Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint: kb. a 8-12 évesektől a kb. 25-30 évesekig (a kortárscsoport megjelenéséről a másokért való felelősségvállalásig)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint: kb. a 8-12 évesektől a kb. 25-30 évesekig (a kortárscsoport megjelenéséről a másokért való felelősségvállalásig)"— Előadás másolata:

1

2  A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint: kb. a 8-12 évesektől a kb évesekig (a kortárscsoport megjelenéséről a másokért való felelősségvállalásig) a magyar lakosság 27 %-a.  Az „Új Nemzedék Jövőjéért Program” szerint: a éves korosztály.  Posztadoleszcencia jelenség – jellemző az iskolába járás meghosszabbodása, a kereső munkavállalás későbbi megkezdése, a családalapítás kitolódása, a szülői családtól való függetlenedés elhúzódása.

3  Az ifjúság mint erőforrás – fejleszteni, támogatni kell őket (nem problémaként tekinteni rájuk), ill. elősegíteni társadalmi integrációjukat  A legfontosabb társadalmi beállítódások 12 éves korig kialakulnak (dr. Dieter Tiemann)  Horizontális (ágazatközi) megközelítés erősítése  Strukturált párbeszéd (EU) – részvétel – participáció – a fiatalok bevonása („a fiatalok saját maguk legjobb szakértői”)  Primer prevenció – elsődleges megelőzés (kiterjesztő értelemben)  A helyi közösségek érzékenyítése az ifjúság ügyei iránt („végek dicsérete”)

4

5 Országosan  Ifjúságkutatás - Ifjúság 2008 (előtte 2000., 2004.)  Stratégia: Nemzeti Ifjúsági Stratégia (NIS) Elfogadta a Parlament október 26-i ülésén a 88/2009. (X.29.) OGY határozattal. „Új Nemzedék Jövőjéért Program” – a Kormány Ifjúságpolitikai Keretprogramja Elfogadta a Kormány:  Cselekvési terv - I. Cselekvési Terv: elfogadva a 1012/2010.(I.22.) sz. Korm. határozattal – lejárt december 31-én, az új előkészítése folyamatban. Jelenleg nincs ifjúsági törvény (nincs meghatározva az állami közfeladatok rendszere)

6  Párbeszéd - nincs nemzeti ifjúsági tanács (12 szervezet megbízásából ifjúsági delegáltak; a magyar elnökség alatt - Európai Hallgatók Hálózata: AEGEE, Ifj. Konz. Kör, Magyar Ifjúsági Konferencia koncepciója)  Monitoring tevékenység - nincs (Ifjúságügyi Koordinációs Bizottság volt, az Új Nemzedék Jövőjéért Programban szerepel a NIT felállításának támogatása)

7

8

9

10  Mindazon tevékenységek, amelyek az ifjúsági korosztályok és velük közvetlenül foglalkozók közötti interakciókban jelennek meg.  Cselekvési tere: jellemzően a szabadidős idősáv (harmadlagos szocializációs terep)  Új kihívások: a felkereső ifjúsági munka, a virtuális ifjúsági közösségi terek, az iskola nevelési, tanórán kívüli funkciója  Szolgáltatásszervezési modell: multifunkciós ifjúsági közösségi terek (IKSZT, információs és tanácsadó iroda+ifjúsági klub)

11  Ifjúsági szolgáltató tevékenység (ifjúsági szolgáltatások)  Személyes ifjúságsegítés (tanácsadás)  Közösségépítés  Önkormányzati ifjúsági munka  Ifjúsági projektek menedzselése (rendezvényszervezés)  Ifjúsági szervezetek (alapítvány,egyesület), ifjúságsegítő intézmények  Ifjúsági érdekképviseletek  Virtuális ifjúsági munka

12 Polgármester Alpolgármesterek Jegyző Aljegyző Tisztségviselői Osztály Jogi és képviselői Osztály Munkaügyi, Informatikai és Szervezési Osztály Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztály Városfejlesztési és Üzemeltetési Osztály Oktatási, Kulturális és Sport Osztály Közgazdasági és Adóosztály

13 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól II. Fejezet –Feladat-és hatáskörök - Önkormányzati feladat- és hatáskörök  13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:  1. településfejlesztés, településrendezés;  2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);  3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;  4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;  5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);  6. óvodai ellátás;  7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;  8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;  9. lakás- és helyiséggazdálkodás;  10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;  11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás);  12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;  13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;  14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;  15. sport, ifjúsági ügyek;  16. nemzetiségi ügyek;  17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;  18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;  19. hulladékgazdálkodás;  20. távhőszolgáltatás.

14 1. Helyzetelemzés (ifjúságkutatás – a fiatalok szükségleteinek megismerése) 2. Ifjúsági stratégia (hosszú-, középtávú célok, fejlesztési tervek – ennek része a szükséges döntések pl. rendeletek, határozatok meghozása) önkormányzati feladatok meghatározása 3. Cselekvési tervek (rövid távú megvalósítás konkrét intézkedésekkel, forrásokkal, felelősökkel, határidőkkel) 4. Párbeszéd (a fiatalokkal és közösségeikkel folytatott, intézményesített - struktúrált párbeszéd) 5. Monitoring tevékenység (folyamatosan)

15  települési gyermek és ifjúsági önkormányzatok  települési diákönkormányzatok  gyermek és ifjúsági érdekegyeztető fórumok/tanácsok/kerekasztalok  helyi ifjúsági közösségek/egyesületek, országos szervezetek helyi csoportjai  ifjúsági közmeghallgatás/falugyűlés

16 A helyi ifj. szolgáltatásrendszer általános elemei:  Ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatás  Multifunkciós ifjúsági közösségi tér  Felkereső ifjúsági munka, mobil szolgáltatások  Virtuális ifjúsági munka  Táborozás  Diákönkormányzati és diákképviseleti tevékenység  Képzési rendszer, szakmai-módszertani koordináció  Forrásallokáció, pályázatok  Gyermeki, tanulói és állampolgári jogok érvényesülése - párbeszédrendszer

17 NCSSZI – Kutatási Igazgatóság (Gyermek és Ifjúságkutatás) Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális-, Családügyi és Ifjúságért Felelős Államtitkárság Ifjúsági Főosztály NCSSZI Mobilitás Országos Ifjúsági Programigazgatóság FLP, GYIA, MIK, ifj. szakma képzési, módszertani fa. Mentor hálózat (megyei ifjúsági szakmai módszertani központok – kialakulóban) RISZI DA, DD, ÉA, ÉM, KD. KM, NYD Országos szint Kistérségi Megyei Regionális Települési Kistérségi pilot projektek IKSZT-k, ifjúsági közösségi terek, ifj. információs és tanácsadó irodák, ifj. referensek, ifj. segítők stb.

18


Letölteni ppt " A Nemzeti Ifjúsági Stratégia szerint: kb. a 8-12 évesektől a kb. 25-30 évesekig (a kortárscsoport megjelenéséről a másokért való felelősségvállalásig)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések