kúpba eső tartományt látják. Minél nagyobb távolságokban lévő objektumokat néznek, annál szélesebb tartományát látják a világnak. Egy bizonyos távolág után ezen kúp már az egész világot befogja, mert az univerzum korai mérete már belefér ebbe e kúpba. Azaz ennek az észlelési kúpnak egy távolságon túl szűkülnie kellene. Ez mégsem figyelhető meg. Miért nem?

43 18. A Világegyetem mágneses tengelye Az Ősrobbanás-tan semmit sem tud kezdeni a legújabb megfigyeléssel, miszerint a Világegyetem mágneses tengellyel rendelkezik. Legalábbis Lokális Halmaz szintjén.

44 19. A hőhalál problémája A Világegyetemben, ahelyett, hogy kiegyenlítődne a hőmérséklet és minden rendszer a lehető legalacsonyabb energiaszintre törekedne, azaz a rendezettség (az entrópia) nőne, ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg. Miért?

45 20. Az élet létrejöttének problémája Az Ősrobbanás-tan nem tud magyarázatot adni az élet létrejöttére, annak elterjedtségére; az Ősrobbanás-tanból következő evolúciós-tan, miszerint a Világegyetemben az anyag fejlődésével létrejött az élet, és az is fejlődik, nem bizonyítható.

46 21. Az információ problémája Mennyi volt a teljes Világegyetem információ tartalma az Ősrobbanás előtt? Ha nulla, akkor mitől lett egy, kettő, stb. az Ősrobbanást követően. De ha nulla volt, igazából már a nulla bit információ is információ. A „semmi puszta léte” már információs állapot, tehát nem létezhet „nulla bit állapotú rendszer”. Vagyis nem lehetett az Ősrobbanás előtt semmi, abszolút semmi sem. Az abszolút semmiből pedig nem lehet valami. Ugyanis honnan eredne az ehhez szükséges információ? Honnan ered a Világegyetemben megfigyelhető információ- mennyiség?

47 „A múltban a bolygókat isteneknek gondolták, és sajátos szellemi tulajdonságokkal ruházták fel az égen látottakat. A modern tudósok ezen elképzeléseket teljesen értéktelennek, sőt félrevezetőnek tartják. De amikor ugyanezek a tudósok távcsövükhöz vagy ciklotronjukhoz lépnek, magukkal visznek egy sor axiómát, amelyek éppen olyan mértékben elméjük tartozékai, mint a Zikkurát tetejére mászó ókori babiloni csillagászok megkérdőjelezhetetlen fogalmai voltak. Ezért nyilvánvaló, hogy ha magunkról többet tudnánk, a Világegyetem természetét is inkább lennénk képesek fölfedezni és megérteni.” /Kaufman/

48 A Teremtés

49 Az Isten szerepe Ha a Világegyetemhez mindenféleképpen kezdetet akarunk rendelni, és számunkra elfogadhatatlan a „véletlen” eredet, ami egyúttal minden megfigyelhető és nem megfigyelhető létező és elmúlt dolog okává is válik egyben, akkor fel kell tételeznünk egyfajta kiváltó okot, egy „felsőbb intelligenciát”, egy láthatatlan Teremtőt, egy Istent, mely mindezt létrehozta és megtervezte az utolsó elemi rész működéséig bezáróan, és mintegy „Mindenható” és „Mindentudó” módon irányítja és vezérli a legparányibb elemi részig.

50 1. Az eredet kérdése Pro: Az oksági törvény szerint mindennek oka van, ennek eredménye az okozat. Az Ősrobbanás előtt semmi sem létezett, nem létezett tehát ok sem, amiatt okozat sem jöhetett létre. Mivel pedig a Világegyetem létezik, ezért kiváltó oknak is léteznie kellett. Sőt, léteznie kellett egy elsődleges kiváltó oknak. Az lehetet élettelen anyag, illetve egy végtelen intelligens és hatalmas Isten. Mindenképpen kellett kiváltó ok, hiszen kiváltó ok nélkül nem léteznénk mi sem.

51 Kontra: A gondolatmenet eleve hibás. Egyáltalán nem „kötelező”, hogy mindennek oka legyen. Az anyag (ahogy az energia és az információ is) megsemmisíthetetlen és létrehozhatatlan. Az anyag maga nem „élettelen”, nagyon is élő, sőt, önszervező képességgel rendelkezik. Az önszervező képesség olyan újabb elem, ami az okság ellen szól, hiszen mi oka lenne az anyagnak minderre? – legalábbis ha élettelen lenne. Továbbá, mivel az anyag létrehozhatatlan és megsemmisíthetetlen (csakis és kizárólag átalakítható), szükségképpen örök idők óta létezik, tehát nem hozhatta létre senki és semmikor, mint ahogy el sem pusztíthatja.

52 2. A rendezettség Pro: Ha az anyag az ősok, akkor a ma érzékelhető világmindenség, az anyag véletlenszerű változásainak végterméke. Ha Isten a mindenség ősoka, akkor egy intelligens, teremtő akarat megnyilatkozásaként jött létre az Univerzum. Leszögezhető: a Világegyetemben a folyamatok túlnyomó többsége nem véletlenszerű, rendszerezettséget tapasztalunk (galaxisok, bolygórendszerek, Föld-bolygó, élő szervezetek, sejtek, molekulák, elemi részek.) Mivel az anyag „holt”, rendezettségére nincs magyarázat, csakis egy „mindenható lény” állhat a rendezettség mögött.

53 Kontra: Nem volt semmiféle ősök, sem anyagi, sem isteni. A Világegyetemben megfigyelhető folyamatok többsége azért nem „véletlenszerű”, mert maga az anyag önszervező-képességgel rendelkezik. Az anyag viselkedése „fejlődése”, fraktálterek mentén történik, a fraktálterek igen egyszerű algoritmusok segítségével leírhatók, bonyolultsági szintjük ellenben végtelen nagy is lehet. Véges algoritmus ír le tehát végtelen nagyságú és bonyolultságú teret.

54 3. A rendezettség Pro: Amit a világmindenségben látunk nem akármilyen rendezettség, és nem akármilyen rendszerek, hanem bonyolult, egymással összefüggő, komplex rendszerek. A valóságban nem tapasztaljuk, hogy céliránytalan, véletlenszerű folyamatok ilyen globálisan összefüggő rendszer-együttest illesztenek össze a különféle rendszerekből Azt viszont tapasztaljuk, hogy a bonyolult rendszerek összefüggő egésszé formálása mindig értelmes, intelligens akaratra vezethetők vissza, ezért: istenérvként kimondhatjuk, a világmindenség egészében megfigyelhető bonyolult működőképes rendszerek komplexitása, értelmes, intelligens eredetet feltételez

55 Kontra: hibás koncepció annak állítása, hogy az anyagot pusztán a „véletlen” hatások uralnák, hiszen akármerre nézünk a természetben, mindenfelé szabályos rendszereket láthatunk. Csakhogy. Ezek a szabályosságok nem valamiféle „felsőbb hatalom” által mintegy „varázsütésre” megjelenő szabályosságok, hanem az anyag legbelsőbb lényegéből adódó szabályosságok. Az anyag bizonyos irányok mentén viselkedik, ezek az irányok pedig az anyag alaptulajdonságaiból fakadóan szabályos rendszert alkotnak. Ezek a „szabályosságok” a legtöbb esetben igen egyszerű matematikai formulákkal leírhatók, mindezek ellenére mégis képesek végtelen gazdagságot szolgáltatni.

56 4. Mozgás és működőképesség Pro: Nem elég, hogy a Világegyetem a parányi atomoktól a gigantikus csillagrendszerekig komplex rendezettséget mutat, ráadásul minden egyes egysége mozog. Sőt, nem csak egyszerűen mozog, hanem elemei egymással harmonizált egységben mozognak. Mindez, a bonyolult rendezettséget tovább emeli, a működőképes mozgásban funkcionáló rendszerek szintjére! Ezért nagy valószínűséggel feltételezhetjük azt, hogy a világmindenségben uralkodó jelleggel tapasztalható működőképes rendszerek intelligens akarat produktumai. Mivel az anyag nem rendelkezik rendező intelligenciával, és az anyagot formáló véletlen céltalan összevisszaság, a Világegyetemben működő rendszerek végső okaként Istent kell megjelöljük.

57 5. A természeti törvények Pro: A Világegyetemben mindenhol törvényszerűségeket figyelhetünk meg: A természeti törvényekkel kapcsolatban tegyünk fel egy alapvető kérdést: Hol vannak ezek a törvények? Hol léteznek, hol vannak jelen, miben vannak „lokalizálva"? A természeti törvények elválaszthatatlan összefüggésben vannak az anyaggal, így létezésük tagadása egyenlő az anyag létezésének tagadásával. Abból, hogy a törvény státusza nem lehet az anyag, arra következtethetünk, hogy az anyagon kívül van más is. Abból pedig amit létrehoz ez a „más" (rendezettséget, működőképességet és komplexitást) arra következtethetünk, hogy nem lehet a véletlen (mert a véletlenszerű dolgok céliránytalan összevisszaságok), hanem élő, intelligens akarat.

58 Kontra: Semmi sem támasztja alá a természeti törvények állandóságát. Nem ismerjük a természeti törvények számát. Csak nagyon rövid idő óta vizsgáljuk az általunk eddig felismert törvényeket egyáltalán. Semmit sem mondhatunk ezen a ponton változatlanságukról. A természeti törvények nem az „anyagban”, hanem azzal együtt léteznek, az anyag elidegeníthetetlen tulajdonságaiként. Amikor az anyag viselkedését kutatjuk, lényegében a „természeti törvényeket” kutatjuk. A természeti törvények „nem önálló” valamik, hanem megnyilvánulási pályák, megnyilvánulási lehetőségek.

59 6. Állandóság Pro: - A természeti törvények egyetemesek és állandók. - Az általuk fenntartott rendezettség, és működőképesség is állandó - A funkcionális mozgás és működés nem válik kaotikussá. - A komplexitás nem véletlenszerű, hanem állandó. - Az atomok, molekulák kapcsolódásai, kötései, a bolygók, csillagok mozgásai, a testek viselkedései mind-mind több ezer éve állandók. Következtetés: A véletlen jellegénél fogva képtelen a stabilitásra, állandóságra. A természeti törvények, s az általuk fenntartott világ épp ellenkezőleg: stabilak, állandók. Stabilak a fizikai, kémiai (stb.) törvények, s még ahol változik is az anyag, ott is kizárólag ezen változhatatlan törvények szerint változik! A stabilitást az Isten szolgáltatja.

60 Kontra: Nem jelenthetjük ki teljes meggyőződéssel a természeti törvények állandóságát. Nem lehet kijelenteni azt, hogy pl. a gravitációs állandó a Föld közelében pontosan akkora, mint egy óriáscsillag közelében. Hiába ismerjük a természeti törvényeket, mégsem vagyunk képesek pontos jóslásra. Pl. ha három magára hagyott tömegpont egymáshoz való helyzete nem határozható meg a hetedik ciklus után. Erre semmiféle matematika eljárás nincs. Lehet a feladaton szűkíteni, de az már nem pontos megoldás. A természeti törvények, bár ismerjük egy részüket -, nem jelentenek önmagukban garanciát a jövőbeni állapotok megjósolhatóságára.

61 7. Az energiatétel Pro: Ha nincs Isten, akkor az ősrobbanás az úgynevezett ősanyagból - a matematikai szingularitásból -, indult el. Az anyag valami hihetetlen sűrűségűre és parányi méretűre összezsugorodott állapotából egyszer csak felrobbant. Itt merül fel az első kérdés: Hogyan tudott felrobbanni az anyag? Azaz, honnan vette az indító energiát a robbanáshoz? A jelenlegi tudomány megalapozott tudás révén jutott el arra a felismerésre, hogy a Világegyetemnek van kezdete. Ha viszont van kezdet, akkor szükség volt indító energiára is, az pedig rendszeren belül nem születik. Az anyagnak kívülről kellett kapnia. Ha viszont a teljes Univerzum anyaghalmaza „belül" van, akkor ez a „kívül" csak valami „nem anyagi" lehetett, - Isten. Tőle jöhetett az energia. Nincs más kiút.

62 Kontra: A kiindulópont helyes: a Világegyetem nem keletkezhetett robbanás által. Ha nem volt Ősrobbanás – márpedig nem volt -, akkor nincs szükség a felsorolt érvekre sem. Továbbá: a „kezdet” mellett érvként felhozott II. termodinamikai főtétel nem érvényes, a kvantumfizika szintjén nem állja meg a helyét. Mivel pedig tudjuk, hogy a természeti törvények egymásra épülnek, ha kvantumszintem, azaz mikroszinten, nem érvényes a II. főtétel, annak érvénytelenségre makroszintre is kihat. A tudósok teljesen megalapozatlanul vonták tehát le a következtetést, miszerint a Világegyetem a termodinamikai egyensúly felé halad.

63 8. Az oksági törvény (kauzalitás) Pro: Az istenérveket folytatva az mondható el, hogy az anyagnak nem csak energiája nem volt, de oka sem az ősrobbanáshoz. Örök ok: Ha öröktől létezett az anyagban ez a törvényszerűség, akkor egészen a robbanás pillanatáig erősödő hatást kellett gyakoroljon az anyagra s az, ennek hatására robbant fel. A törvényszerűség tehát irreverzibilis (egyirányú, megfordíthatatlan), és erősödő kellett, hogy legyen.

64 Kontra: a természeti folyamatok – globálisan tekintve legalábbis –, igenis visszafordíthatók. Tény, hogy pl. egy elolvadt hóember, hóember mivoltában „visszafordíthatatlan”, ám ami a hóembert alkotó vizet illeti, nagyon is visszafordítható, hiszen az elolvadt hóember anyaga elszivárogván valahová részét képezi a víz körforgásának. Így igaz ez minden „irreverzibilis” folyamatra. Más szinten az „irreverzibilis” folyamat „végterméke” nagyon is reverzibilis ciklusok alkotói. Sem az energia törvény, sem a kauzalitási törvény nem szilárd, tehát a ráépített elméletek meglehetősen instabil lábakon állnak, azaz értelmezésük csak szűk körben lehetséges.

65 9. Az entrópia PRO: Mivel a létező Világegyetem a teljes rendezettség felé halad, ezért nyilvánvaló, hogy a bonyolultabból halad a rendezett felé. Így a Világegyetem rendelkezett egy legmagasabb szintű bonyolultsággal, amiből folyamatosan romlik. Az energia törvény kizárja azt, hogy ez a legmagasabban szinten bonyolult energiaszint a rendszeren belül állott volna elő. Az entrópia törvény viszont kizárja azt, hogy ez a legmagasabb szintű bonyolultság öröktől fogva léteznék. Volt tehát kezdete. Egy intelligens akarattal rendelkező Lény teremtette meg az Univerzumot, legmagasabb fokú, kezdeti energiaszintjével, komplexitásával. Az entrópia törvény tehát visszamutat a teremtésre, s ezáltal a Teremtőre

66 Kontra: Ami egy fazék hideg és meleg víz összekeverése számára megfordíthatatlan folyamat, az korántsem az egy magasabb szintű, azaz pl. a víz körforgása számára. A fizikai folyamatoknak szintjei vannak, végtelen sok szintje, ami tehát az egyik szinten megfordíthatatlan, egy fölötte lévő szinte már nem. A termodinamika II. főtétele csakis és kizárólag zárt rendszerek esetében érvényesek, de ott sem általánosan. Készíthető olyan atomi jellegű szűrők, mely csak bizonyos sebességgel haladó részecskéket enged át, egy ilyen szűrővel elválasztott térben az egyik rész jelentősen felmelegszik, a másik pedig jelentősen lehűl. Vagyis semmiféle „teremtő” beavatkozása nem szükséges, mégis, egy osztott edény egyik része látványosan felmelegszik, miközben a másik fele lehűl.

67 10. Anyagszervezés Pro: Ha kiindulunk az ősrobbanás elméletéből, akkor meg kell tudjuk valahogy magyarázzuk a rendezettség létrejöttét, más szóval azt: hogyan volt az anyag képes az önszerveződésre. A komplex rendezettséghez vezető folyamat intelligens szervező akarat eredménye. Ezért egyik alapalternatívánkat (a véletlen folyamatokban változó anyagot) kizárva, szükségképpen a másik alapalternatívánkat (Istent) kell válasszuk. Ő volt a kívülálló, intelligens akarattal rendelkező Lény, aki az anyagot szervezte, „hangolta, és hangszerelte”.

68 Kontra: Az anyag lényege az önszervező képesség. Olyan tulajdonsága, mint a pl. a spin. Le- és elválaszthatatlan. Általánosságban tekintve pedig elmondható, komplex és egymásra épülő rendszerek esetén, hogy a megnyilvánulások vonala mintegy Gauss-görbét követ, ahol a harang eloszlásából azért igen jól meghatározható a viselkedés. Tény, hogy a Gauss- görbén „elméletileg” mindenre van esély, azonban a valóság ettől más. Ugyanis a „véletlent” nagyon is pontosan leírható és meghatározható folyamatok „irányítják”.

69 Összegzés

70 -A Világegyetem nem „keletkezett. Sem Ősrobbanással, sem teremtéssel. -A Világegyetem térben és időben végtelen kiterjedésű. -A Világegyetem mindkét irányban végtelen kiterjedésű (a parányok /elemi részek/ és a gigászok (galaktikus szuperhalmazok/ világa felé egyaránt). -A Világegyetemnek minden része,semmi sem létezik a Világegyetemen kívül. -A Világegyetemet anyag tölti ki. -A világegyetemben valamennyi viselkedést anyag hordozza

71 -Az anyag élő, önszervező, intelligens rendszer. -Az anyag elválaszthatatlan az energiától és az információtól (tudat). -Az anyag megjelenési formáinak szintjei vannak -Az anyag minden egyes megjelenési szintjén. korlátozott számú megnyilvánulási lehetőség áll csak rendelkezésre. -Az anyag megjelenési formáinak szintjei egymásra épülnek. -Az anyag megjelenési formái szintjeinek száma végtelen.

72 -Az ember az anyag megjelenési formáinak szintjeiből az elektron méretétől a szuperhalmazok méretéig képes átlátni a teret. Ez a távolság megközelítőleg 100 nagyságrendet tesz ki (kettes számrendszerben) – és növekszik. -A Világegyetem fraktális szerkezetű. -Az anyag a megnyilvánulási formáinak lehetőségeit (természeti törvények) egyszerű szabályrendszerek írják le, ezek a szabályrendszerek (megnyilvánulási formák) az anyag elidegeníthetetlen tulajdonságai, leválaszthatatlanok az anyagról, azzal együtt léteznek.

73 -Az anyag megnyilvánulásai energiaváltozásokban és/vagy információváltozásokban manifesztálódnak. -Mivel az anyag leválaszthatatlan tulajdonságai között az energia mellett a tudatot (információt) is megtaláljuk, ezért az anyag megnyilvánulási formái tudatos úton is megváltoztathatók -A végtelen anyagban rendelkezésre álló, végtelen mennyiségű tudást (információt) tekinthetjük Istennek


Letölteni ppt "Ősrobbanás vs. Teremtés Aranyi László"

Hasonló előadás


Google Hirdetések