Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ókori Egyiptom Készítette: Szalay Zoltán. Csaták.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ókori Egyiptom Készítette: Szalay Zoltán. Csaták."— Előadás másolata:

1 Ókori Egyiptom Készítette: Szalay Zoltán

2 Csaták

3 A kádesi csata előzményei •A XVIII. és XIX. dinasztia korában Egyiptom fokozatosan visszaszorult a Jordán folyó vonaláig. I. Amenhotep uralkodása idején Mitanni fenyegető terjeszkedésbe kezdett Szíriában. A Mitanni ellen indított hadjáratoknak köszönhetően Egyiptom elérte addigi legnagyobb kiterjedését. •E korszak kezdetén a Hettita Birodalom délkeleten még mindig inkább kereskedőállamok lazán szervezett csoportja volt. III. Thotmesz idején vált Egyiptom világhatalommá. Az ázsiai területek felett katonai-politikai ellenőrzést gyakorolt Egyiptom. Mindez magában hordozta az instabilitás és a befolyási zóna állandó változásának veszélyét. IV. Thotmesz és III. Amenhotep uralkodása alatt Egyiptom tovább vesztett befolyásából Mitannival szemben. •Az Kr. e és Kr. e között Egyiptom szembe került a Hettita birodalommal. A hettiták erőteljes terjeszkedő politikába kezdtek, és benyomultak az ekkor már Egyiptom szövetségesének számító Mitanniba. Egyiptom fontos vazallus államai, Ugarit, Amurru és Kádes sorra átpártoltak a hettitákhoz. A hettita terjeszkedést egy betegség állította meg. •Kádes városát Kr. e körül ostrommal foglalták el a hettiták. •Horemheb és I. Ramszesz hadjáratai sem hoztak tartós sikereket. I. Széthi, I. Ramszesz fia harcosával visszafoglalta Palesztinában és Szíriában az elhagyott egyiptomi őrhelyeket és megerősített városokat; békét kötött a hettitákkal, átvette a tengerparti területek feletti ellenőrzést, és folytatta a rablóbandák elleni harcát Palesztinában. Második hadjáratában Kádesig is eljutott. Ugyanebben az időben ismerte el újra Amurru is Egyiptom fennhatóságát. Fiára, II. Ramszeszre a megszerzett területek megőrzésének és az újabb hódításoknak a feladatát hagyta. •A hettiták technikai fölényét azonban az egyiptomi sereg képtelen volt ellensúlyozni.

4 A kádesi csata •Ramszesz, célja felé haladva először több kikötővárost foglalt el. Itt katonákat hagyott hátra, és távozott a városból, hogy felkészüljön az összecsapásra a hettitákkal. A hettita király szövetségeseivel hatalmas sereget toborzott, mely a korabeli feljegyzések szerint gyalogos katonából és 2500 harci szekérből. Ramszesz jóval kisebb, húszezres sereggel indult a hettiták ellen. A sereg letáborozott Kádestől délre. Itt az őrök elfogtak két beduint, akik félrevezették az egyiptomiakat, és aztmondták, hogy a hettiták még 200 km- re vannak. Muvatallisz seregei valójában a kádesi hegyek mögött rejtőztek. •Ramszesz serege ketté-, majd négy felé válva közeledett Kádeshez, nem sejtve, hogy a város mögött maga Muvatallisz várja őket seregével. A hadsereg azonban négy részre szakadt, hadtestei külön-külön, kapcsolat nélkül vonultak, mintha csak Egyiptom földjén járnának. A Ré és Ámon hadtestek Ramszesz parancsnoksága alatt álltak, a Ptah és Széth hadtesteket a folyó és erdők választották el tőlük, és ez utóbbi kettő még Sabtuna mellett vesztegelt, amikor Muvatallisz már akcióba lépett. •A félretájékoztatott Ramszesz az igazságra csak két hettita futár elfogása után jött rá. Azonnal futárokat küldött a leszakadt és az Orontész túlsó partján haladó Ptah és a Széth hadtesteknek; ám mielőtt a fáraó serege egyesülhetett volna, Muvatallisz mintegy 2500 harci kocsival támadást intézett. Az élen járó Amon-hadtest már Kádes alatt volt. A hettita sereg szembetalálta magát az egyiptomi haderő negyedét képező alakulattal. •A Ré hadtestet a hettiták szinte teljesen elpusztították, Ramszesznek alig volt ideje hadrendbe állítani az Ámon hadtestet, hogy visszaverjék a hettitákat. Muvatallisz előtt állt a lehetőség, hogy az egyiptomi hadsereget részenként számolja fel. Számításait a saját hadserege húzta keresztül, amelyik az egyiptomi tábor elfoglalása után fosztogató hordává változott. •Az egyiptomiak visszavonultak. A csata végéről két verzió maradt ránk: az egyik szerint váratlanul feltűntek az Amurruból érkező segéderők és visszaszorították a hettitákat; az egyiptomi sereg újra egyesült, és kis híján bekerítette a hettita sereget. A másik változat szerint a testőrség kivágta magát, és megmentette Ramszeszt, aki elmenekült a hadszíntérről.

5 A kádesi csata következményei •A csata leírása két egyiptomi változatban ismert. A hivatalos verzió egyfajta felsorolás a szemben álló haderőkről és fegyverzetekről. A másik inkább eposz, amelyet Pentaver írnok jegyzett le. •A kádesi csatát ezek az egyiptomi források nagy győzelemként értékelték: II. Ramszesz, Amon segítségével, hadserege segítsége nélkül győzi le a teljes hettita sereget •A csata értékelését a modern korban először II. Ramszesz egyiptomi feliratairól ismertük. Ramszesz egyértelműen győzelemként emlékezik meg róla. A hattuszaszi levéltár dokumentumai szerint a hettita befolyási övezet változatlan maradt a csata után, Ramszesz pedig messzire elkerülte az észak-szíriai térséget a további hadjárataival. Vannak, akik hettita győzelmet látnak. A valóság valahol középúton lehet. •II. Muvatallisz a csata után fegyverszünetet kért Ramszesztől. A két napig tartó, hatalmas vérontással járó csatában mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett, mégis mindkét oldal nagy győzelemnek állítja be. •A hettiták nem sokkal később visszafoglalták Kádest és Amurrut, és elfoglalták az Egyiptomhoz tartozó Upét. Ramszesz serege súlyos veszteségeket szenvedett, és képtelen volt további területeket foglalni. Egyiptom befolyása egyre csökkent a hettitáké javára. Az eldöntetlen csatát követő presztízsveszteség Ramszesz dicsekvő feliratai ellenére felkelések sorozatához vezetett az egyiptomi birodalmon belül. •A két birodalom közötti konfliktust végül II. Ramszesz uralkodásának 21. évében az új hettita királlyal, III. Hattuszilisszel megkötött békeszerződés zárta le. A békét Hattuszilisz ajánlotta fel, akinek birodalmát a növekvő asszír fenyegetés veszélyeztette. •A szerződés szövegét ezüsttáblába vésték, melynek egy agyagmásolata fennmaradt. E tábla kinagyított változata megtalálható New Yorkban, az ENSZ-székházban, egyikeként a legkorábban megkötött nemzetközi békeszerződéseknek.

6 A Karkemisi csata előzményei •A térség korábbi nagyhatalma, Asszíria a méd-babiloni koalíció csapásai alatt összeomlott. Harrán városában azonban II. Assur-uballit még tartotta magát az asszír sereg maradványaival. Az így keletkezett hatalmi vákuumba Egyiptom igyekezett benyomulni, s szerette volna kiterjeszteni befolyását a korábban asszír fennhatóság alatt álló szír-palesztin területekre, melyek az asszír hódítás előtt még Egyiptom hatalmában voltak. II. Nékó fáraó Kr. e. 609-ben, a megiddói csata után indított újabb hadjáratban az Eufráteszig nyomult előre, s Karkemisnél erős, egyiptomi helyőrséget hozott létre. Karkemis névleg még asszír terület volt és Nékó Asszíria szövetségeseként, Asszíria védelmében lépett fel. Az erősödő Babilon ezt nem nézte jó szemmel, mivel úgy vélte, hogy az Eufrátesztől nyugatra fekvő területekre neki van joga. Ezért első lépésként Kr. e. 607-ben Szíria meghódítását kísérelte meg, s ebben jelentett fő akadályt az egyiptomi felügyelet alatt álló Karkemis.

7 A Karkemisi csata, és következményei •Kr. e. 605-ig a súlyos veszteségekkel járó összecsapásokban a babiloni sereget Nabú-apal-uszur király vezette. Ám ekkor visszatért a fővárosba és a fővezérséget átadta fiának, Nabú-kudurri-uszur trónörökösnek, akinek egy meglepetésszerű támadással sikerül bevennie Karkemist. A babiloniak az egyiptomi sereg nagy részét lemészárolták, s a visszavonuló, menekülő fáraót egészen Pelusiumig üldözték. A Nabú- kudurri-uszur vezette babiloni hadsereg csak királyuk halálhírére fordult vissza, hogy a trónörökös elfoglalja Babilon trónját. A babiloni birodalom Szíria-Palesztinát (másképp Levante, Fönícia) az egyiptomi határig bekebelezte. Egyiptom e területekről véglegesen kiszorult, nagyhatalmi státusza végérvényesen megrendült.

8 Nílus-deltai csata előzményei •A tengeri népek törzsei első alkalommal Merenptah uralkodása idején jártak Egyiptomban, de akkor még a líbüaiak szövetségeseként, hogy megkönnyítsék azok keletre nyomulását. Merenptah győzelmével Egyiptom egyelőre megszabadult a tengeri népektől, akik azonban szétszóródtak a térségben, végleg megdöntötték a belviszályokban meggyengült Hettita Birodalmat Hattuszasz, a főváros és Tarszasz, a legfontosabb kikötő feldúlásával, elpusztították Mukist és megszakították az égei-mezopotámiai-egyiptomi kereskedelmi láncot (Ugarit eltüntetésével). Letelepedtek Alasiya, Kizzuvatna, Lukka és Észak-Szíria térségében. Egyiptomban a Merenptah és III. Ramszesz közti időszak meglehetősen instabil volt, szerencséjükre újabb inváziós kísérletre – valószínűleg – nem került sor. Ramszesz viszont uralkodása kezdetén már Dzsáhiban gyűjtötte a határvédelmi erőket, erődrendszert telepített a tengerparton és felkészülten várta a tengeri népeket. A fenyegetés súlyosságát az anatóliai és észak-szíriai események mutatják, amelyről több egykorú forrás számol be, így III. Hammurapi ugariti király III. Ramszeszhez írt levele

9 Nílus-deltai csata, és következményei •Az ütközetet hadihajók vívták, de az egyiptomiak ügyes trükkel partközelbe csalogatták az ellenfelet annyira, hogy a parton álló íjászok hatékonyan avatkozhattak a csatába, az egyiptomi nyílzáport templomokon is ábrázolták. A képeken az egyiptomi hajók orra oroszlánfejes, az ellenségé valamilyen vízimadár (vadliba vagy vadkacsa) fejével díszített. A tengeri csaták nem szokványosak ebben a korban, tulajdonképpen hadihajók önmagukban nem is léteztek. Egyiptom korábban is épített tengerjáró hajókat katonai célokra, de ezek a szárazföldön közlekedő hadsereget kísérték a part mentén, a fedélzeten általában a tartalékos csapatokat és a hadtápot szállították. A hajók zsúfolásig teltek hadifoglyokkal, a menekülni próbáló foglyot a parton tartózkodó katonák fogták el •A tengeri népek szárazföldi haderejét Dzsáhi mellett a dzsáhi csatában semmisítették meg. Az egyiptomi Újbirodalom utolsó nagy győzelme volt a tengeri népek felett aratott kettős győzelem, bár a mesvesek (akik megtelepedtek Egyiptomban) néhány évvel később a líbiaiakkal szövetkezve ismét benyomultak a deltavidékre és ismét vereséget szenvedtek. III. Ramszesz uralkodása kedvezőtlen előjelekkel indult, rosszul is végződött, és az XX. dinasztia további uralkodói nemhogy védekezni nem voltak többé képesek, de hatalmukat sem tudták érvényesíteni a thébai Ámon-papsággal szemben. A tengeri népek viszont ettől kezdve Szicíliától Etruriáig, az égeikumtól Anatólia partvidékeiig, valamint a fönícia–palesztinai tengerparti sávban megtelepedtek.

10 Hadvezérek

11 •I. Amenhotep: Mitanni ellen indított hadjáratokat •III. Thotmesz: Egyiptom világhatalommá vált az ő idején •I. Ramszesz: elfoglalta Palesztinát, és visszafoglalta a Szíriában hagyott Egyiptomi őrhelyeket és városokat •II. Ramszesz: I. Ramszesz fia, feladata: apja által visszahódított területek védése

12 Katonák

13 Az egyiptomi Hadsereg •A ló vontatta harci szekér megjelenése megnövelte a hadsereg méretét. A király mint főparancsnok gyakran személyesen vezette a hadjáratokat, a kisebb egységeket pedig különböző társadalmi állású tábornokok és tisztek irányították. Az egészséges ifjak között százból egy várhatta, hogy behívják, de általában tódultak az önkéntesek. A hadseregben kaland várt, jó életpálya, bár nem minden katonát vittek idegenbe, hadjáratra, hiszen otthon is szükség volt a határok őrzésére, a belső zavargások elfojtására, a bányák, a nagy építkezések felvigyázására.

14 Fegyverzet •Az egyiptomi katonának sokféle fegyverhez kellett értenie, de az egységek arra törekedtek, hogy egy fegyver forgatásában mesteri tökélyre tegyenek szert. Az újoncok kemény kiképzést kaptak. A könnyű, ló húzta harci szekér mellett alkalmazták már a csatabárdot, a messze ellövő és igen gyors összetett íjat, amely fából, állati ínból és szaruból készült. A hagyomásos fegyverzet részét képezte a tőr, a handzsár, a lándzsa, a dárda, a buzogány, melyek általában fából és bronzból készültek. Szintén a hükszószoktól vették át a bőrcsíkokból álló láncinget, melyet a mellkas köré tekertek és olykor fémlemezekkel erősítettek és páncélnak használtak.


Letölteni ppt "Ókori Egyiptom Készítette: Szalay Zoltán. Csaták."

Hasonló előadás


Google Hirdetések