Erkel Ferenc szülővárosa: Gyula.

Az előadások a következő témára: "Erkel Ferenc szülővárosa: Gyula."— Előadás másolata:

1 Erkel Ferenc szülővárosa: Gyula

2 ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, nov. 7. – Elhunyt: Budapest, jún. 15.) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében. 1844-ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője.

3 Gyulai nevezetességek amelyek Erkel Ferenc nevét viselik. :
Erkel Ferenc mellszobor Erkel Ferenc Művelődési Ház Erkel Ferenc emlékház Erkel fa

4 Erkel Ferenc szobor : Gyulán, az Erkel Ferenc téren áll a zeneszerző bronz mellszobra. Erkel Gyulán született 1810-ben, ennek tiszteletére állították fel emlékművét a róla elnevezett téren, mely Kallós Ede szobrászművész alkotása. A műalkotást június 26-án leplezték le Erkel Ferenc özvegyének jelenlétében, talapzatának bal oldalán a Himnusz első sora olvasható. Kétévenként itt rendezik meg az Erkel Diákünnep kulturális programsorozatok nyitóünnepségét, melyet a szobor megkoszorúzása és az Erkel-láng meggyújtása jelez.

5 Erkel Ferenc Művelődési Ház
Gyula város kulturális rendezvényeinek, amatőr művészeti- és sportegyesületeinek, civil szervezeteinek és különböző tanfolyamoknak legfőbb fóruma és koordinálója a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. Az intézmény Ifjúsági vonatkozású feladatai közé tartozik többek között az Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda vezetése, a Gyulai Diáknapok, valamint az Erkel Diákünnepek rendezvénysorozat megszervezése. A nonprofit szervezet az amatőr társulásokat segíti.

6 Erkel Ferenc emlékház:
Erkel Ferenc Emlékmúzeum Gyulán, az Apor Vilmos téren található, a zeneszerző egykori lakóházában. Az eredetileg iskolának és tanítói lakásnak épült földszintes klasszicista ház az 1830-as években nyerte el mai külalakját. Az Erkel család eredetileg Pozsonyban élt, majd 1806-ban költözött Gyulára. A családfő, Erkel József tanító volt, 1841-ig ebben az épületben végezte oktatói munkásságát. Itt látta meg a napvilágot november 7-én fia, Erkel Ferenc. Gyula városa 1888-ban díszpolgárává választotta, ekkortól emléktábla jelöli szülőházát amelyben 1968-ban emlékmúzeum nyitotta meg kapuit. Az emlékház és múzeum az Erkel család egykori otthona a család használati tárgyait, dokumentumait és fotóit őrzi és mutatja be az érdeklődők számára, mely emlékek közül kiemelkednek a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái. A múzeum legértékesebb darabja Erkel ötvenéves karnagyi jubileumára készült emlékkoszorú, mely tizennégy karátos aranyból készült és 39 briliánst tartalmaz. Az emlékházban az Erkel család mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk, a konyha és a szobák rekonstruált berendezései mind az izgalmas időutazás részei, melyek a XIX. század világába és egyben Erkel Ferenc életébe repíti a vendégeit.

7 Erkel fa: A Gyulai Várfürdő parkjában, kovácsoltvas kerítéssel elkerített korhadt fatörzs emlékezik Erkel Ferencre, nagy zeneszerző géniuszunkra. Emléktáblával is megjelölték a kiszáradt csonkot. A gyulai születésű Erkel az  Almásy család közeli jó barátja volt, ennek köszönhetően a nyarak nagy részét a városban töltötte. A kastélypark természetes közege inspiráló környezetet biztosított a zeneszerző munkájához, a park öreg fáinak egyike alatt nagy művét a Bánk bán zenéjét, valamint a Brankovics opera egy részét alkotta meg. A legenda szerint az, a ma Erkel-fa néven emlegetett mezei juhar volt a legkedvesebb helye, aminek zölddel befutott, elkorhadt törzse bekerítve látható a fürdő területén. A kerítésen belül gyönyörű virágok ölelik közre az ihletett helyet, mely műemléki védelem alatt áll.

8 Gyula további nevezetességei:
Wenckheim-Almásy kastély Gyulavári kastély Gyulai vár Gyulai Várfürdő es honvédtiszti emlékhely Szobrok: - Világóra - Végvári vitéz szobor - 56-os emlékmű - Erzsébet királyné mellszobra - Október 6. emlékmű - Apor Vilmos szobra - Bay Zoltán emlékkő - Díszkút - Bartók Béla emlékmű - Petőfi Sándor szobor - Erkel Ferenc szobor

9 Wenckheim-Almásy kastély
A  Wenckheim család gyulai kastélyának története egészen a XVIII. század első feléig valamint Harruckern Jánosig vezethető vissza. A gyulai birtok már 1723-ban Harruckern János báró tulajdonába került, aki a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1740-es években építtette fel kastélyát. Fia, Harruckern Ferenc később a huszárvár kaputornyát barokk kialakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban új kúriát építtetett , de 1801-ben ez az épület is a tűzvész áldozata lett. Négy év múlva gróf Wenckheim Ferenc megbízására id. Czigler Antal az egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony felújításával és kibővítésével új, cops stílusú kastélyt emelt.

10 A század második felében az épület már az Almásy család tulajdonában volt, Almásy Dénes 1888-ban felújíttatta az épületet, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel ben épült lovardáját az 1950-es években uszodává alakították, amit pár éve a legmodernebb technológiai követelmények szerint felújítottak. A többször átépített, az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a Gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Élénk kulturális életéről tanúskodik az a tény, hogy már az 1700-as évek közepéről kastélyszínház működött falai között. Emellett barokk konyhája is korának kiemelkedő gasztronómiai központja volt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy az Erkel család három generációjának munkássága kötődik a kastélyhoz.

11 A Gyulavári kastély ma:
A Gyulavári kastély ma négy egységre tagolódik, ezek a fő kastélyépület, a kápolna, a Bay Zoltán épület és a Fenntartható Fejlődés Épülete. A főépületben további termek találhatók, úgymint a konferenciateremként működő Erkel-terem, a Kohán-terem, és népművészeti bemutatótermek. A Fenntartható Fejlődés Épületében 5 szoba hivatott az öko- és mezőgazdálkodás és a vadgazdaság történetét, működését és jelentőségét hirdetni. Az öt terem: - Tájhasználat - Négy évszak-terem - Halászat terem és Pákásztanya - Vadászat, vadászterem - Ökogazdálkodás A komplexum bal oldali szárnyában, a Bay Zoltán épületben található a fizikusról elnevezett terem és több kisebb kézműves terem. Végül a kis kápolna hangulatos helyszínt biztosít esküvők és keresztelők lebonyolítására.

12 A Gyulavári kastély története:
A kastély és a birtok története az 1698-as évig nyúl vissza, amikor is Lőwenburg János Jakab megvásárolta a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat, majd 1716-ban Gyulaváriba költözve majort épített. Későbbi tulajdonosai között olyan nevek szerepelnek, mint Gróf Gaisruck, Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánja, Gróf Almássy Ignác, Wenckheim család. Ez utóbbiak idején épülhetett a ma is látható kastély. A kúria megépülése után szintén más tulajdonokba kerül a birtok, úgy, mint Almássy Kálmán, Almássy Dénes, majd Almássy Jeanne-ra száll az örökség, kinek férje a kastély területén ipari üzemeket létesített. A héttagú grófi család csak nyáron és az őszi vadászidényben tartózkodott a Vári kastélyban. A birtokhoz tartozó kétszáz hold vadban gazdag erdős terület remek környezetet biztosított az akkor nagy népszerűségnek örvendő vadászportyáknak. A kastély télen a gazdatisztek felügyelete alatt állott. Később,1948-ig Gróf Almássy Ignác utódaira szállt a kastély, majd az épület raktárként működött a helyi termelőszövetkezet használatában. A kastély kialakítása a tizennégy szobás kastély, lakóépületével, gazdasági épületeivel, kápolnájával és fennmaradt parkjával jelenleg Gyula belterületéhez tartozik. A kúria stílusának meghatározása nehéz, az egyszerű vidéki nemesi lakóépület kevés díszei közé tartoznak a míves ablakkosarak, és a díszes kovácsoltvas rácsok. Főbejárata előtt az egykori kőkorlátos, és kő virágládákkal díszített terasz és lépcsők is fennmaradtak. Mennyezetének angyalokat ábrázoló freskói beázás következtében megrongálódtak.

13 Gyulai vár: A XV. században épült Gyulai vár Európa egyetlen ilyen jó állapotban fennmaradt gótikus vára.  A Gyulai vár története: Az uradalmat Zsigmond király adományozta1403-ban  hű alattvalójának, Maróthi János macsói bánnak. Az ő nevéhez fűződik a Gyulai vár építtetése, mely 1445-re már állt. A vár későbbi továbbépíttetése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz fűződik. A Gyulai vár is részt vett a török elleni harcokban, legnagyobb ostroma 1566 nyarán zajlott. A magyarok Kerecsényi László várkapitány vezetésével 14-szer verték vissza Szulejmán szultán seregeit, de végül feladni kényszerültek a várat. A 18. században báró Harruckern János György, az új földesúr sörfőzőt és pálinkaházat létesített a várban, majd a várbörtönt is helyreállíttatta.

14 A Gyulai vár épülete: A belső vár köré épített védműként az úgynevezett derékvár szolgált, melynek ma látható maradványa a rondella. A gótikus várépülethez tartozik még egy kápolna és várfürdő is. A derékvár mellett állt a lovas katonák elszállásolására tágas huszárvár, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig elért. A huszártorony ma a kastély északi szárnyánál látható. A vár emeletén várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, hivatali szoba, a Szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A kastély közelében található források táplálták a várfürdőt, az első uszodákat az egykori lovardában nyitották meg. A Gyulai várban ma a Vármúzeum működik, mely a vár középkori világát és reneszánsz mindennapjait mutatja be 24 kiállító terem segítségével. A kápolna ma kellemes helyszínt biztosít esküvők, keresztelők lebonyolításra, míg a lovagterem rendezvények, ünnepségek illetve konferenciák helyszínéül szolgál. A vár falai között működik a Gyulai Várszínház, emellett a várkert is sok kulturális és szabadtéri rendezvény otthona. A vár hatalmas zöld parkjában található a Gyulai Várfürdő.

15 Gyulai Várfürdő: A Gyulai Várfürdő, melyet méltán tartanak Magyarország egyik legszebb gyógyfürdőjének, az egykori Almásy-kastély parkjában épült ki. A fürdő 8,5 hektáros területe ma természetvédelmi terület. Kialakításakor a természeti környezet megóvása és eredeti állapotában való megtartása volt az elsődleges szempont. A Várfürdő két egységre osztható: strandfürdőre, gyógyfürdőre. A Várfürdő parkja: A Gyulai Várfürdő parkja természetvédelmi terület, melynek kialakítása az Almásy család nevéhez fűződik. Gróf Almásy Dénes gyönyörű angolkertet építtetett ki a kastély körül, melyhez ligetes-fás terület csatlakozott, de a birtok vadászparadicsomként is ismert és népszerű volt. Emellett a család saját halastóval is büszkélkedhetett, valamint az erdőn keresztül kanyargott a Körös egyik ága is. A park egyik legfőbb látványossága az a vénséges mezei juhar, mely alatt a legendák szerint a gyulai születésű Erkel Ferenc alkotott. 

16 1848-49-es honvédtiszti emlékhely:
A Gyulán a Várkertben látható honvédtiszti emlékművet a szabadságharc 140. évfordulójára készítette Máté István szobrászművész. Az emlékhely arra az augusztus 23-ai eseményre emlékszik, amikor a Gyulai vár mellett fegyvereztek le 1300 honvédtisztet.

17 Gyulai szobrok: Világóra Végvári Vitéz szobra 56-os emlékmű
Erzsébet királyné Apor Vilmos Díszkút mellszobra szobor Bay Zoltán emlékmű