Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15.) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15.) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus."— Előadás másolata:

1

2 ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, nov. 7. – Elhunyt: Budapest, jún. 15.) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus is fontos szerepet játszott a XIX. század magyar zenei életében ben mutatták be Erkel Hunyadi László című történelmi operáját, később megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázatot is. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője.

3 Gyulai nevezetességek amelyek Erkel Ferenc nevét viselik. : • Erkel Ferenc mellszobor • Erkel Ferenc Művelődési Ház • Erkel Ferenc emlékház • Erkel fa

4 Erkel Ferenc szobor : Gyulán, az Erkel Ferenc téren áll a zeneszerző bronz mellszobra. Erkel Gyulán született 1810-ben, ennek tiszteletére állították fel emlékművét a róla elnevezett téren, mely Kallós Ede szobrászművész alkotása. A műalkotást június 26-án leplezték le Erkel Ferenc özvegyének jelenlétében, talapzatának bal oldalán a Himnusz első sora olvasható. Kétévenként itt rendezik meg az Erkel Diákünnep kulturális programsorozatok nyitóünnepségét, melyet a szobor megkoszorúzása és az Erkel-láng meggyújtása jelez.

5 Erkel Ferenc M ű vel ő dési Ház Gyula város kulturális rendezvényeinek, amatőr művészeti- és sportegyesületeinek, civil szervezeteinek és különböző tanfolyamoknak legfőbb fóruma és koordinálója a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. Az intézmény Ifjúsági vonatkozású feladatai közé tartozik többek között az Ifjúsági Tanácsadó és Információs Iroda vezetése, a Gyulai Diáknapok, valamint az Erkel Diákünnepek rendezvénysorozat megszervezése. A nonprofit szervezet az amatőr társulásokat segíti.

6 Erkel Ferenc emlékház: Erkel Ferenc Emlékmúzeum Gyulán, az Apor Vilmos téren található, a zeneszerző egykori lakóházában. Az eredetileg iskolának és tanítói lakásnak épült földszintes klasszicista ház az 1830-as években nyerte el mai külalakját. Az Erkel család eredetileg Pozsonyban élt, majd 1806-ban költözött Gyulára. A családfő, Erkel József tanító volt, 1841-ig ebben az épületben végezte oktatói munkásságát. Itt látta meg a napvilágot november 7-én fia, Erkel Ferenc. Gyula városa 1888-ban díszpolgárává választotta, ekkortól emléktábla jelöli szülőházát amelyben 1968-ban emlékmúzeum nyitotta meg kapuit. Az emlékház és múzeum az Erkel család egykori otthona a család használati tárgyait, dokumentumait és fotóit őrzi és mutatja be az érdeklődők számára, mely emlékek közül kiemelkednek a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái. A múzeum legértékesebb darabja Erkel ötvenéves karnagyi jubileumára készült emlékkoszorú, mely tizennégy karátos aranyból készült és 39 briliánst tartalmaz. Az emlékházban az Erkel család mindennapjaiba is bepillantást nyerhetünk, a konyha és a szobák rekonstruált berendezései mind az izgalmas időutazás részei, melyek a XIX. század világába és egyben Erkel Ferenc életébe repíti a vendégeit.

7 Erkel fa: A Gyulai Várfürdő parkjában, kovácsoltvas kerítéssel elkerített korhadt fatörzs emlékezik Erkel Ferencre, nagy zeneszerző géniuszunkra. Emléktáblával is megjelölték a kiszáradt csonkot. A gyulai születésű Erkel az Almásy család közeli jó barátja volt, ennek köszönhetően a nyarak nagy részét a városban töltötte. A kastélypark természetes közege inspiráló környezetet biztosított a zeneszerző munkájához, a park öreg fáinak egyike alatt nagy művét a Bánk bán zenéjét, valamint a Brankovics opera egy részét alkotta meg. A legenda szerint az, a ma Erkel-fa néven emlegetett mezei juhar volt a legkedvesebb helye, aminek zölddel befutott, elkorhadt törzse bekerítve látható a fürdő területén. A kerítésen belül gyönyörű virágok ölelik közre az ihletett helyet, mely műemléki védelem alatt áll.

8 Gyula további nevezetességei: • W• Wenckheim-Almásy kastély • Gyulavári kastély yulai vár yulai Várfürdő • es honvédtiszti emlékhely •S•Szobrok: - Világóra - Végvári vitéz szobor - 56-os emlékmű - Erzsébet királyné mellszobra - Október 6. emlékmű - Apor Vilmos szobra - Bay Zoltán emlékkő - Díszkút - Bartók Béla emlékmű - Petőfi Sándor szobor - Erkel Ferenc szobor

9 Wenckheim-Almásy kastély A Wenckheim család gyulai kastélyának története egészen a XVIII. század első feléig valamint Harruckern Jánosig vezethető vissza. A gyulai birtok már 1723-ban Harruckern János báró tulajdonába került, aki a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1740-es években építtette fel kastélyát. Fia, Harruckern Ferenc később a huszárvár kaputornyát barokk kialakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban új kúriát építtetett, de 1801-ben ez az épület is a tűzvész áldozata lett. Négy év múlva gróf Wenckheim Ferenc megbízására id. Czigler Antal az egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony felújításával és kibővítésével új, cops stílusú kastélyt emelt.

10 A század második felében az épület már az Almásy család tulajdonában volt, Almásy Dénes 1888-ban felújíttatta az épületet, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel ben épült lovardáját az 1950-es években uszodává alakították, amit pár éve a legmodernebb technológiai követelmények szerint felújítottak. A többször átépített, az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a Gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Élénk kulturális életéről tanúskodik az a tény, hogy már az 1700-as évek közepéről kastélyszínház működött falai között. Emellett barokk konyhája is korának kiemelkedő gasztronómiai központja volt. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy az Erkel család három generációjának munkássága kötődik a kastélyhoz.

11 A Gyulavári kastély ma: A Gyulavári kastély ma négy egységre tagolódik, ezek a fő kastélyépület, a kápolna, a Bay Zoltán épület és a Fenntartható Fejlődés Épülete. A főépületben további termek találhatók, úgymint a konferenciateremként működő Erkel-terem, a Kohán-terem, és népművészeti bemutatótermek. A Fenntartható Fejlődés Épületében 5 szoba hivatott az öko- és mezőgazdálkodás és a vadgazdaság történetét, működését és jelentőségét hirdetni. Az öt terem: - Tájhasználat - Négy évszak-terem - Halászat terem és Pákásztanya - Vadászat, vadászterem - Ökogazdálkodás A komplexum bal oldali szárnyában, a Bay Zoltán épületben található a fizikusról elnevezett terem és több kisebb kézműves terem. Végül a kis kápolna hangulatos helyszínt biztosít esküvők és keresztelők lebonyolítására.

12 A Gyulavári kastély története: A kastély és a birtok története az 1698-as évig nyúl vissza, amikor is Lőwenburg János Jakab megvásárolta a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat, majd ban Gyulaváriba költözve majort épített. Későbbi tulajdonosai között olyan nevek szerepelnek, mint Gróf Gaisruck, Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánja, Gróf Almássy Ignác, Wenckheim család. Ez utóbbiak idején épülhetett a ma is látható kastély. A kúria megépülése után szintén más tulajdonokba kerül a birtok, úgy, mint Almássy Kálmán, Almássy Dénes, majd Almássy Jeanne-ra száll az örökség, kinek férje a kastély területén ipari üzemeket létesített. A héttagú grófi család csak nyáron és az őszi vadászidényben tartózkodott a Vári kastélyban. A birtokhoz tartozó kétszáz hold vadban gazdag erdős terület remek környezetet biztosított az akkor nagy népszerűségnek örvendő vadászportyáknak. A kastély télen a gazdatisztek felügyelete alatt állott. Később,1948-ig Gróf Almássy Ignác utódaira szállt a kastély, majd az épület raktárként működött a helyi termelőszövetkezet használatában. A kastély kialakítása a tizennégy szobás kastély, lakóépületével, gazdasági épületeivel, kápolnájával és fennmaradt parkjával jelenleg Gyula belterületéhez tartozik. A kúria stílusának meghatározása nehéz, az egyszerű vidéki nemesi lakóépület kevés díszei közé tartoznak a míves ablakkosarak, és a díszes kovácsoltvas rácsok. Főbejárata előtt az egykori kőkorlátos, és kő virágládákkal díszített terasz és lépcsők is fennmaradtak. Mennyezetének angyalokat ábrázoló freskói beázás következtében megrongálódtak.

13 Gyulai vár: A XV. században épült Gyulai vár Európa egyetlen ilyen jó állapotban fennmaradt gótikus vára. A Gyulai vár története: Az uradalmat Zsigmond király adományozta1403-ban hű alattvalójának, Maróthi János macsói bánnak. Az ő nevéhez fűződik a Gyulai vár építtetése, mely 1445-re már állt. A vár későbbi továbbépíttetése Mátyás király fiához, Corvin Jánoshoz fűződik. A Gyulai vár is részt vett a török elleni harcokban, legnagyobb ostroma 1566 nyarán zajlott. A magyarok Kerecsényi László várkapitány vezetésével 14-szer verték vissza Szulejmán szultán seregeit, de végül feladni kényszerültek a várat. A 18. században báró Harruckern János György, az új földesúr sörfőzőt és pálinkaházat létesített a várban, majd a várbörtönt is helyreállíttatta.

14 A Gyulai vár épülete: A belső vár köré épített védműként az úgynevezett derékvár szolgált, melynek ma látható maradványa a rondella. A gótikus várépülethez tartozik még egy kápolna és várfürdő is. A derékvár mellett állt a lovas katonák elszállásolására tágas huszárvár, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig elért. A huszártorony ma a kastély északi szárnyánál látható. A vár emeletén várúrnői, várúri és várnagyi lakosztályok, hivatali szoba, a Szandzsák bég fogadószobája, fegyvertár, alabárdos terem és lovagterem látható. A kastély közelében található források táplálták a várfürdőt, az első uszodákat az egykori lovardában nyitották meg. A Gyulai várban ma a Vármúzeum működik, mely a vár középkori világát és reneszánsz mindennapjait mutatja be 24 kiállító terem segítségével. A kápolna ma kellemes helyszínt biztosít esküvők, keresztelők lebonyolításra, míg a lovagterem rendezvények, ünnepségek illetve konferenciák helyszínéül szolgál. A vár falai között működik a Gyulai Várszínház, emellett a várkert is sok kulturális és szabadtéri rendezvény otthona. A vár hatalmas zöld parkjában található a Gyulai Várfürdő.

15 Gyulai Várfürd ő : A Gyulai Várfürdő, melyet méltán tartanak Magyarország egyik legszebb gyógyfürdőjének, az egykori Almásy-kastély parkjában épült ki. A fürdő 8,5 hektáros területe ma természetvédelmi terület. Kialakításakor a természeti környezet megóvása és eredeti állapotában való megtartása volt az elsődleges szempont. A Várfürdő két egységre osztható: strandfürdőre, gyógyfürdőre. A Várfürdő parkja: A Gyulai Várfürdő parkja természetvédelmi terület, melynek kialakítása az Almásy család nevéhez fűződik. Gróf Almásy Dénes gyönyörű angolkertet építtetett ki a kastély körül, melyhez ligetes-fás terület csatlakozott, de a birtok vadászparadicsomként is ismert és népszerű volt. Emellett a család saját halastóval is büszkélkedhetett, valamint az erdőn keresztül kanyargott a Körös egyik ága is. A park egyik legfőbb látványossága az a vénséges mezei juhar, mely alatt a legendák szerint a gyulai születésű Erkel Ferenc alkotott.

16 es honvédtiszti emlékhely: A Gyulán a Várkertben látható honvédtiszti emlékművet a szabadságharc 140. évfordulójára készítette Máté István szobrászművész. Az emlékhely arra az augusztus 23-ai eseményre emlékszik, amikor a Gyulai vár mellett fegyvereztek le 1300 honvédtisztet.

17 Gyulai szobrok: Világóra Végvári Vitéz szobra 56-os emlékmű Erzsébet királyné mellszobraBay Zoltán emlékmű DíszkútApor Vilmos szobor


Letölteni ppt "ERKEL FERENC: ( Született: Gyula, 1810. nov. 7. – Elhunyt: Budapest, 1893. jún. 15.) Nemcsak mint zeneszerző, hanem mint karmester, zongoraművész és pedagógus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések