A időszak végrehajtási intézményrendszere

Az előadások a következő témára: "A időszak végrehajtási intézményrendszere"— Előadás másolata:

1 A 2014-2020 időszak végrehajtási intézményrendszere
Dr. Homolya Róbert Miniszterelnökség, Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkár

2 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási intézményrendszere (2010. június – 2013. július 31.)
Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (2012. július 2-tól) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóságok +Központi Koordinációs Egységek Közreműködő Szervezetek – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szaktárcák

3 as programozási időszak végrehajtási intézményrendszere (2013. július 31.– december 31.) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Irányító Hatóságok +Központi Koordinációs Egységek Közreműködő Szervezetek – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítása alatt Miniszterelnökség Szaktárcák

4 A 2014-2020-as intézményrendszer kialakításának helyzete

5 Korábbi intézményi döntések 1. (2012. december, 2013. április)
1600/ és 1217/2013. Korm. határozat: Koncepció Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően Irányító Hatóságok átalakítása: 2014. januártól a szaktárcák irányítása alatt a jelenlegi IH-k bázisán as programidőszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárása és a kifizetések teljes körű abszorpciója prioritás

6 Korábbi intézményi döntések 2. (2013. augusztus)
1545/2013. Korm. határozat: Az intézményrendszer felállításának módja A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek Karrier Program kidolgozása a humánkapacitások megtartása és továbbfejlesztése érdekében

7 Legutóbbi intézményi döntések
A Kormány október 30-ai döntése: Az egyes OP-k irányító hatóságai a tevékenység fókuszát adó területért felelős szaktárcához kerülnek áthelyezésre - helyettes államtitkári irányítás alatt Összeférhetetlenség elkerülése: az IH vezetők (helyettes államtitkárok) függetlenségét biztosítja, hogy a miniszternek közvetlenül alárendelve fogják ellátni feladataikat a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretein belül kerül kialakításra január 1-től A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség január 1-jével megszűnik

8 2014-2020-as programozási időszak
Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság Miniszterelnökség Központi Koordinációs Egységek Szakminisztériumok Irányító Hatóságok + Közreműködő Szervezetek Folyamatos működés biztosított „Jogutódlás”=humánkapacitás+bérszínvonal

9 A központi koordináció kialakításának alapelvei
A as intézményrendszer eredményeinek továbbvitele Magas szintű standardizáció Teljes körű, valósidejű nyomon követhetőség A as intézményrendszer gyengeségeinek javítása A szakpolitikai tervezés és végrehajtás egy kézbe kerül A szakpolitikai végrehajtás és az operatív programok végrehajtásának felelőssége szintén egy kézbe kerül Az egységesítés erősítése érdekében a központi koordináció a Miniszterelnökség szervezeti keretei között kerül kialakításra

10 A központi koordináció feladatai a Kormány 2013
A központi koordináció feladatai a Kormány október 30-ai döntésének megfelelően (1.) a) Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság titkársági feladatainak ellátása, b) az egységes eljárásrendi keretek kialakítása (jogalkotás és szabályozás) az érintett minisztériumok bevonásával, valamint az egységes végrehajtási gyakorlat (értelmezési kérdések) és szabályosság kialakítása, c) a támogatási konstrukciók megjelentetés előtti jóváhagyása, d) az irányító hatóságok döntéseivel szemben biztosított egységes jogorvoslati rendszer működtetése, e) egységes informatikai és monitoring rendszer kialakítása és működtetése, f) egységes költségvetési fejezet menedzsment biztosítása,

11 A központi koordináció feladatai a Kormány 2013
A központi koordináció feladatai a Kormány október 30-ai döntésének megfelelően (2.) g) projekt és program értékelési rendszer központi kialakítása és működtetése, h) az európai uniós források felhasználásához kötődő partnerségi egyeztetési folyamatok és kommunikációs tevékenységek egységes koordinálása, i) egységes humánerőforrás menedzsment (különösen a javadalmazási, a motivációs és képzési rendszer) kialakítása és működtetése, j) az európai uniós forrásokból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése, k) a Koordinációs Operatív Program működtetése, l) az egyes operatív programok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, auditok koordinációja, m) európai uniós és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás,

12 A közreműködő szervezetek átalakításának alapelvei
A as időszak közreműködő szervezetei a korábbi időszak KSZ-einek bázisán kerülnek kialakításra A KSZ-ek továbbra is állami tulajdonban álló gazdasági szervezetek lesznek, amelyek kijelöléssel látják el feladataikat A KSZ-ek tulajdonosi jogait a tevékenység fókuszát adó operatív programért felelős miniszter gyakorolja Főszabályként egy OP végrehajtására egy KSZ kerül kijelölésre oly módon, hogy a rugalmas kapacitásgazdálkodás biztosítható legyen

13 Az erős központi koordináció garanciái
Az alapok közti koordináció további eszközei: Döntési szint: NFK biztosítja az összehangolást Operatív szint: Partnerségi Megállapodás Monitoring Bizottság Szakértői szint: „Menedzsment Bizottság” – a különböző OP-ból/alapból finanszírozott fejlesztések összehangolása Integrált fejlesztési eszközök központi koordinációja Egységes képzési rendszer Egységes projekttámogatási rendszer Egységes program és projektértékelési rendszer Horizontális elvek egységes kezelése

14 Köszönöm figyelmüket! Miniszterelnökség Fejlesztési Iroda
1054 Budapest, Markó u. 9