Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)"— Előadás másolata:

1 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)

2 Technikai bevezető • • s • Közigazgatási urbanisztika I. (Településtan) + Közigazgatási urbanisztika II. (Településüzemeltetés) ↓ ALAPVIZSGA TANKÖNYV: Buskó Tibor László: Településüzemeltetés Aula Kiadó Bp TANKÖNYV: Tózsa István: Településtan Aula Kiadó Bp Tantárgyi tájékoztatók:

3 Településüzemeltetés = Település + üzemeltetés a.Mit értünk település alatt? b.Mit értünk a település üzemeltetésén?

4 (a) Vizsgálatunk tárgya: A település

5 Közigazgatási Urbanisztika I. Elsődlegesen: településtani (településföldrajzi) szemléletmód -Amit a szakirodalom főárama településnek tart (vö. I. félév) Közigazgatási Urbanisztika II. Elsődlegesen: a közigazgatás-tudomány szemléletmódja hazai „helység”

6 Település! (Közigazgatási Urbanisztika I.) Nem település! (Közigazgatási Urbanisztika II.)

7 Beépíthető-e a településtan megközelítésébe egyfajta közigazgatási szemlélet?

8 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) A település rendszerszemléletű megközelítése

9 A rendszer fogalma (1) rendszer elemei(2) kölcsönhatások (3) struktúra FŐCÉL (FUNKCIÓ)

10 Organikus vs. irányítási rendszerek „spontaneitás” „irányítottság”

11 fejlődés A település mint rendszer Főcél: a „bővített társadalmi újratermelés” megfelelő életkörülmények biztosítása Elemek: • településen élő emberek • különféle létesítmények (lakó-, munka- és pihenőhelyek, •szolgáltatóintézmények, infrastrukturális hálózatok) • települési környezet kapcsolatok,strukturálisrend

12 A település mint irányítási rendszer erőforrások helyi irányítás* struktúra döntés felhasznál központiirányítás lehetővé tesz, korlátoz célok beavatkozás ellenőrzés Települési autonómia = Helyi irányítás (települési önkormányzatok) mozgástere ≠ végcélok *maga is egy bonyolult, ált. hierarchikus felépítésű (al)rendszer

13 (b) Mit értünk településüzemeltetés alatt? Települési ügyek (a településsel való foglalkozás, törődés) Települési tervezés Településfejlesztés a „szoftver” Településrendezés a „hardver” Településüzemeltetés ≈ települési közszolgáltatás-szervezés (b1) ≈ települési infrastruktúra-gazdálkodás (b2) stratégiai oldal operatív oldal

14 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) (b1) A helyi közszolgáltatások fogalma; szervezésük gazdasági alapjai.

15 A helyi közszolgáltatások az új önkormányzati törvényben (2011. évi CLXXXIX. Tv.) HELYI KÖZÜGYEK Lakosság helyi közszolgáltatásokkal való ellátása Helyi önkormányzás és a lakossággal való kapcsolattartás szervezeti, személyi és anyagi feltételei

16 A helyi közszolgáltatások fogalma közszolgáltatások Közösségi szervezés társadalmi közös szükségletek kielégítése helyi közszolgáltatások (viszonylagos lehatároltság): - település -Kistérség  mikrorégió -megye -régió ? Évi /LXV. Tv. 2011/CLXXXIX. (ök-i) tv. és egyéb, ágazati törvények a helyi közszolgáltatások ellátásának nagy része a jelenlegi központosítási tendenciák ellenére is a települési önkormányzatok feladata

17 Kötelező vs. önként vállalt feladat- és hatáskörök (2011. évi CLXXXIX. Tv.) kötelező „feltételesen kötelező” önként vállalt • ide tartozhat minden olyan helyi közügy, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe • nem veszélyeztethetik a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök differenciálás lehetséges különösen a) a gazdasági teljesítőképesség; b) a lakosságszám; c) a közigazgatási terület nagysága alapján.

18 A helyi közszolgáltatások (1990. LXV. Tv.) KÖTELEZŐEK FELTÉTELESEN (alapfunkciók) KÖTELEZŐK VÁLASZTHATÓK (központi funkciók) Egészséges ivóvíz bizt. Közvilágítás Közútfenntartás, parkolás Óvod., Ált. isk., Eü-i. ae. Körny. védelmi tervezés Hulladékgazdálkodás Szoc. alapszolg. Köztemető fenntartása Közművelődés tám., Könyvtár Lakásgazdálkodás Csatornázás, szennyvízkezelés Energiaellátás (közreműködés) Helyi tömegközlekedés biztosítása Kéményseprőipari közszolg. (tűzvédelem) Helyi közbiztonság, vagyonvédelem Közművelődési intézmény Sport, rekreáció, életmód, foglalkozt.

19 A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.) 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

20 A helyi közszolgáltatások (2011. CLXXXIX. Tv.) 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat. Más logika. Új Ötv. (kerettörvény jellegéből fakadóan) az ágazati törvényekre bízza a kötelező / feltételesen kötelező / önként vállalt közszolgáltatások szétválasztását.

21 A települési önkormányzatok gazdasági alapjai törzsvagyon üzleti vagyon forgalomképtelen forgalomképes Települési önkormányzati bevételek: sajátkülső Települési önkormányzati vagyon: korlátozottan forgalomképes NEMZETI (áll-i, helyi ök-i) VAGYON RÉSZEKÉNT évi CXCVI. tv -

22 Az önkormányzati vagyon (egyszerűsített séma)Törzsvagyon(forgalomképtelen) - polgári jogügylet tárgya nem lehet Törzsvagyon (korlátozottan forgalomképes) - polgári jogügylet tárgya tv., ök-i rend. által meghat. módon Üzleti vagyon - irányadók: a polgári jog szabályai • helyi közutak és műtárgyaik, • helyi ök. tulajdonában lévő terek és parkok • a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemz. ker-i repülőtér és ami hozzá tartozik • önkormányzati tulajdonba kerülő vizek/közcélú vízi létesítmények • amit tv. vagy ök. rend. kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nyilvánít • helyi ök. tulajdonában álló közművek • helyi ök. tulajdonában álló, általa fenntartott intézményekhez / költségvetési szervekhez kapcsolódó épület(rész)ek • a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, köz- vagy parkolási szolg-t ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés • minden más - önként vállalt feladatellátáshoz vagy vállalkozási tevékenységhez

23 Az önkormányzati bevételek (egyszerűsített séma) sajátkülső (rendszeres) • helyi adók• feladatfinanszírozás a kötelező feladatokhoz (eseti) • illetékbevételek • bírságok • saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon- hasznosításból származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj • egyéb eseti támogatások (pl. ÖNHIKI) • különféle (pl. EU-s, központosított előirányzatok) pályázatok átengedett központi adók 2013-ban jelentős elvonások (pl. helyben maradó SZJA 0%) (pl.gépjárműadó 100%  40%) átvett pénzeszközök

24 Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II) Az interaktív önkormányzat fogalmának értelmezése

25 Egy fenyegető veszély: a forráshiány bevételekkiadások ‹

26

27 Egy fenyegető veszély: a forráshiány bevételekkiadások ‹ Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) Önkormányzati vagyon elidegenítése kényszermegoldások ÖNHIKI és társai

28 A hagyományos/bürokratikus közfeladat-ellátás Max Weber ( ) Szervezetigazgatás Szervezetigazgatás: szabályszerűen alapított, formalizált struktúrák Hierarchia Hierarchia: vezetési kapcsolatok kiemelt szerepe Normativitás Normativitás: jogszabályok és más szervezeti normák elsődlegessége Meglehetősen kötött struktúrákat eredményez, minden előnyével (kiszámítható működés) és hátrányával (rugalmatlanság) Együtt.

29 Egy lehetséges kivezető út: az interaktív önkormányzat integrációs modell automómia- modell (felelősség) települési és a településsel kapcsolatban lévő társadalmi közeg önkormányzat Interaktív önkormányzat Francesco Kjellberg (1988)

30 Az interaktív modell előzményei I. a menedzseralizmus Piaci módszerek alkalmazása a közösségi feladatok ellátása során Vállalkozói szellem beépítése a nagy ellátó rendszerekbe Magánszektor aktivizálása a közmegbízások teljesítésének piacán USA: 1930-as évektől Európa: II. világháború után

31 Az interaktív modell előzményei II. Az Új Közmenedzsment (New Public Management) A hagyományos jóléti állam elosztórendszerei az 1973-as olajválság után már nem tarthatók fenn Az úgynevezett neokonzervatív állam a mendezseralizmus bizonyos eszközeit felhasználva – a közkiadások viszafogása, illetve a nagy ellátórendszerek más forrásokból való kiegészítése – által gyűri le a válságot Kialakulása: az 1970-es évek második felétől NEW PUBLIC MANAGEMENT A hagyományos jóléti állam intézményeit már az 1990-es években megtörténő mérsékelt balratolódás (T. Blair, G. Schröder, B. Clinton) sem tudja/akarja visszaállítani

32 A „papírsárkány-séma” helyi önkormányzat III. magánszektor I. más helyi önkormányzatok II. civil szektor II. egyházak

33 Településszint Közigazgatási súlya „Bizonyossággal kijelenthető, hogy a magyar önkormányzati rendszer domináns szintje a települési szint.” Pálné, Településszint Közigazgatási súlya erős Kérdés azonban, hogy túl erős-e? Unitárius OrszágErős MegyeGyenge TelepülésErős I. A települési önkormányzatok társulásai ( )

34 Kezdőpont: évi LXV. Tv. a helyi önkormányzatokról A településszint lehetőségeihez képest, úgy tűnik, igen Településszint közigazgatási súlya erős (a) Helyi közszolgáltatások súlypontja a település (b)Fragmentált, következetlenül kiépített államigazgatás vs. körjegyzőségek széles felelősség vs. szűkös eszközrendszer Originális rendszerhiba Csökkenő redisztibúció Eladósodás LXV. tv. 39. § vs §. (c) Területfejlesztés szabályozatlan

35 Önkormányzati társulások az 1990-es években évkörjegyzőségek száma résztvevő települések /LXV. tv-. (a)Hatósági igazgatási társulás (b)Intézményi társulás (c)Társult képviselő- testület A gyakorlatban: ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK tétován szerveződő „ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK”, komplex és/vagy területfejlesztési cél (az es periódustól eltekintve) legfeljebb elvétve Lassú professzionalizáció: (a)1070/1992. Korm. Sz. hat. (b)Csordogáló támogatások (OFA) (c) es PHARE-pályázat (d)Az 1996-ban létrehozott területfejlesztési társulások rendszere 1999-re lényegében kifulladt

36 A többcélú kistérségi társulások ( ) Előzmény: Közigazgatási Szolgáltatások Korszerűsítési Programja (IDEA) - Az EU-hoz való csatlakozás jegyében 2002-től (a)Regionális (b) Kistérségi (c) Finanszírozási reformmal összefüggő munkacsoportok Rendszerváltás utáni első kísérlet az egységes közigazgatási középszint megterem- tésére -Közszolgáltatási - államigazgatási - területfejlesztési funkciók összehangolása az ún. statisztikai kistérségek területén

37 A többcélú kistérségi társulások ( ) 244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rend „1. § (2) Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggő sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétől.” Évi CVII. Tv. 2. § (2) indirekt ösztönzők legalább az oktatáshoz és neveléshez; szociális ellátáshoz; egészségügyi ellátáshoz; a területfejlesztéshez kapcsolódó feladatok ellátása esetén Évi LXXVI. Tv. 10/A. § (1) A kistérségben a területfejlesztési feladatok összehangolására, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadására, közös területfejlesztési programok kialakítására kistérségi fejlesztési tanács működik.

38 …és bukásuk A 244/2003. (XII. 18..) Korm. Sz. Rendeletben említett államigazgatási hatósági feladatok jó részét a január 1-jétől felálló járások veszik át A évi CVII. törvényben említett kistérségi szintű közszolgáltatások jó részének (oktatás és nevelés; szociális ellátások, egészségügyi szakellátás egy része) államhoz kerülése a 2012-es év folyamán január 1-jétől megszűntek a kistérségi fejlesztési tanácsok, területfejlesztési feladatokat a megye vette át

39 2004. évi CVII. Tv. az év végén hatályát vesztette A lehetőség továbbra is fennáll, hogy egy vagy több ök-i feladat- és hatáskör, valamint a polgármester/jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörét társulás formájában lássák e l (de: utóbbi természetes terepe ma már inkább a járás!) Az átrendeződő erőtérben még nem látszik a társulások új helye/szerepe • kötelező vs. szabadon választott társulások? (előbbi előképe lehet pl. közös önkormányzati hivatalok 2000 fő alatt) • tartalmuk?

40 II. A non-profit szektor és a közszolgáltatások Feladatellátási megállapodások a helyi önkormányzatokkal: • oktatási feladatok ellátására közoktatási megállapodás (államhoz ->köznevelési szerződés); • személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekkel finanszírozási szerződés (államhoz!); • háziorvosi ellátásra vállalkozási szerződés és a társadalombiztosítással finanszírozási megállapodás; • közművelődési feladatok teljesítésére közművelődési megállapodás; • személyes gondoskodást biztosító gyermekvédelmi szolgáltatások nyújtására ellátási szerződés(államhoz!). Egyházakra külön szabályozás vonatkozik! évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról -adókedvezmények -magánhozzájárulások előnyössé tétele

41 III. Közszolgáltatások ellátása magánszervezetek által Közszolgáltatási szerződések („Megbízásos konstrukciók”) PPP- konstrukciók („fejlesztés”) kiszervezés („ csak működtetés”) koncesszió (törzsvagyon tulajdonosi jogainak ideiglenes átengedése esetén) Megbízásos konstrukciók jelenlegi szűkítése: elmozdulás az integrációs modell felé???

42 +1 A paraadminisztratív szervek A közigazgatáshoz hasonló (a közigazgatás által létrehozott) intézmények közintézetekközüzemek közösségi szolgáltatások (köztulajdonban) műszaki jellegű (nem feltétlenül köztulajdonban) közalapítványok

43 Az integrációs modell irányába tett elmozdulások a 2010-es kormányváltás után Egyes önkormányzati feladatok az államhoz kerültek: - pl. kórházak, közoktatási intézmények fenntartása Szigorúbb kontroll: -pl. a fővárosi/megyei kormányhivatalok törvényességi felügyelete (korábbi ellenőrzéssel szemben: normasértést kiküszöbölő és/vagy szankcionáló jogi aktusok is) Új feladatfinanszírozási rendszer • kötelező feladatok feladatalapú támogatása • minden feladatra: saját bevételből, átvett bevételekből, közp-i költségvetési támogatásból Hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megszigorítása (2011. évi CXCIV. tv.  fizetési kötelezettség max. évi saját bevétel 50%-áig + ált. kell a kormány előzetes hozzájárulása) Cserébe: Eddigi adósságok átvállalása lakos alatt: 100%, kivéve a vállalkozási célú hitelek (max. 40%) lakos felett: 40-70% az iparűzési adóból származó bevétel alapján


Letölteni ppt "Településüzemeltetés (Közigazgatási Urbanisztika II)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések