Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ittas járművezetéssel kapcsolatos bizonyítást segítő nyomozati cselekmények Kaposvár, 2010. 09. 23.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ittas járművezetéssel kapcsolatos bizonyítást segítő nyomozati cselekmények Kaposvár, 2010. 09. 23."— Előadás másolata:

1 Az ittas járművezetéssel kapcsolatos bizonyítást segítő nyomozati cselekmények Kaposvár,

2 Tényállásszerű magatartások „Járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és a szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol”. 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rend. (KRESZ) 4. § (1) bekezdés b.) pont „Aki vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át, vagy nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt…” 218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. (Szabs. R.) 42. § (1) bekezdés a.) és b.) pontja „Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességeire hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, valamint gépi meghajtású vízi járművet vagy úszó munkagépet, avagy a közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el…” évi IV. tv. (Btk.) 188. § (1) bekezdés

3 Befolyásolt állapotban történő járművezetés Ittas járművezetés vétsége – Btk § (1) bekezdés Ittas vezetés szabálysértés – Szabs. r. 41. § (1) bekezdés b.) pontja Az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélküli járművezetésre való alkalmasság romlik. A 13. számú módszertani levél által vélelmezetten 0,8 g/l (ezrelék)-t meghaladó véralkohol koncentráció mellett már szükségszerűen jelentkezik a képességcsökkenés. 0,5 -1,5 g/l (ezrelék) - igen enyhe befolyásoltság mellett • romlik a mélységérzet-, és ezzel a távolságok megítélése, • lassul a szemmozgás, és nehezedik a mozgó tárgyak észlelése, és mozgásuk követése • a gátlások felszabadulnak, az önbizalom növekszik, figyelő- vigyázó készség csökken • Dr. Basch András: „Cselekménykori véralkohol koncentráció „biztonságosabb” meghatározása egyéb mérések előtti LION alkoholszonda (aktív állapotban is) közbeiktatásával.” (Az egységes és hatékony közlekedési jogalkalmazásért – tanulmányok a gyakorlat aktuális kérdéseiből 2006.) • Aranyos Judit közlekedés pszichológus előkészítő anyag

4 1,5-2,0 g/l (ezrelék) – közepes befolyásoltság mellett • kézremegés, akadozó beszéd, szótévesztés tapasztalható • a reakció-, és cselekvési idő megnő • szenzomotoros koordinációs zavar jelentkezik (kéz és láb együttmozgatásának nehézségei) • előfordulhat elalvás a vezetés közben 2,0-3,5 g/l (ezrelék) – közepes és súlyos befolyásoltság mellett • eltompulás, lehangolódás tapasztalható • egyértelmű egyensúlyzavarokat okozhat (az ittas személy behunyt szemmel képtelen egyhelyben megállni) • kettős-látás, színtévesztés, térlátási zavarok jelentkeznek • Dr. Basch András: „Cselekménykori véralkohol koncentráció „biztonságosabb” meghatározása egyéb mérések előtti LION alkoholszonda (aktív állapotban is) közbeiktatásával.” (Az egységes és hatékony közlekedési jogalkalmazásért – tanulmányok a gyakorlat aktuális kérdéseiből 2006.) • Aranyos Judit közlekedés pszichológus előkészítő anyag

5 A befolyásoltság bizonyításának jellemzői A befolyásoltságra csak közvetett bizonyítékokból vonható következtetés A bizonyításon belül biztosabb pontok: •Egységnyi tiszta alkohol az adott személy fiziológiai adottságainak függvényében meghatározott alkohol koncentrációt eredményez •Ez az alkohol koncentráció a test különböző pontjain adott időpontban eltérő •Az alkohol anyagcserének van felszívódási- és lebomlási túlsúllyal rendelkező szakasza A bizonyításon belül bizonytalanabb pontok: •Az alkoholhatás élettani tünetei •A felszívódási szakaszban az alkoholkoncentráció változása •Több időpontban történő alkoholfogyasztás anyagcsere folyamatainak találkozása

6 Az alkohol hatásának élettani tünetei A befolyásoltság megállapíthatósága tanúvallomásokra támaszkodva

7 Élettani tünetek és a befolyásoltság megállapíthatósága Az egyes konkrét elkövetők tekintetéb en a 0,8 g/l (ezrelék)-hez képest akár %-kal eltérő lehet az a véralkohol koncentráció, amely már befolyásoltságot eredményez. BH Ha a járművezetés időpontjában a járművezetőnél a véralkohol- koncentráció 0,8-0,9 g/l (ezrelék) érték között volt, abból teljes határozottsággal nem vonható le olyan következtetés, hogy a járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette. BH A járművezető vérének 0,8 g/l (ezrelék) alatti alkoholkoncentráció esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, (…) az elkövetés körülményeit és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e járművét. A korábbi gyakorlat ezzel ellentétes volt (BH : az elkövető nagyobb alkoholtűrő képességének nincs jelentősége a bűnösség és a büntetés megállapításánál.)

8 Élettani tünetek és a befolyásoltság megállapíthatósága BH A járművezető vérének 0,8 g/l (ezrelék) alatti alkoholkoncentráció esetén a bíróságnak vizsgálnia kell a klinikai tüneteket, az elkövető által tanúsított magatartást, az ittasság szemmel látható megnyilvánulási formáit, valamint az elkövetés körülményeit és ezek ismeretében kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e járművét. BH A szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan állapotot kell érteni, amely a véralkohol koncentráció foka, valamint a klinikai tünetek együttes értékelése alapján megállapítható, hogy a szeszes ital fogyasztása következtében a járművezető már nem képes a biztonságos vezetésre. BH Véralkohol-vizsgálat hiányában a klinikai tünetek, az elkövető által tanúsított magatartás és az ittasság külső (szemmel látható) megnyilvánulási formái alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette-e. ELLENTÉTESEN: BH Az ittas járművezetés vétségének a megállapítása szempontjából a fizikális tünetekből az alkoholos befolyásoltságra – a klinikai tünetek megbízhatatlansága folytán – még az orvos sem képes következtetéseket levonni

9 Az elkövetés körülményei, avagy a tipikus másodlagos szabályszegések, és a befolyásoltság megállapíthatósága 207 büntetőügy, ahol a másodlagos szabályszegés és ennek az ittassággal való közvetlen okozati összefüggése megállapításra került A feldolgozott ügyek 85,52 %-ában a másodlagos szabályszegés az alábbi négy szabályszegés valamelyike szerint tipizálható 1. Sebességtúllépés (abszolút, relatív) 17,54% 2. Képtelenség az út vonalvezetésének tartására 43,86 % * 94 a Szentendrei Városi Bíróság és évre lajstromozott büntetőügy, 75 a Pesti Központi Kerületi Bíróság és évben lajstromozott büntetőügy, 38 a Budakörnyéki Bíróság és évre lajstromozott büntetőügy

10 Az elkövetés körülményei, avagy a tipikus másodlagos szabályszegések, és a befolyásoltság megállapíthatósága 3. Észlelési késedelem (megnövekedett reakció idő akadály előtti megállást illetően (közlekedési okból előtte megállásra kényszerülő jármű, áthaladó gyalogos, előtte kisebb sebességgel haladó jármű) 9,65% 4. A közlekedési környezet, -szituáció felismerésének hiánya Elvártan könnyen felismerhető közlekedési szituációk, amelynek helyes – balesetmentes – megoldása nincs közvetlen összefüggésben a reakcióidővel (elsőbbségadásra való kötelezettség, gyalogos átkelőhely, forgalomterelés, stb.) 14,47%

11 A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy jelentésben rögzítendő Klinikai tünetek • gátlástalan viselkedés • kézremegés • akadozó beszéd • szótévesztés • alkoholos lehelet • kettős-látás, színtévesztés • kéz és láb nehézkes együttmozgatása • egyensúlyzavarok

12 A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy jelentésben rögzítendő Elkövetés körülményei (kiemelten a másodlagos szabályszegések) • Sebességtúllépés (abszolút, relatív) KRESZ 25. § (1) bekezdés, 26. § (1) bekezdés • Pályaelhagyás KRESZ 25. § (1) és (2) bekezdés • megnövekedett reakció idő akadály előtti megállást illetően KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja • Elvártan könnyen felismerhető közlekedési szituációk fel nem ismerése, vagy azokban helytelen döntés KRESZ 3. § (1) bekezdés c) pontja

13 A befolyásoltság bizonyításához jegyzőkönyvben vagy jelentésben rögzítendő A vérvételi jegyzőkönyvön kívül jelentésben is rögzítendő minden olyan körülmény, amely a befolyásoltságon kívül, vagy amellett a klinikai tünetek, vagy a másodlagos szabályszegés oka lehet. • A járművezető általános állapota (betegség, fáradtság, étkezés hiánya, felindult lelkiállapot, stb.) • Járművezető által szedett gyógyszerek • A közlekedési környezet sajátosságainak olyan alapossággal történő rögzítése, amely a nem befolyásolt járművezető észlelési, úttartási, stb. képességeit is hátrányosan befolyásolhatja

14 Járművezetés a felszívódási szakban

15 I. Jogeset (BH ) A terhelt előadása szerint 21 óra után 1 üveg fél literes sört, 21 óra 45 perckor 1 dl vodkát és 1 l sört fogyasztott, majd 22 óra 10 perckor a község külterületén a közúton úgy vezetett személygépkocsit, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt. 2 km megtétele után a rendőrök igazoltatták, majd vérvételre állították elő. A terhelt előadása szerint még métert kívánt vezetni. A 22 óra 41 perckor történt vérvétel idején a vádlott vérében 1,86 g/l (ezrelék), míg a 23 óra 12 perckor történt vérvételkor 1,69 g/l (ezrelék) volt a véralkohol koncentráció.

16 Járművezetés a felszívódási szakban Az orvosszakértői vélemény szerint a mért véralkohol koncentráció megfeleltethető a terhelt által előadott italfogyasztásnak. Mivel más adat nem állt rendelkezésre, a terhelt bűnössége az ittas járművezetés vétségében -bizonyítottság hiányában – nem volt megállapítható.

17 Járművezetés a felszívódási szakban II. Jogeset A terhelt előadása szerint a délutáni óráktól kezdődően 23:00 óráig 0,8 l sört, majd 00 óra 45 perckor 2-2,5 dl 80 %-os fekete abszintot ivott narancslével higítva. Előadta, hogy nem szokott alkoholt inni, és a baleset előtti napokban erős hashajtót használva „tisztítókúrát tartott”. 00 óra 55 perckor a terhelt halálos közúti baleset okoz, amelyben maga is megsérül. Sérülése okán csak 03 óra 50 perckor vesznek vért tőle, a mintában az alkohol koncentráció 1,53 g/l (ezrelék). Az ismételt, 04 óra 04 perckor végzett mintavétel 1,44 g/l (ezrelék) véralkohol-koncentrációt mutatott.

18 Az orvosszakértői vélemény szerint a mért véralkohol koncentráció pontosan megfeleltethető a terhelt által előadottaknak. Azonban utalt arra, hogy az ilyen körülmények között történő alkoholfogyasztás mérgezéses vegetatív tüneteket „akár heveny keringés összeomlást, eszméletvesztést, járásképtelenséget” okozhat. A terhel társaságában szórakozó tanúk, a mentőápoló, majd később a vérvételt végző orvosok csak a szokványos részegség tüneteit észlelték. Többek között erre tekintettel utasította el a bíróság a terhelt előadását.

19 Járművezetés a felszívódási szakban Mindkét jogesetnél: Segítette volna a bizonyítást, ha a nyomozó hatóság a helyszínen aktív állapotú elektromos alkoholszondával is végzett volna mérést, amely a légalkohol szintjét is méri. Ilyen esetekben két, egymást 15 perccel követő alkalommal szükséges a mintavétel, ugyanis a mérést esetlegesen perccel megelőző alkoholfogyasztás estén a szájüregben a kilélegzett levegőénél nagyobb koncentrációjú alkohol lelhető fel, amely torzíthatja az eredményt. A nagyobb szájalkohol koncentráció azonban gyorsan visszaesik, ezért szükséges a kétszeri mérés, amely a terhelt előadását cáfolhatja/támaszthatja alá.

20 Járművezetés a felszívódási szakban Az elektromos alkoholszondákkal végzett méréseket a jogalkalmazás elfogadhatóak ítélte. BH , BH , BH Nem következetes a gyakorlat a kilélegzett levegő alkoholtartalmának a véralkoholértékre való átszámítását illetően. Az egyik felfogás szerint nem feleltethető meg pontosan a légalkohol-koncentráció 2,1-es szorzó mellett sem a véralkohol-koncentrációnak, ezért a későbbi vérvételek eredményével történő összevetésre sem. BH

21 Járművezetés a felszívódási szakban Az alkoholfogyasztás időpontjához közeli légalakohol koncentráció méréssel utóbb, az első egyidejű vér és vizeletvétel idején – a két érték összevetésével – már pontosan megállapítható lett volna, hogy • valóban a járművezető elmondásának megfelelően történt-e az alkoholfogyasztás (idejét, mennyiségét tekintve) • és az alkohol felszívódásának szakaszában, tehát nem befolyásolt történt-e a járművezetés. Mindkét jogesetnél fontos továbbá: • Annak pontos rögzítése, hogy a terhelt mikor, mekkora idő alatt, mennyi és milyen típusú alkoholt fogyasztott, esetlegesen a terhelt testsúlyára vonatkozó nyilatkozat • Annak pontos rögzítése, hogy a terhelt előadása szerint mekkora távolságot kívánt megtenni a járművel

22 Járművezetés a felszívódási szakban A I. jogesetnél: Az esetleges klinikai tünetek jelentésben történő rögzítése szintén segítette volna a befolyásoltság bizonyítását. A felszívódási szakban történő járművezetésre történő hivatkozás mellett kiemelten fontos lehet az első intézkedéskor – a nyomozó hatóság tagjai, mint laikusok által – tapasztalt klinikai tünetek rögzítése. Az éhgyomorra történő, rövid idő alatt elfogyasztott nagy mennyiségű, tömény alkohol, rövid időn belül jellemzően mérgezéses tüneteket okoz, amelyek eltérnek a szokásos ittasság tüneteitől. • izzadás • hideg, nyirkos tapintású bőr • vérnyomás esés A klinikai tünetek rögzítése segítheti az orvosszakértőt annak megállapításában, hogy a járművezető által előadott időben és mennyiségben történt-e az italfogyasztás, mivel vizsgálható, hogy annak jellemző következménye-e.

23 Több időpontban történő alkoholfogyasztás anyagcsere folyamatainak találkozása Bizonyítás a járművezetést követő alkoholfogyasztásra

24 Alkoholfogyasztás a járművezetést követően (is) I. Jogeset: A 94 kg testsúlyú terhelt előadása szerint 14:00 óra és 14 óra 10 perc között 4 dl bort és 0,5 dl unicumot fogyasztott, majd járművébe szállva 14 óra 15 perckor közúti balesetet okozott, előadása szerint ettől megrémülve visszatért az italmérésbe és 14 óra 30 perckor még 2 dl bor és 1 dl unicumot fogyasztott A 15 óra 58 perckor levett vizeletmintában 2,78 g/l (ezrelék), 16 óra 05 perckor levett vérmintában 1,93 g/l (ezrelék), 16 óra 25 perckor ismételt vérvétel vérmintájában 1,88 g/l (ezrelék) volt etilalkohol koncentráció, A rendőri jelentés szerint a terhelt „látványosan ittas volt”.

25 Alkoholfogyasztás a járművezetést követően (is) Az orvosszakértő megállapítása szerint: A terhelt által előadott alkoholfogyasztás nem eredményezheti a mért alkohol koncentrációt. Amennyiben 14:00 óra és 14 óra 10 perc között a bemondott értéket fogyasztja el, a 16 óra 05 perckor levett vérmintában 0,36-0,42 g/l (ezrelék) alkohol koncentrációt eredményezett volna 1,93 g/l (ezrelék) helyett, és ez szükségszerűen nem járt volna klinikai tűnetekkel Amennyiben 14 óra 30 perckor még a bemondott értéket is elfogyasztja, a 16 óra 05 perckor levett vérmintában 0,41-0,46 g/l (ezrelék) alkohol koncentrációt eredményezett volna 1,93 g/l (ezrelék) helyett,

26 Alkoholfogyasztás a járművezetést követően II. Jogeset: A terhelt 11 óra 40 perckor gépkocsijával elütötte a kerékpáros sértettet. A terhelt a helyszínt megállás és segítségnyújtás nélkül elhagyta. Előadása szerint nem észlelte, hogy balesetet okozott, a „koppanásra” azt hitte, hogy egy kutyát ütött el. Ezért hazaérkezése után, 11 óra 50 perckor 0,5 liter sört és „egy húzásra” 1 dl házi vegyes pálinkát fogyasztott. 14 óra 45 perckor levett vérminta alkoholkoncentrációja 1,81 g/l (ezrelék) volt, míg A 15 óra 45 perckor levett vérmintáé 1,67 g/l (ezrelék) A kiérkező rendőrök az erős ittasság tüneteit észlelték rajta. A bíróság rendelkezésére állnak tanúvallomások mely szerint a terhelt 11 óra körüli időben „sörözött”, de már annak megvásárlásakor is láthatóan ittas volt

27 Alkoholfogyasztás a járművezetést követően Az orvosszakértő szerint a mért értékek megfeleltethetőek a terhel által előadottaknak. A bíróság azonban – többek között – a terhelt balesetet megelőző fiziológiás állapotára, és észlelt alkoholfogyasztására vonatkozó tanúvallomások alapján utasította el a terhelt előadását az alkoholfogyasztás tekintetében.

28 Alkoholfogyasztás a járművezetést követően Mindkét jogesetnél: Segítette volna a bizonyítást, ha a nyomozó hatóság a helyszínen aktív állapotú elektromos alkoholszondával is végzett volna mérést, amely a légalkohol szintjét is méri. Az I. jogesetnél alátámasztotta volna az orvosszakértő megállapításait, a II. jogesetnél pedig nem kényszerült volna a bíróság kizárólag a tanúvallomásokra támaszkodást, hanem orvosszakértői eszközökkel is megállapítható lett volna, hogy az ott mért alkohol-koncentráció megfelel-e a terhelt által előadottaknak az alkohol fogyasztás idejét és mennyiségét tekintve.

29 dr. Fülöp Natasa Katalin, Szentendrei Városi Bíróság Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Az ittas járművezetéssel kapcsolatos bizonyítást segítő nyomozati cselekmények Kaposvár, 2010. 09. 23."

Hasonló előadás


Google Hirdetések