Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÁLLÓSEMJÉN. ELHELYEZKEDÉS  Kállósemjén Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÁLLÓSEMJÉN. ELHELYEZKEDÉS  Kállósemjén Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében."— Előadás másolata:

1 KÁLLÓSEMJÉN

2 ELHELYEZKEDÉS  Kállósemjén Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében helyezkedik el.  A megyeszékhelytől, Nyíregyházától DK irányban való távolsága 23 km.  Elérhető közúton és vasúton egyaránt, a Nyíregyháza - Mátészalka vonalon.  Tipikus főutcás település.  Az infrastruktúra kiváló. Kállósemjén

3 TÖRTÉNELME  A községet az ősfoglaló Balog-Semjén nemzetség alapította a XI. században.  Első írásos említése re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak. Az 1335.évi családi osztozkodáskor a Nagy-Semjéniek birtoka lett, ekkor a helység neve is Nagy-Semjén.  A XIV. században a Kállay Család birtoka lett.  1549-ben már Kallo Semian néven említik.  Az 1567.évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállói-Lewkes János tulajdona volt 37 portával.  A község újranépesítése a majdnem kihaló Kállay család nevéhez, nevezetesen Kállay Miklóshoz fűződik.  A folyamatos fejlődés azt eredményezte, hogy 1939-re 4800 főre gyarapodik a lakosság. Ebben az időben adott településünk az országnak miniszterelnököt Kállay Miklós személyében.  A település nemesi családjai Kállay, Gyulaházy és a Szakolyi családok.  A mindig mezőgazdasággal foglalkozó nagyközségben az 1979-ben megalakult mezőgazdasági szövetkezet 1990-ig a legnagyobb foglalkoztatónak számított, 400 dolgozójával.  után továbbra is az egyetlen megélhetési forrást a föld biztosítja.  Jelenlegi lakossága 3775 fő.

4 NEVEZETESSÉGEI Műemlék jellegű a görög katolikus templom, a XVIII. század végén alakították át késő barokk stílusban körül Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. A római katolikus templom az 1930-as években épült, korábban a Boldogságos Szűz tiszteletére épített kápolnát említ az írás az 1300-as évekből. A református templom 1894.évben épült, azelőtt kőtemplomuk volt. Kállósemjén községnek - építészeti és műemléki szempontból is figyelemreméltó, három temploma van:

5 M Ű EMLÉKEK Az 1848-as szabadságharc Emlékműve Millenniumi Szobor I. világháború áldozatainak emlékműve II. világháború áldozatainak állított emlék

6 Kállay család kastélya Kállay - Kúria Történelmi Hársfasor  Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye- településünk műemléke, barokk stílusú. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis, Kállay György megrendelésére.  A II. világháború idején megrongálódott, 1964-re állította helyre a Műemlékvédő Egyesület.  1994-ig diákotthonként működött.  A kastélyhoz tartozó park természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor.  A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű, mediterrán jellegű kápolna, mely alatti kripta a Kállay család temetkezési helye.

7 KÁLLAY - CSALÁD  A XIV. században a Kállay Család birtoka lett a település.  A település életét, meglétét, fennmaradását, fejlődését köszönheti a családnak.  „Apáról – fiúra száll családjukban a tudomány és kultúra támogatásának hagyománya.” A Balog-Semjén nemből eredő família az évszázadok alatt igen jelentős szerepet vállalt a magyar történelemben, mind országos, mind megyei, mind pedig helyi szinten.  Levéltáruk, amelyet Kállay Ödön a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozott a 13. századig vezeti vissza a történelmüket. A Kállay család tagjai közül a kisebb- nagyobb közigazgatási pozíciókon keresztül a miniszterelnökségig sokféle pozíciót betöltöttek: megyei főszolgabírók, táblabírók, alispánok, főispánok, miniszterek, országgyűlési követek, képviselők, császári és királyi kamarások voltak.  Legkiemelkedőbb szerepet az as évekre kapta a település a családtól, ekkor egy darabig a család tevékenységének központja is itt volt. Országos jelentőségű mintagazdaságot hozott létre Kállay Miklós, melyben kiemelt szerepet kapott a gyümölcsfa- és szőlő termesztés, illetve az állattenyésztés.  „A Kállay Kúria Versenyképes Turisztikai Attrakciója” – elnevezésű projektet is ezen dicsőséges évtizedekre alapozva, a család Kúriáját ezen időszakban meglévő színpompájába szeretnénk és fogjuk is visszaállítani.

8 KÁLLAY – CSALÁD KIEMELKED Ő ALAKJAI  Kállay János 1526-ban II. Lajos egyik testőrparancsnoka volt.  Kállay Béni ( ) 1882-től az Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminisztere, huszonegy évig tartó minisztersége példa nélküli tól Bosznia-Hercegovina kormányzója is.  Kállay Rudolf ( ) 1884-től a nagykállói Nyilvános Közkórház sebész főorvosa, 1887-től kinevezett igazgató főorvosa. Majd a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főorvosa, 16 éven át látja el kiemelkedően ezt a feladatot is ben az Országos Közegészségügyi Tanács tagja lett, 1905-ben királyi udvari tanácsosi címet kapott.  Kállay András ( ) között a Felső- Szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat elnöke. Tisza Kálmán miniszterelnök felkérésére 1889 júniusában vállalta el a szabolcsi főispánságot. Kállay Béni

9 Dr. Kállay Kristóf ( )  1951-ben került az Európai Állattenyésztési Szövetség főtitkári székébe.  1958-tól 1967-ig pedig az Európai Duna Bizottság főtitkára.  1967-ben magas álláshoz jutott, kinevezték az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezeténél (FAO) az európai osztály vezetőjének.  Dr. Kállay Kristóf 1943-ban lett máltai lovag.  között a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszékhez akkreditált meghatalmazott minisztere és rendkívüli nagykövete volt, II. János Pál pápával személyes, jó kapcsolatban.

10 Dr. KÁLLAY MIKLÓS ( )  a Bethlen- kormány kereskedelemügyi államtitkára,  országgyűlési képviselő,  a Gömbös kormány földművelésügyi minisztere, tisztségéből önként távozott.  az Országos Öntözésügyi Hivatal első elnöke, a felsőház tagja,  március 9. – március 19. között Magyarország miniszterelnöke. Dr. Kállay Miklós

11 ''In asperis et prosperis'' év Magyarország és Szabolcs megye szolgálatában – A Kállay kúria versenyképes turisztikai attrakciófejlesztése ÉAOP-2.1.1/E-12-k

12 PROJEKT CÉLJA  Kállósemjén település e program keretében indított településfejlesztési projektet.  Az Európai Unió által közel 100 %-os intenzitással támogatott beruházás célja, hogy a település történelmi és kulturális örökségének megőrzésével segítse elő a térség fejlődését, versenyképességének megteremtését.  A Kúria jól frekventált helyen, a Nyíregyháza-Nyírbátor főútvonal mentén, a település központjában helyezkedik el.  Dr. Kállay Miklós miniszterelnök egykori lakóhelyén olyan turisztikai helyszín jön létre, mely az országban egyedülálló módon eleveníti fel a 20. század első felének nagypolgári miliőjét a korszak és a Kállay család életének, tárgyainak bemutatásával.  A komplex turisztikai kínálat tartalmas és szórakoztató kikapcsolódást nyújt majd a hazai és külföldi látogatók számára.

13 TURISZTIKAI KÍNÁLAT A beruházással olyan sokrétű turisztikai kínálat jön létre, mely vonzó lesz a legszélesebb érdeklődői csoportok számára:  régi játékokat felelevenítő játszóházat,  sétányokkal övezet parkot,  a történelem iránt érdeklődőknek a Kállay-család tárgyi emlékeit bemutató kiállítást,  a kor hangulatát felidézendő pedig a 20-as 30-as évekből származó korabeli autót, motorokat és kerékpárokat tekinthetnek meg és próbálhatnak ki az érdeklődők,  A kúriában különleges nosztalgiakávézó nyílik meg,  valamint egy 150 fő befogadására is alkalmas rendezvényterem kerül kialakításra. A beruházás várhatóan év végén fejeződik be és várja első látogatóit!

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "KÁLLÓSEMJÉN. ELHELYEZKEDÉS  Kállósemjén Nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911.sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések