Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején Csehszlovákia története 1918–1948.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején Csehszlovákia története 1918–1948."— Előadás másolata:

1 8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején Csehszlovákia története 1918–1948

2 Ellenállás és terror a Protektorátusban •A német uralom erőteljesebbé válása –új, protektorátusi zászló és címer –áttérés a német jobbra tarts közlekedésre, táblacserék –baloldali, zsidó, katolikus és értelmiségi vezetők begyűjtése –a lapszerkesztők és a (hadi)gazdaság szigorúbb ellenőrzése, jegyrendszer •Cseh tüntetések a nácik uralma ellen –szept. 28. Szent Vencel mint a cseh–német barátság jelképének ünnepe –szept. 30. München első évfordulója: a tömegközlekedés cseh bojkottja –okt. 28. tömegtüntetés a Vencel téren: összecsapások a német rendőrökkel •egy német rendőr megsérült, egy cseh munkás meghalt •Jan Opletal orvostanhallgató néhány nappal később halt bele sérüléseibe –Opletal nov. 15-i temetése után provokatív dalok, jelszavak; Frank kocsiját fejreállították, sofőrjét megverték •A német megtorlás és a cseh ellenállási mozgalom összefogása –nov. 16-án a Gestapo razziája a Cseh Diákszövetségen és egyetemeken •1200 főt letartóztattak, nov. 17-én 9 diákvezetőt kivégeztek •az egyetemeket 3 évre bezárták (1945-ig nem nyíltak meg újra) •a Károly Egyetem cseh szekciója megszűnt (beolvadt a németbe) –Neurath ezután visszatért a terror előtti irányítás gyakorlatához •Hitler azonban követeli: minden cseh ellenállást szét kell zúzni –1940 elején a három ellenálló csoport összeolvadt ÚVOD néven (Hazai Ellenállás Központi Vezetősége), kapcsolatban állva Benešsel és Eliášsal

3 Beneš propaganda-érvei •Történeti okok: Čs. a tört.-i Cseh Kir. folytatása •Jogfolytonosság München ellenére is –félt attól, hogy Čs.-t a Szövetségesek nem akarják visszaállítani –saját lemondása nem érvényes, mert nyomás alatt történt; –München érvénytelen, mert Čs. megkérdezése, beleegyezése nélkül kötötték –ennek ellenére eleinte elismerte a Hácha–Eliáš vezetést (ami kedvezőbb, mint ha Berlin irányítana); 1941 nyarától a cseh vezetők lemondását akarta elérni (később Háchával ellenségessé is vált a viszonya) •Csehszlovák háborús erőfeszítések –Čs. hadviselő fél, amit hazai ellenállása és külföldi katonái is igazolnak •Történelmi hídszerep a Nyugat és Kelet között –a két vh. közötti diplomácia csődjét is a SzU kizárása okozta –a szovjet támogatás nem volt őszinte (Moszkva elismerte pl. Szlovákiát) és önzetlen sem (a CSKP háború utáni vezető szerepét is remélve) –de Beneš e veszélyek tudatában is közeledett a SzU-hoz, támogatást remélve –1941. jún. 22. után a kapcsolatok látványosan javultak is –Nyugaton Beneš támogatta Fro. nagyhatalmi helyreállítását (a SzU nem) •A (szudéta)német kegyetlenség ismertetése –a nm.-ek okozták az első köztársaság szétesését, elárulták hazájukat –Beneš Londonban kezdettől (szinte) teljes kitelepítést (tk. kiűzést) akart

4 Beneš konkrét akciói és sikerei •Akcióprogram a háború kirobbanásakor –hadsereg felállítása Fro.-ban, a hazai volt hs. hírszerző feladatokat kap –hazai szabotázsakciók, majd a megfelelő időben felkelés kirobbantása –tömegtüntetéseken követelni Čs. visszaállítását, kész helyzetet teremtve a békekonferencia döntése előtt visszaszerezni a München előtti területeket –saját vezetése alatt emigrációs kormányt felállítani –1940 tavaszán utal először a németek kitelepítésének szükségességére •Kezdeti kudarcok –a SzU-n kívül egyik nagyhatalom sem tagadta meg Münchent –Párizs inkább Hodža és Osuský szept.-i Szlovák Nemzeti Tanácsát támogatta (ami 1940-ben a Cseh NT-csal egyesülve Csehszlovák NT lett) –Fro. és Nbr végén elismerte ezt a (Beneš nélküli!) Čs.NT-ot •Az elismerés fokozatos megszerzésének okai és krónikája –F. Moravec és fő kémje, A-54 jelentősége; Párizs eleste; kitartó propaganda –az emigráció Londonba koncentrálódik, ideiglenesen Hodža is –fogadta Benešt Churchill és a király, Moravec több ingatlant kapott haszn.-ra –1940. júl. 18. Nbr. kész elismerni egy londoni čs. ideigl. kormányt (de a régi határokat, jogfolytonosságot nem); 21-én e kormány meg is alakult –1941. júl. 18. a SzU is elismerte Beneš kormányát, a SzU-ban čs. hads. állhat fel, München pedig utólag is érvénytelen; 31-én az USA is elismerte Benešt •de mind a SzU., mind Nbr. aktívabb ellenállást, náciellenes szabotázsokat követel

5 Csehek és szlovákok külföldi harca •Az emigráns kormány összetétele és működése –Beneš az emigráns államfő, mellette működött a nemzetgyűlést helyettesítő tanácsadó Államtanács (vagy Čs. Nemzeti Tanács, elnöke Rudolf Bechyně) –„rendes parlament hiányában” Beneš elnöki dekrétumokat adott ki –a korm.-ban régi politikusok (Jan Šrámek min.eln.; Jan Masaryk külügym.), Beneš fiatal hívei (Hubert Ripka állammin., Edvard Outrata pénzügym.) és főtisztek (Sergej Ingr – védelmi m., Rudolf Viest állam-, majd védelmi min.) •Külföldi katonai tevékenység –1939. Lengyelo.: vezetőjük Lev Prchala, kb fő; nagy részük szovjet fogságba esett, köztük Ludvík Svoboda alezredes, őket eleinte internálták –1939–40, Franciao.: az idegenlégió és a légierő sok čs.-t fogadott be –1940-ben Angliába evakuálták őket, ahol 3 čs. repülőszázad harcolt az angliai csatában és a későbbi légi ütközetekben –a Balkánon át menekült erők a Közel-Keleten és É-Afrikában is harcoltak –ők 1942-től ezreddé, majd az Afrikából kivonás után 1943-ban Angliában dandárrá alakultak, 1944-től a nyugati fronton harcoltak –1941 tavaszán Heliodor Píka kat. missziója Moszkvában, júl. 18-án čs.–sz. egyezmény a kölcsönös segélyről és a SzU-ban működő čs. hadseregről –1942. febr.-tól čs. kommunista emigránsok és volt internáltak saját alakulata, 1943 elejétől részt vett a harcokban Svoboda vez.-e alatt, később dandárként –1943. szept. Kijev körül, 1944 végétől szlovák területen harcoltak

6 Szlovákia a II. világháború idején •A politikai rendszer változásai és a német beavatkozások –Jozef Tiso okt. 26-án köztársasági elnök (1942 okt.-től „Vezér”), helyére a kormány élére Vojtech Tuka került (1944 szept.-ig) –az önálló államban nem volt snem-választás (1946-ig meghosszabbították) –a párt tagsága 1938–43 között 50e főről 300e főre nőtt –Tuka és Mach sikertelen kísérlete az ország náci átszervezésére: febr. Tuka 14 pontos náci programja; de Hitler nem támogatja puccs-terveit –a HSĽS két szárnya közötti harc fő nyertese a náci Németország lett –a lengyelbarát Sidort Hitler nyomására vatikáni követté buktatták –1940. júl. Salzburg: Hitler követelésére távoznia kell Ďurčanský bel- és külügymin.-nek is (önállósága miatt), helyét Mach és Tuka vette át •1940. nov. csatlakozás a háromhatalmi egyezményhez, 1941 az AK-paktumhoz •Hitler visszafogta azonban a túl buzgó Karmasin helyi német vezért is •Mindennapi élet, életszínvonal –1943-ig a szomszéd államoknál jobb életkörülmények, stabil pénz –hadikonjunktúra, megszűnő munkanélküliség, fejlődő hadiipar –csehek és zsidók elűzése, a zsidó vagyon elvétele és a zsidó kényszermunka (új utak, vasutak, gyárak építése is) is javítja a szlovákok pozícióit –egyes vidékek nem fejlődtek; 1940-ben nagy sztrájk Nyitrabányán –a szlk. hadsereg részt vett a Lo. és a SzU. elleni hadjáratban is –a háború és a nm. függőség végül negatívan hatott a gazd.-ra és életszínv.-ra

7 A cseh és szlovák zsidóság tragédiája •Árjásítás, faji törvények Szlovákiában –1940. jan. katonai szolgálat helyett munkaszolgálat –1940. jan.–ápr. a zsidó tulajdonú földek, üzletek, vállalkozások elvétele –1940. szept.–okt. minden további zsidó vagyont/bankbetétet elvettek –1941. szept. 9. „zsidó kódex” kiadása (nürnbergi tv.-ek mintájára faji alapon; kötelező a sárga csillag, nyilvános helyekről kitiltják a zsidókat) –1942. máj. 15-én végül állampolgárságuktól is megfosztották őket •Munkatáborok és gettók létesítése –1940. máj.-ban újabb táborok nyíltak Szlovákiában (Patrónka, Szered, Nyitranovák, Poprád, Zsolna) + romák számára külön táborok is –1940–41 a cseh zsidókat Prágába gyűjtik, 1941 nov.: Terezín „gettóváros” –Terezín egy kirakatjellegű konc. tábor, prop.célokra (filmet forgattak a „jobb életkörülményekről”, 1944-ben Vöröskereszt delegációt is fogadtak) •Deportálás és a holokauszt –Terezín valójában tranzitállomás volt Auschwitz előtt; 1945-re a 150e fős cseh zsidóságból kevesebb, mint 7000 fő maradt meg –Szlk.-ban az SS helyett a Hlinka Gárda végezte a deportálást, amit 1942-ben szavazott meg a snem; a kiszállított zsidókért 500 márkát fizetett Szlk. –1942 márc.–okt. közt 60e zsidót vittek „K-i munkákra” Szlk.-ból; a Vatikán is tiltakozik a katolikus pap Tiso-nál; 1942 okt.–1944 aug. közt a deportálás leállt (anyagi okokból?), de Szlk. német megszállása után újra megindult

8 Germanizálási tervek és kollaboráció •Hermann Göring gazdasági elképzelései –az iparosodott területeket be kell tagolni a Birodalomba –a Protektorátus és Németország között felszámolták a vámhatárokat –e terület lesz a további keleti terjeszkedések motorja •Heydrich társadalmi–népesedési terve, okt. –a Protektorátus és Szlovákia teljes germanizálása: a szlávok elnémetesítése / kitelepítése / likvidálása és helyettük németek betelepítése •rövid távon az engedelmes lakosság munkájának kihasználása, néprajzi színfolt •1942: a németté válás faji alapon orvosi vizsgálathoz kötődött •A cseh és szlovák társadalom reakciói a német uralomra –a széles többség passzív, nem ért egyet a németekkel –volt egy szűk ellenálló és egy együttműködő csoportosulás is –a kollaboránsok közé tartoztak a fasiszta/pronáci csoportok, az árulók, besúgók, ügynökök és karrieristák (de sok hivatalnok az ellenállás tagja is!) •a náci sikerek (főleg 1940) hatására egyre több kollaboráns •százezrek voltak, akik hazafinak mutatták magukat, miközben kollaboráltak –a cseh quisling szerepét Emanuel Moravec ezredes, a Prot. kormányának oktatási és népművelési (majd propaganda) minisztere töltötte be –a politikai ellenállókat eleinte No.-ba vitték, 1940-től viszont a Gestapo a terezíni (Theresienstadt) Kis Erődben tartotta őket fogva –sok kommunista került a Gestapo/Hlinka Gárda kezére hazai besúgók miatt

9 Heydrich mint de facto Reichsprotektor •Kenyér és korbács politikája –1941 nyarán több cseh sztrájk, szabotázs, ősszel átfogó bojkott a sajtó ellen –CSKP + ÚVOD = Csehszl. Központi Nemzeti Forr.-i Bizottsága (ÚNRVČ) –1941. szept. 27. Neurath „helyettesévé” Reinhard Heydrichet nevezték ki –a felkelésektől rövid terror-időszakok és kedvezmények váltogatásával kell távol tartani a cseheket; külön jutalmazta a kollaboránsokat is •Féktelen terror – az ellenállás felszámolása –Heydrich kinevezésének napján Eliášt kémkedés miatt letartóztatták –statáriumot vezettek be, az ítéleteket (halál / munkatábor) plakátok hirdették –egy hét alatt 6000 főt tartóztattak le, év végéig 414 kivégzés! –Josef Bilý és Hugo Vojta ÚNRVČ-vezetőt lelőtték, több társukat pankráci kínzásuk után szintén; okt. 1-jén kirakatperében Eliáš kijelenti: örömmel vállal áldozatot, ha ez a nép őszinte együttműködéshez vezet a nm.-ekkel –A Prot. új kormánya azonnal engedelmességet fogadott. Eliášt mégis halálra ítélték; kivégzésére még nem került sor (zsarolhatták vele Prágát) –okt. 5-én az ÚNRVČ működését felszámolták: kommunikációs csatornáit elvágták, minden vezetőjét letartóztatták, kódjait feltörték –okt. 13-án A-54 is lebukott: az Abwehr tisztje, Paul Thümmel volt a kém –az ellenállást Angliából küldött ejtőernyősök próbálták újra feléleszteni •A zsidókérdés végső megoldása – a Protektorátusban is (ld. fent) –Adolf Eichmannal sok ember zsidó voltát derítették ki

10 Az Antropoid akció és a „heydrichiáda” •A Heydrich elleni merénylet okai és kivitelezése –Benešre nagy nyomás hárult, hogy erőteljes hazai ellenállást mutasson fel –Fr. Moravec és a brit titkosszolg. segítségével dolgozta ki akcióját •hiába javasolták neki, hogy inkább egy cseh quisling (E. Moravec) legyen a cél –számos ejtőernyőst dobtak le a Prot.-ban, köztük Jan Kubiš és Jozef Gabčík –több hónapos előkészület után máj. 27-én gránáttal megsebesítették Heydrichet, aki jún. 4-én vérmérgezésben meghalt •Heydrichiáda: egyhónapos megtorlóakció (1942. máj. 27–júl. 3.) –ismét statárium, 5+5 millió korona vérdíjat tűztek ki a merénylők fejére –10-én a Gestapo jelentésére körbevették Lidice falut a merénylőt ott keresve; a férfiakat lelőtték, a nők a ravensbrücki lágerbe kerültek; néhány gyerek „alkalmas” volt germanizálásra, a többit megsemmisítőtáborba küldték –Frank amnesztiát ígért annak, aki segít a merénylőt kézrekeríteni; 2000-nél több bejelentés érkezett, köztük Karel Čurda fedett házakat nevezett meg –az ott lévők kínzás után elárulták, melyik templomban vannak a merénylők; jún. 17–18-án éjjel tűzpárbaj alakult ki, Kubiš halálos sebet kapott, Gabčík és társai méreggel öngyilkosságot követtek el; jún. 19-én kivégezték Eliášt –jún. 24-én egy másik falu, Ležáky lakóit irtották ki, a falut lerombolták –a nácik 1500-nál több embert öltek meg, 3000 főt tartóztattak le; a hazai ellenállást ismét teljesen szétzúzták (de aug.-tól ismét alakultak csoportok) –Lidice hatására Nbr. semmissé nyilvánította Münchent; szept.: de Gaulle is

11 Külpolitikai újraorientálódás •Lengyel–csehszlovák konföderációs tervek (1942) –Władisław Sikorski lengyel emigráns min.elnök és Beneš tárgyalásai –a terv szerint a két fél saját államfővel, kormánnyal, hadsereggel bírna, de közös gazdaság- és külpolitikát, katonai együttműködést folytat –a terv nyitott más államok csatlakozására, kö-eur.-i föderációs terv is –Sikorski repülőbalesete után lekerült a napirendről (Sztálin is ellenezte) •Fordulat a háború menetében (1943) és következményei –No. bombázása miatt a Prot. és Szlk. ipari kapacitása még fontosabb lett –nyugati front hiányában valószínű, hogy Čs.-t a szovjetek fogják elérni –Beneš céljai: megtartani a München előtti határokat, elérni a németek kite- lepítését, meggátolni a szlovák autonómiát (emiatt szakít Hodža emigráns csoportjával) és egy kommunista ellenkormány létrejöttét •Szovjet–csehszlovák szerződés, dec. 12. –Beneš és Sztálin jelenlétében Fierlinger követ és Molotov küm. írta alá –katonai és minden más téren segítik egymást Németo. és szövetségesei ellen a háború idején és azt követően is; nem kötnek különbékét Hitlerrel –a háború után baráti együttműködés, a belügyekbe való be nem avatkozás •Beneš lemondott arról, hogy a szerződést később a prágai Ngy. ratifikálja; •Sztálin kérésére elfogadta, hogy öt év helyett húsz évre legyen érvényes; •elfogadja a CSKP leendő kormányzati szerepét; megértő a CSKP terveivel (a nagyipar állami ellenőrzés alá vonása és az Agrárpárt hatalomból való kizárása) •vita a nemzeti bizottságok létesítéséről, a szlovák autonómiáról

12 Ellenállás a háború utolsó szakaszában •Cseh–Morva Protektorátus: problémás újjászerveződés –nem sikerült új központi ellenállós szervet létrehozni, állandó rádiókapcso- latot teremteni Londonnal; a CSKP szervezetei közt sincs tartós kapcsolat –egyre erőteljesebb a Gestapo fellépése, ill. a kollaboráció (80e besúgó) –földrajzi–demográfiai tényezők is akadályozták komoly partizánmozgalom kialakulását, de 1944 őszétől Ny-ról és a SzU-ból érkezett erősítések révén 90 önálló csoport működött (1945 tavaszán 8e fővel) –a szövetségesek ellenezték egy nagyobb felkelés kirobbantásának tervét! •Szlovákia: fokozatos erősödés –lassú kiábrándulás a rezsimből, főleg a hadsereg bomlása (dezertálás) –polgári ellenállás: „Flóra” csoport; Vavro Šrobár körüli politikusok és tisztek; volt agráriusok csoportja (Ján Ursíny, Jozef Lettrich) •Szlovák Nemzeti Tanács (SzlNT) létrejötte, dec. 25. –a szlovák polgári blokk (Ursíny, Lettrich, Matej Josko) és a komm. vezetők (Karol Šmidke, Gustáv Husák, Ladislav Novomeský) karácsonyi egyezménye –cél a fegyveres felkelés, a Hlinka-párt uralmának megdöntése, Čs. vissza- állítása, a szabad választásokig az ország irányítása (Benešsel együttműködve, de a nemzeti egyenlőség alapján), a SzU-ra való támaszkodás •Partizánmozgalom kialakulása Szlovákiában –1942-től egyre több szabotázs, robbantás; aug. 12-én a Tuka-kormány rendkívüli állapotot hirdetett, de nem sikerült úrrá lennie a helyzeten –aug. 28. egy nm. delegáció tagjait lelőtték, másnap No. megszállta Szlk.-t is

13 A szlovák nemzeti felkelés •Előzmények, a felkelés előkészületei és célja –1944 nyarán megalakult a Katonai Központ (Ján Golian alezr.) –az első terv egy népi jellegű felkelés, erős szlovák katonai részvétellel –a londoni kormánnyal kötött szerződés után: katonai hatalomátvétel, kiugrás a háborúból, majd a čs. kormány nevében mozgósították volna a népet –a felkelés időzítése a Vörös Hadsereg előretörésével egyeztetett lett volna (a szlk. hadsereg átállása Bécsig megnyitná az utat a SzU előtt) •A felkelés kirobbanása és harcai (1944. szept.–okt.) –a nm. megszállás miatt idő előtt ki kellett robbantani a felkelést •így az csak Szlk. középső részét érinti (60e felkelő és 18e partizán) •a VH sem tudta támogatni, a szept. eleji véres duklai harcok sikertelenek voltak; kevés a felkelők fegyvere is, pedig eleinte am.-i segítség is érkezett –szept. 1. a SzlNT a nemzet egyetlen törvényes szószólójának nevezi magát; megalakítja végrehajtó szervét, a Megbízottak Testületét (Zbor povereníkov) –szept. 23. Beneš komisszárt küld Szlk.-ba, de a ott visszautasítják a pol.-i beavatkozást; okt. 7. Ursíny, Novomeský és egy ezredes tárgyal Londonban •A felkelés leverése és eredményei –okt. 27-én elesett Besztercebánya; Golian (már tbk.) és az okt. 7-e után érkezett Rudolf Viest tábornok is fogságba esett, No.-ban kivégezték őket –súlyos megtorlások: falvak felégetése, tömeges kivégzés, deportálások –a felkelés „tisztára mosta” Szlk.-t és legitim nemzeti szerveket teremtett –okt. 7-én Beneš is elismerte a SzlNT jogköreit (de csak taktikai okokból)

14 Csehszlovákia „felszabadulása” •Hadműveletek Szlovákia területén és következményeik –szept. végén a VH elérte a Kárpátok vonalát (100 km-re sem voltak a szlovák felkelőktől); okt. 6-án a čs. hadtest is Svoboda vezetésével •1944 végéig a II. és IV. Ukrán Front csak Kassa–Eperjes vonalig ért el •1945 ápr. 1-ig a Nagyszombat–Besztercebánya–Rózsahegy vonalig –szovjet politikai beavatkozás: Kárpátalja SzU-hoz csatlakozása (NKVD által szervezett szavazással), nemzeti tanácsok felállítása, letartóztatások –ápr.-ban Tiso és kormánya Ausztriába menekült, onnan is kitartást követelve •A prágai felkelés és harcok Cseh–Morvaországban –ápr. végén a VH Brno környékén, az amerikaiak a Szudéta-vidéken jártak –Prágában Cseh Nemzeti Tanács (Albert Pražák) alakult, de nem tud együtt- működni a partizánokkal, komm.-kal és a katonákkal –1945 máj. 1-jén Přerovban tört ki felkelés –máj. 5-én Prágában is, a CsNT vezetésével, de a felkelők nehézfegyverek nélkül súlyos helyzetbe kerültek –Eisenhower Plzeňben állt, de Sztálin kérésére nem nyomult tovább K felé –a VH helyett máj. 6-án a Vlaszov-féle orosz hads. vonult be Prágába, ami két napig nagy segítség volt a felkelők számára (8-án kivonultak) –máj. 7-én Reimsben No. kapitulált, de Prágában tovább folyt a harc; csak 8- án született helyi fegyverszünet, de még ezt követően is voltak harcok –a Vörös Hadsereg csak máj. 9-én hajnalban érkezett Prágába


Letölteni ppt "8. A Cseh–Morva Protektorátus és a Szlovák Állam a II. világháború idején Csehszlovákia története 1918–1948."

Hasonló előadás


Google Hirdetések